Minden iskolást letesztelnek Romániában
-
A brüsszeli Euractiv értesülése szerint illetékes bizottsági vezetők tudományos tanácsadói körökkel már arról egyeztetnek, hogy meddig lehet ténylegesen hatékony a harmadik dózis, főként akkor, ha a népesség egy viszonylag jelentékeny hányada viszont egyáltalán nem beoltott – írja az Infostart.
Pontos tapasztalati adatok ebben az ügyben még nem állnak rendelkezésre. Szakmai hipotézisek az egy évtől a „tartós védettségig” széles skálán mozognak, miközben az első oltásokról az eddig mért adatok azt mutatták, hogy az ily módon nyert kezdeti védettség durván hat hónap után jelentősen csökkent.
-
A covid-igazolások bevezetése, valamint a meghosszabbított tanítási szünet eredményesnek tűnt Szerbiában, legalább is valamelyest javult a járványügyi helyzet.
A neves balkáni járványügyi szakember, Predrag Kon kifejtette, hogy valóban láthatóak a javuló járványügyi adatok, azonban oltás nélkül nincs hosszútávú kiút a járványból.
A Magyarországgal szomszédos ország válságstábjának tagja elmondta, hogy az iskolákban és iskoláskor előtti intézményekben 18 százalékról egy hét alatt 13 százalékra csökkent a fertőzöttek száma. Emellett kifejtette, hogy 10 napig még várhatóan csökkenést mutatnak a napi statisztikák, de ezt követően azonban lassulhat majd a csökkenés üteme.
Predrag Kon szerint az egész azon múlik, hogy milyen mértékben jelenik majd meg a vírus az oktatási intézményekben. Ezen kívül kiemelte, hogy járványügyi szempontból olyan események jönnek, melyek a vírus terjedésének következnek, hiszen az ünnepek alatt zárt terekben összejönnek a családok, ilyenkor gyakoriak a céges évzáró rendezvények és a hasonló összejövetelek is.
(via Pannon RTV)
-
Mintegy 100 diák felhígított dózisú Pfizer-vakcinát kapott a marylandi Montgomery iskolai klinikán. A szülőket hétfőn értesítették, hogy gyerekeik nem a megfelelő oltóanyagot kapták.
James Bridgers, megbízott megyei egészségügyi tiszt elnézését fejezte ki, és újabb oltási lehetőséget ajánlott fel. A malőrt szombaton vette észre egy alkalmazott, és értesítette a hatóságokat, akik konzultáltak a Marylandi Egészségügyi Minisztériummal és a Pfizerrel is.
(via FOX News)
-
Több olyan, elsősorban turizmusból élő erdélyi község van, amelyben országos szinten a legmagasabb a beoltottak aránya Romániában, tudatta az Országos Egészségügyi Intézet (INSP).
A fent említett statisztika azért is érdekes, mert a vidéki lakosságnak mindössze 22,52 százaléka van beoltva, míg a városlakóknál ez az arány 38,30 százalékos, a megyei jogú városokban pedig 40,11 százalék.
Az összesítés szerint az első tíz helyen szereplő községek között olyanok is vannak, amelyek kifejezetten a vendéglátásból és a hozzá kapcsolódó üzletágakból tartják fent magukat, ilyen például a Kolozs megyei Körösfő vagy a Fehér megyei Torockó. A Temes megyei Újszentesen a legmagasabb az átoltottság, ott a lakosok 60,48 százaléka megkapta valamelyik vakcinát a koronavírus-fertőzés ellen.
(via Krónika Online)
-
Perre megy a szlovák állam ellen az az eperjesi nő, aki 400 ezer eurótól esett el a Covid-lottó tévés sorsolása alatt.
Az eperjesi nő azért döntött így, mert a pénzügyminisztérium már egyáltalán nem reagál az üzeneteire. Zuzana azért esett el a nyereménytől, mert online közvetítésben követte a műsort,
Ott viszont késett az adás, így már csak késve telefonált a nyereményért, amelyet végül más vitt el.
Az ügyből kisebb botrány lett Szlovákiában, sokan igazságtalannak tartották, hogy a nő lényegében nem hibázott, de mégsem kapja meg az összeget.
