Üdvözölte Magyarország döntését és bűnszervezetnek nevezte a NATO-t egy francia politikus

Köszönjük egész napos figyelmüket, ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Tartsanak velünk holnap is!

A csütörtöki nap legfontosabb történései:

• Lassan már csak a csodában bízhatnak a Bahmutnál harcoló ukránok, erről itt írtunk részletesebben.
• Mihajlo Podoljak ukrán elnöki főtanácsadó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek több aduásza is van a háború elhúzódására. Részletek itt.
• „Kis diktátor” – írták egy amerikai véleménycikkben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a G20-csoport delhi találkozóján elmondta, hogy „a katasztrófa szélén táncol”. A tárcavezető emellett az Egyesült Államokat is bírálta.
• Florian Philippot, a Patrióták (Les Patriotes) francia párt vezetője üdvözölte, hogy a magyar parlament eddig nem hagyta jóvá Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.
• Az ukránok szerint semmi közük az orosz területeken végrehajtott támadásokhoz.

Az Európai Unió tisztviselői további egymilliárd eurót különítenének el Ukrajnának, valamint közös beszerzési rendszer létrehozásáról tárgyalnak. Céljuk, hogy felgyorsítsák az Ukrajnának szánt tüzérségi lövedékek szállítását – adta hírül a Washington Post.

A közös beszerzési rendszer ötletét Kaja Kallas észt miniszterelnök vetette fel februárban, miután kiderült, hogy Ukrajna lőszerhiánnyal küzd az Oroszország ellen vívott háborújában.

A Pentagon szóvivője cáfolta azt az állítást, amely szerint az Egyesült Államok hírszerzési információkkal látja el Ukrajnát Oroszországon belüli célpontokról. Pat Ryder dandártábornok újságíróknak nyilatkozva képtelenségnek nevezte az orosz vádakat, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok nem áll háborúban Oroszországgal.

Nincs információm arra vonatkozóan, hogy az ukránok végeztek-e ilyen típusú műveleteket

–  mondta.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ma azt mondta, hogy Moszkva kénytelen volt felfüggeszteni részvételét az Új START nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződésben, mert Washington arra használja fel azt, hogy segítse Ukrajnát orosz stratégiai objektumok megtámadásában – közölte a Sky News.

Az ukrán Energiaügyi Minisztérium közlése szerint Ukrajna ezen a télen már megnyerte az energiafronton vívott csatát Oroszországgal szemben, ám a következő fűtési szezonra gázturbinákkal és megújuló energiával kell készülnie – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A mai naptól kezdve többlet van az energiarendszerben. Ez azt az érzést kelti bennünk, hogy valóban megnyertük az energiacsatát

– fogalmazott a kommüniké szerint German Galuscsenko osztályvezető Zágrábban.

Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökkel fog tárgyalni a közeljövőben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja a Sky News az elnöki palotára hivatkozva, amit a brazil elnök is megerősített egy rádióinterjúban.

A legfrissebb jelentés azután született, hogy Kína és Belarusz megegyezett egy olyan közös nyilatkozat elfogadásában, amelyben békét követelnek Ukrajnában.

A Brjanszki terület kormányzója szerint két ember meghalt a támadásban, amelyet minden jel szerint orosz önkéntesek hajtottak végre az Ukrajnával határos régióban. 

Az oroszok továbbá azt állítják, hogy ukrán szabotőrök hajtották végre az akciót, és két civil halt meg. A kormányzó szerint az 1966-os születésű áldozat most halt bele a sérüléseibe.

Egy másik bejegyzésben azt írta, hogy megműtöttek egy kiskorút is, aki szintén a támadásban sérült meg. A kormányzó szerint a gyermeket egy, a NATO által használt lőfegyverrel találták el. Túl van az életveszélyen, de állandó megfigyelés alatt tartják – írta. 

Ukrajna 2029-re válhat az Európai Unió teljes jogú tagjává – erről beszélt egy interjúban Andrius Kubilius litván EP-képviselő.

Hozzátette: ahhoz, hogy ez megtörténjen, mindkét félnek sokat kell még dolgoznia. Ukrajnának számos reformot kell végrehajtania, az EU-nak pedig törekednie kell arra, hogy kiterjessze a határait, és nemcsak Ukrajna, hanem „Moldova és talán még Grúzia irányába is” – mondta. 

A képviselő szerint az Európai Parlament már határozatot fogadott el arról, hogy 2023-ban elkezdődhetnek az ukrán EU-csatlakozásról szóló tárgyalások. Mint mondta, Lengyelország esetében – amely körülbelül Ukrajnához hasonló méretű ország – négy év volt szükség arra, hogy lezáruljon a tárgyalási folyamat.

Szerinte 2027 végére tudhatják le a tárgyalásokat Ukrajnával, és 1-2 éven belül a többi tagállam is ratifikálhatja Ukrajna csatlakozását. Így bízik benne, hogy a 2029-es európai parlamenti választáson már az ukránok is részt tudnak venni.

Milos Zeman cseh államfő szerint Ausztria semleges státusza lehetőséget nyújthat arra, hogy közvetítő szerepet játsszon Ukrajna és Oroszország konfliktusában – közölte az MTI.

„A semleges státusz néhány esetben előny lehet. Mondtam Alexander Van der Bellen elnök úrnak, hogy Ausztria semlegessége bizonyos összefüggésekben lehetővé teheti, hogy ez az ország közvetítő szerepet játszhasson Ukrajna és Oroszország esetében” – jelentette ki Zeman.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt Magyarországon elsőként csatlakozik a Laptops for Ukraine nevű civil kezdeményezéshez.

A projekt abból a helyzetből indult ki, hogy az orosz invázió kezdete óta Ukrajna lakói sokkal nehezebben tudnak kapcsolatot tartani egymással.

A háború pusztító hatással volt az ország infrastruktúrájára, ráadásul emberek millióinak kellett elhagynia otthonát, így a munkavégzés, az oktatás és a szociális élet is az online térbe kényszerült. Sokak számára nem adottak a technikai feltételek, ezért indult a laptopadományozó kezdeményezés – írta a Kutyapárt közleményében.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara legutóbbi napi frissítésében azt állítja, hogy 150 605 orosz katonát öltek meg az invázió kezdete óta. Az elmúlt napon mintegy 715-en haltak meg az adatok szerint.

Ukrajna nemrég közölte, hogy februárban naponta átlagosan 824 orosz katona halt meg – ez jelzi a Kreml erőinek hatalmas veszteségeit a háborúban. Ennek nagy része keleten lesz, ahol Bahmut és Vuhledar körül továbbra is heves harcok folynak – írja a Sky News.

A Wagner-csoport által toborzott elítélteket rossz kiképzéssel és felszereléssel küldik be, és nagy számban halnak meg. Az ukrán erők hónapok óta tartják magukat Bahmutban, ahol könyörtelen támadások érik őket.

A helyzet azonban állítólag romlik, és már folynak a tárgyalások arról, hogy Ukrajna kivonja-e katonáit, és ha igen, mikor.  Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a hét elején azt mondta, hogy a helyzet Bahmut körül „rendkívül feszült”.

„A jelentős veszteségek ellenére az ellenség bedobta a legfelkészültebb Wagner-rohamosztagokat, amelyek megpróbálják áttörni csapataink védelmét, és bekeríteni a várost” – tette hozzá. 

Az ukrán parlament tavaly 14 alkalommal módosította költségvetését, legtöbbször katonai igények miatt. Az Unian híradása szerint Ukrajna most is védelmi szükségletei miatt alakítaná át a költségvetést.

A költségvetési bizottság elnöke, Rokszolana Pidlasza arról beszélt, Ukrajna drónokat gyártana, ehhez különítenének el egy nagyobb összeget.

Hans Christian Andersen kis hableányának híres szobrát, Koppenhága egyik fő turisztikai látványosságát ismeretlenek megrongálták, és az orosz zászló színeire festették a sziklát, amelyen a hableány ül − írta meg a The Telegraph. 

A gyakran megrongált, 1,65 méter magas bronzalkotás a koppenhágai kikötő bejáratánál áll.

A szobrot Andersen dán mesemondó tiszteletére készítették. Régóta kedvelt célpontja a vandáloknak, akik korábban már volt, hogy lerobbantották a hableányt a talapzatáról, máskor pedig lefejezték vagy lefestették.

Terrorcselekmény az ukrán szabotőrök támadása a Brjanszk régió határ menti térségében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a TASZSZ beszámolója szerint.

Ma újabb terrorcselekményt, újabb bűncselekményt követtek el, bementek a határ menti területre, és tüzet nyitottak civilekre. Látták, hogy ez egy civil autó, látták, hogy civilek és gyerekek ülnek ott, és mégis tüzet nyitottak

– mondta az orosz államfő.

Mint megírtuk, az oroszok állításai szerint ukrán szabotőrök szivárogtak be az oroszországi Brjanszk régió határ menti területeire. A fegyveresek két faluban okoztak felhajtást, össze is csaptak az orosz gárdával. Ukrajna szerint csak provokáció zajlik, egyfajta hamis zászlós hadművelet.

Oroszország csapatainak azonnali kivonását sürgette Ukrajnából a 20 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságot tömörítő G20-csoporthoz tartozó több ország külügyminisztere csütörtökön Újdelhiben, a csoport miniszteri találkozóján.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter felszólította a résztvevőket: gyakoroljanak nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy kivonja csapatait Ukrajnából. Szorgalmazta a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását és kiterjesztését is, leszögezve, hogy ez az egyezmény – amely körülbelül 20 millió tonna gabona exportját teszi lehetővé – a világ legjobban rászoruló térségeiben élők számára az élelmiszer-biztonságot szolgálja.

Az értekezleten szintén részt vevő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont azt mondta: a Nyugat a felelős a gabonaegyezmény „eltemetéséért”. Kiemelte, hogy Moszkva a maga részéről betartotta az egyezményben foglaltakat, és az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport blokkolásának feloldásáról szóló tavalyi megállapodások végrehajtását sürgette.

A találkozó előtt Annalena Baerbock német külügyminiszter kínai kollégájával, Csin Kanggal egyeztetett. A tárca tájékoztatása szerint értésre adta, hogy „Oroszország Ukrajna elleni brutális támadása esetében a semlegesség az agresszornak kedvez”.

Kínának az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) egyik állandó tagjaként ki kell állnia a világbékéért, és nem szabad támogatnia egy, a nemzetközi jogot megsértő agressziót

– szögezte le a német tárcavezető a megbeszélés után. Baerbock arra is felszólította a Kremlt, hogy térjen vissza az Új START-szerződéshez.

Újdelhiben felszólalt Catherine Colonna francia külügyminiszter is, aki azt hangoztatta, hogy a harcokat csak „igazságos és tartós” béke zárhatja le. Kijelentette, hogy a tavaly februárban indult háború „a hadviselés és az emberiesség minden szabályát áthágta”.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszter szintén azonnali csapatkivonásra szólította fel Oroszországot, azt vetve Moszkva szemére, hogy Ukrajna elleni háborúja az utóbbi évtizedekben felépített – többpólusú – világrend elleni támadás is.

Szándékos provokációnak nevezte az ukrán elnök egyik főtanácsadója csütörtökön azokat a jelentéseket, amelyek szerint az ukrán erők szabotázsakciót hajtottak végre az oroszországi Brjanszk régióban.

Mihajlo Podoljak Twitter-oldalán azt írta, hogy „a történet az ukrán szabotázscsoportról az Oroszországi Föderációban klasszikus szándékos provokáció”. Hozzátette: „Az Oroszországi Föderáció meg akarja ijeszteni a népét, hogy igazolja a másik ország elleni támadást és a növekvő szegénységet a háború első éve után.”

Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója korábban Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy ukrán diverzánsok hatoltak be a Klimovó járásbeli Ljubecsane községbe. Tájékoztatása szerint a diverzánsok tűz alá vettek mozgásban lévő járművet, aminek következtében egy lakos életét vesztette, egy tízéves gyermek pedig megsebesült.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Ljubecsanéban a behatolók túszokat ejtettek.

Oroszország feszültséget gerjeszt Moldova és a Dnyeszter Menti Köztársaság (Transznyisztria) körül, hogy elterelje a világ figyelmét az ukrajnai háborúról, és hogy valamiféle győzelmet mutasson fel az orosz népnek – mondta Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

Előzőleg az orosz média azt sejtette, hogy orosz egyenruhába bújt ukrán katonák támadnak a Dnyeszter menti szakadár területről, hogy háborús indokot szolgáltassanak Kijevnek.

A legutóbbi hírek szerint maga a moldáv államfő erősítette meg, hogy Ukrajna nem fogja megtámadni a Moldova és Ukrajna közé ékelődött szakadár államot, a többségében orosz ajkúak lakta, Dnyeszter Menti Köztársaságot.

Nem zárják ki a Német Szociáldemokrata Pártból (SPD) Gerhard Schröder volt kancellárt a Kremlhez fűződő viszonya miatt − döntött a volt kancellár párttagságának ügyében másodfokon eljáró testület.    

A Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint az SPD hannoveri regionális szervezetének döntőbizottsága elutasította a fellebbezéseket az első fokon hozott határozat ellen, amelyben a testület megállapította, hogy Gerhard Schröder orosz cégekben betöltött tisztségei nem sértik a párt alapszabályát, ezért nincs ok párttagságának megszüntetésére vagy fegyelmi intézkedésre − írta meg az MTI. 

Az orosz államfő, Vlagyimir Putyin barátjaként számontartott volt kancellárt évek óta kritizálják pártjában orosz kapcsolatai miatt. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta a korábbinál is élesebbé váltak a bírálatok. Gerhard Schröder a nyomás hatására tavaly májusban megvált orosz vállalati tisztségeitől, de jelezte, hogy bár „hibának” tartja az Ukrajna elleni háborút, továbbra sem hajlandó szakítani az orosz elnökkel.    

A most 78 éves Gerhard Schröder az SPD politikusaként és kancellárként − a szociáldemokraták és a Zöldek 1998–2005 közötti koalíciójának vezetőjeként − barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével keltett leginkább megütközést, amiben úgy vélte, hogy az orosz államfő „kifogástalan demokrata”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője terrortámadásnak nevezte a brjanszki térségben történteket. Elmondása szerint mindent megtesznek a szabotázscsoport felszámolása érdekében – írja a Korrespondent.

Azt is közölte, hogy Putyin a Brjanszki területen kialakult helyzet miatt lemondta a Sztavropoli határterületre tervezett útját.

Csak tartós és igazságos békével lehet lezárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár ismertette, hogy a szövetségi kormány tárgyalásokat kezdett a kijevi vezetéssel és más partnerekkel az Ukrajna szuverenitását és területi épségét szolgáló „jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokról”.

Közölte, minden ilyen biztonsági kötelezettségvállalás előfeltétele, hogy Ukrajna „sikeresen megvédje magát”, hiszen „halántékhoz szegezett fegyverrel” egyedül arról lehet tárgyalni, hogy a megtámadott fél aláveti magát az agresszornak – adta hírül az MTI.

A béke követelése nem lehet egyenlő a nagyobb, erősebb szomszéd előtti megadással – tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva:

Ha Ukrajna nem védekezne többé, akkor nem a béke jönne el, hanem Ukrajna vége.

Oroszország célja nem is a béke, hanem a „katonai győzelem”, ezt a célt azonban nem éri el, mert Ukrajna védekezik, Németország és partnerei pedig továbbra is támogatják, hogy megnyíljon az út a tartós és igazságos béke előtt – mondta a német kancellár.

Hozzátette: egyelőre semmi nem utal arra, hogy az agresszor megváltoztatná álláspontját, holott Vlagyimir Putyin orosz elnök „elszámítja magát, ha azt gondolja, hogy az idő neki dolgozik”.

Minél előbb ráébred, hogy nem éri el imperialista céljait és a nemzetközi közösség nem tűri el jogsértéseit, annál nagyobb az esély a háború lezárására

– mondta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök március 3-án, pénteken operatív megbeszélést tart a Nemzetbiztonsági Tanács tagjaival – írja a TASZSZ.

Az Unian szerint Putyin azért hívta össze a biztonsági tanácsot, mert ukrán szabotőrök szivárogtak be az oroszországi Brjanszk régió határ menti területeire. Az orosz média szerint két faluban okoztak felhajtást az ukránok, akik össze is csaptak a fegyveresekkel.

Az a tény, hogy már 35 ország küld fegyvereket az ukrán hadszíntérre, azt jelzi, hogy már nem beszélhetünk helyi konfliktusról – jelentette ki Dömötör Csaba a Facebook-oldalán csütörtökön közzétett videójában.

Nem könnyű fegyverekről van szó, ami abból is látszik, hogy 17 ország tankokat is felajánlott – hangsúlyozta Dömötör Csaba, rámutatva: már nem csak európai országok küldenek fegyvert, ami az eszkalációt mutatja. Ausztrália és Szudán, Pakisztán és az Egyesült Államok is küld fegyvereket. Utóbbi nem kevesebb mint 2 milliárd dollár értékben – mutatott rá.

Az államtitkár felidézte a német háborús politika fejlődéstörténetét, ami ötezer harci sisakkal kezdődött, míg ma már nemcsak páncéltörő fegyvereket és rakétákat, hanem Leopard tankokat is küldenek. De küld ilyen tankokat Svédország és Spanyolország is – fejtette ki.

És jön a következő szint: most már azon megy a vita, hogy menjenek-e vadászgépek.

Tényleg csak egy hajszál választ el minket attól, hogy európai katonák küldése is napirenden legyen

– tette hozzá Dömötör Csaba.

Kifejtette: bár a fegyverszállítások tagállami szinten dőlnek el, a brüsszeli intézmények is „ugyanazon a háborús tracken vannak”. Az Európai Bizottság elnöke és a tanács elnöke is még több fegyvert küldene, amit az Európai Parlament is megerősített.

Dömötör Csaba emlékeztetett arra a frissen elfogadott, háborúval kapcsolatos EP-állásfoglalásra, melynek egyik pontja tételesen felsorolja, hogy még milyen további fegyvereket kellene küldeni. Nem elég, hogy nyögjük a gazdasági terheket, „a háborús nyomás is egyre nagyobb” – mondta. Az államtitkár szirénhangoknak nevezte azokat az érveket, amelyek szerint ha több fegyvert küldünk, hamarabb vége lesz a háborúnak.

1914-ben is ezt mondták. Most lenne jó megállni

– tette hozzá Dömötör Csaba.

Szabotázsakciókba kezdtek az ukránok Oroszország területén. A brjanszki régióba több tucat ukrán fegyveres érkezett.

Részleteket az alábbi linken olvashatnak: