Két amerikai bombázó közelítette meg az orosz határt

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Nagyon súlyos váddal illette Washington „Putyin séfjének” zsoldosseregét.
• Nagy pánikot keltett az oroszokban a belgorodi régió elleni rajtaütés.
• Oroszország bejelentette a „terrorellenes művelet” folytatását.
• Hátborzongató felvételt készítettek a porig rombolt Bahmutról.
• Elkobozta az ukránok fegyvereit az orosz Nemzeti Gárda.
• A Kreml üzent: Minél pusztítóbb fegyvereket kap Ukrajna, annál nagyobb az esélye a nukleáris apokalipszisnek.
• Orbán Viktor: Ha Ukrajnának szüksége van pénzügyi támogatásra, akkor ne tegye feketelistára a vállalatainkat.
• Nevetség tárgyává tette az oroszok háborús célját Mihajlo Podoljak.
• Peszkov: Mély aggodalomra ad okot a belgorodi partizánakció.
• Két amerikai bombázó közelítette meg az orosz határt.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

Három hónappal, augusztus 30-áig meghosszabbította kedden egy orosz bíróság Evan Gerskovicsnak, a The Wall Street Journal című amerikai lap riporterének előzetes letartóztatását.

Az orosz hatóságok nem jelentették be előre a keddi bírósági meghallgatást, miként eddig a kémkedés gyanújával március 29-én Jekatyerinburgban őrizetbe vett amerikai újságíró ügyében folyó jogi eljárások egyikéről sem tájékoztatták a nyilvánosságot. Így nem derült ki eddig az sem, hogy Gerskovics vagy az amerikai nagykövetség képviselői részt vehettek-e a keddi tárgyaláson, illetve hogy milyen bizonyítékokat gyűjtöttek össze a kémkedési vádak alátámasztására.

A keddi ülést a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint arra hivatkozva zárták el a nyilvánosság elől, hogy a hatóságok titkos anyagok birtoklásával gyanúsítják az újságírót.

A férfi munkaadója, a The Wall Street Journal szintén tagadta az orosz hatóságok feltételezését, és szolidaritásáról biztosította Gerskovicsot és családját – írja az MTI. 

A háború által veszélyeztetett ukrán kultúra támogatásáról állapodtak meg kedden a lengyelországi Krakkóban a lengyel, a litván és az ukrán kulturális tárca vezetői – közölte a varsói kulturális és örökségvédelmi minisztérium.

A Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, Olekszandr Tkacsenko kultúráért és információs politikáért felelős ukrán miniszter, valamint Simonas Kairys litván kulturális miniszter által jegyzett dokumentum szerint Lengyelország és Litvánia támogatni fogja az ukrán kulturális örökség megőrzését, valamint lehetőséget nyújt az ukrán művészeknek, hogy lengyel és litván földön alkossanak.

A krakkói miniszteri találkozó alatt kétoldalú lengyel–ukrán együttműködési megállapodást is aláírtak az orosz invázió által az építészeti és régészeti műemlékeken, műtárgyakon okozott veszteségek számontartásáról. A megállapodásban műemlékvédelmi tevékenységet is támogatnak, ebben különös tekintettel lesznek az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyekre – írta az MTI.

Dél-Afrika legnagyobb ellenzéki pártja, a Demokrata Szövetség (DA) kedden elítélte, hogy az ország állambiztonságért felelős minisztere Moszkvába utazik egy biztonsági ügyekkel foglalkozó, magas szintű nemzetközi találkozóra − közölte az MTI. 

Dianne Kohler Barnard, a párt árnyék-állambiztonsági minisztere nyilatkozatában leszögezte, pártja szerint

az Oroszországgal való bárminemű kapcsolatfelvételt, különösen az Ukrajna elleni orosz invázió fényében, a lehető legnagyobb óvatossággal és Dél-Afrika nemzetközi hírnevét szem előtt tartva kell megközelíteni.

Khumbudzo Ntshavheni állambiztonsági miniszter a dél-afrikai kormány korábbi közleménye szerint a biztonsági ügyekért felelős, magas rangú tisztviselők május 23–25. között Oroszországban tartandó nemzetközi találkozóján vesz részt.

A múlt héten Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök bejelentette: Oroszország és Ukrajna vezetői megállapodtak abban, hogy afrikai vezetőkkel találkoznak, és megvitatják a folyamatban lévő konfliktus lehetséges dél-afrikai béketervét, amelyet Egyiptom, Szenegál, Zambia, Uganda és a Kongói Köztársaság vezetői támogatnak.

