A vírustagadás talán legmagasabb foka valósul meg abban a román faluban, ahol mindössze 2,67 százalékos az átoltottság, és több vírustagadó is meghalt már a fertőzés szövődményeiben, ez sem bírja rá a vakcina felvételére a lakosokat – derül ki a Főtér cikkéből.
Romániában a negyedik hullám földre vitte az egészségügyi rendszert, mert annyira alacsony az átoltottság aránya. Emiatt az ország orvosai valósággal könyörögnek, hogy az emberek oltassák be magukat. Az Index beszámolt róla, hogy sokan csak a kórházban eszmélnek rá, hogy mekkora a baj, és ott kérik a vakcinát, ami késő, sőt egy orvos arról mesélt, hogy halála előtt vallotta be neki egy fertőzött, hogy hamis az oltási igazolványa.
Jó példa a rossz példára a Szeben megyei Zsinna település, ahol egész Romániában a legalacsonyabb az oltottak aránya.
A csaknem 3600 lakosú községben csupán a lakosok 2,67 százaléka vette fel az oltást, ami még európai szinten is kirívó.
Zsinna polgármestere azt mondja, egyszerűen tehetetlen, az emberek ugyanis megmakacsolták magukat, és még személyes tragédiáik sem győzik meg őket. A település vezetője igyekezett példát mutatni, és beoltatta magát, de ezzel sem ért el sokat.
Több helyi lakos rokonai is a koronavírus szövődményeibe haltak bele, ennek ellenére sem hisznek a vírusban,
ehelyett azzal vádolják az orvosokat, hogy ők rakták bele elhunyt szeretteikbe a kórt.
A helyi iskola korábbi, köztiszteletnek örvendő igazgatónője sem volt hajlandó felvenni az oltást, később elkapta a fertőzést, amibe bele is halt, azonban ez sem indította el a tömeges oltakozást a községben.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kedden abbahagyta a CureVac gyógyszervállalat vakcinájának folyamatos felülvizsgálatát, miután a cég visszavonta a koronavírus ellen kifejlesztett CvnCoV nevű oltóanyagának ideiglenes forgalomba hozatali engedély iránti kérelmét – írja az MTI.
Az EMA szerint a német vállalat azzal indokolta a visszalépését, hogy erőfeszítéseit másik, szintén koronavírus elleni vakcinafejlesztési programra fordítja.
A CureVac februárban nyújtott be kérelmet oltóanyagának vizsgálatára, ám júniusban jelezte, hogy csak 47 százalékban hatékony a koronavírus ellen. Az Európai Bizottság az első körben 225 millió adag vakcináról kötött megállapodást a gyógyszervállalattal 2020 novemberében, fenntartva a jogot további 180 millió adag igénylésére.
Az oltóanyagok igazságosabb elosztásáról is egyeztettek a G20-csoport kereskedelmi miniszterei a keddi, sorrentói találkozón – írja az MTI.
„Biztosítani kell a Covid-19 elleni oltóanyagok forgalmazását és azt a lehetőséget, hogy e vakcinákat a fejlődő országokban is előállíthassák” – mondta Franck Riester francia külkereskedelmi államtitkár, aki az oltóanyagok szellemi tulajdonjogára vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát is sürgette, amely megkönnyítené a vakcinagyártást világszerte.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint októberig több mint hatmilliárd koronavírus elleni vakcinát állítottak el és adtak be a világon, ám az alacsony jövedelmű országokban a lakosság csupán 1,4 százaléka kapta meg mindkét oltóanyagot, míg a fejlett országokban az 58 százaléka.
Az amerikaiak egyre kevésbé bíznak abban, hogy Joe Biden elnök megoldja a koronavírus-járvány által okozott problémákat – írja az MTI.
Egy felmérés alapján az amerikai felnőttek 13 százaléka mondta, hogy az élete várhatóan hat hónapon belül visszatérhet a koronavírus előtti kerékvágásba. Ugyanerre a kérdésre júniusban még az emberek 36 százaléka válaszolt igennel.
