Személyesen Putyin adhatott parancsot a gát felrobbantására?

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Nukleáris arzenált hozhatnak létre az ukránok.
• A legmagasabb szintű készültségben van az ukrán hadsereg, a kahovkai robbantás ellenére folytatják az offenzívát.
• Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin a haláláig küzdeni fog.
• A magyar kormány is megszólalt a kahovkai robbantásról.
• Folytatódtak az evakuálások a robbantás utáni árvíz miatt.
• A szakértők elmondták, mi okozhatta a kahovkai gát felrobbanását.
• A volt orosz elnök azt állítja, Ukrajna megkezdte ellentámadását.
• Zelenszkij tanácsadója azt állítja, hogy erről szó sincs.
• Az ukránok szerint személyesen Putyin adott parancsot a gátrobbantásra.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!

Három ember meghalt a Herszoni terület orosz megszállás alatt álló részén, Oleskiben – írja az Ukrajinszka Pravda.

A portál szerint erről a város vezetője adott hírt, aki azt mondta: ez a három az első haláleset a településen, amelyet az áradás okoz. A városvezető azt is kifejtette, hogy az előző éjjel az orosz katonák több esetben a tetőn keresztül próbálták kimenteni a civileket.

Mindeközben az Oleskit magában foglaló járás ukrán vezetője azt állítja: a településeket nem lehet evakuálni, mert az oroszok ezt nem engedik, és aki el akar menekülni, az csak Oroszországba menekülhet.

A Világbank rontotta Ukrajna 2023. évi gazdasági teljesítményére vonatkozó előrejelzését.

A Kyiv Independent szerint a szervezet januárban még 3,3 százalékos növekedéssel számolt, júniusi jelentésükben azonban már csak 2 százalékos növekedést jeleztek előre.

Mint írták, a kilátások azért romlottak, mert Ukrajna energiaipari létesítményeit súlyos támadások érték az utóbbi hónapokban, miközben az ország munkaképes lakossága továbbra is kifelé áramlik. Ráadásul a Világbank a júniusi riporthoz még a május 30-i adatokat vette figyelembe, vagyis a kedden a kahovkai duzzasztógát felrobbantása által okozott természeti katasztrófát ebbe még nem kalkulálták bele. 

Ismét megnyithatják a nyugat-ukrajnai Lvivben található nemzetközi repülőteret – írja a Kyiv Independent.

A portál szerint erről a Lvivi terület kormányzója beszélt, aki arról számolt be, hogy megállapodást kötöttek egy uniós közlekedési szervezettel, a Connecting Europe Facilityvel (CEF).

Az egyezség különféle fejlesztésekre terjed ki, de az uniós képviselőkkel való találkozón felvetették a lvivi reptér újranyitásának lehetőségét is azért, hogy légi úton érkezhessen humanitárius segítség az országba. Mindez abból a szempontból lenne nagy változás, hogy Ukrajna az orosz invázió kezdete után teljesen lezárta légterét a civil járatok számára.

Recep Tayyip Erdogan török elnök javaslatot tett az orosz elnöknek, hogy állítsanak fel egy közös vizsgálóbizottságot az ukránokkal, és így vizsgálják ki a Nova Kahovkában található gátnál történt incidenst – írja az Ukrajinszka Pravda.

A török államfő hangsúlyozta: egy átfogó vizsgálatra van szükség, amely „nem hagy helyt kételyeknek”. Putyin erre azt válaszolta, hogy az ukránok a nyugatiak parancsára robbantották fel a gátat.

Erdogan korábban a közös vizsgálóbizottság felállítását Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is javasolta. Egyelőre azonban nem úgy látszik, hogy a gyakorlatban hajlandók lennének erre a felek. 

Meghalt a „NOMAD” hívójelű ukrán pilóta, Vladiszlav Szaveljev – írja az Ukrajinszka Pravda.

A pilóta halálának hírét az ukrán légierő jelentette be. Azt írták, hogy Szaveljev június 2-án vesztette életét egy küldetésen.

A Pravda szerint az elhunyt pilóta egy barátja már korábban is közölte a Facebookon a halálhírt. Azt is hozzátette: az volt az álma, hogy a háborús győzelem után Norvégiába menjen a családjával és a barátaival, ezért a hamvait a norvégiai fjordoknál fogják szétszórni.

Volodimir Zelenszkij megdöbbent azon, amit az ENSZ és a Vöröskereszt segítségnyújtási kudarcának nevezett a gátszakadás után. A kudarc szerinte, hogy még nem érkeztek meg az országba, hogy segítséget nyújtsanak.

