Az európai országoknak tisztelettel kell viszonyulniuk Oroszországhoz és Belaruszhoz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta belarusz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.
Lukasenka a találkozó nyilvános részén azt hangoztatta, hogy Európa jövője közös Oroszországéval és Belaruszéval.
Közös Oroszországéval, amelynek mindene megvan, amire csak szükségük van. Nekik meg olyanjuk van, amit mi is megvásárolhatunk tőlük: technológiájuk van, meg egyéb dolgaik. Mi kell még nekik? Csak felelős döntéseket kell hozniuk
– hangsúlyozta a belarusz elnök.
És tisztelettel kell viszonyulniuk hozzánk
– mondta Putyin.
Lukasenka egyebek között hangot adott véleményének, hogy azok az oroszok, akik külföldre távoztak az oroszországi részleges mozgósítás miatt, haza fognak térni. Úgy vélekedett, hogy a 25 millió mobilizálható ember közül csak 30-50 ezer ember utazott el, olyanok, akik egyébként sem lennének „a mi embereink”.
„Hadd fussanak! Visszajönnek” – mondta Lukasenka, azt állítva, hogy – a Nyugat által megkérdőjelezett hitelességű és érvénytelennek tartott – 2020-as belarusz elnökválasztást követően több ezer olyan ember hagyta el Belaruszt, aki most „visszakéredzkedik”.
Újabb orosz kínzókamrát találtak az ukránok a visszafoglalt területeken, Harkiv közelében – közölte a vezérkar.
A kínzókamrában egy összetákolt villamosszékre is bukkantak.
A képhez azt írták, így néz ki egy orosz villamosszék, ami „az orosz hóhérok és szadisták kínzóeszköze, amellyel ukránokat kínoztak”.
Another russian torture chamber in the de-occupied territories near Kharkiv.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) September 26, 2022
This is what a russian electric chair looks like. Only this is not an instrument of justice for criminals, but a tool for russian executioners and sadists who tortured Ukrainians. pic.twitter.com/c0FIN2Mm1n
Maia Sandu moldovai elnök kijelentette, hogy országa visszavonhatja azok állampolgárságát, akik Ukrajnába mennek harcolni az oroszok oldalán írta meg a The Guardian.
Sandu szerint fennáll a veszélye annak, hogy néhány, moldovai és orosz kettős állampolgársággal rendelkező személyt behívnak az oroszok.
Ennek megakadályozására elemezzük annak lehetőségét, hogy visszavonjuk azon orosz útlevéllel rendelkező személyek moldovai állampolgárságát, akik az agresszor oldalán harcolnak
− mondta Sandu.
Felgyújtotta magát egy férfi a nyugat-oroszországi Rjazan városának buszpályaudvarán, így tiltakozva a mozgósítás ellen – írja a Sky News.
A helyi híreket közlő Telegram-csatornára egy videót is posztoltak, amelyen egy férfit vezetnek ki, akire egy kék lepedőt terítettek.
A bejegyzés szerint a férfi azt kiabálta, hogy nem akar részt venni a háborúban.
Csaknem 17 ezer orosz állampolgár lépte át Finnország határát a hétvégén, ami 80 százalékos növekedés az egy héttel korábbi adathoz képest – közölték hétfőn a finn hatóságok.
A határforgalom kissé megnyugodott hétfőn kora reggel, de mozgalmasabb maradt, mint az előző hetekben – mondta Taneli Repo, a finn délkeleti határőrség kapitánya.
A sorok továbbra is kissé hosszabbak, mint általában
– tette hozzá a Reuters szerint.
Vlagyimir Putyin szerda reggel részleges katonai mozgósítást jelentett be Oroszországban, és alá is írta az erről szóló rendeletet. Az orosz elnök szerint a mozgósítás csupán azokat a tartalékosokat érinti, akik korábban sorkatonai szolgálatot teljesítettek, illetve harci tapasztalattal rendelkeznek. Ezt követően tömegével kezdtek el menekülni az oroszok, a repülőjegyek azonnal elfogytak.
