Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.
A nap legfontosabb történései:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is!
Az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók elkezdték erodálni a dollár több évtizedes dominanciáját a nemzetközi olajkereskedelemben, mivel a legtöbb Indiával kötött ügyletet más pénznemben véglegesítették. Indiában van jelenleg Oroszország legnagyobb tengerikőolaj-felvevő piaca.
A dollár elsőbbségét időről időre megkérdőjelezték, de ez továbbra is fennáll a legszélesebb körben elfogadott valuta üzleti célú használatának elsöprő előnyei miatt – közölte a Reuters.
India olajkereskedelme – válaszul a szankciók keltette zűrzavarra és az ukrajnai háborúra – az eddigi legkomolyabb bizonyítéka annak, hogy más valutákra váltanak, amelyek tartósnak bizonyulhatnak a későbbiekben is.
Az ország a világ harmadik számú olajimportőre, Oroszország pedig a vezető beszállítója lett, miután az Európai Unió tagállamai a hatodik szankciós csomagban úgy döntöttek, leállítják az orosz tengeri olajszállításokat. Az embargó 2022. december 5-én életbe is lépett, az orosz olajexport pedig szinte azonnal visszaesett.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 155 530 orosz katona esett el, az elmúlt napon 700 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2098 hadműveleti és taktikai drónt, 236 egység speciális felszerelést és 873 cirkálórakétát számoltak fel.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb jelentésében közölte, hogy az orosz hadsereg Bahmut megszállása esetén sem tudja elérni azt, hogy mélyen be tudjon vonulni Ukrajna területére.
Az ISW elemzői szerint az oroszoknál hiányoznak a gépesített dandárok, illetve a taktikai rohamcsapatok nem fognak tudni megbirkózni a különböző manőverekkel.
Az orosz csapatok aligha tudnak többet elérni kisebb taktikai győzelemnél
– áll a jelentésben.
Azt is értékelték, hogy az orosz csapatok csekély taktikai sikerei Bahmutnál azt jelzik, hogy az oroszok képesek korlátozott taktikai előnyt elérni gyalogságuk frontális támadásokban való felhasználásával.
Az intézet korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz csapatoknak kétféle lehetőségük lehet az előrenyomulásban: Konsztantyinovka irányába (körülbelül 20 kilométerre Bahmuttól) vagy Szlavjanszk-Kramatorszk irányába (Bahmuttól mintegy 40 kilométerre északnyugatra). Ugyanakkor nagy problémát jelent számukra, hogy az ukrán csapatok mindkét irányt lezárták.
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport teljes mértékben ellenőrzése alá vonta Bahmut keleti részét – közölte szerdán Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója.
„A Wagner magánkatonai vállalat egységei átvették az ellenőrzést Bahmut keleti része felett” – jelentette ki Prigozsin, írja a The Guardian.
Kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok benyomulhatnak Ukrajna belsejébe, amennyiben átveszik az ellenőrzést Bahmut felett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált az orosz nőknek a nemzetközi nőnap alkalmából, hozzátéve, hogy Oroszországban a nők és az anyaság tiszteletét „feltétlen értékként” tartják számon.
Az elnök azt is mondta, hogy Oroszországban a nemzetközi nőnap „mindig különleges melegséggel és jelentéssel, a legkedvesebb, legörömtelibb és legőszintébb érzésekkel telik meg”.
Szavai szerint ezen a napon mindenki „a szeretet és csodálat szavait intézi édesanyjához, nagymamájához, nővéréhez, feleségéhez, lányához és barátnőjéhez”.
Vlagyimir Putyin azt is hangsúlyozta, hogy az életben sok minden függ a nők „kemény munkájától és nagylelkűségétől”, és méltatta azt az erőfeszítést, amelyet „a gyermekek gondozására és a szeretet, a kényelem és a harmónia biztosítására” fordítanak családjukban.
Azt mondta, hogy a nők „rendíthetetlen felelősségtudata” különös elismerést és tiszteletet érdemel.
„Kedves nők, ezen az új tavaszi napon szeretetet és kölcsönös megértést kívánok nektek azokkal az emberekkel, akiket szerettek, és az a melegség, amelyet a szívetek oly nagylelkűen megoszt, térjen vissza hozzátok, és tartson benneteket is melegen” – idézte az államfőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A hadköteles korú férfiak külföldre utazási engedélyeinek kiadását a Legfelsőbb Parancsnokság következő ülésén fogják megvizsgálni – mondta Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára.
Sajnos nem mindenki érti meg, hogy amikor az állam lehetőséget ad a külföldi utazásra, akkor vissza kell térni. Volt egy szerencsétlen példánk, amikor a kulturális minisztérium decemberben engedélyt adott: hat ember utazott el, hogy művészként képviselje az országot. Sajnos ezek a művészek nem tértek vissza az országba
– fogalmazott Danilov.
A titkár elmondta, hogy a főparancsnokság következő ülésén – amit Volodimir Zelenszkij utasítására hamarosan összehívnak – meg fogják vizsgálni, hogy kik, hányan és mely ügynökségek adtak engedélyt a külföldi utazásokra – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Kósa Lajos a Hír TV kedd esti adásában arról beszélt, miért tartja problémának, hogy az orosz energiafüggőséget Magyarország amerikaira cserélje. A Fidesz alelnöke úgy fogalmazott, hogy „ha úgy szokom le a dohányzásról, hogy közben alkoholista leszek, akkor nem sokat segítettem a dolgon”.
Kósa Lajos szerint az orosz függőségnek nem az amerikai függőség, vagy más forrás a megoldása, hanem hogy egyszerre lehessen több forrást is versenyeztetni, ehhez viszont nem szabad, hogy háború legyen, mert az automatikusan elvág a lehetőségektől.
A politikus arról is beszélt, hogyha Oroszország elveszíti a háborút, akkor az orosz nukleáris doktrína szerint az egy atomháborúba torkollik, és mindenki veszít.
Teljesen nyilvánvaló, hogy Ukrajnából marad valami (...), az egy óriási ország, az oroszoknak meghaladja az integráció a képességét (...) Az ukránok nem párolognak el, nem mennek el az utolsó szálig, és egyébként az ukránok hallatlan nehéz helyzeteket éltek már túl, lásd, holodomor. Akkor egyébként sokkal többen haltak meg (...) az ukránok közül, mint itt a háborúban az emberveszteség, és túlélték. Tehát magyarul Ukrajna is lesz, valamint ukránok lesznek
– fogalmazott Kósa Lajos a Népszava beszámolója szerint.
A The New York Times kedden hírszerzési forrásokra hivatkozva jelentette, hogy az amerikai titkosszolgálatok által összegyűjtött adatok alapján egy ukránbarát csoport követte el az akciót, de arra nincs bizonyíték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek vagy az ő belső körének köze lett volna a támadáshoz. A lap szerint „fennáll annak lehetősége, hogy az ukrán kormánnyal vagy titkosszolgálatokkal kapcsolatban lévő harmadik fél titokban hajtotta végre a műveletet”.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója reagált a hírre. Közölte, hogy Kijevnek semmi köze a történtekhez.
Jóllehet szeretek szórakoztató összeesküvés-elméleteket gyűjteni az ukrán kormányról, ki kell jelentenem, hogy Ukrajnának semmi köze a balti-tengeri balesethez, és semmit nem tudok állítólagos ukránbarát szabotázscsoportokról
– írta a tanácsadó a Twitteren.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője terelésnek nevezte a lap értesülését. „Nyilvánvalóan a támadás elkövetői el akarják terelni a figyelmet. Ez nyilvánvaló irányított szivárogtatás” – mondta Peszkov a RIA orosz hírügynökségnek.
„Hogyan állapíthatnak meg bármit is amerikai illetékesek vizsgálat nélkül?” – tette fel a kérdést a szóvivő. Moszkva a kezdetektől fogva azt követeli, hogy részt vehessen a vizsgálatban, de Peszkov azt mondja, hogy erre azóta sem kaptak lehetőséget. „Ez nem pusztán furcsa, ez bűzlik, mint valami szörnyű bűncselekmény” – fogalmazott a Kreml szóvivője.
Az Ukrán Fegyveres Erők azt állítják, hogy a Herszon régióban lévő Genicsk kerületében az oroszok arra kényszerítik a diákokat, hogy tanulmányozzák az orosz alkotmányt és történelmet, valamint énekeljék el az orosz himnuszt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Utóbbit ráadásul a szünetekben kell megtenniük a gyerekeknek, legalábbis az Ukrán Fegyveres Erők beszámolója szerint.
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka magas rangú katonai tisztviselőkkel találkozott.
Zaluzsnij tájékoztatta a nyugati szövetségeseket a harctéri helyzetről, a legtöbb szó Bahmut ostromáról esett.
Megvitatták továbbá az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyek, többek között a fegyverek és lőszerek szállítását.
„A légvédelem megerősítése és a nagy hatótávolságú fegyverek biztosítása továbbra is kulcsfontosságú” – hangsúlyozta Zaluzsnij.
Mint ismert, Bahmutnál hónapok óta heves harcok folynak, a küzdelmek az utóbbi napokban váltak még véresebbé.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este arról beszélt, hogy szerinte Oroszország „szabad utat” kapna Ukrajnába, amennyiben Bahmut elesik.
Az államfő szerint az orosz erők Bahmut bekebelezése után újult erővel nyomulhatnának tovább, és lehetőségük nyílna más kritikus kelet-ukrajnai települések elfoglalására.
„Ez taktikai kérdés számunkra, Bahmut után az oroszok tovább masírozhatnak, mehetnének Kramatorszkba, mehetnének Szlavjanszkba. Ezért tartunk ki a végsőkig” – mondta Zelenszkij egy interjúban.
Bahmutban megölték Dmitro Kotszubajlót, a „Da Vinci Farkasok” becenevű, eredetileg önkéntesekből álló zászlóalj parancsnokát, aki korábban megkapta az Ukrajna Hőse kitüntetést is.
A Kyiv Independent szerint a 27 éves Kotszubajlo halálát Volodimir Zelenszkij jelentette be kedd esti videóüzenetében. Azt mondta, hogy a katona Ukrajna egyik legfiatalabb hőse volt, és 2014 óta az ukrán nép függetlenségéért, méltóságáért harcolt.
Dmytro "Da Vinci" Kotsiubailo, Hero of Ukraine, died near Bakhmut.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) March 7, 2023
Dmytro began defending Ukraine in 2014, after the Revolution of Dignity, when he was just 18. He was heavily wounded but came back to the frontlines to fight for freedom of his motherland.
Eternal glory to Hero. pic.twitter.com/qPzgnUHumq
Dmitro Kotszubajlo egy ukrán nacionalista mozgalom tagjaként szervezett egy önkéntes egységet, és így került a Donbászba 2014-ben. Az Ukrajna Hőse címet 2021-ben kapta meg, az önkéntes egységét pedig 2022 őszén beolvasztották a hadseregbe.
A Wagner vezetője, Jevgenyij Prigozsin szerint így tudja biztosítani a háborús tevékenységeinek finanszírozását. A befektető a Rosznyeft orosz kőolajvállalat.
A múlt héten a Wagner vezetője informálisan találkozott a Rosznyeft vezetőjével, Igor Szecsinnel – írja az Unian.
Egy, az olajvállalat vezetőségéhez közel álló forrás szerint a beszélgetés következménye „egy utasítás volt, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak a Prigozsin csoportjának”. A forrás nem tudja, hogy mely projektekről van szó, de megjegyzi, hogy az utasítás a Rosznyeft alelnökétől érkezett.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4214-en léptek be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3553 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből.
A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől kedden 38 ember, köztük 8 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Az Egyesült Államok vizsgálja annak lehetőségét, hogy nyugati légiharc-rakétákat szereljen ukrán vadászgépekre, hogy ezzel is növelje az ország légierejét az orosz erőkkel szemben – közölte a Skynews.
Két amerikai védelmi tisztviselő úgy nyilatkozott, az amerikai hadsereg vizsgálja, hogy a szovjet korszakból származó repülőgépekbe beépíthetők-e a fejlettebb amerikai rakéták. A tisztviselők ugyanis aggódnak amiatt, hogy Kijevnek hiányos a légvédelme.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
A legfontosabb történések a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!