Újabb tíz ország esetében oldja fel a koronavírus-járvány miatt elrendelt utazási korlátozásokat az Európai Unió Tanácsa – írja az MTI.
A testület csütörtöki közlése szerint további tíz ország került fel a járványügyi szempontból biztonságosnak tekintett államok listájára: Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Brunei, Kanada, Jordánia, Montenegró, Katar, Moldova és Szaúd-Arábia.
Az uniós tagországoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vonatkozó korlátozásaikat az érintett országok állampolgárai esetében. Mindazonáltal a tanács ajánlása jogilag nem kötelező erejű. Az ajánlásban foglaltak végrehajtásáért továbbra is a tagállami hatóságok a felelősek.
Egy-egy tagállam nem határozhat úgy, hogy valamely, a jegyzéken nem szereplő, unión kívüli országra vonatkozóan feloldja az utazási korlátozásokat azelőtt, hogy arról összehangolt döntés születik – tették hozzá.
A tájékoztatás szerint az uniós listán Albánia, Ausztrália, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Észak-Macedónia, Izrael, Japán, Libanon, Új-Zéland, Ruanda, Thaiföld, Szerbia és Szingapúr is rajta van.
A kölcsönösségre vonatkozó megerősítés függvényében Kína különleges közigazgatási területei, Hongkong és Makaó esetében is fokozatosan fel kell oldani az utazási korlátozásokat. A Kínára vonatkozó korlátozásokat az unió akkor oldja fel, ha a hasonló kínai lépés megtörténik.
A Koszovóra és Tajvanra vonatkozó utazási korlátozásokat szintén fokozatosan fel kell oldani. Andorra, Monaco, San Marino, a Vatikán, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai szintén korlátozások nélkül utazhatnak be az unióba.
A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság több mint 85 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, és csaknem kétharmaduknak mindkét adagot beadták – írja az MTI.
A brit egészségügyi minisztérium csütörtök esti adatismertetése szerint az oltás első dózisából eddig 44 860 978-an részesültek, közülük 33 048 199-en a második adagot is megkapták. Ez azt jelenti, hogy a brit felnőttek 85,2 százalékát már beoltották a koronavírus elleni vakcina első adagjával, 62,7 százalék mindkét dózist megkapta.
A brit kormány célkitűzése az, hogy július 19-ig a teljes brit felnőtt lakosság – hozzávetőleg 52,7 millió ember – megkapja az első oltási dózist.
Ugyaneddig az időpontig mindkét oltási adagot be kell adni a felnőttek kétharmadának, ezen belül az 50 évesnél idősebbek, a fokozottan veszélyeztetettek, az egészségügyi és szociális ellátás első vonalában dolgozók mindegyikének, és azoknak a 40 éven felülieknek is, akik május közepéig megkapták az első dózist.
A brit kormány a korábbi menetrendben szereplő július 31-ről hozta előre július 19-re azt a határidőt, ameddig a teljes brit felnőtt lakosságnak be kell adni a koronavírus elleni oltás első dózisát. Ugyaneddig az időpontig viszont elhalasztották a koronavírus-járvány megfékezését célzó, még érvényben lévő utolsó korlátozások feloldását az eredeti, június 21-i dátumról, mivel a koronavírus delta variánsának terjedése miatt emelkedésnek indult az újonnan kiszűrt fertőződések száma.
Nem igaz, hogy a szlovák kormány kötelezővé akarja tenni a COVID-19 elleni oltást – idézi Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter bejelentését az Új Szó.
Szeretnék reagálni erre a félretájékoztatásra, ami nem tudom, milyen okból merült fel. Arról szólnak a hírek, hogy valamiféle általános vagy kötelező védőoltást akarunk bevezetni. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ilyesmiről nincs szó, és nem is lesz
– mondta a politikus, aki nyomatékosította, hogy nincsen valóságalapjuk ezeknek a híreszteléseknek.
Az üggyel kapcsolatban Michal Šipoš, az OĽaNO párt parlamenti klubjának elnöke arról beszélt, hogy sajnálják, hogy koalíciós partnerük, a Sme rodina
elkezdte félrevezetni az embereket, és „engedett az antivaxerek nyomásának".
