Ma hajnalban arról számoltak be, hogy jelenleg is folynak a harcok Herszonban, egy dél-ukrajnai kikötővárosban – számolt be a Sky News. Kedd este Vadim Denisenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó megerősítette, hogy orosz katonák vonultak be a kimagaslóan fontos stratégiai városba, azonban akkor még azt állította, hogy még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll.
Ez néhány órával később változott: a BBC arról számolt be, hogy az oroszok átvették az irányítást a város felett; egy helyi tanácstag szerint a merényletben 200 ember vesztette életét. Szemtanúk azt mondták, hogy orosz csapatok vannak az utcákon, bár a város pontos helyzete továbbra sem tisztázott. Igor Kolihajev, a város polgármestere a helyi médiának elmondta, hogy kedd este elfoglalták Herszon vasútállomását és kikötőjét. A jelentések szerint azt közölte:
A harcok most folynak, és városunk elfoglalása folyamatban van.
Az ukrán fegyveres erők (General Staff of the Armed Forces of Ukraine) Facebook-oldala közölte az orosz csapatok összes, február 24. és március 2. közötti becsült veszteségét – számolt be a BBC.
Azonban sem az Index, sem pedig a brit hírportál nem volt képes ellenőrizni az adatokat.
Az oldal a következő orosz károkat közölte:
Március 2-án kora reggeltől ismét lőnek Harkiv egyik központi városrészében, írja az UNIAN-ra hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó.
A katasztrófaelhárítók információi szerint hárman megsérültek. A helyszínen közel száz egyenruhás próbálja stabilizálni a helyzetet.
A szemtanúk által készített videókon látszik, hogy ismét a városközpontot érte a támadás. A Szabadság tértől 1,5 kilométerre robbantottak, ahol már tegnap is pusztítás történt.
Lángokban áll a Karazin Egyetem campusa, amely az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főhadiszállása mellett található, illetve a szomszédos épület egy része, amely a rendőrséghez tartozik.
A mentőegységek szerint félő, hogy a tűz átterjed a lakóházakra is.
Az amerikai atomenergia-ipar lobbizik a Fehér Házban, hogy az ukrán konfliktus fokozódása ellenére is folytatódhasson az oroszországi uránimport, mivel az olcsó üzemanyag-ellátás kulcsfontosságú az amerikai áramárak alacsonyan tartásához – számolt be a Reuters.
Az Egyesült Államok Oroszországra és szövetségeseire, Kazahsztánra és Üzbegisztánra van utalva az atomerőművek energiaellátását biztosító urán nagyjából feléért, amik az ország villamosenergia-termelésének körülbelül 20 százalékát állítják elő. Ez 2020-ban körülbelül 10,3 millió kilogramm uránnak felelt meg.
Washington és szövetségesei az elmúlt héten számos szankciót vezettek be Moszkvával szemben, bár ezek mentesítik az uráneladást és a kapcsolódó pénzügyi tranzakciókat.
A lobbitevékenység célja, hogy az uránt ne érje jövőbeli energetikai szankció, különösen akkor, amikor felerősödnek az orosz kőolajeladások szankcionálására irányuló felhívások.
Az [amerikai atomenergia-] ipar egyszerűen az olcsó orosz urán rabja
– mondta az egyik forrás, aki a helyzet érzékenységére hivatkozva nem kívánta a nevét adni.
A Roma Szeretetszolgálat elnöke arra kéri a lakosságot, hogy minél többen fejezzék ki szolidaritásunkat az Ukrajnából menekülő családoknak.
Az Indexhez eljuttatott közleményük szerint a felajánlóktól tartós élelmiszereket, felnőtt- és gyermekruhaneműket, tisztálkodási és higiénia szereket, valamint pelenka-, törlőkendő- és bébiétel-adományokat várnak.
A felajánlásokkal kapcsolatban a Roma Szeretetszolgálat e-mail-címén, az info@romacharity.com-on, illetve a +36/70-217-14-12 telefonszámon lehet érdeklődni.
A karitatív szervezet 2013-ban alakult magyarországi alapítvány, amelyet a Cigány Tudományos és Identitásőrző Szövetség tagjai hoztak létre. Céljuk segítséget nyújtani minden hátrányos helyzetű ember számára, származástól, nemzetiségtől, vallástól és bőrszíntől függetlenül.
