Brutális videó készült a fronton az orosz katonák lemészárlásáról

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• A Kreml szerint Ukrajna Európa fekete lyuka lesz, a brit elitnek az ukránok csak ágyútöltelékek.
• Ukrajna közelebb került az uniós tagsághoz.
• Joe Biden: Valós a veszélye annak, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyvert vet be.
  
• Gamerekkel töltené fel sorait a rettegett orosz zsoldoscsoport.
• Brutális videó készült a fronton az orosz katonák lemészárlásáról.
• Oroszország készen áll a háborúra a NATO ellen – közölte Szergej Lavrov.
• „Drámai detektívsztori” – mondta az ukrán hírszerző a Magyarországra szállított hadifoglyok esetéről.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott Londonban az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencia előtt – írja a CNN. 

Tárgyaltak többek között az ukrán ellentámadás következő lépéseiről, valamint Ukrajna NATO-csatlakozásáról is. Kuleba köszönetet mondott az Egyesült Államoknak a támogatásért.

Az ukrán önkéntes Aidar zászlóalj egyik katonáját, Denis Murigát 16 év börtönbüntetésre ítélte kedden egy orosz bíróság, amiért csatlakozott a Moszkva által illegálisnak tartott fegyveres csoporthoz, és „terrorista” kiképzésben részesült – írja az Independent. Murigát még 2022 tavaszán vették őrizetbe az orosz–ukrán határon. 

Az Aidar zászlóalj egy, az Azovhoz hasonló katonai csoport, amely a kelet-ukrajnai háború alatt szerveződött, majd később vált a reguláris haderő részévé. Az Aidar csoport hivatalos megnevezése szerint az ukrán hadsereg 24. különálló rohamzászlóalja. A zászlóalj 2014-ben alakult a luhanszki Aidar folyónál, innen ered a csoport neve is.

Az ukrán hadsereg 35 összecsapásról számolt be az orosz erőkkel Kelet-Ukrajnában az elmúlt napon − derül ki az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának legfrissebb jelentéséből.

Oroszország továbbra is a Donyecki területen lévő Liman, Bahmut, Avdijivka és Marinka területére összpontosít − írja a CNN.

Az elmúlt napon Oroszország 35 iráni Shahed drónnal támadta Ukrajnát – közölte az Ukrán Fegyveres Erők, hozzátéve, hogy 32-t megsemmisítettek.

A frissítés azt is állította, hogy Oroszország „több mint 72 légicsapást mért, és 36 alkalommal lőtt többszörös rakétarendszerekből” ukrán csapatokra és településekre, megsebesítve civileket.

Egy Iszkander–M földi indítású cirkálórakétát is bevetettek egy polgári infrastruktúra elleni támadásban Zaporizzsjában − tette hozzá a vezérkar.

A hadsereg közölte, hogy az orosz erők védekeznek a déli Herszon és Zaporizzsja régiókban.

Az információkat az Index nem tudta független forrásból megerősíteni. 

Emmanuel Macron francia elnök szerint Franciaországnak és Olaszországnak továbbra is katonai támogatást kell nyújtania Ukrajnának − írja a Sky News. 

„Franciaország és Olaszország egységesen támogatja az ukrajnai háborús erőfeszítéseket” − jelentette ki Emmanuel Macron.

A francia elnök kedden az Elysée-palotában találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. 

Folytatnunk kell, különösen azért, hogy a néhány napja indított ellentámadás a lehető leghatékonyabb legyen

− mondta Macron.

Meghalt Makszim Bordusz ukrán kick-box-bajnok az Oroszország elleni háborúban – közölte az Independent egy, a harcokban elesett sportolókat számon tartó oldalra hivatkozva.

A húszas évei elején járó férfit június 11-én ölték meg Zaporizzsja déli régiójában.

Mindennap fegyverrel a kezében hozta közelebb Ukrajna győzelmét, de a győzelmet már nem láthatja

– írták róla.

