Dmitrij Medvegyev: Ez egy zsákutca, a harmadik világháború egyre közelebb van

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2023.07.12. 21:46
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!

  • Ukrajna elnöke utasította a védelmi minisztérium vezetőjét, hogy hívja fel brit kollégáját, és fejezze ki köszönetét a támogatásokért − közölte az ukrán Unian hírügynökség. 

    Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, nem érti, hogy Ukrajna hogyan tudja még mindig kifejezni háláját Nagy-Britanniának és általában a Nyugatnak az orosz agresszió visszaverésében nyújtott segítségért. Az ukrán vezető így reagált Ben Wallace brit védelmi miniszter szavaira, aki szerint „az emberek egy csipetnyi hálát akarnak látni” az ukránoktól.

    Nem értem a kérdést. Mindig hálásak voltunk. Csak azt nem tudom, hogyan kellene még megköszönnünk. Reggel megköszönhetjük a miniszternek. Írja meg nekem, hogyan köszönjem meg, én pedig meg fogom köszönni

    − mondta Zelenszkij egy vilniusi sajtótájékoztatón.

    Az elnök hangsúlyozta, hogy ma Ukrajna és Nagy-Britannia kapcsolatai éppen azért elég „szorosak”, mert az ukránok érzik a britek támogatását. Zelenszkij a teremben ülő Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterhez is odafordult, és utasította, hogy hívja fel brit kollégáját, és még egyszer külön köszönje meg neki a nyújtott segítséget.

    Ben Wallace brit védelmi miniszter azt javasolta, hogy Ukrajnának nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy megköszönje a Nyugatnak a segítséget, miután Volodimir Zelenszkij kedden arra panaszkodott, hogy országa nem kapott határozott menetrendet vagy feltételeket a NATO-csatlakozáshoz.

    Wallace a tájékoztatón elárulta, hogy tavaly Ukrajnába utazott, ahol egy „bevásárlólistát” kapott fegyverekről.

    Tudja, ne tévesszenek össze minket az Amazonnal. Ezt mondtam nekik tavaly, amikor 11 órát vezettem csak azért, hogy átadjanak nekem egy listát

    − fogalmazott a brit külügy irányítója.

  • Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy 410 millió dollár összegű új finanszírozást és projekteket indít Ukrajna támogatására és a transzatlanti biztonság megerősítésére.

  • Bahmut környékén az ukrán védelmi erők ma előrenyomultak, az Ukrán Fegyveres Erők megszilárdították állásaikat – jelentette Hanna Maljar helyettes ukrán védelmi miniszter. Az ukrán csapatok Melitopol és Berdjanszk irányában is folytatták offenzívájukat.

    A jelentés szerin az ukránok sikeresen feltartóztatták az orosz offenzívát Kupjanszk, Liman, Avgyijivka és Marjinka irányában.

    Az ellenség nem nyomult előre, a heves harcok folytatódnak

    – közölte. „Az elmúlt hetekben az Ukrán Fegyveres Erők délen jelentősen aláásták az ellenség támadó- és védekezőképességeit. Így a nagyszámú lőszerraktár megsemmisítésének köszönhetően csökkent az ellenséges támadások száma – mondta Maljar.

  • Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a vilniusi NATO-csúcs zárónapja után posztolt a Telegram-oldalán. Ebben több pontba szedte, mi történt a két nap alatt:

    1. „Ukrajna szövetségi tagságáról szóló cselekvési terve törlésre került, mintha gyorsabban elfogadnák.
    2. Ukrajna a NATO 404-országa. Nem tudják, mikor és milyen feltételekkel veszik fel a szövetség kötelékébe.
    3. Növelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, mindennel, amivel csak lehet: rakétákkal, kazettás bombákkal, repülőgépekkel. A teljesen megbolondult Nyugat nem tudott másra gondolni. Kiszámíthatóság a legmagasabb szinten, az idiotizmusig. Ez egy zsákutca. A harmadik világháború egyre közelebb van.”

    „Mit jelent mindez számunkra?” – teszi fel a kérdést. „Nyilvánvaló. A különleges katonai művelet ugyanazokkal a célokkal folytatódik.”

    Ezek egyike a kijevi náci csoport elutasítása a NATO-tagságtól, amihez mi a kezdetektől fogva ragaszkodtunk (ami lehetetlen)

    – tette hozzá.

