Egy borogyankai lakos, Petro Titenko a Guardian-nek beszélt arról, hogy három napon keresztül tartották fogva az orosz katonák, és ez idő alatt több civilt is kivégeztek.
A 45 éves férfi azt mondta, hogy a csecsen és orosz katonák amiatt fogták el, hogy megszegte a kijárási tilalmat, amikor elment megkeresni a bátyját. A katonák úgy vélték, hogy a férfi az ukrán hadseregnek kémkedik, és el akarja árulni a hollétüket azért, hogy csapást hajthassanak végre ellenük.
Azt állítja, hogy a katonák ekkor megkötözték és zsákot húztak a fejére, majd a város közelében lévő erdőbe vitték. Rákötötték az egyik harckocsira, annak kipufogója melletti részére, majd fél órán keresztül járatták a motort, hogy belélegeztessék a füstöt vele. Ez után éjszakára ott hagyták a hidegben.
Reggel az oroszok visszatértek, és egy másik foglyot is hoztak magukkal, aki azzal próbálta megmenteni a saját életét, hogy „értékes” (de valójában hamis) információkat közölt az oroszokkal arról, hogy hol vannak az ukrán katonák. Utána a harckocsival egy erdőbeli kunyhóhoz vitték őket.
Eközben az orosz katonák arról beszéltek egymást közt, hogy több ciivilt is kivégeztek, eltemettek már abban az erdőben.
A kunyhóban rövid időre magukra hagyták őket. Társa ekkor elmenekült, őt viszont visszatértükkor a katonák ismét megkötözték, és egész éjjel vallatták. Ez után másnap hajnalban átvitték egy másik helyre, ahol még többen raboskodtak.
Néhányan kiabáltak, másokat sírni hallottam
– mondta a férfi, aki szerint ezen a helyen 15-20 percig verték, utána pedig egy gépfegyverrel lábon lőtték.
Eközben az is kiderült, hogy a társát – aki korábban megpróbált elmenekülni – ismét elfogták az orosz katonák, és ezúttal találtak „valami gyanúsat” a zsebében.
Az oroszok ez után elvitték, akkor láttam utoljára őt
– mondta a férfi.
A többi foglyot másnap az orosz katonák elszállították egy kamionnal egy faluba, és ott elengedték őket. A településére gyalog visszatérő férfit több helyen is megállították az orosz katonák, de sikerült visszatérnie, és családjával ekkor döntöttek úgy, hogy elmenekülnek onnan.
Az állandó ostrom alatt lévő kikötőváros polgármestere az eddigi leghatározottabban elítélte az orosz erőket – számolt be a Sky News. Vadim Bojcsenko úgy fogalmazott egy Facebook-bejegyzésben:
Ez már nem Csecsenföld vagy Aleppó. Ez az új Auschwitz és Majdanek.
A polgármester szerint az orosz rasszisták egész Mariupolt haláltáborrá változtatták. Elmondta, hogy a becslések szerint ötezer ember halt meg a déli városban. Bár korábban mintegy négyszázezer ember élt a városban, de jónéhányan elmenekültek az orosz invázió előtt.
Bojcsenko azzal is vádolta Oroszországot, hogy mobilkrematóriumokat működtet a városban, hogy megsemmisítse a polgári gyilkosságok bizonyítékait.
A polgármester azt állította, hogy az Oroszországgal szövetséges emberek összegyűjtik és elégetik Mariupol lakosainak holttestét.
Irina Verescsuk, miniszterelnök-helyettes evakuálásra szólítja fel Harkov, Donyeck és Luhanszk megye lakosait, írta meg a Kyiv Independent.
A keleti régiók lakóit szólította fel nyomatékosan arra, hogy meneküljenek ki, amíg lehetséges, mert további orosz bombázások elvághatják az evakuációs folyosókat.
⚡️Deputy PM urges residents of Kharkiv, Donetsk, Luhansk oblasts to evacuate.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 6, 2022
Iryna Vereshchuk called on the residents of these eastern regions to evacuate while it’s possible, warning that further Russian bombardments could cut off evacuation corridors.
A Kijev melletti Bucsa utcáján heverő holttestekről készült sokkoló képek valóban háborús bűncselekmények rémképét idézik, de a fotók önmagukban ritkán számítanak döntő bizonyítéknak az ilyen esetekben
– vélekedik Philip Grant nemzetközi jogi szakértő, a Trial civil szervezet vezetője.
A háborús bűncselekmények jogi bizonyítása és az elkövetők felelősségre vonása fárasztóan unalmas folyamat
– figyelmeztetett a szakértő, aki szerint a borzalmakról készült fényképek fontos részletekre világíthatnak rá, de nem mutatják meg az egész történetet.
Elővigyázatosnak kell lenni, mert volt már példa manipulációra, amikor tévesen értelmeztek eseményeket.
A szakértő példaként említette az 1989-ben Temesváron elkövetett vérengzésekkel kapcsolatos álhíreket, illetve az 1940-es Katyńi mészárlást, amelyet valójában szovjet katonák követtek el, de a nácikat vádolták meg vele.
Az utóbbi napokban nemzetközi felzúdulást keltettek azok a Bucsában készült fényképek, amelyeken tömegsírok láthatók, illetve hátrakötözött kezű vagy részben megégett holttestek az utcán.
Az oroszok szerdán erősen ágyúzni kezdték a Luhanszki terület ukránok által irányított felének közigazgatási központját, Szeverodonyeck városát és a környékbeli településeket. A Sky News azt írja: az utóbbi napokban az oroszok már arra készültek, hogy egy nagyobb offenzívát indítanak a Donbasz elfoglalására, és elképzelhető, hogy ez hamarosan megkezdődik.
Szeverdonyeckben a bombázások miatt legalább tíz többemeletes épület kigyulladt, az áldozatok számáról egyelőre nincs információ. Mindeközben az orosz Izvesztyija által nemrég közzétett felvételeken is az látható, hogy az oroszok megkezdték a harcokat Szeverodonyeck környékén.
The work of the BMP-2 in the area of Severodonetsk.#RussiaUkraineWar #UkraineWar #Europe #USA pic.twitter.com/5d6AdXRSmX
— Al.Molod (@almolod63) April 6, 2022
Mindeközben a Szeverodonyeck környékén lévő településeket is bombázták, Popaszna települését pedig Grád-rakétákkal is lőtték.
In the Luhansk region, one civilian was killed and five were injured in a day of Russian shelling. 11 houses were destroyed. Governor Serhiy Haidai was under heavy enemy fire in Rubizhne, Severodonetsk, Lysychansk, and Popasna.#ukraine #poland #russia #breakingnews #breaking pic.twitter.com/Kb8UQyv8dq
— Mateusz Sobieraj (@MateuszSobiera3) April 6, 2022
Az ukrán hadsereg szerda reggel még azt írta, hogy az oroszok egyelőre gyűjtik az erőt az offenzívához. Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó viszont nemrég azt mondta: 3-4 belül indulhat meg a teljes erejű támadás,
AMELY SZERINTE MÉG A MARIUPOLI, BUCSAI ÉS IRPINYI HADMŰVELETEKNÉL IS súlyosabb következményekkel járhat.
A kormányzó azt is közölte, hogy megkezdték a civilek evakuálását a térségből, de a folyamatot zavarják az orosz bombázások.
Grúzia fővárosának, Tbiliszinek a központjában óriásplakát hirdeti, hogy
Oroszország polgárai! Nem látunk szívesen titeket itt!
Oroszország 2008-ban támadta meg Grúziát. A kormányzat eddig nem állt ki határozottan Ukrajna mellett, valószínűleg azért, mert egyes elemzések szerint akár ők is lehetnek a következők, akik ellen invázió indulhat.
Kijevből tudósító kollégánk a minap megírta, hogy a Kreml célja Ukrajna kiéheztetése lehet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök most ennél is tovább ment, és azt mondta, hogy az orosz elnök az egész világ ellen használja „fegyverként” az éhséget; nemcsak az ukrán emberek, hanem a világ többi része ellen is.