Ukrajna háború sújtotta városaiban megjelentek a boltok és a menekültek hátrahagyott otthonainak fosztogatói. A bagnet.org arra emlékeztet, hogy Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere nemrég azzal fenyegetőzött, a fosztogatókat és szabotőröket a helyszínen likvidálják.
Ezzel szemben a helyszíni lakosság a békésebb, helyszíni megszégyenítés eszközét választva a rajtakapott tolvajokat egyszerűen az első fához vagy villanyoszlophoz ragasztja, a repülőterek poggyászfeladásánál is alkalmazott rögzítőfóliás körbetekeréssel. Többeken figyelemfelhívó feliratot is elhelyeznek.
Ben Wallace brit védelmi miniszter azt mondta, hogy még az eddiginél is brutálisabb lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni inváziója – számolt be a The Guardian.
Bárki, aki logikusan gondolkodik, nem tenné azt, amit ő [Putyin] tesz, ezért azt fogjuk látni […] hogy a brutalitása növekedni fog
– mondta a miniszter az LBC rádiónak.
A brit védelmi minisztérium egyébként nemrég közölte a legfrissebb híreit:
Latest Intelligence update on the situation in Ukraine. pic.twitter.com/CeKxZDHRDk
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 2, 2022
Alekszej Navalnij, orosz ellenzéki politikus a Facebook oldalán tett közzé egy bejegyzést tegnap reggel, amelyben ara szólította fel az orosz népet, hogy szegüljön ellen Vlagyimir Putyinnak.
A politikus egyébként korábban elmondta, hogy azért tört ki a háború, hogy az emberek elfeledkezzenek a belföldi problémákról.
Putyin hadat üzent Ukrajnának. Ráadásul nukleáris fegyverekkel fenyegeti a világot.
– kezdődik a bejegyzés a Facebook oldalán. Navalnij elmondta, hogy Putyin azt próbálja elhitetni, hogy a háború minden orosz érdeke, azonban ez nem igaz szerinte.
Meg kell mutatnunk, hogy nem támogatjuk ezt a vérontó háborút. Polgári engedetlenségre szólítunk fel minden oroszt. Ne maradjunk csendben. Támadjuk vissza.
– folytatta.
A politikus a következő videót osztotta meg:
Az ukrán védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az oroszok elfoglalták az Ukrajna déli részén fekvő Herszont – írja a CNN.
A csaták jelenleg is zajlanak. A város nincs teljesen elfoglalva, egyes részei az ellenőrzésünk alatt állnak
– közölte a minisztérium.
Kijevben üresek és csendesek az utcák, de rendkívül feszült a helyzet az ukrán fővárosban – írja a CNN.
Városszerte ellenőrző pontok vannak, a gyógyszertárak előtt pedig hosszú sorokban várakoznak az emberek, miközben újabb lehetséges csapásokra, támadásokra, robbanásokra készülnek.
A legtöbben pincékbe, menedékekbe vonultak vissza, az ellenőrző pontokat pedig homokzsákokkal, tankcsapdákkal és betontömbökkel erősítették meg.
Az euró a mai napon 380 forint fölé került, 9.43-kor 380,3 forintra emelkedett. A nemzetközi hangulat továbbra is negatív, ezért ez nyomás alá helyezi a forintot. Ezáltal forintban számolva az euró újabb és újabb csúcsokat dönt. Tegnap is írtunk már egy újabb csúcsról, most ezt is sikerült túlszárnyalnia.
Az amerikai dollár árfolyama a mai napon 9.47-kor 342,7 forintra is felment, ez pedig a dollárnak történelmi csúcspontot jelent a forinthoz képest.
Az ukrán határőrség információi szerint a háború kirobbanása óta nyolcvanezer külföldön dolgozó vagy élő ukrán állampolgár tért vissza Ukrajnába, hogy csatlakozzanak a fegyveres erőkhöz. Túlnyomó többségük férfi volt – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A közleményben emlékeztetnek, az ország nyugati határán minden ellenőrzőpont éjjel-nappal működik. Az átkelés egyszerűsített módon zajlik, csökkentették a szükséges okmányok listáját.
Áder János szerint Magyarország jól vizsgázik nemzeti összefogásból, a magyar emberek segítőkészsége óriási.
Az államfő a Kossuth Rádiónak elmondta, hogy a magyarok az elmúlt évtizedekben már többször bebizonyították, mennyire segítőkészek, amikor természeti katasztrófa, háborús konfliktus vagy akár járvány miatt bajba kerültek az emberek.
