Újabb puccs készül Vlagyimir Putyin ellen?

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Meglepő titok derült ki a Putyin által száműzött Wagner-vezérről.
• Letartóztathatták az orosz vezérezredest.
• Az orosz hadsereg rakétaesőt zúdított a harkivi régióra.
• Fordulópont előtt áll az ukrán ellentámadás.
• Ukrán vezérkar: Csaknem 700 katonát veszítettek egy nap alatt az oroszok.
• Nem harcolnak tovább Ukrajnában a Wagner zsoldosai.
• Újabb puccs készülhet Vlagyimir Putyin ellen.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

A Kelet és a Nyugat egyházainak és keresztény közösségeinek feszültségek idején szerepet kell játszaniuk a megbékélés folyamatában és a kölcsönös megértés fejlesztésében – jelentette ki Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája csütörtökön az orosz fővárosban Matteo Zuppi bíborost, Ferenc pápa ukrajnai rendezésért felelős megbízottját fogadva.

Zuppi érsek meghívta Kirill pátriárkát, hogy látogasson el Bolognába és az orosz ortodox egyház ottani egyházközségébe.

A bíboros kedden érkezett Moszkvába, ahol szerdán találkozott Jurij Uzsakovval, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával és Pavel Pezzi moszkvai katolikus érsekkel, csütörtökön pedig Marija Lvova-Belova elnöki gyerekjogi biztossal – írta az MTI.

Oroszország jóváhagyott egy határozatot, amely korlátozza a barátságtalan országokból származó vetőmagok behozatalát október 1-jétől 2023. december 31-ig – írja a TASZSZ.

A listán a következő növények vetőmagjai szerepelnek: burgonya, búza, rozs, árpa, kukorica, szójabab, valamint repce, napraforgó és cukorrépa.

Kirill pátriárka megbeszélést folytatott Matteo Zuppi olasz katolikus bíborossal, a pápa ukrajnai rendezésért felelős megbízottjával. A TASZSZ beszámolója szerint a bíboros kedd este érkezett Moszkvába.

Matteo Zuppi látogatásának célja, hogy „humanitárius módon hozzájáruljon a jelenlegi tragikus helyzet megoldásához az igazságos béke elérése érdekében”.

Korábban a bíboros Kijevben is járt, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és egyházi személyekkel találkozott.

Előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben Mike Pence volt amerikai alelnök csütörtökön, fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is – ezt maga Pence közölte az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

A korábbi alelnök is versenybe száll azért, hogy a republikánus párt jelöltjeként elindulhasson a jövő évi amerikai elnökválasztáson. Június elején indította el az elnökjelöltségért folytatott kampányát, és az ukrán fővárosban adott interjúban kiemelte: kijevi látogatása „megacélozta eltökéltségét, hogy hozzájáruljon a határozott amerikai támogatás sürgetéséhez ukrajnai barátaink és szövetségeseink részére”.

Az MTI beszámolója szerint Pence az első a republikánus párti elnökjelöltségért induló politikusok között, aki találkozott Zelenszkijjel a kampány alatt.

Oroszország svájci nagykövete kijelentette, hogy Moszkva nem tud elfogadni semmilyen, Svájc által szervezett békekonferenciát Ukrajnáról, miután az csatlakozott az országa elleni uniós szankciókhoz, hozzátéve, hogy Svájc elvesztette semlegességi státuszát.

Szergej Garmonin a Le Temps című újságnak adott csütörtökön megjelent interjúban úgy fogalmazott, hogy „Svájc elvesztette semleges státuszát”.

A The Guardian emlékeztet rá, Svájc korábban következetesen megakadályozta, hogy más országok svájci gyártmányú fegyvereket exportáljanak Ukrajnába.

A Reuters jelentése szerint Volodimir Zelenszkij június 15-én a parlamentben elmondott beszédében felkérte Svájcot, hogy adjon otthont egy Ukrajnával kapcsolatos globális békecsúcsnak. Az ukrán elnök elmondta, hogy korábban már tárgyalt a kezdeményezésről Alain Berset svájci elnökkel.

