A Szilícium-völgy technológiai óriásai, a Google, a Microsoft és az Apple egyre inkább a hibrid munkavégzést részesítik előnyben a teljes távmunka vagy teljes irodai munka helyett – írja a Pénzcentrum a Guardian cikke alapján.
A Chartered Management Institute (CMI) felmérése szerint a munkáltatók fele szeretne teljesen visszatérni az irodai munkavégzéshez, ám mintegy 48 százalékuk fél attól, hogy a rugalmasság teljes hiánya felmondásokkal járna. A helyzetre a hibrid munkavégzés jelenthet megoldást, vagyis például az, ha a munkavállalónak
hetente két nap irodai munkát és három nap távmunkát írnának elő.
A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a hibrid munkavégzés – a munka és a magánélet egyensúlyát megtartva – hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozó eredményesebb munkát végezzen. Mindeközben arra is figyelmeztettek, hogy 18 hónapnyi távmunka után a dolgozók jelentős része szorong az irodába való visszatéréstől, az ő esetükben rugalmassággal és kommunikációval érdemes csökkenteni a feszültséget.
Magyarországon egyébként már egy szabályozással is biztosították, hogy távmunkában is lehessen dolgozni. Az erről szóló kormányrendelet július 3-án lépett érvénybe. E szerint ha a felek írásban megállapodnak, illetve az adott munkakör lehetővé teszi, a munkavállaló bizonyos napokon végezhet távmunkát.
Izraelben megkövetelik, hogy minden három éven felüli személy mutassa be a védettségi igazolványát vagy a negatív koronavírustesztjét, mielőtt zárt területre lép – írja a BBC.
Az országban megnőtt a fertőzések száma az utóbbi időben, és így próbálják megakadályozni a járvány további terjedését.
A szabály sok helyen érvényes, így az éttermekben, kávézókban, múzeumokban, könyvtárakban és edzőtermekben is, ám az üzletekben, bevásárlóközpontokban nem kell felmutatni semmilyen igazolást.
A megbetegedések napról napra nőnek, és ha nem változik a helyzet, eljutunk oda, mint az első és a második lezárásoknál, amikor száz méternél nem lehetett távolabb menni az otthonunktól
– közölte a parlamenti bizottság álláspontját Salman Zarka orvos.
Izraelben június vége óta megugrott a fertőzések száma, kedden 7870 új esetet regisztráltak, míg az elmúlt héten több mint 120 haltak meg a vírusban.
A védettségi igazolványt vagy a negatív koronavírustesztet szerdáig csak a 12 évnél idősebb gyerekeknek kellett bemutatniuk, akik június óta jogosultak az oltásra, mostantól azonban a 3 és 11 év közöttiekre is vonatkoznak a szabályok. Az ő vizsgálatuk a kormány finanszírozza, mivel nem jogosultak oltásra.
A koronavírus delta variánsa az alacsonyan átoltott területeken fertőz leginkább világszerte – közölték szerdán Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetői.
„A delta variáns sok országban üti fel a fejét, még olyanokban is, amelyekben országos szinten magas az átoltottság aránya, azonban valójában azokon a területeken terjed, ahol alacsony az átoltottság és korlátozottan vagy következetlenül tartják be a közegészségügyi és társasági intézkedéseket” – jelentette ki a WHO online sajtótájékoztatóján Maria van Kerkhove, az ENSZ egészségégügyi szakosított szervezetének járványügyi szakértője.
A védőoltások egyértelműen megelőzik a delta variáns okozta betegség súlyos formáit és a haláleseteket – tette hozzá a WHO tudományos főtanácsadója. Szumija Szvaminátán azt is kijelentette, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem utalnak arra, hogy emlékeztető oltásra lenne szükség.
Bruce Aylward, a WHO tanácsadója ugyanezen a genfi sajtótájékoztatón a magas jövedelmű országokban alkalmazott emlékeztető oltásra utalva kijelentette: „Elegendő védőoltás van a világban, de nem a megfelelő helyre kerülnek nem megfelelő sorrendben”.