„Miután a delta változat felütötte a rút fejét, ez hatással volt az emberek életére, és most ehhez igazítják az elvárásaikat, ami nem tett jót Bidennek” – mondta Cliff Young, az Ipsos amerikai közügyekkel foglalkozó elnöke.
A szövetségi egészségügyi minisztérium kimutatása szerint Németország szeptember közepéig 5,2 milliárd eurót (1870 milliárd forintot) fordított a lakosság ingyenes tesztelésére, vagyis antigén gyorstesztekre, pozitív lelet esetén pedig PCR-tesztekre – írja az MTI.
A mintavételek 2,4 milliárd euróba, a tesztek beszerzése 1,4 milliárd euróba, a labordiagnosztikai szolgáltatások 1,124 milliárd euróba kerültek, míg 92 milliót fordítottak az ápolást, gondozást biztosító otthonokban és hajléktalanszállókon elvégzett tesztekre.
Az ingyenes tesztelés hétfőtől megszűnt, mivel mindenki számára hozzáférhetővé vált az új típusú koronavírus által okozott betegség elleni védőoltás.
Az országban 54 312 772 ember – a lakosság 65,3 százaléka – rendelkezik teljes oltással. A keddi adatok szerint az elmúlt 24 órában 4971 új megbetegedést és 88 halálesetet regisztráltak.
A koronavírus-járvány terjedésének üteme miatt a legszigorúbb, vörös kategóriába sorolta az ukrán kormány válságstábja a délen található Herszon megyét kedden – írja az MTI.
Május óta ez az első megye, amely a pandémia miatt vörös kategóriába került, a szigorítások október 15-től lépnek életbe.
Az oktatási intézmények szokásos módon működhetnek – az összes alkalmazott felvette már az oltás mindkét adagját –, de ez vonatkozik a mozik, színházak, múzeumok, bevásárló- és szórakoztató központok, vendéglátóipari egységek, piacok, edzőtermek és uszodák alkalmazottaira és látogatóira is.
Ukrajnában jelenleg 15 megye van a narancs és kilenc a sárga kategóriában. Az országban keddre 11 996 esettel 2 562 085-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, míg az elhunytaké 352-vek 59 052-re emelkedett.
Kitették Kyrie Irvinget a Brooklyn Netsből, aki így semmilyen tevékenységben nem vehet részt, aminek köze van a csapathoz – írja az észak-amerikai profi kosárlabdaliga, az NBA hivatalos honlapja a brooklyniak közleményére hivatkozva.
Az NBA egyik legnagyobb sztárját azért tiltották el, mert nem hajlandó beoltatni magát a koronavírus ellen, márpedig emiatt számos mérkőzést ki kellene hagynia a helyi egészségügyi szabályok miatt. A liga egyébként is jelezte, hogy azok a játékosok, akik nem adatják be maguknak a vakcinát, és emiatt nem tudnak pályára lépni, azok nem kapnak fizetést.
Brazíliában több mint hatszázezer ember halt meg eddig koronavírusban, ami a világon a második legtöbb, és összesen 21,5 millió megbetegedést regisztráltak.
Jair Bolsonaro brazil elnök egyre több kérdést kap a járvány helyzetével kapcsolatban, legutóbb egy újságíró érdeklődött erről a Sao Paulo államban található Guarujában – írja az NBC News.
„Melyik országban nem haltak meg emberek? Mondja el! Nem azért jöttem ide, hogy unatkozzak” – válaszolta a brazil elnök, akinek a támogatottsága jelentősen csökkent a járvány kezelése, az emelkedő infláció és a gyenge gazdaság miatt.
Nem támogatja az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) a Moderna gyógyszervállalat kérelmét arra vonatkozóan, hogy alkalmazzák vakcináját a harmadik, emlékeztetőoltáshoz az Egyesült Államokban.
