új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

  • Három hónappal, augusztus 30-áig meghosszabbította kedden egy orosz bíróság Evan Gerskovicsnak, a The Wall Street Journal című amerikai lap riporterének előzetes letartóztatását.

    Az orosz hatóságok nem jelentették be előre a keddi bírósági meghallgatást, miként eddig a kémkedés gyanújával március 29-én Jekatyerinburgban őrizetbe vett amerikai újságíró ügyében folyó jogi eljárások egyikéről sem tájékoztatták a nyilvánosságot. Így nem derült ki eddig az sem, hogy Gerskovics vagy az amerikai nagykövetség képviselői részt vehettek-e a keddi tárgyaláson, illetve hogy milyen bizonyítékokat gyűjtöttek össze a kémkedési vádak alátámasztására.

    A keddi ülést a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint arra hivatkozva zárták el a nyilvánosság elől, hogy a hatóságok titkos anyagok birtoklásával gyanúsítják az újságírót.

    Az amerikai kormány már korábban leszögezte, hogy Gerskovicsot jogtalanul tartják fogva. a Fehér Ház nevetségesnek nevezte a vádat, és követelte az újságíró azonnali szabadon bocsátását.

    A férfi munkaadója, a The Wall Street Journal szintén tagadta az orosz hatóságok feltételezését, és szolidaritásáról biztosította Gerskovicsot és családját – írja az MTI. 

  • Az orosz védelmi minisztérium szerint két amerikai bombázót észleltek, amelyek a Balti-tenger felett közelítették meg az orosz határt.

    Állításuk szerint egy vadászgépet indítottak a két bombázó elfogására és a határátlépés megakadályozására.

    A repülőgépeket „az amerikai légierő stratégiai bombázóiként” azonosították, és az orosz tisztviselők szerint nem lépték át a határt.

    Az amerikai légierő háromféle stratégiai bombázót üzemeltet, a B–52 Stratofortresst, a a B–1 Lancert és a lopakodó B–2 Spiritet.

  • A háború által veszélyeztetett ukrán kultúra támogatásáról állapodtak meg kedden a lengyelországi Krakkóban a lengyel, a litván és az ukrán kulturális tárca vezetői – közölte a varsói kulturális és örökségvédelmi minisztérium.

    A Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, Olekszandr Tkacsenko kultúráért és információs politikáért felelős ukrán miniszter, valamint Simonas Kairys litván kulturális miniszter által jegyzett dokumentum szerint Lengyelország és Litvánia támogatni fogja az ukrán kulturális örökség megőrzését, valamint lehetőséget nyújt az ukrán művészeknek, hogy lengyel és litván földön alkossanak.

    A krakkói miniszteri találkozó alatt kétoldalú lengyel–ukrán együttműködési megállapodást is aláírtak az orosz invázió által az építészeti és régészeti műemlékeken, műtárgyakon okozott veszteségek számontartásáról. A megállapodásban műemlékvédelmi tevékenységet is támogatnak, ebben különös tekintettel lesznek az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyekre – írta az MTI.

  • Oroszország eddig dokumentáltan 10 406 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 6839 megsemmisült, 345 megsérült, 402-t a személyzete ott  hagyott a harctéren, 2820-at pedig az ukránok elfogtak.

    A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó. 

    Az elveszített harcjárművek között 1978 tank van. A harckocsik közül 1217 megsemmisült, emellett 106 megsérült, 113-at magára hagytak a harctéren, 542-t pedig az ukránok zsákmányoltak.

    Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

  • Dél-Afrika legnagyobb ellenzéki pártja, a Demokrata Szövetség (DA) kedden elítélte, hogy az ország állambiztonságért felelős minisztere Moszkvába utazik egy biztonsági ügyekkel foglalkozó, magas szintű nemzetközi találkozóra − közölte az MTI. 

    Dianne Kohler Barnard, a párt árnyék-állambiztonsági minisztere nyilatkozatában leszögezte, pártja szerint

    az Oroszországgal való bárminemű kapcsolatfelvételt, különösen az Ukrajna elleni orosz invázió fényében, a lehető legnagyobb óvatossággal és Dél-Afrika nemzetközi hírnevét szem előtt tartva kell megközelíteni.

