„Hétfőig 50 195 légoltalmi helyiséget ellenőriztek a rendőrök, a mentők és a helyi hatóságok Ukrajnában, amelyek 32 százalékát alkalmatlannak találták, vagy azok zárva voltak” – írta sajtóközleményében a tárca.
Kifejtette, hogy szám szerint 50 195 helyiséget – az összes óvóhely 79 százalékát – vizsgáltak meg eddig. Ebből 4679-et – az ellenőrzöttek 9 százalékát – zárva találták, 11 644-et, vagyis 23 százalékukat pedig használhatatlannak minősítették.
A fővárosban, Kijevben a belügyminisztérium 2156 óvóhelyet vont ellenőrzése alá, ami az összes légoltalmi helyiség 48 százaléka. Ezekből 137 (az ellenőrzöttek 6 százaléka) volt zárva, és 804, azaz 37 százalékuk bizonyult alkalmatlannak. A tárca hozzátette, hogy tovább folytatják az ország óvóhelyeinek felülvizsgálatát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken rendelte el az összes ukrajnai óvóhely ellenőrzését, egy nappal azután, hogy Kijevben három ember meghalt, amikor egy orosz légicsapás idején nem tudtak bejutni egy légoltalmi létesítménybe.
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is!
Ukrajnának elég fegyvere van az orosz erőkkel szembeni ellentámadáshoz – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Ezek a fegyverek el fogják hozni hazájának a győzelmet, amely ahhoz kell, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO-hoz. Mindazonáltal Ukrajna NATO-tagsága „valószínűleg” csak a harcok végével lesz lehetséges – ismerte el Kuleba a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Mint mondta: a kijevi vezetés következő nagyobb célkitűzése a NATO-tagság, miután szövetségesei hozzájárulásukat adták ukrán pilóták F–16-os amerikai harci repülőkön való kiképzéséhez. „Már minden fegyvert engedélyeztettünk... Nem maradt semmi igazán nagy, amiért még meg kellene küzdenünk” – tette hozzá.
Kuleba ugyanakkor újságírói kérdésre sem árulta el, hogy a hónapok óta várt ellenoffenzívát az ukrán csapatok időközben megkezdték-e már.
Úgy fogalmazott: nem az a fontos, hogy mikor fog megkezdődni a támadás, hanem az, hogy ukrán győzelemmel érjen véget.
„Egy NATO-tagság nem vethet véget ennek a háborúnak, de egy NATO-tagság elejét fogja venni további háborúknak” – hangsúlyozta az MTI beszámolója szerint. Mint mondta, a térség biztonságát a legjobban az szolgálja, ha eljutnak arra a pontra, amikor Ukrajna az észak-atlanti szövetség tagjává válhat.
Volodimir Zelenszkij esti videóbeszédében köszönetet mondott minden ukrán katonának, „akik pontosan olyan híreket adtak nekünk, amilyeneket vártunk”. Az ukrán elnök külön kiemelte a bahmuti frontot.
Látjuk, hogy Oroszország milyen hisztérikusan fogadja minden ottani lépésünket, minden elfoglalt állást. Az ellenség tudja, hogy Ukrajna győzni fog. Ők látják ezt
– tette hozzá.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy Ukrajna újabb lépéseket készít elő Oroszország katonai potenciáljának további korlátozására. Ezenkívül az elnök ma megbeszélést tartott az ország jelenlegi és „a győzelem utáni” átalakításáról.
Legalább kilenc ember megsebesült egy orosz rakétatámadásban, amely Harkiv régió egyik városát érte – közölte Oleh Szinehubov helyi kormányzó a Telegramon.
Elmondta, hogy Balaklija községet hétfőn egy orosz Szmercs rakéta-sorozatvető találta el. A támadásban megsérült kilenc ember közül hárman súlyos állapotban vannak – írja a Sky News.
Ahogyan országszerte, Kárpátalján is ellenőrzik az óvóhelyeket. Sokuk használhatatlan állapotban van, némelyikbe egyszerűen nem lehet bejutni – írja a kiszo.net.
120 zárt menedékhelyre bukkantak a hétvégén Kárpátalján – közölte Roman Zajac, a Sürgősségi Állami Szolgálat Polgárvédelmi Osztályának vezetője.
Elmondása szerint június 3-a óta ellenőrzik a menedékhelyeket a régióban. Összesen 2830 óvóhely működik Kárpátalján. Június 5-én délelőtt 194 alkalmatlan objektumot találtak a térségben, ebből 120 a felmérés időpontjában zárva volt.
Azaz nem tudtuk felmérni, hogy készen állnak-e vagy használhatatlanok. Az alkalmatlan óvóhelyekkel a leggyakrabban az a baj, hogy elöntötte őket a talajvíz
– közölte. Az óvóhelyek ellenőrzésébe 49 munkacsoport vontak be. Zajac szerint június 10-éig kell ellenőrizni a régió összes menedékhelyét.
Az orosz önkéntes hadtest katonái elmondták, hogy már több napja ellenőrzésük alatt tartják a Belgorod melletti Novaja Tavolzsanka települést.
Elmondásuk szerint sem a regionális, sem a szövetségi hatóságok nem érdeklődnek az elhagyott falu iránt.
Ha Gladkov nem tudja ellenőrizni a szponzorált területét, akkor csak moszkvai vezetőivel fogunk tárgyalni
– mondta a hadtest képviselője.
„Hétfőig 50 195 légoltalmi helyiséget ellenőriztek a rendőrök, a mentők és a helyi hatóságok Ukrajnában, amelyek 32 százalékát alkalmatlannak találták, vagy azok zárva voltak” – írta sajtóközleményében a tárca.
Kifejtette, hogy szám szerint 50 195 helyiséget – az összes óvóhely 79 százalékát – vizsgáltak meg eddig. Ebből 4679-et – az ellenőrzöttek 9 százalékát – zárva találták, 11 644-et, vagyis 23 százalékukat pedig használhatatlannak minősítették.
A fővárosban, Kijevben a belügyminisztérium 2156 óvóhelyet vont ellenőrzése alá, ami az összes légoltalmi helyiség 48 százaléka. Ezekből 137 (az ellenőrzöttek 6 százaléka) volt zárva, és 804, azaz 37 százalékuk bizonyult alkalmatlannak. A tárca hozzátette, hogy tovább folytatják az ország óvóhelyeinek felülvizsgálatát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken rendelte el az összes ukrajnai óvóhely ellenőrzését, egy nappal azután, hogy Kijevben három ember meghalt, amikor egy orosz légicsapás idején nem tudtak bejutni egy légoltalmi létesítménybe.
Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai újabb, több mint tíz tonna lőszert és légvédelmi fegyvereket tartalmazó rejtett orosz lerakatot fedeztek fel a kelet-ukrajnai Harkiv megye ukrán ellenőrzés alá visszavett részében, amelyet az orosz katonáknak nem volt idejük magukkal vinni a visszavonulásuk során – hozta nyilvánosságra a nyomozóiroda hétfőn.
A közlemény szerint Velikij Burluk település térségében, egy erdősávban bukkantak a raktárra, amelyben páncéltörő gránátok, különféle aknák, gránátvetők, nagy robbanóerejű töltetek, különböző kaliberű lőszerek dobozokban, valamint kazettás lőszerek voltak. A talált fegyverek össztömege az Állami Nyomozó Iroda szerint több mint tíz tonna.
Emellett az orosz csapatok otthagytak egy irányított páncéltörő rakétát és egy ZU–23-as típusú légelhárító ágyút is – írta a DBR. A nyomozó hatóság megjegyezte, hogy hadműveleti információk szerint a fegyverek az orosz hadsereg egyik gépesített lövészezredéhez tartoztak. Hozzáfűzte: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lefoglalta az összes fegyvert, és előkészíti azokat átadásra az ukrán fegyveres erők egyik dandárjának.
Postafiókot nyitott Prágában az ukrán posta – jelentette hétfőn a novinky.cz hírportál.
A portál az ukrán sajtó értesüléseire hivatkozva azt írja: a Nova Post szolgáltatásait alapvetően a Csehországban élő több mint félmilliós ukrán közösségre építi. Az első fiókja naponta reggel nyolctól este nyolcig tart nyitva.
A novinky.cz által idézett Ekonomicsna Pravda című ukrán lap úgy tudja, hogy a postai küldemények – elsősorban levelek és csomagok – megbízható továbbítására a Csehországban tartózkodó ukránok között nagy igény mutatkozik. Az idei év végéig a Nova Post további fiókokat nyit Prágában és a dél-morvaországi Brünnben (Brno).
Mostantól kezdve a csehországi ukránok egyszerűen küldhetik haza dolgaikat, gyorsan és könnyen megkapják rokonaiktól a kért iratokat vagy csomagokat
– olvasható a Nova Post közleményében.
A küldeményeket és a leveleket Ukrajnába eddig leginkább a Cseh Posta továbbította, amely jelenleg pénzügyi problémákkal küszködik, s az év végéig mintegy 300 kisebb településen megszünteti fiókjait, illetve bérbe adja szolgáltatásait. Ebből adódóan mintegy másfél ezer dolgozóját meneszti az év közepén a Cseh Posta – írja a novinky.cz.
A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt a kémkedésért kiszabható büntetési tételek emelését tervezi az ukrajnai háború miatt felerősödött hírszerzési tevékenység közepette – közölte hétfőn Jaroslaw Krajewski lengyel kormánypárti képviselő.
A PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a javasolt törvénymódosítás értelmében minimum öt év szabadságvesztéssel sújtanák a külföldi hírszerzési tevékenység támogatását, illetve nyolc évtől életfogytiglani börtönnel a bizalmas információk megosztását a külföldi hírszerzési szolgálatokkal.
A szabályozás mindemellett minimum nyolc év börtönt irányoz elő külföldi hírszerzési szolgálatok megbízásából terjesztett hamis információk, valamint tíz évtől életfogytig tartó szabadságvesztést szabotázs, valamint terrortevékenységek esetén. Utóbbival megegyező büntetési tétele lenne a külföldi hírszerzési műveletek szervezésének és irányításának.
Krajewski hangsúlyozta, hogy a szigorúbb büntetésekre az ukrajnai háború nyomán felerősödött hírszerzési tevékenység miatt van szükség.
A magasabb büntetési tételekre a lengyelek biztonságának szavatolása érdekében van szükség
– húzta alá Krajewski.
A PiS által kezdeményezett törvényjavaslatot a június 12-i héten fogja tárgyalni első olvasatban a parlamenti alsóház (szejm).
A légitársaságok vezérigazgatói a CNN-nek elmondták, nem számítanak arra, hogy a közeljövőben megnyílik az orosz légtér. Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezérigazgatója így nyilatkozott: „Nem valószínű, hogy a közeljövőben megnyílik az orosz légtér, így ezzel együtt kell élnünk.”
A légitársaságoknak át kellett alakítaniuk a menetrendjüket, és hosszabb útvonalat kellett választaniuk Európa és Ázsia között
– mondta.
Az orosz légtér minden kereskedelmi légitársaság előtt zárva van, mióta az ország megszállta Ukrajnát. Az AirFrance – KLM vezérigazgatója, Benjamin Smith szerint a lezárás miatt az Európából Ázsiába tartó járatok két-három órával hosszabbak – írja a Sky News.
Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnök pénteken azzal vádolta a Kremlt, hogy aknákat hagyott kivonuló csapatai útjában, ezzel tovább mélyítve viszályát Oroszország legfelsőbb katonai vezetőivel − írta meg az Insider.
Sajtószolgálatának Telegram-csatornáján közzétett üzenetében Prigozsin kizárta annak lehetőségét, hogy ukrán erők helyeztek volna el robbanószerkezeteket.
A mai naptól fogva az ukrán fegyveres erők részéről nincsenek ellenünk irányuló provokációk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a másik oldalról meglepetések vártak ránk
− mondta Prigozsin.
Prigozsin azt állította, hogy erői „gyanús tevékenységgel” találkoztak az orosz hátország felé vezető úton, és azt mondta, hogy több mint egy tucat helyen találtak több száz páncéltörő aknát és több tonna robbanóanyagot.
Azok, akik ezeket a elhelyezték, a védelmi minisztérium képviselői voltak
− állította Prigozsin.