A szakértő szerint a két adag védőoltásban részesültek emlékeztető oltása előtt világszerte a legsérülékeny embereket kellene ellátni két védőoltással, „amitől még nagyon messze vagyunk”.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a sajtótájékoztatón felszólította az amerikai Johnson and Johnson gyógyszergyárat, hogy tekintettel az afrikai vakcinahiányra függessze fel a Covid-19 elleni védőoltásának a gazdag országokba történő szállítását, és ehelyett Afrikába szállítson. A főigazgató egyben felszólította a svájci Roche gyógyszergyárat, ossza meg a Covid-19 súlyos formáinak kezelésére használt tocilizumab szer gyártási eljárását és az ahhoz szükséges technológiát, miután a cég korábban figyelmeztetett, hogy a szer rövidesen hiánycikk lesz.
A múlt héten a koronavírus-fertőzöttek száma elérte a 4,4 milliót. Tedrosz figyelmeztetett, hogy a delta variáns miatt a világjárvány előbbre jár, mint a megelőző intézkedések, tekintettel a kórházi ápolásra szorulók és a halálesetek számára azokban a térségekben, ahol alacsony az átoltottság és elhanyagolják a megelőzést célzó többi intézkedést.
Jelenleg tíz ország használta fel a védőoltások 75 százalékát, az alacsony jövedelmű országok pedig a lakosság 2 százalékát oltották be
– emlékeztetett, majd megismételte a WHO azon álláspontját, hogy a harmadik oltást javasló országoknak inkább azokat az államokat kellene segíteniük, ahol még az egészségügyi dolgozókat és a legnagyobb kockázatnak kitett lakosokat sem oltották be teljesen.
Michel Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója reményét fejezte ki a genfi sajtótájékoztatón, hogy „a kínai kollégák hajlandóak együttműködni a vírus eredetének pontosabb meghatározásához szükséges tudományos kutatásokban”.
Augusztus 13-án a kínai hatóságok elutasították a WHO-nak egy újabb kínai vizsgálattal kapcsolatos felhívását. Peking akkor arra hivatkozott, hogy tudományos, nem pedig politikai megközelítésre van szükség.
Az első koronavírusos megbetegedéseket a közép-kínai Vuhanban azonosították 2019 végén.
Az amerikai egészségügyi tisztviselők felhívták a figyelmet a harmadik oltás fontosságára, és javasolják, hogy minden állampolgár adassa be magának az újabb vakcinát, hogy megerősítse a védelmet a delta-variánssal szemben – írja az Associated Press.
A hatóságok a második adag Pfizer vagy Moderna után nyolc hónappal javasolják az újabb dózist, amelyet szeptember 20-tól kezdődően vehetnek fel az amerikaiak.
Az egészségügyi szakemberek szerint azoknak az embereknek is szükségük lesz újabb oltásra, akik az egyadagos Johnson & Johnsont kapták meg, de további adatokra van szükségük, és még nem dolgozták ki a részleteket.
Az SAV a Comenius Egyetem és a Focus közvélemény-kutató ügynökség közreműködésével készítette el a tanulmányt, amely Szlovákia lakóinak vásárlási szokásait vizsgálta a járvány idején. A felmérés két fázisban készült, az első 2020 novemberében, a másik pedig 2021 júniusában.
Az összesített adatok alapján kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele valamilyen formában változtatott a vásárlási szokásain. 2020 novemberében a válaszadók 18 százaléka, 2021 júniusában pedig a 22 százaléka ismerte be, hogy a járvány kitörése óta kénytelen volt visszafogni magát, és kevesebb pénzt költ a bevásárlás során, mint korábban. Nem meglepő, hogy ez a tendencia főleg az alacsonyabb végzettséggel és kisebb bérrel rendelkező megkérdezettek körében figyelhető meg.
Ez viszont nem azt jelenti, hogy a nagyobb bevétellel rendelkező háztartások nem változtattak: rájuk az jellemző, hogy a sok kisebb bevásárlás helyett most már ritkábban járnak boltba, és inkább az egy nagy bevásárlást részesítik előnyben. Tavaly a válaszadók 34 százaléka vallotta ezt, idén pedig a harminc százalékuk. Azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint semmit sem változtattak a vásárlási szokásaikon, novemberben 46, júniusban pedig 45 százalék volt. Nagyon kis számban vannak azok, akik azt mondták, hogy a járvány idején többet vásároltak (tavaly egy, idén két százalék).
„Járványbevásárlás”
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus egy olyan új szokást is magával hozott, amely korábban kevésbé volt jellemző. „Járványbevásárlásnak” nevezték el, amikor az emberek
a bizonytalan jövőtől való félelem miatt nagyobb tartalékokat alakítanak ki maguknak, legyen szó akár élelmiszerről, akár tisztálkodási szerekről.
