Elég megdöbbentő ügyet vizsgál az önkormányzati felügyelet Ausztráliában az Új-Dél-Wales állambeli Bourke Shire Council területén, ahol a múlt héten hivatalos utasításra több olyan kutyát is agyonlőttek, amelyet egy menhely akart befogadni – derül ki a The Sydney Morning Herald cikkéből.
Az önkormányzat a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokkal indokolta a döntést, amelynek a célja az volt, hogy a menhely munkatársai ne is utazzanak el elvinni a kutyákat, és ne hurcolják be a kórokozót egy olyan területre, ahol a pandémia által hatványozottan fenyegetett őslakók is élnek.
A lap kérdésére sem az önkormányzat, sem a menhely, a Rural Outback Respite/Rescue nem válaszolt, de úgy tudni, a kutyamentők le vannak sújtva, ugyanis a négylábúakat a járványellenes intézkedéseknek mindenben megfelelően vették volna át. Az egyik agyonlőtt kutya egy nőstény volt, amely nemrég adott életet egy alom kölyöknek.
Az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány alatt a halasztható orvosi beavatkozásokhoz való hozzáférés hiánya az etnikai kisebbségekhez tartozókat hátrányosabban érinti, mint a fehér középosztály tagjait.
A Journal of the American Medical Society folyóirat az afroamerikai és a fehér férfiak prosztataszűrését hasonlította össze.
A járvány első két hónapjában a kutatók megállapították, hogy
a prosztatektómiára szoruló fekete férfiak mindössze egy százaléka ment el szűrésre, szemben a fehér férfiak 26 százalékával.
A prosztatektómia egy olyan műtéti eljárás, amelynek során a prosztatát részben vagy egészben eltávolítják. A radikális prosztatektómia az egész prosztata, az ondóhólyagok, valamint a környező szövetek egy részének eltávolítását jelenti, azonban rosszindulatú prosztatadaganat esetén a beavatkozás életmentő lehet.
A kutatás azt is megállapította, hogy a feketék körülbelül húsz százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg prosztatarákban, mint a fehérek – számol be a Healthnewshub.
Falus András immunológus az Indexnek azt mondta, az, hogy a WHO a világ országaiban tízszázalékos populációs szintű átoltottságot szeretne elérni, csak látszatintézkedés, a koronavírussal szembeni nyájimmunitáshoz ennek a nyolc-kilencszeresére lenne szükség. Ezért a világszervezet főigazgatójának mai, budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott tiltakozása a harmadik oltás ellen inkább gesztusértékkel bír. Az MTA professzora a harmadik dózis magyar engedélyezéséről is elmondta a véleményét nekünk.
Aggodalomra keltő hírek érkeztek a koronavírus-járvány jövőjével kapcsolatban. A zürichi ETH szövetségi technológiai intézet immunológusa, Sai Reddy szerint a már jelen lévő variánsok tovább mutálódhatnak, és egy még nem látott, rendkívül veszélyes mutánst eredményezhetnek. A brit Mirrornak elmondta:
A COVID–22 SOKKAL VESZÉLYESEBB LEHET, MINT A COVID–19. MINÉL TÖBB OLTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉRE LEHET SZÜKSÉG, MIVEL NEM ELKÉPZELHETETLEN, HOGY A KORONAVÍRUS ÉLETÜNK VÉGÉIG VELÜNK MARAD.
Szerinte a pandémia ősszel újra berobban, és lesznek olyan országok, ahol újabb korlátozó intézkedésekre lehet szükség. Sai Reddy is az oltásra buzdít mindenkit, ugyanis aki nem kapott még vakcinát, és elkapja a delta-variánst, szuperfertőzötté válhat.
Továbbá minden országnak azt javasolja, ne hezitáljon, oltassa be a 12 év alatti gyerekeket is, ugyanis semmi sem bizonyítja, hogy veszélyt jelentene a fiatalokra az oltás.
Hétfőn jóváhagyta az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) a Pfizer–BioNTech-oltást a 16 év alattiak és az idősebbek számára. Ezzel ez az oltás lett az első, amely átlépte a veszélyhelyzeti használati fázist az Egyesült Államokban – írja a New York Times.
A vakcina 91 százalékos hatékonyságot mutat, eddig 95 százalékra becsülték, de ez minimálisan csökkent. Néhány hónap múlva dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e a vakcina beadását 12 év alatti gyermekek számára, és arról is, hogy esetleg kötelezővé teszik néhány területen.