Elmondása szerint az aknákat nem helyezhették el azért, hogy feltartóztassák vagy kárt tegyenek az ukrán csapatokban, mert azok mélyen az orosz frontvonal hátsó zónájában helyezkedtek el.
Az ukrán fegyveres erők offenzívája folyamatban van, de nem a déli irányban, amire az oroszok számítottak, hanem Bahmut közelében – mondta Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes.
Maljar úgy véli, azzal, hogy az oroszok ukrán fegyveresek déli irányú támadásairól beszélnek, el akarják terelni a figyelmet a Bahmutnál elszenvedett vereségükről.
Bahmut környéke marad az összecsapások epicentruma. Ott elég széles fronton mozgunk. Ott sikerrel járunk. Elfoglaljuk a legfőbb állásokat
– mondta a miniszterhelyettes.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben találkozott James Cleverly brit külügyminiszterrel. Az ukrán államfő egy Telegram-üzenetben azt írta, hogy a páros megvitatta többek között Ukrajna várakozásait a vilniusi NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban.
A videón látható, hogy a kezet fognak, miközben a külügyminiszter megköszöni az ukrán elnöknek, hogy időt szánt rá.
Nagyon hálásak vagyunk a nagy támogatásért, amelyet az Egyesült Királyság adott és ad Ukrajnának
– fogalmazott a bejegyzésben.
Májusban közel 36 százalékkal csökkentek az orosz állam olaj- és gázbevételei az előző év azonos időszakához képest és 12 százalékkal maradtak el az előző havi értéktől – közölte az orosz pénzügyminisztérium.
Az állam szénhidrogénből származó bevétele májusban az előző évi 886 milliárd rubelről 570,7 milliárd rubelre csökkent a múlt hónapban.
Az olajcégek nyereségadójából áprilisban 185,4 milliárd rubel folyt be, míg májusban a befizetések ütemezésének sajátosságai miatt ez 5,4 milliárd rubelre apadt.
A bányajáradékokból befolyó összeg éves összevetésben negyedével csökkent és 704 milliárd rubelt tett ki, az exportvámokból származó bevételek a vizsgált időszakban 74 százalékkal 66,1 milliárd rubelre csökkentek – írja az MTI.
A háború miatt emelkedő kiadások (+26,3 százalék év/év) és a csökkenő gáz- és olajbevételek (-52,3 százalék év/év) eredőjeként az orosz szövetségi költségvetés hiánya az év első négy hónapjában 3424 milliárd rubelt (42,2 milliárd dollár, 1 rubel=4,25 forint) tett ki, amely meghaladja az egész évre tervezett deficitet.
A bázisidőszakban még 1164 milliárd rubel többlettel zárt a büdzsé – derül ki az orosz pénzügyminisztérium oldalán található táblázatból.
Tavaly a második fél évben a drámai egyenlegromlás hatására az orosz szövetségi költségvetés az ország modern kori történelmének legnagyobb hiányával, 3300 milliárd rubellel zárt. Fontos tudni, hogy az állam adóbevételeinek mintegy felét az olaj- és gázszektor adja Oroszországban.
A csecsen erők jelentős mértékben kiszorították az ukrán csapatokat Marjinkából - közölte a „Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetője, Gyenisz Pusilin.
Miután a csecsen egységek Aronovics Alaudinov vezetésével bevonultak a városba, az ukrán erők nagyon hamar visszaszorultak
– mondta Pusilin.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Marjinka megszerzése egyelőre nem lehetséges, de az ukrán csapatok nehéz helyzetben vannak – írja a ria.ru.
A Sky News katonai elemzője, Sean Bell szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a Wagner-csoport visszatér Bahmutba.
A zsoldoshadsereg az előző hónapban zárta le a háború leghosszabb és legvéresebb csatáját, ami után sikerült elfoglalniuk Bahmutot, itt azonban hatalmas veszteségeket szenvedtek.
Arról, hogy a Wagner-csoport merre léphet tovább, és hogy az ukrán erők előrenyomulása esetén tud-e csapatokat visszaküldeni Bahmutba, Bell úgy vélekedik:
„Oroszországnak minden katonai segítségre szüksége lesz, akiket csak mozgósítani tudnak. Putyin valószínűleg nem akarja majd bevonni Prigozsint – attól tartva, hogy a Wagner-vezér megerősödik – de szüksége lehet a sajátos szakértelmére.”
