Kutyaszorítóban az ukrán hadsereg, Putyin harcosai beindultak

Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.

A nap legfontosabb történései:

• Orosz emberi jogi biztos: Kijev megtagadta 70 hadifogoly átvételét.
• Kutyaszorítóban az ukrán hadsereg, Putyin harcosai beindultak.
• Ukrán drónok mértek csapást Enerhodar városára.
• Az ukrán védelmi miniszter is cáfol: Ukrajnának nincs köze az orosz gázvezetékek elleni szabotázshoz.
• Egymilliárd euró értékű közös lőszeradományt sürget Ukrajnának az EU képviselője.
• Putyin közvetlen fenyegetésről beszélt a Kremlben.
• Zelenszkij az ENSZ-főtitkárral tárgyal Kijevben.
• Megszólalt a légi sziréna Belaruszban.
• Üzent a Wagner-vezér: Az igazi pokol még csak most vár Ukrajnára.
• India belépésével veszélyben a dollárdominancia az olajkereskedelemben.
• Már több mint 155 ezer katonát veszíthetett Moszkva.
• Bahmut keleti része már az oroszoké, állítja a Wagner-csoport vezére.
• Ukrajna újratárgyalja a hadköteles korú férfiak kiutazási engedélyét.
• Kijev tagadja, hogy köze lenne az Északi Áramlat elleni szabotázsakcióhoz.
• Városokat söpörhet el az orosz hadsereg új offenzívája.
• Befektetőt kellett bevonni a Wagner-csoportba az ukránok szerint.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is!

Az orosz csapatok a Szumi régióban vetették be ágyútüzérségüket. Helyi idő szerint 16.40 és 17.00 között Katerinyivka térségéből 9 esetet jelentettek.

A helyi lakosság körében nem érkezett jelentés se áldozatokról, se a polgári infrastruktúrában keletkezett károkról. A katonák és felszereléseik szintén megúszták a támadást – írja az ukrán Északi Műveleti Parancsnokság Telegram-csatornája.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat 26 Telegram-csatornát blokkolt, amelyek több mint 400 ezer előfizetőt tájékoztattak azokról a helyszínekről, ahol az Ukrán Fegyveres Erőkhöz való csatlakozás behívóit adták ki, ezzel akadályozva a mozgósítást.

A biztonsági szolgálat kiberszakértői 26 olyan Telegram-csatornát blokkoltak, amelyek akadályozták a sorköteles korú ukrán állampolgárok mozgósítását. (...) Elsősorban a katonai kézbesítésének tényleges helyeit „szivárogtatták ki”, és a katonai bizottságok képviselői előli bujkálásra buzdítottak

– áll a biztonsági szolgálat Telegram-csatornájának közleményében, amelyet a TASZSZ vett észre.

Lengyelország kész arra, hogy MiG–29-es vadászgépeket szállítson Ukrajnának. Andrzej Duda lengyel elnök ezt a CNN-nek adott, szerdán sugárzott interjúban mondta.

A Lengyelországban maradt MiG–29-eseket, amelyek működőképesek, és a légierőnk szolgálatában állnak, készek vagyunk átadni. Biztos vagyok benne, hogy Ukrajna képes lesz használni őket, mert jelenleg is vannak olyan pilótáik, akik képesek ezeket a gépeket vezetni

– jelentette ki a lengyel elnök. Duda bizakodását fejezte ki, hogy Ukrajnának a jövőben is szüksége lesz F–16-osok szállítására.

Hiszem, hogy az Ukrán Fegyveres Erők a jövőben is használni fogják az F–16-osokat. Ezért olyan fontos most a pilótaképzés

– tette hozzá.

Nincs szükség arra, hogy az OPEC növelje a termelését az ígért napi 500 ezer hordós orosz termeléscsökkentés pótlására − tájékoztatta szerdán José Barroso angolai olaj- és gázipari miniszter a Reuters hírügynökséget.

Oroszország korábban bejelentette, hogy márciustól napi 500 ezer hordóval csökkenti a termelését.

Meggyőződésünk szerint az orosz olaj továbbra is ott van a piacon, és megtalálja az utat az új vevőkhöz

− fogalmazott José Barroso, hozzátéve: „a piac egyensúlyban van”.    

Barroso szerint ha például Kína több orosz olajat importál, akkor kevesebbet vásárol máshonnan.

Véleményünk szerint egyelőre nincs szükség az OPEC-tagországok termelésének növelésére

− mondta.

