Eddig 57 halottja és 169 sebesültje van a háborúnak

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán közölte, ma hajnalra virradóan a legrosszabb forgatókönyv valósult meg az orosz–ukrán konfliktusban: kitört a háború.

A politikai igazgató a bejegyzésében azt is írta: Orbán Viktor csütörtökön Brüsszelbe utazik az Európai Tanács rendkívüli ülésére, amelyen az Oroszországgal szembeni lépésekről döntenek majd az állam- és kormányfők. Arról is beszámolt, hogy a miniszterelnök szerdán a Honvédelmi Minisztériumban egyeztetett Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel, Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával, illetve a magyar műveleteket irányító tisztekkel.

A közel három évtizeddel ezelőtti délszláv háború tapasztalatai alapján a Honvédség és a Rendőrség két alapvető feladatra készült fel. Egyfelől biztosítja a határt arra az esetre, ha az ukrajnai harcok során esetleg fegyveres egységek sodródnának magyar területre, másfelől pedig humanitárius feladatokra, amennyiben menekültek érkeznének Magyarország határához

– közölte Orbán Balázs.

Azt is hozzátette:

Magyarország egyértelműen kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Elkötelezett az egységes uniós fellépés mellett, és minden egyéb szövetségesi és nemzetközi erőfeszítésben részt vállal, amely a béke helyreállítását célozza.

Ugyanakkor Orbán Balázs szerint az elsődleges szempont Magyarország biztonsága. Ezért a kormány elutasítja „a baloldal felelőtlen javaslatait, amely szerint magyar katonákat és fegyvereket kellene küldeni Ukrajnába”. A miniszterelnök politikai igazgatója megjegyezte: ezzel nem tennének egyebet, mint belesodornák Magyarországot egy háborúba.

A Momentum elnöke és európai parlamenti képviselője szerint soha nem volt még ekkora szükség egységes Európai Unióra, egységes NATO-ra, illetve egy olyan kormányra Magyarországon, ami végre egyértelműen Nyugat- és Európa-párti.

Donáth Anna az Ukrajnában kialakult háborús helyzettel kapcsolatban csütörtök délelőtti Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott:

Ide vezet, ha egy európai ország miniszterelnöke önként válik Putyin beépített emberévé az EU-n és a NATO-n belül, aki aztán szándékosan gyengíti ezek egységes fellépését az oroszok ellen. Háborúhoz.

A momentumos politikus szerint Orbán Viktor 12 éves külpolitikájának súlyos felelőssége van abban, hogy mára Vlagyimir Putyin orosz elnök láthatóan azt hiszi, hogy bármit megtehet.

Évek óta mondjuk: veszélyes játékot űz a miniszterelnök, ami Magyarország bőrére megy, a kárpátaljai magyarok életét kockáztatja és végső soron az egész európai békét veszélyezteti. Soha nem volt még ekkora szükség egységes EU-ra, egységes NATO-ra, és egy olyan kormányra Magyarországon, ami végre egyértelműen Nyugat- és Európa-párti. Ami nem harcol Brüsszellel, hanem szövetségesként része Európának, ami nem az EU-ból való kilépést lebegteti, hanem az EU egységét erősíti. Ami nem dörgölőzik apró falatokért a birodalmi álmokat szövő Oroszországhoz, hanem világossá teszi: a Nyugathoz tartozunk

– fogalmazott Donáth Anna a Facebook-oldalán.

Sajátos módon számol be az orosz állami média az Ukrajna elleni invázióról: miközben a szakadár kelet-ukrajnai területeken harcoló alakulatokat magasztalják, szinte meg sem említik az ukrán nagyvárosok ellen indított támadásokat – írja a Guardian. Miközben orosz tankok lépték át az ukrán határt, a Rosszija 24 nevű hírtévé arról tudósított, hogy

az ukrán nacionalisták csak a megfelelő pillanatra várnak, hogy támadást indítsanak Oroszország ellen.