Eddig több mint 92 millió amerikai, a teljesen oltottak 54 százaléka kapott Pfizer-vakcinát.
Pozsonyban az 50 évnél idősebb lakosok 74 százaléka már felvette az első adag vakcinát a Covid-19 betegség ellen – jelentette be Matúš Vallo hétfőn. A főpolgármester – írja az Új Szó – a múlt héten arról számolt be, hogy Pozsony lakosságának 59,4 százaléka már felvette a vakcina első adagját, 56,5 százaléknyian pedig a második dózist is.
A szlovák főváros a kollektív immunitás elérését tűzte ki célul, ehhez a pozsonyiak legalább 75 százalékát be kellene oltani.
New York városában az állami iskolák minden dolgozója számára kötelezővé teszik az oltást – írja az AP.
A város tisztviselői hétfőn jelentették be az új szabályozást. Korábban még azt ígérték, hogy az oltást heti egy teszttel is ki lehet majd váltani.
A rendelkezés az első példa arra, hogy a város valamely intézménytípusában alternatíva nélkül kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást.
Ennek értelmében összesen 148 ezer embernek kell beadni az oltást legkésőbb szeptember 27-ig. A város egyelőre nem közölte, hogy a szabályozás alól lesznek-e kivételek, illetve hogy milyen büntetésben részesülnek azok, akik nem oltatják be magukat.
A rendelkezésre álló adatok szerint az iskolai dolgozók körülbelül 63 százaléka már beoltotta magát New Yorkban. A tényleges arányuk ennél még valamivel magasabb lehet, mivel azokat egyelőre nem tudták nyilvántartásba venni, akik a városon kívül adatták be az oltást.
A szigorú lépést az magyarázza, hogy New Yorkban gyors ütemben terjed a koronavírus delta-variánsa. Emiatt már az előző héten újabb járványügyi rendelkezések léptek érvénybe, amelyek oltási igazolványhoz kötötték többek közt az éttermek és edzőtermek látogatását is.
Szlovéniában kötelező a tanárok tesztelése, míg a felső tagozatos és a középiskolás diákok számára ez önkéntes. A felsőoktatásban csakis védettségi igazolással lehet látogatni az előadásokat, illetve szemináriumokat. Az alsó tagozaton csak a közös helyiségekben lesz kötelező a maszk viselése – írta az MTI.
Az utóbbi 24 órában 116 új fertőzöttet szűrtek ki az országban. A Covid–19 szövődményeiben vasárnap egy beteg lelte a halálát. Kórházban 75 koronavírus-fertőzöttet kezelnek, közülük 18-at intenzív osztályon kell ápolni.
Szerbiában 1837 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak az elmúlt 24 órában. A kórral, illetve szövődményeivel négy beteg nem tudott megbirkózni vasárnap – írja a Magyar Szó.
Kórházban 961 beteget kezelnek, közülük 39 páciens szorul lélegeztetőgépre.
Ukrajnában 610 fertőzöttet regisztráltak az utóbbi 24 órában. Kárpátalján négy betegre bukkantak. A Covid–19 kórban és szövődményeiben 17 páciens lelte halálát vasárnap – írja a Kárpátalja.ma portál.
Kórházakban 425 koronavírus-fertőzöttet ápolnak.
Oroszországban húszezer alá csökkent a koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált betegek napi száma vasárnap, ez utoljára június 23-án fordult elő. A Covid–19 és szövődményei 776 beteg életét követelték az elmúlt 24 órában – írta az MTI.
Vasárnap több mint 15 ezer ember épült fel a kórból.
Horvátországban önkéntes alapon egyes iskolákban is oltanak majd a koronavírus ellen a szeptember 6-án kezdődő tanévben. Elsősorban a középiskolák végzős tanulóinak lesz erre lehetőségük, valamint az egészségügyi és vendéglátóipari szakközépiskolák diákjainak, akik a gyakorlati képzés miatt számos emberrel kerülhetnek kapcsolatba – jelentette az MTI.
Várhatóan az ötödik osztály felett kell majd maszkot hordaniuk az osztálytermekben a tanároknak és a diákoknak. Az elmúlt 24 órában 73 új esetet azonosítottak, így a járvány kezdete óta a Covid–19 kórral fertőzöttek száma meghaladta a 369 ezret. A szövődményekkel két beteg nem tudott megbirkózni vasárnap. Kórházban 307 beteget ápolnak, közülük 42 páciens van lélegeztetőgépen.