    Khumbudzo Ntshavheni állambiztonsági miniszter a dél-afrikai kormány korábbi közleménye szerint a biztonsági ügyekért felelős, magas rangú tisztviselők május 23–25. között Oroszországban tartandó nemzetközi találkozóján vesz részt.

    A múlt héten Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök bejelentette: Oroszország és Ukrajna vezetői megállapodtak abban, hogy afrikai vezetőkkel találkoznak, és megvitatják a folyamatban lévő konfliktus lehetséges dél-afrikai béketervét, amelyet Egyiptom, Szenegál, Zambia, Uganda és a Kongói Köztársaság vezetői támogatnak.

  • Az Egyesült Államok Evan Gerskovics azonnali szabadon bocsátását követeli. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy 

    egyáltalán nem kellene őrizetben tartani. Az újságírás nem bűncselekmény. Azonnal szabadon kell engedni. Továbbra is nagyon-nagyon keményen dolgozunk azon, hogy haza tudjuk juttatni a családjához, ahová tartozik.

  • A cseh állami Mero energetikai vállalat azt állítja, hogy megállapodást írt alá arról, hogy megszünteti az ország függőségét az orosz olajtól − közölte a The Guardian

    A Mero 73 millió dollárral (2,5 milliárd forinttal) fogja finanszírozni a Transalpine olajvezeték (TAL) bővítését, amely az olaszországi Trieszt kikötőjéből szállít olajat Közép-Európába.

    A TAL csehországi kapacitása így 2025-től évi 8 millió tonna olajra duplázódik. Jaroslav Pantucek, a Mero vezérigazgatója újságíróknak úgy nyilatkozott:

    Ez a megállapodás a jövőnk. 60 év után végre elszakít minket Oroszországtól, és segít elérni a függetlenségünket, szabadságunkat és szuverenitásunkat az energiaellátás terén.

    A 10,5 millió lakosú EU-tagállamnak az év elején már sikerült leválnia az orosz gázról. A Cseh Köztársaság két finomítója tavaly 7,4 millió tonna kőolajat kapott − ennek 56 százalékát Oroszországból, a Drusba vezetéken keresztül.

  • Mély aggodalomra ad okot, hogy egy ukrán diverzáns és felderítőcsoport hatolt be az oroszországi Belgorod megyébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak az MTI beszámolója szerint.

    Kétségtelen, hogy ami tegnap történt, mély aggodalomra ad okot. Ismét megerősíti, hogy az ukrán fegyveresek folytatják tevékenységüket hazánk ellen, ami nagy erőfeszítéseket követel tőlünk

    – mondta Peszkov.

    Álláspontja szerint a „különleges hadműveletet” folytatni kell annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne ismétlődhessen meg. Kijelentette: az orosz biztonsági tanácsot nem fogják rendkívüli ülésre összehívni az incidens miatt, a testület valószínűleg a hét vége felé tartja meg a rendes ülését.

    Peszkov szerint az orosz biztonsági szolgálatok dolgoznak annak megállapításán, hogy kik és hányan vettek rész a belgorodi támadásban. Arra a kérdésre, hogy a csoportban orosz nemzetiségűek vettek részt, a szóvivő kijelentette:

    Ők ukrajnai ukrán fegyveresek. Ukrajnában sok orosz nemzetiségű ember él. De ők mégis ukrán harcosok. Ebből kell kiindulnunk, és a különleges ügynökségeink most természetesen kiderítik majd az érintettek személyazonosságát.

  • Oroszország Ukrajna elleni háborúja azzal ér véget, hogy Oroszország veszít, Ukrajna pedig az Európai Unió teljes jogú tagja lesz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

    A kormányfő pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapításának 160. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyben háború „minden elv és érték ellen, amely mellett pártunk 160 éve kiáll”.

    „Oroszország nem nyerheti meg, és nem is fogja megnyerni ezt a háborút” – jelentette ki a német kancellár, megerősítve, hogy hazája továbbra is „teljes erővel” támogatja Ukrajnát „a szabadság és az önrendelkezés védelmében európai nemzetként folytatott küzdelmében”.

    Az európai történelemnek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin imperialista őrülete által kibontakozott keserű fejezete azzal ér véget, hogy a szabad Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Unióhoz

    – mondta Olaf Scholz.

  • Oroszország területén, az ukrán határ közelében is fegyveres összecsapások történtek. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégia Védelmi Kutatóintézetének vezetője az InfoRádiónak azt mondta, hogy a támadók olyan oroszok voltak, akik az ukránok mellett harcolnak.

    A mostani diverzáns akció valódi célja valószínűleg az lehetett, hogy minél nagyobb orosz erőket tudjanak lekötni az ukránok, ezzel is előkészítve a régóta emlegetett nagy ellentámadásukat. A cél tehát az, hogy minél több helyen és minél nagyobb létszámú katonai erőt kelljen Moszkvának összevonnia

    – fogalmazott a szakember. 

    Tálas Péter szerint a magát Szabad Oroszország Légiónak nevező csoport nem lehet különösebben nagy létszámú, viszont ahhoz elegen vannak, hogy Moszkvában komolyan vegyék a támadásaikat, és így jelentősebb orosz erőket kössenek le.

  • Vitalij Barabas, az avgyijivkai ukrán katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy orosz rakéta csapódott a városban egy kilencszintes lakóépületbe, amelyet földig rombolt a lövedék – írta az MTI.

    Az eddigi információk szerint ketten sérültek meg – közülük egy nő súlyosan –, és akár öt ember is a romok alatt rekedhetett. Hozzátette, hogy jelenleg az óvóhelyek sem nyújtanak menedéket a városban, mert az orosz erők nagy erejű robbanófejjel felszerelt légibombákkal támadnak.

  • Oroszország norvégiai nagykövetsége „logikátlan és káros” erőfitogtatásként bírálta egy amerikai repülőgép-hordozó tervezett oslói látogatását − írja a The Guardian

    A 337 méter hosszú USS Gerald R. Ford a tervek szerint a héten dokkol a norvég fővárosban. Az orosz nagykövetség szóvivője, Timur Csekanov úgy nyilatkozott, hogy

    Északon nincsenek olyan kérdések, amelyek katonai megoldást igényelnének, sem olyanok, amelyek külső beavatkozást igényelnének. Tekintettel arra, hogy Oslo elismeri, hogy Oroszország nem jelent közvetlen katonai fenyegetést Norvégiára, az ilyen erődemonstrációk logikátlannak és károsnak tűnnek.

    Az USS Gerald R. Ford az Egyesült államok legmodernebb repülőgép-hordozója. Ez eddig az egyetlen elkészült darabja a hidegháború után tervezett Gerald R. Ford, más néven President osztálynak. A nukleáris meghajtású hajónak, amelyet 2017-ben állítottak hadrendbe, a vízkiszorítása meghaladja a 100 ezer tonnát.

  • Az EU-tagországok 220 ezer tüzérségi lövedéket és 1300 rakétát adtak át Ukrajnának a miniszterek által márciusban elfogadott terv alapján – közölte Josep Borrell külügyi főképviselő.

    A kereskedelmi blokk országai, köztük Németország, Spanyolország és Lengyelország, szintén tankokat küldtek Kijevbe, hogy segítsék az Oroszország elleni védelmet.

    A bejelentés azután történt, hogy az Egyesült Államok hétfőn beleegyezett abba, hogy az országok F–16-os vadászgépeket küldjenek Ukrajnába – írja a Sky News.

  • „A teljes körű háború tizenötödik hónapjában a Kreml (Peszkov révén) végre megfogalmazta katonai hadműveletének célját: a belgorodi régió elestének megakadályozását” – írta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója Twitteren, amire így reagált:

    Ez nagyon elgondolkodtató és rövidlátó.

    Podoljak gúnyosan azt javasolta, az oroszok kezdjenek új kampányba „győzelem” címszóval. 

    Együtt és örökké Oroszországért #Kaluga, #Tula, #Rjazán

    – tette hozzá.

    „Komolyan, itt az ideje, hogy az orosz rezsim elgondolkodjon az objektivitáson: minél hamarabb lejár az ideje Oroszországnak, annál kevésbé lesz grandiózus az oroszországi katasztrófa” – zárta gondolatait Podoljak.