Élő tudósításokat csak Donyeckből és Luhanszkból adnak, ahol a helyi összecsapásokról számolnak be, de semmit sem közölnek az Ukrajna egyéb területein zajló harci cselekményekről. Azok az oroszok, akik kizárólag az állami médiából tájékozódnak, azt hihetik, csak a nyolc éve zajló kelet-ukrajnai harcok erősödtek fel.

Margarita Szimonjan, a Russia Today főszerkesztője kitüntetést vesz át Putyintól

Fotó: Evgenia Novozhenina / AFP

Az állami média munkatársai ugyanakkor érezhető büszkeséggel számolnak be a fejleményekről. A Russia Today (RT) vezetője, az EU szankciói által is érintett Margarita Szimonjan a Twitteren azt írta, csak a szokásos katonai parádé zajlik. „Csak ezúttal Kijevben tartjuk” – tette hozzá.

Az RT német adásának sugárzását Berlin pár napja tiltotta be arra hivatkozva, hogy a putyini propaganda eszköze.

Ukrajna területére orosz szárazföldi csapatok hatoltak be – közölte az ukrán határőrség.

Az ukrán hatóság beszámolója szerint orosz katonai járművek, köztük páncélosok sértették meg a határt a fehérorosz határnál, északon, Csernyihiv térségében, az északkeleti országrészben, az orosz határnál található Szuminál és Ukrajna keleti részén, Luhanszknál és Harkivnál, valamint a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetnél – számolt be az MTI.

Ukrajna fegyvereket adott a hadsereg veteránjainak kezébe, miután Oroszország támadást intézett az ország ellen. Arról is érkeztek tudósítások, hogy a lakosság tagjait arra bátorítják, hogy csatlakozzanak az ország védelmi egységeihez, írta meg a BBC.

Az ukrán védelmi minisztérium közleményében azt írta:

Az Orosz Föderáció csapatai megszállták földünket! A mi válaszunk: öljük meg a megszállót!

A Legfelsőbb Főparancsnok elrendelte, hogy a lehető legnagyobb veszteséget okozzák az ellenségnek. Az ukrán fegyveres erők végrehajtják a parancsot, és tisztességes visszacsapást mérnek az ellenségre – mondta Hanna Maljar, a védelmi minisztérium helyettes minisztere.

Felhívunk mindenkit, aki fegyvert tud fogni, csatlakozzon a területvédelem soraihoz. Lépjen kapcsolatba a Területi Toborzó Központokkal. Azonnal szerezzenek fegyvert

– hívta fel a lakosság figyelmét.

„Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett” – közölte Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke, a kormánypárt EP-képviselőcsoportjának delegációelnöke.

A Facebook-oldalán azt írta, az emberek nem akarnak háborút. „A béke helyreállítására tett nemzetközi erőfeszítésekben szerepet kell vállalnunk” – tette hozzá az EP-képviselő. Gál Kinga bejegyzését a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának hivatalos Facebook-oldala is átvette.

Ukrajna Rendkívűli Állapotért felelős Állami Szolgálata tájékoztatót küldött ki a lakosságnak – tudta meg az Index. A tájékoztatásban azt írják, hogy amint meghallják a szirénák hangját, vagy a jelzőrendszereket, az alábbiakat tegyék:

• Kapcsolaják be a televíziót vagy a rádiót, mert az információkat öt perccel a sziréna után ott tudhatják meg.
• Miután meghallgatták az üzenetet, hajtsák végre az utasításokat, amelyeket javasoltal.
• Azt tanácsolták, továbbra is hagyják bekapcsolva a készülékeket, mert előfordulhat, hogy további információk is elhangzanak majd.
• Az elhangzottakról értsíteni kell a szomszédokat és az ismerősöket, szükség esetén pedig ne mulasszák el a segítségnyújtást sem.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök felajánlotta, hogy orosz–ukrán tárgyalásokat folytassanak Minszkben – írja a BelTa.