Ötvenöt szicíliai városban ismét kötelezővé teszik a maszk viselését az utcákon a koronavírus delta-variánsának terjedése és az alacsony átoltottság miatt, miközben a tömegrendezvényeket is felfüggesztik – közölte hétfőn Nello Musumeci, a tartomány elnöke.
A rendelkezés augusztus 24-én lép életbe, és egyelőre szeptember 6-ig lesz érvényben. A politikus „nehéz, de szükséges” lépésnek nevezte a járványintézkedések ismételt szigorítását. Úgy vélte, egyes szakmai ágazatokban kötelezővé kell tenni a védettség megszerzését.
A szabályozás szerint ismét kötelező a maszk viselése szabadtéren is, tehát az utcákon és tereken mindenki számára 12 éves kortól. Mindeközben felfüggesztették a csoportos programokat, valamint a tömegrendezvényeket. A családi rendezvények, például esküvők esetében a résztvevők kizárólag előzetes teszteléssel lehetnek jelen.
Az intézkedés ötvenöt, többnyire kisebb és közepes nagyságú várost érint, közöttük van a 24 ezer lakosú Noto, valamint a római kori mozaikjai miatt sűrűn látogatott Piazza Armerina is. Három önkormányzat területén a közepes fokozatú, úgynevezett narancssárga színű besorolást vezették vissza, vagyis a vendéglátás csak elvitelre dolgozhat, bezártak a múzeumok, edzőtermek, mozik.
Nello Musumeci hangoztatta, hogy a szigorítások oldásához a szicíliaiak hetven százalékának meg kell kapnia a védőoltás első adagját.
Az ötmillió lakosú szigeten kevesebb mint hatvan százalék azoknak az aránya, akik legalább egy adag vakcinát már megkaptak. Helyi orvosok korábbi magyarázata szerint a szicíliaiak „babonás előítéletek” miatt mondanak nemet a vakcinázásra. Olaszországban Szicíliában a legalacsonyabb a lakosság oltottsági aránya.
Az utóbbi egy héten százezer lakosra 150 beteg jutott, megteltek a kórházak ellátásra szoruló betegekkel, akik kivétel nélkül a fertőzőbb delta-vírusvariánst kapták el.
A Siracusa-közeli, több mint 22 ezres Lentiniben az utóbbi napokban több mint kétszeresére emelkedett a napi esetszám: több tíz fős családokat helyeztek karanténba, bezártak a boltok, éttermek, mivel nincs elég egészséges ember, aki működtetné őket. Saverio Bosco polgármester a közösségi médiában sürgette a lakosokat oltakozásra.
Romániában 415 fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában. Covid–19 kórban és szövődményeiben 13 beteg halt meg – írta a Maszol.
Jelenleg 1378 pácienst kezelnek kórházban a fertőzés miatt, 193 beteget intenzív osztályon kell ápolni.
Szlovákiában 11 fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában. A Covid-19 és szövődményei vasárnap senkinek az életét nem tudták elragadni – írja az Új Szó.
Kórházban 72 beteget ápolnak, közülük hét pácienst kell intenzív osztályon kezelni, négy fertőzött lélegeztetőgépre szorul.
Teljesen kiakadt Raed Arafat, a román belügyi államtitkár, járványügyi főmindenes, amikor Bukarestben észrevette, hogy egy menetrend szerinti buszon legalább hárman nem viseltek maszkot – tájékoztat róla a Főtér.
A politikus éppen a televízióba tartott a fővárosban, hogy ott nyilatkozzon, és útközben megállt a piros lámpánál, egy városi busz mellett. Az államtitkár észrevette, hogy
a járművön legalább hárman nem viseltek maszkot, és ettől teljesen kiborult, mert ez szerinte megengedhetetlen.
Raed Arafat elmondta, hogy nyilván nem lehet minden buszra egy rendőrt küldeni, aki figyelmezteti a felelőtlen utasokat a maszkviselési kötelezettségre, ezért ezt a buszsofőrnek kellene megtennie. Ezt úgy képzeli el a politikus, hogy a jármű vezetője udvariasan megkéri a maszk nélkül felszálló utasokat, hogy vagy vegyenek fel maszkot, vagy szálljanak le, ha pedig mindkét felszólítást megtagadják, a busz nem indul el addig, amíg a helyzet meg nem oldódik.
Arafat szerint egyébként teljes arcátlanság, ha valaki nem veszi fel a maszkot a buszon, hiszen ezzel semmibe veszi utastársait, akik viszont teljesítik a kötelezettségüket.
