Amerikai háborús veteránok készülnek önkéntesként Ukrajnában harcolni – írja az MTI a New York Times vasárnapi cikkére hivatkozva. Egy floridai egykori tengerészgyalogos, Hector – aki biztonsági okokból kérte a vezetékneve elhallgatását – pénteken repült Varsóba, hogy az ukrán hadsereg segítségére siessen. Korábban két ízben is Irakban szolgált.
Hector egyike a számos amerikai veteránnak, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztatására részt akarnak venni az ukrajnai harcokban. Az ukrán elnök a héten jelentette be egy nemzetközi légió felállítását, és önkénteseket kért szerte a világból, hogy segítsék országának Oroszország ellen védelmét.
Egy másik önkéntes veterán, David Ribardo üzletember, a szárazföldi haderő volt tisztje a Volunteers for Ukraine (Önkénteseket Ukrajnának) nevű szervezetnek közvetít adományozókat a felszerelés és a repülőjegyek megvásárlására.
A veteránok elmondták, hogy a múlt tapasztatai nyomán vállalják az önkéntességet. Vannak közöttük, akik a kudarcba fulladt iraki és afganisztáni misszió után akarnak szépíteni, mások a demokráciát akarják megvédeni a totális lerohanóval szemben. Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnapi online sajtótájékoztatóján az Interfax-Ukrajna hírügynökség jelentése szerint közölte,
ötvenkét ország veteránjai és önkéntesei utaznak Ukrajnába, hogy az ukránok oldalán harcoljanak Oroszország ellen.
Hozzátette, hogy a jelentkezők száma már húszezer körül jár.
oroszok nyolc rakétát lőttek ki Vinnicja repülőterére, amely teljesen megsemmisült – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi videóüzenetében.
Volodimir Zelenszkij újra nyomatékosan megkérte a nyugati országokat, hogy vezessenek be repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött, vagy legalább adjanak nekik repülőgépeket.
Breaking! pic.twitter.com/VCL5mpOVMi
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 6, 2022
A regionális repülőtér Ukrajna középső részén, Kijevtől 260 kilométerre található. A megsemmisült repülőtérről a Nextra közölt felvételeket.
A Kyiv Independent az ukrán hatóságok jelentésére hivatkozva azt írja, a légicsapás következtében egy ember meghalt, és további három embert élve menekítettek ki a romok közül.
#Vinnytsia was attacked
— NEXTA (@nexta_tv) March 6, 2022
Presumably Havryshovka airport pic.twitter.com/BqwIzu8iSz
A Kommersant újságírója szerint a rendőrség a tüntetőket megállítja, hogy belenézzenek a telefonjaikba, elolvassák az üzeneteiket, és a híváslistájukat is átnézzék. Amíg nem mutatják meg, addig a hatóság nem engedi el őket. Az újságíró mindezt videón rögzítette.
A rendőrök azonban még nem reagáltak a Kommersant kérdésére, miszerint milyen jogon nézik át a telefonokat.
Police officers in Moscow today are stopping people, demanding to see their phones, READING THEIR MESSAGES, and refusing to release them if they refuse. This from Kommersant journalist Ana Vasilyeva. https://t.co/E8oBw3XPz1 pic.twitter.com/rxk7AmdzOp
— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) March 6, 2022
A gyermekeknek szánt adományokból és pénzbeli felajánlásaiból gyermeksarkot rendeztek be a határkirendeltségeken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal emberei – adta hírül a hatóság a Facebook-oldalán.
Igyekeztek olyan kis szigetet kialakítani valamennyi átkelőhelyen, ahol az otthon biztonságából kiszakadt gyerekek feloldódhatnak, megnyugodhatnak
– írják a pénzügyőrök a posztjukban.
Arról is beszámolnak a NAV-osok, hogy a Magyarország és Ukrajna közötti, úgynevezett zöldhatáron is jelen vannak, hogy hazánk területére semmilyen fegyver, illetve állampolgárok biztonságát veszélyeztető szállítmány ne juthasson be a háború sújtotta területekről.
Több orosz bank bejelentette vasárnap, hogy hamarosan megkezdi a kínai UnionPay kártyaüzemeltető rendszerét használó kártyakibocsátást, amelyhez társul Oroszország saját Mir-hálózata.