A klubelnök kiemelte, hogy Szlovákiának a nyár folyamán fel kell készülnie az koronavírus-járvány harmadik hullámára.
Újabb tíz ország esetében oldja fel a koronavírus-járvány miatt elrendelt utazási korlátozásokat az Európai Unió Tanácsa – írja az MTI.
A testület csütörtöki közlése szerint további tíz ország került fel a járványügyi szempontból biztonságosnak tekintett államok listájára: Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Brunei, Kanada, Jordánia, Montenegró, Katar, Moldova és Szaúd-Arábia.
Az uniós tagországoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vonatkozó korlátozásaikat az érintett országok állampolgárai esetében. Mindazonáltal a tanács ajánlása jogilag nem kötelező erejű. Az ajánlásban foglaltak végrehajtásáért továbbra is a tagállami hatóságok a felelősek.
Egy-egy tagállam nem határozhat úgy, hogy valamely, a jegyzéken nem szereplő, unión kívüli országra vonatkozóan feloldja az utazási korlátozásokat azelőtt, hogy arról összehangolt döntés születik – tették hozzá.
A tájékoztatás szerint az uniós listán Albánia, Ausztrália, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Észak-Macedónia, Izrael, Japán, Libanon, Új-Zéland, Ruanda, Thaiföld, Szerbia és Szingapúr is rajta van.
A kölcsönösségre vonatkozó megerősítés függvényében Kína különleges közigazgatási területei, Hongkong és Makaó esetében is fokozatosan fel kell oldani az utazási korlátozásokat. A Kínára vonatkozó korlátozásokat az unió akkor oldja fel, ha a hasonló kínai lépés megtörténik.
A Koszovóra és Tajvanra vonatkozó utazási korlátozásokat szintén fokozatosan fel kell oldani. Andorra, Monaco, San Marino, a Vatikán, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai szintén korlátozások nélkül utazhatnak be az unióba.
Növekednek az fertőzéses esetszámok Európa-szerte, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint a labdarúgó-Európa-bajnokság meccseire látogató vagy kocsmákban szurkoló tömegek miatt van.
Az utóbbi tíz napban csökkenő tendenciát mutattak a napi fertőzésszámok, de ha a futballrajongók nem vigyáznak, korai volt az öröm. A múlt héten a napi esetszámok tíz százalékkal növekedtek az Európa-bajnokság meccseinek otthont adó városokban keveredő tömegek, az utazási módszerek és a járványügyi korlátozások lazítása miatt.
A WHO figyelmeztet, hogy nemcsak a stadionokról van szó, hanem azt is figyelembe kell venni, hogyan jutnak oda a tömegek. Zsúfolt buszokon, tömegközlekedési eszközökön utaznak, a meccsek után pedig hazamennek vagy ugyancsak agyonzsúfolt kocsmákban vezetik le a feszültséget.
Horst Seehofer német belügyminiszter például „végtelenül felelőtlennek” minősítette az UEFA döntését, hogy engedélyezte a nagy tömegek részvételét a mérkőzéseken. Az UEFA viszont azzal védekezett, hogy a fogadó helyszínekre vonatkozó intézkedések megfelelnek a helyi egészségügyi hatóságok előírásainak.
A hírt közlő Reuters emlékeztet, már Európában is felütötte fejét a delta-variáns, amelyet a koronavírus eddigi legveszélyesebb mutánsaként tartanak számon. Skóciában például csaknem kétezer fertőzött ment el a Skócia–Anglia-mérkőzésre.
A WHO felhívta a figyelmet, hogy a delta-variáns, illetve a nyári lazítások miatt ősszel újabb hullámra lehet számítani, ami viszont a helyzetet elnézve akár korábban is beköszönthet.
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) fokozottan fertőzőképes delta-változatának terjedése miatt érdemes a hírvivő RNS-re (mRNS) alapuló vakcinák közül választani második oltást Németországban mindenkinél, aki első adagként AstraZeneca-féle oltást kapott – javasolta csütörtöki állásfoglalásában az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO).
A szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő szakértői testület szerint az adenovírus-vektor alapú AstraZeneca és egy mRNS alapú vakcina - vagyis a Moderna vagy a Pfizer/BioNTech-féle oltás - keverése sokkal erőteljesebb immunválaszt vált ki, mint két adag AstraZeneca oltás. A két adag beadása között négy hetet kell várni.
Ezt az úgynevezett heterogén oltási sémát eddig csak a hatvan éven alattiaknak javasolták, az új ajánlásban viszont életkortól függetlenül mindenkinek. Ezt a megoldást alkalmazták például Angela Merkel kancellárnál, aki az AstraZeneca készítménye után Moderna-féle vakcinát kapott második oltásként.
A STIKO ajánlásában kiemelte, hogy a második adagot feltétlenül be kell adatni, mert egy oltás nem biztosít kellő védelmet a vírus okozta betegséggel (Covid-19) szemben, ha a delta variáns okozza a fertőzést.
Németországban az AstraZeneca-, a Moderna- és a Pfizer/BioNTech-féle készítmény mellett az egydózisú Janssen-féle vakcinát is használják az oltási kampányban.
A szövetségi kormány adatai szerint csütörtökig 45 817 029 ember – a lakosság 55,1 százaléka – kapott legalább egy adag oltást a Covid-19 ellen. Teljes oltással 30 986 527 ember – a lakosság 37,3 százaléka – rendelkezik.
A vírus alfa nevű, korábban britnek is nevezett, B.1.1.7-es jelzésű változatának szétterjedése révén kibontakozott harmadik járványhullám május óta enyhül Németországban. A vírus terjedésének lassítását szolgáló korlátozások nagy részét visszavonták, de várhatóan még hónapokig érvényben maradnak az alapvető fertőzéshigiéniai szabályok, például a maszkviselés és távolságtartás közösségben.
A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) csütörtöki adatai szerint az utóbbi 24 órában 892 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez bő tízszázalékos csökkenés az egy héttel korábbi 1008-hoz képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 3 729 033 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 63 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 90 938-re emelkedett.
A brit Public Health England szerint az AstraZeneca két dózisa 94 százalékos védelmet nyújt a 65 éven felüliek számára – írja a Telegraph. Az Indiában felfedezett delta-variáns elleni védelemről ugyanakkor még nincsenek információk.
A PHE arról is beszámolt, hogy a negyven év alattiaknál a Pfizer egyetlenegy dózisa 61, míg a Moderna 72 százalékban véd a gyilkos kór ellen.
Jamie Lopez Bernal, a szervezet epidemiológusa szerint az adatok nagyobb magabiztosságot nyújtanak, mivel jól látható, hogy a vakcinák magas védelmet biztosítanak minden korosztályban a Covid–19 ellen. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) oltási stratégája, Marco Cavaleri közben arról beszélt, hogy a delta-variánssal szemben elég a két dózis.
Újabb tüntetéseket szerveznek ellene, egyre nagyobb a nyomás Jair Bolsonaro brazil elnökön, legfőképpen a nemrégiben korrupció gyanúját felvető vakcinabszerzések miatt – írja a The Guardian. Egy hónap alatt ez már a harmadik országos tüntetés lesz azért, hogy lemondásra bírják az államfőt.
Kedden a Folha de São Paulo című lap azt írta, hogy az egészségügyi minisztérium logisztikai vezetője több millió dolláros kenőpénzt kért négyszázmillió AstraZeneca-oltóanyag beszerzéséhez a Davati Medical Supply nevű cégtől. Korábban Jair Bolsonaro azt ígérte, hogy fellép mindenfajta visszaélés ellen, de ez idáig nem intézkedett.