  • Moldova eleget tesz a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatának, és letartóztatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha az országba érkezik – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök egy interjúban. 

    Ha Putyin Moldovába jön, le fogják tartóztatni. Moldova megállapodást írt alá a Nemzetközi Büntetőbírósággal, és betartja a bíróság döntését

    – mondta Sandu az Espreso TV ukrán internetes televíziós csatorna beszámolója szerint.

    A moldovai elnök azt is hozzátette, hogy Moldova most nincs veszélyben, mivel Ukrajna a lehető legtávolabb tartja az orosz hadsereget a határaiktól.

  • Az olaszországi kőolajszállítások 2025-től teljes mértékben fedezni fogják Csehország szükségleteit, Csehország függősége az orosz kőolajtól ezzel megszűnik – jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő kedden az észak-csehországi Nelahozevesben, amikor meglátogatta a csehországi gáz és kőolajvezetékeket kezelő Mero állami vállalat központi telepét.

    A kormányfő szerint az ehhez szükséges megállapodás a Mero és a Transalpoki Kőolajvezetéket (TAL) működtető konzorcium között már létrejött.

    Petr Fiala elmondta: a TAL kötelezte magát, hogy 2025-re évi négymillió tonnával növeli a Csehországba irányuló kőolaj mennyiségét vezetékeiben. Így évente mintegy 8 millió tonna kőolaj érkezhet a TAL vezetékeken keresztül Csehországba. A projekt megvalósításának költségei 1,6 milliárd koronát (26,4 milliárd forint) tesznek ki, ezt a Mero állja.

    A TAL kőolajvezeték az olaszországi Triesztből a bajor Ingolstadtba vezet, onnan az IKL elágazás a csehországi Kralupyba. Eddig Csehország a kőolajszükségletének jelentős részét a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból szerezte be – írja az MTI.

  • Elvi kérdés, hogy ha egy ország, mint Ukrajna, pénzügyi támogatást vár tőlünk, akkor tanúsítson tiszteletet, és ne tegye feketelistára a vállalatainkat – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a katari gazdasági fórumon kedden.

    Ha szükségetek van a pénzünkre, tanúsítsatok tiszteletet, és ne szankcionáljátok a vállalatainkat

    – hangsúlyozta a magyar kormányfő arra a felvetésre válaszolva, hogy Ukrajnában egy magyar bank működését korlátozzák.

    Kapcsolódó

    Orbán Viktor: Ukrajna nem nyerheti meg a háborút

    A miniszterelnök a svéd NATO-csatlakozásról is beszélt.

  • „Örülök, hogy több országban, például Lengyelországban végre megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F–16-os vadászgépek vezetésére. Ez a folyamat időt vesz igénybe, de minél hamarabb kezdődik, annál jobb, mert ez megnyitja majd az utat ahhoz, hogy az ukrán erők megkapják a védelmükhöz szükséges vadászgépeket” – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kedden Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.

    Az MTI beszámolója szerint Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter az értekezlet előtt elmondta, hogy Kijev nyugat-európai támogatói szeretnék minél hamarább elkezdeni a kiképzést, és felgyorsítani a folyamatot, miután ehhez az Egyesült Államok is jóváhagyását adta. Mint mondta, a kiképzés, amely segít fokozni a harckészültséget, az első lépés a fejlett nyugati vadászgépek Ukrajnába szállítása felé, de ez a téma egyelőre még nem szerepel a napirenden.

    Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Magyarországot, amiért Budapest blokkolja az Ukrajnának nyújtott további katonai segélyt.

    Csalódott és ingerült vagyok magyar barátaink viselkedése miatt

    – jelentette ki.

    Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán rámutatott, hogy az Európai Békekeretből már 5,7 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, és noha Magyarország álláspontja szerint ez eszkalációs veszélyt jelent, a kormány eddig nem lehetetlenítette el a kifizetéseket. A külügyminiszter ugyanakkor világossá tette, hogy mindaddig ellenezni fogja az újabb részletet, amíg Ukrajna le nem veszi a semmilyen nemzetközi jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

  • Az ukrán pilóták kiképzése az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépek vezetésére nem teszi a NATO-t a konfliktus részesévé – mondta a szövetség vezetője, Jens Stoltenberg.

    Ukrajnának joga van az önvédelemhez... Segítünk Ukrajnának, hogy ezt a jogot megtarthassa. Ez nem teszi a NATO-t és a NATO-szövetségeseket a konfliktus részesévé

    – mondta újságíróknak.

    Dimitrij Medvegyev volt orosz nemrég azt mondta, minél több pusztító fegyvert kap Ukrajna a Nyugattól, annál nagyobb a nukleáris apokalipszis kockázata.

  • Afrikai országok egy csoportja azt javasolta, hogy Ukrajna kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal anélkül, hogy teljesítené az orosz csapatok teljes kivonásának feltételét az ukrán területről – jelentette a Reuters.

    A hat afrikai vezető, akik ezt a békekezdeményezést akarják Kijevnek javasolni, egységes diplomáciai frontot alkotnak. A kezdeményezést Macky Sall szenegáli elnök vezeti. Magának a tárgyalások előfeltételek nélküli megkezdésének ötletét Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök hangoztatta. 

    A kezdeményezést az egyiptomi, a zambiai, a kongói és a ugandai elnök is támogatja.

    A terv egyrészt biztosítja az ellenségeskedések beszüntetését, és alapot teremt a tartós békének – mondta Vincent Magvenya dél-afrikai elnöki szóvivő az afrikai békekezdeményezést kommentálva.

    A Reuters szerint a békeküldetés fő kezdeményezője a Brazzaville Alapítvány, amely az orosz-ukrán háború utóhatásai miatt kialakult afrikai élelmiszerválság miatt aggódik.

  • Az Oroszországon belül támadó fegyveres csoportok a határon túlra, Ukrajnába szorultak – közölte az orosz védelmi minisztérium kedden kora délután.

    A támadások – amelyeket az Ukrajnát támogató orosz ellenzéki csoportok vállaltak magukra – tegnap evakuálást okoztak Belgorod térségében.

    A minisztérium szerint több mint 70 támadót öltek meg – ezt a Sky News egyelőre nem tudta független forrásból megerősíteni.

    Oroszország szerint több civil megsebesült, egy „1941-es születésű” nő pedig menekülés közben meghalt.

    A támadásért a Szabadságot Oroszországnak légió és az Orosz Önkéntes Testület vállalta a felelősséget – míg Oroszország Kijevet hibáztatta.

  • Minél több pusztító fegyvert kap Ukrajna a Nyugattól, annál nagyobb a nukleáris apokalipszis kockázata – jelentette ki Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök a RIA állami hírügynökség szerint.

    Medvegyev – aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese – azt is elmondta, hogy szerinte Kijev hazudott, mikor letagadta, hogy részt vett volna egy fegyveres támadásban az orosz határ menti Belgorod régióban.

    Szerinte „a kijevi rezsim támogatói – az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia – végső soron felelősek a szabotázstámadásokért” – számolt be a helyi média.

    Emellett Medvegyev ismét nukleáris fegyverekkel fenyegette meg a világot.

    Minél pusztítóbbak a Kijevnek szállított fegyverek, annál valószínűbb a nukleáris apokalipszis forgatókönyve

    – fogalmazott.

    Mint írtuk, az orosz hivatalos jelentések szerint május 21-én a Belgorodi területen 15 településen több mint 120 támadást regisztráltak, amiért az ukrán fegyveres erőket okolták.

  • A Nemzeti Gárda (Rosgvardija) katonái lefoglalták az ukrán fegyveres erők felszerelését és fegyvereit a Luhanszki Népköztársaságban, és az ügynökség ideiglenes telepítési pontjára szállították azokat – számolt be a Rosgvardija sajtószolgálata.

    Mint írták, egy álcázott építményben találtak rá az ukránok katonai felszerelésére és fegyvereire.

    A trófeák között volt egy Ural platós, egy páncélozott felderítő járőrkocsi (APCM) lőszerekkel és egy 122 milliméteres D–30-as

    – áll a közleményben.

    A felszereléseket és a fegyvereket bevetésre kész állapotban találták – írja a TASZSZ.