Amikor megjelent a nagy versenytárs a sínen, a UnionPay, egyből hírt adtunk róla itt az Indexen is.
A Visa és a MasterCard közölte, a háború miatt felfüggesztik az oroszországi tevékenységüket, így az orosz bankok azonnali hatállyal úgy döntöttek, hogy áttérnek a kínai fizetőrendszerre.
A UnionPay-re való átállásról a Sberbank, Oroszország legnagyobb hitelezője, valamint az Alfa Bank, a Raiffeisen Bank orosz leányvállalata, az MKB és a Tinkoff adott ki közleményt – adta hírül az MTI.
A UnionPay egyébként egy 2002-ben létrehozott nemzetközi fizetési rendszer, amely 2005-ben vált nemzetközivé. Alkalmazásával 180 országban lehet fizetni, többek között Magyarországon, Németországban, Mexikóban, Lengyelországban, Szerbiában, és Ausztriában.
Az Index helyszíni tudósítója jelenti: megszerezték az orosz törvényhozás képviselőinek telefonszámát az ukrán hekkerek; a képviselők elérhetőségeit listázták, körülbelül kétezer elérhetőség vált ismertté.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a kibertérben is zajló háborúban egyre több támadást indítanak Oroszország ellen, amelyben az egyik legnagyobb és legrégibb hacktivista szervezet, az Anonymous is részt vesz.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közölte vasárnap, hogy immár másfél millió ember menekült el Ukrajnából az Oroszország indította háború elől. Szombaton és vasárnap folytatódtak az orosz támadások az ország legkülönbözőbb helyein a hírügynökségek jelentése szerint – írja az MTI.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója megerősítette vasárnap azt az információt, hogy Ukrajnában több egészségügyi intézményt is támadás ért, és ezekben sokan életüket vesztették, illetve megsebesültek. Mint közleményében írta, ez sérti a nemzetközi humanitárius jogot és az orvosi semlegességet. A közleményben nem volt nevesítve Oroszország mint támadó – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
.@WHO has confirmed several attacks on health care in #Ukraine, causing multiple deaths and injuries. Additional reports are being investigated. Attacks on healthcare facilities or workers breach medical neutrality and are violations of international humanitarian law. #NotATarget https://t.co/Wdc2jeoHIB
— Tedros Adhanom Ghebreyesus (@DrTedros) March 6, 2022
Az északkelet-ukrajnai Szumi és Lebedin városokat továbbra is támadta szombaton az orosz hadsereg – közölte vasárnap Dmitro Zsivitszkij szumi közigazgatási vezető. Orosz harci gépek leromboltak egy hőerőművet, egy élelmiszer- és egy építőanyag-raktárt, valamint egy parkolóházat. A Kijev és Harkiv közötti Ohtirka városban szombaton becsapódott egy orosz rakéta, hét ukrán katona meghalt. Ohtirkában és több más környéki városban is megszűnt a távfűtés, az áram- és a vízszolgáltatás – közölte Zsivitszkij a német dpa hírügynökség szerint, amely hozzátette, hogy ezeket az információkat más forrásból nem tudta ellenőrizni.
A csomagtartóban lévő csomagok között bukkantak rá egy 50 éves férfira a határőrök Asztélynál, akit a felesége próbált meg átcsempészni a határon – írja a Kárpáti Igaz Szó. A potyautasra vasárnap éjjel találtak rá.
A nő kilépésre jelentkezett az Asztély–Beregsurány ellenőrző pont ukrán oldalán. Az Ukrán Állami határőrszolgálat azonban egy másik személyre is felfigyelt az autó csomagterében.
A rejtőzködő férfira adminisztratív felelősségre vonás vár, majd katonai nyilvántartásba veszik. Mozgósításáról az illetékes sorozóbizottság dönt
– közölte az állami határőrszolgálat.
Az autót vezető sofőr akár öt év börtönbüntetést is kaphat, embercsempészet vádjával kell majd bíróság elé állnia.
Lemondott Viktor Gulevics belarusz vezérőrnagy, a vezérkar főnöke, a védelmi miniszter első helyettese – közölte egy ukrán újságíró, és mellékelte a védelmi miniszternek írt lemondólevelet is. A hírt egyelőre minszki hivatalos források nem erősítették meg – írja a Kárpáthír.
A Korrespondent.net ukrán hírportál azt írta: Putyinnal együtt ő is felelős az Ukrajnát ért támadásért, de most már nem akarta, hogy belarusz katonák menjenek át a szomszédos országba harcolni és embereket megölni.
A levélben egyebek között azt írta:
belarusz katonák tömegesen tagadják meg a harcot, így nem tudjuk összeállítani azokat a csapásmérő zászlóaljakat, amelyeket eredetileg irányítani akartunk. Hiába cseréljük le a parancsnokokat, az sem hoz eredményt. Ezekre tekintettel kérem, hogy fogadja el a lemondásomat.
Több segítséget kért Washingtontól az ukrajnai háború elől menekülő, már befogadott emberek ellátására Natalia Gavrilita moldáv kormányfő, aki vasárnap fogadta Anthony Blinken amerikai külügyminisztert – számolt be az MTI.
A miniszterelnök az amerikai külügyi tárca vezetőjének elmondta: vasárnapig 230 ezer ember lépett be Ukrajnából Moldovába, közülük 120 ezer maradt itt. Ez pedig nagyon sok a 2,6 milliós népességű országnak, ami az egyik legszegényebb Európában.
Anthony Blinken Lengyelországból érkezett Kisinyovba, a találkozón megdicsérte Moldovát és annak lakóit a menekülteknek nyújtott segítség miatt, egyúttal közölte: az ország számíthat az Egyesült Államok támogatására.
Megemlítette azt is, hogy Washington gondolkodik azon, hogy megállapodna Lengyelországgal harci gépek oda szállításáról arra az esetre, ha Varsó úgy döntene, hogy Ukrajnának ad át gépeket. Hozzátette: Kijevvel is tárgyalnak a szükségleteikről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban kért a nyugati országoktól fegyvereket, köztük harci gépeket, méghozzá szovjet, illetve orosz gyártmányúakat, mert ezeket az ukrán pilóták tudják vezetni.
Az amerikai külügyminiszter a balti országokba utazik tovább Moldovából.
Találat ért egy evakuációs ellenőrző pontot a Kijevtől északnyugatra lévő Irpinyben. A CNN információi szerint az objektumba két aknavető vagy tüzérségi lövedék csapódott be.
Az amerikai csatorna munkatársai az ukrán hatóságoktól három halottról értesültek, közülük ketten gyerekek.
Az Irpinyt ért támadásról megrázó fotók számolnak be.
Folyamatosan bővül azoknak a világcégeknek a köre, amelyek már leállították gyáraikat és szolgáltatásaikat Oroszországban, vagy a közeli napokban tervezik. A Coca-Cola és több francia cég azonban nincs köztük – írja a Menedzsment Fórum.
A TASzSz orosz hírügynökség az alábbi összesítést közölte:
Légiipar
Boeing, Airbus, Embraer – leállították az az orosz légitársaságoknak szánt alkatrész-szállítmányokat. A már meglévő repülőgépek kiszolgálását is beszüntették.
Járműipar
Marcedes–Benz, BMW, Volvo, MAN, Ford, General Motorts, Scania, Nissan, VW, Toyota, Renault – nem exportálnak Oroszországba és leállították a gyáraikat.
Suzuki, Honda, Mazda – nem exportálnak motorkerékpárt sem.
Daimler Truck – felmondta az együttműködést a Kamazzal.
Elektronikai ipar
Apple, Dell, SAP, Oracle, Ericsson, Samsung, Intel – leállították az exportot.
Egyéb precíziós ipar
SKF, Kone, Siemens, Komatsu – leállították az alkatrészellátást és az exportot.
Logisztika
Kühne+Nagel, Maersk, DHL, Fedex, UPS – leálltak az orosz piacon.
Stora Enso – leállította gyárát és szállításait.
OMV – fontolóra vette, hogy kiszálljon a Gazprommal közösen birtokolt vegyesvállalatból.
Vegyes csoport
The Walt Disney Company, Warner Bros., Paramount – felfüggesztették a filmforgalmazást az orosz piacon.
Inditex Csoport (Zara, Pull&Bear, Massimo Dutti, Bershka, Stradivarius, Oysho márkák) – átmenetileg bezárta áruházait.
Karl Lagerfeld – nem exportál az orosz piacra.
H&M, Nike, Mango – bezárták áruházaikat.
Lego – nem értékesít az orosz piacon.
Diageo – leállította az exportot.
IKEA – leállt az export és az Oroszországból kiinduló import is.
JYSK - bezárta oroszországi üzleteit.
Heineken – leállította az exportot.
Cartier – leállt a helyi kereskedelem.
eBay – leállt az orosz és az ukrán ügyfelek kiszolgálásával.
PayPal – nem szolgálja ki orosz ügyfeleit.
Gucci, Balenciaga, Yves Saint Laurent – bezártak oroszországi áruházaik.
LVMH (Louis Vuitton Moet Hennessy) – bezárta üzleteit.
Henkel – minden tervezett befektetést felfüggesztett.
Carlsberg – elállt tervezett befektetéseitől.
Az Enerhodar városában lévő zaporizzsjai atomerőmű jelenleg orosz ellenőrzés alatt áll – jelentette a nukleáris szabályozásért felelős állami felügyelőség. Két blokk üzemel, egy javítás alatt, a többit pedig leállították. A sugárzás szintje nem emelkedett.
Mint mondták, az orosz hadsereg pszichológiai nyomást gyakorol az atomerőműben dolgozó személyzetre és a lakosságra.
Energodarban fennakadások vannak a mobil- és internetszolgáltatóknál, továbbá az élelmezés is nehézkes – írja a Kárpátalja.ma.
Az erőmű körül március 4-én kezdődtek meg a harcok.
Nemrég indította el az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) az invaders-rf.com nevezetű portált, ahol folyamatosan frissítik azt a listát, amelyen az Ukrajnát megszálló orosz katonák közül foglyul ejtettek szerepelnek – írta meg az ukrán Korrespontdent alapján a Kárpáthír.
A közlemény szerint Oroszországból is elérhető a portál, melynek célja, hogy a fogságba esett orosz katonák családtagjai információkat kaphassanak az ukránok által foglyul ejtett katonák állapotáról és hollétéről.
A hozzátartozóknak a szolgáltatás igénybevételével lehetőségük van kapcsolatba lépni az ukrán védelmi minisztérium képviselőivel. Az RNBO azt is közölte: a genfi egyezményben foglaltaknak megfelelően bánnak a foglyul ejtett orosz katonákkal.
A legvagyonosabb emberek listáját évről évre közlő Forbes magazin kiszámolta, hogy a leggazdagabb magyarok számára mekkora veszteséget okozott az orosz–ukrán háború.
A lap számításai szerint a lista első helyén álló Mészáros Lőrinc számára 21,6 milliárd forint veszteséget okozott eddig a háború az Opus Global Nyrt. árfolyamának csökkenése miatt.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója 24,6 milliárd forintot bukott az OTP-részvények értékvesztése miatt.
A magyar állampolgársággal is rendelkező Rahimkulov testvérek vagyona pedig 118,7 milliárd forint értékben csökkent a Forbes összesítése szerint.
Tizenhárom, a kultúra területén tevékenykedő hazai nonprofit és szakmai-érdekvédelmi szervezet megállapodott, hogy az ukrajnai menekültek hatékony segítése érdekében erősíteni kell az intézmények együttműködését a már gyakorlott karitatív szervezetekkel – tájékoztatta a Magyar Teátrumi Társaság Titkársága az MTI-t. Közölték: a kulturális szféra segítségére a háború lezárása után is szükség lesz, ám a jelenlegi és a későbbi fázisban a leghatékonyabb eszközök eltérőek.
A könyvtárak, múzeumok, színházak nyilvános internetes felületeiken és nyomtatott anyagaikkal az információáramlás helyi központjaiként léphetnek fel. Szükség lehet a színházak, múzeumok, könyvtárak szállítási kapacitására is, akár a továbbutazni szándékozó menekültek szállításában, akár az adományok elosztásában.
Felhívták a figyelmet, hogy a határmenti területekről egyre inkább a helyi koordinált segítségnyújtás felé tolódik a hangsúly, ahogy a menekültek egyre távolabbi településekre érkeznek majd a határ felől, ezért fontos az együttműködés a helyi önkormányzatokkal is, amelyek az adott helyszínen felmerülő igényekkel, problémákkal leginkább tisztában vannak.
Középtávon fontos feladatnak nevezték a Magyarországon tartózkodó menekültek mentális segítését, legalább az átmeneti biztonságérzetet megteremtését a számukra. Ezen a téren az előadóművészet, a zenekarok, kórusok és táncegyüttesek, az alkotó közösségek tehetnek a legtöbbet, például a gyermekek számára tartott ingyenes bábelőadásokkal, állatkerti, játszóházi látogatások felajánlásával, és gyermekfoglalkoztató tevékenységgel, igénybe véve a helyi könyvtárak, művelődési házak, befogadóhelyek segítségét is.
Kétségbeesett kérést intézett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államok törvényhozóihoz, hogy biztosítsanak a hadseregük számára több repülőgépet, és ne importáljanak gázt Oroszországból – jelentette az AP hírügynökség. Videókapcsolaton keresztül azt mondta az amerikai képviselőknek: lehet, hogy most látják utoljára élve.
Zelenszkij az egyórás beszélgetésen a 300 kongresszusi képviselővel Kijevből vett részt. A várost már teljesen körülzárták az orosz csapatok.
Korábban az Index is beszámolt arról, hogy Mila Kunis ukrán származású amerikai színésznő és férje, a szintén színész Ashton Kutcher a GoFundMe nevű platformon keresztül gyűjtést indított, hogy összesen harmincmillió dollárt adományozhassanak az ukrán rászorulók megsegítésére.
A házaspár nemrég újra videóval jelentkezett, melyben köszönetet mondtak követőiknek, miután kiderült, hogy 48 óra alatt 15 millió dollárt sikerült összegyűjteniük.
Csak szeretnék adni egy gyors helyzetjelentést, hogyan látjuk az adománygyűjtést. Már félúton járunk, nagyon izgatottak vagyunk. Mindannyiótoknak nagyon köszönjük, elképesztő 48 óra volt!
– mondja a felvételen Mila Kunis. A támogatni kívánt cégek weboldalainak üzemeltetőit is bemutatta, akik arról is beszámoltak, hogyan áll a projekt.
Nagyon magas adóskockázatot jelző szintre rontotta Oroszország besorolását vasárnap a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy a tőkekorlátozások hatással lesznek a külföldre irányuló fizetésekre, köztük az orosz állampapírok adósságszolgálati törlesztéseire is.
A Moody’s Londonban soron kívül bejelentette, hogy az eddigi B3-ról Ca-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
A Moody’s az ukrajnai háború kezdete óta másodszor minősítette le az orosz államadósság-besorolást. A cég csütörtökön megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású szuverén osztályzatot, az addigi Baa3-ról B3-ra rontva a minősítést, és vasárnap erről a szintről süllyesztette a spekulatív sávon belül még mélyebbre az orosz osztályzatot – számolt be az MTI.
Németország állampolgárságtól függetlenül mindenkit befogad az Ukrajnából menekülő emberek közül – nyilatkozta a Bild am Sonntagnak a német szövetségi belügyminiszter.
Nancy Faeser elmondta, hogy Németország „útlevéltől függetlenül életeket akar menteni”, egyúttal arra is rámutatott, hogy a menekültek túlnyomó többsége ukrán állampolgár vagy ukrajnai tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, akik ezt a jogállást „magukkal hozzák”, így mentesülnek a hosszadalmas menekültügyi eljárás alól.
A szövetségi belügyminiszter az interjúban hangsúlyozta: az a legfontosabb feladat, hogy az érkező menekülteket szétosszák az Európai Unió tagországai között – adta hírül az MTI.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem tervezi orosz tagjainak kizárását – írja a brit The Sunday Times. A londoni lap NOB-forrásra hivatkozva azt közölte, hogy az érintettek egyike sem felfüggeszthető az ötkarikás mozgalom irányító testületének szabályai szerint.
Jelenleg a NOB-nak két orosz tagja van: a 39 éves, kétszeres olimpiai és sokszoros világ- és Európa-bajnok rúdugró, Jelena Iszinbajeva és a 74 esztendős Samil Tarpiscsev egykori teniszező és edző. Előbbi 2016, utóbbi 1994 óta tagja a szervezetnek.
A NOB hétfőn azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy az ukrajnai háború miatt akadályozzák meg az orosz és fehérorosz sportolók nemzetközi versenyeken való szereplését, ne engedjenek be a két országból érkező tisztségviselőket, hivatalos személyeket. A nemzetközi szövetségek nagy többsége már bejelentette: eleget tesz a NOB-ajánlásnak, és törölte összes oroszországi és fehéroroszországi rendezvényét.
Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Beszámolt róla, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint hogy rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz–300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint az általa különleges hadműveletként emlegetett háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben.
A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt még 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer, 71 lokátorállomás, 778 harckocsi és páncélozott harcjármű, 77 rakéta-sorozatvető, 279 ágyú és aknavető, 553 különleges jármű és 62 pilóta nélküli repülőgép.
Eduard Baszurin, a donyecki népi milícia parancsnokhelyettese közölte: a körülvett Mariupolnál és Volnovahánál az orosz hadsereg által támogatott szakadár erők ismét humanitárius folyosót nyitottak a távozni akaró polgári lakosok számára. Kifejezte reményét, hogy az ukrán parancsnokok kiengedik a menekülni akarókat.
Szombaton történt már egy hasonló kísérlet a humanitárius folyosók megnyitására. A kudarcért a szembenálló felek egymást hibáztatták – ismertette az MTI.
A nürnbergi perben is dolgozó Ferencz Benjámin volt ügyész nemrég kijelentette: el lehetne ítélni Vlagyimir Putyin orosz elnököt az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett emberiség elleni bűncselekményeiért – írja a Jerusalem Post.
Azok a bűncselekmények, amelyeket Oroszország jelenleg Ukrajna ellen követ el, az emberi társadalom szégyene, és a felelősöket felelősségre kell vonni agresszióért, emberiség elleni bűncselekményekért és gyilkosságokért
– mondta az egykori ügyész a Mirrornak, hozzátéve, hogy szerinte az orosz elnököt ugyanúgy bebörtönözhetik, mint az egykor népirtás miatt elítélt Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerb köztársaság volt elnökét.
Ez nagyon is reális. Csak elszántság kell hozzá, mert ők [az oroszok] nem a Holdon élnek. Szeretném Putyint rács mögött látni
– fejtette ki álláspontját Ferencz Benjámin.
A Kádár-rendszerben rendkívül népszerű humoristának keserű tapasztalatai lehettek arról, milyen volt az élet a szovjet Vörös Hadsereg által megszállt szocialista országban.
Valakinek eszébe jutott, amit valaha Hofi Géza mondott Oroszországról, és nem habozott egy aktualizált mémet készíteni belőle.
Három orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, az Interfax és a RIA Novosztyi is idézett vasárnap egy névtelenül nyilatkozó, az orosz Külső Hírszerző Szolgálatra (SZVR) is hivatkozó forrást, amely szerint Ukrajna két évtizedig tartó titkos nukleáris és fejlesztések nyomán mindössze „néhány hónapra volt attól”, hogy minden feltétele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez – számolt be az MTI. Az egyik „kompetens szervet” képviselő, „jól értesült” informátor szerint a 2014 után felgyorsult programja keretei között Kijev mind uránium, mind plutónium alapú nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozott.
A feltételes módot gyakran használó illetékes azt állította, hogy a kezdeti szakaszban Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott „megfelelő minőségű” plutóniumot, és egyéb technológiákat is beszerezhetett titokban Nyugatról. Az informátor, aki kijevi, harkivi, odesszai és lembergi tudományos intézeteket is megemlített a fegyverprogram részvevői között, azt hangoztatta, hogy a csernobili zónában, ahol megemelkedett a sugárzási háttér, titokban végezték az ilyen munkát, „piszkos bomba” előállítását és a plutónium leválasztását.
A rakétafejlesztésben az orosz hírügynökségek által egyhangúlag terjesztett anyag szerint Ukrajna Törökországgal és Szaúd-Arábiával működött együtt.
Roberto Speranza olasz egészségügyi miniszter szerint az Ukrajnából érkezők befogadása ugyanolyan fontos, mint az érvényes járványügyi szabályok betartása. A tárcavezető egyúttal azt is szorgalmazta, hogy mielőbb oltsák be az oltatlan menekülteket Olaszországban – adta hírül az MTI.
A politikus kijelentette, hogy Olaszország biztonságosan szeretné befogadni az érkezőket, így az a cél, hogy a védettség nélküli ukrajnaiak mielőbb megkapják az oltást. Mint fogalmazott: a menekültek elhelyezése és védettségük biztosítása az egészségügyi tárca, a polgári védelem, valamint a tartományok közös feladata.
Az AP és a CNN jelentése szerint Ukrajna arról tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (IAEA), hogy a csernobili atomerőmű munkatársait teljes „pszichológiai és morális kimerültség” fenyegeti, mert gyakorlatilag túszként dolgoznak, mióta az orosz hadsereg elfoglalta a létesítményt.
Egy helyi önkormányzati vezető szerint az erőmű elfoglalásakor bent tartózkodó száz alkalmazott tizedik napja dolgozik szakadatlanul, naponta egyszer kapnak enni, és csak korlátozott ideig beszélhetnek a családjaikkal.
Az IAEA igazgatója, Rafael Mariano Grossi követelte, hogy a biztonságos üzemeltetés érdekében az oroszok engedélyezzék a műszakváltást. Figyelmeztetett:
A konfliktus által okozott bármilyen baleset nagyon komoly következményekkel járhat az emberekre és a környezetre nézve Ukrajnában és határain túl is.
Mint ismert, a csernobili atomerőmű a történelem legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszíne volt 1986. április 26-án. A három épen maradt reaktort 2000-ben állították le, de az erőmű végleges leállítása jelenleg is tart.
Vasárnap reggelig 540 millió forint felajánlás érkezett a kormány által indított Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül – hangzott el a közszolgálati rádió vasárnap reggeli műsorában.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki egyben a Karitatív Tanács elnöke, köszönetet mondott a 1357-es nemzeti adományvonalon és a 11711711–22222222-es bankszámlaszámon adományt felajánlóknak.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy továbbra is várják a pénzbeli és szálláshely-felajánlásokat, a tartós élelmiszereket, valamint az önkéntesnek jelentkezéseket.
A világ vezetőinek újabb erőfeszítéseket kell tenniük Oroszország borzalmas inváziója miatt – közölte Boris Johnson brit miniszterelnök.
A BBC beszámolója szerint a kormányfő hat pontból álló javaslatcsomaggal állt elő, hogy tovább fokozza a Vlagyimir Putyin orosz elnökre nehezedő nyomást az Ukrajna elleni invázió miatt:
Boris Johnson több kormányfővel is egyeztet a javaslatairól, kedden Orbán Viktort és a V4-ek vezetőit fogadja.
Még szombaton tette közzé az orosz védelmi minisztérium azt a felvételt, amelyen egy Orion/Inhodex típusú drónnal támadnak egy állítólagos ukrán parancsnoki állást – írja a Portfolio.
Ez az állás információk szerint az ukrán haderő 24-es számú Ajdar rohamzászlóaljának része. Az oroszok gyakorta emlegetik az Ajdar vélt vagy valós háborús atrocitásait az Azov nemzetigárda-zászlóalj mellett.
A Visa és Mastercard hitelkártyák oroszországi felfüggesztését követően is biztosítani akarja a Sberbank, hogy az ügyfeleik tudjanak fizetni és pénzt is felvenni a kártyájukkal – adta hírül az MTI. A pénzintézet szerint a Visa és a MasterCard lépése nem lesz hatással az Oroszországon belüli fizetésekre az üzletekben vagy az online kereskedelemben, illetve az átutalások lebonyolítására sem.
Hangsúlyozták, hogy a banki tranzakciókat a nemzetközi rendszerektől függetlenül is le lehet bonyolítani. A külföldi kifizetések lesznek csak „korlátozottak”, a külföldön élőknek a lehető leghamarabb fel kell venniük pénzüket a kártyájukról, vagy kifizetniük a nagyobb kiadásokat, mielőtt a rendszerek leállnak.