A vérrögképződésre hajlamos emberek körében vizsgálták a Pfizer- és a Moderna-vakcinákat – ismertette az Egészségkalauz Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyeztetési szakértő meglátásait egy új olasz vizsgálat eredményei alapján.
A vizsgálatban 102 oltott személy vett részt, közülük korábban 52-nél diagnosztizáltak antifoszfolipid-szindrómát, 50 esetben pedig klinikai tünetek nélkül jelen voltak antifoszfolipid-ellenanyagok. 67-en Pfizer-, 35-en Moderna-oltást kaptak. Összesen 87 százalékuk kapta meg a vakcina mindkét dózisát.
A 102 személy közül 78 fő (76 százalék) esetében figyeltek meg legalább egy mellékhatást. 44 százalékuknál az injekció beadási helyén jelentkező fájdalmat, 36 százalékuk esetében pedig fejfájást észleltek. A tünetek 10 napon belül elmúltak. Egy fő tíz nappal a második oltás után önmagától rendeződő purpurás jelenséget észlelt a vádliján.
Új, vérrögképződéses eseteket nem jelentettek.
Összességében tehát az mRNS-vakcinák ebben a betegcsoportban biztonságosak és jól tolerálhatók – állapította meg a tanulmány alapján Dobson Szabolcs.
A koronavírus-járvány miatt összesen 8 és fél hónapot töltött karanténban a Melbourne-ben élő Vajda Judit és családja. Csak pénteken oldottak a korlátozásokon és csak a beoltottaknak.
Az újságíróként dolgozó nő az RTL-nek azt mondta, hogy a szigornak köszönhetően az országban nem egész másfél ezren haltak meg, és 130 ezren kapták el a koronavírus okozta betegséget. Ez azt jelenti, hogy miközben
megbetegedés jutott.
Victoria államban már most 90 százalék feletti az átoltottság, ennek ellenére a legtöbb helyen oltási igazolványt kérnek. A munkahelyek többségén dolgozni sem engedik azokat, akiket nem oltottak be.
Kisebb eséllyel halnak bele a koronavírusba azok az emberek egy friss kutatás szerint, akik sztatin tartalmú, koleszterincsökkentő gyógyszert szednek.
A szerek vérerek gyulladását csökkentő hatása lehet a felelős ezért az előnyért.
A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek a PLOS Medicine című szaklapban megjelent eredményekkel kapcsolatban.
Emlékeztetnek rá, hogy más gyógyszerekkel kapcsolatosan is felmerült már annak eshetősége, hogy segíthetnek, majd végül ez mégsem bizonyosodott be.
A monoklonális antitest-terápia ismert Covid elleni eljárás, a koronavírus harmadik hullámában rendszerszerűen használták a kórházakban. Ráadásul a krónikus betegeknél hatékonyabb, mint a gyógyszeres kezelés, és több ezer adag áll rendelkezésre belőle a kórházakban.
Véres, koszos, egyértelműen használt, a mocskos földön halmokban heverő kék gumikesztyűket foglaltak le a thai hatóságok még decemberben. Ezzel még nem is lenne baj, ha nem újraértékesítésre szánták volna a globális gumikesztyűhiányt kihasználva a seftelők.
A CNN nyomozásából kiderült, hogy a lefoglalt kesztyűkészlet csak a jéghegy csúcsa, a higiéniai előírásokra nagy ívben tojó délkelet-ázsiai üzletemberek több tíz millió kimosott és újracsomagolt kesztyűt exportáltak az Egyesült Államokba.
Elvileg észre kellett volna venni már az elején, hogy az egyszer használatos kesztyűket már egyszer használták, de az amerikai hatóságok a járvány tombolásának hatására lazítottak az egészségügyi védőeszközök behozatali szabályain. Igaz, voltak olyan importőrök, akik az év elején jelezték, hogy valami nem stimmel a kesztyűszállítmányokkal, már csak azért sem, mert láthatóan mocskosak voltak.
Pedig a kesztyűbiznisz ebben a formában jövedelmező dolog mindkét oldalon: a terméket olcsón árulják, és nagy mennyiségben szállítják, kellemes profittal tudja továbbadni az importőr, míg az eladónak nem fáj a feje a beszerzési ár miatt.
