Kíméletlenül beleszállt a Wagner vezére az orosz katonai vezetőkbe

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Titkos tervet készíthetett a NATO egy amerikai lap szerint.
• Ismét betörtek Oroszországba az ukrán hadsereg orosz önkéntesei.
• Szörnyű halált halt több civil Kijevben.
• Fertőzött szoftverrel kémkedhetett az oroszok után az amerikai hírszerzés.
• Kíméletlenül beleszállt a Wagner vezére az orosz katonai vezetőkbe.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

Lula da Silva brazil elnök elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, miközben korábban semleges álláspontot képviselt, és azt mondta, nem akar állást foglalni.

Emellett megerősítette Ukrajna területi integritása melletti álláspontját – írja a The Guardian.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy mindig örömmel beszélget a brit miniszterelnökkel, akit „Ukrajna igaz barátjának” nevezett.

Twitter-bejegyzésben személyesen is megköszönte Rishi Sunaknak az Egyesült Királyság segítségét „a harckocsi- és repülési koalíció létrehozásában való vezető szerepvállalásért, különösen az ukrán pilóták képzésének megkezdésére való felkészültségért”.

Korábban Rishi Sunak azt nyilatkozta, hogy Ukrajna „jogos helye a NATO-ban van”, miután a két vezető részt vett az európai vezetők csúcstalálkozóján Moldovában.

Az Európai Politikai Közösség találkozóján a műsorszolgáltatóknak nyilatkozva azt mondta: „Egyetértek a NATO főtitkárával abban, hogy Ukrajna jogos helye a NATO-ban van, és amiről most is beszélünk Ukrajnával, az az, hogy biztosítsuk, hogy minden támogatást megkapjanak a sikeres ellentámadáshoz”.

Az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának helyettes vezetője az orosz partizáncsapatok belgorodi térségébe való bevonulásáról és a határon folyó harcokról beszélt – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Medvegyev szokásához híven „terrorizmussal” vádolta Ukrajnát, és „a lehető legkeményebb választ” ígérte.

Meg kell őket semmisíteni. Nem pusztán egyenként: magát a „darázsfészket” kell elpusztítani. Folytatni kell azt a műveletet, amit már több mint egy éve végzünk – mondta Medvegyev.

Az orosz politikus „kísérete” előtt katonai egyenruhába öltözött, és az eredeti „speciális katonai hadműveletet” átnevezte „terrorellenes”-re.

Oroszország atomrakétáinak „több brit célpontot” kellene célba venniük a Moszkva ellen a hét elején elkövetett dróntámadások megtorlásaként – mondta az orosz állami televízió egyik állandó vendége – írja a Newsweek.

Alekszej Leonkov orosz katonai szakértő szerint London „közvetlenül részt vesz az ilyen jellegű műveletekben”.

Oroszországnak azon kell dolgoznia, hogy „növelje a brit politikai elitben a nukleáris háborútól való félelmet” – tette hozzá Dmitrij Szuszlov, a Kreml egyik ideológusa.

Leonykov utalt Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök korábbi megjegyzésére is.

Az orosz biztonsági tanács jelenlegi elnökhelyettese Oroszország „örök ellenségének” nevezte Nagy-Britanniát, miután James Cleverly brit külügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajnának „legitim joga van ahhoz, hogy határain túl is megmutassa erejét”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kijelentette, hogy Kijev „egyértelmű” döntést szeretne hallani a NATO katonai szövetségben való jövőjéről, amikor a blokk vezetői júliusban Vilniusban találkoznak – írja a The Telegraph.

A több mint 40 európai vezető moldovai csúcstalálkozóján Zelenszkij azt is elmondta, hogy előrelépést szeretne elérni Ukrajna Európai Unióhoz vezető útján.

„Ez az év a döntésekről szól. Nyáron Vilniusban a NATO-csúcson biztonsági garanciákat kell nyújtani a mi NATO-tagságunkhoz vezető úton” – mondta Zelenszkij.

„Ősszel pedig az EU-hoz való csatlakozásunkról kell dönteni. És készülünk egy békecsúcsra is” – tette hozzá.

Ismét leálltak Ukrajnában a gabonaszállítmányok, mivel Oroszország valamennyi ukrán kikötőben blokkolta az érkező flotta regisztrációját – jelentette az ukrán közösségfejlesztési, terület- és infrastrukturális minisztérium a Facebookon.

„Az isztambuli Közös Koordinációs Központ (JCC) bejelentette, hogy a június 1-jei ellenőrzési terv nem valósulhat meg, mivel az orosz delegáció ismét alaptalanul megtagadta a kezdeményezéshez érkező flotta regisztrációját” – áll a közleményben.