A nemzeti összefogásnak országon belül és határon túl is komoly hagyománya van Magyarországon, ebből a magyar emberek kivétel nélkül mindig jól vizsgáztak. Erre joggal lehetünk büszkék
– mondta Áder János.
Az államfő és felesége magánvagyonából egymillió forintot ajánlott fel a menekültek megsegítésére, egyúttal arra kért mindenkit, hogy az emberek adakozzanak a nagy tapasztalattal rendelkező segélyszervezeteken keresztül, hogy a segítség biztosan célba érjen.
Eddig 104 ezren érkeztek Ukrajnából, és közülük több mint 80 ezer lehet olyan, aki kifejezetten a háborús veszély miatt jött Magyarországra – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György elmondta, Lengyelország után Magyarországra érkezik a legtöbb ukrajnai menekült, és az ő ellátásuk, elhelyezésük fontos karitatív feladat. Ugyanakkor a magyar állam Kárpátalján is segít: „soha nem látott nagyságrendű” benzint és élelmiszert juttattak ki – tette hozzá.
Magyarország újra szembekerült egy olyan feladattal, amelyet egyszer már a délszláv háborús időszakban kipróbált, gyakorolt és elsajátított, csak itt egy jóval nagyobb nagyságrendről van szó
– fogalmazott.
Az ENSZ előrejelzése szerint a háború miatt csak Magyarországra több mint 250 ezer menekült érkezhet – jelezte a főtanácsadó.
A rendőrség legfrissebb táblázata a határátlépésekről:
Az Európai Unió célpontjába került Oroszország leggazdagabb embere, Alexei Mordashov – számolt be a The Guardian. Ő volt az, aki anno készpénzt pumpált a Tui utazási vállalatba, amikor az leállt a világjárvány idején.
Míg Mordashov nem kapott szankciókat az Egyesült Királyságban, a régióban fennálló üzleti érdekeltségeit most erősen megnyirbálják; az Európai Unió több aggályt vázolt fel vele kapcsolatban: azt állítja, hogy a Rosszija Bank, amelyben az orosz milliárdosnak pénzügyi érdekeltségei vannak, a Krím annektálásából hasznot húzó magas rangú orosz tisztviselők „személyes bankja”.
A regionális szervezet azt is közölte, hogy a médiavállalkozások, amelyekbe a férfi korábban befektetett, oroszbarát televíziókon keresztül segítettek destabilizálni Ukrajnát.
Oroszország leggazdagabb embere, az 56 éves Mordashov szerény származásból – a Moszkvától 300 mérföldre északra fekvő Cserepovec város malommunkásainak fiaként – a legnagyobb orosz acél- és bányászati vállalat, a Szeversztal vezérigazgatója lett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal vívott háború hetedik napján, ma reggel beszédet mondott – számolt be a Sky News. Az ukrán elnök elmondta, hogy csaknem 6000 orosz katona vesztette életét a háború első hat napjában. Oroszország még nem erősítette meg ezeket a súlyos veszteségeket.
Az ukrán vezető továbbra is kitart amellett, hogy Oroszország nem tudja megnyerni ezt a háborút „bombákkal, légicsapásokkal és rakétákkal”, amelyek az elmúlt napokban záporoztak az ukrán városokra. Azt is állította, hogy Moszkva „történelmünk törlésére törekszik”, miután kedden egy orosz rakéta lecsapott a kijevi Babyn Yar holokauszt-emlékműre.
Több mint 450 ezer ukrán menekült érkezett Lengyelországba azóta, hogy az orosz csapatok múlt csütörtökön inváziót indítottak az országukban – számolt be a Sky News. A számot Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes ma reggel megerősítette.
A miniszter közölte, hogy kedden kismértékben, 98 ezerre csökkent a határt átlépők száma a hétfői 100 ezer rekordszámról. Az ENSZ korábbi becslése szerint eddig 660 000 ukrán hagyta el otthonát, miközben az orosz csapatok számos város ellen támadást indítottak.
Ahogy korábban már beszámoltunk róla, ez a szám a konfliktus végére akár négymillióra nőhet, ami komoly humanitárius válságot indíthat el a régióban.
Romániában is sokan segítenek a szomszédos országból érkező embereknek, akik a háború miatt kénytelenek elhagyni otthonaikat, már nem csak a határ menti településekről érkeznek felajánlások, sokfelől jelezték, hogy befogadnának egy családot – adta hírül a Főtér.
