A Luhanszki terület regionális központjában új temető létesült az 53 napja tartó háború miatt. A luhanszki lakosokat felszólították, hogy hagyják el a régiót, amíg csak tehetik. Erről Szerhij Hajdaj, a Luhanszki területi államigazgatás elnöke számolt be – írja az Unian.
Elmondása szerint ez idő alatt több mint 400 embert temettek el Szeverodonyeckben.
A városban még mindig körülbelül 20 000 lakos él, február 24-e előtt 130 ezren voltak
– mondta Hajdaj, akinek a becslése szerint csak a Luhanszki területen 80 ezer embert kell evakuálni.
Korábban a mai napon Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes és az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter azt mondta, hogy nem született megállapodás a tűzszünetről az orosz megszállókkal, a humanitárius folyosókat ezért nem nyitják meg.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Tartsanak velünk hétfőn is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!
Az orosz–ukrán háború 53. napján ezek voltak a legfontosabb történések:
Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó közölte, hogy orosz támadás ért egy templomot a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városában.
Hajdaj szerint az orkok – amely becsmérlő ukrán kifejezés az orosz csapatokra – virágvasárnap ágyúzták a szeverodonyecki templomot.
A CNN beszámolója szerint sok ukrán ünnepelte a virágvasárnapot április 17-én a Julianus-naptár szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában elmondta, hogy meghívta Ukrajnába Emmanuel Macron francia elnököt.
Azt hiszem, szeretne lépéseket tenni annak érdekében, hogy Oroszország párbeszédet kezdeményezzen velünk. Elmondtam neki, szeretném megértetni, hogy ez nem háború, ez semmi más, csak népirtás.
Ukrajna 50 milliárd dolláros pénzügyi támogatást kért a G7-országoktól, és 0 százalékos kuponkötvények kibocsátását is fontolgatja, hogy a következő hat hónapban fedezze a háború miatt kialakult költségvetési hiányt – mondta Oleh Usztenko, az ukrán elnök gazdasági tanácsadója vasárnap.
Oleh Usztenko a nemzeti televízióban azt nyilatkozta, hogy ezeket a lehetőségeket aktívan megvitatják – írja a Reuters.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint eddig háromezer ukrán katona halt meg az Oroszország elleni háborúban.
Ahol el vannak zárva a városok – Herszon, Mariupol, Bergyanszk –, nem tudjuk, hány civil vesztette életét
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy körülbelül 2500-3000 katonát vesztettek, szemben az orosz hadsereggel, amelynek 19-20 ezer katonája halt meg eddig a háborúban.
Andrij Sevcsenko sejtette, hogy 2014 csak az ukrán–orosz háború kezdete. Az ukrán válogatott szövetségi kapitánya beszélt az oroszokhoz való viszonyulásáról is – írja az Unian.
A 45 éves Sevcsenko Dmitro Gordonnak adott interjút: a Krím 2014-es annektálása és a donbászi ellenségeskedések kitörése után gyakorlatilag nem volt már kapcsolata az orosz sajtóval. Volt egy olyan érzése, hogy ez csak a kezdet, de nem tudta teljesen elhinni, hogy lehetséges egy ilyen lépés Putyin részéről.
Most már teljesen negatívan viszonyulok az orosz világhoz. Nem érzékelem azt. Semmi nem igazolhatja, amit az ukrán néppel tesznek. Ez nemcsak háború, hanem népirtás is!
– fakadt ki az aranylabdás ukrán ikon, aki sokszor elsírta már magát a háború kezdete óta. Számára az a fő szempont, hogyan tud segíteni, és mit tud tenni honfitársaiért.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság eddig 16 347 menedékkérelmet regisztrált Magyarországon a háború kezdete óta – írja az MTI.
Az idegenrendészet közleménye szerint a hétvégén is érkeznek a budapesti, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálatra az orosz–ukrán konfliktus elől menekülők. A menedékstátusz iránti kérelmeket az ünnepek alatt is be lehet nyújtani.
A főigazgatóság dolgozói folyamatosan rögzítik a külföldiek adatait és kérelmeit, hogy a tartózkodásra jogosító szükséges okmányokkal lássák el a segítséget kérőket.