Az ukrajnai háború kezdete óta ez idáig mintegy 4 millió ukrajnai menekült kért és kapott átmeneti védelmi jogállást az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Bizottság szerdán.

Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos sajtótájékoztatóján közölte: minden nyilvántartásba vett ukrajnai menekült jogosulttá vált a munkaerőpiachoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szálláshoz való hozzáféréshez.

Az átmeneti védelemről szóló irányelv alapvető eszköznek bizonyult az EU-n belüli azonnali védelem biztosításához, és a jövőben sem hiányozhat az Európai Unió eszköztárából

– fogalmazott.

Közölte: a tagállamok gyorsan létrehozták a nyilvántartásba vételre és a szükséges okmányok kiállítására vonatkozó eljárásokat. A szeptemberben kezdődött tanév elején mintegy félmillió ukrajnai gyermeket iskoláztak be az EU-n belüli különböző oktatási rendszerekben, és Európa-szerte mintegy egymillió ukrajnai menekült tudott munkát vállalni – írta az MTI.

Egy külföldön élő ukrán csoport nyílt levelet írt a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiának, amelyben megkérdőjelezi, hogy a versenyben maradhat-e a Top Gun: Maverick az idei Oscar-gálán, miután kiderült, hogy a filmet részben egy orosz oligarcha finanszírozta – írja a Deadline.

A hatalmas sikert hozó filmet számtalan kategóriában jelölték az idei Oscar-díjra, például a legjobb film, adaptált forgatókönyv, vágás, eredeti dal, hang és vizuális effektek.

A torontói székhelyű Ukrán Világkongresszus (UWC) felkérte az akadémiát, hogy vizsgálja felül a film Oscar-díjra való jogosultságát, miután a média januárban arról számolt be, hogy Dmitrij Ribolovljev orosz milliárdos közvetve hozzájárult a film finanszírozásához. Az orosz oligarcha szerepel a Volodimir Zelenszkij által szankcionált orosz üzletemberek listáján.

Az Európai Igazságszolgáltatás most először húzott le egy személyt az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háborúval összefüggésben jóváhagyott szankciós listáról − írta meg az EuroNews. 

A döntés Jevgenyij Prigozsin anyjára, Violetta Prigozsinára vonatkozik. Jevgenyij Prigozsin az orosz Wagner-csoport katonai vállalat tulajdonosa.

A 73 éves Violetta Prigozsina azt követően került fel a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással járó szankciós listára, miután Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát. Az EU-tagállamok azzal érvelnek, hogy Prigozsina több olyan vállalkozás − például a Concord Management and Consulting LLC – tulajdonosa, amelyek kapcsolatban állnak a fiával.

A Prigozsin által alapított Wagner félkatonai szervezet szoros kapcsolatban áll a Kremllel, és nagyrészt törvényen kívül működik. Háborús bűnökkel és emberi jogi visszaélésekkel is megvádolták a különböző hadszíntereken, beleértve Szíriát, Líbiát és Ukrajnát, ahol 2014 óta támogatta az oroszbarát szeparatistákat.

A törvényszék ítélete kifejti, hogy a szankciók „kizárólag családi kapcsolatukon alapulnak, ezért nem elegendők ahhoz, hogy igazolják a korlátozó intézkedések alkalmazását”, annak ellenére sem, hogy Prigozsina fia „felelős olyan tettekért, amelyek aláásták Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét”.

Az Európai Unió katonai missziója március végéig több mint 11 ezer, az év végéig pedig további 30 ezer ukrán katonát fog kiképezni. Ezt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mondta újságíróknak szerdán Stockholmban, a védelmi miniszterek ülése után.

Az EU emellett 1 milliárd eurót kíván elkülöníteni az Európai Békefenntartási Eszközből annak érdekében, hogy Kijevnek sürgősen lőszereket szállítsanak – adta hírül a TASZSZ.

Minden jel arra mutat, hogy az oroszok a következő napokban elfoglalják a Donyecki területen található Bahmut városát. A NATO-főtitkár szerint ez nem feltétlenül jelent fordulópontot – számolt be az Unian.

Bahmut esetleges elfoglalása nem feltétlenül jelent fordulópontot az ukrajnai háborúban 

– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Stockholmban, az uniós védelmi miniszterek találkozóján.

A főtitkár szerint ha a várost elfoglalják az orosz erők, az csak megerősíti a tényt, hogy nem szabad alábecsülni Oroszországot, és hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát. 