A Tambovi területen, Kotovszk településnél kigyulladt egy lőszergyár kedden. Legkevesebb négy ember meghalt – közölte a RIA Novosztyi.

Az orosz állami hírügynökség szerint további 12 ember megsérült a tűzben, amelyet azóta már eloltottak. A régió kormányzója, Maxim Yegorov a Telegram-oldalán azt közölte, hogy a tüzet emberi mulasztás okozta.

Egyértelműen kijelenthetem, hogy ez nem terrortámadás volt

– írta, hozzátéve azt is, hogy a helyi lakosoknak és dolgozóknak most már nincs mitől tartaniuk, és a gyártást folytatják az üzemben. 

Az ukrán védelmi minisztérium kedden közölte, hogy a 2023-as évben mintegy 30 ezer ukrán katonát képeznek ki az Európai Unióval kötött katonai együttműködési misszió (EUMAM) keretében – írja a Kyiv Independent.

A hírportál ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az EUMAM-ot még 2022 októberében hozták létre. A kiképzés mellett a misszió által fegyvereket és lőszereket is adnak Ukrajnának. 

Hozzátették: az EUMAM-ban való részvétel mellett több nyugati állam kétoldalú módon is segítséget nyújt Ukrajnának, és más programokban további katonákat képeznek ki, illetve felszereléseket adnak át.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából – jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden.

Az elnök szerint a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.

A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereink számára, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk

– fogalmazott Von der Leyen.

Az elnök a többéves költségvetési keret felülvizsgálatával kapcsolatos sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migrációkezelésre. Kiemelte: a finanszírozást az EU külső határainak és az unión kívüli országokkal való együttműködés megerősítésére, valamint a szomszédos országokban tartózkodó menekültek segélyezésére használnák fel – írta az MTI.

Ukrajna újjáépítésében az egyik legközelebbi cél a kis- és középvállalkozások támogatása – jelentette ki az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetője kedden. Achim Steiner elmondta: úgy vélik, jelentős gazdasági fellendülés érhető el a startupcégek anyagi támogatásával.

Noha az UNDP vezetője nem nevezte meg pontosan, mekkora összegre volna szükség a harcok sújtotta ország újjáépítéséhez, de – mint fogalmazott – az összeg „nagyságrendje lélegzetelállító, és csak tovább fog nőni”. Hangsúlyozta továbbá, hogy az iskolák felújítása az elsődleges feladatok közé kell tartozzon, ezzel ugyanis lehetővé tennék, hogy diákok tízezrei térhessenek vissza az osztálytermekbe.

Az UNDP jelentése egy nappal előzi meg a második Ukrajnai Újjáépítési Konferenciát, amelynek London ad otthont. Az eseményen mintegy ezren vesznek részt, köztük 61 állam vezetői, üzleti vezetők és globális befektetők is.

Ukrajnának 750 milliárd dollárra van szüksége

Ukrajnai becslések szerint jelenleg körülbelül 750 milliárd dollárra volna szüksége az országnak ahhoz, hogy talpra tudjon állni. Az UNDP kiemelte, hogy másfél millió épület és lakóház, valamint több ezer iskola és kórház rongálódott meg a háborúban. Az infrastruktúra újjáépítésének egyik legfőbb akadályát a taposóaknák és a fel nem robbant egyéb eszközök jelentik, amelyekből eddig 550 ezret hatástalanítottak. „Ukrajna a világ egyik legnagyobb aknamezője” – áll a jelentésben.

Achim Steiner abbéli reményeinek adott hangot, hogy a szerdai londoni konferencián magasabb tempóra váltanak és hatékonyabban koordinálják majd a felajánlott segítséget. Steiner egyúttal hangsúlyozta, hogy a szerdai nem egy hagyományos donorkonferencia lesz. Mint elmondta, az esemény épp annyira „politikai jelzés, mint gyakorlati”.

Az MTI beszámolója szerint az első újjáépítési konferenciát egy éve, a svájci Luganóban rendezték meg. A tavalyi eseményen megfogalmazott célkitűzések között nagy szerepet játszott a korrupció elleni küzdelem.

Kirilo Budanov vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője csak viccelődött azon, hogy az orosz sajtó a halálhírét terjesztette.

A kémfőnökről azt híresztelték, hogy még május végén súlyosan megsebesült egy Kijevet érő rakétacsapásban, és Németországba szállították, ahol belehalt sérüléseibe.

Az ukrán katonai hírszerzés kedd reggel egy bejegyzést tett közzé ezzel kapcsolatban. Mint írták, Budanov a Kyiv Postnak nyilatkozott, viccelődve „halhatatlannak” nevezte önmagát és többek közt az ukrán hadsereg főparancsnokát, Valerij Zaluzsnyijt is, akinek szintén halálhírét keltették pár hete az oroszok. Mint mondta, ez a „halhatatlan különleges osztag” (amelynek több ukrán történelmi személy is tagja még) őrületbe fogja kergetni „az oroszokat és a propagandistákat”.

A helyi hadkiegészítő központ munkatársa konfliktusba keveredett egy hadköteles férfival, és figyelmeztető lövéseket adott le, miközben katonai behívókat osztogatott az Odesszai terület egyik településén – írja a KárpátHír.

A portál szerint az eset még korábban történt, és most a rendőrség arról számolt be, hogy megindították a nyomozást. A vizsgálati adatok szerint egy piacon alakult ki szóváltás a hadköteles férfi és a toborzótiszt közt, mire utóbbi elővette a pisztolyát, és többször a levegőbe is lőtt.  A szemtanúk értesítették a rendőröket, akik a helyszínre érkezve lefoglalták a fegyvert és eljárást indítottak az ügyben.

A rendőrség „huliganizmus” gyanúja alapján indított nyomozást, és a gyanúsított ennek értelmében 3 évtől 7 évig terjedő szabadságvesztést kaphat. Az esetről egy videót is készítettek a járókelők, de azon pont a lövések leadása nem látható, hallható.

Az ukrán ellentámadás megkezdése után az orosz csapatok egy új és kegyetlen taktikával kísérleteznek: úgy használnak átalakított páncélozott járműveket, mint a terroristák az autóbombákat − írta meg az Insider. 

Fotó: Calibre Obscura / Twitter

Mark Hertling nyugalmazott tábornok, aki az amerikai hadsereg európai parancsnoka volt, jelenleg pedig a CNN katonai elemzője a Twitteren nyilatkozott:

Pakolj meg egy tankot robbanóanyaggal, vezesse egy önkéntes, aki leugrik, miután az ellenség felé irányította. Micsoda ostoba módja az oroszok páncélos hadműveleteinek.

Szombaton az orosz csapatok hasonló trükköt alkalmaztak: öt bombával és 3,5 tonna robbanóanyaggal szereltek fel egy elfogott ukrán MT-LB páncélozott harcjárművet. Ennek a járművön hordozott improvizált robbanószerkezetnek a robbanóereje hatalmas, a célba juttatása azonban kezdetleges.

Az orosz állásokból felvett videók a járműrobbantásokról hatalmas tűzgömböket mutatnak, ami az orosz ultranacionalisták számára valódi háborús pornó − azt azonban nehezebb felmérni, hogy ezek a támadások milyen hatással vannak harcokra.

Az oroszok azt állították, hogy a műveletben „jelentős számú” ukrán halt meg, ezt az állítást azonban nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Ahogy Hugo Kaaman, a témával foglalkozó kutató rámutatott: az autóbombákat jellemzően olyan, technológiailag hátrányban lévő erők használják, amelyek nem rendelkeznek olyan légierővel, amely képes lenne felrobbantani ellenségeik erődítményeit és nehézjárműveit. Oroszországnak természetesen van erős légiereje, Ukrajna azonban gyakorlatilag arra kényszerítette kényszerítette azt, hogy a harctértől távol repüljön, kiegyenlítve ezzel az esélyeket a földön.

Jevgenyij Prigozsin az orosz hadsereg ellen emelt kifogást, amiért szerinte nem ismerik el a Wagner-csoport harcosait, akik részt vettek Bahmut elfoglalásában.

A Wagner zsoldosai több hónapos próbálkozás és rengeteg áldozat után az év elején foglalták el a kelet-ukrajnai várost – írja a Sky News.

Prigozsin, aki a zsoldoscsoportot alapította, egyre kevésbé fél kritizálni az orosz védelmi minisztériumot. Sajtószolgálatának Telegramján ma közzétett nyilatkozatában így fogalmazott: „A harcosok nagy része semmit sem kapott”.

A listák a védelmi minisztériumban vannak. Információink szerint nyafognak az aláírásukkal kapcsolatban. Már mindenki elfelejtette, hogy ott harcoltak és meghaltak

– mondta.

Július elsejétől indul Lviv, Vinnicja, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv megyében a Veterán Asszisztens Intézet működése – közölte Ukrajna Veteránügyi Minisztériuma.

Az espreso.tv szerint az intézmények fő feladata lesz, hogy szakmai támogatást nyújtsanak a katonai szolgálatból leszerelt katonáknak a polgári életbe való visszatéréshez. 

A veterán asszisztensek képzésére veteránfejlesztő központokat hoztak létre az erre kiválasztott egyetemeken. Az intézmények az Oktatási Minisztériummal együttműködve dolgozták ki a speciális képzési programokat.

Egy moszkvai bíróság pénzbírságot szabott ki a Telegram és a Viber üzenetküldő alkalmazások mögött álló cégekre, mert elmulasztották törölni a Kreml által illegálisnak ítélt anyagokat.

A Sky News emlékeztet, Oroszország többek között megtiltotta, hogy az orosz–ukrán harcokra háborúként hivatkozzanak, helyette a „különleges katonai művelet” kifejezés használatát kérte.

Az állami tulajdonú TASZSZ hírügynökség szerint a Telegramot azért büntették meg, mert megtagadta 32 portál eltávolítását az oldalakról, amelyek az orosz kormány szerint valótlan információkat tettek közzé a háborúról.

A Telegramot négymillió rubelre (több mint 16 millió forintra), a Viber mögött álló japán céget pedig egymillió rubelre (4 millió forintra) büntették.

Az Állami Duma keddi plenáris ülésén határozatot fogadott el, amely támogatja azt a kezdeményezést, hogy parlamenti vizsgálatot indítsanak Ukrajna kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményei ügyében – írta a TASZSZ.

„Az Állami Duma támogatja a képviselői által előterjesztett kezdeményezést a kijevi rezsim kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálására” – állt a közleményben.

Az orosz szervezetek 2022-re 1268 ezer milliárd rubel (5148 ezer milliárd forint) adóbevételt jelentettek be (ami csaknem 1,3 billió rubelnek felel meg).

Ez csaknem kétszerese a 2021-es bevételnek, amely 655 ezer milliárd rubelt tett ki – derül ki az orosz Szövetségi Adószolgálat adataiból.

Oroszország történetében először lépte át a cégek bevétele az egybillió rubeles küszöböt.

További részleteket ebben a cikkünkben olvashat.

Ukrajna azt tervezi, hogy megtámadja a Krím félszigetet HIMARS nagy hatótávolságú rakétákkal és Storm Shadow rakétákkal – állította az orosz védelmi miniszter.

Szergej Sojgu kijelentette, hogy Ukrajna az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által biztosított fegyverekkel kíván csapást mérni a 2014 óta Moszkva által ellenőrzött félszigetre – írja a Sky News.

Az oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat őrizetbe vett egy ukrán állampolgárt Nalcsikban, akit azzal gyanúsít, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak kémkedett – írta a TASZSZ.

Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata Nalcsik városában elfogott egy 44 éves ukrán állampolgárt, akit kémkedéssel gyanúsított. Megállapítást nyert, hogy a fogvatartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyik tisztjének gyűjtött és adott át katonai információkat, hogy azokat különleges katonai művelet keretében felhasználhassák az Orosz Föderáció ellen

– írták az orosz hatóságok.

Az ukrán kém 10-től 20 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

Donald Trump volt elnök azt állította, ha ő marad hivatalban, Vlagyimir Putyin nem szállta volna meg Ukrajnát.  Azt is állítja, hogy több évvel késleltette az orosz inváziót, miután azt mondta Putyinnak:

Ne tedd meg.

„Nagyon jó a kapcsolatom Putyinnal. Úgy értem, már régóta nem beszéltem vele, de nagyon erős a kapcsolatom vele” – mondta Trump.

Korábban azt nyilatkozta, hogy 24 órán belül véget vetett volna a háborúnak – írja a Sky News. 

Nézze, beszéltem vele. Azt mondtam, ha megteszed, pokolian meg fogsz fizetni érte. Katasztrófa lesz belőle. Ne tedd meg

– mondta.

Az Európai Unió kész felajánlani egy mintegy 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagot Ukrajna támogatására – írja az Ukrajinszka Pravda.

A tervet ismerő források szerint az Európai Bizottság javaslatának célja, hogy segítse az ukrán kormány kiadásainak finanszírozását, valamint a sürgős újjáépítési beruházások kifizetését.  A pénzügyi támogatást már kedden bejelenthetik egy Londonban zajló konferencián, ahol Ukrajna helyreállításáról tárgyalnak.

Az egyik brüsszeli forrás szerint az Ukrajnának szánt korábbi pénzügyi csomagokkal ellentétben az újabb segélyt nem piaci hitelekből, hanem tagállami hozzájárulásokból finanszírozzák majd. A támogatás nélkülözhetetlen Ukrajna normál működésének fenntartásához.

A kereskedelem, az éghajlatváltozás és az ukrajnai háború szerepel a napirenden, amikor Olaf Scholz német kancellár megbeszélést folytat Li Csiang kínai miniszterelnökkel, aki hivatalba lépése óta első külföldi útjára érkezett.

A keddi berlini találkozó a hetedik alkalom, hogy Németország és Kína magas szintű kormányzati konzultációkat tart, és egy nappal azután kerül rá sor, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök találkozott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, jelezve Peking erőfeszítéseit a Nyugat felé való közeledésre és a fagyos kapcsolatok javítására.

Németország szeretné fenntartani a jó kapcsolatokat Kínával, a legnagyobb kereskedelmi partnerével, annak ellenére, hogy Peking egyre magabiztosabbá válik, és elutasítja az ukrajnai orosz invázió bírálatát – közölte a Sky News.

Németország nemrég közzétett nemzetbiztonsági stratégiája „partnerként, versenytársként és rendszerszintű riválisként” írja le Kínát.

Egy orosz Ka–52-es helikoptert semmisített meg Ukrajna légvédelme, ezzel múlt péntek óta négyet lőttek le – állítja egy ukrán katonai tisztviselő.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka elmondta, hogy a harci helikoptert tegnap este 11 órakor légvédelmi rakéta találta el az ország keleti részén fekvő Donyeck régió felett.

Az altábornagy elmondta, hogy a Ka–52-es helikopterek közül egyet pénteken semmisítettek meg, további kettőt pedig a hétvégén; ezzel Ukrajna szerint a múlt hét óta összesen négy helikoptert lőttek le – közölte a Sky News.

Az állítás valóságtartalmát nem tudtuk ellenőrizni.