Az orosz Honvédelmi Minisztérium jelentése szerint az orosz légvédelem lelőtt két ukrán MiG–29-est a harkivi régióban.
Az orosz légvédelmi rendszerek két ukrán MiG–29-es repülőgépet lőttek le a levegőben Fedorovka és Zavodi közelében
– közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője, hozzátéve, hogy egy ukrán drónt is megsemmisítettek.
A Kreml aggódik a NATO-erők megnövekedett aktivitása miatt az Északi-sarkvidéken – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség Nyikolaj Korcsunov orosz nagykövetre hivatkozva – írja a Sky News.
Korcsunov aggodalomra okot adónak nevezte a térségben a közelmúltban folytatott tevékenységet, és azt mondta, hogy az biztosan nem járul hozzá a térség biztonságához:
Az ilyen tevékenység felveti a nem szándékos incidensek kockázatát, amelyek a biztonsági kockázatokon túl komoly károkat okozhatnak az északi-sarkvidéki ökoszisztémában is.
A nagykövet nem részletezte, hogy milyen típusú incidensre utalt, de megjegyzései hetekkel az után hangzottak el, hogy Finnország és Svédország egy közös NATO-hadgyakorlatot tartott.
Az orosz hadsereg katonái menekülnek az Orosz Föderáció gyakorlótereiről, amiről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be a Facebookon közzétett műveleti összefoglalóban.
Több mint ötven olyan esetet észleltek, amikor a személyzet engedély nélkül megszökött a táborokból a kiképzéseken, mielőtt az egységeket az Ukrajna elleni háborúba küldték volna az Orosz Föderáció területén lévő gyakorlóterekről
– olvasható a jelentésben.
Azt is megjegyzik, hogy az emberi erőforrások hiánya miatt a megszállók megpróbálják az ideiglenesen megszállt területek helyi lakosait is háborúba küldeni. Férfiak kényszersorozása indult meg Izjum városában is a Harkivi területen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök altengernagyi rangot adományozott Olekszij Nyizspapának, az ukrán haditengerészeti erők parancsnokának – írja az Unian.
A kinevezés okát hivatalosan nem nevezték meg, Viktorija Sztrahova, az elnöki hivatal tanácsadója azt mondta, hogy a döntés a már mindenki által ismert „briliáns hadművelet” miatt született.
Mint ismert, a Moszkva nevű hadihajó csütörtökön süllyedt el egy robbanás és tűz után, amelyet Ukrajna szerint rakétacsapás okozott, míg Oroszország szerint a károkat a fedélzeten lévő lőszerek robbanása idézte elő.
Az ukrán erők a délkeleti Mariupol kikötővárosban továbbra is harcolnak, és nem adták meg magukat – közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a CNN tudósítása szerint.
„A város (Mariupol) még mindig nem esett el. Még mindig ott vannak a katonai erőink, amelyek a végsőkig harcolni fognak” – mondta Smihal az ABC News This Week című műsorában, miután vasárnap lejárt az oroszok által a kijevi erők számára meghatározott határidő a megadásra.
Ukrajnában egyetlen nagyváros sem esett el. Csak Herszon van az orosz katonai erők ellenőrzése alatt, de az összes többi város ukrán ellenőrzés alatt áll
– hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a környező területek néhány városa „ostrom alatt áll, de még mindig ukrán ellenőrzéssel”.
Smihal elmondta, hogy eddig több mint 900 ukrajnai várost, települést és falut szabadítottak fel az orosz megszállás alól.
A diplomácia jelenlegi helyzetét firtató kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Ukrajna felkészül a háború megállítására, ha az diplomáciai úton lehetséges. Ha azonban Oroszország nem hajlandó tárgyalásokat folytatni, akkor
nem adjuk meg magunkat, nem hagyjuk el az országunkat, a családjunkat, a földünket, abszolút a végsőkig, a győzelemig fogunk harcolni ebben a háborúban.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az ostromlott Mariupolban kialakult rettenetes helyzet lehet a vörös vonal a tárgyalásokon.
Kuleba a CBS Newsnak adott interjújában elárulta, hogy a közelmúltban nem volt diplomáciai kommunikáció Oroszország és Ukrajna között külügyminisztériumi szinten.