Megjegyzik, hogy május 30-án és 31-én Oroszország indoklás nélkül csak egy bejövő hajót regisztrált a csernomorszki kikötőbe ellenőrzésre, míg a JCC többi tagja három kikötőre 10 hajót erősített meg a fekete-tengeri kezdeményezésben való részvételre.

Ukrajna parlamenti képviselője, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt vezetője úgy véli, Oroszország nukleáris fenyegetései miatt a beloruszok is túszok ebben a háborúban.

„Az orosz atomfegyverek szorult helyzetbe kényszerítik az autoriter elnököt és rendszerét.” Az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba juttatása egy újabb nemzetközi bűncselekmény. Másrészt viszont ez egy csapás Kína számára is, amely Putyin és Oroszország szövetségeseként tünteti fel magát” – fogalmazott a volt SBU-vezető az espresso.tv ukrán hírportál szerint.

Valentyin Nalyvaicsenko megjegyezte, hogy Kína és India többször figyelmeztette, sőt kérte és követelte, hogy Oroszország ne használjon vagy terjesszen atomfegyvereket más országokban. Putyin azonban az „arcukba köpött”, most pedig Lukasenkával üzletel annak érdekében, hogy orosz atomfegyvereket terjesszen Belaruszban.

Az orosz védelmi minisztérium és az orosz hírügynökségek szerint három ukrán támadást hiúsítottak meg az Ukrajnával határos Belgorod régióban – derül ki a Sky News jelentéséből.

A védelmi minisztérium közölte, erői megakadályozták, hogy ukrán egységek átlépjék az oroszországi határt, és hogy a kijevi erőket visszaverték – jelentette a TASZSZ állami hírügynökség.

Korábban Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó azt mondta, hogy nyolc ember sérült meg és néhány épület is megrongálódott az ukrán erők éjszakai ágyúzásában.

Majd hozzátette: a határ menti Szebekino városában kigyulladt egy lakóház, miután  rakétatámadás következtében találat érte.

Megváltozott a Donyeck megyei Bahmut városánál a hadművelet formátuma, ezért átmenetileg szünetelnek a harcok – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott nyilatkozatában.

„A helyzet Bahmut irányában megváltozott. Jelentősen csökkentek az orosz erők rohamai. Első pillantásra úgy tűnik, hogy az ellenség felhagyott a támadó hadműveletek folytatásával a térségben, de ez nem felel meg a valóságnak.”

Bahmut külvárosában az ellenség a Wagner egységeket a reguláris hadsereg egységeire váltotta fel, ami jelenleg a helyzet nyugodtságának benyomását keltheti.

 – magyarázta a katonai vezető, aki jelenleg a harcok övezetében tartózkodik.

Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy az orosz erők igyekeznek magukhoz ragadni a kezdeményezést, tartva az ukrán ellentámadástól. 

Tobias Billström svéd külügyminiszter a NATO külügyminisztereinek oslói találkozóján jelezte: Svédország „egyértelmű üzenetet küld Magyarországnak és Törökországnak”, hogy minden feltétel teljesítettek a NATO-csatlakozás ügyében.

A CNN szerint a svéd külügyér újságíróknak nyilatkozott, és arról beszélt, hogy elfogadták azt a terrorizmusellenes törvényt, amelyet a törökök kértek tőlük. 

Itt az ideje, hogy Törökország és Magyarország hozzákezdjen Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásohoz

– közölte

Azt is hozzáfűzte: nem aggódik az eddigi késések miatt, mert tudták előre, hogy a csatlakozás nem lesz gyors folyamat. „Ez sosem egy rövidtávfutás volt, hanem egy maraton, de most már látjuk a végét” – mondta.

A magyar parlament delegációja még március elején járt Svédországban, ahol erről a kérdésről tárgyaltak. Akkor a svéd sajtó szerint a magyar politikusok azt ígérték, hogy legkésőbb március végére napirendre kerülhet az ügy.

Ehhez képest a finnek NATO-csatlakozását azóta megszavazta a parlament (és végbe is ment a folyamat), de a svédekét még nem. Tobias Billstrom korábban azt mondta, hogy örülhetnek, ha július végéig sikerül csatlakozniuk a NATO-hoz (amihez Magyarország mellett Törökország jóváhagyása is szükséges még). 

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az ASAP-programot, amely az ukrajnai lőszergyártást hivatott támogatni – közölte Guy Verhofstadt EP-képviselő.

Thierry Breton uniós biztos arra kérte az Európai Tanácsot, hogy hasonló gyorsasággal hagyja jóvá a programot.