Az államfő azzal kezdte beszédét, hogy szerinte az oroszok tudatosan semmisítik meg az ukrán termelőeszközöket és az infrastruktúrát. Felidézte, hogy az éjjel az oroszok légicsapást hajtottak végre egy olyan üzemanyag-tározó ellen, amelynek mezőgazdasági szempontból is fontos szerepe volt.
Olyan dolgokat semmisítenek meg, amelyek az emberek megélhetését biztosítják […]. Hogy miért csinálják ezt? Számukra az éhség is egy fegyver, egy fegyver az egyszerű emberek ellen, a hatalomgyakorlás eszköze
– mondta az ukrán elnök, aki az ír parlament előtt beszélt szerdán, majd azzal folytatta: „Ukrajna a világ egyik vezető élelmiszer-ellátó, -exportőr országa. A mi élelmünk nélkül több mint egy tucat országban élelmiszerhiány lesz, ez lesz a valóság több millió ember számára, különösen Észak-Afrikában.”
Politikai feszültség, erőszakos cselekmények lesznek emiatt, és újabb menekültek fognak érkezni [azokból az országokból]
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki ezt követően kritizálta a nyugati országokat amiatt, hogy nem hajlandóak erőteljesebb szankciókat bevezetni, és arra kérte az íreket, hogy győzzék meg az uniós tagállamokat ebben a kérdésben.
Nem vagyok hajlandó elviselni a döntésképtelenségüket
– szögezte le.
A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) tíz fellebbezést vett nyilvántartásba, amit orosz sportszövetségek és az Orosz Olimpiai Bizottságnak nyújtottak be azért, mert versenyzőiket a sportági világszövetségek kitiltották a nemzetközi eseményekről Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – írja az MTI.
Korábban írtuk, hogy az oroszok nem fellebbeznek, most viszont meggondolták magukat. Az újabb fellebbezők között van mások mellett az orosz korcsolya-, műkorcsolya-, biatlon-, evezős-, rögbi- és ritmikus gimnasztikai szövetség. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) február 28-án, négy nappal az ukrajnai háború kezdete után javasolta, a nemzetközi sportszövetségek akadályozzák meg az orosz sportolók részvételét a sporteseményeken.
A lengyel sportminiszter vádja szerint Oroszország pénzügyi erejét arra használja fel, hogy megszerezze a nemzetközi szövetségek vezető pozícióit.
Oroszország az elmúlt években agresszív politikát folytatott a diplomáciában, lényegében helyet vásárolt a legfontosabb sportszövetségek igazgatótanácsaiban úgy, hogy orosz tőkével rendelkező gazdag szponzor támogatta a jelöltet
– mondta Bortniczuk, név szerint említve Umar Kremljovot, a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség és Vlagyimir Liszint, a Nemzetközi Sportlövő Szövetség hivatalban levő orosz elnökét.
Szigorítjuk az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, hogy maximális nyomást tudjunk gyakorolni a Kremlre, az új csomag még csak a szénimportot érinti, viszont előbb vagy utóbb az orosz olajra és gázra is szankciókat kell kivetnünk – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az elnök a március a 24–25-i európai uniós csúcs következtetéseit taglaló vitában elmondta: meg kell szüntetni a függést az orosz fosszilis energiahordozóktól, európai szuverenitást kell kiépíteni. A csúcson az uniós tagállami vezetők megegyeztek a közös energiabeszerzésről, ami előrelépés lehet ezen a téren – idézi a belga politikust az MTI.
Egyre több család, akik meg vannak győződve arról, hogy a háború még évekig tarthat, úgy döntöttek, hogy jobb otthon szembenézni a veszélyekkel, mint menekültként élni – írja a New York Times.
A lvivi buszpályaudvaron várakozó főiskolai tanárnő, miután két hétig menekültként úton volt a lányával és egyéves unokájával, elege lett.
Senkinek sincs szüksége ránk. Senkinek nincs szüksége tanárokra. A cseh nyelv ismerete kötelező. Takarítónőnek készek lennének felvenni, de még akkor is lakást kellene találnom.
Sokan, akik az országban maradtak, Lvivben és más, a lengyel határhoz közelebb eső városokba menekültek, melyekről úgy gondolták, hogy biztonságosabbak, mint a déli és keleti városok.
A közelmúltban Lvivben végrehajtott rakétatámadások – többek között egy katonai kiképzőbázis és egy olajipari létesítmény ellen – több tucat ember halálát okozták, de a város nagyrészt érintetlen maradt.
Utazók és tisztviselők szerint az oroszok visszavonulása miatt néhányan visszatértek a fővárosba, Kijevbe.
Az amerikai és az orosz űrhajósok az ukrajnai háborúról is beszélgettek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) – közölte a nemrég visszatért amerikai űrhajós helyi idő szerint keddi beszámolójában. Hozzátette: baráti viszonyt ápolt az ISS-en megismert orosz társaival – írja az MTI.
Mark Vande Hei újságírók előtt elmondta: nem tért ki az ukrajnai háború témája elől a misszióján, sőt kényes kérdéseket is feltett orosz kollégáinak, akiket a sajtótájékoztatón remek szakembereknek, csodálatos embereknek nevezett.
A csapat jól együttműködött – jelentette ki Vande Hei, aki 355 nap után a múlt héten landolt a Szojuz űrkapszulával Kazahsztánban Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov orosz űrhajós társaságában. Az 55 éves Vande Hei megdöntötte Scott Kelly korábbi, 340 napos rekordját.
Visszatértekor a három űrhajós az ukrán nemzeti zászló színeiből – sárga-kék – összeállított overallt viselt, és ezt többen az ukrán néppel vállalt szolidaritásként értelmezték.
Az orosz kozmonauták ezt a feltételezést később visszautasították.
Ankara úgy döntött, hogy újra megnyitja kijevi nagykövetségét, amelyet biztonsági okokból ideiglenesen a román határ közelében található Csernyivcibe költöztetett március 11-én. A török diplomáciai képviselet kedd este a Twitteren bejelentette: visszatért az ukrán fővárosba. Az NTV török tévécsatorna úgy tudja, hogy a nagykövetség szerda reggel megkezdte feladatai ellátását Kijevben – írja az MTI.
Törökország a NATO tagja, és Moszkvával, illetve Kijevvel is jó viszonyban van. Ennek köszönhetően közvetítőként tud fellépni a felek között a konfliktus lezárása érdekében.
Jelentősen, éves összevetésben 43 százalékkal, 79 ezerre esett az új autók eladása Oroszországban márciusban.
Az Avtostat orosz elemzői intézet adatai szerint az idei első negyedévben összesen 264 ezer új autót értékesítettek az országban, 25 százalékkal kevesebbet a tavalyi azonos időszakhoz képest – írja meg az MTI.
Az Avtostat számításai szerint, miután januárban és februárban egyaránt 12 százalékkal esett vissza a személygépkocsi-eladás, a múlt hónapban felgyorsult a visszaesés az Ukrajna elleni orosz háború hatásaként. Számos importőr ugyanis felfüggesztette az orosz piacra irányuló szállításokat, miközben Oroszországban a legtöbb gyártószalag leállt, elsősorban az ellátási láncok megszakadása miatt.
Törökország független vizsgálatot követelt a hatalmas nemzetközi felzúdulást kiváltó bucsai tömeggyilkosság ügyében szerdán – írta meg az MTI.
A Kijevhez közeli Bucsában és Irpinyben elkövetett mészárlás képei, amelyek bejárták a sajtót, felkavaróak és elszomorítóak az egész emberiség számára
– írta közleményében az ankarai külügyminisztérium.
Az ukrajnai török nagykövetség hétfői Twitter-üzenetétől eltekintve ez volt az első hivatalos reakció a török kormány részéről arra a hírre, hogy holttestek százait találták azokon a területeken, ahonnan az orosz csapatok kivonultak.
Az orosz elnök „jó szándékú” lépésként, a béketárgyalások elősegítése végett rendelte el az orosz csapatoknak a kivonását Kijev környékéről – ezt mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán egy interjúban.
Egy jó szándékú lépést szerettünk volna tenni azért, hogy kedvező feltételeket teremtsünk a béketárgyaláshoz. Komoly döntéseket hozhatunk a tárgyalásokon, ezért Vlagyimir Putyin megparancsolta a katonáinknak, hogy hagyják el a régiót
– fogalmazott Peszkov, hozzátéve: a moszkvai kormány szeretne a tárgyalásokkal véget vetni a „különleges hadműveletnek”.
Az oroszok a múlt héten, az isztambuli béketárgyalás alatt jelentették be, hogy korlátozott mértékben visszavonják az erőiket Kijev környékéről. Ekkor azonban már az ukránok sikeres ellentámadásokat hajtottak végre a térségben, így egyesek szerint valójában az oroszok rákényszerültek arra, hogy visszavonuljanak, és nem „jó szándékból” tették ezt.
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter közölte, hogy 14 orosz jachtot foglaltak le a holland hatóságok.
The #Dutch government has arrested 14 yachts belonging to #Russians, NOS reports.
— NEXTA (@nexta_tv) April 6, 2022
12 of the yachts are still under construction, two others are in the country for maintenance. pic.twitter.com/N6z8ikQGv3
Elmondása szerint ezek közül 12-t még építettek Hollandiában, kettőn pedig karbantartási munkálatokat végeztek. A miniszter azt is közölte, hogy az épített jachtok közt 35 méternél hosszabb szuperjachtok is voltak.
Az orosz jachtok külföldön történő lefoglalására többek közt Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke reagált. Azt mondta: az oroszoktól gyakorlatilag ellopták ezeket a jachtokat, ezért Oroszország a nemzetközi bíróságon, peres úton megpróbálja majd visszaszerezni ezeket.
A katolikus egyházfő szerdai audienciáján Ukrajnából menekült gyermeket fogadott, és azt kérte, hogy vessenek véget a háborúnak.
Pope Francis holds up a flag which has arrived from Bucha in Ukraine and stands with a group of Ukrainian children at this morning’s general audience. “We must not forget the Ukrainian people”. @Pontifex @VaticanNews pic.twitter.com/C3Liqy0Zmf
— Chiara Porro (@AusAmbHolySee) April 6, 2022
Nem szabad elfelejtenünk az ukrán népet
– hangsúlyozta az egyházfő, aki az audiencián egy Bucsából érkezett ukrán zászlót is felmutatott és megcsókolt.
Pope Francis kisses a flag he received from the “martyred city” of #Bucha 🇺🇦 at today’s weekly general audience in the Vatican. (Screen grab: Vatican Media livestream) pic.twitter.com/BiYJ8R08UA
— Mary Shovlain (@maryshovlain) April 6, 2022
Ha a nemzetközi közösségi nem lép fel Oroszország ellen, akkor további, a bucsai tömegmészárlásokhoz hasonló incidensekre kerülhet sor – mondta szerdán Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.
A kormányfő – aki korábban már összeállított egy tízpontos tervet az oroszok ellen – azt kérte, hogy az Európai Unió egy újabb szankciós csomag részeként
Műholdképek tanúsága szerint legalább kilenc holttest hetekig hevert Bucsa utcáin, ami cáfolja az oroszok állítását, hogy nem ők a felelősek a városban történt vérengzésért. Számos áldozat kezei hátra voltak kötözve, ami azt valószínűsíti, hogy kivégezték őket – írja a Sky News.
Hétfőn Oroszország azt állította, hogy a városban talált áldozatokat az orosz hadsereg kivonulása után helyezték oda. A most megjelent felvételek aláássák ezeket a nyilatkozatokat.
Az Oroszországban, az ukrán határ közelében fekvő belgorodi régió kormányzója szerda délelőtt egy bombafenyegetésre hivatkozva elrendelte az összes környékbeli iskola és óvoda kiürítését.
Ez az a város, ahol múlt hét pénteken egy erős légicsapást hajtottak végre. Az oroszok szerint Ukrajna áll az akció mögött, az ukránok azonban ezt később tagadták.
A hatóságok szerint most az orosz titkosszolgálat értesült arról, hogy bombákat helyezhettek el a közintézményekben, ezért az épületeket átvizsgálják.
‼️All schools in the #Belgorod region, #Russia have been evacuated due to reports of mines, the mayor of Belgorod said. pic.twitter.com/sAHBwqvXY8
— NEXTA (@nexta_tv) April 6, 2022
Nem sokkal az épületek kiürítése után pedig légvédelmi rakétákat lőttek ki a város felett, erről az incidensről még semmit sem lehet tudni.
Missiles launched over Belgorod this morning, possible air defense https://t.co/NUX7v71ALf #Ukraine pic.twitter.com/gNJelOHrRb
— Liveuamap (@Liveuamap) April 6, 2022
Az oroszok légicsapást hajtottak végre egy üzemanyag-tározó ellen a Dnyipropetrovszki területen.
Last night /
— Aleph א 🇺🇦 (@no_itsmyturn) April 6, 2022
Dnepropetrovsk oblast#Ukraine🇺🇦 pic.twitter.com/wZOuBONDlT
Az ukrán katasztrófavédelem szerint az épület egész éjjel nagy lánggal égett, és szinte teljesen megsemmisült, a tűzoltók még reggel is oltották a tüzet.
Az ukrán hadsereg szerda reggeli becslése szerint már körülbelül 18 600 orosz katona esett el az invázió kezdete óta.
Azt írták, hogy ezenkívül az oroszok vesztettek körülbelül
A közösségi médiában közzétettek egy drónfelvételt azokról a lövészárkokról, amelyeket az orosz katonák Csernobil közelében ástak.
Drone video of trenches excavated by Russians in the Chernobyl radiation area pic.twitter.com/nDI9x73fP1 https://t.co/irhGhnu9BY via @eskelinen_antti #Ukraine
— Liveuamap (@Liveuamap) April 6, 2022
A múlt héten derült ki, hogy sugárbetegségben szenvedő orosz katonákat szállítottak Belaruszba, akik korábban Csernobil közelében, a Vörös-erdőben felverték a radioaktív port a harcjárműveikkel, majd beásták magukat a sugárszennyezett talajba úgy, hogy védőfelszerelés sem volt rajtuk.
Az orosz katonák nem sokkal később elhagyták Csernobilt (bár a radioaktív területen utána még maradhattak orosz csapatok). Az erőmű viszont biztos, hogy ismét ukrán kézre került.
Vasárnap reggel a csernobili atomerőmű vezetője is megerősítette, hogy az orosz katonák lövészárkokat ástak és aknákat telepítettek a radioaktív körzetben. Elmondása szerint
az orosz katonáknak hetvenéves felszereléseket adtak a radioaktív sugárzás mérésére, így nem voltak tisztában a kockázatokkal.
Az ukránok becslése szerint körülbelül 1500 orosz katona tartózkodott a csernobili atomerőmű területén. Ráadásul a területen áthaladó tankokra „feltapadhatott a szennyezett talaj és sár” is. A járművek Kijev térségébe mentek tovább, így a hatóságoknak még ott is ellenőrizniük kell a radioaktív hulladékot és a sugárzást.
Sőt, később az Oroszországba és Fehéroroszországba visszavonuló katonák egy része is Csernobil környékén vonult át, vagyis még oda is juthatott a sugárszennyezett talajból.
A brit védelmi minisztérium hírszerzésének szerdai közleménye szerint folytatódnak az orosz légicsapások és heves harcok az ostromlott kelet-ukrajnai Mariupolban – írja a CNN.
A város humanitárius helyzete egyre romlik és a még ott tartózkodó 160 ezer lakos többségének nincs világítása, gyógyszere, fűtése vagy vize
– áll a közleményben.
Az orosz erők akadályozzák a humanitárius segélyszállítmányok bejutását, ezzel valószínűleg arra akarják készteti a védőket, hogy megadják magukat – tették hozzá.
Az ukrán hadsereg kedd reggeli hadműveleti tájékoztatójában azt írta, hogy az oroszok elsősorban még mindig ahhoz az offenzívához gyűjtik az erőt, amelynek a célja a Donbasz teljes elfoglalása lehet majd.
Az oroszok március végén jelentették be, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” első része lezárult, és innentől kezdve elsődleges céljuk a Donbasz elfoglalása lesz. Ehhez az offenzívához csoportosították át erőiket az utóbbi napokban, és ez még mindig zajlik.