A szerbiai kórházak igazgatói támogatják azt a döntést, hogy azok az egészségügyben dolgozók, akik nem vették fel az oltást, nem dolgozhatnak a páciensekkel, csupán adminisztratív munkákat végezhetnek, és csak az alapfizetésüket kaphatják meg – olvasható a Pannon RTV oldalán.
Egyszerűen elfogadhatatlan, ha egy egészségügyi dolgozó megfertőz egy kórházban kezelt személyt
– erről beszélt a szerb közmédiában Radmilo Janković, a Niši Klinikai Központ igazgatóhelyettese, aki elmondta, hogy intézményükből a kruševaci Covid-kórházba utalják a betegeket, ahol az elmúlt egy hónapban megduplázódott a kezelt fertőzöttek száma. Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy
úgy tűnik, a felszólításokkal már nem lehet növelni az oltottak számát, más eszközökhöz kell nyúlni,
ilyen lehetőség még a védettségi igazolvány bevezetése.
Az oltatlan egészségügyi dolgozók betegektől való elvonását, illetve a fizetéscsökkentésükről szóló tervezetet a kórházak vezetői elküldték az egészségügyi miniszternek, aki azt kérte az intézményvezetőktől, hogy készítsék el az oltatlan egészségügyi dolgozók listáját.
Tajvanon augusztus 23-án elkezdték a lakosságot oltani a koronavírus elleni saját fejlesztésű vakcinával – tájékoztat az MTI.
Eddig Tajvanon az AstraZeneca és a Moderna oltását használták, illetve hamarosan érkeznie kell a Pfizer/BioNTech első szállítmányának is. A tajvani vakcinát a Medigen Vaccine Biologics vállalat fejlesztette ki, amely július közepén kapott engedélyt a tömeges gyártásra. A szer nagyon biztató adatokat produkált a
klinikai kísérletekben, ahol a második fázisában az önkéntesek 95,5 százalékánál képződtek antitestek elegendő mennyiségben.
A harmadik fázisban már nem vizsgálták az oltást. A tajvani gyógyszerfelügyelet a húsz év felettiek esetében engedélyezte a Medigen alkalmazását. A második adagot 28 nap elteltével kell beadni.
Az oltást az elsők között kapta meg Caj Jing-ven köztársasági elnök.
Nem csak a Medigen Vaccine Biologics állított elő oltóanyagot a szigetországban. Egy héttel ezelőtt a tajvani gyógyszerfelügyelet elutasított egy másik hazai fejlesztésű vakcinát, mert a kísérletek második klinikai fázisában kiderült, hogy a beoltottak szervezetében nem képződött elegendő antitest.
A 23 milliós Tajvanon eddig 15 926 ember kapta el a koronavírust, és mindössze 42-en haltak meg.
Izraelben az iskolákban is oltanak majd a koronavírus ellen a szeptember elsején kezdődő tanévben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn.
A súlyosan fertőzött, piros települések kivételével a szokásos időben, szeptember elsején megkezdődik az új tanév a koronavírus-járvány ügyeivel foglalkozó kabinet vasárnap éjjeli döntése szerint.
A piros helyeken a 12 év feletti, vagyis már oltható gyerekeknél csak azokban az osztályokban indulhat meg a tanítás, ahol beoltották a gyerekek legalább 70 százalékát. Ellenkező esetben számukra távoktatás lesz.
Az oktatási intézményekben a pedagógusokra a zöld címke szabályai vonatkoznak majd, vagyis az oltottak és a gyógyultak számára nincs akadály, de az oltatlanok csak érvényes negatív teszttel léphetnek be.
Ezen a kérdésen éles vita bontakozott ki a ynet szerint az ülésen Naftali Bennett miniszterelnök és Jifat Sasat-Biton oktatási miniszter között, mert a tárca vezetője szerint nincs elég helyettesítő tanár a járványügyi korlátozás miatt kieső tanerő pótlására.
A megbeszélésen vita folyt a tanévnyitó időpontjáról is, mert volt olyan miniszter, aki szerint el kell halasztani addig, amíg mindenki be tudja oltatni magát. Egy korábbi döntés alapján a pedagógusok és az oktatási intézmények alkalmazottjai soron kívül, életkoruktól függetlenül már felvehetik a megerősítő oltást, ha legalább öt hónap eltelt a második vakcina óta.