A Wall Street Journal írása szerint a másik nagy vakcinakészítő, a Pfizer kérelmét idővel kedvezően bírálták el,
a Moderna esetében azonban az FDA újraindította a folyamatot, amelynek része a vakcina tanulmányainak újbóli kielemzése.
Ez a WSJ szerint arra utal, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a harmadik oltás szükséges volna.
Az FDA illetékesei szerint a harmadik oltás kellőképpen erősíti az antitestek reakcióját, viszont nem eléggé növeli az antitestek számát.
Mintha a pokolban lennénk. Vagy háborúban. Olyan érzésem van, mintha állandóan háborús készenlétben lennénk – ezt egy román orvosnő mondja a Recorder portál által közzétett videóban.
Románia legnagyobb kórházában, a Bukaresti Egyetemi Kórházban már nincsenek szabad ágyak, de a mentő folyamatosan hozza az új koronavírusos betegeket. Van, amikor hatvan betegre jut egy nővér. Már nincs hová tenni az embereket, sokakat székre ültetnek, ha még tudnak ülni.
Olaszországban az oltásellenesek miatt problémák keletkezhetnek a közigazgatásban, az ipari termelésben, a közlekedésben is. Ezt jelezték a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek.
Október 15. lesz az első nap, hogy például minisztériumi dolgozók, buszvezetők, pincérek kizárólag védettségi igazolással állhatnak munkába. Ennek feltétele legalább egy adag oltás felvétele, illetve a felgyógyulás a kórból vagy negatív teszteredmény bemutatása, írta az MTI.
Az igazolás hiányában a munkaadónak fizetés nélküli szabadságra kell küldenie a munkavállalót. Akinek nincs védettségi igazolása, az nem veszíti el az állását, ám a fizetését nem kapja meg, és hosszú távon helyettesíthetővé válik.
Ha valaki védettségi igazolás híján végez munkát, és ez ellenőrzéskor kiderül, a munkaadót és a dolgozót is fejenként négyszáz eurótól ezerötszáz euróig terjedő bírsággal büntethetik.
Ruanda, Szenegál és a Dél-Afrikai Köztársaság is felmerült azon afrikai országok között, ahol a Moderna gyógyszergyártó Covid–19 elleni vakcinákat is előállító oltóanyaggyárat létesítene – közölte az amerikai vállalat egyik társalapítója.
Noubar Afeyan egy kedden megjelent interjúban azt követően erősítette meg a hírt, hogy egészségügyi szakértők már korábban említették a három országot a vállalat gyártási kapacitásának bővítésével kapcsolatban.
„Számunkra a legfontosabbak a működéshez szükséges körülmények biztosítása” – emelte ki Afeyan, példaként említve az egészségügyi ellátórendszert, valamint a klinikai vizsgálatokban segítséget nyújtó szakképzett személyzet fontosságát.
„Tudunk olyan országokról, ahol az ellátórendszer igen jó, és már jelezték a terv iránti érdeklődésüket. Fogunk találni partnereket” – tette hozzá, de további részleteket nem említett.
A Moderna a múlt héten jelentette be, hogy egyéves szinten ötszázmillió – köztük a koronavírus elleni – vakcinadózis előállítására képes gyárat létesítene Afrikában, miközben világszerte egyre nagyobb a nyomás a gyógyszeripari vállalatokon, hogy lehetőség szerint alacsonyabb jövedelmű országokban állítsanak elő vakcinát.
Az Afeyan által említett országok közül Dél-Afrika már rendelkezik helyi gyógyszeriparral, Szenegálban a Pasteur Intézet gyárt sárgaláz, valamint tuberkulózis elleni vakcinákat, Ruanda pedig jelezte, hogy szívesen nyitna a szektor felé.
A Moderna bejelentését több afrikai állam közegészségügyi tisztségviselője és kormányzati munkatársa üdvözölte, ám arra is rögtön felhívták a figyelmet, hogy az nem fog enyhíteni a Covid–19 elleni vakcinák iránti sürgős keresleten.