A magánembereken túl az állami és a helyi hatóságok, az intézmények, a segélyszervezetek, az egyházak, a vállalkozói szféra egyaránt kiveszi a részét a segítségnyújtásból.
A sportegyesületek sem tétlenek, a kolozsvári CFR labdarúgócsapat például ötszáz férőhelyes, frissen felújított szállodáját ajánlotta fel a menekültek befogadására. A csapattagok már az elmúlt napokban is befogadtak négy felnőttet és négy gyermeket, akiket az egyesület lakásaiban helyeztek el. Látván, hogy még több szállásra van szükség, előkészítették Kolozsvár Hajnal negyedben található Granata Hotelt, mely akár ötszáz fő ellátására is alkalmas.
„Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg az ország, és segített a bajbajutottakon. Mindenkinek köszönöm!” – ezt tette ki a közösségi oldalára Orbán Viktor szerdán reggel. A miniszterelnök a napokban az orosz–ukrán konfliktus kapcsán arról beszélt, „ma erősebbek vagyunk, mint korábban, a szövetségeseinkkel közösen képesek vagyunk megőrizni a biztonságunkat”.
Az orosz–ukrán háború következtében már hordónként 110 dollár felett jár a Brent kőolajfajta ára. Az Investing.com adatai szerint 2014 óta nem volt ilyen drága az olaj.
Kedden reggel 8 óra után néhány perccel közel 6 százalékos pluszban állt a Brent, 111 dollár környékén mozgott az árfolyam. A nyugati féltekén irányadó WTI olajfajta ára is hasonló mértékű emelkedésen van túl: kedd reggel 110 dollár körül kereskedtek vele.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy csatatérképet mutatott be élő tévéadásban, amelyen látszólag egy tervezett orosz hadműveletet elemez, amely Ukrajnán túl egy másik közeli országba vonul át – számolt be a Sky News.
A felvételen jól látható, hogy a fehérorosz elnök a Fekete-tenger felől felfelé irányuló mozgást taglalja, amelyen eddig még kevés orosz csapatot észleltek. Ez arra utalhat, hogy Lukasenka a videóban egy titkos harci tervet tárt fel.
Az Ausztrál Királyi Légierő gépe ma indult el Európába katonai és egészségügyi felszerelésekkel, miután Scott Morrison miniszterelnök bejelentette, hogy Ausztrália védelmi segítséget nyújt Ukrajnának – számolt be a The Guardian.
A miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy Ausztrália a NATO-n keresztül fegyverekkel látja el Ukrajnát, amit kiegészít egészségügyi és további védelmi készletekkel.
Az ausztrál hadsereg Közös Hadműveleti Parancsnoksága (Joint Operations Command) a Twitteren osztott meg képet az új-dél-walesi RAAF Richmond-bázisról felszálló gépről:
Following the Prime Minister of Australia’s announcement on 27 February that Australia will provide defensive military assistance to Ukraine. An @AusAirForce C-17A Globemaster III departed Australia for Europe on 2 March carrying critical military equipment and medical supplies. pic.twitter.com/6D2KibU6M3
— Joint Operations Command (@hqjoc) March 2, 2022
Robert Habeck gazdasági miniszter szerint Németország felkészült arra az eshetőségre, hogy Oroszország leállítja a gázexportot az orosz–ukrán konfliktus miatt.
A Deutschlandfunk rádió kérdésére, hogy mit tenne a kormány, ha Oroszország leállítja a gázexportot, a Reuters jelentése szerint Habeck így válaszolt:
Fel vagyunk készülve erre, de a következő télre további intézkedéseket hozunk.
Habeck rámutatott a tervezett új jogszabályra, amely biztosítja, hogy a gáztároló tele legyen télen.
„Óvintézkedéseket hozunk a legrosszabb esetre is” – mondta, hozzátéve, hogy ha nagyon kell, Berlin rendelkezésére állnak a széntüzelésű erőművei is.
Japán átmenetileg bezárja kijevi nagykövetségét, helyette a nyugat-ukrajnai Lvivben állít fel átmeneti diplomáciai képviseletet – jelentette be szerdán a szigetország külügyminisztériuma. A tájékoztatás szerint a lengyel határhoz közeli iroda továbbra is segítséget nyújt az Ukrajnában élő japán állampolgároknak és intézi az evakuálásokat is.
