Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnában a háború kezdete óta több mint 400 ezer orosz lövedéket hatástalanítottak. Az ukrán elnök a Twitteren megosztott videójában mondott köszönetet mindazoknak, akik az orosz hadsereg által hátrahagyott aknákat és a fel nem robbant lövedékeket hatástalanítják.
Közölte azt is, hogy az ukrán tűzszerészek már több mint 100 ezer hektárnyi területet vizsgáltak át az orosz invázió kezdete óta – számolt be a Sky News.
Ezzel véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább összefoglaltuk a nap legfontosabb történéseit:
Hszi Csin-ping moszkvai látogatása a bizonyítéka annak, hogy Kína nem szándékozik elszámoltatni Oroszországot az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt – nyilatkozta hétfőn Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere.
Az amerikai tisztviselő azt mondta: Peking ezzel a látogatással „diplomáciai fedezetet nyújt Oroszországnak” ahhoz, hogy a jövőben is háborús bűnöket követhessenek el.
Az ukrán elnök hétfő esti videós bejelentkezésében számolt be arról, hogy több, a védelmi politikát érintő fontos döntés született napközben.
Egyrészt felidézte, hogy az európai partnereik hozzájárultak ahhoz, hogy egy 2 milliárd euró összértékű programmal támogassák az ukrajnai lőszergyártást, illetve tüzérségi lőszereket adjanak át Ukrajnának. Zelenszkij ezt fontos stratégiai lépésnek nevezte, és megköszönte az európai államoknak, hogy támogatják az Oroszország elleni küzdelmet.
Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok egy új, Ukrajnának szánt katonai csomagot jelentett be 350 millió dollár összértékben (arról, hogy a csomag mi mindent tartalmaz, nemrég itt írtunk bővebben).
Köszönjük Biden elnöknek, a kongresszusnak és az összes amerikainak!
– mondta bejelentkezésében az ukrán elnök.
Mintegy 4,5 órán után ért véget Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök hétfői találkozója – írta a TASZSZ.
Az orosz hírügynökség szerint Vlagyimir Putyin egészen az autójáig kísérte a kínai elnököt, majd kézfogással búcsúztak. Kedden azonban ismét összeülnek, az lesz kettejük hivatalos találkozója.
Az egész világ az orosz agresszió fenyegetettségében él – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európa jövőjéről a németországi Heidelberg egyetemén hétfőn tartott előadásában.
A jobboldali politikus kiemelte: Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és a fordulat a kommunizmus összeomlásánál is veszélyesebb helyzetet teremtett. A rendszerváltás idején ugyanis a változások békésen zajlottak, ezúttal azonban az egész világot orosz agresszió fenyegeti – mondta.
Hangsúlyozta: szerinte európaiként kötelesség ellenszegülni Moszkva törekvéseinek.
Az EU jövőjéről beszélve kiemelte: elutasítja az európai „szuperállam” gondolatát, és a nemzetállamok elsőségének elvét vallja. Mateusz Morawiecki szerint a nemzetek szabadságára és a szabadságjogok biztosítására a nemzetállamok szuverenitása az egyetlen garancia.
Beszédében azt is kifejtette, hogy a Szovjetunió uralma alá vetett közép- és kelet-európai népek is éppen a szuverenitás és a szabadság megszerzéséért küzdöttek az elnyomás idején. Felfogásuk szerint a jogok és a szabadság csak a „szuverén nemzetállam” megteremtése, helyreállítása révén biztosítható.
Ennek a felfogásnak a helyességét társadalmi és gazdasági válságok sora bizonyítja, a többi között a koronavírus-világjárvány, amely megmutatta, hogy a polgárok egészségének megóvásában kulcsfontosságú a hatékonyan működő nemzetállam – mondta a lengyel kormányfő.
A magyar kormány blokkolta azt az uniós állásfoglalást, amelyben támogatták, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen. Errőlitt írtunk bővebben.
Az Egyesült Államok újabb, 350 millió dollár értékű (mintegy 130 milliárd forintnyi) katonai segítségnyújtást jelentett be Ukrajnának hétfőn – írta az MTI.