Szerbiában megint hétezerhez közelít a koronavírus-fertőzéssel diagnosztizáltak napi száma. A Covid–19 kórral és szövődményeivel 53 beteg nem tudott megbirkózni hétfőn, írta a PannonRTV. Kórházban 6591 fertőzöttet kezelnek, közülük 269 Covid-páciens szorul lélegeztetőgépre.
Negyedik hete növekszik az új koronavírusos fertőzések száma Oroszországban, és ez a tendencia az ország mind a hét szövetségi körzetében folytatódik, miközben csaknem ezren meghaltak a járványban, és a halálos áldozatok száma új országos csúcsot döntött – írja az MTI.
Anna Popova orosz tiszti főorvos elárulta, hogy az elmúlt héten az összes új fertőzött 33 százalékát Moszkva térségében és Szentpéterváron diagnosztizálták, az ország 85 régiója közül 77-ben növekszik az esetszám.
Oroszországban 26 régióban a kulturális és szórakoztató rendezvényekre, 22-ben pedig az éttermekbe kizárólag QR-kóddal lehet bemenni, valamint 605 iskolát és 117 óvodát kellett bezárni a pandémia miatt.
Mihail Murasko egészségügyi miniszter szerint az ország lakosságának egyharmadát, 43 millió embert oltottak be teljeskörűen, míg a fertőzöttek száma országos szinten 16 százalékkal nőtt.
Az igazolt fertőzöttek száma 28 190-nel 7 832 964-re emelkedett, míg a halálos áldozatok száma az elmúlt egy napban 973 volt – ami új napi csúcs –, összesen pedig 218 345-en haltak meg koronavírusban Oroszországban.
Romániában 16 743 új koronavírusos megbetegedést diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában. A Covid–19 és szövődményei 442 beteg életét követelték, írta a Maszol.ro. Mind a napi új esetek, mind a halálos áldozatok száma szomorú csúcsot döntött. Jelenleg 17 141 fertőzöttet kezelnek kórházban, közülük 1667 Covid-pácienst kell intenzív osztályon ápolni.
Szlovákiában 1509 új koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában, írta az Újszó.com. A Covid–19 kórban és szövődményeiben tizenhét beteg lelte halálát hétfőn. A fertőzés miatt 858 pácienst kezelnek kórházban, közülük 102 embert intenzív osztályon ápolnak, 88 fertőzött lélegeztetőgépre szorul.
Egy pszichológus, egy anya, egy 91 éves olimpikon és egy tanár osztotta meg tapasztalatait az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) a koronavírus-járványhelyzet miatti lezárásokkal kapcsolatban – szúrta ki a hvg.hu.
A WHO Európai Regionális Irodája által a lelki egészség világnapja alkalmából készített videóban Mendi Rózsa pszichológus úgy vélte, a legfontosabb az lenne, hogy létrehozzanak egy olyan rendszert, ahol az emberek őszintén kibeszélhetik magukból, miképp élték meg a járványhelyzetet.
A kétgyermekes Erzsébet férjével együtt 42 négyzetméteres lakásukban vészelték át a korlátozásokat. Véleménye szerint a kisgyerekesek számára az volt a legnehezebb szakasz, amikor a játszótereket is lezárták.
A 91 éves Mohácsi Ferencet – aki az 1956-os melbourne-i olimpiai játékokon az 1000 méteres férfi kenu kettes számban bronzérmet szerzett – a járvány legnehezebb időszakán is a sport segítette át.
Vass Krisztina pedagógus pedig arról beszélt, hogy rugalmasabbnak és megértőbbnek kellene lenni a szülőkkel is, hiszen sokakat rendkívüli mértékben megterheltek az online oktatás követelményei.
A WHO a videóban felhívta a figyelmet arra, hogy a világon mintegy 150 millió ember él mentális problémákkal, azonban csak kis százalékuk kapja meg a nélkülözhetetlen segítséget.
