új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A norvég rendőrség közölte, hogy folytatni kívánja a kihallgatást a Wagner-csoport egykori tagjával szemben, aki januárban menekült az országba.

    Egy közlemény szerint, amit a Sky News szemlézett, azonban Andrej Medvegyev továbbra is tanú marad, és így nem kötelessége beszélni a nyomozókkal. 

    Medvegyev azt mondta, hogy a háborúban szerzett tapasztalataitól és a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban álló milliomos, Jevgenyij Prigozsin tulajdonában lévő magáncsoporton belüli tapasztalatairól akar beszélni azért, hogy „az elkövetők megbűnhődjenek”.

  • Mint ismeretes, ma az Európai Unió vezetői Ukrajnába látogattak, hogy tárgyaljanak az ország elnökével, Volodimir Zelenszkijjel. Ursula von der Leyen pedig bejelentette, hogy LED-izzókkal támogatják Ukrajnát.

    „Együtt fényt viszünk Ukrajnába! Az ukránok a postahivatalban energiatakarékos LED-izzókra cserélhetik régi izzóikat. Az EU 35 millió izzót bocsát rendelkezésükre. Minden egyes kW megtakarított energia értékes lehet az oroszok ellen vívott energiaháborúban” – fogalmazott Ursula von der Leyen egy Twitter-bejegyzésben.

  • A Wagner-csoport nevű orosz magánhadsereg által toborzott elítéltek száma valószínűleg „jelentősen csökkent” a tavaly nyár és ősz közötti csúcshoz képest − közölte napi hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium.

    Hozzátették, hogy az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSIN) január végén 433 000 elítéltet tartott számon − ami 6000 fős csökkenést jelent november óta.

    Ezzel szemben az FSIN adatai 23 ezres csökkenést jeleztek szeptembertől 2022 novemberéig. Ehhez a Wagner-toborzás valószínűleg nagyban hozzájárult.

    A védelmi minisztérium megjegyezte továbbá, hogy

    az ukrán harcosoktól az elmúlt tíz napban kapott anekdotikus bizonyítékok arra utalnak, hogy az oroszok kevésbé támaszkodnak az elítélt Wagner-harcosok által végrehajtott gyalogosrohamokra a kulcsfontosságú területeken.

  • A brit védelmi minisztérium rámutatott a Kreml és a Wagner zsoldoscsoport közötti feszültségekre, amelyek arra késztetik Moszkvát, hogy a harctéren ne támaszkodjon a Wagner által toborzott harcosokra − írta meg a The Telegraph

    A Wagner és az orosz védelmi minisztérium közötti jelentős feszültségek a nyilvánosság előtt játszódnak le; az orosz elit frakciói közötti versengés valószínűleg részben felelős a magánhadsereg elítéltekkel való ellátásának csökkenéséért

    − jegyezték meg.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felkérte Ruszlan Sztefancsuk parlamenti elnököt, vizsgálja meg azt az állampolgári javaslatot, hogy a törvényhozás vegye napirendre a betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) ellenzéki párt képviselőinek mandátumuktól való megfosztását.

    Ukrán állampolgárok petícióban kérték az elnököt, hogy forduljon a parlamenthez ezzel a javaslattal. Sikerült összegyűjteniük 25 ezer aláírást, amely ahhoz szükséges, hogy az elnök foglalkozzon a beadvánnyal. A folyamodványra adott válaszában Zelenszkij rámutatott arra, hogy a törvényhozásban a kérdések napirendre vételéről a frakciók egyeztető tanácsa szavazással dönt. Mindazonáltal felkérte Sztefancsukot, dolgozzon ki javaslatot egy, az OPZZS parlamenti képviselőire vonatkozó törvénytervezetre vonatkozóan.

    A parlament január 13-án megszüntette Viktor Medvedcsuk, Tarasz Kozak, Renat Kuzmin és Andrij Derkacs ellenzéki politikus parlamenti mandátumát, miután Zelenszkij megfosztotta őket ukrán állampolgárságuktól.