Az amerikai műsorszóró cikke szerint érdemes gyanút fogni, amikor az árajánlat túl jól hangzik. Már csak azért is, mert az egészségügyi használatra szánt védőeszköznek elvileg nitrilből kéne készülnie, de az előállítási költségekből lefaragni vágyó kereskedők ezt latexszel vagy PVC-vel oldják meg, már ha ők állítják elő, és nem valami hulladéktárolóból kaparták össze az exportra ítélt terméket.
Németországban az utóbbi napokban jelentősen erősödött a járvány. Ezt jelzi a többi között, hogy május óta először ismét száz fölé emelkedett az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra jutó száma.
A mutató értéke vasárnap reggel 106,3 volt. Egy nappal korábban pontosan 100, egy héttel korábban 72,7 volt a hétnapi fertőzésgyakoriság a Robert Koch országos közegészségügyi intézet adatai szerint.
Az utóbbi 24 órában 13 732 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 60 százalékkal több az egy héttel korábbi 8682-nél. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 4 466 157 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A Covid–19-cel összefüggésben egy nap alatt 23 halálesetet regisztráltak – szemben az egy héttel korábbi 17-tel –, a járvány áldozatainak száma így 95 100-ra emelkedett Németországban.
A járványügyileg fokozottan kockázatos területek közé sorolták a német hatóságok vasárnaptól Horvátországot és Bulgáriát, így mostantól szigorúbb beutazási szabályok vonatkoznak az onnan érkezőkre.
A fokozottan kockázatos besorolás azzal jár, hogy a Németországba utazás előtt ki kell tölteni a kormány online beutazási bejelentési űrlapját, a határ átlépése után pedig rögtön házi karanténba kell vonulni tíz napra.
A karantént csak a Covid–19 ellen beoltottak vagy a fertőzésen igazoltan átesettek kerülhetik el. Negatív koronavírusteszt is véget vethet az elzártságnak, de a tesztet legkorábban a karantén ötödik napján szabad elkészíttetni.
A kockázatos besorolásról Németországban közösen dönt a Robert Koch országos közegészségügyi intézet, a szövetségi egészségügyi minisztérium, a külügyi és a belügyi tárca. Már korábban járványügyileg kockázatosnak minősítették a három balti államot, valamint Romániát és Szlovéniát, és további mintegy hatvan, Európai Unión kívüli országot, köztük Szerbiát és Ukrajnát.
Izrael tízmilliárd sékelt (közel ezermilliárd forintot) különít el a koronavírus-járvány esetleges következő hullámaira – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.
A heti kormányülés elején Naftali Bennett miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael tízmilliárd sékeles gazdasági és egészségügyi biztonsági hálót hoz létre az esetleges további járványhullámok esetére.
A korábbi járványhullámokból levont tanulságok részeként Avigdor Lieberman pénzügyminiszterrel megállapodás született az egyszeri költségvetés-kiegészítésre, amelyet a 2022-es büdzsébe iktatnak be.
Bennett egyben kétségeit fejezte ki a járvány közeli megszűnésével kapcsolatban, és a „zöld címke”, vagyis az oltási igazolványokkal és friss tesztekkel látogatható nyilvános helyek fenntartását ígérte, mert ennek segítségével lehetséges a zárlatok elkerülése, az ország „nyitva tartása”.
Az egészségügyi minisztérium illetékesei vasárnap közölték, hogy Izrael már november közepén megkezdheti az 5 és 11 év közötti gyermekek oltását, miután pénteken az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) engedélyt adott a csökkentett adagú Pfizer–BioNTech-vakcina sürgősségi felhasználására ezen korosztály számára.
A múzeumok és a színházak kivételével az október 30. és november 7. közötti országos munkaszünet idejére bezárnak az orosz szövetségi kulturális intézmények – közölte vasárnap honlapján az orosz kormány.
A múzeumok és a színházak az országos járványügyi kényszerszabadság idején 50, azt követően pedig 70 százalékos befogadókapacitással üzemelhetnek. A látogatóknak emellett a beoltottságot vagy a koronavírus-fertőzésből való felépülést igazoló QR-kóddal vagy egynapos negatív PCR-teszteredménnyel kell majd rendelkezniük.
Anna Popova tiszti főorvos, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet vezetője a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy az oroszoknak egyebek között azért kell korlátozniuk most a kapcsolattartást, hogy „jó hangulatban ünnepelhessék meg az újévet”, amely a legfontosabb családi ünnep Oroszországban.
Az igazolt fertőzöttek száma az orosz operatív törzs vasárnap közölt adatai szerint 35 660-nal 8 241 643-ra emelkedett. A napi növekmény 0,43 százalék, a tünetmentes esetek aránya 8,8 százalék.
A koronavírus-fertőzés következtében egy nap alatt 1072-en vesztették életüket, ezzel az áldozatok száma immár 230 600-ra nőtt. A nem véglegesített halálozási ráta 2,8 százalék.
A védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára kedvezményeket biztosító, október 15-től érvényes rendelkezés hatására nőtt a koronavírus elleni oltásra jelentkezők száma Brüsszelben. Az új fertőzöttek napi száma egy hét alatt 65 százalékkal emelkedett Belgiumban – közölte a helyi média vasárnap.
Beszámolók szerint Brüsszelben legalább 25 százalékkal többen jelentkeztek oltásra egy hét alatt, mint egész szeptemberben, írta meg az MTI.
A belga főváros vezetése a megemelkedett oltakozási kedvet azzal magyarázza, hogy Brüsszelben múlt péntektől csak védettségi igazolvánnyal rendelkezőket fogadhatnak beltéri helyiségeikben az éttermek, bárok és rendezvényközpontok, és igazolásra van szükség a beltéri sporteseményeken való részvételhez is.
Vallóniában, az ország déli, francia nyelvű régiójában a brüsszelihez hasonló szabályozás november elsején lép érvénybe. Flandria, Belgium északi, flamand nyelvű országrésze még nem döntött az oltottaknak nagyobb szabadságot, az oltástól vonakodóknak pedig a korlátozások fenntartását jelentő szabályozásokról.
Az oltópontok nyitvatartási idejét a megnövekedett igényekhez igazították, különös figyelemmel arra, hogy nemrégiben megkezdődött a 65 évesek és az annál idősebbek harmadik, emlékeztető oltásának országos beadása is – közölték.
Az olasz labdarúgó-bajnokságban szereplő AC Milan védője, Theo Hernández felépült azt követően, hogy elkapta a koronavírust – adta hírül az MTI.
Az AC Milan beszámol róla, hogy a francia hátvédjük Covid-tesztje azt követően lett pozitív, hogy két hete visszatért a francia nemzeti csapattól a válogatottszünetet követően. A karantén idejére a sportolónak ki kellett hagynia csapata legutóbbi három mérkőzését, azonban a keddi hazai bajnokin a Torino ellen már pályára léphet a 24 esztendős labdarúgó.
A koronavírus-járvány alatt 30 százalékkal nőtt a fegyveres erőszak az Egyesült Államokban a Penn State Egyetem kutatása szerint – írja az EurekAlert.
A tudósok szerint ehhez a stressz növekedése és a társas kapcsolatok hiánya mellett a fegyverekhez való könnyebb hozzájutás is hozzájárult.
Hozzátették, hogy amennyiben nem csökken a fegyverrel elkövetett bűncselekmények száma, a kórházakra nehezedő nyomás is nőni fog.
Ukrajna vörös zónában, azaz a legszigorúbb korlátozások között ünnepelheti majd az újévet, legalábbis ezt jósolta egy járványügyi szakértő – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Katerina Szojak, a járványhelyzetet felügyelő országos kutatócsoport epidemiológusa arra következtet a járványügyi adatokból, hogy
a helyzet csak romlani fog, és az újévet az ország a legszigorúbb karantén közepette lesz kénytelen ünnepelni.
Ukrajnában vészjósló adatokat hozott az elmúlt két nap, rekordszámú beteg hunyt el a Covid-fertőzés szövődményeiben. Október 23-án Rivne és Mikolajiv megye is a vörös zónába került, várhatóan Kijevre is ez vár.
Nincs elég hely a bukaresti kórházak halottasházaiban a koronavírus okozta elhalálozások nagy száma miatt, ezért a hatóságok az ortodox egyháztól kértek segítséget – írja a Krónika.