Greg Abbott texasi kormányzó rendeletben tiltotta meg a magáncégek számára, hogy kötelezővé tegyék az oltást a tagállamban.
Abbott több alkalommal is felszólalt már az oltások kötelezővé tétele ellen.
A koronavírus elleni vakcina biztonságos, hatásos és a legjobb védelmet jelenti a vírus ellen, de a beadatása önkéntes kell hogy maradjon, nem lehet az emberekre kényszeríteni
– indokolta közleményében a lépést a kormányzó, aki ezzel Joe Biden rendeletét függesztette fel.
Abbott korábban a maszkviselésre vonatkozó tilalmat is megvétózta, valamint azt is megakadályozta, hogy a kormányzati szerveknél, köziskoláknál és egyetemeknél kötelezővé tegyék az oltást.
A vírustagadás talán legmagasabb foka valósul meg abban a román faluban, ahol mindössze 2,67 százalékos az átoltottság, és több vírustagadó is meghalt már a fertőzés szövődményeiben, ez sem bírja rá a vakcina felvételére a lakosokat – derül ki a Főtér cikkéből.
Romániában a negyedik hullám földre vitte az egészségügyi rendszert, mert annyira alacsony az átoltottság aránya. Emiatt az ország orvosai valósággal könyörögnek, hogy az emberek oltassák be magukat. Az Index beszámolt róla, hogy sokan csak a kórházban eszmélnek rá, hogy mekkora a baj, és ott kérik a vakcinát, ami késő, sőt egy orvos arról mesélt, hogy halála előtt vallotta be neki egy fertőzött, hogy hamis az oltási igazolványa.
Jó példa a rossz példára a Szeben megyei Zsinna település, ahol egész Romániában a legalacsonyabb az oltottak aránya.
A csaknem 3600 lakosú községben csupán a lakosok 2,67 százaléka vette fel az oltást, ami még európai szinten is kirívó.
Zsinna polgármestere azt mondja, egyszerűen tehetetlen, az emberek ugyanis megmakacsolták magukat, és még személyes tragédiáik sem győzik meg őket. A település vezetője igyekezett példát mutatni, és beoltatta magát, de ezzel sem ért el sokat.
Több helyi lakos rokonai is a koronavírus szövődményeibe haltak bele, ennek ellenére sem hisznek a vírusban,
ehelyett azzal vádolják az orvosokat, hogy ők rakták bele elhunyt szeretteikbe a kórt.
A helyi iskola korábbi, köztiszteletnek örvendő igazgatónője sem volt hajlandó felvenni az oltást, később elkapta a fertőzést, amibe bele is halt, azonban ez sem indította el a tömeges oltakozást a községben.
Az általános iskolák alsó tagozatosainak is azt javasolják, hogy hordjanak maszkot az oktatási intézményükben a szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) szakemberei, illetve ha bármely család fertőzésgyanús gyermeket észlel soraiban, ne engedje közösségbe – tájékoztat róla az Új Szó.
A Magyarországgal szomszédos országban a járványügyi szakértők továbbra is azt javasolják, hogy az általános iskolák, a speciális iskolák, valamint a nyolcosztályos gimnáziumok első négy osztályának tanulói is viseljenek maszkot az osztályteremben is.
Továbbra is ezt javasoljuk, mert ez hatékony védekezés a fertőzés terjedésével szemben. Ugyanakkor figyelmeztetünk, hogy az osztálytermen kívül, az iskola folyosóin, a mosdóban, az öltözőkben, más közös helyiségekben minden tanuló számára kötelező a maszkviselés
– tette hozzá Dasa Racková, az ÚVZ szóvivője.
Emellett azt kérik, hogy ha valamelyik családban a gyereknél a koronavírus-fertőzés tünetei jelentkeznek, ne engedjék iskolába.