Már meghaladja a tizenötezret azoknak a hadköteles férfiaknak a száma, akik a háború kitörése óta eltelt időszakban törvénytelen módon kísérelték meg a külföldre jutást – írja az Unian.

Andrij Demcsenko, az Ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivője egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az ukrán határőrök eddig több mint 11 ezer, zöldhatáron átjutni próbálkozót fogtak el. A hadköteles korú férfiak leggyakrabban a román és a moldáv határszakaszon próbálkoznak ezzel a módszerrel.

Közölte azt is, hogy 4100-an a határállomásokon különféle trükkökkel, hamis iratokkal próbálták becsapni a hatóságot. A legtöbb ilyen jellegű próbálkozást az ukrán–magyar és az ukrán–lengyel határátkelőkön akadályozták meg.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint könnyen elképzelhető, hogy a hónapok óta tartó heves harcok után Bahmut az elkövetkező napokban orosz kézre kerülhet.

„Nem zárhatjuk ki, hogy Bahmut végül eleshet az elkövetkező napokban”, mondta Stoltenberg újságíróknak Stockholmban, az uniós védelmi miniszterek találkozóján – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Be kell várni az Északi Áramlat orosz földgázvezeték-rendszernél történt robbantások ügyében végzett hivatalos vizsgálatok eredményét – mondta a német védelmi miniszter szerdán az esetről megjelent sajtóértesülésekről.

Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy elhamarkodott döntést hozna, aki csupán sajtóértesülések alapján vonna le következtetéseket az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezetékrendszer elleni szabotázsakcióról.

Mint mondta, nagy érdeklődéssel olvassa a médiajelentéseket, de bevárja, hogy a hivatalos vizsgálati eredmények alapján mi igazolódik be belőlük, ezért nem is foglalkozik olyan hipotetikus kérdésekkel, hogy az eset miként befolyásolhatja a német kormány és az orosz támadás ellen védekező Ukrajna viszonyát.

A Balti-tenger mélyén futó vezetékrendszer elleni robbantások Ukrajnába vezető nyomairól szóló értesülésekkel kapcsolatban rámutatott: az ilyen leleplezésekről kiderülhet, hogy valójában úgynevezett hamis zászlós művelet történt, vagyis az elkövetők szándékosan hagynak maguk után az ellenfélre, az Északi Áramlat esetében Ukrajnára mutató jeleket. Erről a lehetőségről az ügyről szóló sajtójelentésekben is lehet olvasni – tette hozzá a miniszter.

A Krím félsziget 2014-es elcsatolása után az ukrán erőknek nyújtott kanadai kiképzés kulcsfontosságúnak bizonyult az Oroszország által egy évvel ezelőtt indított ukrajnai háború korai szakaszában – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Ottawában.

Von der Leyen ebben a tisztségében először tett hivatalos látogatást az észak-amerikai országban. Az ukrajnai háborúról, a kereskedelemről és a transzatlanti kérdésekről folytat megbeszéléseket Kanadában és az Egyesült Államokban, pénteken pedig Joe Biden amerikai elnökkel is találkozik Washingtonban.

Nem tudom eléggé hangsúlyozni: Kanada megmentette Ukrajnát. A kanadaiak másokat, köztük sok európait megelőzve felismerték az ukrajnai események horderejét, és a kötelességen túlmutató választ adtak a háborúra

– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke a kanadai parlamentben.

Ursula von der Leyen szerint a teljes körű orosz invázió megindítását követő órákban létfontosságúnak bizonyult az ottawai kormány döntése, hogy katonai kiképzésben részesítette az ukrán haderőt, miután a nemzetközi jogot megsértve Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. Hangsúlyozta, Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmas stratégiai hibát követett el azzal, hogy azt képzelte, három nap alatt beveheti Kijevet.

„Ukrajna ellenállása megdöbbentette a világot. Ez elsősorban az ukrán nép bátorságának köszönhető. De döntő mértékben az ukrán katonák profizmusának is, akik közül sokakat Kanada képzett ki” – tette hozzá.

Az ukrán légvédelem március 8-án éjfélkor lelőtt két iráni drónt, amelyeket Oroszország irányából indítottak – közölte szerdán a védelmi minisztérium.

A minisztérium nem pontosította, hogy hol lőtték le őket.

A Szumi terület katonai közigazgatása azonban arról számolt be, hogy tegnap este 10 óra körül két iráni drónt észleltek, az egyiket ezt követően lelőtték.