Ahhoz, hogy az eszkalációt megállítsuk, le kell ülni tárgyalóasztalhoz, de Oroszország soha nem fog leülni velük tárgyalóasztalhoz, ha előbb nem állapítják meg a kérdéseket, amelyekről szó lesz

– mondta a belarusz vezető. Szerinte a kérdések között szerepelnie kell

• Ukrajna demilitarizálásának,
• Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozásának, valamint
• a Donyeck és Luhanszk elleni hadműveletek leállításának.

Folyamatosan gyengülnek az orosz–ukrán válság miatt a devizák. A kialakult helyzet megviseli szinte az összes európai devizát:

• a forint nagyot zuhant hajnalban: 361-ről egészen 367-ig gyengült reggel 8 óráig az euróval szemben, ezt követően némileg erősödött, 10 óra környékén 365 környékén mozgott az árfolyama;
• a lengyel piac is teljesen beszakadt a reggeli invázió után: a forinthoz hasonlóan mozgott a złoty hajnalban, 4,59-ről egészen 4,66 fölé gyengült az euróval szemben, 10.20 körül 4,62 körül állt;
• a csehek devizája, a korona se bírta talpon hajnalban, és szintén rögtön vesztett az értékéből az euróval szemben, posztunk publikálásakor 24,8 koronát ért a közös deviza.

Az euró árfolyama kisebb kilengésekkel vészelte túl a hajnali támadásokat: 10.20 után 1,12 környékén mozgott a dollárral szemben.

A legnagyobb esést értelemszerűen a rubel produkálta: a reggeli invázió hatására azonnal bezuhant az euróval szemben. A támadások előtt nagyjából 92 rubelt kellett fizetni 1 euróért, reggel 7 órára már 100 rubel felett volt az euró értéke – majd innen erősödött vissza 96 környékére. A dollárral szemben is hasonló volt a mozgás: 81 rubelről 90 fölé az ment árfolyam, majd innen fordult vissza, jelenleg 85,5 környékén mozog a dollár-rubel árfolyam.

Érdekes, de az ukrán hrivnya „megúszta” a hajnali orosz támadásokat: összességében egy hete folyamatosan gyengül a dollárral szemben az ukrán deviza, ma hajnalban azonban a 29,2–30,4-es sávban mozgott. Egy hete még 28,25 hrivnyát ért egy dollár.

A Moldovától a kilencvenes évek elején elszakadt, Oroszország által elismert Dnyeszter Menti Köztársaságból is zajlik az orosz offenzíva. A szovjet nosztalgiával átitatott, nemzetközileg el nem ismert országból a szomszédos ukrajnai területek lakóinak beszámolói szerint rakétatámadásokat és harci repülőket indított az orosz haderő a vonatkozó célpontjai ellen. 

Orosz tüzérségi találat ért egy lakóépületet Harkovban, a Kijev után a második legnagyobb népességű ukrán városban. A pusztításról a Twitteren jelentek meg videók, áldozatokról egyelőre nem tudni.

Emmanuel Macron francia elnök felszólította Oroszországot, hogy „azonnal” fejezzék be a hadműveleteket Ukrajna területén.

Hozzátette, hogy Franciaország szolidaritást vállal Ukrajnával, és szövetségeseivel együtt azon dolgozik, hogy véget vessenek a háborúnak.

Peking mérsékletre intette a feleket az ukrajnai helyzet kapcsán a helyzet további éleződésének megelőzésére, az orosz katonai akciót ugyanakkor nem tartja inváziónak.

Kína szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását – mondta Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján. A szóvivő a csütörtöki orosz katonai hadművelet hátterével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy egyes országok az Egyesült Államok nyomdokaiban járva hozzájárultak a lángok felszításához. Kiemelte: Kína nem fog fegyvereket bocsátani a másik fél rendelkezésére, mint ahogyan azt az Egyesült Államok tette, hozzátéve, hogy Peking a háború szítására tett minden lépést ellenez. Az orosz döntést Hua azzal kommentálta, hogy Oroszország független ország, amely maga határozhat a saját érdekei alapján. A szóvivő elutasította továbbá azt a megfogalmazást egy újságíró részéről, hogy az orosz katonai akció „invázió” lenne.