Szintén heves indulatokat váltott ki az iskolai oltások kérdése, de végül a delta-vírusváltozat okozta rendkívüli helyzet miatt az egészségügyi minisztérium álláspontja győzött az oltásokat az osztálytermektől távol tartani próbáló oktatási minisztériummal szemben, és az iskolák területén és a tanítási időben is fogják oltani azokat a 12 évnél idősebb gyerekeket, akiknek szülei engedélyezik ezt.
Vasárnap hét kórház, köztük a jeruzsálemi Hadassza kórház vezetői bejelentették, hogy nem fogadnak újabb Covid–19-es betegeket, és a későbbiekben újabb szankciókat vezetnek be, amennyiben nem kapnak azonnal több pénzügyi forrást a költségvetéstől.
December vége óta Izrael mintegy 9,3 millió lakosából eddig 5 900 077-et (tizenkét évesnél idősebbeket) már legalább egyszer beoltottak a Pfizer/BioNTech vakcinájával. Ez az ország lakosságának a 63,45 százaléka, azonban nem bizonyult elégnek a SARS-CoV-2 vírus erősen fertőző delta-variánsa által okozott újabb járványhullám megfékezésére.
Augusztus elején új kampány kezdődött, melyben a korábbi oltások hatását megerősítő harmadik adag vakcinát adtak be előbb a hatvan, majd az ötven és jelenleg már a 40 éven felülieknek. Izraelben eddig 1 482 503-an oltatták be magukat harmadszor is.
Az egészségügyi minisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a Pfizer gyógyszergyártó harmadik adag, Covid–19 elleni oltása jelentősen javította a különösen sérülékeny 60 éves és idősebb emberek körében a védelmet a megfertőződéssel és a súlyos betegségekkel szemben.
Mintegy 105 ezer teszt elvégzésével vasárnap 6467 új fertőzöttet azonosítottak, 6,31 százalék volt a fertőzöttek aránya. Jelenleg 67 801 aktív vírushordozót tartanak nyilván Izraelben, 1142-en vannak közülük kórházban, ahol a súlyos betegek száma 670, és már 108-an szorulnak lélegeztetőgépre. A pandémia kialakulása óta 994 615 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, a betegségben tavaly február óta 6830-an haltak meg Izraelben.
A szigetországban hétfőn 35 új, közösségben terjedő koronavírusos megbetegedést vettek nyilvántartásba, így az Aucklandben felfedezett járványgócban a fertőzöttek száma 107-re emelkedett – adta hírül az MTI.
Az Index korábban beszámolt róla, hogy Új-Zélandon augusztus 17-én fél év után újra találtak egy fertőzöttet, majd néhány órán belül szigorú zárlatot rendeltek el, minden iskolát és nem létfontosságú üzletet bezártak.
Jacinda Ardern miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy országának „még van mit tennie”, és a tisztviselők óvatosan enyhítenének a korlátozásokon.
Több információra van szükségünk. Nem akarunk semmilyen kockázatot vállalni a (koronavírus jóval fertőzőbb variánsával, a) deltával. Ha a világ valamire is megtanított bennünket, akkor az az, hogy óvatosnak kell lennünk ezzel a variánssal
– mondta a miniszterelnök.
Auckland, amely az ország legnagyobb városa, ahol a legtöbb megbetegedés történt, legalább augusztus 31-ig zárlat alatt marad.
Nem hisszük, hogy elértük már a járvány csúcspontját
– hangsúlyozta Jacinda Ardern.
Az 5 milliós lakosú ország a világjárvány kezdete óta mintegy 2700 Covid–19-es megbetegedést jelentett, miközben 26-an haltak meg.
Egyelőre 15, lélegeztetőgépre kapcsolt koronavírus-fertőzötten tesztelték azt a TriCor nevű gyógyszert, amelyről a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói derítették ki, hogy hatékonyan csökkenti a kórokozó által okozott gyulladást – derül ki az Israel National News portálon megjelent cikkből.
A koronavírus abnormálisan felduzzasztja a lipidek mennyiségét az emberi testben, amik gyulladást okoznak. Ezt csillapítja a TriCor, amely megakadályozza, hogy a sejtek károsodjanak, és azt is, hogy a koronavírus elszaporodjon. A fenofibráttartalmú gyógyszert az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) már 1975-ben engedélyezte, biztonságosabb, a hatásmechanizmusát pedig kevésbé érdekli, hogy a koronavírus melyik variánsával áll szemben.