Ezt a jelenséget főként 2020 márciusában, a járvány kirobbanásakor lehetett megfigyelni, amikor a boltokból hiányoztak az alapvető élelmiszerek, de meglepő módon sokan meg is tartották az elraktározási szokásukat. Tavaly novemberben a válaszadók 33, idén júniusban pedig a 36 százaléka vallotta, hogy a vírus megjelenése óta jobban odafigyel a készletek felhalmozására – írja az Új Szó.
Szerbiában napról napra emelkedik az új koronavírus-fertőzöttek száma, amely már közelít az 1500-hoz. Az epidemiológusok bejelentették: ismét összeül a válságstáb, hogy megvitassa a lehetséges újabb intézkedéseket. Ugyanakkor tegnap megkezdődött a vakcina harmadik adagjának beadása.
Déli szomszédunknál romlik a járványügyi helyzet. A járvány kezdete óta 734 ezer 816 új esetet jegyeztek fel, az elhunytak száma pedig elérte a 7177-et, így a halálozási arány 0,98 százalék.
A szerbiai egészségházakban és a többi oltóponton tegnap kezdték meg a koronavírus elleni védőoltás harmadik adagjának beadását.
Mirsad Đerlek egészségügyi államtitkár közölte: nem szükséges, hogy a polgárok maguk jelentkezzenek a vakcinációra, mert az eUprava (a magyar Ügyfélkapuhoz hasonló rendszer) mindenképp értesíti őket.
Kihangsúlyozta, hogy azoknak a polgároknak, akik nem vették fel a védőoltás mindkét adagját, ezt meg kell tenniük, hogy a vírus ne tudjon megmaradni, és hogy elkerüljék a katasztrófát – írja a Vajma.info.
Annak a személynek, aki a koronavírus-fertőzés tüneteit mutatja, minden olyan személyt tájékoztatnia kell az állapotáról, akivel a tünetek jelentkezése előtti két napban kapcsolatba került – számol be róla az Új Szó a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) friss rendelete alapján.
A felvidéki portál tájékoztat róla, hogy hétfő (augusztus 16.) óta a Közegészségügyi Hivatal pozitív személyeket érintő legújabb rendelete kimondja, hogy a pozitív koronavírusteszttel rendelkező állampolgároknak értesíteniük kell az eredményről azokat, akikkel a mintavételt megelőző két napban kapcsolatba kerültek. A tesztek között nem tesznek különbséget, a szabályozás minden pozitív tesztre érvényes, legyen szó PCR-, LAMP- vagy antigéntesztről.
Az oltatlanokhoz képest tízszer kisebb a koronavírus-fertőzés valószínűsége azoknál, akik legalább két hete megkapták a védőoltás második adagját, a halálos kimenetelű megbetegedés valószínűsége pedig tizennégyszer kisebb – tájékoztat róla a Krónika Online Valeriu Gheorghița katonaorvos, a romániai oltási kampány koordinátorának nyilatkozata alapján.
A szakember elmondta, hogy megállapításaikat a romániai járvány harmadik hulláma (február 1. és május 30. közötti időszak) idején feldolgozott adatok alapján számították ki.
Az oltási kampányt koordináló bizottság (CNCAV) számos dolgot vizsgált, hány egy vagy két dózissal beoltott ember kapta el a fertőzést, mennyi idővel a vakcina felvétele után, és közülük hányan kerültek kórházba, intenzív terápiára, és hányan haltak meg. Ezeket a számokat az adott időpontban olyan beoltottak számához viszonyították, akiket ugyanannyi idővel korábban immunizáltak, majd összehasonlították a beoltatlanoknál mért arányokkal.
Mindezek után jutottak arra a következtetésre, hogy a teljes oltottság után több mint két héttel a vakcina az esetek 90,2 százalékban véd meg a megfertőződés, 92,8 százalékban a kórházi kezelést igénylő megbetegedés és 93,2 százalékban a halálos kimenetelű fertőzés ellen.
Az alkotmánybírósághoz fordul a szlovák Irány – Szociáldemokrácia (Smer) egy olyan törvénymódosítás miatt, amelynek értelmében a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) a járványellenes óvintézkedések kidolgozásakor figyelembe veheti a digitális Covid-igazolványok meglétét – írja a Paraméter.