Tárgyalócsoportok tartják a kapcsolatot, amelyek különböző intézmények képviselőiből és parlamenti képviselőkből állnak, ám magas szintű tárgyalások nincsenek
– közölte Kuleba, aki arra számít, hogy a következő hetekben fokozódnak a harcok Kelet-Ukrajnában.
Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta a megszálló erők már fegyvereik húsz százalékát elvesztették – mondta Szergej Zgurec, a Defense Express igazgatója az Uniannak.
Ha abból a felszerelésből számolunk, ami az invázió előtt Ukrajna határainál sorakozott, akkor elmondható, hogy a teljes arzenál húsz százalékát megsemmisítettük
– fogalmazott a szakértő. Majd hozzátette, Oroszország még soha sem szenvedett ekkora veszteséget a felszereléseiben.
Egy hónap alatt több felszerelést semmisítettünk meg, mint amennyit Oroszország több háborúban elvesztett. Vagyis egy hónap alatt több repülőgépet és egyéb felszerelést lőttünk le, mint amennyit Oroszország két csecsen háborúban és a szíriai háborúban elveszített
– fejtette ki Szergej Zgurec.
A Luhanszki terület regionális központjában új temető létesült az 53 napja tartó háború miatt. A luhanszki lakosokat felszólították, hogy hagyják el a régiót, amíg csak tehetik. Erről Szerhij Hajdaj, a Luhanszki területi államigazgatás elnöke számolt be – írja az Unian.
Elmondása szerint ez idő alatt több mint 400 embert temettek el Szeverodonyeckben.
A városban még mindig körülbelül 20 000 lakos él, február 24-e előtt 130 ezren voltak
– mondta Hajdaj, akinek a becslése szerint csak a Luhanszki területen 80 ezer embert kell evakuálni.
Korábban a mai napon Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes és az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter azt mondta, hogy nem született megállapodás a tűzszünetről az orosz megszállókkal, a humanitárius folyosókat ezért nem nyitják meg.
Az Azov ezred különleges egysége, a Kraken elbontotta Zsukov marsall harkivi szobrát, amit azzal indokoltak, hogy Georgij Zsukov szovjet tábornok 400 ezer ukrán haláláért felelős – közölte Konsztantyin Nyemicsev, a különleges egység egyik vezetője a Korrespondent szerint.
Az orosz nyomozóbizottság válaszul büntetőeljárást indított az emlékmű lerombolása miatt. Az oroszok szerint az ukrán nacionalista fegyveres alakulatok tagjai speciális felszereléssel lebontották Zsukov marsall emlékművét, ezzel Oroszország azon érdekeit sértik, hogy megőrizzék a Szovjetunió második világháborús történelmi emlékeit és a fasizmus feletti győzelemben játszott kulcsfontosságú szerepét – írja a TASZSZ.
A Prikarpattya futballklub, amely az ukrán bajnokság első ligájában játszik, kiváló példát mutatott bátorságból és hősiességből – írja az Unian. A klub 14 játékosa, valamint a csapat edzői azonnal hűségesküt tettek Ukrajnának, és csatlakoztak a fegyveres erőkhöz, hogy megküzdjenek az orosz megszállókkal.
A Prikarpattya csatára, Vaszil Csucsura így kommentálta a csapat döntését:
Amikor a katonai komisszár elmagyarázta nekünk, hogy fokozatosan kiképeznek minket, megadják az alapokat, és megmutatják, hogyan kell fegyvert fogni, harcolni, úgy döntöttünk, hogy csatlakozunk a sereghez. Már megismerkedtünk a támadófegyverrel, megtanították, hogyan kell szétszerelni, tisztítani és lőni.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, biztos abban, hogy Oroszország ellenáll a nyugati konfrontációnak – írja a TASZSZ.
Képesek vagyunk rá
– mondta vasárnap a Rosszija 1 televízióban a műsorvezető kérdésére, hogy Oroszország a Szovjetunióval ellentétben túléli-e a Nyugattal való szembenállást.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy modern körülmények között egyetlen ország sem lesz képes megőrizni dominanciáját. Az elnök szerint a Szovjetunió összeomlása után kialakult egypólusú világ pillanatnyilag darabjaira hullik.