A háború kirobbanását követően a nagykövetségről többeket hazaküldtek, de Macuda Kuninori nagykövet néhány munkatársával az ukrán fővárosban maradt.
Tokió azt követően döntött a nagykövetség áthelyezéséről, hogy az orosz hadsereg figyelmeztette a Kijevben élőket, hogy távközlési célpontokat fog támadni. Moszkva ezt azzal indokolta, hogy „meg akarja szakítani az Oroszország elleni információs támadásokat”.
Február 27-éig mintegy 120 japán állampolgár hagyta el Ukrajnát.
Ma hajnalban arról számoltak be, hogy jelenleg is folynak a harcok Herszonban, egy dél-ukrajnai kikötővárosban – számolt be a Sky News. Kedd este Vadim Denisenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó megerősítette, hogy orosz katonák vonultak be a kimagaslóan fontos stratégiai városba, azonban akkor még azt állította, hogy még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll.
Ez néhány órával később változott: a BBC arról számolt be, hogy az oroszok átvették az irányítást a város felett; egy helyi tanácstag szerint a merényletben 200 ember vesztette életét. Szemtanúk azt mondták, hogy orosz csapatok vannak az utcákon, bár a város pontos helyzete továbbra sem tisztázott. Igor Kolihajev, a város polgármestere a helyi médiának elmondta, hogy kedd este elfoglalták Herszon vasútállomását és kikötőjét. A jelentések szerint azt közölte:
A harcok most folynak, és városunk elfoglalása folyamatban van.
A MOME segítségfelhívása után most a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom pedagógus műhelye-, és több budapesti katolikus iskola szervezi az ukrajnai háborús helyzet miatt Budapestre érkező menekült diákok oktatását.
Míg a MOME humanitáriusi kötelességének, úgy a szervező intézmények az MTI-hez eljuttatott közleményükben megírták, hogy lelkiismereti kötelességüknek érzik, hogy lehetőségeikhez mérten segítsenek a rászorulóknak.
Az egyházi iskolák közül többen vállalják a menekült diákok felvételét az intézménybe.
Emellett a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom pedagógus műhelye és a Piarista Gimnázium tanítást szervez a menekült fiataloknak a Piarista Gimnázium belvárosi épületében. A tanórákat a kezdeményezéshez csatlakozó egyházi iskolák tanárai tartják önkéntes munkát vállalva.
A közlemény arról is szól, hogy az oktatás a Budapestre érkező menekült családok elhelyezését követően indulhat meg.
De a szervezők már most várják önkéntes tanárok jelentkezését is a visszajelzes@budapest.piarista.hu e-mail címen.
A közleményben a következőképp fogalmazták meg a kiállásukat, „hivatásunkból fakadó meggyőződésünk, hogy az oktatás-nevelés által békésebb, humánusabb társadalom építésén munkálkodhatunk. Kezdeményezésünk nem egyszerűen szolidaritásunk tettekben megnyilvánuló kifejezése. Hiszünk abban, hogy a városunkba érkező menekülteknek nyújtott segítségünk lehetőség" a Jézussal való találkozásra "embertársaink szolgálatán keresztül".
A kezdeményezésben a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom pedagógus műhelye, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont, a Piarista Gimnázium, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, a Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium, a Szent Benedek Gimnázium és Technikum, valamint a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium vesz rész.
Deborah Haynes, a Sky News biztonságpolitikai szakújságírója az ország fővárosából számolt be az ukrajnai helyzetről; arról osztott meg egy videót, hogy ismét megszólalnak a szirénák.
Tegnap a főváros elleni rakétatámadás során megsemmisült a kijevi tévétorony is, amiben öten meghaltak; a város hangulata jelenleg is dacos – számolt be a The Guardian.
Kijev véres, de még mindig áll
– mondta egy helyi riporter ma reggel.
Air raid sirens again in Kyiv pic.twitter.com/VygwEmbxbs
— Deborah Haynes (@haynesdeborah) March 2, 2022
Az ukrajnai háború elől 2022. március 1-én 4058 menekült, köztük 532 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek – adta hírül a Police.hu.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 37 ember, köztük 7 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg tudatta a rendőrség a portálján.