A párt azért tartja alkotmányellenesnek a közegészség védelméről szóló törvény módosítását, mert a szabályozás két csoportra osztja a társadalmat, és diszkriminálja azokat, akik nincsenek beoltva.
A Smer vezetője, Robert Fico korábban Zuzana Caputová államfőt is bírálta amiatt, hogy aláírta a törvényt. – Felhívtuk az elnök figyelmét arra, hogy ne írja alá ezt az értelmetlen törvényt. Ő viszont épp ellenkezőleg, ahelyett hogy gyakorolta volna a hatalmát, hogy a törvényt az Alkotmánybíróság elé terjessze, úgy döntött, hogy annak elfogadását követően – lényegében 24 órán belül – azonnal aláírja. Ezért nincs más választásunk, mint az Alkotmánybírósághoz fordulni – jelentette ki még július végén a pártelnök.
Erősen közelít a kétmillióhoz, pontosan 1 915 456 uniós digitális Covid-igazolványt bocsátottak ki Romániában, nagy többségüket (95,87 százalékukat) beoltott személyeknek – olvasható a Krónika Online oldalán.
A hírt a román egészségügyi államtitkár, Andrei Baciu jelentette be, aki arról is beszélt, hogy jelenleg 53 romániai vállalatnál történik az alkalmazottak és családtagjaik beoltása, és 608 cégnél már be is fejezték az oltási akciót. A vállalatok eddig 78 146 munkavállalót oltottak be.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a vásárokon, piacokon és parkolókban felállított oltópontokban eddig több mint 65 ezren kapták meg a vakcinát.
Uralkodóvá vált Szlovéniában a delta-variáns, ami a szomszédos országban már az új fertőzések 99 százalékát okozza – adta hírül a szlovén Nemzeti Egészségügyi, Környezetvédelmi és Élelmiszeripari Laboratóriumának (NLZOH).
Augusztus 1–8. között 403 pozitív mintát vizsgált az NLZOH, és ezek 99 százalékánál mutatták ki kórokozóként a delta-variánst. Ezzel már 1264 olyan fertőzöttet regisztráltak, aki a vírus delta-mutációjával fertőződött meg. Ezzel együtt a fertőzések száma is intenzíven növekszik, hiszen keddre 318 új beteget regisztráltak, június eleje óta a legtöbbet. Az elmúlt 24 órában nem halt meg senki, de 49-en vannak kórházban, 11-en közülük intenzív osztályon.
A szerencsejáték résztvevői szerint számos pontjában igazságtalan a sorsolás menete és a nyeremények elosztása – számolt be róla az Új Szó.
Elégedetlenkedők sokasága fejtette ki a véleményét a legutóbbi Covid-lottó sorsolásáról, amelyet a szlovák állami televízió közvetített. Sokan kifogásolták, hogy a tévéközvetítésben is szemmel látható, hogy a szelvényeket keverő berendezésben a jegyek csak felülről keveredtek, a műsorvezető pedig kizárólag az egyik oldalról húzott szerencsést.
Még a sorsolás sem tisztességes. Csak a felső papírokat húzták ki, és csak egy helyen nyílt meg. A XXI. században a számítógéppel történő sorsolás nem jelenthet problémát
– írta egy bosszús néző, míg más azt kifogásolta, hogy mindig csak a sorsoló kisebbik részéből húznak, a nyílástól távol lévő jegyeknek nincs esélyük.
A sorsológép minden biztonsági feltételnek és a sorsolás korrekt menetének is megfelel
– közölte az állami csatorna szóvivője, Andrea Pivarciová, aki hozzátette, hogy a sorsolás mindig közjegyző jelenlétében zajlik, aki mindent felügyel. Azt is elárulta a szóvivő, hogy a dobban lévő jegyek keverésének mértéke a gyártási körülményektől függ, és a műsor alatt változik, ráadásul a nagyobb keveréssel járó zaj megzavarhatja a közvetítést, de a jegyeket a műsor után közjegyző felügyelete mellett is keverik.
Mint korábban megírtuk, egy szlovák nő négyszázezer eurót (több mint 140 millió forintot) bukott a Covid-lottó vasárnapi sorsolásán amiatt, hogy gyenge volt az internetkapcsolata.
A nőt az adás másnapján felkereste Igor Matovic pénzügyminiszter és Jaroslav Rezník, a közmédia (RTVS) elnöke, akik biztosították róla, hogy erkölcsi joga van a győzelemre, és keresik a jogi alapot, hogy megkaphassa a pénzt. Az ügyben nemrég megszólalt néhány jogász is.