A korrupciós vádak ismeretében nem meglepő, hogy egyesek úgy vélik, hogy a 2018-as elnökválasztási kampányban Jai Bolsonaro korrupcióellenes retorikája csupán jól hangzó kampányfogás volt. Ennek ellenére nem valószínű, hogy felelősségre vonják az elnököt, mivel ahhoz az alsóház elnökének Arthur Lirának a beleegyezése is kellene, aki Jair Bolsonaro egyik hű szövetségese. Több ellenzéki párt együttesen írta alá azt a kérelmet, amely az elnök felelősségét vizsgálná ki. Ettől függetlenül Guilherme Boulos baloldali képviselő, a hétvégi tüntetések szervezője szerint itt az ideje Jair Bolsonaro távozásának.
BÁR FOLYAMATOSAN ESIK AZ ELNÖK TÁMOGATOTTSÁGA, MÉG MINDIG JELENTŐS BÁZISSAL RENDELKEZIK A 211 MILLIÓS ORSZÁGBAN.
Brazíliában eddig 18 559164 ember fertőződött meg, 518 246 pedig meghalt a koronavírus-járványban.
A görög kormány azt tervezi, hogy amint megkapja a szakértők véleményét az oltással kapcsolatban, elkezdi vakcinálni a 18–25 éves korosztályt – írja a The Guardian.
Görögországban a 18 éven felüliek mintegy 44 százalékát beoltották már, és folyamatosan enyhítenek az eddig bevezetett korlátozó intézkedéseken. További távlati cél, hogy hamarosan elkezdjék a 15–17 évesek beoltását is.
Görögországba a turisták jelenleg akkor utazhatnak, ha van negatív koronavírustesztjük, illetve vakcinaigazolványuk. Görögország emellett elfogadja a 48 órán belüli negatív antigéntesztet is a belépéshez.
Egy rosszul fordított utazási közlemény miatt azt állította a romániai külügyminisztérium, hogy Görögországban minden érkező turistát letesztelnek, függetlenül attól, hogy be van-e oltva vagy átesett-e a fertőzésen korábban – adta hírül a Főtér.
Az athéni román nagykövetségen rosszul fordítottak le egy Görögországba utazásról szóló közleményt, emiatt a külügyminisztérium szóvivője szerda este azt közölte, hogy ezentúl minden Görögországba érkező turistát tesztelnek, függetlenül attól, hogy be van-e oltva vagy átesett-e a fertőzésen korábban, ám ez nincs így. Görögország bukaresti nagykövetsége jelezte a külügy bejelentése után, hogy tudomásuk szerint a bejelentés nem igaz, az athéni kormány nem szigorított a beutazási szabályokon.
A közkedvelt célpontra érkező turistákat ezentúl is szúrópróbaszerűen tesztelik a görög határon.
A hibás információ nem mellesleg kikerült a román külügy honlapjára, miközben a kormány bejelentette, elbocsátják a rossz fordítást végző személyt, illetve az ő munkáját felügyelő tisztviselők ellen is fegyelmi eljárás indul, és büntetésre számíthatnak.
A Romániában koronavírus ellen beoltott emberek alig 3,5 százaléka, kevesebb mint 163 ezer ember kapta meg a vakcinát a falusi orvosi rendelőkben vagy a községeket sorra felkereső mozgó oltópontoknál – derült ki az oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) vezetőjének csütörtöki sajtóértekezletén. Valeriu Gheorghita katonaorvos szerint az immunizált falusiak aránya ennél magasabb, de arról nincs kimutatás, hogy közülük hányan oltatták be magukat a városi oltóközpontokban – írja az MTI.
Az országban több mint 640 mobil oltóegységet szerveztek, ezek eddig a községek 45 százalékába jutottak el, és 55 ezer embert oltottak be. Több mint százezer ember a falusi rendelőkben kapta meg az oltást. Országos szinten egyébként eredetileg a családorvosi rendelők kevesebb mint harmada csatlakozott az oltási kampányhoz, de mára már alig 26 százalékuknál – kevesebb mint 2500 rendelőben – lehet beadatni a koronavírus elleni oltást. A vidéken élő emberek immunizációját további 177 falusi oltóközpont működtetése is segíti.
Romániában egyébként az immunizáció iránti érdektelenség miatt a több mint 1100 kialakított oltóközpont közül már csak 740 működik, és ezek felében is napi négy vagy hat órára csökkentették a nyitvatartást.
Eddig 43 ezer AstraZeneca-vakcinát kellett visszavonni, mert lejárt a szavatossága, 1 millió 170 ezer dózis Pfizer–BioNTech-vakcinát pedig Románia beszerzési áron eladott Dániának.
A 19,3 milliós Romániában eddig 4 millió 725 ezer ember kapott legalább egy adag oltást koronavírus ellen. A beoltottak száma a múlt héten naponta alig több mint kilencezerrel növekedett. A beoltható (12 év feletti) lakosságot a legnagyobb arányban Bukarestben (45,5 százalék) és Kolozs megyében (42,3 százalék) immunizálták, továbbá Szeben, Brassó, Temes, Konstanca, Fehér és Ilfov megyében haladja meg az átoltottság a 30 százalékot.
Tíz hétig csökkenő tendenciát mutatott a koronavírusos megbetegedések száma Európában, ennek azonban vége, ismét egyre több fertőzöttet regisztrálnak − írja a Guardian. Hans Kluge, a WHO Európai Regionális Irodájának igazgatója elmondta:
az elmúlt héten tíz százalékkal emelkedett a koronavírusos megbetegedések száma Európában.
A szakember szerint ha nem tartjuk be a megfelelő óvintézkedéseket, újabb járványhullám érheti el a kontinenst.
Gyorsabban nőnek az esetszámok az Egyesült Királyságban a beoltottak között, mint azok között, akik semmilyen védettséggel nem rendelkeznek – írja a Financial Times.
A legutóbbi számok alapján még mindig háromszoros a megbetegedések száma az oltással nem rendelkezők körében, mint az oltottaknál.
A heti új esetek száma azonban gyorsabban nő az oltottak között. A beoltottaknál negyvenkilenc százalék, a védettséggel nem rendelkezők között pedig huszonhét százalék volt a növekedés.
Oroszországban az elmúlt egy nap alatt 672-en haltak meg a Covid–19 következtében a csütörtöki hivatalos adatok szerint, ez a legmagasabb napi veszteségszám a járvány kezdete óta. Eközben Moszkvában megkezdődött a már vakcináltak újraoltása – számolt be az MTI.
Az operatív törzs kedden 652, szerdán pedig 669 halottról számolt be, ami szintén abszolút rekord volt. Az igazolt új fertőzöttek száma 23 543-mal 5 538 142-re emelkedett. A napi növekmény országos szinten 0,43 százalék volt, az új esetek 14,1 százaléka volt tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 384 935-re, a halálos áldozatoké 135 886-ra, a felépülteké pedig 16 928-cal 5 017 321-re emelkedett.
Több száz embert oltott be vízzel egy magát orvosnak kiadó férfi Ugandában − adta hírül az MTI. Két asszisztensét őrizetbe vették, a szélhámos orvost azonban még keresik a hatóságok. A „doki” oltásonként száz–kétszázezer ugandai shillinget (nyolc–tizenhatezer forint) kért.
Warren Naamara, az ugandai elnöki hivatal egészségügyi hatóságának vezetője elmondta: a férfi szökésben van, de „le fogják vadászni”.
A férfi rendelőjében lefoglalt dokumentumok szerint legkevesebb 812 embert oltott be. Az országban május vége óta erősödik a járványhullám, ahol az Indiából származó delta-variáns terjed. Az oltókampány márciusban indult, de lassan halad, mert a szegényebb országok megsegítésére létrehozott Covax-program nem jut elég oltóanyaghoz.
A CureVac a kiábrándító teszteredmények ellenére szeretné engedélyeztetni koronavírus elleni vakcináját az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) – írja a Financial Times.
A cég arra hivatkozik, hogy a legfrissebb elemzések szerint az oltóanyag hetvenhét százalékban megelőzi a súlyos tünetek kialakulását, és teljes védelmet nyújt a kórházba kerülés és a halálozás ellen.
Júniusban a német cég mRNS-vakcinája a vizsgálatok alapján csupán negyvenhét százalékos hatékonyságot mutatott.
A járványhelyzet kedvező alakulása miatt csütörtöki hatállyal feloldották az egészségügyi szükségállapotot Észtországban – jelentette be a köztársaság egészségügyi minisztériuma.
A tájékoztatás szerint a mentőszolgálat, a kórházi ellátás és az általános egészségügyi ellátás rendje visszatér a korábbi, a világjárvány kitörése előtti megszokott módjához – adta hírül az MTI. Ugyanakkor továbbra is fennáll a lehetősége, hogy az egészségügyi szolgáltatások visszatérnek a válsághelyzeti munkarendhez.
Az 1,24 milliós balti országban eddig 131 064-en fertőződtek meg az új típusú koronavírussal. A járvány kitörése óta 1269-en haltak meg a kórban.
Szerbiában 104 fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában a 8397 elvégzett tesztből, négyen haltak meg. Kórházban jelenleg 293 pácienst ápolnak, közülük 12-en vannak lélegeztetőgépen. 10 356 haláleset köthető össze a koronavírus-fertőzéssel.
Zlatibor Lončar szerb egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a vizsgálatkor azokat a haláleseteket vették figyelembe, ahol az áldozatok koronavírusos tüneteket produkáltak vagy kapcsolatban álltak olyan személyekkel, akik fertőzöttek voltak.
A miniszter hozzátette: senki sem tudhatja biztosan, hogy ezek az adatok a valós esetszámokat mutatják-e, hiszen az, hogy valaki a koronavírus-fertőzés miatt vesztette-e életét, csakis boncolás útján derülhetne ki.
A hivatalos adatok szerint egyébként a járvány eddig 7047 áldozatot követelt Szerbiában – tájékoztat a Covid19.rs honlap.
Törökországban csütörtöktől feloldottak minden kijárási tilalmat és korlátozást, tovább enyhítve az új típusú koronavírus okozta járvány elleni intézkedéseken. Az intézkedéscsomag a május közepén megkezdett fokozatos enyhítés harmadik fázisa.
A kijárási tilalom és korlátozás eltörlésével a belföldi közlekedés is szabaddá vált. Legutóbb hétköznapokon és szombaton 22 órától éjszakai kijárási tilalom, vasárnap napközben pedig kijárási korlátozás volt érvényben, ennek értelmében a lakosok csak a közeli élelmiszerboltokat kereshették fel.
Mostantól a 65 év felettiek és a 18 év alattiak újból használhatják a tömegközlekedést, illetve az állami intézmények is visszaállnak a normál munkamenetre. Kinyitnak egyúttal a szórakozóhelyek, a mozik, a fedett uszodák, a masszázsszalonok, illetve ismét szabad koncerteket és fesztiválokat tartani. A maszkviselés közterületen továbbra is mindenhol kötelező.
A török kormányzat először április 13-án, a ramadán, az iszlám böjti hónap kezdetén szigorított a járványhelyzet kezelésén, majd április 29-től teljes lezárást rendelt el, hogy a járvány terjedését jelentősen visszaszorítva indulhasson neki a nyári turisztikai szezonnak. A fokozatos enyhítés május 17-én kezdődött – számolt be az MTI.
Szlovákiában 5384 PCR-tesztet végeztek szerdán, ezek közül összesen 17 minta lett pozitív – írja az Új Szó.
Az elhunytak száma eggyel nőtt, a hivatalos adatok szerint 12 511 áldozata volt eddig az országban koronavírus-járványnak. Jelenleg 170 személyt ápolnak kórházban Covid-fertőzéssel vagy annak gyanújával. A tegnapi napon 6250-en kapták meg a koronavírus elleni vakcinát, a beoltottak száma jelenleg 2 030 946 fő.
Észak-Macedóniában mától az éttermek már nemcsak kerthelyiségeikben, hanem a belső tereikben is fogadhatnak vendégeket. Valamint a vendéglátóhelyeken ismét tarthatnak esküvőket, ünnepségeket, rendezvényeket.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában csütörtökre 104-gyel 716 562-re, Koszovóban kilenccel 107 318-ra, Észak-Macedóniában kettővel 155 684-re, Montenegróban 22-vel 100 252-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 18-cal 204 983-ra növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában néggyel 7047-re, Montenegróban hárommal 1613-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig eggyel 9701-re növekedett. Koszovóban és Észak-Macedóniában nem volt halálos áldozata a kórnak, a halottak száma így 2260, illetve 5484 maradt – számolt be az MTI.
Az elmúlt napon 705 új koronavírusos megbetegedést és 51 halálesetet regisztráltak Ukrajnában − derült ki a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács csütörtöki adataiból. A legtöbb fertőzött továbbra is Kijevben azonosítják.
Kárpátalján az elmúlt 24 órában három megbetegedésről és egy halálesetről számoltak be a járvánnyal összefüggésben. A megyében az aktív fertőzöttek száma 169.
A járvány kezdete óta Ukrajnában 2 235 801 esetben igazolták a fertőzést. Ebből 2 168 387-en már felgyógyultak a kórból, 52 391 beteg meghalt. Az aktív fertőzöttek száma jelenleg 15 023.
Törökországban a járványügyi adatok az utóbbi két és fél hónap alatt nagymértékben javultak. Az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma április közepén még 60 ezer felett járt, május 20. óta már 10 ezer alatti. Csaknem egy hónapja pedig ötezer és hétezer között stagnál. A betegség halálos áldozatainak száma naponta lassan, lépcsőzetesen ereszkedik. A halálesetek száma április 30-án volt a legtöbb, azon a napon 394 török hunyt el a SARS-CoV-2 koronavírus okozta Covid–19 betegség szövődményeiben. Múlt hétfőn 58, kedden 53, szerdán pedig 45 halálos áldozatot követelt a járvány.
A 83,6 milliós országban jelenleg a Sinovac, valamint a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinájával végzik a lakosság immunizálását. A kétdózisú oltóanyagok első adagját eddig 34 millió 709 ezer, míg a másodikat 15 millió 108 ezer ember kapta meg. Ezen felül Törökország megállapodást kötött az orosz Szputnyik V vásárlásáról, illetve gyártásáról is. A készítmény első szállítmánya már megérkezett, de még nem alkalmazzák – számolt be az MTI.
Kwasi Kwarteng brit gazdasági miniszter bejelentése szerint a kormány mindaddig nem tervezi az oltási kampány kiterjesztését a gyerekekre, amíg az oltási bizottság (JCVI) nem adja ki erre vonatkozó ajánlását – írja a Guardian.
Eddig már negyvenöt millió adag vakcinát beadtunk a tizennyolc éven felülieknek, de még várunk a jóváhagyásra, hogy a gyerekeket is olthassuk
– mondta el a tárcavezető.
"We are still waiting for confirmation that we can vaccinate children."
— Sky News (@SkyNews) July 1, 2021
Business Minister @KwasiKwarteng says the government is "not going to vaccinate children" until it is given clearance by the JCVI.#KayBurley #COVID19: https://t.co/VjjStQYnCM pic.twitter.com/LsKT0GVQwn
Törökország hamarosan megkezdi az oltások harmadik dózisának beadását az egészségügyi dolgozóknak és az ötven év felettieknek, függetlenül attól, hogy korábban a Pfizer–BioNTech vagy a Sinopharm vakcináját kapták-e meg – írja a Financial Times.
Úgy döntöttünk, hogy a harmadik oltás beadása előnyös, függetlenül attól, hogy melyik oltóanyagot kapta meg korábban az adott beoltott
– mondta el Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter egy televíziós beszédében.
A mai naptól kezdik a moszkvai kórházakban beadni a harmadik, emlékeztető oltásokat a delta- (indiai) variáns gyors terjedése miatt – jelentette be Szergej Szobjanyin polgármester.
Oroszország az egyik első ország a világon, ahol hivatalosan megkezdték az emlékeztető oltások beadását azoknak, akik már mindkét oltásukat megkapták – írja a Guardian.