    Az ukrán alkotmány lehetővé teszi, hogy egy képviselő mandátuma idő előtt megszűnjön, ha állampolgárságát visszavonják. A többi képviselő hatáskörének megvonására viszont jelenleg nincs jogalap. Ennek ellenére egyes képviselők továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az OPZZS képviselőit rendes szavazással idő előtt kell felmenteni. Még a szükséges 150 aláírást is összegyűjtötték ahhoz, hogy egy ilyen törvényjavaslatot az ülésen megtárgyaljanak.

    Az Ellenzéki Platform – Az Életért Ukrajna vezető ellenzéki politikai tömörülése.

    Az ukrán elnök tavaly március végén bejelentette, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács a hadiállapot idejére felfüggesztette több, állítólag Oroszországgal kapcsolatban álló ellenzéki párt, köztük a betiltott OPZZS tevékenységét. A bíróság ezután betiltotta a pártot. Képviselői később parlamenti frakciót alakítottak.

  • Még mindig nem véglegesítették az orosz és belorusz sportolók számára javasolt olimpiai kvalifikációs útvonalat, amely az ázsiai eseményeken juttatná ki az olimpiára a sportolókat – írta meg a Sky News.

    Nenad Lalovic, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja elmondta, hogy minden lehetőséget megvizsgálnak, hogy ezek a sportolók részt vehetnek-e, és ha igen, hogyan vehetnek részt a 2024-es párizsi olimpián.

    „Ebben a pillanatban minden lehetőséget megvizsgálunk… gondolnunk kell azoknak az emberi jogaira, akik nem vesznek részt a háborúban, különösen a sportolókéra” – fogalmazott a NOB elnöke. 

    Ukrajna korábban azzal fenyegetőzött, hogy bojkottálja az olimpiát, ha Oroszország és Fehéroroszország sportolói indulhatnak. Valamint Lengyelország és a három balti állam is arra utalt, hogy szintén bojkottálhatják az olimpiát.

  • A Kreml „kacsának” minősítette azokat a híreket, amelyek szerint William Burns, az amerikai hírszerzés (CIA) igazgatója olyan titkos békeajánlatot tett Moszkvának, amely ukrán területek Oroszországnak való átadását tartalmazta volna − írta meg a Sky News

    A hírről a Neue Zurcher című svájci lap számolt be csütörtökön. Azt állították, hogy Burns felajánlotta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Ukrajna területének egyötödét a háború azonnali befejezése érdekében.

    Magas rangú német forrásokra hivatkozva állították azt, hogy Burns január közepén nyújtotta be a tervet.

    Az állítást Washington „teljesen valótlannak” minősítette.

    A The Washington Post a múlt hónapban arról számolt be, hogy Burns titokban Kijevbe utazott, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

  • Az ukrán főügyészség büntetőeljárásban vádat emelt Jevgenyij Prigozsin, az Ukrajnában orosz oldalon harcoló Wagner-csoport vezetője ellen − írta meg a The Guardian

    Prigozsin ellen Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértése (Ukrajna büntető törvénykönyvének 110. cikkelye, 3. rész) és Ukrajna elleni háborús támadás vádjával (437. cikkely [2. cikkely]) emeltek vádat.

    Egy újévkor közzétett videón Prigozsin látható, amint az ukrajnai keleti front közelében lévő pincét látogatja meg, amely tele van harcosai − köztük sok elítélt − holttestével, akiket a Bahmut városáért folytatott elkeseredett harcok során öltek meg.

  • Norvégia 54 új, német gyártmányú Leopard harckocsit rendel hadserege számára a KraussMaffei csoporttól − jelentette pénteken az NRK norvég közszolgálati televízió névtelen forrásokra hivatkozva.

    A Reuters jelentése szerint az északi NATO-tagállam, amely 196 km hosszú sarkvidéki határon osztozik Oroszországgal, a német gyártmányú Leopard 2 A7 harckocsik és a rivális, koreai gyártmányú K2 Black Panther között hezitált − írta meg a The Guardian

  • Az oroszok által a megszállt Krímben telepített hatóságok azt állítják, hogy mintegy 500 ingatlant „államosítottak” a félszigeten – amely 2014 óta orosz kézben van.

    A Sky News úgy tudja, hogy ezen ingatlanok egy része magas rangú ukrán politikusok és üzletemberek tulajdonában van. Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke a Telegramon közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy a rendelet „a kijevi rezsim cinkosait” célozza, és hogy az államosított ingatlanok között bankok, valamint turisztikai és sportinfrastruktúra is szerepel.

    A krími kormány honlapján közzétett dokumentum szerint az elkobzott ingatlanok között szerepelnek Arszenyij Jacenyuk volt ukrán miniszterelnök, valamint Igor Kolomojszkij, Rinat Ahmetov és Szerhij Taruta üzletemberek ingatlanjai is.

  • Pénteken Ukrajna-szerte megszólaltak a légvédelmi szirénák, figyelmeztetve az embereket egy esetleges orosz támadási hullámra – írja a Sky News.

    Ukrajna egész területén szólnak a szirénák, így Kijevben is, ahová ma érkeztek az EU vezetői, hogy tárgyaljanak az ukrán elnökkel.

    Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is jelen van a csúcstalálkozón.

  • Az elmúlt napokban fokozódott a nyomás az ukrán csapatokra a heves keleti harctereken. Szerhij Cserevatij, az ukrán fegyveres erők keleti frontjának szóvivője szerint Oroszország legfőbb előnye az általa bevethető emberek száma. 

    Közben William Burns, a CIA igazgatója szerint a következő hat hónap harctéri fejleményei „abszolút döntőek” lesznek, és Vlagyimir Putyin orosz elnök nem gondolja komolyan a tárgyalásokat – írta meg a Sky News

    „Úgy tűnik a következő hat hónap kulcsfontosságú lesz a csatatéren. Putyin arroganciájának letört, miután világossá vált, hogy nem csupán képtelen továbbnyomulni Ukrajnában, de minden hónap elteltével egyre nagyobb a veszélye annak, hogy elveszíti azokat a területeket is, amelyeket eddig jogtalanul foglalt el Ukrajnától” – fogalmazott Burns.

    Oroszország két csapást mért a Donyecki területen fekvő Kramatorsk városára, amelyek épületeket rongáltak meg és néhány civil áldozatot követeltek – közölte az ukrán hadsereg csütörtökön késő este. 

  • Felrobbant egy személyautó a dél-ukrajnai Enerhodarban, egy rendőr meghalt – jelentette pénteken a zaporizzsjai területi rendőrkapitányság.

    A tájékoztatás szerint az eddigi vizsgálat megállapította, hogy a robbanás következtében meghalt a belügyi szolgálat egyik alkalmazottja. A helyszínen nyomozó csoport dolgozik, az eset minden körülményét vizsgálják – olvasható a rendőrség Telegram-csatornáján.

    A robbanás ereje akkora volt, hogy a közeli házak ablakai a kilencedik emeletig betörtek, egy másik, a közelben parkoló autó is megsemmisült. A tüzet eloltották, a szakértők robbanóanyagok után kutatnak a helyszínen, hogy kizárják egy újabb robbanás lehetőségét.

    Enerhodar városa orosz ellenőrzés alatt áll, mellette található a zaporizzsjai atomerőmű, amely az ukrajnai éves villamosenergia-termelés csaknem egyötödét szolgáltatja.

  • Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon reagált az ukrán elnöknek az Oroszország elleni nyugati szankciók lassulásáról szóló megjegyzéseire − írta meg a The Guardian

    A lapok szerint, amelyeket idézett, „Zelenszkij arra panaszkodott, hogy az európai szankciók üteme lelassult, Oroszország pedig gyorsabban alkalmazkodik a korlátozásokhoz”.

    Ahogy fogalmaz,

    a recesszióba zuhanó, túlélési ösztöneit már régen elvesztett Nyugat-Európa süllyed, Ukrajnával a lábához kötve.

  • Az Európai Unió vezetői ma találkoznak az ukrán elnökkel. A találkozó, bár szertefoszlathatja majd az ukránok uniós csatlakozási terveit, de előrébb hozhatja majd a következő szankciós csomag bevezetését.

    Zelenszkij aggodalmát fejezte ki, mert szerinte a szankciók bevezetésének üteme lelassult Európában. „Ma azt látjuk, hogy az európai szankciók üteme egy kicsit lelassult” – mondta Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közös sajtótájékoztatón.

    Azonban az Európai Bizottság elnöke megnyugtatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

    „Oroszország súlyos árat fizet, mivel szankcióink erodálják az orosz gazdaságot, és egy egész generációval visszavetik azt. Február 24-ig, pontosan az invázió kezdetének első évfordulójáig kívánjuk életbe léptetni a 10. szankciócsomagot” – fogalmazott Ursula von der Leyen.

  • Péntek hajnalban tüzet nyitottak egy lakóházra a harkivi régióban lévő Barvinkove településen és megöltek egy testvérpárt – közölte Oleg Szinyehubov, a régió kormányzója.

    Két testvér meghalt. Egyikük 49, míg a másik 42 éves volt. A 70 éves édesapjuk megsérült, jelenleg kórházban ápolják 

    – fogalmazott a kormányzó, hozzátéve, hogy az orosz erők több települést is lőttek a régióban, főként a polgári infrastruktúrát károsítva.

  • Vlagyimir Putyin már régóta tervezte, hogy elfoglalja Ukrajnát. A NATO keleti terjeszkedésének „fenyegetése” csak ürügy volt a Kreml számára – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Marburgban.

    A német kormányfő szerint a Kijev és Brüsszel közötti partnerséget a Kreml „ürügyként használta fel az orosz terület régóta tervezett erőszakos kiterjesztéséhez”. Scholz hangsúlyozta, hogy a NATO egy védelmi szövetség, így Ukrajna esetleges csatlakozása a szövetséghez nem fenyegetheti Oroszországot.

    Nem kell úgy tenni, mintha a NATO keleti bővítése valamiféle érv lenne

    – fogalmazott kancellár, aki hozzátette, hogy Németország nem fogja megengedni a háború egész kontinensre való eszkalációját. „Egy háború a NATO és Oroszország között szörnyű lenne. Felelősséggel tartozunk azért, hogy egy ilyen eszkaláció ne következzen be” – tette hozzá Olaf Scholz az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

  • Az Európai Unió vezetői a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott csúcstalálkozón igyekeznek majd lehűteni Ukrajna gyorsított tagfelvételéről szóló várakozásait, mivel a közösség még mindig vitatkozik a kérdésről − írta meg a The Guardian

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Kijevben találkozik Zelenszkijjel, hogy széles körű megbeszéléseket folytassanak a háborúról, az Oroszországgal szembeni további szankciókról és Ukrajna uniós belső piacba való integrálásáról.

    Az uniós vezetők négyszemközt igyekeznek majd enyhíteni Ukrajna gyorsított tagsággal kapcsolatos várakozásait, ugyanakkor kerülni fogják a negatív nyilvános nyilatkozatokat, amelyek gyengíthetik a morált és árthatnak Zelenszkijnek.

    Az Európai Unió nyugati tagállamai aggódnak amiatt, hogy Kijevnek a gyors tagsági tárgyalásokkal kapcsolatos elvárásai irreálisak. A hét elején Denis Szmihal ukrán miniszterelnök a Politico című lapnak azt mondta, hogy országának „nagyon ambiciózus a terve, szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni a következő két évben”.

  • Felkerült az ukrán szélsőségesek által működtetett Mirotvorec halállistájára Zoran Milanović horvát elnök − írta meg a Kárpáthír

    Ez azután történt, hogy Milanović a napokban arról beszélt: a Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától. A horvát államfő hétfőn újságíróknak Petrinjában, a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján beszélt erről.

    A horvát elnök továbbra is ellenzi, hogy támadófegyvereket küldjenek Ukrajnába, mert az szerinte nem segíthet a háború befejezésében. Szerinte Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.

    Az ukrán külügyminisztérium bírálta a horvát elnök megjegyzését. „Elfogadhatatlannak tartjuk Zoran Milanović horvát államfő kijelentését, amellyel gyakorlatilag kétségbe vonta Ukrajna területi integritását” – írta Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő. Hozzátette: kíváncsi arra, hogy vajon ilyen retorikával államfővé választották-e volna Milanovićot az 1990-es évek végén, amikor Horvátország éppen azzal küzdött, hogy megőrizze államiságát.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 129 870 orosz katona esett el, az elmúlt napon 840 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 3315 tankot,
    • 6988 páncélozott harcjárművet,
    • 2215 tüzérségi rendszert,
    • 460 rakétavetőt,
    • 222 légvédelmi berendezést,
    • 294 repülőgépet,
    • 288 helikoptert és
    • 5068 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 18 orosz hajót, 1952 hadműveleti és taktikai drónt, 202 egységnyi speciális felszerelést és 796 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Oroszország 11 hónap alatt nyolcszor több katonát veszített, mint az amerikaiak az afganisztáni háborúban két évtized alatt – írja a The New York Times. A lap amerikai és nyugati tisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy az Ukrajnában megölt és megsebesült orosz katonák száma már csaknem 200 ezerre nőtt.

    Az orosz hadsereg különösen nagy veszteségeket szenvedett a Bahmutért és Szoledárért vívott harcokban. Az orosz elemzők azonban úgy vélik, hogy az emberi áldozatok nincsenek elrettentő hatással Putyin katonai céljaira.

    A háborút annak a küzdelemnek a mintájára vívják, amellyel az országnak a második világháború alatt kellett szembenéznie: akkor több mint 8 millió szovjet katona halt meg. Putyin több százezer áldozatra készül Ukrajnában, az áldozatok nagyobb száma alááshatja az orosz elnök politikai támogatottságát 

    – tette hozzá a lap.

  • Ukrajna szövetségesei arra sürgetik a Nemzetközi Valutaalapot, hogy véglegesítse egy több milliárd dollárról szóló hitelprogram terveit − írta meg a The Guardian.

    Az IMF képviselői február közepén tervezik, hogy ukrán tisztviselőkkel találkoznak, hogy előrehaladhassanak a tárgyalások egy hitelről, amelynek összege 14 és 16 milliárd dollár (5 ezer és 5,7 ezer milliárd forint) között lehet.

  • A Kreml ismét túlbecsülheti az orosz hadsereg képességeit az újabb nagyszabású ukrajnai offenzívával kapcsolatban – jelentette a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

    Az ISW nem talált bizonyítékot arra, hogy az orosz erők elegendő harci erőt szereztek volna ahhoz, hogy március előtt legyőzzék az ukrán erőket Kelet-Ukrajnában és elfoglalják a megszállás alatt álló donyecki terület több mint 11 300 négyzetkilométerét.

    A jelentés szerint a régóta emlegetett nagyszabású orosz offenzíva valószínűleg idő előtt – áprilisban vagy még annál is hamarabb – véget ér. Az elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy az orosz hadsereg ez idő alatt nem lesz képes jelentős hadműveleti sikereket elérni.

    Az orosz erők kimerülése ezután kedvező feltételeket teremthet az ukrán erők számára, hogy 2023 késő tavaszán vagy nyarán, a nyugati harckocsi-utánpótlás beépítése után ellentámadásba lendülhessenek

     olvasható a jelentésben.

  • Magyarország területére 2023. február 2-án az ukrán–magyar határszakaszon 4942 fő lépett be. A románmagyar határszakaszon belépők közül 4876 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 119 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Az ukrajnai háború elől 2023. február 2-án 120 ember, köztük 41 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

  • Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint az olasz–francia SAMP/T légvédelmi rendszer a következő hét-nyolc héten belül működőképes lesz Ukrajnában.

    A rendszer egyszerre több tucat célpontot képes követni, nem mellékesen ez az egyetlen európai gyártású rendszer, amely képes ballisztikus rakéták elfogására, írja az al-Dzsazíra.

  • Az orosz lövedékek leromboltak egy óvodát a déli Herszon területen lévő Zolota Balka településen – közölte a regionális ukrán katonai közigazgatás. A támadás megrongálta a tetőt, az ablakokat, és részben megsemmisítette az óvoda második emeletét. Áldozatokról nem érkezett hír csütörtök este.

    Natalia Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság szóvivője szerint a folyamatos orosz ágyúzás ellenére Ukrajna továbbra is ellentámadást folytat a herszoni terület többi részének felszabadítására.

  • Az ukrajnai háborúban az orosz oldalon harcoló Wagner-csoport jelentős veszteségeket szenvedett, miután a Közép-afrikai Köztársaságban kiújultak a harcok az orosz zsoldosok által támogatott kormányzat és a lázadók közt – írta a The Guardian.

    A Wagner a Közép-afrikai Köztársaságban és Szudánban is igyekszik ellenőrzése alatt tartani néhány arany- és drágakőbányát, és részben a bevételből finanszírozzák az ukrajnai háborút is.

    A The Guardian szerint két hete újultak ki a harcok, amelyekben több tucat ember halt meg. Köztük volt a Wagner-csoport néhány zsoldosa is, de nem egyértelmű, hogy hányan haltak meg.

    Rajtuk ütöttünk, és beleestek a csapdánkba […] elvesztettünk két embert, és sokan megsebesültek, de legyőztük őket és sok katonai teherautót elzsákmányoltunk 

    – ezt mondta a lázadók (Coalition of Patriots for Change) egyik vezetője, Ahmadou Ali egy telefonos interjúban. 

    A brit lap szerint körülbelül egy tucat orosz zsoldos halhatott meg a harcokban, de legalább 7 áldozatról biztosan tudni lehet. Ekkora veszteséget pedig a Wagner nem szenvedett Afrikában azóta, hogy 2019-ben Mozambikban iszlamista lázadókkal csaptak össze.

  • Az ukránok a közeljövőben rendszerbe állíthatják az olaszfrancia fejlesztésű SAMP/T légvédelmi rendszert – mondta csütörtökön Antonio Tajani olasz külügyminiszter.

    A SAMP/T-k átadásáról már hetek óta tárgyalt egymással a francia és az olasz kormány. Az Al Jazeera szerint Tajani egy tévés másorban beszélt arról, hogy körülbelül nyolc héten belül hadrendbe állhatnak az eszközök. 

    Az Al Jazeera szerint egy SAMP/T egyszerre 10 ellenséges célpontot (pl. rakétát) tud elfogni. Egyben ez az egyetlen olyan, európai gyártmányú légvédelmi rendszer,

    amely képes a balliszitkus rakéták elfogására is. 

    A kijevi kormányzat már hónapok óta kért újabb légvédelmi rendszereket, ezek közt név szerint emlegették a SAMP/T-t is. A rendszer működése ezen a korábbi, Szardínia szigetén készült videón is látható:

  • Olaf Scholz politikai karrierje csúnya véget érhet a Leopardokról szóló döntés miatt – ezt pedzegette Douglas Macgregor amerikai veterán ezredes, a Pentagon korábbi tanácsadója.

    Macgregor – aki Donald Trump elnöksége idején volt a Pentagon tanácsadója, és korábban, tavaly nyáron nagy orosz sikereket jósolt – a YouTube-csatornáján közzétett videóban beszélt arról, hogy Scholz számára végzetes lehet a lépés.

    Szerinte a németeket megrémítheti a döntés, mert tudhatják azt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha Berlin és Moszkva konfrontálódik. Macgregor arról is beszélt, hogy szerinte a korábbi német kancellárok nem hozták volna meg ugyanezt a döntést.

    Scholznak nem sok ideje maradt hátra 

    – vélekedett az amerikai extanácsadó. 

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön dühösen reagált a nyugati vezetők azon döntésére, hogy tankokat küldenek Ukrajnába.

    „Mi nem küldjük a tankjainkat a határaikhoz, de van mivel válaszolnunk. És ez nem fog véget érni a páncélozott járművek használatával” – idézte a Sky News az államfőt.

    Korábban a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Oroszország „nagyobb mértékben ki fogja használni a lehetőségeit”, hogy válaszoljon a nyugati fegyverszállításokra.