Ha egy szerencsejátékra állami pénzt adtak, és megvannak a szabályai, nem tudom elképzelni, hogy azt a pénzt a szabályokkal ellentétesen használnák fel. Attól függetlenül, hogy azok a szabályok jók és érthető-e az egész
– mondta Tomás Kamenec, hozzátéve: a hölgy emberi szempontból megérdemelné ugyan az összeget, de állami költségvetésből származó pénzt csak szigorú szabályozások mellett lehet kifizetni, emiatt nem valószínű, hogy hozzájut. Szerinte ezen a helyzeten az se változtatna, ha utólag módosítanák a verseny szabályait. Egy másik jogász, Tomás Gábris szerint viszont a szabályok változtatása azt vonhatná magával, hogy a nő az egyenlő bánásmód elve alapján jogilag megpróbálhatná megszerezni a nyereményt.
Gábris szerint az is megoldás lehetne, ha a pénzügyminisztérium az egész vakcinalottó költségvetését megnövelné a kifizetendő négyszázezer euróval. Hozzátette: a kérdés az, hogy a pénzügyi tárca ezt hogyan fedné le a költségvetésben.
Újabb lélektani határt léptek át az Egyesült Államokban: már több áldozatot szedett a vírus, mint az amerikai polgárháború.
Erről cikkünkben írtunk bővebben.
Júliusban összesen 1234 koronavírusos esetet regisztráltak Szlovákiában, ezeknek mintegy harminc százalékát külföldről hozták be – írja a Paraméter.
Ezek a fertőzések leginkább a 15–24 éves korosztályt érintették, elsősorban a következő országokból:
Romániában eddig a lakosság 26 százaléka kapta meg mindkét dózist, és ennél csak alig több azok aránya (26,7 százalék), akiket csak az első dózissal oltottak be – írja a Főtér. A lap szerint csak lassan nő a beoltottak aránya, mivel az oltási hajlandóság nagyon alacsony. Az utóbbi egy hétben száz romániai lakosra mindössze 0,06 beadott oltás jutott.
Az oltási hajlandóság hiányát jelzi, hogy Brassóban már az utolsó oltóközpontot is bezárták, és csak a háziorvosoknál, valamint a katonai kórházban és egyes magánklinikákon lehet felvenni az oltást.
Mindeközben az országban kedden 544 fertőzöttet regisztráltak, amire legutóbb három hónappal ezelőtt volt példa. Intenzív osztályon is egyre több beteget kell ápolni. A járványhelyzetet nézve könnyen lehet, hogy ősszel megérkezik az országba a negyedik hullám, ami aztán a korlátozások visszatérését eredményezheti.
Letörölték a YouTube-ról a Bypass the Anger nevű zenekar csatornáját amiatt, mert Vakcina címmel feltöltöttek egy dalt a videómegosztóra.
Kaptunk egy linket, ebben volt benne, hogy a Coviddal kapcsolatos témát nem lehet firtatni a YouTube-on
– közölte a zenekar. Az esetről cikkünkben írtunk bővebben.
Predrag Kon szerb epidemiológus kijelentette, hogy a koronavírust lehetetlen kikerülni, így az oltatlan személyek egyszer biztosan meg fognak fertőződni – írja a Magyar Szó Online.
A vírust csak akkor lehet kikerülni, ha az ember több évre bezárja magát, mert a kórokozó elterjedt a világban, és továbbra is fennmarad
– mondta Kon, hozzátéve: azok, akik nem oltatják be magukat, gyakorlatilag a fertőzést választják az oltás helyett.
A szakember arról is beszélt, hogy szerinte az egészségügyi dolgozók számára is be kell vezetni a kötelező oltást, mert a beoltatlan orvosok rossz üzenetet közvetítenek a polgároknak, és meg is fertőzhetik a pácienseiket. A védettségi igazolványokkal kapcsolatban pedig azt mondta, hogy azokat elsősorban a szórakozóhelyeken, lagzikon kellene kötelezővé tenni, mert ott a tömegben, az éneklés és tánc által gyorsan tud terjedni a vírus.
Munkaértekezlet keretében találkozott Vladimír Lengvarský (OĽANO) egészségügyi miniszterrel Zuzana Čaputová szlovák államfő – írja a Paraméter.