Annak a 15 betegnek – mondta Jakov Nahmiasz, a kutatócsoportot vezető professzor –, akit TriCorral kezeltek, 48 órán belül javult az állapota, tizennégyet egy héten belül le tudtak venni a lélegeztetőgépről, és haza is tudtak küldeni. Bár a kutatási eredmények rendkívül kecsegtetőek, a tesztelés második fázisához még csak most keresik a pácienseket.
A harmincegy éves várandós nőt nagyon rossz állapotban szállítottak kórházba augusztus 2-án Szerbiában a kruševaci kórházba – olvasható a Pannon RTV oldalán.
Kórházba kerülése és kezelése után sem javult az állapota. A szerb közmédia arról tájékoztatott, hogy
a kismamát infektológus, tüdőgyógyász és nőgyógyász felügyelete mellett kezelték.
Annyira rossz állapotban volt, hogy a szülés megindításáról is lemondtak orvosai, akik hiába próbáltak minden tőlük telhetőt megtenni, a nő, akinek ez volt a harmadik terhessége, tizennyolc nap kezelés után meghalt.
Március vége óta szombatról vasárnapra kerültek a legtöbben kórházba egyetlen nap alatt koronavírus-fertőzés miatt Írországban, miközben a napi fertőzések száma egy ideje mérséklődik – tájékoztat róla az MTI.
Az ír egészségügyi minisztérium adatai szerint az elmúlt 24 órában 314 beteget kellett kórházba vinni, közülük 59-et az intenzív osztályon ápolnak. Ugyanez alatt az időszak alatt a napi fertőzésszám 1688 volt, ami 20 százalékkal kevesebb, mint egy hete, amikor 2125 esetet jegyeztek fel.
Írországban a felnőtt lakosság 85 százaléka már be van oltva.
Elég megdöbbentő ügyet vizsgál az önkormányzati felügyelet Ausztráliában az Új-Dél-Wales állambeli Bourke Shire Council területén, ahol a múlt héten hivatalos utasításra több olyan kutyát is agyonlőttek, amelyet egy menhely akart befogadni – derül ki a The Sydney Morning Herald cikkéből.
Az önkormányzat a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokkal indokolta a döntést, amelynek a célja az volt, hogy a menhely munkatársai ne is utazzanak el elvinni a kutyákat, és ne hurcolják be a kórokozót egy olyan területre, ahol a pandémia által hatványozottan fenyegetett őslakók is élnek.
A lap kérdésére sem az önkormányzat, sem a menhely, a Rural Outback Respite/Rescue nem válaszolt, de úgy tudni, a kutyamentők le vannak sújtva, ugyanis a négylábúakat a járványellenes intézkedéseknek mindenben megfelelően vették volna át. Az egyik agyonlőtt kutya egy nőstény volt, amely nemrég adott életet egy alom kölyöknek.
Bár a több hónapos karantén egyelőre a múlté, már sokan az újabb járványhullámról beszélnek, ennek ellenére az utóbbi időben egyre több cég tér vissza a rendes munkarendre Ukrajnában – olvasható a KárpátHír oldalán.
Az Opendatabot online álláskereső adatai szerint a munkaadók legfeljebb 3-6 százaléka ajánl home office-t az alkalmazottainak, miközben ez az arány 2020 áprilisában csaknem a duplája, 7-8 százalék volt. Természetesen számos olyan munka van, amit nem lehet otthonról végezni, a home office-nak megvannak a tipikus szegmensei, ezek közé tartozik például az informatika, a média, a könyvkiadás, a dizájn, illetve a művelődés, a zene, valamint a külgazdaság.
Miközben a munkaadók szeretnék újra a maguk közelében tudni az alkalmazottakat, addig a munkavállalók inkább előnyben részesítik az otthoni munkavégzést. Az emberek 25 százaléka dolgozna tovább home office-ban.
A világon 211 800 166 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 430 770 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 211 313 325 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 422 347 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Ötezer fölé emelkedett Izraelben vasárnapra az egy nap alatti új koronavírus-fertőzések száma – adta hírül az izraeli egészségügyi minisztérium.
Huszonnégy óra alatt – idézi az MTI a hírt – 5087 új esetet jegyeztek fel. Velük hamarosan elérheti az egymilliót a járvány összes fertőzöttjének száma. Az adat vasárnap 990 428 fő volt.
Szombatról vasárnapra 55-en haltak meg a ragály miatt, a halálesetek száma eddig összesen 6830. A súlyos betegek száma 645-ről 669-re emelkedett.
A 9,3 millió lakosú Izraelben 5,44 millióan kaptak eddig két oltást, közülük 1,43 millióan pedig hármat koronavírus-fertőzés ellen.