Igor Matovic pénzügyminiszter később meglátogatta Zuzanát, és megígérte: mindent megtesz azért, hogy az övé lehessen a nyeremény. Ezzel szemben azonban a pénzügyminisztérium az utóbbi időben már nem reagált a megkeresésekre, ezért a nő ügyvédjével megtette az első lépéseket ahhoz, hogy perre menjen a pénzéért.
(via Új Szó)
-
Az Európai Bizottság megállapodott Szerbia, Grúzia, Moldova és Új-Zéland kormányával arról, hogy kölcsönösen elismerik a másik fél által kiállított védettségi igazolványokat.
We now accept COVID-19 certificates issued by New Zealand! 🇳🇿
— European Commission 🇪🇺 (@EU_Commission) November 15, 2021
And New Zealand recognizes our #EUCovidCertificate 🇪🇺
Countries wanting to join the EU system keeps on growing. This boosts confidence in safe travel inside and outside the EU.Ezáltal az EU-s zöld igazolvánnyal el lehet utazni ezekbe az országokba, az ő dokumentumaikat pedig elfogadják az uniós országokban.
A fentieken kívül 11 másik állammal már korábban megállapodott a bizottság ugyanerről. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa azt mondta, hogy a jövőben további országokra terjeszthetik ki az együttműködést.
(via schengenvisainfo.com)
-
New York demokrata párti polgármestere, Bill de Blasio kedden bejelentette, hogy a teljesen beoltottak részt vehetnek a több mint százéves hagyománnyal bíró újévváró szilveszteri mulatságon – írja a Washington Post.
A milliókat vonzó eseményt tavaly a járvány miatt el kellett halasztani, azonban a fertőzésszámok folyamatos csökkenése miatt idén minden adott ahhoz, hogy megtartsák a világ egyik legnagyobb buliját.
Exciting announcement to come tomorrow morning about Times Square New Year’s Eve 2022! Stay tuned! pic.twitter.com/bWdXe3w1Ph
— Times Square (@TimesSquareNYC) November 15, 2021A portál megjegyzi, hogy azok is részt vehetnek az eseményen, akik egyéb betegségük miatt nem kapták meg az oltást, csupán 72 óránál nem régebbi negatív koronavírustesztet kell felmutatniuk. Az öt évnél fiatalabb oltatlan gyermekek egy beoltott felnőtt kíséretében lehetnek jelen.
A Times Square-en tartandó újévvárót 1907 óta rendezik meg. A zsúfolásig megtelt eseményt milliók követik a tévékészülékeken keresztül is. A rendezvény egyik fő attrakciója az a labda, amely 23:59-kor hullik le, ezután pedig óriási konfettizápor teríti be a teret.
-
Nem költhetik el szabadon akármire a koronavírus elleni védőoltás felvételéért az államtól kapott pénzt az ukránok, a kormány fogja meghatározni, milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe belőle – közölte kedden Szerhij Nyikoforov elnöki szóvivő.
Volodimir Zelenszkij hétfő este videoüzenetben jelentette be, hogy minden ukrán, aki felveszi a koronavírus elleni védőoltásból a teljes védettséghez szükséges mindkét adagot, ezer hrivnyát (több mint 12 ezer forintot) kap az államtól. A program december 19-től indul.
Azonban másnap az elnöki szóvivő, Szerhij Nyikoforov pontosította az államfő bejelentését, és kifejtette, hogy az emberek ezt a jutalmat nem készpénzben kapják meg, hanem valamilyen igazolás, digitális utalvány vagy betét formájában. A szóvivő arról is beszélt, hogy ezt a program kezdetéig dolgozzák majd ki, és a célja, hogy ezzel a pénzzel a kormányzat azokat az üzletágakat támogassa közvetve, amelyek a legnagyobb veszteségeket szenvedik el a járvány miatti korlátozásoktól. Az ezer hrivnyát így belföldi utazásra, sportolásra, sport- és kulturális rendezvényekre – színház-, mozi- és koncertjegyre –, valamint kiállításlátogatásra költhetik majd el.