A találkozón elsődlegesen a járványhelyzet aktualitásairól beszélgettek. Szóba került az egészségügyi személyzet stabilizálása, az új járványhullámra való felkészülés, valamint a szeptemberi pápai látogatással kapcsolatos óvintézkedések.
Lengvarský egyben köszönetet mondott Čaputovának, hogy támogatta a méhnyakrákszűréssel kapcsolatos kampányt, és hogy népszerűsíti a koronavírus elleni védőoltást.
Szeptember 1-jén kezdődik a tanév Montenegróban, a tantermi oktatás 45 perces órákkal történik majd – közölte a montenegrói oktatási minisztérium.
A koronavírus-járvány miatt kérdéses volt, hogy a diákok visszatérnek-e a tantermekbe, vagy online megy majd az oktatás. Azt sem tudták korábban, hogy rövidített órákkal indul-e a tanév.
Az oktatási minisztérium közölte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a diákok visszatérhessenek a korábbi években megszokott oktatási formához – tudósít az MTI.
Észtországban ötször többen haltak bele az idei év első felében a koronavírus okozta betegség szövődményeibe, mint tavaly egész évben – idézte az észt egészségmegőrzési intézet vezetőjét az MTI. Piret Viiklepa az ERR hírportálnak nyilatkozva elmondta: tavaly egész évben 203 ember halt meg Covid–19 betegségben, míg az idei év első felében 1020. Megjegyezte, hogy a halál pontos okának meghatározása időbe telik.
Viiklepa szerint tavaly a fertőzöttek száma is alacsonyabb volt, az első haláleseteket márciusban regisztrálták, és a nyár folyamán gyakorlatilag nem voltak a koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetek. Idén júniusban viszont 22 ember halt meg, áprilisban pedig 237.
Az 1,3 milliós balti köztársaságban az elmúlt 24 órában 287 új koronavírusos esetet regisztráltak, az elvégzett tesztek 6,8 százaléka bizonyult pozitívnak. Az új fertőzöttek 83 százaléka nem volt beoltva. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint a járvány kezdete óta 137 514 ember kapta el a vírust, és 1279-en haltak bele az általa okozott betegség szövődményeibe.
Az észt egészségügyi hatóságok egy héttel ezelőtt, augusztus 11-én hirdettek rendkívüli veszélyhelyzetet és vezettek be korlátozásokat a koronavírus rohamos terjedése miatt.
Tizennégymillió rubel (57 millió forint) bírsággal sújtotta a Google-t egy moszkvai bíróság, mert a cég nem távolított el a tiltott tartalmakat. Nem ez az első alkalom, hogy megbírságolták az informatikai céget Oroszországban.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) korábban közölte, hogy a Google tulajdonában lévő YouTube-oldalról nem távolítottak el nagyjából ötezer kifogásolt felvételt,
amelyek a többi között a koronavírussal kapcsolatos hamis információkat tartalmaztak.
Nem távolítottak el tiltott tartalmakat.
Az idei tanévkezdésnek nem lesz feltétele az elvégzett koronavírusteszt, de aki akarja, kérheti gyereke tesztelését. Év végéig pedig minden alap- és középiskolás kap 25 antigéntesztet is az otthoni tesztelésre – jelentette be Branislav Gröhling oktatási miniszter.
A tárcavezető szerint hetente kétszer, hétfő és csütörtök reggel érdemes lesz teszteltetni a gyerekeket. A 25 teszttel ez decemberig megvalósítható lesz. A tesztek mellett négy és fél millió eurós támogatást adnak az iskoláknak a tanév elején, amit szintén a tesztelésre fordíthatnak az intézmények.
Gröhling arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenképp szeretnék elkerülni, hogy iskolákat kelljen bezárni. Ezért azokban az osztályokban, ahol egy gyermek megfertőződik, az iskola igazgatója távoktatást rendelhet el.
A TritonLife-csoport laboratóriumában egy olyan koronavírus-variánst (C.36.3) mutattak ki, amely egyszerre tartalmazza az alfa- és a delta-variánsra jellemző egy-egy tüskefehérje-mutációt, és amelynek jelenlétét eddig nem regisztrálták Magyarországon.
A mutáns vírusról és felfedezéséről cikkünkben olvashat bővebben.
Az augusztus 21–22-i hétvégén Nagyszombat megyében csak szombaton fognak oltani a Covid–19 ellen – írja a Paraméter. Az oltakozni kívánók három bevásárlóközpontban, valamint a pöstyéni nagy kapacitású oltóközpontban kaphatják meg a vakcinát. Minden oltópont fogad előre nem regisztráltakat is.