Elég valószínű, hogy a Wagner-csoport ismét akcióba lendülhet.
„Lehet, hogy a határnál vethetik be őket újra, de az sem kizárt, hogy Bahmutnál hárulhat rájuk fontos szerep – ami ironikus –, de minden bizonnyal a városnál ismét véres harcok fognak dúlni” – tette hozzá.
Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy nincs információja arról az offenzíváról, amelyet Oroszország szerint Kijev indított a donyecki frontvonal öt pontján.
„Nincsenek ilyen információink és nem kommentálunk semmiféle álhírt” – mondta az ukrán fegyveres erők vezérkarának szóvivője a Reuters hírügynökség kérdésére, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin szerint az ukrán erők visszafoglalták Berkhivka egy részét Bahmut északi részén.
Jevgenyij Prigozsin Telegramon közzétett bejegyzésében felszólította az orosz hadsereg vezetőit – köztük Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt –, hogy jöjjenek a frontvonalhoz.
Gyerünk, meg tudjátok csinálni! És ha mégsem, akkor hősökként halhattok meg
– írta Prigozsin.
Belgium vizsgálja, hogy az Ukrajna területének védelmére küldött fegyvereket az ukrán katonák használták-e határon túli harcokban.
A vizsgálatot azután rendelték el, hogy belga gyártmányú katonai felszerelések kerültek elő az oroszországi Belgorod környékén.
Alexander De Croo belga miniszterelnök hétfőn óva intett attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjanak le, mivel az évtizedeken és különböző régiókon átívelő szállítmányok miatt a fegyverek váratlan helyeken is felbukkanhatnak.
A VRT belga televíziónak nyilatkozva elmondta: „A védelmi és információs szolgálatok vizsgálatot indítottak, hogy teljesen biztosak lehessünk abban, mi történt”.
Kijevbe utazik Matteo Zuppi bíboros, akit Ferenc pápa békeküldöttnek nevezett ki, hogy megpróbálja előmozdítani az ukrajnai háború politikai rendezését – jelentette be a Vatikán hétfői közleményében.
A közlemény szerint a kezdeményezés fő célja az ukrán vezetés álláspontjának alapos megismerése azzal kapcsolatban, hogy milyen módon képzelik el igazságos béke elérését és érhetik el a feszültség csökkentését.
Az ukrajnai válság 2022. februári kezdete óta Ferenc pápa és a Vatikán felajánlotta közvetítő segítségét, de erőfeszítéseik mindeddig eredménytelenek voltak.
Zuppit a pápa 2019-ben nevezte ki bíborossá, és a tavalyi olasz püspöki konferencián választották meg a püspöki kar elnökének. A pápa megbízottjaként hétfőn és kedden tartózkodik majd az ukrán fővárosban.
Matteo Zuppi a római székhelyű Szent Egyed (Sant’Egidio) közösségből származik, amely a béke és igazságosság szószólója, és 1992-ben sikeres közvetítése révén vetettek véget a mintegy egymillió halálos áldozatot követelő mozambiki polgárháborúnak – számolt be az MTI.
A közös erők egykori parancsnoka azt mondja, hogy a Sky News által látott állítólagos fegyverszerződés az „első dokumentált bizonyíték arra, hogy Irán olyan dolgokat támogat, mint a tüzérség, lőszerek”.
Sir Richard Barrons tábornok szerint:
Egy ideje már tudjuk, hogy Irán fegyvereket szállít Oroszországnak a Shahed-136 típusú drónok formájában, amelyeket gyakran kamikaze drónoknak neveznek, és amelyek nagy szerepet játszottak a Kijev elleni légitámadásokban.
Egy jól értesült biztonsági forrás szerint a Sky News által látott állítólagos fegyverszerződések valósak, így ezek lehetnek az első kézzelfogható bizonyítékok arra, hogy Irán lőszert adott el Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
Az iráni támogatásnak az orosz háborús képességekre gyakorolt hatásáról szólva Sir Richard Barrons szerint Moszkva tavaly „valószínűleg 10 évnyi éves tüzérségi lőszertermelését lőtte ki”.
Hozzáteszi, hogy a lőszernek Kijev és Moszkva is szűkében van idén.
„A legfontosabb üzenet az, hogy mivel ez a háború egy nagy háborúvá vált, amely nagyon hosszú ideig is eltarthat, azt hiszem, bármelyik fél csak akkor győzhet, ha megfelelő ipar áll rendelkezésére. Ukrajna esetében Oroszország a saját iparát mozgósítja, Ukrajna pedig csak akkor nyerhet, ha a Nyugat olyan módon mozgósítja a védelmi iparát, amelyre már tett ígéretet, de a valódi cselekvéssel még adós” – mondta.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Államok úgy véli, a várva várt ukrán ellentámadás eredményeként Kijev stratégiailag jelentős területeket fog visszaszerezni.
Hogy pontosan mennyit és hol, az a helyszínen történő fejlemények függvénye lesz, ahogy az ukránok megindítják ezt az ellentámadást. De hisszük, hogy az ukránok sikerrel fognak járni
– fogalmazott a tanácsadó.
Sullivan szerint a harctéren történő fejlemények nagy hatással lesznek az esetleges jövőbeli tárgyalásokra. Hozzátette, hogy amint azt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megfogalmazta, ez a háború végül diplomáciai úton fog véget érni.
Olekszij Reznyikov az NHK japán lapnak adott interjújában azt mondta, hogy Ukrajna ősszel vagy télen készen áll arra, hogy F–16-os vadászrepülőgépeket telepítsen a területére.
Szerinte a modern vadászgépek nem fognak változtatni a háború menetén idén nyáron, a pilóták kiképzéséhez pedig idő kell.
Kijevnek emellett még meg kell állapodnia a partnerekkel a repülőgépek karbantartásához és javításához szükséges mérnökök és technikusok kiképzéséről is, jegyezte meg a tárcavezető.
Oroszország hétfőn bejelentette, hogy haditengerészeti gyakorlatot kezdett a Balti-tengeren, egy nappal azután, hogy a NATO-tagállamok is megindították éves balti-tengeri gyakorlatukat – adta hírül az MTI.
Negyven orosz hadihajó és vízi jármű, 25 repülőgép és mintegy 3500 fős személyzet vesz részt a június 15-ig tartó gyakorlaton. Moszkva hétfőn azt is közölte, hogy a Japán-(Keleti-)tengeren és a szintén távol-keleti Ohotszki-tengeren is gyakorlatba kezdett, amelyeken a Csendes-óceáni Flotta több mint 60 hadihajója és ellátóhajója vonul fel.
Az Egyesült Államok korábban arról számolt be, hogy a Balti-tengeren a NATO részéről hatezer fős személyzet, 50 hajó és több mint 45 repülőgép vesz részt a katonai manőverben, amelyben Finnország szövetségi tagállamként először képviselteti magát.
Jevgenyij Prigozsin egy olyan videót tett közzé zsoldosairól, amelyen aknákat hatástalanítanak. A Wagner-vezér jelentése szerint az aknákat az orosz csapatok helyezték el, hogy felrobbantsák a zsoldoscsoport konvojait.
Elmondása szerint az orosz védelmi minisztérium csoportjai a Wagner-csoport hátsó zónájában lévő utakat aknásították el. A vájárok egy csoportja már aznap mérnöki felderítésre indult az utak meghatározott szakaszán.
Nagy mennyiségű robbanóanyag, páncéltörők és tüzérségi lövedékek formájában aknákat találtunk, amelyeket irányított változatban helyeztek el a védelmi minisztérium állásaiban. Az aknahelyek előzetes ellenőrzése után a csoportok megkezdték az utak megtisztítását, de kénytelenek voltak abbahagyni a munkát, mert 15.40 körül Semigorje falu közelében a védelmi minisztérium állásaiból kézifegyveres tüzet nyitottak rájuk
– jelentette Prigozsin.
Ennek következtében egy Ural szolgálati jármű megsemmisült a motor közvetlen találatával, a személyzet nem sérült meg. Megtorló intézkedéseket tettünk az agresszió és az őrizetbe vétel megszüntetésére – tette hozzá.