Szergej Szobjanyin elmondta, hogy az újraoltásban mind a négy, az országban engedélyezett oltóanyagot használni fogják, de elsőként a Szputnyik V és az egydózisú Szputnyik Light lesz elérhető.
A japán kormány várhatóan legalább további két héttel meghosszabbítja a Tokió környékére vonatkozó vészhelyzeti szabályokat, így elképzelhető, hogy a tervezettnél is kevesebb nézőt engednek majd be a július 23-án kezdődő olimpia versenyeire. A koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges szabályok július 11-ig vannak érvényben, a legújabb fertőzési adatok viszont romló tendenciát mutatnak.
Szerdán a fővárosban 714 új fertőzöttet találtak, ami több mint egy hónapja a legmagasabb napi esetszám. Csütörtökön négy kormányzati forrás is megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy a szigorítások hosszabbítását tervezi a kormány Tokióban és három szomszédos prefektúrában is.
A döntés július 8-ra várható, azután, hogy Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke megérkezik a játékok helyszínére. A vészhelyzet meghosszabbítása azt is jelentheti, hogy a tervezettnél is kevesebb nézőt engednek majd be a versenyekre.
A szervezők tíz napja jelentették be, hogy az adott helyszín befogadóképességének legfeljebb ötven százalékát lehet megtölteni szurkolókkal, a maximális létszám tízezer ember lehet. Ugyanakkor már akkor jelezték, hogy amennyiben július 12-ig romlik a járványhelyzet, és ismét vészhelyzetet kell hirdetni, teljes egészében kizárhatják a nézőket. A tokiói játékok versenyein külföldi nézők nem lehetnek jelen – számolt be az MTI.
Csütörtökön Thaiföld rekordnak számító ötvenhét halálesetet jelentett. Az új esetek száma 5533 – írja a Financial Times.
Az országban a világjárvány kezdete óta 264 834 esetet regisztráltak, a halottak összesített száma 2080.
India csütörtökön 48 786 új esetet jelentett, és 1005 halottról számolt be – írja a Financial Times.
A hivatalos összesített esetszám 30 411 634 a járvány kezdete óta, a halálozások összesített száma 399 459.
A német CureVac biotechnológiai cég csütörtökön bejelentette, hogy negyvennyolc százalékban hatékony a vakcinája a koronavírus ellen minden korosztályra vonatkozóan, ami mindössze egy százalékponttal jobb, mint a két héttel ezelőtt bejelentett előzetes eredmény.
A 18 és 60 év közötti korosztály esetében a vakcina hatékonysága ötvenhárom százalékos a betegség súlyosságától függetlenül, és hetvenhét százalékos közepes és súlyos betegség esetén. A vakcina beadása viszont ebben a korosztályban garantálja, hogy megbetegedés esetén a páciens nem hal meg, sőt, nem kell kórházba sem szállítani. A cég szóvivője hozzátette, hogy a hatvan év feletti korosztály esetében a kevés adat miatt nem tudtak megállapítani százalékos védettséget.
A kiábrándító eredményesség negyvenezer önkéntes tesztelésével derült ki. Az alanyok európaiak és latin-amerikaiak voltak. A cég közlése szerint legalább tizenhárom vírusvariánssal találkoztak a tesztelés során a fertőzött egyének szervezetében, de az eredeti, Vuhanból elterjedt koronavírus „szinte teljesen hiányzott”.
A hollandiai Utrechti Egyetem publikált tanulmányt a macskák és a kutyák koronavírusos megbetegedéséről. A publikáció szerint a házi kedvencek gyakran elkapják a fertőzést az emberektől – számol be a BBC.
196 háztartásban tartott 310 háziállatról vettek mintát. A kutatásban részt vett összes háztartásban előfordult emberi megfertőződés.
Hat macska és hét kutya PCR-tesztje bizonyult pozitívnak, míg 54 állatnál mutattak ki antitesteket.
Ha ön koronavírus-fertőzött, ugyanúgy tartózkodjon a közvetlen testi kontaktustól a kutyájával és a macskájával, mint az emberekkel
– monda Els Broens, az Utrechti Egyetem kutatásának egyik résztvevője.