A Janssen egyadagos vakcináját a 18 évnél idősebbek kérhetik a nagyszombati, a senicai és a dunaszerdahelyi Tesco áruházban 10 és 17 óra között. A pöstyéni fürdőszigeten található nagy kapacitású oltóközpontban a 16 évnél idősebb érdeklődők vehetik majd fel a Pfizer–BioNTech védőoltását 8 és 16 óra között.
A második oltás miatt is lehet menni, amennyiben az első dózis beadása óta eltelt több mint négy hét, és ezt a jelentkező igazolni is tudja.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 1484-gyel 734 816-ra, Koszovóban 1765-tel 118 426-ra, Észak-Macedóniában 999-cel 163 477-re, Montenegróban 548-cal 107 041-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 276-tal 207 807-re növekedett – adta hírül az MTI.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában hárommal 7177-re, Koszovóban öttel 2289-re, Észak-Macedóniában 14-gyel 5573-ra, Montenegróban öttel 1651-re, Bosznia-Hercegovinában pedig kettővel 9750-re növekedett.
Elkapta a koronavírust Greg Abbott, Texas kormányzója, aki elérte, hogy államában ne lehessen kötelezővé tenni a maszkviselést.
Abbott hivatala kedden jelentette be, hogy a kormányzó pozitív tesztet produkált. A kormányzó „már mindkét oltást megkapta, jó egészségnek örvend, és egyelőre nincsenek tünetei”.
A kormányzó karanténba vonult, és a tünetek megelőzése érdekében a Regeneron nevű szerrel is kezelik.
Greg Abbott az utóbbi napokban több kampányrendezvényt is tartott, amelyeken az emberek többsége maszk nélkül vett részt.
Az elmúlt 24 órában 209-re nőtt koronavírus-fertőzöttek száma a Vajdaságban, egy nappal korábban 82 volt. Újvidéken is erős emelkedést regisztráltak, ott 48-ról 67-re nőtt az új fertőzöttek száma egy nap alatt – írja a Magyar Szó.
A Vajdaságban az összes aktív koronavírus-fertőzött száma 1707, a legtöbb, 609 beteget Újvidéken tartják nyilván, a fertőzöttek többsége 30–50 év közötti.
A tartomány területén már hat községben rendkívüli járványhelyzet hirdetett a Vajdasági Közegészségügyi Intézet, 11 községben kedvezőtlen, 25-ben bizonytalan és csak háromban elégséges a besorolás mértéke.
Péntektől kezdve kötelezővé teszik a maszkviselést Chicagóban. Az intézkedést kedden jelentettek be, miután a városban négyszáz fölé emelkedett a hétnapos mozgóátlag. A szabályozás értelmében a beltéri helyiségekben minden két évnél idősebb embernek maszkot kell viselnie, függetlenül attól, hogy beoltották-e.
Az éttermekben és bárokban a fogyasztás idejére le lehet venni a maszkot, valamint a borbélynál vagy fodrásznál is eltávolítható, ameddig szükséges. Ezenfelül a munkahelyeken, irodaházakban is levehető a maszk, ha a dolgozók legalább két méter távolságot tudnak tartani egymástól.
A város tisztségviselői szerint a fertőzöttek számának meredek emelkedéséért a delta-variáns a felelős.
A világon 208 554 450 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 381 805 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint – ismertette az MTI. Egy nappal korábban 207 824 763 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 370 906 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Ferenc pápa szerdán a koronavírus elleni oltás felvételére szólította fel a katolikus híveket.
Isten kegyelméből és sokak munkájának köszönhetően most már vannak olyan vakcináink, amelyek képesek megvédeni minket a koronavírustól
– fogalmazott Ferenc pápa, hozzátéve: aki beadatja az oltást vagy másokat erre buzdít, az „a szeretetét” fejezi ki ezzel, „önmaga, családja és barátai, valamint minden más ember iránt is”.
Az oltás felvétele egy egyszerű, de biztos módja annak, hogy vigyázzunk másokra, különösen azokra, akik a leginkább veszélyeztetettek
– mondta az egyházfő.
A pápa kezdeményezéséhez több amerikai érsek és bíboros is csatlakozott, akik szintén videoüzenetben beszéltek az oltás fontosságáról.