Az Egyesült Államok Evan Gerskovics azonnali szabadon bocsátását követeli. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy 

egyáltalán nem kellene őrizetben tartani. Az újságírás nem bűncselekmény. Azonnal szabadon kell engedni. Továbbra is nagyon-nagyon keményen dolgozunk azon, hogy haza tudjuk juttatni a családjához, ahová tartozik.

A cseh állami Mero energetikai vállalat azt állítja, hogy megállapodást írt alá arról, hogy megszünteti az ország függőségét az orosz olajtól − közölte a The Guardian. 

A Mero 73 millió dollárral (2,5 milliárd forinttal) fogja finanszírozni a Transalpine olajvezeték (TAL) bővítését, amely az olaszországi Trieszt kikötőjéből szállít olajat Közép-Európába.

A TAL csehországi kapacitása így 2025-től évi 8 millió tonna olajra duplázódik. Jaroslav Pantucek, a Mero vezérigazgatója újságíróknak úgy nyilatkozott:

Ez a megállapodás a jövőnk. 60 év után végre elszakít minket Oroszországtól, és segít elérni a függetlenségünket, szabadságunkat és szuverenitásunkat az energiaellátás terén.

A 10,5 millió lakosú EU-tagállamnak az év elején már sikerült leválnia az orosz gázról. A Cseh Köztársaság két finomítója tavaly 7,4 millió tonna kőolajat kapott − ennek 56 százalékát Oroszországból, a Drusba vezetéken keresztül.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja azzal ér véget, hogy Oroszország veszít, Ukrajna pedig az Európai Unió teljes jogú tagja lesz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kormányfő pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapításának 160. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyben háború „minden elv és érték ellen, amely mellett pártunk 160 éve kiáll”.

„Oroszország nem nyerheti meg, és nem is fogja megnyerni ezt a háborút” – jelentette ki a német kancellár, megerősítve, hogy hazája továbbra is „teljes erővel” támogatja Ukrajnát „a szabadság és az önrendelkezés védelmében európai nemzetként folytatott küzdelmében”.

Az európai történelemnek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin imperialista őrülete által kibontakozott keserű fejezete azzal ér véget, hogy a szabad Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Unióhoz

– mondta Olaf Scholz.

Oroszország területén, az ukrán határ közelében is fegyveres összecsapások történtek. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégia Védelmi Kutatóintézetének vezetője az InfoRádiónak azt mondta, hogy a támadók olyan oroszok voltak, akik az ukránok mellett harcolnak.

A mostani diverzáns akció valódi célja valószínűleg az lehetett, hogy minél nagyobb orosz erőket tudjanak lekötni az ukránok, ezzel is előkészítve a régóta emlegetett nagy ellentámadásukat. A cél tehát az, hogy minél több helyen és minél nagyobb létszámú katonai erőt kelljen Moszkvának összevonnia

– fogalmazott a szakember. 

Tálas Péter szerint a magát Szabad Oroszország Légiónak nevező csoport nem lehet különösebben nagy létszámú, viszont ahhoz elegen vannak, hogy Moszkvában komolyan vegyék a támadásaikat, és így jelentősebb orosz erőket kössenek le.

Vitalij Barabas, az avgyijivkai ukrán katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy orosz rakéta csapódott a városban egy kilencszintes lakóépületbe, amelyet földig rombolt a lövedék – írta az MTI.

Az eddigi információk szerint ketten sérültek meg – közülük egy nő súlyosan –, és akár öt ember is a romok alatt rekedhetett. Hozzátette, hogy jelenleg az óvóhelyek sem nyújtanak menedéket a városban, mert az orosz erők nagy erejű robbanófejjel felszerelt légibombákkal támadnak.

Oroszország norvégiai nagykövetsége „logikátlan és káros” erőfitogtatásként bírálta egy amerikai repülőgép-hordozó tervezett oslói látogatását − írja a The Guardian. 

A 337 méter hosszú USS Gerald R. Ford a tervek szerint a héten dokkol a norvég fővárosban. Az orosz nagykövetség szóvivője, Timur Csekanov úgy nyilatkozott, hogy

Északon nincsenek olyan kérdések, amelyek katonai megoldást igényelnének, sem olyanok, amelyek külső beavatkozást igényelnének. Tekintettel arra, hogy Oslo elismeri, hogy Oroszország nem jelent közvetlen katonai fenyegetést Norvégiára, az ilyen erődemonstrációk logikátlannak és károsnak tűnnek.

Az USS Gerald R. Ford az Egyesült államok legmodernebb repülőgép-hordozója. Ez eddig az egyetlen elkészült darabja a hidegháború után tervezett Gerald R. Ford, más néven President osztálynak. A nukleáris meghajtású hajónak, amelyet 2017-ben állítottak hadrendbe, a vízkiszorítása meghaladja a 100 ezer tonnát.

Az EU-tagországok 220 ezer tüzérségi lövedéket és 1300 rakétát adtak át Ukrajnának a miniszterek által márciusban elfogadott terv alapján – közölte Josep Borrell külügyi főképviselő.

A kereskedelmi blokk országai, köztük Németország, Spanyolország és Lengyelország, szintén tankokat küldtek Kijevbe, hogy segítsék az Oroszország elleni védelmet.

A bejelentés azután történt, hogy az Egyesült Államok hétfőn beleegyezett abba, hogy az országok F–16-os vadászgépeket küldjenek Ukrajnába – írja a Sky News.

Moldova eleget tesz a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatának, és letartóztatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha az országba érkezik – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök egy interjúban. 

Ha Putyin Moldovába jön, le fogják tartóztatni. Moldova megállapodást írt alá a Nemzetközi Büntetőbírósággal, és betartja a bíróság döntését

– mondta Sandu az Espreso TV ukrán internetes televíziós csatorna beszámolója szerint.

A moldovai elnök azt is hozzátette, hogy Moldova most nincs veszélyben, mivel Ukrajna a lehető legtávolabb tartja az orosz hadsereget a határaiktól.

Az olaszországi kőolajszállítások 2025-től teljes mértékben fedezni fogják Csehország szükségleteit, Csehország függősége az orosz kőolajtól ezzel megszűnik – jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő kedden az észak-csehországi Nelahozevesben, amikor meglátogatta a csehországi gáz és kőolajvezetékeket kezelő Mero állami vállalat központi telepét.

Petr Fiala elmondta: a TAL kötelezte magát, hogy 2025-re évi négymillió tonnával növeli a Csehországba irányuló kőolaj mennyiségét vezetékeiben. Így évente mintegy 8 millió tonna kőolaj érkezhet a TAL vezetékeken keresztül Csehországba. A projekt megvalósításának költségei 1,6 milliárd koronát (26,4 milliárd forint) tesznek ki, ezt a Mero állja.

A TAL kőolajvezeték az olaszországi Triesztből a bajor Ingolstadtba vezet, onnan az IKL elágazás a csehországi Kralupyba. Eddig Csehország a kőolajszükségletének jelentős részét a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból szerezte be – írja az MTI.

„Örülök, hogy több országban, például Lengyelországban végre megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F–16-os vadászgépek vezetésére. Ez a folyamat időt vesz igénybe, de minél hamarabb kezdődik, annál jobb, mert ez megnyitja majd az utat ahhoz, hogy az ukrán erők megkapják a védelmükhöz szükséges vadászgépeket” – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kedden Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.

Az MTI beszámolója szerint Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter az értekezlet előtt elmondta, hogy Kijev nyugat-európai támogatói szeretnék minél hamarább elkezdeni a kiképzést, és felgyorsítani a folyamatot, miután ehhez az Egyesült Államok is jóváhagyását adta. Mint mondta, a kiképzés, amely segít fokozni a harckészültséget, az első lépés a fejlett nyugati vadászgépek Ukrajnába szállítása felé, de ez a téma egyelőre még nem szerepel a napirenden.

Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Magyarországot, amiért Budapest blokkolja az Ukrajnának nyújtott további katonai segélyt.

Csalódott és ingerült vagyok magyar barátaink viselkedése miatt

– jelentette ki.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán rámutatott, hogy az Európai Békekeretből már 5,7 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, és noha Magyarország álláspontja szerint ez eszkalációs veszélyt jelent, a kormány eddig nem lehetetlenítette el a kifizetéseket. A külügyminiszter ugyanakkor világossá tette, hogy mindaddig ellenezni fogja az újabb részletet, amíg Ukrajna le nem veszi a semmilyen nemzetközi jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

Afrikai országok egy csoportja azt javasolta, hogy Ukrajna kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal anélkül, hogy teljesítené az orosz csapatok teljes kivonásának feltételét az ukrán területről – jelentette a Reuters.

A hat afrikai vezető, akik ezt a békekezdeményezést akarják Kijevnek javasolni, egységes diplomáciai frontot alkotnak. A kezdeményezést Macky Sall szenegáli elnök vezeti. Magának a tárgyalások előfeltételek nélküli megkezdésének ötletét Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök hangoztatta. 

A kezdeményezést az egyiptomi, a zambiai, a kongói és a ugandai elnök is támogatja.

A terv egyrészt biztosítja az ellenségeskedések beszüntetését, és alapot teremt a tartós békének – mondta Vincent Magvenya dél-afrikai elnöki szóvivő az afrikai békekezdeményezést kommentálva.

A Reuters szerint a békeküldetés fő kezdeményezője a Brazzaville Alapítvány, amely az orosz-ukrán háború utóhatásai miatt kialakult afrikai élelmiszerválság miatt aggódik.

Az Oroszországon belül támadó fegyveres csoportok a határon túlra, Ukrajnába szorultak – közölte az orosz védelmi minisztérium kedden kora délután.

A támadások – amelyeket az Ukrajnát támogató orosz ellenzéki csoportok vállaltak magukra – tegnap evakuálást okoztak Belgorod térségében.

A minisztérium szerint több mint 70 támadót öltek meg – ezt a Sky News egyelőre nem tudta független forrásból megerősíteni.

Oroszország szerint több civil megsebesült, egy „1941-es születésű” nő pedig menekülés közben meghalt.

A támadásért a Szabadságot Oroszországnak légió és az Orosz Önkéntes Testület vállalta a felelősséget – míg Oroszország Kijevet hibáztatta.

A Nyugaton szankciókkal sújtott orosz vezető tisztviselő Szaúd-Arábiába látogatott, és megbeszéléseket folytatott a királyságbeli kollégájával, néhány nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij felszólalt az Arab Liga csúcstalálkozóján.

Vlagyimir Kolokoltsev belügyminiszter látogatása jól mutatja, hogy a királyság és az Öböl menti arab államok, amelyek hagyományosan az USA biztonsági ügyfelei, hogyan ápolják kapcsolataikat Moszkvával az ukrajnai háború közepette.

Az állami szaúdi sajtóügynökség szerint Kolokoltsev találkozott Abdulaziz bin Al Szaúd herceg belügyminiszterrel.

A találkozón megvitatták a két ország belügyminisztériumai közötti biztonsági együttműködési utak fokozásának módjait, emellett számos közös érdekű kérdést is megvitattak

– idézi a jelentést a Sky News.

Frank Kendall, az amerikai légierő minisztere szerint az F–16-os vadászrepülőgépek Ukrajnának történő leszállítása legfeljebb pár hónapig tart – számolt be a CNN. 

Ez azért számít különösen rövid időnek, mert a pilóták kiképzése akár két évig is eltarthat – egy új amerikai pilóta betanítása legalábbis ennyi ideig szokott tartani, míg egy hozzáértő pilóta átképzése körülbelül öt hónapig.

Kendall hangsúlyozta, hogy legalább néhány hónapba beletelik, mire Ukrajna képes lesz az F–16-osok üzemeltetésére. Számos részletet ki kell dolgozni ahhoz, hogy az ukrán pilóták nagy számban repülhessenek nyugati gépekkel – írja az Unian.

Ukrajna szerint az orosz erők kedd reggel „légibombákkal” támadták Toreck települést, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

„Ma reggel az oroszok csapást mértek Toreckre – szerencsére áldozatokról egyelőre nincs hír. Az előzetes információk szerint az ellenség légibombákat használt” – írta közösségi oldalán Pavlo Kirilenko, a Donyecki terület katonai közigazgatásának vezetője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a külföldről való visszatérése után azonnal a frontra ment, ahol az ukrán tengerészgyalogosok állásait látogatta meg.

Az államfő erről a Telegram-oldalán azt írta:

A védelmezőink. A frontszakasz […] Dicsőség mindenkinek, aki védi Ukrajnát!

Zelenszkij arról is beszámolt, hogy azért ment a frontra, hogy gratuláljon a katonáknak a tengerészgyalogosok napja alkalmából.