Csehország fővárosában, Prágában találkozott egymással Karácsony Gergely főpolgármester és Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere – erről előbbi osztott meg egy bejegyzést saját közösségi oldalán.
Karácsony Gergely posztjában az egyik hozzászólásban későbbre ígért részleteket.
Szergej Cekov krími szenátor a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint az orosz határ lezárására szólított fel. Cekov nem titkolta, hogy megtiltaná a külföldre utazást azoknak, akiket az életkoruk alapján besorozhatnának az orosz hadseregbe.
Cekov hozzátette, hogy a törvény kijátszásáért járó bírságot 3000-ről 50 ezer rubelre kell emelni, írja a Guardian.
Több mint 40 települést ágyúztak az oroszok az elmúlt 24 órában – közölte egy ukrán tisztviselő hétfőn.
Az Ukrán Fegyveres Erők jelentése szerint Oroszország öt rakétát, tizenkét légitámadást és több mint 83 támadást hajtott végre rakétameghajtású gránátokból.
Ukrajna déli és délkeleti részén összesen több mint 40 település érintett, amire válaszul az ukrán légierő 33 támadást indított, amelyek 25 ellenséges területet értek el – írja a Sky News.
Rakétatámadást indítottak az oroszok a város szélén lévő ipari övezet ellen – erről Alekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere számolt be a Telegramon.
A városvezető szerint a támadás hétfőn hajnali 5 óra körül történt.
Az elsődleges információk szerint az épületek ablakai betörtek, ajtók, tetők rongálódtak meg, valamint részben megsemmisült egy raktár is.
Kazahsztán nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai régiók esetleges Oroszországhoz csatolását az ott rendezett népszavazások nyomán − jelentette be hétfőn a közép-ázsiai ország külügyminisztériuma.
A referendumok ügyében Kazahsztán tartja magát az államok területi egységének elvéhez
− jelentette ki Ajbek Szmadijarov külügyi szóvivő.
Hozzátette: Asztana kész minden segítséget megadni ahhoz, hogy a szemben álló felek politikai úton rendezzék a vitás kérdéseket, és kiemelte, hogy a kazah kormány legfontosabb célja a globális és a régiós stabilitás megőrzése − közölte az MTI.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök több ízben, köztük a közelmúltban az ENSZ fórumán is világosan kinyilvánította a nemzetközi jog alapelvei feltétlen betartásának fontosságát.
Ez az ENSZ alapokmányán nyugszik, és tartalmazza a tagállamoknak a béke és az országok területi egysége megőrzéséért viselt felelősségét − mutatott rá.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 57 200 orosz katona esett el, az elmúlt napon 500 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 15 orosz hajót, 970 hadműveleti és taktikai drónt, 131 egység speciális felszerelést és 241 cirkálórakétát számoltak fel.
A Lipeck városából mozgósított 45 éves Andrej Kozirov felesége, Tatyána Docenko a Mediazonának elmondta, hogy férjét mindössze egy nap kiképzés után küldték el a donbászi frontra.
A nő azt nyilatkozta, hogy férje szeptember 22-én reggel öt órakor kapta meg a behívót, két órával később pedig már ott volt a kijelölt sorozási irodában. „Fél tizenegykor buszra tették őt, és elvitték a Belgorodi területre” – tette hozzá.
Az asszony szerint a kiképzés egy napig tartott, aztán már küldték is a frontra a férjét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy Ukrajna két újabb, több száz ember holttestét tartalmazó tömegsírhelyet fedezett fel Izjum városa mellett.
Az ukrán hatóságok a múlt héten fejezték be a városban lévő tömegsírban elhelyezett 436 ember holttestének exhumálását. A regionális kormányzó szerint úgy tűnik, többségük erőszakos halált halt, és előzetes jelek szerint több embert megkínoztak.
Sajtóhírek szerint teljesen lezárták a petropavlovszki orosz–kazah közúti határátkelőt az orosz hatóságok − írta meg a KárpátHír.
Az Orda kazahsztáni hírügynökség pénteken arról számolt be, hogy a sorköteles korú férfiakat már nem engedik ki az országból Kazahsztán irányába. Legkevesebb egy orosz–kazah közúti határátkelőn az orosz hatóságok teljesen leállították a ki- és a beléptetést. Erről a hírügynökség tudósítója számolt be szemtanúk elmondásaira hivatkozva.
Meg nem erősített információk szerint a határállomás orosz oldalán várakozó férfiakat buszokkal a hadkiegészítő parancsnokságra szállították.
Az Irkutszki régióban található Uszt-Ilimszk városában egy férfi tüzet nyitott az egyik helyi sorozási irodában – értesült a Tajgainfo, amely egy Telegram-videót is közölt a lövöldözésről.
Az első híradások alapján a sorozóbizottság vezetője belehalt a lövöldözésbe, ám azóta a Tajgainfo úgy tudja, hogy a férfi mégis túlélte. Egy másik tiszt szintén megsebesült.
Az irkutszki rendőrség sajtóosztálya egyelőre csak annyival kommentálta az esetet, hogy információt gyűjtenek.
Az orosz sajtó arról is ír, hogy az elkövetőt, egy Ruslan Zinin nevű, 1997-ben született munkanélküli férfit, azóta elfogták. A szemtanúk állítása szerint a lövések leadása előtt azt mondja: „Senki sem fog harcolni, mindannyian most menjünk haza!”
Az oroszországi Dagesztán régióban tüntetők összecsaptak a rendőrséggel. Ez volt a legutóbbi tüntetés, amely Moszkva mozgósítása ellen tört ki − írja a BBC.
Az OVD-Info, egy független orosz emberi jogi szervezet szerint több mint száz embert tartóztattak le a régió fővárosában, Mahacskalában tartott tüntetéseken.
A csoport hozzátette, hogy aggodalommal figyeli a tartományban történt „nagyon durva letartóztatásokról” szóló jelentéseket.
Míg az elmúlt napokban Oroszország nagyvárosaiban tüntetések voltak − csak szombaton több mint 700 embert tartóztattak le −, a dagesztáni tüntetők és a rendőrség közötti harcról készült képek olyan erőszakot mutatnak a hatóságok ellen, amely ritka Oroszországban.
A group of women successfully chases away a lone policeman at an anti-mobilisation protest in Dagestan https://t.co/TBCl9khPGK pic.twitter.com/jwJLqVPIcO
— Francis Scarr (@francis_scarr) September 25, 2022
Konzultációt folytatott a hétvégén az Európai Bizottság az EU tagállamaival a következő, Oroszország elleni szankciós csomagról, a hivatalos javaslat várhatóan még a héten a tagállamok elé kerülhet – írja az Euractiv.
A portál uniós diplomatákra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a hetedik csomag valószínűleg nem fogja tartalmazni az atomenergiát és az olajár plafonját, azonban lehetnek olyan részei, amelyek a luxuscikkekre és az orosz IT- és technológiai szektorra vonatkoznak.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) friss jelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „valószínűleg nem tudja leküzdeni az alapvető strukturális kihívásokat”, miközben Oroszország nagyszámú embert igyekszik mozgósítani Ukrajna inváziójának folytatásához.
„Az orosz fegyveres erők 2008 óta nem tudják megteremteni a feltételeket egy hatékony, nagyszabású mozgósításhoz, és nem építettek ki olyan tartalék erőt, amely egy olyan hirtelen mozgósításhoz szükséges, amelynek célja, hogy azonnali hatást érjen el a harctéren. Ezekre a problémákra nincs gyors megoldás” – olvasható a jelentésben.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság jelentése szerint az ukrán erők szeptember 25-én öt lőszerraktárt semmisítettek meg Ukrajna déli részén, ahol egy nap alatt 43 orosz katonát megöltek, valamint három harckocsit, egy önjáró tüzérségi rendszert és kilenc páncélozott járművet is elpusztítottak.
Az oroszok által megszállt területeken zajló népszavazásokra Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azért van szüksége, hogy megfélemlítse és megtörje a lakosságot, és belenyugodjanak a megszállásba – erről Vlagyimir Molcsanov beszélt az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A politológus szerint a népszavazás azért is kellhet Putyinnak, hogy egy közös bűnnel összekösse a lakosságot, mivel az ukrán jogszabályok szerint a megszállók népszavazásán való részvétel bűncselekménynek minősül. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez azokra az állampolgárokra nem vonatkozik, akiket az oroszok kényszerítenek a szavazásra.
Az orosz részleges mozgósítás keretében behívott férfiak első csapatai már megérkeztek a katonai bázisokra. Már több tízezer behívót adtak ki − áll a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 26 September 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 26, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/qJ9KOiz3lB
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/a84C4tDfep
Oroszországnak most adminisztratív és logisztikai kihívást jelent a csapatok kiképzésének biztosítása. A legtöbb nyugati hadseregtől eltérően ugyanis az orosz hadsereg a katonák alapkiképzését a kijelölt műveleti egységeiken belül, nem pedig külön kiképzőintézetekben biztosítja.
Jellemzően minden orosz dandáron belül egy zászlóalj helyőrségben marad, ha a másik kettőt bevetik, és képes kiképzőket biztosítani az újoncokhoz vagy a kiegészített állományhoz. Oroszország azonban már számos ilyen kiképzőzászlóaljat telepített Ukrajnába.
A behívott katonák közül sokan évek óta nem rendelkeznek katonai tapasztalattal.
A katonai kiképzők hiánya és az a sietség, amellyel Oroszország megkezdte a mozgósítást, arra enged következtetni, hogy a behívott katonák közül sokan minimális felkészültséggel kerülnek a frontvonalba. Valószínűleg „nagy lesz a lemorzsolódásuk”.
A katonai kiképzők hiánya és az a sietség, amellyel Oroszország megkezdte a mozgósítást, arra enged következtetni, hogy a behívott katonák közül sokan minimális megfelelő felkészültséggel fognak a frontvonalba vonulni. Valószínűleg magas lesz köztük a veszteségek aránya.
„A részleges mozgósítást Oroszország nemcsak az ukrajnai emberek szenvedésének meghosszabbítására és a világ további destabilizálására használja, hanem az ideiglenesen megszállt területeken élő emberek – az őslakos népek képviselőinek – fizikai kiirtására” – mondta vasárnap esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Japán megtiltja a vegyi fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját Oroszországba, egyúttal „mélyen aggasztja” az atomfegyverek alkalmazásának lehetősége – jelentette ki Hirokazu Matsuno, a japán kormány kabinetfőtitkára.
A Guardian a Reuters alapján azt írja, hogy 21 orosz szervezetet, köztük egy tudományos laboratóriumot is felvettek arra a listára, amelyen az exporttilalom hatálya alá tartozó szervezetek találhatók.
Az orosz erők által az ukrajnai Odessza régióba indított két drón katonai objektumokba csapódott, ami tüzet és lőszerek detonációját okozta − írja a Guardian.
A nagy kiterjedésű tűz és a lőszerek felrobbanása miatt megszerveztük a polgári lakosság evakuálását. Áldozatokról eddig nem tudunk
− közölte az ukrán erők déli parancsnoksága a Telegramon.
Új műholdfelvételek szerint Oroszország már teszteli hiperszonikus nukleáris rakétáját, amely nagy hatótávolsággal rendelkezik.
A szakértők által „Repülő Csernobilnak” nevezett Burevesztnyik nukleáris meghajtású cirkálórakétát állítólag ebben a hónapban észlelték egy észak-oroszországi, távoli területen lévő tesztállomáson.
Putyin rakétáját, amelyet a NATO Skyfall néven emleget, az orosz elnök 2018 márciusában jelentette be nyilvánosan a nemzethez intézett éves beszédében, öt másik úgynevezett „szuperfegyverrel” együtt.
Tony Roper katonai elemző, aki évek óta tanulmányozza a Novaja Zemljáról készült műholdfelvételeket, a múlt hétvégén új képeket szerzett, amelyeket személyes honlapján osztott meg.
A félelmetes rakéta – ami oroszul „viharmadarat” jelent – a tervek szerint 2025-re készült volna el, de a források szerint a fejlesztés felgyorsult az Ukrajnában zajló háború miatt, írja a The Sun.
Roger Waters cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint lemondta volna 2023-as világ körüli turnéjának két lengyelországi időpontját, és ehelyett azzal vádolt egy krakkói tanácsost, hogy megpróbálta cenzúrázni a Pink Floyd egykori vezetőjét − írta meg az NME.
A koncertet azonban lemondta az aréna, amely annak helyet adott volna − közölték vasárnap a szervezők, miután a művésznek az ukrajnai háborúval kapcsolatos megjegyzései kritikák viharát váltották ki.
Waters bírálta Lukasz Wantuch helyi tanácsnokot, szavazás miatt, amely őt nemkívánatosnak nyilvánította a városban − közölte a Reuters hírügynökség.
Ha Lukasz Wantuch úr eléri a célját, és a közelgő krakkói koncertjeim elmaradnak, az szomorú veszteség lesz számomra, mert alig vártam, hogy megoszthassam a szeretet üzenetét a lengyel emberekkel
− írta Waters.
A RaHDIt nevű orosz hekkercsoport nyilvánosan elérhetővé tette az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) több mint 1,5 ezer alkalmazottjának adatait.
Az információk relevanciáját a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség bűnüldöző szerveknél dolgozó forrása megerősítette. A lista tartalmazza azokat az országokat, amelyek aktívan támogatják Ukrajnát az Oroszországgal való szembenállásban (Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Németország és Lengyelország ), valamint a visszafogottabb álláspontot képviselő államokat, köztük Azerbajdzsánt, Argentínát, Magyarországot, Görögországot, Irakot, Dél-Afrikát, Tádzsikisztánt és másokat.
Ezenkívül az ENSZ, az Európai Unió és a NATO misszióiban dolgozó ukrán hírszerző tisztek adatait, valamint az ukrán SZVR több mint 40 egységének helyét, köztük egy titkos oktatási intézményét is feltették az internetre.
A hekkerek elmondása szerint hozzáférést szereztek az ukrán külügyminisztérium és a Külföldi Hírszerző Szolgálat munkatársainak adatbázisához, majd összehasonlították azokat, és találtak egyezéseket.
Összesen 6201 fő lépett be Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5569 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 205 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 25-én 75 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz Szu–25-ös csatarepülőgépet és egy Mi–8-as helikoptert.
A zaporizzsjai atomerőmű többször is egy lépésre volt a balesettől, nyilatkozta Ukrajna energiaügyi minisztere.
„Oroszország semmilyen eszköztől nem fog visszariadni annak érdekében, hogy geopolitikai befolyását fenntartsa. Többször fennállt a balesetveszély a zaporizzsjai atomerőműben, amelyet orosz csapatok foglaltak el” – közölte German Galuscsenko, írja az Unian hírügynökség.
Az orosz hadsereg március 4-én foglalta el a zaporizzsjai létesítményt és Energodar városát. Kijev szerint Oroszország nem hajlandó demilitarizált övezetet létrehozni az atomerőmű körül, és csapatai rendszeresen tüzelnek az atomerőműre és a környékére. Az oroszok viszont Ukrajnát vádolják lövöldözéssel Energodar környékén.
Az Egyesült Államoknak világos cselekvési terve van arra az esetre, ha Oroszország atomfegyvert vetne be Ukrajna ellen. Ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter jelentette ki a CBS Newsnak adott interjújában.
„Különböző csatornákon nagyon világossá tettük az oroszoknak, hogy ne beszéljenek többé atomfegyverekről” – tette hozzá Blinken.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok a színfalak mögött is kapcsolatba lépett-e a Kremllel a nukleáris fenyegetésével kapcsolatban, Blinken igennel válaszolt:
Nagyon fontos, hogy Moszkva hallja tőlünk, a következmények szörnyűek lesznek. És ezt nagyon világossá tettük.