Joe Biden elnök felhatalmazása nyomán – a külügyminiszter határozata alapján – az amerikai haderő készleteiből lőszereket, rakétákat, fegyvereket és járműveket juttatnak el Ukrajnába.
A támogatási csomagban szerepelnek lőszerek a gyors mozgású HIMARS rakétatüzérségi eszközökhöz, tarackokhoz, valamint a Bradley gyalogsági harcjárművekhez, emellett rakéták, tankelhárító fegyverek és folyami vízi járművek.
Az elnök felhatalmazása alapján az Egyesült Államok további katonai oktatási és kiképzési szolgáltatást is nyújt Ukrajnának.
A mostani 350 millió dolláros csomag az amerikai kormányzat nyilvántartása szerint a 34. készletlehívás Ukrajna támogatása érdekében a védelmi tárcától.
A hétfői nap egyik legfontosabb eseménye volt a nemzetközi diplomáciában, hogy az orosz elnök Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadta Moszkvában.
Arról, hogy a két vezető mit mondott egymásnak a hétfői informális látogatáson, itt írtunk részletesen. Az elnökök együtt is vacsoráztak, arról, hogy mit ettek, itt számoltunk be.
Egy orosz hadiblogon tettek közzé egy felvételt arról, hogy Sziverszk térségében miként semmisítettek meg egy ukrán gyalogsági harcjárművet.
A járművet több, egymást követő tüzérségi csapással semmisítették meg.
Sziverszkkel kapcsolatban az utóbbi hetekben felmerült, hogy az orosz hadsereg egyik következő célpontja lehet, amennyiben beveszik Bahmutot.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője levélben kért segítséget az orosz védelmi minisztériumtól, mert szerinte ukrán ellentámadás indulhat.
Nemrég írtunk arról, hogy Bahmut környékén már meg is indult egy taktikai szintű ukrán ellentámadás. A jelek szerint azonban Prigozsin nem erre utalt, hanem egy ennél is nagyobb offenzívától tart.
A Reuters szerint a Wagner-vezér hétfőn tette közzé a levelet, amelyet Szergej Sojgu védelmi miniszterhez címzett. Azt írta: az ukrán hadsereg március végén, április elején tervez egy „átfogó offenzívát” Bahmut térségében, és
ennek a támadásnak a célja az lenne, hogy a Wagner csapatait bekerítsék, és elvágják az orosz főerőktől.
Jevgenyij Prigozsin azt kérte az orosz katonai vezetéstől: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozzák ezt.
A Reuters szerint ez az első alkalom, hogy Prigozsin a nyilvánosság elé tárta, hogy miről leveleznek az orosz védelmi miniszterrel. A szokatlan lépésnek a hírügynökség szerint két célja lehet. Az, hogy
Prigozsin azt is közölte, hogy a védelmi miniszterrel egy csatolmányban közölte az ukrán terv részleteit, és azt is, hogy mit tehetnének ellen – de a csatolmányt már nem hozta nyilvánosságra. A Wagner-vezér azt sem árulta el, hogy honnan szerzett értesülést az ukrán támadásról.
Prigozsin levele itt olvasható:
Prigozhin wrote a letter to Shoigu in which he informed that soon the Armed Forces of Ukraine could cut off the Wagnerites in Bakhmut from the main group of Russian troops. pic.twitter.com/5DUOI0kNOq
— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) March 20, 2023
A Reuters szerint a zsoldosvezér egy másik, a levéltől független nyilatkozatot is tett hétfőn az egyik regionális orosz híroldalnak. Nekik azt mondta: jó esély van arra, hogy a jövőben az ukránok egy offenzívával még az orosz–ukrán határ közelében fekvő Belgorod városát is megpróbálhatják elfoglalni (ahol már több csapás is történt a háború kezdete óta).
Az ukrán Interfaxnak adott interjújában Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára cáfolta a Politico 100 ezer halott ukrán katonáról szóló jelentését:
Teljes felelősséggel kijelentem önöknek, hogy nincs 100 ezer veszteségünk. Ez lehetetlen. Katonaságunk pontosan tudja a számot, ahogy az elnök is. A háború alatt ez titkos információ, de a 100 ezer egyáltalán nem igaz
– fogalmazott. Szerinte a veszteségek aránya jelenleg 1:7, 1:8, egyes esetekben 1:10 az oroszokéhoz képest.
A bahmuti helyzetről szólva Danilov megjegyezte, hogy az Ukrán Fegyveres Erők már meghiúsították a megszállók harmadik támadási tervét, ezért „az oroszok nem tudnak továbblépni és az embereket – mint egy üstbe – Bahmutba dobni.
Nem vonható párhuzam az ukrajnai háború és a 20 évvel ezelőtt kezdődött iraki háború között – jelentette ki Tony Blair volt brit miniszterelnök hétfőn Londonban, a Globális Változás Intézet irodájában interjút adva a német, a spanyol és az olasz hírügynökségnek.
A korábban a brit Munkáspártot is vezető, 69 éves brit politikus szerint „nincs olyan érvelés, amely észszerű magyarázatot adhatna egy demokratikusan megválasztott elnök vezette, a nemzetközi jogot tiszteletben tartó ország megtámadására”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azon állítására, amely szerint párhuzamot lehet vonni az ukrajnai háború és a 20 évvel ezelőtt kezdődött iraki háború között, Tony Blair úgy reagált, hogy ha Putyin „nem ezt az ürügyet hozta volna fel, akkor kitalált volna egy másikat”. Hozzátette, hogy „ezt az orosz propagandát a helyén kell kezelnünk, az őt megillető minimális tisztelettel”.
Az iraki beavatkozást a volt brit miniszterelnök azzal indokolta, hogy „ott egy diktátort távolítottunk el a hatalomból azzal a céllal, hogy megpróbáljunk létrehozni egy demokratikus berendezkedést”. Arra is emlékeztetett hogy Szaddám Huszein korábbi iraki elnök számos ENSZ-határozatot sértett meg, kiprovokált két regionális háborút, és vegyi fegyvert vetett be saját népe ellen.
Irakban 20 évvel ezelőtt kezdett fegyveres beavatkozást az Amerikai Egyesült Államok egy nemzetközi koalíció élén, amelyhez Nagy-Britannia is csatlakozott. A katonai inváziót azzal indokolták, hogy a közel-keleti ország a vonatkozó ENSZ-határozatokat megsértve újabb vegyifegyver-arzenált épített ki.
A beavatkozás híre heves tiltakozó megmozdulásokat váltott ki Nagy-Britanniában. Tony Blair ezzel kapcsolatban kifejtette: „Természetesen lehet vitatkozni arról hogy az iraki beavatkozás milyen következményekkel járt (…) de arról sem szabad megfeledkezni, hogy Oroszország mit tett a Közel-Keleten, Szíriában, ahol (…) egy másik despota hatalomban maradását támogatta a demokratikus átalakulás helyett”.
Robert Service, az Oxfordi Egyetem Oroszországgal foglalkozó professzora azt mondta a Sky News szerint: könnyen lehet, hogy nem az orosz elnök, hanem csak egy dublőre járt a dél-ukrajnai Mariupolban a hétvégén.
Korábban már számos spekuláció napvilágot látott arról, hogy Putyinnak több dublőre is lehet. A brit professzor az orosz elnökről készült videókról beszélve azt mondta:
Nézzék meg a jobb karját, amelyet általában nem szokott mozgatni – ehhez képest a mostani felvételen nagyon sokat mozgatja (…) Emellett nagyon gyorsan vissza kellett volna térnie Moszkvába ahhoz, hogy mindent meg tudjon ott csinálni, amit ma (hétfőn) megtett.
Az orosz elnök a hét első napján Hszi Csin-ping kínai elnököt is fogadta hivatalában, a találkozóról itt írtunk bővebben.
Robert Service ezzel kapcsolatban azt mondta: szerinte Hszi Csin-ping csak arra használja fel Oroszországot, hogy „bajt okozzanak a NATO-nak és az Egyesült Államoknak, anélkül hogy akár egy ujjukat is mozdítani kelljen”, de végső soron a kínai elnök sem érdekelt abban, hogy az oroszok megerősödjenek, mivel az egykori szovjet utódállokban ütköznek a saját gazdasági érdekeik Oroszországéval (különösen az új selyemút projektet illetően).
Az ukrán parlament hétfői ülésén menesztette posztjáról Szerhij Skarlet oktatási minisztert, valamint Pavlo Rjabikint, a stratégiai iparágakért és Mihajlo Fedorovot, a digitális átalakulásért felelős minisztert – jelentették be a parlamentben az MTI szerint.
Tarasz Melnicsuk, a kormánypárt képviselője az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint elmondta, hogy
a három miniszter maga nyújtotta be lemondását a törvényhozásnak.
Denisz Smihal miniszterelnök március 18-án bejelentette, hogy Okszen Liszovijt tervezi kinevezni oktatási miniszternek, Olekszandr Kamisint pedig a stratégiai iparágak miniszterévé.
A kormányfő azt is elmondta, hogy Mihajlo Fedorov nem távozik a kabinetből, hanem kibővítik a hatáskörét, és miniszterelnök-helyettesként a digitalizáción kívül számos más területért is felelni fog a kormányban. Jövőbeni pozíciója az innovációért, az oktatásért, a tudományért és a technológiafejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes és a digitális fejlesztésért felelős miniszter lesz.
Hétfőn Kijev közelében lelőttek egy orosz drónt – jelentette a helyi média. Az ellenséges pilóta nélküli gép Kijevtől északra zuhant le.
A légiriadó alatt egy ellenséges drónt észleltek a Kijevtől északra lévő légtérben. A célpontot a légvédelmi erők és felszerelések megsemmisítették
– olvasgató a közleményben.
Hétfőn több hadiblogger is arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg egy taktikai szintű ellentámadásba kezdett Bahmut városánál a hétvégén.
Ukrainian reinforcements have arrived in Bakhmut in recent days and are now counterattacking the Russians, successfully pushing them away from the crucial T0504 road leading into Bakhmut.
— Visegrád 24 (@visegrad24) March 19, 2023
Heavy fighting ongoing with a lot of heavy equipment involved on both sides. pic.twitter.com/AktQmuX35C
Az akcióról néhány videó is készült, amelyeken az látható, hogy a támadást páncélozott gyalogsági harcjárművekkel is támogatják. Az ukrán hadsereg célja az lehet, hogy az oroszokat visszaszorítsák annak az útnak a közeléből, amelyen keresztül még utánpótlást tudnak küldeni Bahmutba.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) azt közölte erről nemrég, hogy az ellentámadás kisebb sikereket ért el Ivanivszke település közelében.
⚡️ ISW: Ukrainian forces likely conducted a localized counterattack southwest of Bakhmut. Ukrainian forces conducted a successful counterattack southwest of Ivanivske (6km west of Bakhmut) and pushed russian forces further away from the T0504 highway in the area. pic.twitter.com/tLtoivKYht
— FLASH (@Flash_news_ua) March 20, 2023
A nyugat-ukrajnai Lvivben az utcán támadtak rá két nőre azért, mert egymás közt oroszul beszéltek – írta a Kárpáthír az ukrán sajtó alapján.
A kárpátaljai portál szerint a két, dnyiprói illetőségű nő Lviv belvárosában beszélgetett oroszul, és ezt egy idősebb férfi meghallotta, majd a nála lévő táskával rátámadt a nőkre. Mindeközben trágár szavakkal illette a két nőt, majd azzal is megfenyegette őket, hogy rendőrt hív rájuk, amiért nem az államnyelvet használják.
A két nő erre a férfinak azt válaszolta, hogy állítólag szabad országban élnek, és olyan nyelven beszélnek, amilyenen akarnak.
Oroszország ingyenesen fog gabonát szállítani a rászoruló országoknak, ha megszűnne a fekete-tengeri élelmiszer-megállapodás – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az Oroszország–Afrika a többpólusú világban című moszkvai nemzetközi parlamenti konferencián, amit az MTI tett közzé.
„Ha 60 nap múlva mégis úgy döntünk, hogy nem hosszabbítjuk meg ezt a megállapodást, akkor készek vagyunk a teljes mennyiséget, amely előzőleg a különösen rászoruló afrikai országokba irányult, Oroszországból ingyenesen leszállítani ezeknek az országoknak” – mondta.
Hozzátette, Moszkva elvárja, hogy követeléseit maradéktalanul teljesítsék, hogy a gabona és a műtrágya a rászoruló afrikai országokba kerülhessen, ne pedig a „jóllakott európai országokba”.
A Kremlben elrendelték, hogy innentől kezdve senki sem használhatja az Apple iPhone-jait az épületben.
A Reuters az orosz Kommerszant alapján azt írja, hogy az orosz vezetés a 2024-es oroszországi elnökválasztásra hivatkozva hozta meg a döntést, mivel – mint mondták –
a készülékeket a nyugati hírszerzők lehallgathatják.
„Elég volt az iPhone-okból: vagy dobják el, vagy adják oda a gyerekeiknek” – hangzott el egy megbeszélésen nemrég a Kremlben a Kommerszant forrásai szerint. A lap azt írta, hogy az elnöki hivatalban dolgozó tisztviselőknek április 1-jéig meg kell szabadulniuk az iPhone-októl.
Mindezzel kapcsolatban Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét is megkérdezte a Reuters, aki azt mondta: semmilyen okostelefont nem lenne szabad a munkahelyeken, hivatalos ügyintézésnél használni, függetlenül attól, hogy Android vagy iOS rendszerrel működik. A Kommerszant szerint elképzelhető, hogy a Kreml külön operációs rendszerrel felszerelt telefonokat ad át az iPhone-ok helyett a munkatársaiknak.
Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött hétfőn a Duna torkolatvidékén és a Fekete-tengeren Románia szervezésében tíz NATO-tagállam, valamint Moldova és Georgia részvételével – írta az MTI.
A román haditengerészet közleménye szerint a Sea Shield 23 fedőnevű, április 2-ig tartó közös műveletben 3400 katona, Románia 30, Bulgária két hadihajója, Franciaország, Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere, a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádja, továbbá 57 szárazföldi katonai jármű és tüzérségi eszköz vesz részt.
A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.
Szerdán a román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok és a román szárazföldi egységek a babadagi lőtéren tartanak éleslövészetet. Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben. A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant-egységet kell semlegesíteniük.
A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia – a 2016-os NATO-csúcson tett javaslatának szellemében – a szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez járul hozzá. Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg.
Az egész világ az orosz agresszió fenyegetettségében él – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európa jövőjéről a németországi Heidelberg egyetemén hétfőn tartott előadásában.
A jobboldali politikus kiemelte, hogy Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és a fordulat a kommunizmus összeomlásánál is veszélyesebb helyzetet teremtett.
A rendszerváltás idején ugyanis a változások békésen zajlottak, ezúttal viszont az egész világot orosz agresszió fenyegeti
– vélekedett, hangsúlyozva, hogy európaiként kötelesség ellenszegülni Moszkva törekvéseinek.
Az EU jövőjéről kiemelte, hogy elutasítja az európai „szuperállam” gondolatát, és a nemzetállamok elsőségének elvét vallja.
Oroszország büntetőeljárást indított a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészével és bíráival szemben, akik elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin ellen – értesült a Sky News.
A súlyos bűncselekmények kivizsgálásáért felelős testület szerint az orosz elnök büntetőjogi felelősségre vonása nem indokolt, az államfők pedig mentességet élveznek más országok joghatóságai alól.
Mint ismert, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
A Kreml felháborítónak és jogilag érvénytelennek nevezte a lépést, mivel Oroszország nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróságot alapító szerződést.
Remélhetőleg az uniós tagállamok védelmi és külügyminiszterei megállapodnak a lőszerek közös biztosításáról, ellenkező esetben nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás Ukrajnának – hívta fel a figyelmet Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.
Borrel az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek közös tanácskozására érkezve elmondta: az EU 2 milliárd euró értékben biztosítana főként 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajnának, hogy megerősítse az ország védekezőképességét.
A finanszírozás adott, a termelési kapacitásokat növelni kell, a tagállamoknak együttesen kell eljárniuk annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek
– húzta alá. Azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok, például Németország, saját maguk oldanák meg a lőszerbeszerzést, Borrell elmondta: ez a lehetőség sincs kizárva, „a cél az, hogy lőszert biztosítsunk Ukrajnának, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, és minél olcsóbban”.
Az MTI beszámolója szerint Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt.
Mint mondta, ennek komoly gyakorlati következményei lesznek, amennyiben az elnök az ICC-hez csatlakozott 130 ország valamelyikébe utazik, ott azonnal le kell tartóztatni, attól függetlenül, hogy Oroszország nem ismeri el a nemzetközi testület joghatóságát.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Twitteren közölte, hogy Oroszország nem fog elmenekülni az igazságszolgáltatás elől. Az Ukrajna határain belül elkövetett háborús bűnök kivizsgálásáról szóló londoni találkozóra utalva posztolt:
Egy évvel ezelőtt ezen a napon hat európai ország kezdte meg az orosz háborús bűnök kivizsgálását. Ma a jogi gépezet egyre nagyobb lendületet vesz. Semmi sem állíthatja meg az igazságszolgáltatást. Bármit is próbálnak tenni a bűnözők, nem menekülhetnek a büntetés elől
– fogalmazott Jermak.
Catherine Colonna francia külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának azonnali segítségre van szüksége. Mindeközben az EU külügyminiszterei összegyűltek, hogy megvitassák a Kijevnek szánt fegyverszállításokat.
Gyorsan és azonnal segítenünk kell Ukrajnának
– jelentette ki Colonna a Reuters jelentése szerint Brüsszelben.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője korábban úgy nyilatkozott, reméli, hogy a találkozón sikerül megegyezni az Ukrajnának szánt lőszerek közös beszerzéséről, ugyanakkor figyelmeztetett a problémákra, ha a miniszterek nem jutnak megállapodásra.
Magyarországot Szijjártó Péter képviseli a hétfői EU-gyűlésen, aki közösségi oldalán jelentkezett be indulás előtt.
A tárcavezető a Külügyi Tanács ülésén is jelen lesz, az európai uniós országok védelmi minisztereivel. Emellett összeül az Európai Humanitárius Fórum is, és donorkonferencia is lesz a törökországi földrengés utáni újjáépítés támogatására, valamint találkozó is szerepel a programban a finn és ciprusi külügyminiszterrel.
A Külügyi Tanács ülésnapirendje szerint a tagállamok tárgyalnak a hetek óta tartó tüntetéshullámról Tunéziában, emellett megvitatják a tavaly elfogadott, az EU számára előírt stratégiai iránytű végrehajtását, azonban a legfontosabb téma – csakúgy, mint 2022. február 24-e óta mindig – ismételten Ukrajna lesz.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott elfogatóparancs akkor is hatályban marad, ha véget ér az ukrajnai háború – mondta el Karim Khan, az ICC főügyésze egy hétfői interjúban.
A háborús bűncselekmények nem évülnek el, ez volt az egyik alapelve a második világháború után lefolytatott nürnbergi pereknek is – mondta a főügyész a BBC Radio 4-nek nyilatkozva, melyről az MTI adott hírt.
Putyinnal és Marija Lvova-Belovával, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosával szemben életük végéig érvényben marad az elfogatóparancs – tette hozzá.
Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára meg van győződve arról, hogy Oroszország vagy megadja magát, vagy kivonja csapatait Ukrajnából, hogy végrehajtsa Kína állítólagos béketervét – írja az Ukrajinszka Pravda.
A kínai »béketerv« sikeres végrehajtásának képlete: az első és legfontosabb, az orosz csapatok megadják magukat, vagy kivonulnak Ukrajnából a nemzetközi jog és az ENSZ alapalkotmánya szerint
– fogalmazott Danilov.
Hszi Csin-ping kínai elnök gépe hétfő délelőtt landolt Moszkvában. A kínai elnök háromnapos tárgyalásra érkezett az orosz fővárosba, ahol Vlagyimir Putyinnal és az orosz tisztviselőkkel a partneri kapcsolatok továbbfejlesztéséről és a „stratégiai együttműködésről” folytatnak párbeszédet.
A Kreml tájékoztatása szerint szó lesz a nemzetközi politikában történő orosz–kínai együttműködésről, és várhatóan több kétoldalú megállapodást is aláírnak majd a felek. A háború kitörése óta ez az első alkalom, hogy Hszi meglátogatta szövetségesét.
Magyarország folytatja valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját az ukrajnai háború áldozatainak támogatása érdekében, és továbbra is segíteni fogja az üldözött keresztény közösségeket világszerte – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Humanitárius Fórum megnyitóján kijelentette, hogy a kormány humanitárius stratégiáját főként két tényező határozza meg: egyrészt az ukrajnai háború közelsége, másrészt Magyarország több mint ezeréves keresztény államisága.
Felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarország történelme legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre jelenleg,
nagyjából 1,1 millió menekült távozott eddig Ukrajnából az országon keresztül,
a maradni kívánók számára pedig a hatóságok segítik a munkába állást, egyenlő hozzáférést biztosítanak az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. Ennek megfelelően mintegy 1300 iskola és óvoda fogadott ukrán gyerekeket.
Tavaly több mint 100 millió eurót fordítottunk erre a célra, s folytatni fogjuk a valaha volt legnagyobb humanitárius akciónkat, amíg csak szükséges
– szögezte le.
Hszi Csin-ping gépe nemrég landolt Moszkvában – értesült a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A kínai elnök háromnapos tárgyalásra érkezett az orosz fővárosba, ahol Vlagyimir Putyinnal és az orosz tisztviselőkkel a partneri kapcsolatok továbbfejlesztéséről és a „stratégiai együttműködésről” fognak párbeszédet folytatni.
A Kreml tájékoztatása szerint szó lesz a nemzetközi politikában történő orosz–kínai együttműködésről, és várhatóan több kétoldalú megállapodást is aláírnak majd a felek. A háború kitörése óta ez az első alkalom, hogy Hszi meglátogatta szövetségesét.
Az oroszok és a kínaiak az utóbbi hetekben több alkalommal is nyilatkoztak arról, hogy nagyon jó a két ország együttműködése. Február végén beszélt erről Vlagyimir Putyin orosz elnök is, amikor Vang Ji kínai államtanácsost fogadta hivatalában.
Az Institute for the Study of War (ISW) háborús kutatóintézet szerint Hszi Csin-ping kínai elnök oroszországi látogatásának fő célja az lehet, hogy megvitassa az orosz vezetéssel, miképp játszhatók ki a szankciók, amelyek Oroszországot sújtják.
A nyugati sajtóban korábban már felmerült, hogy Kína akár fegyverekkel is támogatná Oroszországot, az ázsiai ország azonban igyekszik pártatlan közvetítőként pozicionálni magát.
Az ukrán fegyveres erők intenzíven készülnek az ellentámadásra. A felkészülés eredményeként egy jól kiképzett hadsereg lendül támadásba, így az Ukrán Fegyveres Erők nagyon jó eséllyel indulnak neki a harcnak – írja az Unian Oleg Zsdanov katonai szakértőre hivatkozva.
A szakértő arról beszélt, hogy a mozgósítási folyamat Ukrajnában tudatosan történik, a toborzás után megfelelő kiképzésben részesülnek az újoncok, mielőtt frontra küldenék őket. Nem volt ez mindig így, különösen a háború első szakaszában kényszerültek arra, hogy ad hoc jelleggel „betömjék a lyukakat”.
Elmondása szerint nemcsak a frissen kiképzett, újonc katonák kerültek be az ellentámadásra készülő ukrán hadseregbe, hanem harci tapasztalattal rendelkező, „a háborút megjárt” harcosok is.
A szakember szerint az ukránoknak nagyon jó esélye van egy sikeres offenzíva végrehajtására.