A tünetek közé tartozik a hőemelkedés és a láz, az orr eldugulása, a nátha, a torokfájás, a köhögés, a nehézlégzés, a fáradékonyság, a fejfájás, a izomfájdalmak, a rosszullét, a hányás, a hasmenés, az étvágytalanság, a szaglás és az ízlelés elveszítése, a hasfájás, a kötőhártya-gyulladás
– emlékeztetett a szóvivő.
Hétfőtől (október 11.) 16 járásban van érvényben másodfokú vészriasztás (bordó besorolás), 43 járás piros, 20 pedig narancssárga besorolású Szlovákiában – tájékoztat róla az Új Szó.
Az úgynevezett éberségi fázisban (narancssárga besorolás) van Pozsony öt járása, valamint a déliek közül a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Komáromi, az Érsekújvári, a Vágsellyei és a Szenci járás.
Ennél súlyosabb, elsőfokú vészriasztás (piros besorolás) van érvényben többek között a Lévai, a Losonci, a Nagykürtösi, a Nagymihályi, illetve a Nyitrai, a Rimaszombati, a Rozsnyói és a Tőketerebesi járásban.
Még rosszabb a helyzet, és ezért is került októbertől 11-től bordó besorolásba négy Kassai járása, illetve a Kassa-vidéki (Košice-okolie) járás és még 11 másik régió.
Szlovákiában az elmúlt 24 órában 11 872 mintán végezték el a tesztelést, ebből 1509 esetben mutatták ki a betegséget PCR-tesztek segítségével, 17-en hunytak el, ezzel a halálos áldozatok száma 12 752-re nőtt.
A hivatalos adatokhoz képest két és félszer több ember hal meg a koronavírus szövődményeiben, jelentette ki Predrag Kon járványügyi szakember az N1 szerb televízió műsorában – olvasható a Pannon RTV oldalán.
A doktor arra figyelmeztetett, hogy
a helyzet válságos, azonban még nem katasztrofális,
mert még nem kell sürgősen bővíteni a kórházakat.
A nyilvános adatok szerint minden 27. percben meghal egy koronavírussal fertőzött, azonban a valóság az, hogy minden 10. percben veszti életét egy ember a koronavírus okozta szövődményekben. Az adatok azért különböznek, mert nem negyedévente készítenek ilyen statisztikát, hanem évente
– mondta Predrag Kon.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a Nemzeti Rendőrség munkatársai elkezdik a karanténszabályok ellenőrzésének betartását a nyilvános helyeken, de mindenekelőtt az éttermekben, a kocsmákban, a kávézókban és a mozikban – tájékoztat róla a KárpátHír az ukrán Elnöki Hivatal sajtószolgálatának közleménye alapján.
A híradásból megtudható, hogy az államfő hivatalában tartott hagyományos hétfői (október 11.), koronavírus-helyzettel kapcsolatos tanácskozáson az illetékes hatóságok beszámoltak Volodimir Zelenszkij elnöknek az oltások menetéről, és megvitatták a koronavírus terjedésének megfékezésére hozott intézkedések végrehajtásának kérdéseit.
A megbeszélésen az SZBU és a Nemzeti Rendőrség vezetői
jelentést tettek az elnöknek a PCR-tesztek és a védettségi igazolványok hamisítása elleni hatósági kampány állásáról.
Emellett jelentették, hogy elkezdődik a karanténszabályok betartásának szúrópróbaszerű ellenőrzése az éttermekben, más nyilvános és nagy látogatottságú helyeken.
Egy San Antonióban élő nő egészséges ikreket szült úgy, hogy korábban pozitív koronavírustesztet produkált – írja a FOX News.
Az oltatlan nő családja a helyi médiának arról beszélt, hogy sokáig attól rettegtek, hogy nem lép-e fel valamilyen komplikáció a szülés közben. Szerencsére a szülés problémamentes volt, így Matild és Renate egészségesen jöttek napvilágra.
Miután megteltek a koronavírus-fertőzötteket ellátó kórházak Romániában, az egészségügyi intézmények elektromos hálózatai is túlterhelődtek, melyekben a tűzvédelem területén óriási hiányosságokat tártak fel, így „tűzoltásjelleggel” tűzoltókat rendeltek a kórházakba – adta hírül a Főtér.
Az egészségügyi intézmények kényszermegoldásként a katasztrófavédelmi hatóság (ISU) állandó felügyeletére szorulnak, miután több kórháztűz is volt a Magyarországgal szomszédos országban, a legutóbbi néhány nappal ezelőtt. Ezek után a temesvári járványkórház menedzsere azt kérte a megyei ISU-tól, hogy egy-két hónapig parkoljanak le egy tűzoltóautót a kórház udvarára, mert soha nem lehet tudni, mikor lesz baj. Lehet, hogy ez adta az ötlet a hatóságoknak, hogy a lánglovagok háromóránként ellenőrizzék a kórházak intenzív terápiás osztályait.
A koronavírus-járvány kezdeti szakaszának kezelése a brit közegészségügy egyetemes történetének legnagyobb kudarcai közé tartozik, a brit oltási kampány viszont világviszonylatban is példátlan siker – áll a londoni alsóház két szakbizottságának kedden ismertetett közös jelentésében, amelyről az MTI számolt be.
Az egészségügyi, valamint a tudományos és technológiai bizottság 147 oldalas tanulmánya szerint a brit kormány kezdeti hozzáállása a fokozatos, lépésenkénti járványellenes intézkedések bevezetése volt, és emiatt egészen tavaly márciusi 23-ig kellett várni az első általános zárlat elrendelésére.
A jelentés kiemeli, hogy a zárlatról szóló döntés két hónappal azután született, hogy a brit kormány készenléti helyzetekben összehívott tudományos tanácsadó testülete (SAGE) először tárgyalt a koronavírus-járvány megfékezését célzó válaszlépésekről. Ez a lassú, a fokozatosság elvét követő hozzáállás nem volt akaratlan, nem bürokratikus akadályok vagy a kormányon belüli nézeteltérések következménye volt, hanem szándékos szakpolitikai döntés, amelyet a kormány tudományos tanácsadói javasoltak.
MOST MÁR EGYÉRTELMŰEN KIJELENTHETŐ, HOGY EZ HELYTELEN DÖNTÉS VOLT, ÉS TÖBB HALÁLESETHEZ VEZETETT, MINT AMENNYI a HANGSÚLYOSABB KEZDETI INTÉZKEDÉSEK ESETÉN BEKÖVETKEZETT VOLNA – FOGALMAZ A PARLAMENTI JELENTÉS.
A tanulmány hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a brit oltási kampány a brit tudomány és közigazgatás egyetemes történetének leghatékonyabb kezdeményezései közé tartozik, és ebben a brit kormány sokkal jobban teljesített, mint számos más ország. A brit kormány ugyanis helyesen ismerte fel, hogy hosszú távon a koronavírus elleni oltás jelenti a kiutat a járványból, és London e felismerés alapján előrelátó módon támogatta számos vakcina kifejlesztését, köztük az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös oltóanyagáét.
Ennek eredménye, hogy idén szeptemberre a felnőtt brit lakosság több mint 80 százaléka mindkét oltási dózist megkapta, és az ország életvitele nagyon jelentős részben visszatérhetett a normális kerékvágásba – írták.
A világon 238 257 886 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 857 239 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai alapján. Egy nappal korábban 237 854 917 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 851 562 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a koronavírusnak
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Koronavírussal összefüggő légzőszervi megbetegedésekben meghalt egy hópárduc Dél-Dakotában – közölték a helyi állatkert munkatársai. A Baya névre keresztelt nagymacska múlt csütörtökön lett rosszul, köhögött, valamint étvágytalanság is sújtotta.
Az állatkert szerint – írja a Guardian – egy másik állatnál is pozitív koronavírustesztet mutattak ki. Közleményükben arról is beszámoltak, hogy korábban egy szibériai tigris is elkapta a gyilkos kórt.