Nincsenek itt. Nem kaptunk semmilyen választ. Meg vagyok döbbenve

– mondta az elnök német lapoknak.

Azt mondta, hogy orosz katonák lőttek az ukrán mentőcsapatokra. „Amint a segítőink megpróbálják megmenteni őket, rájuk lőnek” – mondta. 

Az ukrán miniszterelnök, Denisz Smihal közvetlen felhívást intézett: „Nemzetközi humanitárius szervezetek, az ukrán kormány nevében kérem önöket: azonnal cselekedjenek”.

Felszólítjuk Önöket, hogy vállalják az emberek evakuálását az Oroszország által megszállt Herszon területéről. Meg kell menteni azoknak az embereknek az életét, akiket a megszállók halálra ítéltek

– tette hozzá a Sky News szerint.

Az ukrán hadsereg vezérkarának szerda délutáni jelentésében azt írták, hogy négy helyen indítottak támadást az orosz csapatok az elmúlt 24 órában.

A beszámolóban azt írták, hogy Liman, Avdijivka, Bahmut, valamint Marinka térségében indultak kisebb orosz támadások, de ezeket visszaverték.

Állításuk szerint az ukrán légvédelem összesen 17 csapást hajtott végre az oroszok ellen, és 4 orosz drónt is megsemmisítettek. Mindeközben az orosz hadsereg 28 légicsapást és 20 nagyobb rakétatámadást hajtott végre ellenük és civil célpontok ellen.

Ezenkívül az ukrán tüzérségi megsemmisített 3 lőszerraktárat, 4 ellenőrzőpontot, 2 légvédelmi rakétarendszer, egy rakétaállomást és egy orosz katonai bázist. 

Az orosz elnök Cyril Ramaphosával, a Dél-Afrikai Köztársaság elnökével beszélt telefonon szerdán.

Nemrég írtunk arról, hogy a Vlagyimir Putyin Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt. A CNN most arról számolt be, hogy a dél-afrikai államfővel is beszélt telefonon.

A beszélgetésük témája az ukrajnai konfliktus és annak lehetséges megoldása volt a Kreml szerint. Egyeztettek továbbá azokról az előkészültekről is, amelyeket a júliusi Oroszország–Afrika csúcstalálkozó, valamint az augusztusi BRICS-csúcstalálkozó előtt tesznek. (Az utóbbi szervezet Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalja magában.)

Egyelőre nem egyértelmű, hogy Putyin Dél-Afrikába látogat-e a találkozó miatt. Ha megteszi, akkor fennáll az esélye annak, hogy az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs értelmében letartóztatják. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök környezeti és humanitárius katasztrófának nevezte a kahovkai gát megrongálódását – közölte a Kreml.

Az orosz elnök a török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal folytatott szerdai telefonbeszélgetése során tette ezt a kijelentést. 

Erdogan egy külön telefonbeszélgetésen beszélt Volodimir Zelenszkijjel is, aki közölte vele, hogy nemzetközi bizottságot lehetne felállítani a gát összeomlásának kivizsgálására. A beszélgetés során az ukrán elnök orosz terrorcselekménynek bélyegezte az incidenst, és azt mondta, hogy „átadta Ukrajna sürgős szükségleteinek listáját a katasztrófa felszámolása érdekében” – írja a Sky News.

Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes arra is kitért, hogy a kelet-ukrajnai országrész továbbra is a harci cselekmények középpontjában van, ugyanakkor Bahmut irányában az ukrán csapatok támadásra váltottak, és az orosz csapatok védekezésre kényszerülnek – írja az MTI.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán arról számolt be, hogy az ukrán erők változatlanul folytatják az előrenyomulást Bahmut felé.

A védelmi erők tovább haladnak előre a széleken, az ellenség teret veszít Bahmut közelében 

– írta a parancsnok a Telegramon. Szavai alátámasztására Szirszkij közzétett egy videófelvételt a 3. ukrán szakosított dandár harci tevékenységéről.

Maljar eközben arról is beszélt, hogy „a jó időben előre kiépített erődítményeknek köszönhető, hogy az ukrán erők ilyen hosszú ideje képesek tartani a Donyeck megyei Bahmuthoz vezető útvonalakat”.

A helyettes tárcavezető szavai szerint a város egész környéke tulajdonképpen egy erődített terület. Maljar arra reagált, hogy az utóbbi időben az ukrán sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Bahmut védelmét nem készítette elő időben az ukrán hadsereg vezetése.