Egy ukrán parlamenti képviselő elmondta, hogyan húzódtak a pincékbe a politikusok a Kijev elleni orosz támadás idején, hétfőn, napközben − közölte a Sky News. 

A moszkvai erők 11 ballisztikus és cirkálórakétát lőttek ki Kijevre helyi idő szerint délelőtt fél 12 körül − közölte Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka. Elmondása szerint az ukrán légvédelem valamennyi rakétát lelőtte.

Vadim Ivcsenko ukrán parlamenti képviselő elmondta, hogy a csapásokat a fővárosban tartott kétórás parlamenti ülésszak alatt indították.

Amikor meghallottuk a riasztást, a parlamenti képviselők és minden dolgozó a biztonság kedvéért lement a pincébe. Természetesen pontosan azt az időpontot választották ki, amikor plenáris ülésünk van, ami csak két óra, és megpróbálták Kijev központját eltalálni a rakétákkal

− fogalmazott.

Aránytalan és elhamarkodott az európai uniós szervek reagálása az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló új lengyel törvényre, Varsó ez ügyben csütörtökön írásos tájékoztatást küld Brüsszelnek – jelentette be Szymon Szynkowski vel Sek uniós ügyekért felelős lengyel miniszter.

A miniszter azzal kapcsolatban nyilatkozott a TVP1 lengyel közszolgálati televízióban, hogy az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén megvitatták az aznap hatályba lépett lengyel jogszabályt, Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos pedig aggodalmainak adott hangot a törvény kapcsán.

Bejelentette: a Reyndersszel az elmúlt napokban folytatott egyeztetéseket követően Varsó csütörtökön írásos tájékoztatást küld Brüsszelbe, amiben bemutatják, hogy a jogszabályból „biztosan nem erednek olyan kockázatok, amelyekről az Európai Bizottság beszél” – írja az MTI.

A jogszabály értelmében a lengyel szejm által megválasztott, jogi és gazdasági szakértőkből is álló kilenctagú közigazgatási bizottság elemezni fogja a 2007–2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti a szerinte orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozójára érkezett csütörtök reggel. Az ukrán elnök 46 másik ország vezetőjével egyebek között az Oroszország indította ukrajnai háború fejleményeit vitatja meg.

Zelenszkijt az értekezlet házigazdája, Maia Sandu moldovai elnök fogadta a Chisinauhoz közeli Bulboaca kastélyában. Az ukrán elnök köszönetet mondott neki Kijev támogatásáért és az ukrán menekültek befogadásáért.

Sandu előzőleg kijelentette, hogy az ukrán határ közelében rendezett nagyszabású találkozó a kontinens növekő egységét tanúsítja, megerősíti a résztvevők béke iránti elkötelezettségét, Oroszország ukrajnai háborújának elítélését, valamint szolidaritásukat Kijevvel – ismertette az MTI a szövetség közleményét.

Az Európai Politikai Közösség létrehozását Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte annak érdekében, hogy az időszerű politikai kérdéseket az Európai Uniónál szélesebb körben, kötetlenül és rugalmasan vitathassák meg, és lehetővé tegyék az EU-tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal. Az első csúcstalálkozót tavaly októberben tartották Prágában.

A NATO a csúcstalálkozó előtt bejelentette, hogy fokozottan ellenőrzi a moldovai légteret. Az AWACS légtérellenőrző rendszer kiterjesztése azt is jelenti, hogy Moldova az észak-atlanti szövetségnek is fontos partnere.

Vlagyimir Putyin orosz államfő meghívta Iszajasz Afeverki eritreai elnököt az Oroszország–Afrika-csúcstalálkozóra szerdán Moszkvában – írta az MTI.

Vlagyimir Putyin

Fotó: Contributor / Getty Images Hungary

A második Oroszország–Afrika-csúcstalálkozót és gazdasági fórumot 2023. július 26-a és 29-e között rendezik meg Szentpéterváron. 

Afeverki a szerdai találkozón egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszországnak még részt kell vállalnia egy új, igazságosabb világrend kialakításában, amely egyebek között a kölcsönös tiszteleten, az együttműködésen és a jóléten alapul.

A Wagner-vezér felbátoríthatja az oroszországi kormánykritikus embereket – az orosz állami televízióban az első felhívás közepette –, hogy Putyin távozzon.

Fennáll annak a lehetősége, hogy az olyan nacionalista személyiségek, mint például a Wagner-csoport főnökének közelmúltbeli vitriolos retorikája, felbátorítja az ellenzéki személyiségeket, hogy megkérdőjelezzék az orosz vezetést

– jelentette a brit védelmi minisztérium (MoD).

A minisztérium legutóbbi frissítésében azt írja, hogy Borisz Nadezdin orosz ellenzéki politikus május 27-én megjelent az orosz NTV csatornán, és új elnök megválasztására szólított fel 2024-ben.

Nadezdin úr az invázió óta hangos kritikusa a háborúnak, de ez nagy valószínűséggel az első felhívás Vlagyimir Putyin leváltására az orosz, államilag jóváhagyott televízióban a háború kezdete óta.

Miközben Oroszország tavaly február óta egy sor korlátozást vezetett be a szólásszabadságra vonatkozóan, az ilyen személyiségek, köztük Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport tulajdonosa által használt retorika „felbátoríthatja az ellenzéki szereplőket, hogy tabutémákat feszegessenek” – állítja a minisztérium.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozóján azt mondta: Ukrajna készen áll arra, hogy a NATO-hoz csatlakozzon.

Arra várunk, hogy a NATO készen álljon erre. És azt hiszem, hogy a biztonságpolitikai garanciák nagyon fontosak nemcsak Ukrajnának, hanem a szomszédainknak, például Moldovának is

– mondta Zelenszkij a CNN szerint. A katonai szövetség alapokmánya azonban kimondja, hogy háborúban álló országot nem lehet bevenni a NATO-ba.

Mindeközben a Zelenszkijt fogadó moldovai elnök, Maia Sandu azt mondta: Ukrajna ma Moldova biztonságáért is harcol, amiért nagyon hálásak, és támogatják Zelenszkij béketervét, valamint elítélik az orosz agressziót.

Az Európai Politikai Közösség első csúcstalálkozóját 2022 őszén tartották, és elsősorban az ukrajnai háborúról, valamint a globális energiaválságról tárgyaltak.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a közeljövőben Ankarába utazik, hogy Svédország NATO-tagságáról tárgyaljon. A védelmi szövetség vezetője elmondta, hogy üzenete Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, hogy az egész NATO érdeke, hogy Svédország csatlakozzon a csoporthoz – jelentette a Sky News.

A hét elején beszéltem Erdogan elnök úrral… és a közeljövőben Ankarába is elutazom, hogy tovább foglalkozzunk azzal, hogyan biztosíthatjuk Svédország minél gyorsabb csatlakozását

– mondta a NATO külügyminisztereinek kétnapos oslói találkozóján.

Elmondta továbbá, hogy valamennyi NATO-szövetséges egyetértett abban, hogy Ukrajna a szövetség tagjává váljon.

Minden szövetséges egyetért abban, hogy Moszkvának nincs vétójoga a NATO-bővítés ellen. Mozgásban vagyunk, a szövetségesek egyetértenek abban, hogy Ukrajna taggá válik

– tette hozzá.

A múlt héten jelentették, hogy Svédország és Törökország külügyminiszterei hamarosan találkoznak, hogy megvitassák Stockholm elhalasztott NATO-csatlakozási kérelmét.

Az elnökválasztás, amelyet Erdogan elnök nyert meg a vasárnapi második forduló után, bonyolította csak a csatlakozási folyamatot.

Jens Stoltenberg 2023. május 18-án

Fotó: Horacio Villalobos / Getty Images Hungary

„Moldova az egyik olyan ország, amelyet a leginkább érintenek Oroszország illegális ukrajnai inváziójának következményei” − mondta Josep Borrell, az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselője a Kyiv Independent szerint.

Szerdán Borrell megnyitotta az unió új kirendeltségét Moldovában, amely egyebek között a biztonsági és védelmi együttműködést segíti, de polgári jellegű misszióként. Borrell hangoztatta, hogy ezzel is Chisinau támogatását kívánják hangsúlyozni, azt, hogy Moldova az EU stratégiai partnere. Moldova és az Európai Unió ugyanazokkal a kihívásokkal küzd − közölte az MTI. 

Miközben Kijev egy újabb éjszakai támadásra ébredt, az Egyesült Királyság nagykövete, Dame Melinda Simmons egy képet közölt a Twitter-oldalán.

Az orosz erők júniusban újabb légi bombázással kezdték az ukrán főváros bombázását, amelynek során legalább három ember meghalt, mások pedig megsebesültek – közölték a hatóságok.

A májusban az ukrán főváros ellen bejelentett 17, többnyire drónokkal végrehajtott támadást követően az orosz erők kora reggel földi rakétákkal támadták a fővárost, megrongálva lakóházakat, egy orvosi klinikát, egy vízvezetéket és egy autót.

A kijevi közigazgatás jelentése szerint három ember meghalt, köztük egy gyermek, és 10 ember megsebesült.

Felvétel készült arról, amint Ukrajnában csupán kézifegyverekkel lelőttek egy orosz „Lándzsa” kamikaze drónt.