A román főváros ortodox érseksége szombaton bejelentette, hogy a bukaresti Covid-kórházakban tapasztalt drámai helyzet miatt segítséget adnak a hozzájuk forduló egészségügyi intézményeknek, ezért felajánlják a hatóságoknak az egészségügyi intézmények területén, illetve a kórházak közelében található halottasházaikat és kápolnáikat a holttestek ideiglenes tárolására.
Ezenfelül tudatták, hogy az ortodox egyház szolidaritást vállal az egészségügyi intézményekkel „a járványhelyzet eddigi legsúlyosabb időszakában”, és nagyra értékeli az orvosok és a teljes egészségügyi személyzet küzdelmét a súlyos betegek életének megmentéséért.
Kínában 26 új koronavírus-esetet diagnosztizáltak vasárnap, miután az országban zéró toleranciát hirdettek száz nappal a téli olimpiai játékok kezdete előtt – írja a France 24.
A hatóságok a védekezés miatt tömeges tesztelésbe kezdtek, és ahol szükséges, célzott lezárásokat alkalmaznak.
Az esetszám növekedésével egy időben a Vuhan Maraton szervezői bejelentették, elhalasztják az eseményt, hogy
megelőzzék a vírus terjedésének esélyét.
A koronavírust követő szaglásvesztés vagy szaglástorzulás bizonyos esetekben kezelhető A-vitamint tartalmazó orrcseppel – írja a BBC. A 12 hetes vizsgálatot a Kelet-angliai Egyetem végezte.
A képalkotó vizsgálatokból látni lehetett, hogy a kezelés következtében a szaglásért felelős idegpályák helyreálltak.
A kedvező járványmutatók fényében a koszovói kormány vasárnaptól enyhített a korlátozásokon, rövidült a kijárási tilalom, hosszabb ideig tarthatnak nyitva a vendéglátóhelyek, és többen vehetnek részt a rendezvényeken – adta hírül a Koha Ditore pristinai lap alapján az MTI.
Míg eddig 22 óra és másnap reggel 5 óra között volt kijárási tilalom, mostantól éjfél és 5 óra között tilos az utcára lépni, a vendéglátóhelyek a korábbi fél 10 helyett 23 óráig tarthatnak nyitva, és a tömeges rendezvényeken is az eddigi ötven helyett hetvenen vehetnek részt.
Koszovóban napok óta húsz alatt van az újonnan azonosított fertőzöttek napi száma, és a halottak száma is stagnál.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma az elmúlt napon Koszovóban 16-tal 160 622-re növekedett, halálos áldozat viszont nem volt, így a halottak száma 2974 maradt.
Utah állam Salt Lake megyéjének egészségügyi osztálya közzétette, hogy az adatok alapján az egyes csillagjegyekben születettek hány százalékban veszik fel az oltást – írja a Guardian.
Now that Mercury is not in retrograde, we're just going to leave this here...
— Salt Lake Health (@SaltLakeHealth) October 19, 2021
(and yes, this is based on data) pic.twitter.com/fOxBHaDPvY
A lista élén az Oroszlánok és a Vízöntők állnak 70, illetve 67 százalékos oltottsággal.
Az utolsó helyen a Skorpiók végeztek 46 százalékkal.
Az ukrán Egészségügyi Minisztérium adatai szerint az elmúlt 24 órában 20 791 új koronavírusos esetet regisztráltak az országban. A halálos áldozatok száma 386 – írja a Kárpáthír.
A fertőzöttek között 1533 gyerek és 237 egészségügyi dolgozó van. Szombaton 6081 személyt nyilvánítottak gyógyultnak.
Egy koronavírusos beteg kórházi kezelése 22 ezer hrivnyájába (nagyjából 242 ezer forint) kerül az állami költségvetésnek – ismerteti a Kárpáthír az ukrán egészségügyi miniszter, Viktor Ljasko nyilatkozatát.
A tárcavezető a Legfelső Tanácsban a szokásos, kormányhoz intézett kérdésekre válaszolva elmondta: idén április és szeptember között a Nemzeti Népegészségügyi Szolgálat 4,8 milliárd hrivnyát utalt ki a Covid-betegeket ellátó kórházaknak. Év végéig még 5,4 milliárd hrivnya áll rendelkezésre erre a célra. A védőoltások elvégzésére szeptemberig 380 milliót fizettek ki az egészségügynek.
A miniszter elmondta, hogy baljós jövőképet mutatnak a járványügyi adatok, hiszen kéthetente megduplázódik a fertőzöttek száma, a mentőszolgálathoz érkező hívások száma történelmi rekordot dönt.
Amíg nem romlik jelentősen a járványhelyzet, addig biztos marad a jelenléti oktatás Szerbiában – ismertette a Pannon RTV a szerb Oktatási Minisztérium közleményét.
A Magyarországgal szomszédos országban némi emelkedés látszik az oltakozásban, ám lehet, hogy már későn, ugyanis a koronavírus-fertőzés delta-variánsa rohamosan terjed. A sok fertőzött miatt már négy város (Belgrád, Vrnjačka Banja, Niš és Šabac) középiskolái kényszerültek átállni az online oktatásra, minden más községben továbbra is jelenléti oktatás van érvényben. Az Oktatási Minisztérium következő gyűlésére meghívást kaptak a válságstáb egészségügyi szakértői is, ugyanis csak ők hozhatnak teljes iskolarendszert érintő döntéseket.
A járványügyi szakemberek kiemelték, hogy a diákok legtöbb esetben az iskolán kívül fertőződnek meg, ezért arra kérik a lakosokat, hogy oltassák be magukat. A beteg gyerekeket pedig ne engedjék iskolába a szülők, mert csak így előzhető meg az online oktatásra való teljes átállás.
A világon 243 337 931 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig hivatalosan a járvány alatt, a halálos áldozatok száma 4 943 041 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint – számolt be az MTI. Egy nappal korábban 242 968 216 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 937 546 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS–CoV–2 vírus okozta Covid–19 betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Bulgária Romániához hasonlóan külföldi segítségre szorulhat a koronavírussal fertőzött betegek ellátásában, ha a következő mintegy két hétben nem sikerül megfékezni a járvány terjedését – mondta Sztoicso Kacarov bolgár egészségügyi miniszter a Nova helyi televíziónak nyilatkozva.
Személyzeti és lélegeztetőgépekkel kapcsolatos erőforrásaink gyakorlatilag kimerültek
– ismertette Kacarov. Hozzátette:
Valószínűleg segítséget leszünk kénytelenek kérni külföldről.
A tárcavezető szerint már felvették a kapcsolatot az Európai Unióval páciensek lehetséges áthelyezéséről más országokba – számolt be az MTI.
Vasárnaptól gyorsteszt elvégzése is elegendő az angliai beutazás után azoknak, akik a koronavírus elleni oltás teljes dózisát megkapták nemzetközileg elismert vakcinákból – számolt be az MTI. A brit közlekedési minisztérium és az egészségügyi tárca által közösen kidolgozott új tesztelési szabályozás brit idő szerint hajnali 4 órakor, közép-európai idő szerint 5 órakor lépett életbe.
A rendelet értelmében a nemzetközileg engedélyezett oltóanyagokkal teljesen beoltott, nem vörös kategóriás, vagyis a brit kormány által járványügyi szempontból kiemelten kockázatosnak tartott országokból érkezők számára megszűnt az angliai érkezés után elvégzendő, kijelölt laboratóriumokba visszaküldendő PCR-teszt elvégzésének kötelessége, és ehelyett a jóval olcsóbb, néhány perc alatt eredményt mutató gyorsteszt (lateral flow test) elvégzése is elégséges.
A tesztet az érkezés utáni második nap végéig el kell végezni. A szabályozás alapján az érkezés napja a nulladik napnak számít.
Az egészségügyi minisztérium szerint 39 koronavírusos halálesetet regisztráltak Olaszországban szombaton, ugyanannyit, mint egy nappal korábban. A Reuters jelentése alapján a napi új fertőzések száma 3882-ről 3908-ra emelkedett.
Az országban eddig 131 802-en haltak meg koronavírusban, valamint 4,74 millióan betegedtek meg a pandémia kezdete óta.
A kórházakban 2455 embert ápolnak, közülük 338-at intenzív osztályon.
Az Egyesült Királyságban 135-tel nőtt a koronavírusos halálesetek száma az elmúlt 24 órában a kormány adatai szerint, ezzel a pandémia kezdete óta már 139 46-en haltak meg a járványban – írja a The Guardian. A fertőzöttek száma 44 985-tel emelkedett, eddig összesen 8 734 934-en fertőződtek meg a vírussal.
Az adatok nem festenek jó képet, és az egyik vezető brit tanácsadó jelezte is, nagyon tart tőle, hogy karácsonykor újabb lezárások, korlátozások lépnek életbe, ezért sürgeti a lakosságot, hogy tegyenek meg mindent a járvány terjedésének minimalizálása érdekében.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ besorolása szerint a négyfokú skálán a második legrosszabbnak számító besorolást kapta Magyarország nagy része. A Közép-Dunántúlon egy fokkal jobb a helyzet, írta a hvg.hu.
Az új fertőzöttek száma alapján a szomszédaink közül Románia és Szlovénia egésze, valamint Szlovákia kétharmada és Horvátország magyar határhoz közeli része került a legrosszabb kategóriába.
Szerbiában szombattól védettségi igazolásra van szükségük azoknak, akik este 10 óra után keresnének fel vendéglátó- és szórakozóhelyeket. A korlátozást nagyon szigorúan ellenőrzik majd – közölte a belgrádi közszolgálati televízió.
Marijan Ivanuša, az Egészségügyi Világszervezet szerbiai irodájának vezetője szerint a védettségi igazolások használatának eredménye néhány héten belül látszik majd, és akkor derülhet ki az is, szükség lesz-e további korlátozásokra.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 7696-tal 1 085 728-ra növekedett, míg a járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában 57-tel 9388-ra emelkedett.
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) szerint az 5–11 éves gyermekek beoltásának előnyei egyértelműen meghaladják a ritka szívgyulladás kockázatát a Pfizer/BioNTech vakcinája esetében.
Az amerikai gyógyszercég előzőleg azt közölte, hogy vakcinájuk 90,7 százalékos hatékonyságot mutatott a koronavírus ellen az 5 és 11 év közötti gyermekek klinikai vizsgálatában.
Ha az FDA engedélyezi a szert, akkor e korosztály számára ez lesz az első, koronavírus elleni védőoltás, amely már november elején elérhető lehet az Egyesült Államokban – mutatott rá a Reuters.
Új-Zéland 104 új koronavírus-fertőzésről számolt be szombaton – adta hírül a Reuters.
A legtöbb új beteget Aucklandben, az ország legnagyobb városában vették nyilvántartásba, holott a másfél milliós metropoliszt több mint két hónapja szigorú karantén alatt tartják. De jelentettek egy esetet az ország déli szigetéről is, ahol csaknem egy éve nem fordult elő ilyen eset.
Jacinda Ardern miniszterelnök azt mondta, hogy csak akkor szüntetik meg a szigorú lezárásokat, ha a felnőtt lakosság 90 százaléka már megkapta az oltást. Jelenleg az országban 70 százalékos az átoltottság.
A hétfői szigorítások bejelentésével párhuzamosan megnőtt oltási hajlandóságot a román hatóságok oltási maratonokkal próbálják tovább növelni.
A hétvégén az ország legfertőzöttebb térségének számító Bukarestben rendeznek folyamatos oltási akciót, amelyen csaknem ötven oltósor várja minden vakcinatípussal az oltásra jelentkező fővárosiakat. Hétfőn és kedden pedig a védelmi minisztérium rendez a hadsereg napja alkalmából nonstop oltást az ország hat katonai kórházában.
A 19,3 milliós Romániában eddig 6 millió 242 ezer ember jelentkezett oltásra, ami az összlakosság kevesebb mint egyharmadát, illetve a beoltható (12 év feletti) lakosság 36,4 százalékát teszi ki. Ezzel az átoltottsággal Románia utolsó előtti az Európai Unióban, csak Bulgária kullog mögötte. Az egészségügyi szakemberek elsősorban a lakosság alacsony immunizációs arányának tulajdonítják azt, hogy a járvány negyedik hulláma csaknem félmillió igazolt fertőződést és közel tízezer ember halálát okozta Romániában az elmúlt három hónapban.