Válaszában idézte a Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolóját, mely szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a város védelmének megerősítésével kapcsolatos kérdésre kedden azt válaszolta, hogy

Köztük a Storm Shadow típusú robotrepülőgépeket, az Excalibur nagy pontosságú lövedékeket, a francia gyártású CAESAR önjáró tarackokat, a 155-ös kaliberű tüzérséget és a Himars rakéta-sorozatvetőket is – sorolta fel Hanna Maljar. 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a donyecki régió déli részén indított sikertelen támadások után ezúttal Bahmutnál próbálkozott meg az orosz védelem áttörésével.

Állítása szerint az ukrán hadsereg nyolc támadási kísérlete sem járt eredménnyel. Azt mondta, hogy a térségben 415 ukrán katona halt meg, a megsemmisített haditechnikai eszközök között pedig két harckocsit és kilenc páncélozott harcjárművet is megemlített.

Beszámolója szerint az orosz erők mindeközben a donyecki régió déli részén három támadási kísérletet vertek vissza, megölve több mint 190 ukrán katonát és megsemmisítve egyebek között 8 harckocsit és 20 páncélozott harcjárművet.

Konasenkov az ukránok összesített egynapi harctéri veszteségét csaknem nyolcszáz főben nevezte meg. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között megemlített egy Szu-27-es és egy MiG-29-es repülőgépet, két vezetési- és megfigyelőpontot, továbbá egy lőszer- és két üzemanyagraktárt.

Németország a NATO történetének legnagyobb légi bevetési gyakorlatának megszervezésére készül, amely a potenciális ellenfeleknek, például Oroszországnak szóló erődemonstrációt– közölték a tisztviselők.

A jövő héten kezdődő Air Defender 23 gyakorlaton 25 nemzet 10 ezer résztvevője és 250 repülőgépe reagál egy NATO-tagország elleni szimulált támadásra.

Egyedül az Egyesült Államok 2000 amerikai légi gárdistát és mintegy 100 repülőgépet küld a június 12. és június 23. között zajló gyakorlatra – írja a Sky News.

Eléggé meglepődnék, ha a világ bármely vezetője nem venné tudomásul, hogy ez mit mutat a szövetség szellemiségét, vagyis a szövetség erejét illetően

– mondta Amy Gutmann, az Egyesült Államok németországi nagykövete.

Több százezer ember maradt elérhető ivóvízellátás nélkül Dél-Ukrajnában a Nova Kahovka-i duzzasztógátat ért támadás nyomán – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a történtekért Oroszországot tette felelőssé.

Moszkva tagadja érintettségét a gátrobbantásban, és Kijevet hibáztatja a keddi szerencsétlenségért, amely miatt több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására.

A duzzasztógát átszakadása miatt kialakult árvízhullám tetőzését szerdára várják a hatóságok.

Szándékosan semmisítették meg Ukrajna egyik legnagyobb víztározóját [...], több százezer embert ivóvíz nélkül hagyva

– írta Telegram-bejegyzésében az ukrán elnök.

Hatósági közlés szerint az Ukrajna déli és délkeleti részén fekvő dnyipropetrovszki, zaporizzsjai, herszoni és mikolajivi régiókban akadozik a vízellátás.

A legfontosabb dolog most az orosz terrortámadásban érintett régiók vízellátásának biztosítása

– fogalmazott Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes Twitter-bejegyzésében.

Az ukrajnai Állami Újjáépítési és Infrastruktúrafejlesztési Ügynökség arról számolt be, hogy Kijev 1,5 milliárd hrivnyát (14 milliárd forint) biztosít a 87 kilométer hosszúságúra tervezett, naponta 300 ezer köbméternyi víz szállítására alkalmas új vízvezeték-csőrendszer megépítésére.

Az egészségügyi minisztérium a vízben előforduló vegyi anyagok emberi szervezetre kifejtett egészségügyi kockázataira hívta fel a figyelmet, és felszólította a lakosokat, hogy csak palackozott vizet fogyasszanak, főzéshez pedig csak biztonságos helyről származó vizet használjanak.

Peking szerint komoly aggodalomra adnak okot a Nova Kahovka-i vízerőmű felrobbantásának következményei: a kínai külügyi szóvivő a helyi lakosság biztonságának szavatolására hívott fel szerdai tájékoztatóján, és megismételte, hogy az ukrajnai háborúra politikai megoldást kell találni.

Súlyos aggodalmunkat fejezzük ki a pusztítás miatt

– mondta Vang Ven-pin szóvivő, és hozzátette, Kína sürgeti, hogy mindent tegyenek meg a polgári lakosság és az infrastruktúra védelme érdekében. Kijelentette, Peking mélyen aggódik a történteknek az ott élőkre, a környezetre és a gazdaságra gyakorolt hatása miatt.

Vang ismételten leszögezte, hogy Kína az ukrajnai konfliktus politikai módszerekkel történő megoldásának híve, s ez ügyben Kína álláspontja változatlan. „Együtt kell dolgoznunk a fegyveres konfliktus eszkalációjának megakadályozásáért” – hangoztatta a szóvivő, és felszólította a konfliktusban érintett feleket a nemzetközi jog tiszteletben tartására, valamint a humanitárius segítségnyújtásra.

A Sky News biztonsági és védelmi elemzője, Michael Clarke a legnagyobb környezeti katasztrófának nevezte a kahovkai gát leomlását, amely a csernobili katasztrófa óta történt az országgal.

A gát közelében lévő lakóterületeket teljesen elöntötte a víz mind az ukrán, mind az orosz oldalon

– tette hozzá.

A szakértő korábban azt mondta, teljesen biztos benne, hogy Oroszország a felelős a gát felrobbanásáért, majd hozzátette, hogy „a világon egyetlen tüzérségi lövedék sem képes hasonlót tenni egy gáttal”.

Dmitrij Medvegyev szerint úgy tűnik, Kijev megkezdte régóta várt ellentámadását – írja a Sky News.

A korábbi orosz elnök azt mondta, Oroszországnak saját offenzívával kell válaszolnia, miután visszaverte az ukrán erőket.

„Ukrajna már régóta nagy ellentámadást ígért, és úgy tűnik, most el is indult” – mondta Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.

Meg kell állítanunk az ukránokat, majd támadást kell indítanunk

– tette hozzá.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja a harcok első 12 hónapjában annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával járt, mint amennyivel egy Belgium nagyságú ország szennyezte a légkört ugyanezen időszakban.

– áll Lennard de Klerk holland kutató és nemzetközi csapatának tanulmányában, amelyet szerdán mutatnak be Bonnban az ENSZ egy klímatanácskozásán. A 120 millió tonnába beleszámították az első 12 havi rombolás várható újjáépítési kibocsátását is. A háború mindenekelőtt emberi tragédia, de hatalmas a környezeti kár is – mutatott rá Lennard de Klerk a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.

A Klerk vezette kutatócsapat számításai szerint a közvetlen harci cselekmények, köztük főleg az orosz csapatok általi üzemanyag-felhasználás, a teljes károsanyag-emisszió 19 százalékáért felelősek. Ezt megközelítő – 15 százalékot kitevő – üvegházhatásúgáz-kibocsátással jártak a harci cselekményeket gyakran kísérő tüzek a frontvonal mentén.

A kutatók szerint azonban az emisszió legnagyobb, 50 millió tonnás hányada a háború utáni újjáépítésből, a gyárak, erőművek és lakóépületek pótlásából származik majd. Az építőipari szektor hagyományosan a nagy kibocsátású ágazatok közé tartozik.

A becslésnél figyelembe vették a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékből származó emissziót és azt a többletkibocsátást is, amelyet az okoz, hogy az Európa és Ázsia között közlekedő repülőgépek nagy kerülőket kénytelenek tenni az Oroszország elleni nemzetközi szankciók miatt – adta hírül az MTI.

Folytatódtak a tömeges evakuálások szerdán Dél-Ukrajnában, miután részlegesen megsemmisült a kahovkai gát, ami miatt számos Dnyeper menti településen áradások keletkeztek, és amiért Moszkva és Kijev egymást okolja.

A határt – tulajdonképpen a frontvonalat – az orosz és ukrán erők között jelenleg a Dnyeper folyó képezi, amelynek jobb parti részét Ukrajna ellenőrzi, bal parti része pedig orosz megszállás alatt áll, és Moszkva annektálta.

A legnehezebb helyzet Herszon város Korabelnij kerületében alakult ki. Ott 3 és fél méterrel emelkedett meg a vízszint, és több mint ezer házat árasztott el a víz

– közölte Olekszij Kuleba, az ukrán elnöki hivatal helyettes kabinetfőnöke. Hozzátette: az evakuálások szerdán és a következő napokban autóbuszokkal és vonatokkal folytatódnak.

Több mint 40 ezer embert fenyeget az árvíz. Az ukrán hatóságok több mint 17 ezer embert evakuálnak. Mintegy 25 ezer civil az oroszok által ellenőrzött területen él

– közölte kedden Andrij Kosztyin ukrán főügyész.

„Ukrajnában 24 települést árasztott el a víz” – tájékoztatott Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter az MTI beszámolója szerint.

Fotó: Aleksey Filippov / AFP

Moszkva azt állítja, hogy egy ukrán drón csapott le Nova Kahovkára, miközben civileket evakuáltak a területről a gát összeomlása után – számolt be a Sky News egy orosz tisztviselőre hivatkozva.

Mint ismert, kedd hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Noha Kahovkában található gátat, az oroszok és az ukránok pedig egymásra mutogatnak. A robbantás következtében rengeteg víz indult útjára, amely néhány óra leforgása alatt több települést is elöntött. Ráadásul az áradás még több napig is tarthat, mivel a robbantás előtt rekordmagas vízszinttel rendelkező gát egyelőre javíthatatlannak tűnik.

Kedden jelentette be a finn kormány, hogy kilenc, a helsinki orosz nagykövetségen dolgozó embert kiutasít az országból – tudósít róla a Politico.

A finn kormány a döntését azzal indokolta, hogy szerintük a kilenc dolgozó kém, amivel így megsértették az 1961-ben elfogadott, a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt.

Mint arra a lap emlékeztet, Oroszország 2022. február 24-én elindított ukrajnai inváziója óta már több mint négyszáz, orosz nagykövetségeken dolgozókat tiltottak ki az Európai Unió tagállamaiból, ami a lap titkosszolgálati forrásai szerint közel a fele az aktív tevékenységet folytató ügynököknek.

Legutóbb egyébként Lengyelországban találtak orosz kémeket. Varsó állítása szerint egy egész kémhálózatot fedeztek fel az országban, aminek folytán több külföldi állampolgárt is letartóztattak.

Az ukrán fegyveres erők által az ellentámadás keretei között céltudatosan végrehajtott, előre kitervelt terrorcselekménynek minősítette és határozottan elítélte kedden az orosz külügyminisztérium a kahovkai vízi erőmű megsemmisítését, valamint a történtek elítélésére szólította fel a nemzetközi közvéleményt.

A tárca közleménye szerint Moszkva a „kijevi rezsim” ezen bűncselekményének megvitatását kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más nemzetközi fórumokon. A tájékoztatás rámutatott, hogy ukrán részről nem csak folyamatosan erős tüzérségi tűz alatt tartották a kahovkai erőművet, de a dnyiprói vízierőmű zsilipjeinek megnyitásával a kritikus szintig növelték a vízszintet a kahovkai víztározóban.

Az orosz hatóságok közlése szerint az ukrán tüzérség lövései keddre virradóra tönkretették a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, 28 tartószerkezetből 14 összeomlott, aminek következtében szabályozatlan vízleeresztés kezdődött. A létesítmény alatti vízszint a Dnyeperen több mint 12 méterre emelkedett, az elöntött területen 14 település van – ezek összlakossága 22 ezer ember –, és összesen mintegy 80 település kerülhet víz alá.

Vlagyimir Leontyjev, az erőműtől öt kilométerre fekvő, elöntött Nova Kahovka polgármestere kedd este a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy a vízszint valamelyest, egy-két centiméterrel csökkent. Azt mondta, hogy a városban kialakult helyzet kézben tartható.

Legalább hét ember eltűnt, miután a felrobbantott kahovkai gát vize elöntötte a környék településeit – írta a Sky News. 

„Hét emberről tudunk, akik biztosan hiányoznak” – idézte a TASZSZ Nova Kahvovka polgármesterét, Vlagyimir Leontyev szavait.

A hírek szerint kedden több mint 900 embert evakuáltak a városból, Herszon régióban mintegy 80 település és 40 ezer ember került veszélybe az áradás miatt.

Nagy István agrárminiszter szerdán közölte, hogy nem csupán az országon áthaladó ukrán gabonát, hanem az ideérkezett termények minőségét is folyamatosan ellenőrzik – áll az Agrárminisztérium közleményében.

A tárcavezető emlékeztetett, májusban mintegy 650 ellenőrzést végeztek a gabonatermékeket felmérő mintavételezéssel egybekötött gabonatároló-ellenőrzések során a vármegyei kormányhivatalok munkatársai. A vizsgálatok ideje alatt a tárolókban lévő ukrán gabonatételeket is ellenőrizték a szakemberek.

Az eddigi adatok szerint jelenleg több mint 871 600 tonna gabona van az ellenőrzött tárolóhelyeken elhelyezve. A hatóságok a magyar piacra érkező gabona vonatkozásában minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik azt alá – tette hozzá.

Nagy István a közlemény szerint kiemelte, június elejéig 53 kukoricatétel-minta érkezett be a Nébih laboratóriumába. Köztük volt több ukrán minta is, amelyeknél a hivatal szakemberei ellenőrzik a GMO-, a peszticid-, a mikotoxin-, valamint a radiológiai szennyezettséget.