Június 29-én délután a megszállók Herszon lakónegyedeit támadták meg, 2 embert megöltek és további 2 civilt megsebesítettek – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Az orosz hadsereg ismét lakott területeket lőtt a városban. Lakóépületek, egy egészségügyi intézmény, egy szolgálati autó és egy városi iskola is tűz alá került

– jelentette ki Olekszandr Prokudin, a Herszoni Regionális Katonai Adminisztráció vezetője.

Egyértelmű, hogy a múlt hét végi oroszországi események gyengítették az orosz elnök hatalmát, azonban egy gyengébb Vlagyimir Putyin még nagyobb veszélyt jelent – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagállamok vezetőinek találkozójára érkezve.

Eddig Oroszországra azért tekintettük fenyegetésként, mert nagy katonai erőt vetett be Ukrajnában, most viszont a belső instabilitás miatt vált kockázati tényezővé

– fogalmazott.

A Wagner zsoldoscsoport meghiúsult lázadásával kapcsolatban Borrell elmondta, tisztázni kell, mi történt valójában, ki állt a felkelési kísérlet mögött, és számolni kell annak következményeivel is.

Véleménye szerint bármi is történik Oroszországban, az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és ennek egyik eszköze továbbra is az Európai Békekeret.

Az orosz hadsereg kedden precíziós csapással megölte az Ukrán Fegyveres Erők két tábornokát is, valamint 50 tisztet Kramatorszkban – írja a ria.ru az orosz védelmi minisztérium közleményére hivatkozva. 

Június 27-én, a Donyecki Népköztársaságban lévő Kramatorszk városában, az Ukrán Fegyveres Erők állomáshelyén végrehajtott nagy pontosságú csapás megölte az Ukrán Fegyveres Erők két tábornokát, legfeljebb 50 tisztjét, valamint legfeljebb 20 külföldi zsoldost és katonai tanácsadót, akik részt vettek egy vezérkari megbeszélésen – pontosította a minisztérium. 

Mint arról korábban beszámoltunk, kedden orosz rakétacsapás érte a kelet-ukrajnai települést. Több ember meghalt és rengetegen megsérültek.

A támadás után egy videó is készült a helyszínen. Arnauld de Decker holland újságíró a helyszínről azt jelentette a csapás után, hogy rengeteg a sérült, többen a romok alól kiáltoztak segítségért.

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője szerint a Wagner-csoport nem fog többé Ukrajnában harcolni – írja az ukrán 24tv.

Budanov szerint Ukrajna szempontjából több pozitívuma is volt a Prigozsin vezette lázadásnak. Mint mondta,

• az orosz vezetés kompromittálódott,
• veszteség érte Oroszország légierejét,
• és a legfontosabb, hogy a Wagner-csoport nem fog többé Ukrajnában harcolni.

Utóbbi azért is fontos, mert a Wagner-csoport volt az az egység, ami ugyan hosszú harcok árán, de végül győzni tudott Bahmutnál. 

Főként humanitárius kérdésekről tárgyalt szerdán Moszkvában Jurij Usakovval, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadójával Matteo Zuppi bíboros, az ukrajnai háború ügyében közvetítő pápai megbízott – közölte Paolo Pezzi moszkvai katolikus érsek a KNA katolikus hírügynökségnek nyilatkozva.

A főpap tájékoztatása szerint a találkozón főként a hadifoglyokról és a kiskorú menekültek megsegítéséről esett szó. A Kreml közlése szerint Usakov az ukrajnai konfliktus politikai-diplomáciai megoldásának lehetséges módozatairól tárgyalt a pápai küldöttel.

Már többször kijelentettük, hogy nagyra értékeljük a Vatikán erőfeszítéseit és kezdeményezéseit az ukrajnai válság békés megoldására, és üdvözöljük a pápa törekvését, hogy segítsen véget vetni az ukrajnai fegyveres konfliktusnak

– hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Ferenc pápa május végén bízta meg Matteo Zuppi bíborost, az olasz katolikus püspöki konferencia elnökét, bolognai érseket, hogy vezesse az ukrajnai konfliktus lezárását célzó békemissziót. Zuppi bíboros három héttel ezelőtt Ukrajnában járt, ahol többek között Volodimir Zelenszkij elnökkel is tárgyalt.

Moszkvai látogatásának utolsó napján, csütörtökön Zuppi a tervek szerint még Kirill orosz ortodox pátriárkával is találkozik, este pedig szentmisét mutat be a moszkvai katolikus székesegyházban – írja az MTI.

Az Európai Uniónak fontolóra kell vennie, hogy a Kijevnek szánt fegyverek finanszírozására használt Európai Békefenntartási Eszközt állandóbb eszközzé alakítsa át az ország hosszú távú felfegyverzése érdekében – javasolta az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Biztonsági kötelezettségvállalásokról beszélünk. Részemről ez azt jelenti, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásnak hosszú távúnak kell lennie... a háború alatt és után is

– mondta Josep Borrell a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezett újságíróknak.

„Tehát az Ukrajnának nyújtott európai békefenntartási eszköznek talán Ukrajna Védelmi Alapjává kell válnia – a kiképzést folytatni kell, a hadsereg modernizálását folytatni kell” – tette hozzá Borrell a The Independent beszámolója szerint.

Japán felajánlotta, hogy bővítik az ukrán rendőrség igazságügyi orvosszakértői ismereteit, mivel a 2011-es földrengés utáni katasztrófát követően komoly tapasztalatot szereztek a holttestek azonosításában, s erre Ukrajnában nagy szükség van – közölte a japán rendőrség csütörtökön.

A japán szakértők célja, hogy felkészítsék kelet-európai kollégáikat a háborúban elesett áldozatok boncolására. Mint a Kyodo hírügynökség írja, ukrán adatok szerint több tízezer azonosítatlan holttest van az országban.

Az ukrán rendőrség 10 magas rangú igazságügyi orvosszakértője érkezik július 10-én Japánba, ahol több napot fognak eltölteni. A japán rendőrség az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdete óta most először ajánlott fel Ukrajnának segítséget.

A képzést szolgáló útra azután kerül sor, hogy Kijev az ENSZ Fejlesztési Programján keresztül felvette a kapcsolatot az ukrajnai japán nagykövetséggel, és segítséget kért a holttestek azonosítása terén.

A japán rendőrség egyik tisztviselője a Kyodo hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a tömeges boncolások tekintetében a japán rendőrség tapasztalt, ezért úgy gondolják, hogy segíteniük kell.

Az ukrán szakemberek Japánban tartózkodása idején több helyszínen kapnak majd tájékoztatást, és a tömeges boncolási eljárásokról, a minták gyűjtéséről, valamint a DNS-elemzés hatékony lefolytatásának módszereiről kapnak képzést.

Japán tájékoztatás szerint az ukrán fél arra is kíváncsi, a szigetországot ért katasztrófa után hogyan jártak el a családtagok mentális kezelésekor, hogy támogathassák majd azokat, akik elveszítették a szeretteiket, továbbá azokat, akik a tömeges boncolásokban részt vesznek.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) december 31-ig meghosszabbította az ingyenes utazási lehetőséget közösségi közlekedési járatain az Ukrajnából érkező menekültek számára.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint a díjmentes utazás az eddigiekhez hasonlóan egy személyazonosításra alkalmas ukrán úti okmány felmutatásával vehető igénybe. Az ingyenes szolgáltatást 2022. március 4-én vezették be – emlékeztettek.

Kitértek arra is, hogy a díjmentes utazásra jogosító okmányokat nem fogadják el a 100E reptéri gyorsjáraton, a siklón, a nosztalgiajáratokon és a hajókon, valamint a HÉV és a környéki „kék” buszok Budapesten belüli szakaszán.

A BKK továbbra is azon dolgozik, hogy az Ukrajnából érkező menekültek helyzetét a lehető legjobban megkönnyítse. A társaság az ügyfeleit is arra kéri, hogy utazásaik alatt, ha szükséges, nyújtsanak segítséget a BKK járatain közlekedő menekülteknek – írták a közleményben.

Miközben Ukrajna a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásra felkészítő gyakorlatokat tart, a Kreml azzal vádolja Ukrajnát, hogy folyamatosan provokációval fenyegetőzik a létesítménnyel kapcsolatban – írja a Sky News.

Dmitrij Peszkov szóvivő megerősítette a Kreml álláspontját, miszerint nem terveznek támadást az erőmű ellen, és közölte, hogy Oroszország nemrég ellenőröket küldött a létesítmény biztonságának megőrzésére.

A frontvonal közelében, Zaporizzsjában található üzem azóta találgatás tárgya, hogy az orosz erők elfoglalták. Az ENSZ nukleáris ügynöksége pedig többször kérte mindkét felet, hogy kerüljék a térségben a lövöldözést. 

Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter úgy véli, hogy az EU az instabilitást kockáztatja, ha Ukrajna és más tagjelölt országok csatlakozásának felgyorsítása érdekében enyhít a demokráciára és a korrupcióra vonatkozó előírásain – írja a Financial Times alapján az Ukrajinszka Pravda.

A miniszter megjegyezte, hogy kormánya támogatja Ukrajna, Moldova, Georgia és a nyugat-balkáni országok uniós tagságát, de a geopolitikai körülmények nem indokolják a reformok elhalasztását ezekben az országokban.

Rasmussen elmondta, hogy nem kíván konkrét országokról nyilatkozni, de úgy fogalmazott, hogy „sokkal könnyebb a reformokat véghez vinni, amikor a tagság felé tartunk, mint csatlakozás után”.

Oroszország büntetőeljárást indított 160 külföldi állampolgár ellen, akiket azzal vádolnak, hogy Ukrajna nevében zsoldosként tevékenykedtek – írja a Sky News a TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozva.

„Az orosz nyomozóbizottság bizonyítékokat gyűjtött össze a Grúziából, az Egyesült Államokból, Lettországból, Svédországból és más államokból érkező zsoldosok tevékenységéről” – írták.

Csehország a következő négy évben 47,8 millió eurót küld az Európai Uniónak Ukrajna számára, a pénzügyminisztérium javaslatát a cseh kormány szerdán este jóváhagyta – derül ki a kormány weboldalán az ülés eredményeiről csütörtökön közölt ismertetésben.

Az EU a tagállamok pénzügyi segítségével Csehország az orosz támadás ellen védekező ukrán állam működésének biztosításához kölcsön formájában nyújt támogatást

– olvasható a jelentésben. Csehország ezt az összeget 2024 és 2027 között küldi Brüsszelbe, évente mintegy 12 millió eurót – mutatott rá a pénzügyi tárca. 

Az uniós pénzt Ukrajna az állam szervezeti működésének biztosítására, illetve a háborús események következtében megrongált kritikus állami infrastruktúra rendbetételére, kijavítására használja.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten közölte, hogy az EU további 50 milliárd eurós kölcsönt tervez nyújtani Ukrajnának a következő négy évben, és ehhez kérte a tagállamok segítségét – összegezte az MTI.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozón konkrét utat kell kijelölni Ukrajna szövetségi tagságához – mondta Emmanuel Macron francia elnök a párizsi Elysée-palotában Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott beszédében.

„Meg kell határoznunk azt az utat, amelyen kialakíthatjuk Ukrajna NATO-csatlakozási perspektíváját, amelyet 2008-ban Bukarestben nyitottunk meg” – idézi a francia elnököt az Ukrajinszka Pravda.

Hozzátette, hogy a vilniusi csúcstalálkozón a NATO döntéseket hoz az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról.

A döntések, amelyeket meghozunk, hosszú évekre köteleznek bennünket. Mindenekelőtt Ukrajna támogatására gondolok, amelyben hosszú távú elkötelezettséget kell vállalnunk

– hangsúlyozta Macron.