Újságírói kérdésre válaszolva Hua elmondta: minden országnak együtt kellene működnie annak érdekében, hogy közösen óvják a globális energiabiztonságot. A kérdés arra utalt, hogy az orosz támadást követően az olajárak az egekbe szöktek – számolt be az MTI.

Az orosz invázió hatására a Brent olaj árfolyama reggel 8 órát követően meghaladta a hordónkénti 100 dollárt, majd 99 dollárig visszacsorgott, innen pedig újabb lendületet véve 10.30-ra ismét a 100 dolláros szint fölé került. Az ezt követő percekben is 100 dollár környékén tartózkodik. Ez a tegnapi záróárfolyamhoz képest 6,36 százalékos emelkedést jelent.

Ami még nem volt beárazva a tőzsdéken, az pont az orosz invázió bekövetkezése. Ezért a hajnali támadás hírére a világ tőzsdéi óriási esésnek indultak.

A német DAX 14120 ponton, 3,3 százalékos mínuszban, az angol FTSE 250 20 350 ponton, mínusz 2,4 százalékon, a francia CAC-40 6580 ponton, 3 százalékos mínuszban, míg az olasz MIB 25113 ponton, 3,25 százalékos mínuszban állt fél 10 körül.

A magyar BUX 9.09-kor még 41 729 ponton, majd 9.34-kor 45 183 ponton volt. 9.50-kor 44 763 ponton állt az árfolyama, mely mínusz 6,23 százalékot jelentett tegnaphoz képest.

A méretes mínuszok miatt hatalmas napon belüli mozgások várhatóak, miközben kialakul az aktuális árfolyamok melletti kereslet-kínálat aránya.

Európa egyik legnagyobb sportlapja, a Gazzetta dello Sport sem hagyta szó nélkül az Ukrajna elleni orosz csapást. 

Andrij Mikolajovics Sevcsenko a Dinamo Kijevben, az AC Milanban és a Chelsea-ben játszott pályafutása alatt, legutóbb a Serie A-ban szereplő Genoa vezetőedzője volt. A dvirkivschinai születésű csatár az olasz élvonalbeli bajnokság legjobb, legeredményesebb ukrán játékosa volt. A Milannal egy bajnoki címet, egy Olasz Kupa- győzelmet, egy BL-serleget és egy Szuperkupát nyert. A Milanban szerzett 175 góljával ő a klub történetének második legeredményesebb játékosa, valamint a Derby della Madonnina (a Milan és helyi riválisa, az Internazionalénak városi rangadója)  gólkirálya. Az ukrán válogatottban szerzett 48 gólja is csúcsnak számít. 

Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: Kína szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. A szóvivő a csütörtöki, orosz katonai hadművelet hátterével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy egyes országok az Egyesült Államok nyomdokaiban járva hozzájárultak a lángok felszításához. Leszögezte: Kína nem fog fegyvereket bocsátani a másik fél rendelkezésére, mint ahogyan azt az Egyesült Államok tette. Peking a háború szítására tett minden lépést ellenez – mondta.

Az orosz döntést Hua azzal kommentálta, hogy Oroszország független ország, amely maga határozhat a saját érdekei alapján. A szóvivő elutasította továbbá azt a megfogalmazást egy újságíró részéről, hogy az orosz katonai akció „invázió” lenne.

Újságírói kérdésre válaszolva Hua elmondta: minden országnak együtt kellene működnie annak érdekében, hogy közösen óvják a globális energiabiztonságot. A kérdés arra utalt, hogy az orosz támadást követően az olajárak az egekbe szöktek.

A kínai külügyi szóvivő szerdán az Egyesült Államokat tette felelőssé az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségek elmérgesedéséért. Azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok félelmet keltett azzal, hogy fegyvereket küldött Ukrajnába. Emellett úgy foglalt állást, hogy az „egyoldalú szankciók” soha nem jelentettek hatékony megoldást a problémák kezelésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges katonai művelete” miatt délelőtt riasztó sziréna szólalt meg Kijev különböző kerületeiben.

Felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy a légvédelmi sziréna megszólalása esetén mindenkit arra kérnek, hogy sürgősen kövessék a védelmi utasításokat. Először a metróaluljáróhoz kell futni, ott alakítják ki a menedékhelyeket.

A fővárosi menedékhelyek térképe itt található:

• Az eddigi orosz műveletek azt látszanak alátámasztani, hogy az agresszorok stratégiai objektumok megsemmisítésére koncentrálnak. Ukrajna-szerte repülőtereket és katonai bázisokat támadtak rakétákkal. A cél egyelőre úgy tűnik, hogy Ukrajna „lefegyverzése” lehet. 

Erről tanúskodik az alábbi videó, melyen a nyugat-ukrajnai Vinnyicia területen lévő lőszerraktárat repítettek az oroszok a levegőbe. 

A New York Times közzétett egy felvételt, amelyen orosz harci járművek kelnek át az ukrán határon. A patinás amerikai lap által hitelesített videót egy krími határátkelő biztonsági kamerája rögzítette.

„Tegnap Putyin kitartottja, Orbán Viktor még bennünket támadott azzal, ami a NATO álláspontja, ma pedig már kényszeresen ő is ugyanezt szajkózza a propagandáján keresztül” – írta közösségi oldalán Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

Orbán nem hajlandó elítélni az oroszok által indított háborút, nem hajlandó elítélni Putyin lépéseit. Még akkor sem, amikor kárpátaljai magyarok élete kerül veszélybe

– fogalmazott bejegyzésében Márki-Zay Péter, aki szerint a magyar miniszterelnök nem más, mint „a Nyugat legnagyobb árulója, Putyin legfontosabb kitartottja”.

A ma hajnali orosz támadás hatására az orosz tőzsdén hatalmas esés bontakozott ki: a MOEX index 9.29-kor 1700 ponton, a tegnapi záróhoz képest mínusz 45 százalékon állt.

A 9 órai nyitás után beszakadt a magyar tőzsde, percek alatt 11 százalékos mínuszba került. 9.20-ig 3,3 százalékpontot sikerült ledolgoznia az esésből, így a tegnapi záróárfolyamhoz képest mínusz 7,7 százalékon állt.

A londoni értéktőzsde vezető FTSE 100-as indexe több mint 200 ponttal, 2,7 százalékkal csökkent pillanatokkal a nyitást követően – közölte a BBC.

Norvégia a leghatározottabban elítéli az Ukrajna elleni támadást, és a felelősség egyedül Oroszországot terheli  –  jelentette ki csütörtökön Jonas Gahr Store, a NATO-tagállam Norvégia miniszterelnöke az Ukrajna elleni orosz offenzívára reagálva.

Egyedül és teljes mértékben Oroszországot terheli a felelősség azért, hogy Európát ilyen sötét helyzetbe taszította – jelentette ki közleményében a norvég miniszterelnök. Ezzel egy időben az oslói külügyminisztérium tudatta, hogy az ukrajnai norvég nagykövetséget Kijevből Lvivbe (Lemberg) költöztetik.

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított hadművelet miatt Volodimir Zelenszkij elnök sürgős megbeszélést tartott a kormány vezetőivel, a védelmi szektor és a gazdasági szektor képviselőivel – olvasható az ukrán elnök honlapján.

A tájékoztatás szerint naprakész információk hangzottak el Ukrajna és határai jelenlegi biztonsági helyzetéről, valamint a biztonsági és védelmi erők által az orosz fegyveres erők visszaszorítására tett intézkedésekről.

Az elnök beszélt a világ vezetőivel folytatott tárgyalásokról is, hogy nemzetközi koalíciót hozzanak létre az orosz agresszió felszámolására. Emellett szó esett az ország megélhetését biztosító intézkedésekről is – áll a közleményben.