A hatóságok nem tudják azonosítani azt a mintegy háromezer ukrán halottat, akiket Ukrajna-szerte fedeztek fel tömegsírokban, mivel nincs összevethető DNS-minta. A törvényszéki szakértők eddig csaknem háromezer megölt ukrán állampolgárt tudtak azonosítani.

Makszim Cuckiridze, az ukrán nemzeti rendőrség helyettes vezetője elmondta, hogy a törvényszéki szakértők mobil DNS-laboratóriumokat használnak a halott ukránok azonosítására. Elmondása szerint egy helyszínen egyszerre legfeljebb két mobil laboratórium dolgozik. Az egyik az áldozatoktól, míg a másik a hozzátartozóktól vesz mintát. Ezt követően a rendelkezésre álló anyagot percek alatt összehasonlítják, és ha egyezést találnak, azonosítják az illetőt – tette hozzá.

A rendőrségnek jelenleg nyolc ilyen mobil laboratóriuma van. Azonban azt szeretnék, hogy minden régiót elláthassunk ilyen berendezésekkel, hogy jelentősen javítsák a törvényszéki nyomozók hatékonyságát. Ezért tárgyalásokat folytatunk az Egyesült Államokkal ezek megvásárlásáról

– fogalmazott Makszim Cuckiridze a Korrespondent beszámolója szerint.

Az ukrán hatóságok őrizetbe vettek egy férfit Odesszában, mert indoklásuk szerint „ellenséges besúgó” az illető. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon közölte, hogy a férfit akkor találták meg a kikötővárosban, amikor a tisztek az ország délnyugati részén tartottak terepszemlét.

A férfi nevét és életkorát nem hozták nyilvánosságra. Azzal vádolják őt, hogy betiltott közösségi oldalakon osztott meg információkat az ukrán csapatok támaszpontjairól és a kritikus infrastrukturális létesítmények körüli történésekről – közölte a Sky News.

Az SZBU tájékoztatása szerint az információkat az orosz erők célzott rakétacsapások előkészítésére és végrehajtására használták fel.

Az eddigi nyomozati adatok alapján a gyanúsított egy helyi lakos, aki támogatja az Orosz Föderáció fegyveres agresszióját és segíti az oroszok háborús bűneit

– olvasható a közleményben.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közölte azt is, hogy a férfi a közösségi médiában az államhatalom erőszakos átvételére és az ukrán nép megsemmisítésére szólított fel.

Az ENSZ szerint hiteles és valós eseményeket mutat be az a videó, amelyen az látható, hogy az oroszok brutálisan kivégeznek egy ukrán hadifoglyot. A felvételt valószínűleg egy orosz katona testkamerája rögzítette. A videón az látszik, hogy egy fegyvertelen ukrán hadifogoly beleszív egyet a cigarettájába, majd azt mondja: „dicsőség Ukrajnának”. Ekkor az orosz katonák rákiáltanak, hogy dögöljön meg, majd szitává lövik gépkarabélyokkal.

Az előzetes vizsgálatok alapján úgy gondoljuk, hogy a videó hiteles lehet

– mondta az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője az AFP-nek.

„Az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta az ENSZ Emberi Jogi Hivatala számos nemzetközi humanitárius jog megsértését dokumentálta hadifoglyokkal szemben, beleértve az orosz és ukrán rabok azonnali kivégzésének eseteit is” – mondta a szóvivő.

Hozzátette: pártatlan és hatékony vizsgálatokat kell végezni mindezen állítások ügyében, és felelősségre kell vonni az elkövetőket.

Az Ukrán Légierő mostantól alkalmazhatja a Joint Direct Attack Munition-Extended Range (JDAM-ER) precíziós irányítású bombákat az orosz erők ellen – közölte James Hecker, az amerikai légierő európai vezető tisztje.

Ukrajna készletei jelenleg viszonylag alacsonyak ezekből a bombákból, amelyek a kihajtható szárnyaiknak köszönhetően akár 45 mérföldes (csaknem 73 kilométeres) távolságból is képesek célpontokat eltalálni.

A The Drive beszámolója szerint James Hecker egy kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy ezek a JDAM-ER-ek nemrégiben érkeztek meg Ukrajnába. Mint írják, ezeket a szárnyas, intelligens bombákat úgy tervezték, hogy különféle típusú Mk 80 sorozatú bombákkal és azonos formájú lőszerekkel használják, illetve hogy a hagyományos, irányítatlan bombákat precíziós fegyverekké alakítsák.