Az elmúlt három hónap adatai azt mutatják, hogy a beoltottak 5,2-szer ritkábban kerülnek kórházba, mint azok, akik nem vették fel az oltást
– hangsúlyozta Viktor Ljasko egészségügyi miniszter, aki kiemelte, hogy az említett időszakban az új típusú koronavírus okozta Covid–19 betegséggel diagnosztizált kórházi betegek 94,3 százaléka nem vette fel az oltás mindkét dózisát. A politikus részletezte, hogy jelenleg az egészségügyben a Covid-betegek számára több mint 78 ezer ágyat különítettek el, ebből több mint 49 ezer foglalt. Országos átlagban az oxigént biztosító berendezéssel felszerelt ágyak 64 százaléka foglalt.
A tárcavezető előrejelzése szerint a jövő héten várható, hogy csökken a járványhelyzet szerinti legsúlyosabb, vörös kategóriába sorolt régiók száma. Jelenleg a 24-ből 17 megye és a főváros, Kijev van vörös besorolásban. A kormány válságstábjának döntése szerint viszont november 18-tól még egy régió, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye kerül át ebbe a kategóriába.
A legfrissebb adatok szerint valamely oltás mindkét dózisát eddig 8 887 415-en adatták be maguknak a mintegy 42 millió lakosú Ukrajnában, további 3 444 137-en pedig még csak az első adagot kapták meg. Hétfőn 268 088 embert oltottak be az országban.
(via MTI)
-
Sztrájkolni kezdett kedden Görögországban számos vendéglátóhely, állami segítséget követelve a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségeik ellensúlyozására. Kávéházak, éttermek, tavernák maradtak zárva szerte az országban. Athén óvárosa – az Akropolisz lábánál – szinte teljesen kihalt volt. A vendéglátóhelyek tulajdonosai közül több százan az utcán tüntettek Athénon kívül Patraszban és Szalonikiben. Utóbbiban üres koporsót tettek a demonstrálók egy kormányzati épület elé.
Az iparág egyebek közt áfacsökkentést követel, és támogatást a bérleti díjak, a bérköltségek és a közüzemi számlák kifizetéséhez.
Kosztisz Hadzidakisz munkaügyi miniszter a Szkai tévécsatornának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a tavalyi járványos télen az iparág hétszázmillió euró segítséget kapott a lezárások miatti veszteségek enyhítésére, többet, mint a gazdaság bármely más szektora, de közölte, hogy fontolóra veszi újabb segítség folyósítását.
Görögországban a koronavírussal fertőzöttek száma jelenleg rekordmagas, a járvány napi halottainak száma pedig fél év óta a legtöbb. Az ország lakosságának egyharmada oltatlan. Ezek miatt a kormány újabb szigorításokat rendelt el, amelyek visszavetik a vendéglátóhelyek forgalmát.
(via MTI)
-
Minden tanulót letesztelnek az iskolában – közölte hétfő este Sorin Cîmpeanu román oktatási miniszter.
A tárcavezető a Digi24 televíziónak nyilatkozva ismertette, hogy pénteken írták alá a szerződéseket a közbeszerzési eljárás nyertesével erről. Az első gyorstesztszállítmányok napokon belül – legkésőbb a jövő hét elején – megérkeznek az iskolákba, mondta.
A miniszter hangsúlyozta: minden diákot le fognak tesztelni, függetlenül attól, hogy kapott-e oltást vagy sem.
(via Transindex)
-
Írországban a növekvő fertőzések miatt péntektől ismét szigorítások lépnek életbe. Az új intézkedések révén a bárok, éttermek maximum éjfélig lehetnek nyitva – írja az Irish Times.
A korlátozások pár héttel azután jöttek, hogy október 22-től, több mint húsz hónapnyi lezárás után feloldották a szigorításokat. A döntés hátterében az intenzív osztályokon több mint négyszeresére emelkedő esetszámok állnak.
Az intézkedések részeként kötelezővé teszik a mozik, színháza látogatásához az oltási igazolást. Azoknak az állampolgároknak, akik koronavírusos beteggel érintkeztek, kötelezően el kell végezniük egy antigéntesztet.
Az Egyesült Királyságban nem csak Írország szigorít. A Guardian szerint Nicola Sturgeon, Skócia első miniszter ma jelentette be, hogy a mozik, színházak, bárok látogatásához szintén oltási igazolásra lesz szükség a jövő héttől.Közben egyre nagyobb az elégedetlenség a vendéglátásban is. A szállodákat, bárokat, éttermeket tömörítő öt nagy szervezet egy friss felmérése alapján a megkérdezett 150 vállalkozás átlagosan húsz-negyven százalékos forgalomkiesésről számolt be. Sokuknak el kellett bocsátaniuk az alkalmazottaikat, legfőképp azért, mert a kormány nem nyújt elegendő anyagai segítséget a járvány alatt.
-
A teljesen beoltottaknak kevesebb mint egy ezreléke fertőződött meg koronavírussal Dél-Koreában legalább két héttel a második oltás után – adták hírül kedden az ázsiai ország egészségügyi hatóságai. A nyilvántartás szerint
november 7-ig bezárólag Dél-Koreában csaknem 36 millió ember volt teljesen beoltva, közülük pedig csupán 35 620 fertőződött meg, azaz százezer beoltottra mindössze 99,2 fertőzött jut.
Korosztályokra lebontva a hányados magasabb a nyolcvan évnél idősebbek esetében: 183,4 ember fertőződött meg százezer beoltott közül.
Ami a fertőzés súlyosságát illeti, a 36 millió, teljesen beoltott közül mindössze 545-en kerültek súlyos állapotba, és 170-en haltak meg november 7-ig.
(via MTI)
-
Számos romániai vállalkozás tudatosan, akár több büntetés után is megszegi a járványügyi előírásokat, mert így is nagyobb a nyeresége még akkor is, ha újra és újra megbírságolják. Ennek a jelenségnek a megállítására új törvényt alkottak, ami szerint az ilyen cégek tevékenysége huzamosabb ideig felfüggeszthető.
A járványügyi szabályok betartatásáért felelős belügyi szervek tapasztalata szerint egyes gazdasági társaságok akkor sem tartják be a rendelkezéseket, ha büntetéssel sújtják őket, mert jobban megéri nekik kockáztatni, illetve kifizetni az esetleges bírságot, mint a nyereségüket negatívan érintő korlátozásokat betartani. Ennek akar véget vetni a hatóság azzal, törvénybe foglalták azt, hogy ha a szabályszegő vállalkozás a büntetés után sem hajlandó a szabályokat betartani, akkor 15 naptól 30 napig felfüggesztheti a tevékenységét.
A júniusban benyújtott tervet a parlament megszavazta a Magyarországgal szomszédos országban , már csak az államfőnek kell kihirdetnie, és azután a Hivatalos Közlönyben megjelennie, majd ezt követően tíz napon belül életbe lép.
A visszaeső cégeket először a kihágás mértékének megfelelően megbüntetik, ha 15 napon belül megismétlik a szabályszegést, akkor második körben ideiglenes bezárást kapnak, illetve arra is kötelezik őket, hogy bejárataikon tájékoztassák ügyfeleiket a bezárás okairól.
(via Főtér)
-
Egy kaliforniai bírósággal kötött megegyezés értelmében ötszázezer dolláros pénzbírságot kell fizetnie az Amazonnak amiatt, hogy nem tájékoztatta alkalmazottait a cégen belüli koronavírus-fertőzésekről.
Kapcsolódó
Ötszázezer dolláros bírságot fizet az Amazon a koronavírus miatt
Veszélybe sodorták a dolgozóikat, nem adtak megfelelő tájékoztatást a fertőzésekről.
-
Összesen 79 ezer ausztrál állampolgár kér pénzügyi kompenzációt a koronavírus elleni vakcinák káros mellékhatásai miatt az India Today tudósítása szerint. Mint írják, több tízezerre tehető azoknak a száma, akik a koronavírus miatti bevételkiesésük miatt kártérítési igénnyel lépnek fel az állammal szemben. A leggyakrabban fellépő mellékhatások a fejfájás, hidegrázás és láz.
Az ötezer dollárról induló kompenzációs összeg magában foglalja az orvosi kezeléseket és a kieső béreket is.
A Bloomberg becslése szerint ez megközelítőleg 50 millió dollárba kerül a központi költségvetésnek. Az Egészségügyi osztály honlapján azok is regisztrálhatnak, akik csak egy napot kényszerültek kórházban tölteni az oltás után történő mellékhatások miatt.
Ausztráliában eddig 37 846 128 vakcinát adtak be, a 16 év felettiek 90 százaléka kapott már egy oltást. Ugyanakkor meglepően alacsony a halálozási ráta, a járvány kitörése óta eddig 1888-an hunytak el.
-
Rendkívül súlyos a helyzet a kórházakban, nagyon gyorsan telnek a Covid-osztályok, melyeken már 2800 beteget ápolnak – jelentette ki a szlovák egészségügyi miniszter, Vladimír Lengvarsky.
A politikus hangsúlyozta, hogy minimalizálódott a lélegeztetésre szorulók ellátásának a kapacitása, ezért utasítást adott a tervezett beavatkozások korlátozására.
Törésponthoz érkezünk, amikor muszáj lépni. Azokban a régiókban a legrosszabb a helyzet, ahol a legalacsonyabb az átoltottság
– nyomatékosította a miniszter, aki arról is beszélt, hogy az ország keleti részén (itt a legtöbb fertőzött és a legtöbb oltatlan) felkértek néhány speciális intézetet is, hogy fogadjanak Covid–19 betegeket, és be akarják vonni a más minisztériumokhoz tartozó egészségügyi létesítményeket is.
A minisztérium adatai szerint az egész országban már csak húsz újabb beteget tudnak lélegeztetni gépeken, és már csak 600 ágy van országszerte olyan Covid-betegek számára, akiknek nincs szükségük oxigénpótlásra.
-
Az elmúlt három hónap alatt most először beszélt pozitív tendenciáról a koronavírusos betegekkel kapcsolatban Viktor Ljasko, ukrán egészségügyi miniszter, írta meg a KárpátHír.
Az ukrán egészségügyi miniszter november 15-én úgy nyilatkozott, hogy a kórházból hazaengedett páciensek száma most először meghaladta a beutalt betegekét. Az elmúlt napokban 7 százalékkal csökkent a kórházi ellátásra szoruló betegek aránya a gyógyultakéval szemben.
Jelenleg a lakosság 28 százaléka van beoltva.
-
Az ukrán kormány 67,5 millió hrivnyát (822 millió forintot) fordít a koronavírus delta variánsának kimutatására, írta meg a KárpátHír.
Az összeg 4500 tesztrendszer beszerzésére elegendő, melyek segítségével 450 ezer, a Delta vírus kimutatására alkalmas elemzést végezhetnek a szakemberek, ami havi szinten 150 ezer vizsgálatot jelent.
Eddig csak az ukrán fővárosban volt mód a vírus azonosítására, minden régió Kijevbe küldte az elemzésre szánt mintákat.
-
A növekvő koronavírusos esetek miatt idén elmarad a hagyományos karácsonyi vásár Münchenben – írja a Guardian. A bajor főváros polgármestere, Dieter Reiter szerint a növekvő megbetegedések árnyékában felelőtlenség lenne megtartani a közel hárommillió embert vonzó eseményt.
Tavaly több nagy német városban kellett lemondani a szokásos karácsonyi vásárt, az idei müncheni vásárt eredetileg november 22-én nyitották volna meg. Németország déli része az egyik leginkább fertőzött régiók közé tartozik, a Robert Koch Intézet szerint Bajorországban 100 ezer főre vetítve 554, 2 a fertőzöttek aránya az országos átlag 312,4-hez képest.
A több mint nyolcvan milliós országban 2500 helyen tartanak karácsonyi vásárt, ahol forralt borral, gesztenyével várják a látogatókat. Egyes becslések szerint a pandémia előtti időszakban ezek a vásárok mintegy 160 milliós tömeget vonzottak, a bevételek pedig meghaladták a 3-5 milliárd eurót.
A mostani döntés nem meglepő annak fényében, hogy már több kisebb vásárt mondtak már le, több helyen pedig oltási igazoláshoz, vagy negatív koronavírus teszthez kötötték az eseményeken való részvételt.
-
A Pfizer gyógyszergyár szerződést olyan szerződést írt alá, amely engedélyt ad arra, hogy más cégek is gyártsák koronavírus elleni gyógyszerét – írta meg az AP hírügynökség.
Kedden jelentették be, hogy a vállalat engedélyt adott az ENSZ-háttérrel rendelkező genfi Orvosi Szabadalmi Gyűjtemény (Medicines Patent Pool, MPP) nevű szervezetnek, hogy az továbbadja a szabadalmi leírásokat más gyártóknak is.
Rendkívül fontos, hogy ezt az ígéretes szert eljuttassuk több mint 4 milliárd emberhez
– mondta el Esteban Burrone, az MPP szakpolitikai vezetője.
A várakozások szerint a nagyarányú gyártás hónapokon belül megindulhat.
-
Csehországban az utóbbi időben ismét gyorsan, a szakértők által nem várt mértékben emelkedik az újonnan igazolt koronavírus-fertőzöttek száma, illetve a kórházban kezelteké – adta hírül az MTI.
Hétfőn már 11 514 új igazolt koronavírus-fertőzöttet mutattak ki a laboratóriumi szűrések, 2250-nel többet, mint egy hete. A kórházban kezelt Covid-betegek száma megközelítette a 4300-at, 900-zal meghaladva a múlt hétfői adatot. Súlyos állapotban 635 páciens van – derül ki az egészségügyi tárca által kedden délelőtt nyilvánosságra hozott kimutatásból.
A járvány tavaly március eleji kitörése óta eddig több mint 1,9 millióan fertőződtek meg a 10,7 milliós Csehországban, a Covid szövődményeiben 31 636 ember meghalt. Növekszik a halálos áldozatok száma is, bár kisebb mértékben, mint a téli és a tavaszi hónapokban. Az utóbbi hetek halálozási rekordját múlt szerdán mutatták ki, amikor 70-en haltak meg a kórban.
Adam Vojtech egészségügyi miniszter szerint a koronavírus-járvány újabb hulláma a legkockázatosabb előrejelzés szerint alakul, ezért a kormány újabb óvintézkedések meghozatalát mérlegeli. Tekintettel a közelgő kormányváltásra, ezeket az intézkedéseket már a formálódó új kormánykoalíció szakembereivel is egyeztetik.
-
Engedélyt adott az orosz egészségügyi minisztérium a Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat PAXLOVID elnevezésű, a koronavírus okozta Covid–19 betegség kezelésére kifejlesztett gyógyszerének oroszországi klinikai tesztelésére – derült ki kedden a tárca által kiadott kutatási engedélyek állami nyilvántartásából.
A PAXLOVID november 12-én megkezdett, 2023. március 14-ig tartó tesztelésében Oroszország 8 régiójában 90 ember vesz részt 16 intézményben. A Vedomosztyi című gazdasági napilap szerint a készítmény hatásvizsgálatában több országban hétezer ember vesz részt.
A Pfizer korábban azt közölte, hogy az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett PAXLOVID a klinikai tesztelés második szakaszának eredményei alapján 89 százalékkal csökkenti a fertőzöttek kórházba kerülésének és a betegség halálos lefolyásának a kockázatát. A gyártó szerint a gyógyszer potenciálisan az első tünetek megnyilvánulása vagy fertőzött személlyel történt érintkezés után alkalmazható, szakintézményi ápolás nélkül – számolt be az MTI.
-
Az Európai Unió elismerte a szerbiai védettségi igazolványokat, így keddtől az EU-tagországok elfogadják a nyugat-balkáni országban kiállított igazolásokat – számolt be az MTI a szerv közszolgálati televízióra hivatkozva.
Mihailo Jovanovic, a digitális igazolások kiadásáért felelős kormányzati portál vezetője elmondta: az internetes oldalon péntektől lesz elérhető a szerbiai állampolgárok számára az EU-kompatibilis védettségi igazolvány igénylése, amely néhány kattintással igényelhető.
Az Európai Unió a szerbiai mellett a moldovai és a grúziai védettségi igazolványokat is elismerte.
-
A brit Emergex Svájcban már teszteli bőrre ragasztható tapaszként alkalmazható vakcináját – írja a Guardian.
A gyógyszer T-sejteket használ arra, hogy megölje a fertőzött sejteket, és akár hosszabb ideig tartó immunitást biztosíthat, mint a jelenleg alkalmazott vakcinák.
A vállalatot 2016-ban alapította Thomas Rademacher, a University College London orvosi karának nyugalmazott professzora.
-
Szászország és Berlin után keddtől az egyik legnagyobb német tartományban, Bajorországban is kitiltották az új típusú koronavírus, a SARS–CoV–2 okozta betegségtől, a Covid–19-től védő oltással nem rendelkezőket a közösségi élet legtöbb területéről a vírus egyre gyorsabb terjedése miatt – adta hírül az MTI.
A koronavírus-járvány negyedik hullámával szembeni védekezés bajorországi alapja az úgynevezett 2G-szabály lett, amelynek elnevezését két szó, a beoltott és a gyógyult német megfelelőjének (geimpft, genesen) kezdőbetűjéből képezték. Ez a szabály előírja, hogy csak a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok friss negatív vírusteszt birtokában sem.
Ez az előírás érvényes keddtől a vendéglátásban és az idegenforgalomban. A szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy kitiltják az oltatlanokat a vendéglőkből és a szállodákból. Ez már jóideje így van számos kulturális, sport- és szabadidős létesítmény esetében, például tornatermek és sportlétesítmények, színházak, mozik és múzeumok, állatkertek, uszodák, szoláriumok, turisztikai vasúti és autóbuszjáratok, valamint diszkók, klubok esetében. A szolgáltatók, szervezők vagy üzemeltetők kötelesek ellenőrizni a vendégek, látogatók oltási igazolását vagy a fertőzés átvészeléséről szóló tanúsítványát és személyazonosságát.
A tizenkét év alatti gyermekek mentesülnek a korlátozás alól. Azok, akik egészségügyi okokból nem olthatók be, orvosi igazolás és negatív PCR-teszt bemutatásával kaphatnak belépési engedélyt.
Ugyancsak keddtől érvényes az a szabály, hogy FFP2 minősítésű maszkot kell viselni mindenütt, ahol a 2G-szabályt alkalmazzák, kivéve, ha be lehet tartani legalább másfél méteres távolságot. Ez azt jelenti, hogy például az éttermekben a vendégek csak a saját helyükön ülve vehetik le a maszkot. Számos más területen már hetek óta kötelező az FFP2-maszk használata, a többi között a kiskereskedelemben, a tömegközlekedésben és a vallási szertartásokon.
-
A brüsszeli Euractiv értesülése szerint illetékes bizottsági vezetők tudományos tanácsadói körökkel már arról egyeztetnek, hogy meddig lehet ténylegesen hatékony a harmadik dózis, főként akkor, ha a népesség egy viszonylag jelentékeny hányada viszont egyáltalán nem beoltott – írja az Infostart.
Pontos tapasztalati adatok ebben az ügyben még nem állnak rendelkezésre. Szakmai hipotézisek az egy évtől a „tartós védettségig” széles skálán mozognak, miközben az első oltásokról az eddig mért adatok azt mutatták, hogy az ily módon nyert kezdeti védettség durván hat hónap után jelentősen csökkent.
-
Az egészségügyi minisztérium statisztikája szerint a Dunaszerdahelyi járásban az 50 évnél idősebb lakosság átoltottsága nem érte el a 75 százalékot, ennek ellenére kettővel jobb besorolást kapott a regionális járványtérképen – írja az Új Szó.
A tárca elmondta, már más lakossági adatokkal dolgoznak, ezért volt ellentmondás az adatokban. Néhány órával később frissítették a statisztikákat is, amelynek alapján az átoltottság elérte a 76,4 százalékot.
Néhány órával később frissítették a statisztikákat is, amelynek alapján az átoltottság elérte a 76,4 százalékot.
-
Hétfőn 24 291 PCR-tesztet végeztek Szlovákiában, ezek közül 6421 lett pozitív – írja az Új Szó. A halálos áldozatok száma 46-al nőtt, összesen 13 644-en vesztették életüket a járványban.
A kórházban ápolt betegek száma is jelentősen nőtt déli szomszédunknál, ugyanis jelenleg 2862 személyt ápolnak koronavírus-fertőzéssel vagy a gyanújával valamelyik egészségügyi intézményben.
A vakcinát tegnap 3371 személy kapta meg, így a beoltottak száma 2 550 248.
-
Újabb, több mint 240 ezer adag Pfizer–BioNTech-vakcina érkezett Magyarországra a héten, amivel az országba szállított oltóanyag mennyisége meghaladja a 10,6 millió adagot – tájékoztatta az MTI-t a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
A cég tíz hónapja szállítja a koronavírus elleni védekezést támogató vakcináját az oltópontokra.
Az első negyedévben több mint 1,5 millió adag, a második negyedévben – jelentősen megnövelve a dózisok számát – több mint 4,6 millió adag, a harmadik negyedévben pedig 3,2 millió adag vakcina érkezett Magyarországra.
A Pfizer és a BioNTech a jelenlegi előrejelzések szerint év végéig hárommilliárd adag koronavírus elleni vakcinát gyárt és szállít világszerte.
-
A Csengersima–Pete határátkelőhely romániai oldalán kiállított hamis oltási igazolványok ügyében indított nyomozást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) – adta hírül az MTI.
A határátkelőhelyen május végén nyitott oltópontot a Szatmár megyei tisztiorvosi szolgálat és Szatmár megye önkormányzata, az Európai Unió állampolgárai előjegyzés nélkül megkaphatták ott a koronavírus elleni védőoltást.
A G4media.ro portál szerint a román hatóságok arra lettek figyelmesek, hogy a petei oltóponton kapott oltási igazolvánnyal rendelkezők közül sokan elkapták a koronavírus-fertőzést, és kórházba kerültek.
A portál a nyomozáshoz közel álló forrásokra hivatkozva közölte: többen is elismerték, hogy oltás nélkül jutottak oltási bizonylathoz. A gyanú szerint a petei oltóponton több mint kétezer oltási bizonylatot hamisítottak.
-
Tedros Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gyógyszergyártók piaci alapon értékesítik az oltóanyagot, és a legmagasabb árakat hajszolva főként a gazdag országokat látják el vakcinákkal.
A nyugati vakcinagyártók és a közegészségügyi tisztviselők még mindig azon küzdenek, hogy közös nevezőre jussanak az egyes nemzetek között tátongó szakadék áthidalásában. Miközben egyes nyugati országokban akár a 80 százalékot is megközelítheti az átoltottság, addig az afrikai népesség mindössze 6 százaléka szerzett teljes védettséget.
A vita egyik kulcseleme, hogy ki kapja meg a titkos, több milliárd dollár értékű vakcinaformulák feletti ellenőrzést. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) országai India és Dél-Afrika vezetésével javaslatot terjesztettek elő a koronavírus elleni vakcinák és kezelések szellemi tulajdonjogairól való lemondásra. Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója a szellemi tulajdonjogokat a magánszektor vérkeringésének nevezte, és a gyógyszergyártók vezérigazgatói közül a legszókimondóbban reagált a technológia megosztására vonatkozó javaslatra – írja a Világgazdaság.
A mentességi javaslat azon a téves elképzelésen alapul, hogy a vakcinákhoz való hozzáférés a gyártási kapacitások jelenlegi volumene miatt korlátozott
– mondta a Pfizer első embere. Ráadásul a gyártó által védett titkos formula sokkal bonyolultabb, mint egy egyszerű recept. A Pfizer oltásában több mint 280 különféle anyag van, amelyeket 19 ország beszállítói állítanak elő, és amelyek közül sok valamilyen formában már önmagában is védett. Ahhoz, hogy a gyártó nyilvánosságra hozhassa a receptet, számos engedélyről kellene tárgyalnia, ráadásul több partnerrel kellene egyeztetni, hogy lemondhasson az ő üzleti titkukról is – a lipidektől kezdve az mRNS-technológiáig.