Harkiv városközpontja ismét fegyverektől volt hangos vasárnap, a támadásban öten meghaltak, és 13-an megsebesültek – közölték a helyi hatóságok.
A jelentésben közölték, hogy a helyszínen mentőszolgálatok dolgoznak.
Ukrajna közölte legfrissebb adatait arról, hogy Oroszország mekkora veszteséget szenvedett el a háború kezdete óta – írja a Sky News. Azt állítják, hogy 20 300 orosz katona vesztette eddig életét, 2002 darab páncélozott harcjármű pedig megsemmisült.
A megsemmisült katonai eszközök között 146 helikopter és 773 harckocsi is szerepel.
A Sky News egyelőre nem tudta hitelesíteni ezeket az állításokat.
Múlt hónapban Moszkva azt állította, hogy 1351 katonája halt meg az ukrajnai háború közepette. A NATO március 24-i becslése szerint azonban akár 15 ezer orosz katona is életét veszíthette.
Information on Russian invasion
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) April 17, 2022
Losses of the Russian armed forces in Ukraine, April 17 pic.twitter.com/fJsr11Dj2T
Justin Welby, Canterbury érseke vasárnapi húsvéti prédikációjában felszólította Oroszországot, hogy hirdessen tűzszünetet, és vonuljon ki Ukrajnából – írja a Sky News.
Az anglikán egyház vezetője a canterburyi székesegyházból szólva azt mondta, hogy az ukránok most „halálos félelemben” ébrednek, és felszólította az ott lévőket, hogy száműzzék a háború sötétségét:
Az ukránok most a háború zajára és a terror beteges valóságára ébredtek halálos félelemben. Ez a béke útjai újrarendezésének ideje, nem pedig annak, amit Bismarck vérnek és vasnak nevezett. Krisztus győzzön! Száműzze a háború sötétségét!
Justin Welby végül a béketárgyalások melletti elkötelezettségre szólított fel. Egy szokatlanul nyers politikai megjegyzésben pedig elítélte a brit kormány közelmúltbeli tervét, hogy egyes menedékkérőket Ruandába küldjön.
Boris Johnson brit miniszterelnök a Twitteren közzétett videóban húsvéti üzenetét tolmácsolva tisztelgett „Ukrajna keresztényei előtt, akár ma ünneplik a húsvétot, akár később, ebben a hónapban, akik számára Krisztus reményteli üzenete, az élet győzelme a halál és a jó győzelme a rossz felett idén talán minden korábbinál jobban visszhangzik”.
Johnson ukránul is szólt, és egy zsoltárra hivatkozva azt mondta:
Legyetek erősek és bátrak a szívetekben mindnyájan, akik az Úrban bíztok! Húsvét azt üzeni nekünk, hogy a sötétségen túl van fény, hogy a szenvedésen túl van megváltás.
Wishing Christians around the world a happy and blessed #Easter, including the Christians of Ukraine – whether you are marking Easter today or later this month.
— Boris Johnson (@BorisJohnson) April 17, 2022
May the risen Christ’s message of hope bring you strength.
1/2 pic.twitter.com/ChRimI3hzG
Az orosz haditengerészet vezetője találkozott a Moszkva csatacirkáló legénységének túlélőivel, írta meg a Sky News.
Az ország védelmi minisztériuma által közzétett képeken látható, amint a legénység tagjait fogadja Nyikolaj Jevmenov admirális a krími Szevasztopolban.
A főparancsnok egy közlemény szerint közölte a legénységgel, hogy továbbra is a haditengerészetnél fognak szolgálni.
Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő a BBC-nek elmondta, hogy a Mariupolban lévő ukrán katonák nem fogják megadni magukat Oroszországnak.
Tegnap beszéltem velük, és tudom, hogy a végsőkig harcolni fognak
– közölte.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a Mariupolban lévő ukrán harcosok likvidálása véget vetne a háború befejezéséről szóló béketárgyalásoknak.
Oroszország közölte, hogy garantálja az ukrán katonák életét, amennyiben leteszik a fegyvert, a Kreml pedig hozzátette, hogy a városban már csak ukrán katonák maradtak egy óriási acélműben.
Goncsarenko szerint a Mariupolban kialakult helyzet „valóságos népirtás”, és becslése szerint mintegy 100 ezer civil tartózkodik a városban. Hozzátette, hogy szerinte „több mint 20 ezer ember” halt meg az ostromlott kikötővárosban.
Az ukrajnai Kramatorszk városa szinte teljesen kiürült. Csupán néhány bevásárlóközpont, étterem és szálloda tart még nyitva. A főutakon a házak ablakai be vannak deszkázva. Sok lakos elhagyta otthonát, és átköltözött a környező falvakba, ahol talán nagyobb biztonságban vannak, írja helyszíni riportjában Isobel Koshiw, a The Guardian helyszíni tudósítója.
Néhány helyi lakos úgy sétál az utcákon, mintha nem hallaná a légiriadót, sem a becsapódó bombák robbanásait.
Minden elemzés szerint most az itteni, luhanszki régióra fog áttevődni a hadműveletek súlypontja.
Nem félek a bombázásoktól. De Hosztomel és Bucsa után a katonáktól igenis félek
− nyilatkozta a riporternek a szomszédos Kreminna városában Viktoria Szlobodjanszk, 61 éves nyugdíjas angoltanár, aki már jelentkezett önkéntesnek az ukrán hadseregbe.
Több mint 200 000 fontot gyűjtött össze a Save the Children Ukraine felhívására egy 12 éves fiú. A Cumbriából származó Gabriel Clark a múlt hónapban vált ismertté, miután édesapja, Richard felszólította az embereket a közösségi médiában, hogy kövessék fia Instagram-fiókját, és osszák meg a képeket a gyerek kézműves alkotásairól, számol be róla a Sky News.
A wee thread about a young boy and the tweet that got away. Feel free to RT.
— Richard R Clark ** (@rclarkie) April 15, 2022
Three weeks ago my youngest, Gabriel 12, came home upset. His love of woodwork was not deemed cool, nor was only having 6 followers on his instagram. 1/15 pic.twitter.com/FRGQ6GCMzM
Károly herceg méltatta azt a több ezer britet, aki felajánlotta otthonát az ukrán menekültek számára, akik, mint fogalmazott, most „lélekölő szomorúsággal és nehézségekkel néznek szembe” a mai háború közepette. Húsvétvasárnapi üzenetében a walesi herceg a konfliktusok során „a múlt által megsebzett, a jövőtől félő”, lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek millióihoz szólt.
„Fáj a szívem a konfliktusok vagy üldöztetések ártatlan áldozatainak szenvedései miatt. Azok, akikkel találkoztam, elmondhatatlan tragédiákról meséltek, amikor arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek hazájukból, és menedékre leljenek, távol otthonuktól” – így Károly herceg a SkyNews szerint.
Még március közepén gyilkolhattak meg az orosz megszállók egy Ilja Navalnij nevű férfit a Kijevtől nem messze lévő Bucsában – írta meg a Mediazona a német Bild orosz nyelvű Telegram-csatornája alapján.
Úgy tudni, a lap riporterei korábban egy Marija nevű nővel beszéltek a városban.
Állítása szerint a lépcsőházukban találkoztak még március 12-én Ilja Navalnijjal, aki ki akart menni az utcára elszívni egy cigarettát.
Bár a férfinak jelezték, hogy a környéken katonák vannak, ő mégsem hallgatott rájuk: nem sokkal később lövésekre figyeltek fel, a 60 éves férfit végül holtan találták meg a személyi igazolványával.
A szomszédok feltételezése szerint Ilja Navalnijt az Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki vezető családnevével való egyezés miatt ölhették meg.
A hírek szerint Ilja Navalnij abban a Csernobilhoz közeli, Zaleszje nevű faluban született, ahol Alekszej Navalnij édesapja is.
Összesen 446 menekülőnek segítettek az ott dolgozók nagyszombaton a budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton – tájékoztatta az MTI-t Budapest Főváros Kormányhivatala.
A közlés szerint 89-en töltötték az éjszakát a létesítményben. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot és internetelérhetőséget is biztosítanak az ott lévőknek.
A tranzitponton a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában.