Megjött Putyin nagy bejelentése, szerinte átverték

Az orosz média szerint John Kirby, az amerikai Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerdán azt nyilatkozta, Belarusz nem kíván belépni a háborúba, hogy segítse az orosz csapatokat.

Továbbra sem látjuk jelét annak, hogy Belarusz belépne a háborúba az oroszok oldalán

 – mondta Kirby.

A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor kijelentette, hogy az Egyesült Államokat elrettenti Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlata.

Megkezdte működését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) állandó megfigyelői missziója a csernobili atomerőműben – jelentette be szerdán Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a belorusz határhoz közeli nukleáris létesítményben.

Reméljük, hogy nem fogják ismét megszállni az erőművet, és nem lesznek további támadások ellene

– mondta Grossi.

Röviddel az ukrajnai háború kezdetét követően orosz csapatok öt hétig megszállás alatt tartották a 2000-ben végleg leállított létesítményt, ahol 1986-ban a békés célú globális atomipar eddigi legsúlyosabb balesete történt. A nukleáris hulladéktározó hűtését szolgáló berendezések áramellátásának megszakadása újabb nukleáris baleset veszélyével fenyegetett.

Grossi a hét elején utazott Ukrajnába, hogy a NAÜ Csernobilban, illetve három működő atomerőműben biztonsági szakértőkből álló állandó jelenlétet létesíthessen, ahogy azt december közepén a szervezet bejelentette. Az elképzelések szerint mintegy tucatnyi szakértő tartózkodna állandó jelleggel Ukrajnában.

A megfigyelők jelenléte egyrészt az esetleges támadások kockázatának mérséklését szolgálja, másrészt a szakemberek állandó jelentéseket tesznek majd a létesítmények biztonságosságáról, illetve szükség esetén műszaki támogatást nyújthatnak – írja az MTI.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy szerdán a Donyeck környéki frontszakaszon mintegy kilencven ukrán katona esett el, valamint három páncélozott harcjármű, négy egyéb jármű, egy Mszta–B önjáró tarack, valamint egy Grad sorozatvető vált üzemképtelenné. Kramatorszknál megsemmisült egy HIMARS- és Grad-lőszert tároló raktár is.

Az altábornagy szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán Kupjanszk előtt több mint hatvan katona, egy páncélozott személyszállító jármű, két kisteherautó, két egyéb jármű és egy amerikai gyártmányú M777-es tarack, Liman térségében több mint kilencven katona, egy gyalogsági harcjármű, három páncélozott harcjármű, egy AN/TPQ-50-as és egy AN/TPQ–48 ellentűzradar, valamint egy SZT–68-as célfelderítő és -követő radar, a donyecki régió déli részén pedig szintén kilencven katona, négy páncélozott harcjármű, egy kisteherautó és hét jármű volt.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a beszámoló szerint 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, illetve 76 lőállásban lévő tüzérségi egységre mértek csapást. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu–25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig hét drónt és egy Vilha-rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 373 repülőgépet, 200 helikoptert, 2898 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7563 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 985 sorozatvetőt, 3855 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8101 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Mihamarabbi döntést sürgetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrajnának küldendő fegyverszállítmányok ügyében szerdán a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon, amelyen videókapcsolat révén szólalt fel.

A zsarnokság gyorsabb a demokráciánál. Mialatt a szabad világ gondolkodik, a terrorista állam folytatja gyilkosságait

– jelentette ki a hazáját támadó Oroszországra célozva. Hozzátette: a fegyvereknek – elsősorban légvédelmi egységeknek és tankoknak – még az újabb orosz támadások előtt meg kellene érkezniük Ukrajnába.

Az MTI beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij emellett hangsúlyozta: Ukrajna „szilárdan és eltökélten” tartja magát, az ország keleti részén zajló állandó harcok ellenére is. Elmondta azt is, teljesen biztos benne, hogy „a civilizált világ” legyőzi az Oroszország jelentette fenyegetést, ám ezt csak egységgel, összefogással lehet elérni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videó-összeköttetés útján mondott beszédet a davosi Világgazdasági Fórumon, ahol újra kijelentette, hogy Ukrajna megnyeri az ellene indított háborút – írja a Sky News.

Az államfő azt mondta: Ukrajna „erőteljesen és határozottan” állja a háború viszontagságait, következményeit, majd ismételten arra kérte az országok, nyugati szövetségesek vezetőit, hogy továbbra is támogassák katonai segélyekkel, felszerelésekkel az ukrán hadsereget. Megköszönte a nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek átadását, és reményét fejezte ki, hogy nagy segítséget jelentenek majd. Mark Rutte miniszterelnök kedd este jelentette be, hogy Hollandia is Patriot rakétavédelmi rendszert küld Ukrajnába.

Bár nem mi indítottuk el ezt a háborút, mi fogjuk befejezni

– fogalmazott Zelenszkij.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország egyszer újra visszakerülhet-e a nemzetközi világrendhez, azt a választ adta, hogy szerinte

Oroszország már kiérdemelte a helyét a terroristák között, és ez már nem a vezetésükön múlik.

Zelenszkij kitartott amellett, hogy Moszkvának „tiszteletben kell tartania Ukrajna területi integritását”. Arra a kérdésre, hogy aggódik-e a személyes biztonsága miatt, csak annyit mondott, hogy nem.

Az ukrán elnök a kijevi helikopter-balesettel kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy „háborús időszakban nincsenek balesetek”. Szerinte ezek nagyon súlyos tragédiák, amelyek az agresszor miatt történnek.

A mentést végzők befejezték a keresést túlélők, illetve holttestek után a szerdai helikopter-baleset helyszínén, az ukrán fővároshoz közeli Brovariban – közölte délután az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A helikopter a belügyi delegációval fedélzetén szerda reggel zuhant le Brovariban, egy óvoda közelében. A becsapódás következtében tűz ütött ki a helyszínen. A balesetben életét vesztette a helikopteren utazó Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, valamint első helyettese, Jevhenyij Jenyin és a tárca államtitkára, Jurij Lubkovics, továbbá három pilóta és még három, a minisztérium alkalmazásában lévő személy.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megindította az eljárást a szerencsétlenség okainak feltárására. Három alapvető verziót vizsgálnak: a repülési szabályok megsértését, műszaki meghibásodást és szándékos cselekményt.

Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a kormány a belügyminiszteri feladatok ellátását átmenetileg Ihor Klimenko országos rendőrfőnökre bízta.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke azt írta a Telegramon, hogy Angela Merkel korábbi német kancellár, François Hollande volt francia elnök és Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárjának korábbi beismerő nyilatkozatai bizonyítékként szolgálhatnak egy katonai bíróság számára.

Ezek a vezetők egy világháború kirobbantását tervezték, amelynek következményei előre láthatók voltak. Azt gondolom, megérdemlik, hogy bűnhődjenek vétkeikért

– írta a házelnök, aki szerint a három általa megnevezett politikus nyilatkozatai megerősítették az Ukrajna ellen indított „különleges hadművelet” szándékát.

A RIA Novosztyi hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Angela Merkel 2022 novemberében elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is megerősített minszki megállapodásokkal időt akartak nyerni ahhoz, hogy az ukrán hadsereg megerősödhessen. Később ezt Hollande is megerősítette. Danilov tavaly augusztusban vallotta be, hogy miután Zelenszkij elutasította a 2019-ben Párizsban javasolt Minszk–3-at, Kijev megkezdte a felkészülést „egy nagy háborúra Moszkvával”.

Bulgária – hivatalos álláspontjával ellentétben – már tavaly tavasszal titokban nagy mennyiségű lőszert és dízelüzemanyagot kezdett szállítani Ukrajnának – jelentette a Die Welt német lap.

A RIA Novosztyi szemléje megjegyzi, eddig Bulgária és Magyarország volt az egyetlen EU-tag, amely nem szállított fegyvert és lőszert Ukrajnának. Tavaly április végén Kiril Petkov volt bolgár miniszterelnök egy kijevi látogatása után csak annyit jelentett be, hogy országa kész részt venni a használaton kívüli haditechnikai eszközök felújításában. A lap megjegyzi, hogy Bulgária eddig az Ukrajnának történő fegyverszállítás ellenzőjeként volt ismert. 

Értesüléseik szerint azonban Szófia a háború döntő hónapjaiban aktívan támogatta Kijevet lőszerrel és gázolajjal, és ebben közvetlenül részt vett Kiril Petkov és Aszen Vasziljev pénzügyminiszter.

A lap különösen szaftosnak nevezte azt a részletet, miszerint Bulgária akkoriban csak Oroszországból származó olajból termelt üzemanyagot. 

Az utasokat szállító menetrend szerinti járatok szerdán indultak újra Románia és Ukrajna között, annak eredményeként, hogy 16 év szünet után, kedden megnyitották a romániai Visóvölgy és az ukrajnai Terebesfejérpatak közötti határátkelőt –közölte Facebook-oldalán a Máramaros megyei önkormányzat.

A két ország között naponta két személyvonat közlekedik oda-vissza. Az első vonat helyi idő szerint reggel 7:45 órakor fut be a visóvölgyi határátkelőhelyre, ahol több órát állomásozik, és 11:45-kor indul vissza Ukrajnába. Délután háromnegyed 4-kor újabb személyvonat érkezik Romániába, amely 18:15-kor tér vissza a háború sújtotta országba.

Ionel Bogdan Máramaros megyei tanácselnök szerint a vasúti személyszállítást ukrán kérésre indították újra a két ország között. Emlékeztetett, hogy tavaly novemberben a romániai Hosszúmező és az ukrajnai Tarcaköz közötti vasúti határátkelőt is megnyitották. 

Ionel Bogdan úgy véli: ezek nemcsak Ukrajnával, hanem Európa nyugati részével is összekötik a romániai megyét, és kereskedelmi fellendülést, gazdasági fejlődést eredményeznek.

A máramarosszigeti területi határrendészeti felügyelőség közlése szerint elsőként egy ukrán hivatalos küldöttséget szállító különvonat érkezett a román határátkelőhelyre, ahol a bukaresti küldöttség tagjai várták őket. Az ellenőrzést a román határőrök végzik.

A vonatokat az ukrán vasúttársaság biztosítja, mindegyik 182 férőhelyes és az ukrajnai Rahó városáig közlekedik. Az elmúlt időszakban öt széles és vegyes nyomtávú vasúti pályát újítottak fel a román–ukrán határ mentén, melyek összhossza meghaladja a 40 kilométert – közölte a Román Vasúttársaság infrastruktúráért felelős részlege.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy ideiglenesen Ihor Klimenko, az ukrán nemzeti rendőrség vezetője fogja betölteni a belügyminiszteri tisztséget Ukrajnában.

Smihal néhány órával azután jelentette be a kinevezést, hogy az előző miniszter, Denisz Monasztrszkij meghalt egy Kijev melletti helikopter-balesetben. Elmondta, hogy Klimenkót hivatalosan a belügyminiszter-helyettesi tisztségre nevezték ki, de ideiglenesen a miniszteri feladatokat is ellátja – írja a  Sky News .

Kanada kétszáz darab Senator típusú páncélozott járművet ad Ukrajnának – jelentette be Anita Anand kanadai védelmi miniszter szerdai kijevi látogatása alatt Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel együtt.

Ez az új katonai segélycsomag válasz Ukrajna konkrét kérésére ezekre a járművekre vonatkozóan. A segély értéke több mint 90 millió dollár, és az Ukrajnának bejelentett 500 millió dolláros kiegészítő katonai segély részeként érkezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök 2022 novemberében jelentett be

– idézett a Jevropejszka Pravda hírportál a kanadai kormány által kiadott közleményből.

Az ukrán hírportál kifejtette, hogy a Senator páncélozott járművek a legmodernebbek közé tartoznak, ebben a kategóriában a legjobb technológiával felszereltek, és könnyen telepíthetők rájuk fegyverek. Lehetővé teszik a személyzet és a felszerelés biztonságos szállítását, valamint egészségügyi evakuálást is. Olyan acéltesttel és üveggel rendelkeznek, amelyek képesek ellenállni az 50-es kaliberű fegyverek tüzének.

Robbanásbiztosak, ellenállnak a gránát- vagy aknarobbanásoknak is. A gumiabroncsok útközbeni felpumpálását biztosító Run Flat rendszerrel vannak ellátva, és olyan rendszerrel felszerelve, amely képes a kémiai, biológiai, radiológiai támadások elleni védekezésre azáltal, hogy tiszta levegőt állít elő egy túlnyomásos kabinban – számolt be az MTI.

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda tanácsadója kedden lemondott posztjáról, miután nyilatkozatával közfelháborodást keltett Ukrajnában. Azt mondta a dnyiprói társasházat érő rakétatámadás után, hogy a H–22-es rakétát az ukrán légvédelem lőtte le, emiatt zuhant a lakóházra.

A tanácsadó szerdán jövőjével, személyes karrierjével kapcsolatban közölte, hogy mostantól lehetősége nyílik arra, hogy azt csinálja, amit szeret. Szerinte az ukrán emberek „információs és pszichológiai támogatásra” szorulnak, és ezzel szeretne foglalkozni a továbbiakban. Aresztovics hozzátette: addig folytatja a Feigin Live című műsorban való szereplést, amíg „legalább egy ember nézi”.

Sokan igénylik most a segítséget és a támogatást. Az ilyen emberekhez szeretnék szólni. Nem hagyom őket magukra, számíthatnak rám. Csak arról van szó, hogy visszatérek egy korábbi szerelemhez, ami szerintem nagyon fontos tevékenység a jelenlegi háborús helyzetben

– mondta Aresztovics Mark Feigin orosz emberi jogi aktivista műsorában.

Amint arról beszámoltunk, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta: „Zelenszkijjel szóba sem jöhetnek a tárgyalások, már azért sem, mert törvényben tiltott meg minden tárgyalást az orosz kormánnyal.”

Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője közösségi oldalán reagált Lavrov kijelentéseire:

„Lavrov ismét megfogalmazta Oroszország valódi szándékait. Moszkva abszolút nem érdekelt a békében. Az orosz rezsim képviselőinek nyilvános nyilatkozatai a tárgyalásokról, a karácsonyi fegyverszünetről és a Nyugat reális javaslatainak meghallgatásáról csak álca, hogy előkészítsék az Ukrajna elleni újabb orosz terrortámadást.”

A jó hír az, hogy a minket támogató országok már régóta nem figyelnek arra, amit az orosz külügyminisztérium mond

– szögezte le a szóvivő.

Azt is elmondta, hogy Ukrajna széles körű nemzetközi támogatást kapott Zelenszkij béketervéhez, amely egy átfogó, tízpontos dokumentum. Ennek végrehajtása segít helyreállítani a békét Ukrajnában, és biztosítja, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg a háború.

Akár egyetért a Kreml, akár nem, Oroszországnak végre kell hajtania a béketervet. Ukrajna győzni fog, Oroszország pedig veszíteni. Bármi más szóba sem jöhet

– fogalmazott.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij sokszor emlegetett feltételei abszurdak, ezért szó sem lehet az ukrán elnökkel való tárgyalásról.

Lavrov szerint Oroszország „kész megfontolni bármilyen komoly javaslatot”, de még nem kaptak ilyet. Ismét azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy megtiltják Kijevnek a Moszkvával való tárgyalást, pedig a szembenálló felek korábban már megkezdték az egyeztetések témáit érintő vitákat.

Zelenszkijjel szóba sem jöhetnek tárgyalások, azért sem, mert törvényben tiltott meg minden tárgyalást az orosz kormánnyal. A nyugati államok vezetői a márciusi orosz–ukrán tárgyalások után az ukránok kezére csaptak, megmondták nekik: még nem! És azóta, a tavalyi év tavasza után a nyugati tisztviselők újra és újra azt mondták, hogy túl korai még tárgyalni, Ukrajnának több fegyvert kell kapnia, hogy erős pozícióból kezdhesse meg a tárgyalásokat

– mondta Lavrov, aki értelmetlennek nevezte a Zelenszkij által a G20-csoport elé terjesztett tízpontos békemegállapodási tervet. Kifogásolta, hogy miközben politikusai az hangoztatják, hogy Ukrajna nélkül nem lehet dönteni Ukrajnáról, valójában a Nyugat dönt Ukrajna helyett. A tárcavezető ugyanakkor korábban megjegyezte: az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke azt mutatja, hogy a Nyugat sokat tett fel az Oroszország elleni háborúra.

Lengyelország azon dolgozik, hogy meggyőzze európai szövetségeseit, küldjenek száz harckocsit Ukrajnának, hogy támogassák védelmi erőfeszítéseiket az orosz invázióval szemben – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

Amint arra a Bloomberg emlékeztet, Olaf Scholz német kancellár keddi bejelentésének értelmében a német kormány több tucat Leopard harckocsit szállíthat Ukrajnának, ami jelentősen növelheti Kijev harctéri képességeit. Németország mellett tizenkét másik európai országnak van még Leopardja, átadásukhoz azonban Berlin jóváhagyására van szükség.

Egy korábbi cikkünkben írtunk már róla, miért olyan fontos Ukrajnának, hogy minél több nyugati tank támogassa az egyre inkább közeledő tavaszi támadásban. Részleteket ide kattintva olvashat.

A Sky Newsra hivatkozva korábban azt írtuk: 18 halálos áldozata van a kijevi helikopter-balesetnek, ám most a brit lapnak az elnöki hivatal megerősítette, hogy „16-ra csökkent a helikopter-baleset halálos áldozatainak száma”, valamint 30 sérültről tudni.

A sérültek között 12 gyermek is van, sokan égési sérüléseket szenvedtek – közölték a tisztviselők. A rendőrség jelentése szerint a brovari helikopterszerencsétlenségben az ukrán belügyminiszter, a helyettese és egy államtitkár is életét vesztette.

A spanyol külügyminiszter szerint kétséges, hogy Spanyolország Leopard típusú harcjárműveket fog szállítani Ukrajnának. „Ez a lehetőség pillanatnyilag nincs napirenden” – fogalmazott José Manuel Albares szerdán Davosban a Világgazdasági Fórum találkozóján az Europa Press spanyol hírügynökség jelentése szerint.

A tárcavezető ugyanakkor nem zárta ki, hogy egy későbbi időpontban szállítsanak majd tankokat Ukrajnának. Utalt rá, hogy múlt pénteken tanácskozást tartottak a kérdésről a németországi Ramsteinnél működő amerikai légi támaszponton – adta hírül az MTI.

Spanyolország szereti az ilyen jellegű döntéseket „közösen és egységben” meghozni – emelte ki Albares. Hozzátette: Madrid az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt teszi, amiről úgy gondolja, hogy minden szinten a legjobban segíti az ukránokat abban, hogy megvédjék szuverenitásukat és területi integritásukat, és mielőbb helyreállítsák a békét az országban.

A spanyol külügyminiszter szavai rávilágítanak arra, hogy a madridi kormány nem egységes az ügyben. Pedro Sánchez miniszterelnök kormányában a balközép Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) lépett szövetségre a kisebb, Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) radikális baloldali pártszövetséggel, amely kritikus az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokkal kapcsolatban.

Sajtójelentések szerint júniusban Spanyolország fontolgatta, hogy Leopard 2A4 típusú harcjárműveket küld Ukrajnának. Egy zaragozai raktárban ugyanis 53 ilyen típusú tank áll 2012 óta, de végül több hétig húzódó spekuláció után a védelmi miniszter közölte, hogy a szóban forgó harckocsik lerobbant állapotban vannak, és már nem is javíthatók.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 1993 óta vallott missziója szerint a gyerekeket meg kell hallgatni, segíteni kell nekik, ha bajban vannak, a felnőtteket pedig támogatni kell abban, hogy erre képesek legyenek. Az Ukrajnában dúló háború elől menekülő családok és gyermekek számára idegen környezetbe kerülve kiemelten szükség van az érzelmi támogatásra és meghallgatásra, ezért a Kék Vonal ukrán és orosz nyelvű szolgáltatásával biztosítja a lehetőséget, hogy 

Az anonim és (magyar hálózatból) ingyenesen hívható lelkisegély-vonalon képzett ügyelők minden kedden és csütörtökön 16 és 20 óra között várják a 24 év alatti fiatalok, gyermekek és értük aggódó szülők hívásait ukrán és orosz nyelven, a +36 (80) 984-590-es számon.

A telefonos lelkisegély-vonal mellett az alapítvány e-mailben is tud segíteni a hozzá fordulóknak. Az ukraine@kek-vonal.hu e-mail-címre beérkezett ukrán és orosz nyelvű leveleket három munkanapon belül megválaszolják – derül ki az alapítvány közleményéből.

Szerdán lelőtték a különleges erők az oroszországi Lipeck régióban a 31 éves Dmitrij Perovot, aki január 13-án menekült el a frontról – jelentették a helyi hatóságok.

Perov ellen korábban az orosz hatóságok körözést adtak ki, mert hátat fordított a háborúnak. A Telegramon közzétett közlemény szerint Perov gépfegyverrel és gránátokkal volt felfegyverkezve.

A hírek szerint Perovot lelőtték, miután ellenállt a letartóztatásnak.

Orosz katonák egy csoportja megpróbálta megkerülni az ukrán védők egyik erődítményét Bahmut közelében, de a honvédők megállították az ellenség előrenyomulását – írja az Ukrinform.

Mint megjegyezték, a csata mintegy két órán át tartott. Öt orosz katona meghalt a támadásban, másik 12 pedig megsérült.

Gabrielius Landsbergis, Litvánia külügyminisztere azt mondta, biztos abban, hogy harckocsikat szállítanak Ukrajnának, miután a Világgazdasági Fórumon tárgyalásokat folytatott partnereivel, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

A tárcavezető hozzátette, hogy a Nyugatnak még többet kell tennie annak érdekében, hogy Kijev megnyerje a háborút.

Az erőművek és a nagyfeszültségű hálózatok elleni orosz rakéta- és dróntámadások következtében Ukrajnában jelentős áramhiány keletkezett.

A nemzeti villamosenergia-átviteli rendszerüzemeltető (Ukrenergo) tájékoztatása szerint az áramtermelés jelenlegi üteme az ország fogyasztásának csupán háromnegyedét fedezi.

Nyolc régióban, köztük Harkivban, Donyeckben, Zaporizzsjában és Kijevben rendkívüli áramszüneteket kellett elrendelni – tette hozzá a vállalat.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője a YouTube betiltásáról beszélt, és azt mondta, mindenkit megbüntetnek, aki a videómegosztó portál használatával beavatkozik az ukrajnai „különleges katonai műveletek” végrehajtásába.

A Wagner-vezér hangsúlyozta, hogy a YouTube használatáért járó büntetés minden oroszra vonatkozik majd, nem lesznek kivételek.

 Aki aktívan használja a YouTube-ot, azt azonosítani fogjuk, és a betiltás után elszenvedi a megérdemelt büntetését

– fogalmazott Jevgenyij Prigozsin.

Tagadhatatlan tragédia. A helikopterszerencsétlenségben meghalt Gyenyisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter, a minisztérium vezetősége és gyerekek – írja Twitteren Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.

Gyenyisznek és kollégáinak nagy szerepe volt Ukrajna védelmének biztosításában. A vizsgálat megkezdődött. Minden lehetőséget kielemzünk

– fogalmazott a tanácsadó, aki részvétét fejezte ki az áldozatok családjának.