  • A Nyugaton szankciókkal sújtott orosz vezető tisztviselő Szaúd-Arábiába látogatott, és megbeszéléseket folytatott a királyságbeli kollégájával, néhány nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij felszólalt az Arab Liga csúcstalálkozóján.

    Vlagyimir Kolokoltsev belügyminiszter látogatása jól mutatja, hogy a királyság és az Öböl menti arab államok, amelyek hagyományosan az USA biztonsági ügyfelei, hogyan ápolják kapcsolataikat Moszkvával az ukrajnai háború közepette.

    Az állami szaúdi sajtóügynökség szerint Kolokoltsev találkozott Abdulaziz bin Al Szaúd herceg belügyminiszterrel.

    A találkozón megvitatták a két ország belügyminisztériumai közötti biztonsági együttműködési utak fokozásának módjait, emellett számos közös érdekű kérdést is megvitattak

    – idézi a jelentést a Sky News.

  • Frank Kendall, az amerikai légierő minisztere szerint az F–16-os vadászrepülőgépek Ukrajnának történő leszállítása legfeljebb pár hónapig tart – számolt be a CNN. 

    Ez azért számít különösen rövid időnek, mert a pilóták kiképzése akár két évig is eltarthat – egy új amerikai pilóta betanítása legalábbis ennyi ideig szokott tartani, míg egy hozzáértő pilóta átképzése körülbelül öt hónapig.

    Kendall hangsúlyozta, hogy legalább néhány hónapba beletelik, mire Ukrajna képes lesz az F–16-osok üzemeltetésére. Számos részletet ki kell dolgozni ahhoz, hogy az ukrán pilóták nagy számban repülhessenek nyugati gépekkel – írja az Unian.

  • Nagy-Britannia után Németországnak is támogatnia kell az orosz támadással szemben védekező Ukrajnát nagy hatótávolságú rakétákkal – sürgette egy keddi interjúban a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető külügyi szakpolitikusa.

    Roderich Kiesewetter szerint új stratégia Ukrajna támogatásában, hogy Nagy-Britannia 250 kilométer hatótávolságú Storm Shadow rakétákkal és 200 kilométert meghaladó hatótávolságú támadó drónokkal is segíti a védekezést.

    Kifejtette, hogy a Bundeswehrnél rendszeresített, Taurus típusú rakéták megfelelő német „hozzájárulást” jelenthetnének a Storm Shadow-k megjelenésével kibontakozó új stratégiához.

    Ezekkel a 400-500 kilométer hatótávolságú precíziós eszközökkel messze a front mögött is csapást lehetne mérni az orosz katonai infrastruktúrára

    – mutatott rá Roderich Kiesewetter.

  • Ukrajna szerint az orosz erők kedd reggel „légibombákkal” támadták Toreck települést, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

    „Ma reggel az oroszok csapást mértek Toreckre – szerencsére áldozatokról egyelőre nincs hír. Az előzetes információk szerint az ellenség légibombákat használt” – írta közösségi oldalán Pavlo Kirilenko, a Donyecki terület katonai közigazgatásának vezetője.

  • Hátborzongató drónfelvételt készített a The New York Times a porig rombolt Bahmut városáról. Bahmut kilenc hónapig tartó ostroma gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a négyszáz éves várost, amit a felvételek is jól mutatnak. 

    A képsorokon az egykor békés város helyén mára csak teljesen kiégett épületek, lerombolt iskolák és megrongált parkok láthatóak.

    Mint megírtuk, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin szombaton kora délután azt állította, hogy az inváziós erők teljes egészében elfoglalták Bahmut városát, ahol hónapok óta véres harcok dúlnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban cáfolta a hírt.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a külföldről való visszatérése után azonnal a frontra ment, ahol az ukrán tengerészgyalogosok állásait látogatta meg.

    Az államfő erről a Telegram-oldalán azt írta:

    A védelmezőink. A frontszakasz […] Dicsőség mindenkinek, aki védi Ukrajnát!

    Zelenszkij arról is beszámolt, hogy azért ment a frontra, hogy gratuláljon a katonáknak a tengerészgyalogosok napja alkalmából.

Bezárás