  • Kárpátaljai sportvezetőkkel, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetőivel tárgyalt az együttműködés és a támogatás lehetőségeiről Gyurta Dániel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri főtanácsadója, valamint Gór-Nagy Miklós miniszteri tanácsadó, akik sporteszközöket is adományoztak az ungvári vízilabdaklub számára − közölte az MTI. 

    A magyar sportdiplomaták Ungváron és környékén előbb megtekintették azokat a sportlétesítményeket, illetve nyílt vízi központokat, amelyeket az úszók és a vízilabdázók használnak. Az Ungvári Nemzeti Egyetem sportuszodájában Gyurta Dániel olimpiai, háromszoros világ-, kétszeres Európa-bajnok úszó és Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó átadták a Dinamó Kárpátaljai Megyei Gyermek- és Ifjúsági Sportiskolának Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, a Magyar Vízilabda-szövetség és az Egri Vízilabda Klub közös adományát: fürdőnadrágokat, labdákat, sapkákat és fülvédőket.     

    Robert Levickij, a Kárpátaljai Vízisport Szövetség elnöke köszönetet mondott a támogatásért, és kifejtette, hogy a koronavírus-járvány, majd az immár több mint ötszáz napja tartó orosz–ukrán háború jelentősen visszavetette a sportéletet. Ezzel együtt nincs elég uszoda, ezért az újjáéledő utánpótlás vízilabda-szakosztály sportolói a kedvező időjárást kihasználva az Ungvár környéki tavakban tartják az edzéseiket.

  • Mikalaj Karpenkov, a belorusz belügyminisztériumi erők parancsnoka közölte szerdán, hogy a belorusz belügyi tárca tárgyalásokat folytat a Wagner orosz biztonsági magánvállalat képviselőivel az ország különleges alakulatainak felkészítésében való részvételről.

    Tárgyalások folynak a Wagner képviselőivel arról, hogy részt vesznek majd katonai kiképzéseinken, és átadják felbecsülhetetlen harci tapasztalataikat

    – közölte Karpenkov, akit a BelTa belorusz hírügynökség idézett.

    Mint mondta, az idén tavasszal Breszt, Hrodna és Homel városokban a különleges erők három alakulatát hozták létre.

    A parancsnok hozzátette: ezek a különleges alakulatok az orosz Különleges Gyorsreagálású Egység (SZOBR) kiképzőinek vezetése alatt gyakorlatoztak, akiknek van harci tapasztalatuk, mert megjárták Szíriát és Líbiát is.

    A parancsnok szerint ezen alakulatok a haderő harckészségének emelésére hivatottak különleges helyzetekben. Ilyen a diverzánsfelderítő csapatokkal és az illegális fegyveres csoportosulásokkal szembeni küzdelem.

    Karpenkov közölte:

    Már hónapok óta azon fáradozunk, hogy ez a tapasztalat meglegyen, megvédjük államhatárainkat, és szorosan együttműködünk a határőrökkel és a különleges műveleti egységekkel.

  • Oroszországban az év végéig megtiltják a külföldi drónok civil célú állami beszerzését az állami megrendelés teljesítése érdekében − írta meg a Korrespondent az ipari és kereskedelmi minisztérium bejelentése szerint.

  • Ben Wallace brit védelmi miniszter azt javasolta, hogy Ukrajnának nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy megköszönje a Nyugatnak a segítséget, miután Volodimir Zelenszkij kedden arra panaszkodott, hogy országa nem kapott határozott menetrendet vagy feltételeket a NATO-csatlakozáshoz − írja a The Guardian

    „Akár tetszik, akár nem, az emberek egy kis hálát akarnak látni” – mondta Wallace a litván fővárosban, Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozó margóján tartott tájékoztatón, amikor az ukrán elnök azon megjegyzéséről kérdezték, miszerint „abszurd”, hogy Kijevnek azt mondták, hogy szívesen látják a szövetségben, de nem adtak időpontot vagy pontos feltételeket.

    Wallace a tájékoztatón elárulta, hogy tavaly Ukrajnába utazott, ahol egy „bevásárlólistát” kapott fegyverekről.

    Tudja, ne tévesszenek össze minket az Amazonnal. Ezt mondtam nekik tavaly, amikor 11 órát vezettem csak azért, hogy átadjanak nekem egy listát

    − fogalmazott a brit külügy irányítója.

  • A Kárpátaljai Megyei Tanács vezetője több mint 2500 gyermek magyarországi ukrán oktatásának kérdését vetette fel Budapesten. Ennyi ukrán fiatal kénytelen Magyarországon élni a háború miatt − írta meg a karpat.in.ua.  

    „Ma Budapesten tárgyaltunk erről a kérdésről Balogh Istvánnal, Ukrajna ideiglenes magyarországi ügyvivőjével. A Kárpátaljai Megyei Tanács határozottan támogatja az ukrán offline iskolák külföldi megnyitásának ötletét. Megkeressük az oktatási minisztériumokat, a közszervezeteket, magyarországi partnereinket, hogy ilyen iskolák és önálló oktatási intézmények jelenjenek meg Magyarországon” – mondta Volodimir Csubirko.

    Ezenkívül a találkozón a határon átnyúló ösztöndíjprogramokról és a Tisza Eurorégió létrehozásáról is tárgyaltak.

  • Japán drónfelderítő rendszereket fog szállítani Ukrajnának − közölte Kisida Fumio miniszterelnök.

    Elmondása szerint Tokió a NATO-alapokból elkülönített 30 millió dollárból nem támadó eszközöket − például pilóta nélküli légi járművek felderítésére szolgáló rendszereket − fog Ukrajnának biztosítani − írta meg a Korrespondent

  • A G7-országok megállapodtak az Ukrajnának nyújtott hosszú távú biztonsági garanciákról szóló keretmegállapodásban − írta meg a Korrespondent

    A hét nagy ország vezetői azt ígérték, hogy növelik a Kijevbe irányuló fegyverszállításokat, felgyorsítják a hírszerzési információcserét, és bővítik az ukrán hadsereg kiképzését. Kijev biztonsági garanciái között szerepel a szárazföldi, légi és tengeri erők számára modern katonai felszerelések szállítása is. A nyilatkozatban a G7-országok emellett ígéretet tettek arra, hogy a jövőben sürgős katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának egy Oroszországgal való újabb konfliktus esetén.

    Kijev cserébe vállalja, hogy reformokat hajt végre, beleértve az igazságszolgáltatási rendszer és a fegyveres erők feletti polgári ellenőrzést is.

  • 19, orosz fogságban meghalt katona holttestét adták vissza Ukrajnának − jelentette Oleg Kotenko, az eltűnt személyek ombudsmanja.

    Elmondása szerint az elkövetkező napokban további négy holttest érkezik az országba − írta meg a Korrespondent.

    Ezek azok az emberek, akik fogságba estek és meghaltak. Körülbelül ennyit tudunk. A holttesteket visszaadják nekünk, de ez még nem teljesen biztos

    − pontosított Kotenko.

  • Az Egyesült Államok által átadott kazettás lövedékeket Ukrajna csak a megszállt területeken lévő katonai célpontok ellen fogja használni. Ezt Volodimir Zelenszkij elnök jelentette ki egy vilniusi sajtótájékoztatón − közölte a strana.ua.

    Oroszország folyamatosan használja a kazettás bombákat az országunk területén. Kizárólag a mi területünkön. Megöli a mi népünket. Sok éve használ már kazettás bombákat. Folyamatosan. Mi azokat, amelyeket az Amerikai Egyesült Államoktól kaptunk, kizárólag katonai célpontok ellen fogjuk használni, különösen Ukrajna ideiglenesen megszállt területein

    − mondta Zelenszkij.

  • Az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium azt tervezi, hogy a Mast-Jägermeister SE termékeit kizárja a párhuzamos importra engedélyezett termékek listájáról – értesült a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A TASZSZ-hoz eljuttatott sajtóközlemény szerint az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jelenleg a párhuzamos importra engedélyezett áruk listáját frissíti, amelyről lekerülnek a Jägermeister termékei.

    Az orosz vállalatok termelési képességeit figyelembe véve lehetséges a Mast-Jägermeister SE német alkoholgyártó cég termékeinek kizárása a vonatkozó listáról

    – közölte a minisztérium sajtószolgálata.

  • A londoni miniszterelnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint hosszú távú biztonsági garanciákról szóló deklarációt készít elő Ukrajna számára a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport, a G7. A Downing Street bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia további hadfelszerelést ad át Ukrajnának.

    Az ismertetés szerint a G7-országok közös nyilatkozata – amelyet várhatóan a jelenleg zajló vilniusi NATO-csúcstalálkozó egyik kapcsolódó eseményeként írnak alá – körvonalazza, hogy a szövetségesek milyen támogatást nyújtanak Ukrajnának bármilyen jövőbeni támadás elrettentéséhez, valamint visszaveréséhez.

    A Downing Street hangsúlyozza:

    Most először nyújt ennyi ország együtt ilyen jellegű átfogó, hosszú távra szóló biztonsági garanciákat egy másik államnak.

    A tájékoztatás szerint a közös G7-deklaráció hosszú távú, kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalásokat tartalmaz annak érdekében, hogy Ukrajna meg tudja védeni területi szuverenitását most és a jövőben egyaránt. A deklaráció elfogadása után a partnerországok további védelmi felszereléseket szállítanak Ukrajnának, kiterjesztik és felgyorsítják a hírszerzési információk cseréjét, erősítik a kiber- és hibridfenyegetések elleni védelemhez nyújtott támogatásukat, kiterjesztik a kiképzési programokat és a hadgyakorlatokat, emellett hozzájárulnak az ukrán ipar fejlesztéséhez.

    A Downing Street szóvivője szerint a G7-deklaráció aláírói megfelelő időben ismertetik a hosszú távú kötelezettségvállalások részleteit.

    Rishi Sunak brit miniszterelnök a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: soha nem szabad megengedni az Ukrajnában történtek megismétlődését, és a G7-deklaráció megerősíti az aláírók elkötelezettségét annak biztosítására, hogy Ukrajna soha többé nem lesz sebezhető az orosz invázióhoz mérhető brutalitással szemben.

    Sunak szerint a szövetségesek erőteljes üzenetet küldenek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azzal, hogy segítik Ukrajna előrehaladását a NATO-tagság felé vezető úton, és ezt a támogatást formális két- és többoldalú egyezményekkel egészítik ki.

    A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő úgy tartja, hogy a NATO és Ukrajna fegyveres erői közötti együttműködési képesség felé tett határozott ukrán lépések, valamint Kijev reformkészsége révén Ukrajna máris közelít ahhoz a pillanathoz, amikor elfoglalhatja az őt megillető helyet a szövetségen belül.

    A brit vezetés bejelentette azt is, hogy a kormány hetvennél több harci és szállítójárművet ad át Ukrajnának a brit fegyveres erők készletéből. London emellett azonnali hatállyal több ezer lőszert is szállít az Ukrajnának korábban átadott brit Challenger 2 harckocsikhoz, és új, 22,2 milliárd forint értékű karbantartási megállapodást kötött az Ukrajnának szállított harceszközök műszaki fenntartására, alkatrészellátására és karbantartási szakképzésre.

  • A német kormány lemondott annak a lengyelországi üzemnek a megnyitásáról, ahol az ukránoknak leszállított Leopard harckocsik estek volna át műszaki nagyjavításon – írja forrásokra hivatkozva a Handelsblatt.

    Hivatalos bejelentés a közeljövőben várható. A források szerint a németek azért hátráltak ki a projektből, mert túlzónak érezték a lengyel fél elvárásait – írja a Korrespondent a német kiadványra hivatkozva.

    A tervezet szerint a két német harckocsigyártó, a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) közös vállalatot hozott volna létre.

    A lengyel állami céggel, a PGZ-vel közösen pedig egy közös harckocsiműhelyt terveztek létrehozni a lengyelországi gliwicai és poznani gyárakban. A Leopard harckocsik javítási költségeit a német kormány fedezte volna.

    Ipari körökben azonban azt mondják, hogy ezt a projektet Lengyelország még mindig akadályozza. A lengyel PGZ cég például nagyon „furcsa elképzelésekkel” állt elő a harckocsik javítási költségeivel kapcsolatban, bennfentesek rendkívül elszállt árakról beszéltek – írja a német kiadvány.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Mark Rutte holland miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy Hollandia augusztusban megkezdi az ukrán pilóták képzését – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Zelenszkij elmondása szerint ő és Rutte megállapodtak az ukrán légvédelem és tüzérség megerősítéséhez való konkrét holland hozzájárulásról is. Továbbá az ukrán elnök köszönetet mondott Hollandiának a NATO-hoz vezető úton nyújtott támogatásáért.

  • Norvégia 1000 darab új Black Hornet Nano típusú drónt küld Ukrajnának. Az eszköz kiválóan alkalmas városi területeken folytatott harcra  írja az Unian.

    A norvég kormány szerint az ukrán fél arra kérte őket, hogy biztosítsanak ilyen típusú felszerelést az oroszok elleni harchoz.

    Ukrajna nagyon elégedett az ilyen típusú felderítő drónokkal. A Black Hornet névre keresztelt drónt Norvégiában gyártják, most 1000 új drónkészletet biztosítunk Ukrajnának

    – mondta Bjorn Arild Gramm norvég védelmi miniszter.

    Korábban az Egyesült Királyság és Norvégia közösen adományozott mikrodrónokat, amelyek egy részét a brit katonai segítségnyújtási alapból finanszírozták Ukrajnának, 9,1 millió dollár értékben.

  • Szergej Nariszkin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta, hogy június végén telefonbeszélgetést folytatott William Burns CIA-igazgatóval. Elmondása szerint a beszélgetéskor „megvitatták, hogy mi a teendő Ukrajnával”.

    Nariszkin ezenfelül elmondta, hogy nem zárta ki a CIA vezetőjével való személyes találkozó lehetőségét.

  • Dmitrij Peszkov úgy látja, Ukrajnának bármilyen biztonsági garanciát nyújtani „rendkívül helytelen és nagyon veszélyes, beavatkoznak Oroszország biztonságába” – írja a Korrespondent.

    Szerinte ez „negatív következményekkel” jár, és „megnöveli a biztonsági kockázatot Európa számára”.

    A Kreml szóvivője azt is mondta, hogy a kazettás bombák Ukrajnának történő szállítása „megváltoztatja a helyzetet a háborúban, és komoly válaszlépésekre kényszeríti az orosz hadsereget”.

  • Oroszország cáfolja az ukrán katonai hírszerzés azon állítását, miszerint az orosz Wagner-zsoldoscsoport tagjai nukleáris fegyverekre akarták rátenni a kezüket a júniusi sikertelen fegyveres felkeléskor – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

    Korábban a Reuters arról számolt be, hogy miközben a lázadó Wagner-erők június 24-én észak felé, Moszkva irányába haladtak, a katonai járművek egy csoportja kelet felé fordult az autópályán, egy megerősített orosz katonai bázis irányába, ahol nukleáris fegyvereket tárolnak.

    Amint a Wagner-harcosok elérték a vidéki területeket, a nyomok kihűltek − körülbelül 100 kilométerre a Voronyezs-45 nukleáris bázistól.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy „nincs információjuk” az akcióról, és hozzátette, hogy az állítás félretájékoztatásnak tűnik.

  • A Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – értesülése alapján megromlott Vlagyimir Putyin orosz elnök egészségi állapota.

    A csatorna információja szerint az orosz elnök súlyosan beteg, ezért nem akarja és nem is tudja vállalni a válságkezelő szerepét.

    „Az oroszországi hatalmi rendszer, amelynek ő a mozgatórugója, egyre kiegyensúlyozatlanabbá válik, és azonnali választ követel tőle. Az elnök környezete belpolitikai válságra készül Oroszországban, és egyre kevésbé számítanak az államfőre” – olvasható a bejegyzés végén.

    Fontos kiemelni, hogy ezt az állítást nem sikerült független, megbízható forrásból ellenőrizni.

  • Az ukrán erők „helyenként” sikereket értek el a Bahmut várostól délre folyó harcokban – közölték tisztviselők.

    Andrij Kovaljov, a fegyveres erők vezérkarának szóvivője elmondta, hogy csapataiknak Bila Hora-Andrijivka és Bila Hora-Kurdjumivka irányában sikerült előrelépéseket elérniük – idézi a Sky News.

    Azt nem árulta el, hogy Ukrajna mekkora területet szerzett vissza a legutóbbi harcokban.

  • Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetség „addig áll Ukrajna mellett, amíg szükséges”, miközben azt sugallta, hogy az ország mostantól „egyenrangú” a tagországokkal – írja a Sky News.

    A sajtótájékoztatón elmondta, hogy három részből álló csomagot fogalmaztak meg annak érdekében, hogy Ukrajnát közelebb hozzák a NATO-hoz.

    Ukrajna csatlakozásáról azt mondta, hogy ha a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek, Ukrajna meghívást kap a NATO-ba.

    Stoltenberg hozzátette, hogy amint a háború véget ér, biztosítani kell, hogy Ukrajna biztonsága érdekében megfelelő intézkedések szülessenek, és hogy a történelem ne ismételje meg önmagát.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz fordulva azt mondta:

    Ma egyenrangú félként találkoztunk, és várom a napot, amikor szövetségesként is találkozhatunk.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy megállapodásokat kötött Kanadával az ukrán hadsereg páncélozott járművekkel való megerősítéséről – írja az Ukrinform Zelenszkij Telegramon tett bejelentése alapján.

    A találkozón Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tárgyalt az ukrán elnök.

    Tartalmasan kezdődik a nap a csúcstalálkozón! Biztonsági garanciákról tárgyalunk Ukrajna számára. […] Hálás vagyok Justinnak és Kanadának, hogy páncélozott járművekkel erősítik meg katonáinkat

    – nyilatkozta Zelenszkij.

  • Ukrajnának még további reformokat kell végrehajtania intézményrendszerének megerősítésére és a korrupció elleni harcban ahhoz, hogy teljes jogú taggá válhasson a NATO-ban és az Európai Unióban – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Vilniusban.

    A litvániai csúcstalálkozó második napján Ursula von der Leyen kiemelte: Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyértelművé tette, hogy meg kell erősíteni a NATO és az EU együttműködését. Ebben szerinte jelentős előrelépést jelent az uniós tag Finnország és Svédország NATO-csatlakozása.

    A nemzetközi közösségnek további lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megvédelmezze a nemzetközi jogrendet, annak érvényesülését, a vilniusi találkozónak ez is célja – tette hozzá.

    Ukrajnával kapcsolatban Ursula von der Leyen leszögezte, hogy az Európai Bizottság Kijevvel intenzíven együttműködve dolgozik azon, hogy az ország teljesítse a tagsághoz szükséges reformokat. Méltatta egyúttal a „lelkesedést és a sebességet”, amellyel Ukrajna halad a reformok útján – számolt be az MTI.

  • Az orosz–ukrán háború kezdete óta 494 gyermek halt meg és további 1052 sebesült meg Ukrajnában – számolt be az Ukrinform.

    Hivatalos információk szerint 494 gyermek halt meg, és több mint 1052-en szenvedtek különböző súlyosságú sérüléseket

    – közölte az ukrán főügyészség a Telegramon.

    A legtöbb gyerek Donyeck, Harkiv, Kijev és Herszon közelében sérült meg. Az Ukrinform jelentése szerint öt ember, köztük egy gyerek sebesült meg a Herszon elleni orosz támadásban július 11-én.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott beszélgetést a NATO-csúcson.

    További hosszú távú védelmi együttműködésről tárgyaltak, és megállapodás született köztük a Patriot légvédelmi rendszerekről és rakétákról. Zelenszkij háláját fejezte ki Németországnak, hogy többéves támogatást nyújt Ukrajnának.

    Ez nagyon fontos számunkra az orosz terrorral szemben! A hosszú távú támogatási programok a legjobb jelzések a világ felé, hogy a mi Európánk a biztonság és a béke területe marad

     írta az ukrán elnök Twitter-oldalán.

  • A brit védelmi minisztérium továbbra is elemzi a Wagner-csoport múlt hónapban meghiúsult lázadásának következményeit  írja a Sky News.

    A legutóbbi hírszerzési tájékoztatójukban azt sugallták, hogy Viktor Afzalov orosz tisztségviselő-helyettes fokozott nyilvános szereplése további súlyt ad azoknak a találgatásoknak, amelyek szerint Szergej Szurovikin tábornokot félreállították.

    Afzalov tegnap egy televíziós tájékoztatón is látható volt.

    Afzalov fokozott nyilvános szereplése, miközben Szurovikin holléte továbbra is tisztázatlan, tovább erősíti azt a feltételezést, hogy Szurovikin a lázadást követően háttérbe szorult

    – mondja a brit védelmi minisztérium.

    Feltételezések szerint Szurovikin tábornok előre tudott a Wagner-lázadásról.