Kimondta a szakértő, amit Orbán Viktor nagyon nem szeretne hallani

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Rohamot indított az ukrán sereg – megkezdődött az ellentámadás?
• „A Kremlért, Moszkváért” – drónokkal és ballisztikus rakétákkal támadhatták Kijevet és Odesszát.
• Kreml: Az ilyen bűncselekmény nem marad válasz nélkül.
• Videón a felperzselt Bahmut, parancsot kaptak az oroszok.
• Taktikai atomfegyvert is bevetne az ukrán ellentámadásnál egy orosz vezető.
• Kimondta a szakértő, amit Orbán Viktor nagyon nem szeretne hallani.
• Légiriadót rendeltek el Ukrajnában, dróncsapás történt Kijevben.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán elnök a holland és a belga csúcstalálkozóval kapcsolatban úgy fogalmazott Twitter-oldalán, hogy az együttműködésnek és a további fegyvereknek köszönhetően új lépéseket tettek Európa közös megerősítésére és az orosz agresszor megbüntetésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozzátette, hogy megnyerik ezt a háborút Ukrajna és egész Európa szabadságáért.

Emellett háláját fejezte ki Finnországnak, Svédországnak, Norvégiának, Dániának, Izlandnak, Hollandiának és Belgiumnak is.

Nemrég írtunk arról, hogy az ukrán fővárosban robbanás történt, és lelőtt egy drónt az ukrán légvédelem. A közösségi médiás szakblogokon azt írják: nincs kizárva, hogy a saját drónjukat lőtték le az ukránok.

Korábban felvetődött, hogy egy orosz Korsar drón volt látható a Kijevben készült videón. A Ukraine Weapons Tracker oldalán viszont azt írták, hogy valószínűleg egy Bayrakter TB2 (amely nagyon hasonlít a Korsarhoz) látható a felvételen, amely az ukrán hadsereghez tartozott, vagyis a saját drónjukat lőhették le véletlenül.

A szakblog azt is hozzátette, hogy miért nem egy Korsar drón látható a felvételen: egyrészt a Korsarból nagyon kevés, „körülbelül 3,5 darab” létezik jelenleg, másrészt pedig a drón alváza is arra utal, hogy ez egy Bayraktar volt (a Korsarnál ugyanis a kerekek be vannak húzva repülés közben, a Bayraktarnál viszont nem, és az utóbbi a videón is látható).

Hasonló következtetésre jutott az OSINTtechnical szakblog is. Mindeközben az orosz sajtó is arról számolt be, hogy szerintük az ukránok a saját drónjukat lőtték le. 

Újabb kárpátaljai áldozata van Oroszország Ukrajna ellen indított véres háborújának – írta a Kárpáti Igaz Szó. 

A húszéves Volodimir Havris haláláról a Beregszentmiklósi (Csinagyijevo) Kistérségi Tanács közösségi oldalán számoltak be csütörtökön. A fiatal katona május 1-jén, harci feladat teljesítése közben esett el a Luhanszk megyei Bilohorivka település térségében. 

A több mint 14 hónapja tartó háborúnak már számtalan kárpátaljai áldozata van. A háborúban eddig elhunytak közül közel húsz magyar származású áldozatról van tudomásunk – írta a kárpátaljai portál. 

Avril Haines, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója az amerikai Szenátusban közölte: nincs információjuk arról, hogy ki állhat a Kremlben történt dróntámadás mögött.

A BBC szerint Haines a Szenátus háborús ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt beszélve úgy fogalmazott:

Láthatták, hogy az ukrán kormányzat tagadta, hogy ők állnának mögötte. Jelenleg nincs elég információnk ahhoz, hogy független értékelést adjunk ezzel kapcsolatban.

A hírszerzés vezetője azt is hozzáfűzte: „nagyon valószínűtlennek” tartják, hogy a nukleáris eszközökkel fenyegetőző oroszok ténylegesen atomfegyvert vetnének be.

Kitért arra is, hogy értékelésük szerint Oroszország az idei évben már nem fog tudni jelentős, nagy offenzívát indítani, mivel nincs elég lőszerük és kiképzett katonájuk ehhez. 

Ukrajna védelmi minisztériuma jogszabályi változtatásokat dolgozott ki, hogy csökkentse a sorköteles katonai szolgálat felső korhatárát.

A Védelmi Minisztérium, válaszul Ukrajna Fegyveres Erőinek felhívására, közösen dolgozta ki a jogszabály módosítási javaslatait, hogy 27-ről 25 évre csökkentse a polgárok korhatárát a katonai nyilvántartásban szereplő sorkatonák számára

– közölte a minisztérium sajtószolgálata.

Mint a védelmi minisztériumban kifejtették, a megfelelő változtatásokat az a tény indokolja, hogy a hadiállapot jogi rendszerének működése alatt nincs szükség arra, hogy a polgárok 27 éves koruk alatt a sorkatonai nyilvántartásban maradjanak.

A főosztály megjegyezte, az, hogy a polgároknak évente meg kell jelenniük a területi toborzási és szociális támogatási központokban, többek között orvosi vizsgálatra, további pénzügyi költségeket okoz, megterheli az egészségügyi dolgozókat, és növeli a sorban állást. Míg a hadiállapot idején a sürgős katonai szolgálatra történő behívást nem hajtják végre – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Másodszor: a hadiállapot alatt a hadkötelesek katonai nyilvántartásában való hosszú tartózkodás ahhoz vezet, hogy a katonai szolgálatra alkalmas, de nem hadköteles státusszal rendelkező állampolgárok jelentős részét nem lehet katonai szolgálatra besorozni a mozgósítás során

– tették hozzá.

Két drón csapódott be a Kreml épületénél szerda hajnalban. A támadás célpontja Vlagyimir Putyin volt. Az orosz elnöknek nem esett baja.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője – bizonyítékok nélkül – csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok a felelős az incidensért. Szerinte Ukrajna hajtotta végre a támadást, azonban Washington utasítására – írja a BBC.

Nem sokkal korábban a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby úgy nyilatkozott, hogy a vádak hamisak, és az Egyesült Államok nem ösztönzi Ukrajnát támadásra.

Csak azt tudom mondani, hogy Peszkov hazudik. Úgy értem, ez nyilvánvalóan egy nevetséges állítás. Az Egyesült Államoknak semmi köze ehhez

– mondta Kirby a CNN-nek.

Miközben férje Hágában tartózkodik, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka Londonba, a brit miniszterelnöki hivatalba érkezett.

Az ukrán first ladyt a brit miniszterelnök felesége, Akshata Murty fogadta. A BBC szerint csütörtökön egy londoni belvárosi könyvtárban tesznek látogatást, később pedig III. Károly koronázásán is részt vehet Olena Zelenszka, mivel meghívót kapott az eseményre. 

A 13 éves Szofija Szamoliuknak az olaszországi Sanremo Junior szólóénekes-versenyen kellett volna fellépnie, de órákkal a verseny kezdete előtt megtudta, hogy egy orosz énekesnő is részt vesz rajta. 

Amikor eljött az ideje, hogy színpadra lépjen, elárulta, hogy nem lép fel, tiltakozásul az orosz képviselő szereplése ellen – írja a Sky News. 

A színpadon fehér öltönyben és egy papírral a kezében állt, és azt mondta, hogy több mint 500 ukrán gyermeket öltek meg a háború alatt.

Nem énekelhetek ugyanazon a színpadon, mint a terrorista állam képviselője

– mondta. 

A korrupcióellenes ügyészek szerint őrizetbe vették a fekete-tengeri Odessza kikötő ukrán polgármesterét. 

Hennagyij Trukhanov ellen 2017 óta folyik nyomozás sikkasztási vádak miatt, amelyeket tagadott.

Ukrajna szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, amely szerint Kijevnek meg kell küzdenie a korrupcióval, ha taggá akar válni – írja a Sky News.

A Fehér Ház szóvivője, John Kirby csütörtökön cáfolta Moszkva azon állítását, miszerint az Egyesült Államoknak is köze lett volna a szerdán a Kreml épületénél történt dróncsapáshoz.

A BBC szerint Kirby az MSNBC csatornának nyilatkozva azt mondta: az Egyesült Államok nem támogatja Ukrajnát abban, hogy nemzetközileg elismert határain kívül csapásokat hajtson végre, és nem is engedélyezik ezt nekik. 

Az orosz kormányzat először Kijevet vádolta meg a csapás végrehajtásával, később pedig már azt mondták, hogy az amerikaiak is részt vettek az akcióban.

A háború után Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hágában, egy újságíróknak tartott sajtótájékoztatón.

Az államfőt arról kérdezték, hogy mennyire tartja valószínűnek Ukrajna NATO-csatlakozását. Zelenszkij erre azt mondta a BBC szerint:

Realisztikusan látjuk a dolgokat: tudjuk, hogy amíg a háború tart, nem leszünk a NATO tagja, de nagyon tiszta üzenetünk van arról, hogy a háború után csatlakozunk a NATO-hoz.

Az ukrán elnök és a magyar kormány között az utóbbi napokban is volt egy csörte a NATO-csatlakozás kérdése miatt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: bízik az ukrán ellentámadás sikerében, bár elismerte, hogy nem ígérhet teljes sikert.

Mint mondta, fontos, hogy Ukrajna mindent megtegyen a területek visszaszerzéséért. Azt is elismerte, hogy a siker talán nem a helyes szó, mivel Kijev minden bizonnyal veszteségeket fog szenvedni a támadásban – írja a Sky News. 

Ha nyersz, akkor is veszítesz. Ezek a veszteségek nagyon fájdalmasak az ország számára

– foglalta össze. 

Volodimir Zelenszkij elnök bízik abban, hogy az agresszor állam vezetőjét, Vlagyimir Putyint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elítéli az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.

„Kedves Hollandia, nagyon boldogok vagyunk, hogy ma itt lehetünk erős országotokban, a szabadság és az igazságosság, az alapvető értékek földjén” – kezdte beszédét Zelenszkij, majd hozzátette:

Természetesen mindannyian szeretnénk itt látni egy másik Volodimirt (oroszul Vlagyimirt – a szerk.) Hágában, aki megérdemli, hogy bűncselekményekért elítéljék. Ezt itt, a nemzetközi jog fővárosában kell megtenni. Biztos vagyok benne, hogy ez meg fog történni, ha nyerünk. És nyerni fogunk.

Mint arról már beszámoltunk, szerda késő este váratlanul Hollandiába látogatott  az ukrán elnök, aki az amszterdami Schiphol repülőtéren szállt le egy, a finn fővárosból, Helsinkiből érkező holland kormánygéppel, majd rendőri kíséret mellett Hága felé hajtott el konvojával.

Zelenszkijnek ez az első látogatása Hollandiában. Korábban Finnországban találkozott az északi országok vezetőivel egy csúcstalálkozón, amelyen arról biztosították, hogy addig támogatják, amíg szükség van rá.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő felszólította Oroszországot, hogy a Kreml elleni állítólagos, hétfő hajnali dróntámadást ne használja fel ürügyként az Ukrajna elleni agresszió kiterjesztésére. Mint mondta, aggasztónak találja, hogy

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világosan kijelentette, hogy Ukrajnának nem volt köze a hétfő hajnali, Kreml elleni állítólagos dróntámadáshoz, az ukrán csapatok saját földjükön harcolnak, nem támadnak orosz területeket, és amit az ukrán elnök mondott, azt kell nekem is mondanom – mondta Borrell csütörtökön Brüsszelben az uniós tagországok fejlesztési minisztereinek tanácskozására érkezve.

A legfontosabb, amit tehetünk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, katonailag, politikailag és gazdaságilag. A háború meg csak akkor érhet véget, ha Oroszország leáll a további támadásokkal, és kivonja seregeit Ukrajnából

– szögezte le Josep Borrell az MTI szerint.

Az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország szerdai állítását azzal kapcsolatban, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Moszkvában – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Láttam az erről szóló híreket. Nem tudom, hitelesek-e, nem lehet tudni

– mondta Blinken, hozzátéve, hogy minden olyan információt, amely a Kremlből jön, fokozott elővigyázatossággal kezelnek.

„Legalábbis különösnek” nevezte csütörtökön Catherine Colonna francia külügyminiszter az előző napi, Moszkva elleni állítólagos ukrán dróntámadások esetét. A France Inter rádiónak nyilatkozva Colonna kijelentette, nem hajlandó „találgatások kis játszmájába” belemenni. Úgy fogalmazott, „normál helyzetben eléggé kevéssé hihető”, hogy drónok eljuthatnak egészen a Kremlig, és felidézte, hogy az ukránok szerdán hivatalosan is jelezték: semmi közük nincs az esethez.

Catherine Colonna bírálta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének szavait, aki Telegram-csatornáján úgy fogalmazott a dróntámadás után, hogy meg kell semmisíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és kijevi bandáját. A francia külügyminiszter sajnálatosnak nevezte Medvegyev szélsőséges felhívását, amellyel „ismét csak Oroszország részéről igyekeznek félelmet kelteni és ürügyet találni arra, hogy igazolni tudják az igazolhatatlant” – adta hírül az MTI.

A Kreml szerint egészen biztos, hogy Washingtonnak köze van a Vlagyimir Putyin elleni állítólagos merénylethez – számolt be a Sky News.

Az, hogy Kijev és Washington megpróbálja letagadni az incidenst, teljesen nevetséges

– mondta a Kreml.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban közölte, hogy Kijevnek semmi köze a támadáshoz.

Oroszország diplomáciai jegyzékben tiltakozott Finnországnál az Aland-szigeteken található orosz konzulátus épülete ellen elkövetett vandál támadások miatt – közölte a finn külügyminisztérium csütörtökön.

A helyi rendőrség vizsgálja az incidens körülményeit, az esetet sajnálatosnak tartjuk

– áll a tárca közleményében.

Szerda este az orosz külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy április végén hanggránátot és egyéb eszközöket dobtak be a konzulátus területére, az épületben anyagi károk keletkeztek. A támadás közvetlen fenyegetést jelentett az orosz diplomáciai képviseleten dolgozókra nézve – hangsúlyozták a közleményben.

A helyi rendőrség azt közölte, hogy már azonosították az elkövetőket. Azt is pontosították, hogy a támadás során a konzulátus postaládája rongálódott meg, illetve az épület egy ablakát betörték egy sörösüveggel – számolt be az MTI.

Az Aland-szigetek Finnországhoz tartozó autonóm terület, 6500 szigetből álló szigetcsoport, amely a Botteni-öbölben helyezkedik el, Finnország és Svédország között. A szigetcsoport demilitarizált övezet a krími háború vége, 1856 óta, és az orosz konzuli jelenlét az autonóm szigeteken vita tárgyát képezi Finnországban azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Légiriadót fújtak Ukrajna négy régiójában is – jelenti a TASZSZ.

Hivatalos forrásokra hivatkozva azt írják, a szirénák moszkvai idő szerint 11 óra 16 perckor szólaltak meg Dnyipropetrovszk és Poltava, majd Szumi és Harkov régiókban. Moszkvai idő szerint 11:53-kor a riasztást törölték.

Éjszaka az ország több régiójában is riasztást hirdettek. A legtovább – körülbelül öt órán át – Szumi és Csernyihiv régiókban tartott. Robbanások történtek Kijevben és Odesszában, valamint az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsjában.

A brit védelmi minisztérium szerint a Kreml elleni dróntámadás nem jelent katonai előnyt Ukrajnának – írja a The Guardian egy magas rangú védelmi tisztviselőre hivatkozva.

Szerinte „bármi lehetséges”, de Ukrajna számára nem előnyös, és mindenki tudja, hogy Putyin nem volt a Kremlben.

Oroszország indítékai valójában a közvélemény felbujtása, a lövöldözés még kaotikusabbá és vakmerőbbé tétele, és az, hogy megpróbáljon szimpátiát szerezni Moszkvának, nem pedig Ukrajnának

– mondta a tisztviselő.

Az első orosz támadás kárpátaljai célpont ellen 2022. május 3-án történt. Aznap helyi idő szerint este fél 8 előtt megszólaltak a légvédelmi szirénák, majd nem sokkal később becsapódott egy rakéta a Volóc település vonatállomása közelében található transzformátortelepbe, amely a vasúti áramszolgáltatásért felel – idézte fel a Kárpáti Igaz Szó.

A robbanás következtében tűz keletkezett, és mintegy 500 méteres sugarú körben törtek ki ablakok, néhány közeli lakóház tetőszerkezetében is károk keletkeztek. A rakéta repeszei több közelben parkoló autót is megrongáltak. Csodával határos módon személyi sérülés nem történt. A támadás következtében leállt a vasúti közlekedés a térségben.

A tűzoltók 12 kocsival, 50 fővel 3 órán át dolgoztak a lángok megfékezésén. A légicsapás okozta károk felmérésére és gyors enyhítésére két bizottságot hoztak létre a hegyvidéki településen. A megyei költségvetésből 3 millió hrivnya gyorssegélyt utalnak ki rekonstrukciós munkálatokra. Az összegből 2 millió hrivnyát az érintett polgárok anyagi megsegítésére fordítottak. Összesen 66 ház rongálódott meg. További egymillió hrivnyát pedig a középületek helyreállítására fordítottak.