Az ukrán hadsereg tájékoztatójából összességében az látszik, hogy a harcok intenzitása a legtöbb területen csökkent, Harkivot azonban még mindig ostromolják, bombázzák az oroszok, valamint a Donbasz több városánál már most is kisebb akciókat hajtanak végre (az ukránok szerint sikertelenül).
Az ukrán hadsereg közzétett egy videót, amelyen a Brovari kerület falvai láthatóak.
A videón többek közt kilőtt harcjárművek mellett legelésző tehenek, kiégett épületek – köztük egy iskola –, kirabolt boltok, szétroncsolt autók láthatóak.
India ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elítélte a bucsai tömegmészárlást, és egy független, nemzetközi vizsgálat indítását javasolta az ügyben.
Az indiaiak eddig tartózkodtak attól, hogy bármilyen formában elítéljék az orosz inváziót. A mostani nyilatkozatban szintén nem említették Oroszországot, azt viszont kimondták, hogy elítélik a történteket.
A nyilatkozattételre nem sokkal azt követően került sor, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett Szubramanyam Jaisankar indiai külügyminiszterrel, és azt kérte tőle, hogy ítéljék el az orosz agressziót. Nem sokkal korábban a Fehér Ház egyik indiai származású tisztviselője figyelmeztette az országot arra: következményekkel kell számolniuk, ha kijátsszák az oroszellenes szankciókat.
Múlt héten egyébként az orosz külügyminiszter is járt Indiában, és az olcsó olaj ígéretével próbálta megvásárolni a támogatásukat.
Magyarország területére 2022. április 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4204 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3463 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 695 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.
Az Egyesült Államok életmentő, a biológiai és vegyi fegyverek ellen védelmet nyújtó felszereléseket szállít Ukrajnának – közölte egy amerikai tisztviselő a Reuters-szel.
Azt mondta, hogy e felszereléseket a kijevi kormány kérte tőlük. A szállítást már meg is kezdték és a közeljövőben rendszeresen érkeznek majd az újabb és újabb szállítmányok.
Az oroszok és ukránok az utóbbi hetekben többször is megvádolták egymást azzal, hogy a másik fél biológiai vagy vegyi fegyverekkel akar csapást végrehajtani ellenük.
Az ukrajnai háború elől 2022. április 5-én 600 ember, köztük 216 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba – közölte a Budapesti Rendőrfőkapitányság.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 37 ember, köztük 22 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
Egy felvétel szerint egy ukrán T-64BV típusú harckocsi egyedül szállt szembe egy egész orosz konvojjal és legalább egy járművet megsemmisített.
#Ukraine: Remarkable footage of a single UA T-64BV tank engaging a #Russian convoy, destroying a BTR-82A from an ambush position. Though other shots miss, appears that this held up the convoy enough for UA indirect fire to strike it. pic.twitter.com/AN29pj4TCy
— Anil Kumar Verma (@AnilKum72772858) April 6, 2022
Az ukrán páncélos egy szétlőtt, égő településen, a törmelék mögött rejtőzve támadt rá egy többnyire páncélozott szállítójárművekből álló orosz konvojra. A videóból az látszik, hogy a harckocsinak az egyik lövéssel sikerült megsemmisítenie az egyik, BTR-82A típusú orosz járművet, az oroszok viszont a füsttel borított környezetben nem tudták megállapítani, hogy honnan lőnek rájuk és vaktában tüzelve próbáltak meg válaszolni.
A harckocsi elég hosszú ideig feltartotta az orosz konvojt ahhoz, hogy az ukrán tüzérség is csapást hajtson végre ellenük. Úgy tudni, hogy a harckocsinak a rajtaütés után sikerült visszavonulnia.
Az ukránok már korábban is próbáltak végrehajtani efféle rajtaütéseket az orosz konvojok ellen. Egy ilyen akció látható például az alábbi, három héttel ezelőtti videón is:
🔴 Ukraine War - Ukrainian Soldiers Knock Out Russian Tank With NLAW In Point Blank Ambush#Russia #Ukraine pic.twitter.com/Q6RNzYcZbj
— Pitbull (@Willian87420216) March 12, 2022