A hatóság arról is beszámolt, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség erői a pályaudvarokon segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket, valamint biztosítják a közrendet. A menekültek ellátása, szállítása, elszállásolása érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Kína rendkívül sajnálatosnak tartja az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség elmérgesedését, és különös figyelmet fordít a válság civil áldozataira – tájékoztat róla az MTI.
Vang Ji kínai külügyminiszter, aki Dmitro Kulebával, az ukrán külügyi tárca vezetőjével egyeztetett telefonon, hangsúlyozta: Peking álláspontja az ukrajnai válságot illetően „méltányos, átlátható és koherens”.
Mindig kiálltunk minden ország szuverenitása és területi egysége mellett
– szögezte le a tárcavezető, aki nyomatékosította, hogy Kína mindig úgy vélekedett, hogy egy ország biztonságát nem lehet mások biztonságának kárára szavatolni, a regionális biztonság pedig nem biztosítható katonai blokkok kibővítésével.
A legsürgetőbb feladatként a helyszínen kialakult feszültségek mielőbbi enyhítését, valamint a konfliktus további fokozódásának és a helyzet feletti ellenőrzés esetleges elveszítésének elkerülését jelölte meg.
Különösen fontosnak nevezte a civileket érintő károk és egy fenyegető humanitárius válság megelőzését, továbbá a humanitárius segély biztonságos és megfelelő időben történő eljuttatását.
A külügyminiszter köszönetet mondott az ukrán félnek az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok evakuálásában nyújtott támogatásért, és az ott tartózkodó kínaiak biztonságának szavatolását kérte hivatali kollégájától.
A minisztérium közleménye szerint az ukrán fél arra számít, hogy Kína közvetítői erőfeszítései lehetővé teszik majd a tűzszünetet, ezenfelül Ukrajna számára elsődleges fontosságú a háború lezárása, az ukrán kormány pedig nyitott arra, hogy tárgyalások útján jussanak megegyezésre.
Az ukrán külügyminisztérium a telefonos egyeztetésről kiadott közleménye szerint Kuleba arra kérte a kínai felet, hogy az Oroszországgal ápolt szoros kapcsolataira támaszkodva vessen véget az Ukrajna elleni háborúnak.
A kínai vezetés mindeddig elutasította az „invázió” megjelölést az orosz katonai akció leírására, és a nyugati világgal ellentétben nem ítélte el az orosz hadműveletet. Peking továbbá ellenezte a szankciók alkalmazását, és arról biztosította Oroszországot, hogy megérti „jogos biztonsági aggályait”.
A moszkvai tőzsde szerdán is zárva maradt – immár harmadik napja sorozatban.
Az orosz brókerekkel egyúttal közölték, hogy amikor ismét nyit a piac, utasítsák el a külföldi befektetők eladási megbízásait – írja a Moscow Times.
Moscow’s stock market will stay closed for a 3rd consecutive day on Wednesday.
— Jake Cordell (@JakeCordell) March 2, 2022
That’s even with orders requiring Russian brokers to reject sell orders from foreign investors & pension funds (many of which have announced plans to divest) when the market eventually does open
Az utolsó információk szerint hajnali 4 órakor még nagyban zajlottak a harcok Harkivban, ahol orosz ejtőernyősök és ukrán katonák csaptak össze – számolt be a Sky News .
A tűzharc fő helyszíne egy, a város szélén lévő kórházban volt, ami kigyulladt. Volodimir Timosko, Harkiv megyei rendőrfőnök nem rég megerősítette, hogy a fegyveres harcban egyetlen ukrán katona sem halt meg.
The morning alarm in Kharkiv: an ammo depot hit by Russian shelling @zn_ua pic.twitter.com/rkqq56HHU0
— Alec Luhn (@ASLuhn) March 2, 2022
Az ukrán hatóságok közlése szerint a mintegy 1,5 millió lakosú várost napok óta körülzárták, és legalább hat ember életét vesztette, amikor a régió Szabadság téri adminisztratív épületét egy orosz rakéta találta el – számolt be a The Guardian .
Oleh Szinyehubov, a város kormányzója nem rég bejelentette, hogy legalább 21-en meghaltak és további 112-en megsebesültek a kelet-ukrajnai Harkiv városában az elmúlt 24 órában lezajlott ágyúzásban. Egy olyan nagy hatótávolságú rakéta is becsapódott, amely az ukrán államiság jelképét, a város fő regionális közigazgatási épületét találta el.
Ukrán otthonokat és utcákat romboltak a támadások: