Japán több orosz és fehérorosz kormánytisztségviselő és üzletember pénzeszközeit fagyasztotta be Ukrajna orosz inváziója miatt – derül ki a szigetország pénzügyminisztériumának keddi közléséből.
Az új büntetőintézkedések 20 orosz állampolgárt, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök vezérkari főnökének helyettesét, az állami törvényhozás alelnökeit, a Csecsen Köztársaság vezetőjét és az orosz kormányhoz közeli cégek – például a Transznyeft olajvezeték-üzemeltető és a Wagner biztonsági cég – igazgatóit érintik. A listán emellett 12 fehérorosz kormányzati tisztségviselő és üzletember neve is szerepel, valamint további 12 orosz és fehérorosz szervezet.
A rendelkezés értelmében a listán szereplőkkel történő minden tranzakcióhoz a japán kormány engedélye szükségeltetik.
Tilos lesz továbbá az olajfinomító eszközök Oroszországba szállítása, valamint betiltják minden olyan termék fehéroroszországi exportját, amit katonai célokra is fel lehet használni. Szankcióval sújtották a fehérorosz védelmi minisztériumot és a minszki székhelyű JSC Integral félvezetőgyártó vállalatot is.
Kisida Fumio japán miniszterelnök március elején már bejelentette, hogy a háború miatt Japán szankciókkal sújtja Fehéroroszországot. Kisida ekkor elnézést kért a japánoktól, elismerve, hogy a szankciókat várhatóan japán cégek is megérzik majd, és hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy mérsékeljék az intézkedések negatív hatását.
Tokió emellett csatlakozott a G7-országok Moszkvát sújtó büntetőintézkedéseihez is.
Hivatalos adatok szerint tizenhárom katonanő vesztette életét az ukrán légierőnél az Oroszország indította háború kezdete óta.
Az ukrán légierőnek csaknem 7000 női tagja van, aki a nemzetközi nőnapot idén „nem virággal, hanem fegyverrel a kézben” éli meg
– mondta a légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk altábornagy, és hozzátette: a férfiakkal vállvetve küzdenek az orosz agresszió ellen, harcolnak gyermekeik jövőjéért, Ukrajna jövőjéért.
A harci cselekményekben a légierő több mint 1500 női katonája vesz részt, közülük tizenhatan kitüntetést kaptak – jegyezte meg a tábornok.
Eközben Vitalij Klicsko kijevi polgármester a közösségi média oldalára videót posztolt arról, ahogy piros tulipánokkal ajándékozza meg a katonanőket.
Újabb magyar rendőri egységek indulnak Észak-Macedóniába és Szerbiába határvédelmi célból – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon.
Ezzel az újabb egységgel Észak-Macedóniába már a 70., Szerbiába az 58. kontingens indul el, és az ottani rendőri fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában – írták a közleményben.
A hatóság hangsúlyozta:
a rendőrség elkötelezett aziránt, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unióba.
Ezért a testület felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.
Az orosz jegybank bejelentette, hogy szerdán is zárva marad az orosz tőzsde.
A tőzsde február 28-a óta zárva tart Oroszországban amiatt, hogy a nyugati államok szankciókat vetettek ki Oroszországra, és emiatt bezuhant a rubel. Egy orosz tévé adásában az egyik szakértő már ivott is tőzsde halálára, és azt mondta: visszamegy inkább Télapónak.
Az Eurostar ingyenes jegyeket kínál az ukrán menekülteknek a franciaországi Calais-ban, hogy eljussanak a lille-i brit vízumközpontba – számolt be a Sky News.
Sokan saját járműveikkel érkeztek az észak-franciaországi kikötővárosba, hogy Lille-be kell utazniuk, amely körülbelül 113 kilométerre van. Az átlagos menetidő vonattal körülbelül másfél óra, bár a leggyorsabb járatok mindössze 27 percet vesznek igénybe.
Az Egyesült Királyság Belügyminisztériuma nemrég bejelentette, hogy a mai napon felállítja a vízumkérelmező pontot. Ez azonban haragot váltott ki azok közül, akik azzal vádolták a brit kormányt, hogy lassan reagál az ukrajnai orosz invázióra.
„Mindenki, aki menekül Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja elől, az Európai Unióban menedékre lel” – hangsúlyozta Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén, majd hozzátette:
a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, humanitárius katasztrófa közepette állnak helyt és nyújtanak segítséget a rászorulóknak.”
My speech in #EPlenary today on developing situation regarding refugees as a consequence of Russian aggression against Ukraine.
— Ylva Johansson (@YlvaJohansson) March 8, 2022
🎥 👇 starts at 09m55shttps://t.co/opBr3e9JZc
📖 👇 https://t.co/6VbUcLHouX
🇪🇺 🇺🇦 pic.twitter.com/iFGkCBiqsX
Az uniós belügyi biztos az ukrajnai háború elől menekültek helyzetének romlásáról tartott vitán kiemelte: a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, annak ellenére, hogy nagyon nehéz körülmények között kell helytállniuk.
„A tagállami hatóságok emberfeletti munkát végeznek, új határátkelőket nyitnak, menekülttáborokat létesítenek az érkezők számára, egyszerűsítik a befogadásra vonatkozó eljárásokat, az önkormányzatok és helyi szervek pedig orvosi és egyéb ellátást biztosítanak a menekülteknek” – közölte le az MTI Johansson beszédét.
We are supporting #EUsolidarity with the full force and breadth of our instruments, personnel and funding.
— European Commission 🇪🇺 (@EU_Commission) March 8, 2022
We present new substantial support on:
🔹 Humanitarian aid
🔹 Border management
🔹 Protection
🔹 Funding
Read more ↓
Vlagyimir Putyin nukleáris készültségről szóló legutóbbi bejelentése elsősorban egy üzenet volt – mondta kedden Avril Haines.
A Nemzeti Hírszerzés (NI) vezetője az amerikai törvényhozásban beszélt az orosz elnök másfél hete tett bejelentéséről. Azt mondta: „nagyon szokatlan” volt Putyin bejelentése, de szerinte ez elsősorban egy, a NATO felé megfogalmazott, elrettentő üzenetként értelmezhető, amelyhez nem kötődik semmilyen kézzelfogható, az Egyesült Államokat érintő fenyegetés.
Természetesen nagyon komolyan vesszük, amikor [az orosz elnök] ilyen módon ad egy jelzést
– mondta Haines, majd azt is hozzátette: nem tudnak arról, hogy az orosz haderő eljárásrendjében a gyakorlatban létezne olyan „különleges riadókészültség”, amelyről Vlagyimir Putyin beszélt.
Az Ukrajnában megjelenő humanitárius katasztrófa mellett az olaj- és benzinárak is megugrottak világszerte – számolt be a Sky News. Az amerikai AAA autóklub szerint az Egyesült Államok nemzeti átlaga egy gallon benzinre 45 centtel ugrott meg az elmúlt héten, hétfőn pedig meghaladta a 4,06 dollárt.
Ez az emelkedés váltotta ki Donald Trump volt amerikai elnök megjegyzését:
A történelem legmagasabb gázárai. Hiányzom már?
Azonban meg kell jegyezni, hogy valójában nem ez a legmagasabb gázár a történelemben, amennyiben azt inflációhoz igazítjuk.
Körülbelül kettő- és négyezer közé tehető azoknak az orosz katonáknak a száma, akik meghaltak az orosz–ukrán konfliktusban, idézi a CIA vezetőjét a Reuters.
William Burns, az Egyesült Államok egykori moszkvai nagykövete azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok folyamatos kapcsolatban áll Ukrajnával, kiemelt szinten zajlik a hírszerzés.
A CIA becslése az orosz halálos áldozatok számáról jóval meghaladja az orosz védelmi minisztérium által hat nappal ezelőtt közölt közel ötszáz áldozatét.
Magyar–amerikai közös kiképzésen vesz részt a MH 25. Klapka György Lövészdandár, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, valamint az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis kijelölt állománya a Bakonyban, közölte a Honvédelmi Minisztérium honlapján.
Mint részletezik, „a gyakorlat keretében a magyar katonák amerikai páncélos felderítőkkel kiegészülve éleslövészetet hajtanak végre a hajmáskéri lőtéren, amely elősegíti a NATO keretében az amerikai és magyar szárazföldi alegységek közötti még hatékonyabb együttműködést, illetve a feladatok összehangolását”.
Ötszáz vasúti, menetrend szerinti és különjárattal szállították eddig a lengyel–ukrán határt átlépő menekülteket Lengyelországban, Varsón mintegy 200 ezren haladtak át – hozta le az MTI.
Andrzej Bittel infrastrukturális miniszterhelyettes foglalta össze, hogy csak a menetrend szerinti vonatjáratokat összesen több mint 700 pótvagonnal bővítették.
Eddig több mint 130 ezer menekült vette igénybe a vasutat a rendelkezésére bocsátott terítésmentes vonatjeggyel.
A varsói főpolgármesteri hivatal szóvivője, Monika Beuth-Lutyk a sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a háború kitörése óta 14 vonattal és 117 busszal mintegy 200 ukrán érkezett a fővárosba, és jelentkezett az ottani befogadó és tájékoztató központoknál.
‼️We współpracy @PremierRP @MSZ_RP @MSWiA_GOV_PL @RARS_GOV_PL z 🇺🇦 władzami aktualizujemy system koordynacji pomocy humanitarnej na Ukrainę.
— Paweł Jabłoński (@paweljabIonski) March 6, 2022
Prosty formularz zastępuje dotychczasowe mechanizmy odprawy i pozwala na łatwiejsze dostarczenie pomocy 🇵🇱➡️🇺🇦
👉 https://t.co/hwBoKtI7OD pic.twitter.com/86R2wcCVe3
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Tallinban magas rangú észt vezetőkkel tárgyalt a három balti országban tett villámlátogatásának utolsó állomásán.
Diplomáciai körútjának célja az volt, hogy biztosítsa a három egykori szovjet tagköztársaságot, jelenlegi EU- és NATO-tagokat arról, hogy a NATO szavatolja biztonságukat a kiszélesedő orosz–ukrán háború közepette, adta közre az MTI.
Megvédünk minden centiméternyi NATO-területet kollektív képességünk teljes erejével
– közölte Blinken a Kaja Kallas észt miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón, hozzátéve: az amerikai és más szövetséges erők már megerősítették jelenlétüket a szövetség keleti határán fekvő tagállamokban, így a Baltikumban is.
Az észtországi miniszterelnök sürgette Blinkent, hogy támogassa „állandó és észszerű” NATO-kontingens létrehozását a balti államokban. „Nagyon agresszív szomszédnak” nevezte Oroszországot, „amely alatt szenvedtek”, és amelyet, mint mondta, meg kell büntetni ukrajnai tettei miatt.
Grateful to have met with our @USEmbTallinn team today. I thanked them for their extraordinary work — especially during these challenging times — which furthers our relationship with Estonia and benefits Americans and Estonians alike. pic.twitter.com/fnHpNqgWxB
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) March 8, 2022
A BBC ukrán oldala egy rövid drónfelvételt tett közzé arról, miként zajlik az evakuáció a Kijev közelében lévő Irpinyből.
This is what the evacuation of #Irpen looks like from a drone. pic.twitter.com/nT17QcFMqn
— NEXTA (@nexta_tv) March 8, 2022
Mint megírtuk, Irpinyből kedd délelőtt kezdték meg a civilek kimenekítését.
Helyi idő szerint fél tízkor már több mint 150 ember elhagyta városát, a kiürítés folyamatban van
– idézte az MTI Olekszij Kulebát, Kijev régió kormányzóját.
Ukrajnában jelentősen nőtt a roamingoló ügyfelek mobilnet és hanghívás forgalma, Magyarországról a háborús országba indított nemzetközi hívások és SMS-ek száma is többszörösére emelkedett, közölte a Yettel az MTI-vel.
A roaming adatforgalom 50 százalékkal nőtt Ukrajnában.
A Magyarországról ukrán telefonszámokra indított nemzetközi hívások száma átlagosan kilencszeresére nőtt az elmúlt héten. A hívások hossza jelentősen, naponta átlagosan nyolcszorosára nőtt, sőt a Yettel azt is hozzátette,
A Magyarországról ukrán telefonszámokra küldött SMS-ek száma pedig háromszoros növekedést mutat.
A rendőrség új eljárásrendet követ a hiányos okmányokkal Ukrajnából érkező menekülők ügyintézésében – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.
Március 6-tól nem kell ideiglenes menekültgyűjtőhelyre menniük azoknak sem, akik úti okmány nélkül vagy hiányos okmányokkal érkeznek.
Tudniillik a rendőrök beléptetés után, még a határátkelőhelyeken ellátják az érkezőket ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, amely harminc napig biztosít számukra jogszerű magyarországi tartózkodást. Az igazolással önállóan utazhatnak tovább magyarországi úti céljuknak megfelelően.
A hatóság saját Facebook-oldalára is kirakta az új intézkedést, megnyugtatva mindenkit, hogy gördülékeny a beléptetés és az ügyintézés a határon, hangsúlyozva:
Továbbra is teljes kapacitással üzemeltetjük a közúti határátkelőhelyeket.
A Sky News szerint egyelőre még bizonytalan, hogy a brit kormány milyen módon oldja meg az ukrajnai menekültek fogadását.
Kedden derült ki, hogy a kormány azt tervezi: a következő hetekben a franciaországi Lille-ben állítanak fel egy menekültügyi központot, és ott bírálnák el a kérelmeket. A lassú, hetekig elhúzódó szervezést azonban nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem néhány kormánypárti is kritizálta.
Heteken belül, miniszter asszony? Sajnálom, de »heteken belül« ez már túl késő. Itt nőkről és gyerekekről van szó, fel kell gyorsítanunk a folyamatot
– mondta egy kormánypárti képviselő a parlamentben Priti Patel belügyminiszternek. Egy másik képviselő mindeközben azt vetette fel, hogy már Lengyelországban, Rzeszówban is fel lehet állítani egy hasonló központot, ahol felvehetnék azokat a biometrikus adatokat, amelyek a menekültvízum kiállításához szükségesek.
Az Európai Unió tagországaival ellentétben a britek egyelőre csak azokat a menekülteket hajlandók vízum nélkül befogadni, akiknek a hozzátartozói már az Egyesült Királyságban élnek vagy akiknek egy harmadik ország már jóváhagyta a menekültkérelmét.
Mihail Mizincev, az orosz Nemzetvédelmi Irányító Központ vezetője szerint több mint 2,5 millió ukrán kérte evakuálását Oroszországba – számolt be az Interfax.
Az elmúlt nap során 2 541 367 egyéni ukrán állampolgároktól, valamint különböző kommunikációs csatornákon keresztül benyújtott külföldiek megmentését és evakuálását kérő fellebbezést dolgoztak fel adatbázisunkban Ukrajnában 1917 településről
– mondta Mizincev keddi tájékoztatóján.
Azonban az ENSZ információi szerint, jelenleg csupán 99 300 ember menekült Oroszországba Ukrajnából.
Robbanás rázta meg a Vinnicja közelében lévő Kalinivka városát kedd délután.
A Los Angeles Times helyszíni tudósítója, Marcus Yam tett közzé egy videót az esetről. Azt írta, hogy a robbanás a város szélén, egy erdő közelében történt.
An explosion just rocked the town of Kalynivka, #Ukraine. A dark plume of smoke weaves through the forested edge of town. Black and blue containers scatter all over. Security guard for truck depot next door tells us that it is a storage facility for chemicals. #UkraineRussianWar pic.twitter.com/RzBuvuvrSZ
— Marcus Yam 文火 (@yamphoto) March 8, 2022
A tudósító úgy értesült, hogy egy vegyianyaggyár raktára kapott találatot, ez okozhatta a nagy erejű robbanást.
A CNN szerint Kirill moszkvai pátriárka, az orosz ortodox egyház feje azt nyilatkozta, hogy az Ukrajnában tartott Pride-felvonulások is hozzájárultak ahhoz, hogy kitört a háború a felek közt.
Megfogalmazása szerint a „donbaszi konfliktus” elsősorban arról szól, hogy „elutasítják-e azokat az úgynevezett értékeket”, amelyeket ma a világot irányító erők próbálnak ráerőltetni másokra. Hozzátette: azt, hogy egy-egy ország ebben a küzdelemben melyik oldalon áll, az határozza meg, hogy abban az országban rendeznek-e Pride-felvonulást.
Ahhoz, hogy valaki csatlakozzon ezeknek az országoknak a klubjához, muszáj a meleg Pride-felvonulásokat megtartani (…) És mint tudjuk, az emberek közül sokan szembeszállnak ezzel a követeléssel, ezt az ellenállást akarják most az ukránok erőszakkal elnyomni
– mondta a pátriárka, aki szerint az ukrajnai háborúnak „metafizikai jelentősége” van, mivel szerinte meghatározza azt is, hogy az emberek követik-e majd Isten parancsát, és üdvözülnek-e.
Sosem fogjuk elfogadni azokat, akik megsértik az isteni törvényt és elmossák a választóvonalat a szentség és bűnök közt. Még inkább igaz ez azokra, akik példaként, helyes emberi viselkedésként állítják elénk ezeket a bűnöket. Emiatt folyik most egy valódi háború
– fogalmazott a főpap.
Kirill pátriárka hosszú ideje Vlagyimir Putyin közeli szövetségesének számít. A háború kezdete óta már a saját egyházán belülről is többen követelték tőle, hogy ítélje el az orosz agressziót. Ezt azóta sem tette meg, sőt nyilatkozataival inkább legitimálni próbálta az oroszok által folytatott háborút.
A Biden-adminisztráció európai szövetségeseivel ugyan egyeztetve, de egyelőre önállóan lép még a mai napon: megtiltja az orosz olaj, folyékony földgáz és szén importját az Amerikai Egyesült Államokba – írta a Bloomberg hírügynökség két névtelen forrásra hivatkozva.
A hírügynökség értesülését, miszerint még kedden bejelentik a döntést, nem kommentálta a Fehér Ház sajtószolgálata. Mindössze azt közölték, hogy Joe Biden elnök további intézkedéseket jelent be washingtoni idő szerint 10:45-kor tartott beszédében, amelyek elszámoltathatóvá teszik Oroszországot az Ukrajnával szemben indított kiprovokálatlan és igazságtalan háború miatt.
Noha a döntést várhatóan az elnök jelenti majd be, a törvényhozásban már a hétvégén előkészítették a megfelelő jogi szabályozást, hogy mielőbb életbe léphessen a tilalom.
A hírre azonnal reagáltak a határidős olajárak, négy százalékot emelkedve, és elérve a 124,21 dollárt hordónként.
Frissítés: késő délután felmerült, hogy másik is csatlakozhatnának a lépéshez.
A Sky News szerint Boris Johnson is csatlakozik az amerikaiak döntéséhez, bár némi késéssel: úgy tudni, hogy a kormányfő azt fogja ma bejelenteni, hogy 2022 végéig leálítják az orosz olaj importját. A földgáz- és szénimportot viszont ők nem korlátozzák le.
Mindeközben az Európai Bizottság is egy hasonló döntést készített elő. Ők úgy kalkulálnak, hogy az orosz gázimportot volumenét ebben az évben egyharmadára tudnák csökkenteni, a következő években pedig – „még bőven 2030 előtt" – teljesen felszámolnák.
A lépést még támogatniuk kell az EU-s tagországoknak is. Ezzel kapcsolatban a tagállamok vezetői csütörtökön és pénteken összeülnek Versailles-ban, ahol várhatóan elfogadnak majd egy olyan nyilatkozatot, amelyben az oroszoktól való energiaipari függés csökkentését tűzhetik ki célul.
A Pentagon egyik tisztviselője azt nyilatkozta a Sky News szerint, hogy Oroszország Szíriában is megpróbál zsoldosokat toborozni az ukrajnai háborúba.
Az ukrán hadsereg és a nyugati tisztviselők már napok óta azt állítják, hogy az oroszok soraiban alacsony a morál, a katonák közül sokan nem akarnak harcolni, illetve néhányan dezertálnak is. Szerintük ez vezethetett most ahhoz, hogy az oroszok elkezdtek külföldi zsoldosok után nézni.
Figyelemre méltónak tartjuk, hogy Vlagyimir Putyin úgy látja: szüksége van a külföldi harcosokra azért, hogy megerősítse a már Ukrajnában tartózkodó, jelentős mértékű haderejét
– mondta a Pentagon tisztviselője, hozzátéve: egyelőre egy szíriai zsoldost sem vittek az oroszok Ukrajnába, és azt sem tudják pontosan, hogy nagyságrendileg hány külföldi harcost terveznének bevetni.
Oroszország a szíriai polgárháborúban a kormányerők és Bassár el-Aszad elnök oldalán szállt be 2015-ben, nagymértékben hozzájárulva ahhoz, hogy végül fennmaradt a rezsim az országban.
Orosz katonák tűz alá vették a Szumi városából menekülő civilek buszát.
A BBC szerint az egyik ukrán ellenőrző pont közelében került tűz alá a busz, amelyet harcjárművekkel érkező orosz katonák támadtak meg. A katonák ugyan nem a civileket célozták, de a golyók az ő buszukat is eltalálták.
Az oroszok nem sokkal később visszavonultak, de azt még nem tudni, hogy a civilek közt vannak-e sérültek vagy halottak.
Szumiban kedden megnyílt ugyan egy korridor, ahol a civilek kimenekülhetnek, de a BBC tudósítója szerint az evakuációt nehezíti, hogy sokan közlekedési eszköz hiányában csak nehezen tudnak eljutni a külvárosban lévő találkozópontra, ahol a buszok várják a menekülni akarókat.
Hackerháború is zajlik az ukrán-orosz fronton. Az ukránok több sikeres műveletet indítottak orosz kormányoldalak ellen, és ehhez önkéntes hackerhaderőt toboroznak. A titokzatos Anonymus csoport is támogatja az ügyüket már a kezdetek óta. Az egyes elemzők által előrevetített masszív orosz kiberhadműveletre egyelőre nem került sor – írta a Portfolio.
Oroszország mindig is az államilag támogatott hackertámadások fellegvárának számított, már a háborút megelőző években bevezetett szankciókra is ily módon válaszoltak a kormányközeli orosz netmágusok. Az ukrán állam a katonai konfliktus elejétől védekezni kényszerül az infrastruktúra megbénítására indított kibertámadások ellen.
Az inváziót megelőző hetekben egy új, pusztító szoftvert sikerült azonosítaniuk az ukrán hatóságoknak, amely addigra már több száz számítógépre telepítette fel magát. Ez alatt az idő alatt fontos adatokat távolított el a helyi hatóságok szervereiről. Az orosz támadást megelőző napon összeomlott az ukrán parlament, a külügyminisztérium és a fegyveres testületek weboldala, röviddel utána pedig az egészségügyi minisztérium, a miniszteri kabinet és több, magánkézben lévő bank oldala is elérhetetlenné vált.
A Sky News közzétett egy felvételt, amely jól mutatja az orosz bombázások utóhatását a Szumi régióban lévő Akhtirkában.
A hírportál által ellenőrzött videón látni, ahogy az omladozó házakból kiszakadt törmelékek borítják az utcákat. A régiót az orosz invázió kezdete óta heves ágyúzások sújtják; a helyi hatóságok megerősítették, hogy csak a tegnap esti légicsapás során 21 ember vesztette életét.
Jelenleg egyébként zajlik a civilek evakuálása a helyszínről, miután az orosz kormány bejelentette, hogy ideiglenes tűzszünetet tart.
Sumy. 3/https://t.co/t9IOosWEYd pic.twitter.com/N1Mn1IZ7fV
— Rob Lee (@RALee85) March 8, 2022
A korábbi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok Volodimir Klicsko elmondása szerint állandó a lövöldözés Kijev körül.
A profi sporttól 2017-ben visszavonult sportoló csatlakozott az ukrán védelmi erőkhöz az orosz invázió miatt.
Kijev városában, amikor aludni tér az ember, robbanásokat hallhat, rakétakilövéseket, amelyek a várost védik, valamint golyók és rakéták becsapódását is. Óriási a nyomás rajtunk, ukránokon, de összetartunk az orosz agresszióval szemben
– mondta Klicsko a CNN-nek, figyelmeztetve arra, hogy az orosz bombázások akár atomerőművet is eltalálhatnak.
Az Európai Bizottság előkészített egy új szankciós csomagot Oroszország és Belarusz ellen – értesült a Reuters.
A hírügynökség szerint az új intézkedések által újabb orosz üzletembereket, valamint a parlament felsőházának néhány törvényhozóját helyezik feketelistára, három belarusz bankot pedig kizárnak a SWIFT-rendszerből. Ezeken kívül betiltják a hajóipari, valamint informatikai cikkek exportját is az Európai Unióból Oroszországba, amitől azt remélik, hogy súlyos gazdasági csapást jelenthet az oroszoknak.
Az EU-tagállamok uniós nagykövetei kedden 14 órakor ültek össze, hogy részletesen átbeszéljék az Európai Bizottság által kidolgozott tervezetet. A nagykövetek korábban változtatás nélkül jóváhagyták a bizottság által kidolgozott szankciókat.
A korábban elfogadott szankciós csomag nehéz helyzetbe hozta az orosz gazdaságot, olyannyira, hogy nemrég néhány orosz boltban már azt is korlátozni kellett, hogy egy-egy vásárló mennyit vehet az adott termékből.
Ukrajna védelmi minisztere frissítette a háború áldozatainak és kárainak becslését. Közölte, hogy 38 gyermek meghalt és több mint hetven megsebesült – számolt be a Sky News.
Ukrajnában összesen legalább négyszáz civil vesztette életét és nyolcszázan sebesültek meg az orosz–ukrán háború kezdete óta. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint ezek az adatok „határozottan hiányosak”, szerinte még ennél is több áldozata lehet a háborúnak.
Az oroszországi csapások több mint kétszáz iskolát, 34 kórházat és 1500 lakóépületet tettek tönkre, és becslések szerint tízezer külföldi diák rekedt a harcok helyszínén
– tette hozzá.
Az ENSZ emberi jogi hivatala azóta több mint 470 civil halottról számolt be Ukrajnában; a szervezet szerint február 22. óta összesen 474 civilt öltek meg és 861-en sérültek meg.
Rohamosan megszaporodtak a kórházak, mentők és más egészségügyi intézmények elleni támadások Ukrajnában – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden, egyúttal megerősítette, hogy legalább kilenc ember halt meg az egészségügyi intézmények elleni 16 támadásban az orosz invázió kezdete óta.
A WHO európai sürgősségiosztály-vezetője, Catherine Smallwood sajtótájékoztatón elmondta, hogy az adatok között olyan incidensek is voltak, amikor a mentőket nem sürgősségi egészségügyi ellátás céljából vezényelték ki.
Az adatokat folyamatosan frissítjük. Az elmúlt néhány napban a számok meglehetősen gyorsan növekedtek
– idézi Catherine Smallwoodot a Reuters.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, a WHO mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai egészségügyi intézmények elleni támadásokról szóló jelentések miatt, és vizsgálatot indított az ügyben.
Ahogy arról korábban beszámoltunk: az ukrajnai háború elől elmenekülők száma mára meghaladta a kétmilliót. Most az is kiderült, hogy pontosan melyik országokba mentek – írja a BBC.
Az ENSZ szerint ennyien menekültek a szomszédos országokba:
Az ENSZ hozzátette, hogy több mint 183 000 ember ment ezekből az országokból más európai országokba.
Adománnyal mennek Kijevbe és menekültekkel térnek vissza Kárpátaljára a határ menti reformátusok. Pár napja tucatnyi, magára hagyott árva gyereket mentettek ki az ukrán fővárosból.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke azt mondta az Inforádiónak: egyre nagyobb a felelősség és a teherhordozás, nemcsak a menekültek ügyével kell foglalkozni, hanem a betegeket, időseket is gondozni kell. Szerinte Beregszászban talán 15 ezerre tehető a menekültek száma, a kárpátaljai falvakban ötven–százezer közötti lehet. Már több helyről érkezett a szervezethez is kérelem, hogy szükség lenne lábbelire, ruhára, pelenkára.
A püspök jelezte: a segélyszállítmányok nagy része még Magyarországon van. A reformátusok a hétvégén busszal küldtek adományt Kijevbe, ahol számos ember, köztük gyermekek és idősek metrókocsikban húzzák meg magukat, miközben akadozik az élelmiszer-ellátás.
Zán Fábián Sándor elmondta azt is, hogy senki sem mentesül a katonai szolgálat alól, a lelkész és a főjegyző már kapott behívót.
A német szövetségi legfőbb ügyész eljárást indított az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére – jelentette be Marco Buschmann, a német szövetségi igazságügyi miniszter.
Németország nemcsak a Nyugat egyedülállóan kemény, Oroszország elleni gazdasági szankcióihoz csatlakozott az ukrajnai orosz invázió miatt, hanem fegyvereket is szállít, humanitárius segítséget is nyújt Ukrajnának, valamint feltárja és összegyűjti a háborús bűncselekményekre vonatkozó összes bizonyítékot
– mondta Marco Buschmann a Rhein-Neckar-Zeitungnak (RNZ) adott interjújában.
A miniszter közölte, hogy a nemzetközi büntetőjog esetleges megsértését következetesen üldözni kell, valamint a szövetségi legfőbb ügyész elindított egy úgynevezett strukturális vizsgálatot az ügyben.
A strukturális eljárás tényfeltárást jelent, amelyben bizonyítékokat gyűjtenek, hogy szükség esetén felléphessenek az elkövetőkkel szemben. A hatóságot többek között a tiltott tüzérségi eszközök bevetéséről, a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokról szóló jelentések sarkallták a vizsgálat elkezdésére.
Hozzátették, hogy a német ügyészek figyelmének középpontjában vannak az orosz vagy csecsen egységek által vezetett állítólagos halállistákról szóló beszámolók is. Felidézték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a napokban azt mondta, hogy ő áll az első helyen ezeken a listákon.