Az ukrán fegyvergyártás központja lehet az első orosz célpont

Elítélte Moszkva bejelentését a donyecki és luhanszki területek független köztársaságként történő elismeréséről Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki szankciókat szorgalmazott az Európai Unió részéről Oroszországgal szemben. Mario Draghi kijelentette, hogy a két terület függetlenségének elismerése „Ukrajna demokratikus szuverenitása és területi integritása elfogadhatatlan megsértésének” számít.

A kormányfő hangsúlyozta: Róma folyamatosan kapcsolatban áll szövetségeseivel a válság békés megoldása érdekében. „A háborút elkerülendő Európa szívében” – fogalmazott. Ugyanakkor megkerülhetetlennek nevezte a felek közötti párbeszéd fenntartását.

Korábbi olasz sajtóértesülések szerint Mario Draghi Moszkvába készült, de helyette a külügyminiszter, Luigi Di Maio látogatott az orosz fővárosba és Kijevbe. Az olasz diplomácia vezetője szerdán számol be útjáról és tárgyalásairól a római parlamentben. Draghi nem lesz jelen a beszámolón.

Az ukrán válsággal kapcsolatban a baloldali Demokrata Párt (PD) „határozott fellépést” sürget, az Európai Unión belüli egyeztetett szankciókkal Oroszország ellen. Ugyanezt szorgalmazza az Öt Csillag Mozgalom (M5S). A szintén kormánypárti, jobbközép Hajrá, Olaszország! (FI), valamint a Liga óvatosságra intett a szankciókkal kapcsolatban – számolt be az MTI.

A Budapesti Értéktőzsde (BUX) részvényindexe, a BUX 293,26 pontos, 0,61 százalékos csökkenéssel 48 177,46 ponton zárt kedden – adta hírül az MTI.

A részvénypiac forgalma 39,7 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint az orosz–ukrán konfliktus miatt csökkent kedden is a BUX, hasonlóan az elmúlt napokhoz. Varga Zoltán hozzátette: bár a nyitást követően jóval nagyobb csökkenéssel kezdett a magyar tőzsdeindex, a nyugati részvényindexekkel együtt napközben följebb tudott kapaszkodni.

Az elemző elképzelhetőnek tartja a korrigáló emelkedés folytatódását, ha a következő napokban enyhül a helyzet.

Fotó: Róka László / MTI

A brit külügyminisztérium szerint Nagy-Britannia a következő hetekben kiterjeszti a Krím félszigeten már alkalmazott területi szankciókat a donyecki és a luhanszki szakadár köztársaságokra. Ez azt jelenti, hogy brit magánszemélyek és vállalatok nem folytathatnak üzleti tevékenységet ezekkel a térségekkel mindaddig, amíg a területek vissza nem térnek Ukrajna ellenőrzése alá – számolt be az MTI.

A londoni külügyi tárca közölte azt is, hogy további orosz agresszió esetére a brit kormány példátlan, újabb szankciókat tart készenlétben, köztük olyanokat, amelyek az orosz pénzügyi és kereskedelmi szektort érintenék. Ezek közé tartozna egyéb lépések mellett olyan törvény elfogadása, amely megtiltatná orosz államadósság-eszközök forgalmazását brit piacokon.

Nagy-Britannia a partnerországokkal együttműködve gyakorlatilag elszigetelné Oroszországot a világgazdaságtól, rendkívüli mértékben megnehezítve az oligarchák és az orosz üzleti vállalkozások tevékenységét Oroszország határain túl – áll a brit külügyminisztérium állásfoglalásában.

Boris Johnson

Fotó: Jessica Taylor / AFP

Alsóházi felszólalásában Boris Johnson brit miniszterelnök is hangsúlyozta: az általa most bejelentett szankciócsomag csak az első sorozat azon intézkedések közül, amelyeket Nagy-Britannia kész érvénybe léptetni.

Boris Johnson kijelentette: nem lehet tudni, hogy a következő napok mit hoznak, de a lehetőségek között szerepel az is, hogy az ukrán határok mentén felsorakozott, teljes támadókészültségben lévő csaknem kétszázezer orosz katona általános offenzívát indít.

Ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor egy 44 milliós európai nemzet válik semmivel sem igazolható, totális agresszív háború célpontjává, az orosz elnök által említett „abszurd, sőt misztikus okokból” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Az Európai Unió készen áll arra, hogy szélesebb körű politikai és gazdasági szankciókat fogadjon el Oroszországgal szemben, hamarosan korlátozó intézkedésekkel válaszol a délkelet-ukrajnai szakadár tartományok önállósága jogsértő orosz elismerésére – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában.

Az Európai Unió határozottan elítéli az orosz elnök azon döntését, hogy a donyecki és a luhanszki területet független köztársaságként ismeri el, valamint az azt követő döntést, hogy orosz csapatokat küld e területekre – mondta a politikus. Közölte, hogy az EU felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza a délkelet-ukrajnai szakadár tartományok önállóságának elismerését, tartsa be kötelezettségvállalásait, a nemzetközi jogot, és térjen vissza a normandiai formátum, valamint az EBESZ-en belüli háromoldalú kapcsolattartó csoport megbeszéléseihez.

Figyelmeztetjük Oroszországot, ne használja fel az érintett tartományok vezetőivel aláírt paktumokat arra, hogy további katonai lépéseket tegyen Ukrajna ellen. Felszólítjuk továbbá a többi államot, hogy ne kövessék Oroszország jogellenes döntését, és ne ismerjék el az érintett területek kikiáltott függetlenségét

– fogalmazott az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Az orosz lépés jogellenes cselekménynek minősül, aláássa Ukrajna önállóságát és függetlenségét, súlyosan sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi megállapodásokat, beleértve az ENSZ alapokmányát, a helsinki zárónyilatkozatot, a párizsi chartát és a budapesti memorandumot – szögezte le Borrell. A főképviselő hozzátette: döntésével Oroszország egyértelműen megsérti a minszki megállapodásokat is, amelyek előírják, hogy ezek a területek teljes mértékben visszatérnek az ukrán kormány ellenőrzése alá. A minszki megállapodások aláírójaként Oroszországnak egyértelmű és közvetlen felelőssége, hogy a dokumentumban foglalt elvekkel összhangban, békésen rendezze a konfliktust – emelte ki Borrell.

Boris Johnson brit miniszterelnök kedden a londoni alsóház ülésén elmondta, hogy Nagy-Britannia komolyan veszi Oroszország biztonsági aggályait, és ezt demonstrálta azzal is, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a minap több mint három órán át tárgyalt Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel – számolt be az MTI.

A brit kormányfő kijelentette: London nem hagy fel a diplomáciai erőfeszítésekkel, az utolsó lehetséges pillanatig keresi a diplomáciai megoldás módját, de

szembe kell nézni azzal a lehetőséggel, hogy Vlagyimir Putyin semmiféle üzenetre nem reagál, és békíthetetlen elszántsággal törekszik Ukrajna még további alávetésére és gyötrésére.

Kedden a brit külügyminisztériumba kérették Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét, és vele is közölték, hogy további szankciók várhatók, ha Moszkva nem vonja vissza fegyveres erőit és nem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek.

Az ukrán néphez és Ukrajna vezetéséhez fordult Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök azzal a felhívással, hogy éljenek békében és harmóniában.

Az ukrán néphez és a vezetéshez szeretnék fordulni: gondoskodjunk arról, hogy mindig békében és harmóniában éljünk. Ez a mi utunk – a béke és a harmónia útja

– idézi Lukasenkát a BelTA ügynökség. A belarusz elnök azt is üzente Ukrajna vezetésének, hogy söpörje félre azokat, akik nem hoznak boldogságot az ukrán népnek.

Aljakszandr Lukasenka

Fotó: Alexey Nikolsky / AFP

Ne feledjék: soha nem voltunk árulók, és nem is leszünk – jegyezte meg Lukasenka. Hozzátette:

senki nem akar háborút, senki nem akar meghalni. Úgy akarnak élni, mint mindenki más.