A Wagner-vezér azt is leírta, hogy a támadók az orosz védelmi minisztérium katonái voltak. „A csoport rangidős tisztje az orosz védelmi minisztérium tisztje, alezredes, a 72. Önálló Gépesített Lövészdandár parancsnoka volt, aki alkoholos befolyásoltság állapotában volt” – áll a Prigozsin Telegram-csatornáján közzétett jelentésben.
❗️ Drunken occupiers from the Russian armed forces opened fire on mercenaries from the "Wagner" PMC
— NEXTA (@nexta_tv) June 4, 2023
The head of the "Wagner" PMC, Prigozhin, published a report of his mercenaries and a video of them demining mines. According to the report, the mines were planted by the Russian… pic.twitter.com/xCjUWmMVmx
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője a hétvégén azt mondta, hogy az ukrán erők visszaszerezhették állásaikat Bahmut délnyugati részén. Állítása szerint az ukrán csapatok megfigyelőállásokat hoztak létre a városban, és felszólította az orosz erőket, hogy lépjenek fel ez ellen.
Hanna Malyar ukrán védelmiminiszter-helyettes és más tisztviselők május 20-a óta azt mondták, hogy az ukrán erők megtartották állásaikat a városban, amikor Prigozsin azt állította, hogy teljesen elfoglalta azt.
Ukrajna legfőbb parancsnoka hétfőn azt közölte, hogy az ukrán erők tovább haladnak előre Bahmut közelében. Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka egy Telegram-üzenetben közölte, hogy sikeresen megsemmisítettek egy orosz állást a város közelében – számolt be a Sky News.
Az oroszországi Belgorod régióban közlekedő rendőrök véletlenül megsebesítettek egy katonát, aki egy autóban utazott, majd a rendőrök tüzet nyitottak rá az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Az esetet a Baza jelentette, melyből kiderül, hogy a rendőrök Krutoj Log falu közelében észleltek egy fehér Tent, amely megfelelt a keresett jármű leírásának. A rendőrök megpróbálták megállítani az autót, ám a sofőr elhajtott, figyelmen kívül hagyva a rendőrség utasításait.
Ezt követően üldözés kezdődött, amelyben a közlekedési rendőrök nyolc lövést adtak le az autóra. Az utolsó lövés eltalálta az autó kormányát, ami megállásra kényszerítette azt.
Később kiderült, hogy az autóban nemcsak a sofőr, hanem egy 22 éves katona is tartózkodott. Az egyik lövedék a testét találta el, azonnal kórházba szállították. A sofőr viszont szerencsésebb volt, ő nem sérült meg, de pénzbírságot kapott, mivel nem engedelmeskedett a rendőrség utasításainak.
Dmitrj Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn elmondta, hogy a hivatalos jelentéseken kívül Putyin rendszeresen telefonál, és a frontról kap exkluzív információkat a „különleges katonai művelet” előrehaladásáról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök annyi időt szán a „különleges katonai művelet” előrehaladásáról szóló megbeszélésekre, amennyire legfőbb főparancsnokként szüksége van – ezt szintén Dmitrij Peszkov mondta nemrégiben.
Az orosz erők elleni nyári ellentámadás során Ukrajna lemond az F–16-os vadászgépek használatáról, de minden földi fegyvert bevet. Ezt Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter mondta az NHK-nak adott interjúban.
Reznyikov szerint az F–16-os vadászgépek nem fognak változtatni a nyáron kialakult helyzeten. Emlékeztetett arra, hogy egyes nyugati országok ukrán pilótákat képeztek ki, vagy kiképzést ajánlottak fel ezeknek a vadászgépeknek a vezetésére.
A miniszter szerint az ukrán pilóták kiképzése időbe telik, és Ukrajnának meg kell állapodnia partnereivel arról is, hogy mérnököket és technikusokat biztosítanak e repülőgépek karbantartásához és javításához.
Reznyikov szerint Ukrajna ősszel vagy télen készen áll majd az F–16-osok bevetésére. A pilóták kiképzéséhez időre lesz szükség – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.