Oroszország hivatalosan a szélesebb határok közötti Donyeck megye függetlenségét ismerte el, amelynek nagy része jelenleg az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll – állítja a Moszkva támogatását élvező szakadár terület, a Donyecki Népköztársaság vezetője. Gyenyisz Pusilin az orosz állami televízióban nyilatkozva kijelentette, hogy a nem szakadárok ellenőrzése alatti donyecki terület kérdését később oldják meg.

A határ kérdése nem egyszerű, később fogjuk rendezni

– mondta a szakadár vezető, aki szerint a kérdésben a „Donyecki, illetve a Luhanszki Népköztársaság alkotmánya a mérvadó”. Ezek az alkotmányok ott jelölték ki a két régió határait, ahol 2014 májusában, az Ukrajnától történő elszakadásról szóló népszavazást tartották.

Pusilin azt állította, hogy egyelőre nincsenek orosz katonák a kelet-ukrajnai szakadár területeken. Mint mondta, a saját erejükre akarnak támaszkodni. Kiemelte, hogy „a Donyecki Népköztársaság csak szükség esetén folyamodik külső katonai segítségért” – számolt be az MTI.

Estek a keddi nyitásban a legfontosabb amerikai részvényindexek: bár növelte a bizonytalanságot, a kereskedők továbbra is figyelemmel kísérik az Oroszország és Ukrajna között fokozódó feszültséget.

A Dow Jones ipari átlaga mintegy 190 pontot, azaz 0,5 százalékot esett. Az S&P 500 mindössze 0,4 százalékos mínuszban kezdett, a Nasdaq Composite pedig 0,67 százalékos veszteséggel nyitott. A tengerentúli tőzsdék hétfőn egy ünnep, az elnökök napja miatt zárva voltak.

Az olajárak emelkedtek, a West Texas Intermediate határidős jegyzése 4,5 százalékkal 95,19 dollárra ugrott hordónként. Az energiaipari részvények megugrottak, az Exxon Mobil 1,8 százalékkal, a ConocoPhillips pedig 2,8 százalékkal emelkedett a CNBC szerint.

Bár a hétfői epizódnak fontos következményei lesznek Oroszország külföldi partnerekkel való politikai kapcsolataira, egyelőre valószínűleg elkerülhető egy jelentős piaci esemény, de a következő hetek pályáját fontos lesz figyelemmel kísérni az emelkedő piaci kockázatok szempontjából – mondta Ed Mills a Raymond Jamestől.

Egyelőre nem nőtt az Ukrajnát elhagyók száma az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) keddi tájékoztatása szerint. Azonban a szervezet leszögezte: készek támogatást nyújtani a válság mélyülése esetén.

Figyelemmel kísérik az eseményeket, és készek segítséget nyújtani egy esetleges migrációs hullám esetén – tette hozzá genfi sajtótájékoztatóján Shabia Mantoo UNHCR-szóvivő.

Az ukrán kormány adatai szerint a Krím 2014-es megszállása, valamint a Donyec-medencében kezdődött konfliktus óta másfél millió belső menekültet regisztráltak az országban.

Jelenleg az ENSZ 1500 munkatársa dolgozik Ukrajnában, mintegy százan közülük az ország keleti részén.

Egy külügyminisztériumi tisztviselő szerint Oroszország egyelőre nem tervezi a katonái bevetését Kelet-Ukrajnában, azonban fenyegetés esetén lépni fog – írja a BBC.

Mint ismert, a moszkvai parlament ratifikálta az együttműködési megállapodásokat Ukrajna szeparatista köztársaságaival.

Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy a szerződések tartalmazzák a katonai segítségnyújtás biztosítását, de hozzátette, hogy kerülni szeretnék a csapatok bevetésével kapcsolatos spekulációkat.

Egyelőre senki nem tervez bevetést. Ha fenyegetés van, akkor a ratifikált szerződéseknek megfelelően segítséget nyújtunk

– mondta.

A szlovák külügyminisztérium kedden ismertetett álláspontja szerint Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogot és nemzetközi kötelezettségeit a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismerésével – számolt be az MTI.

A TASR közszolgálati hírügynökség jelentése szerint Ivan Korčok külügyminiszter keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján azt mondta: ezzel a lépésével Oroszország megtagadta az oszthatatlan biztonság elvét, amely szerint a saját biztonság megteremtése nem mehet más biztonságának rovására.

Oroszország megtagadja saját elveit, amelyekre hivatkozik

– mondta Ivan Korčok. A külügyminiszter szerint

Oroszország már nyíltan arról beszél, hogy a probléma, amellyel nem tud egyenesbe jönni, Ukrajna létezése.

Eduard Heger kormányfő a közösségi hálón reagált a két szakadár köztársaság elismerésére. Azt mondta: ez a lépés az erőszakot és a gyűlöletet fokozza majd. A Krím annektálása után Oroszország tovább használja azokat a módszereket, amelyek nem vezetnek sem békéhez, sem prosperitáshoz, sem az oroszok és az ukránok jó egymás mellett éléséhez – jelentette ki.

Zuzana Čaputová államfő Twitter-bejegyzésében ugyancsak a nemzetközi jog megsértésének minősítette a szakadár területek függetlenségének elismerését, amellyel szavai szerint Moszkva „a konfrontációt választotta a diplomácia helyett”.

Új biztonsági berendezkedésre van szükség Lengyelországban és a szövetséges struktúrák körében, ennek keretében meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – emelte ki Andrzej Duda lengyel elnök Varsóban, miután az ukrajnai helyzetről egyeztetett az ország vezető politikusaival.

Különféle forgatókönyvek lehetségesek, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét, és a szeparatistákat ennek nyomán „most szabályos orosz egységek erősítik meg” – értékelte az államfői nemzetbiztonsági iroda (BBN) székhelyén az elnök, továbbá Mateusz Morawiecki kormányfő és Jarosław Kaczyński, a nemzetvédelmi és belbiztonsági ügyekért felelős kormányfőhelyettes részvételével megtartott tanácskozás után Duda. Aláhúzta az Európai Unió és a NATO egységének, valamint komoly szankciók kivetésének a szükségességét.

Andrzej Duda

Fotó: Hannibal Hanschke / Pool / AFP

Hozzátette: lengyelországi viszonylatban, valamint a szövetséges államok körében egy új biztonsági berendezkedést kell megvitatni. Duda ebben az összefüggésben az orosz egységek fehéroroszországi jelenlétére is rámutatott. „Sok minden arról tanúskodik, hogy nem vonják vissza őket”, ez pedig megfelelő lépéseket tesz szükségessé.

Jarosław Kaczyński a lengyel fegyveres erők komoly fejlesztését, valamint a „fegyveres erőkön alapuló valódi szövetségek” építését nevezte szükségesnek. Hozzáfűzte:

Lengyelországnak biztonságot kell garantálni, Ukrajnát meg kell menteni.

Mateusz Morawiecki a helyzet politikai és diplomáciai megoldása mellett kiemelte a megfelelő hatású, Vlagyimir Putyin orosz elnököt a további agressziótól visszatartó szankciók szerepét. Szorgalmazta az európai energetikai, klíma- és nyersanyag-politika átértelmezését is, azzal érvelve, hogy Oroszország erejét éppen a nyersanyagforrásai adják.

Lehetetlen normális üzleteket kötni egy támadóval, aki sérti a nemzetközi jogot, más országok szuverenitását

– fogalmazott Morawiecki.

Az orosz–ukrán konfliktustól tartva az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) azt fontolgatja, hogy más városban rendezi meg a Bajnokok Ligája-döntőt – írja a Times brit lap. A mérkőzésre május 28-án kerül sor, a helyszín azonban kérdésessé vált. 

A 2022-es BL-döntőt eredetileg Münchenben rendezték volna, ám a koronavírus-járvány miatt Németországból Oroszországba, a szentpétervári Kresztovszkij Stadionba helyezték át. A Times és a BBC is úgy értesült, hogy az UEFA szinte biztosan újabb helyszínt keres a finálénak.

A szentpétervári Kresztovszkij Stadion

Fotó: Dimitar Dilkoff / AFP

Felelőtlen döntésnek tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hogy Moszkva elismerte a két ukrajnai szakadár köztársaságot – írta a párt elnöke, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes a közösségi oldalán.

A politikus úgy látja, az Ukrajnát megszálló orosz katonai erők nem békefenntartás, hanem területszerzési agresszió céljából vonultak be Ukrajnába. Hozzátette: Oroszország ezzel nemcsak a térség és egyben Európa békéjét fenyegeti, de a nemzetközi jog alapjait is felrúgja.

Támogatjuk az Európai Unió álláspontját, és a NATO tagjaként Romániának a legnagyobb felelősséggel végeznie kell a munkáját, hozzájárulva a diplomáciai, békés megoldás kereséséhez, az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz és a NATO védelmi akcióihoz

– idézte az RMDSZ elnökét az MTI.

Oroszország meg fogja érezni a szankciók bevezetésével járó következményeket, amiért hétfőn elismerte a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, megsértve ezzel Ukrajna szuverenitását – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök.

Az NLTimes holland hírportál azt írta, hogy Rutte Moszkva lépését olyan elfogadhatatlan cselekedetnek nevezte, amely „nem maradhat válasz nélkül”. A hírportál szerint a holland kormányfő azt nyilatkozta, hogy a szankciók még szigorúbbak lesznek abban az esetben, ha Oroszország haderőt küld a térségbe.

Vannak még meg nem erősített hírek arról, hogy ez már megtörtént

– mondta Rutte. Hozzátette: véleménye szerint még nem kellően bizonyított, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát.

Rutte egy hétfő esti televíziós vitában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljesen paranoiás”. Mint mondta, Putyin az ukrán kormányt diktatúrának próbálja beállítani, míg az orosz vezetéssel ellentétben a kijevi kormányt demokratikusan választották meg. Azt is megerősítette, hogy Hollandia támogatni fogja Ukrajnát, ha háborúra kerülne sor, de kizárta, hogy országa katonákat küldene a térségbe, mivel „Ukrajna nem tagja a NATO-nak”.

Mark Rutte

Fotó: Bart Maat / AFP

Múlt héten a holland kabinet úgy döntött, hogy száz mesterlövészpuskát, harmincezer darab lőszert, háromezer katonai sisakot, kétezer golyóálló mellényt, valamint több fegyver- és aknakereső rendszert szállít Ukrajnának – ismertette az MTI.

Gyenyisz Vlagyimirovics Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság elnöke úgy döntött, hogy mozgósítja a köztársaság 1995 és 2004 között született állampolgárait.

Sorkatonai szolgálatba állítom az 1995 és 2004 között született állampolgárokat, akik nem tartalékban vannak

– szól a rendelet szövege. A mozgósítottakat a DPR Népi Milícia Parancsnokságának tartalékába küldik.

Egy másik rendelet is megjelent ma, amelyben leírták, hogy az 55 év feletti férfiakat önkéntes alapon mozgósítják. A rendeletek mától lépnek hatályba – írja a Dnr-news.com.

Az ukrán–orosz konfliktus újbóli kiéleződése ellenére is Oroszországban szeretné megrendezni a férfi világbajnokságot a Nemzetközi Röplabdaszövetség (FIVB). A szervezet keddi állásfoglalása szerint nem tervez változást a helyszínt illetően.

Úgy véljük, hogy a sportnak mindig távol kell maradnia a politikától

– ismertette álláspontját a szövetség.

A férfi röplabdázók világbajnokságát augusztus 26. és szeptember 11. között rendezik Oroszországban, összesen tíz városban: Moszkvában, Szentpétervárott, Kalinyingrádban, Jaroszlavlban, Kazanyban, Jekatyerinburgban, Ufában, Novoszibirszkben, Kemerovóban és Krasznojarszkban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Az államfő azt mondta:

Kérést kaptam a külügyminisztériumtól, hogy fontoljam meg az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának kérdését. A sajtótájékoztató után ezen a témán fogok dolgozni. És nem csak ezen.

Felszólította továbbá Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat az Északi Áramlat 2. orosz gázvezeték ellen. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden úgyszintén kijelentette: Oroszország legutóbbi lépései után eljött az ideje, hogy a Nyugat bevezesse a beígért szankciókat Moszkvával szemben – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Zelenszkij szerint Oroszország nem indít teljes körű háborút Ukrajna ellen. „Hisszük, hogy a háború nem lesz erőteljes Ukrajna ellen, és nem lesz széles körű eszkaláció az Oroszországi Föderáció részéről” – hangoztatta.

Erre válaszul a Kreml jelezte, hogy nyitott a további diplomáciai egyeztetésekre Ukrajna ügyében, viszont ha Kijev megszakítaná a kapcsolatokat, az csak rontana a helyzeten.

Volodimir Zelenszkij 2021. november 26-án

Fotó: Handout / Ukrainian presidential press-service / AFP

Orbán Viktor miniszterelnök telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz–ukrán konfliktusról – erről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke beszélt az MTI-nek. 

A magyar miniszterelnök a megbeszélésen kifejtette: Magyarország – szomszéd államként – aggodalommal figyeli az ukrajnai fejleményeket. Orbán Viktor tájékoztatta Zelenszkij elnököt arról, hogy 

Hozzátette: a kormány folyamatosan egyeztet nyugati szövetségeseivel. Orbán Viktor biztosította Volodimir Zelenszkijt arról, hogy Magyarország, ahogyan eddig, ezután is támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét.

Moszkva támadni fog, az első számú célpontja pedig Odessza lesz – erről Michael Doran amerikai külpolitikai elemző beszélt a Mandinernek adott exkluzív interjújában. A Hudson Institute vezető kutatója szerint Putyin az egész fekete-tengeri partvidéket el fogja csatolni, egészen Romániáig. Hozzátette: 

Az ukrán import jelentős része az odesszai kikötőn keresztül érkezik; ha Ukrajna elveszíti tengeri kijáratait, egy zárt szárazföldi állammá válik, a gazdasága megrendül, maga az ukrán állam pedig gyengévé válik.

Michael Doran szerint az oroszok Donbaszt és talán még Harkov városát is elfoglalják, de Kijevet nem. Szerinte Putyin szándéka az, hogy olyan mértékben gyengítse le Ukrajnát, hogy teljesen függő viszonyba kerüljön Oroszországgal. Úgy fogalmazott: minimális katonai „ráfordítással” a lehető legnagyobb kárt okozzák Ukrajnában, egy gyenge állam jön létre a szomszédukban.

Bush elnök egykori tanácsadója felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel Ukrajna nem NATO-tagállam, a nyugati államok katonailag nem fogják megvédeni. Hozzátette: 

Putyin ráadásul megosztja a nyugati államokat, és távoli terve az, hogy leválassza Törökországot a NATO-ról. Orosz katonák állomásoznak Törökország körül: Szíriában, Örményországban, Grúziában és a Fekete-tenger túloldalán is orosz állások vannak. Jobb pozíciói lesznek a régióban, mint Törökországnak.

Az amerikai tanácsadó szerint Putyin demonstrálja, hogy a Nyugat megosztott, mert pontosan látja, hogy a mostani ukrajnai orosz húzás már hátrányban, meglepetésszerűen érte az Egyesült Államokat. Biden rendbe akarta hozni a feszült orosz–amerikai és német–amerikai viszonyt, hogy utána a kínai veszélyre tudjon koncentrálni.

Fotó: Index