Az ukrán miniszterelnök kimondta, amit sokan nem akartak hallani

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• A kárpátaljai magyaroknak mondott köszönetet Zelenszkij.
• Már a civileket fegyverezik fel egy határ menti orosz régióban.
• Veszélyes játékot űz a Wagner-csoport, egyre közelebb vonul a NATO keleti szárnyához.
• Az ukrán férfiak 90 százalékának fel kell készülnie arra, hogy részt vegyen a háborúban.
• Sztálinista ítéletre számít Putyin legfőbb kritikusa.
• Újabb szankciókkal sújtják Belaruszt.
• Megszólalt Putyin, újabb drasztikus lépésre szánta rá magát.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Letartóztattak egy ukrán katonai vezetőt, aki pénz ellenében segített elkerülni a katonai kényszersorozást – közölte csütörtökön az Ukrán Állami Nyomozóiroda (DBR). A DBR Telegram-csatornáján megjelent közlemény szerint a szárazföldi erők egyik főegységvezetőjéről van szó, aki Kijev egyik katonai körzetét is irányította.

Azzal vádolják, hogy kidolgozott egy rendszert, amely segítségével illegálisan távozhattak Ukrajnából a sorozás korhatára alá eső férfiak. A rendszer úgy működött, hogy az érintettek 10 ezer dollár (3,6 millió forint) ellenében hamisított igazolásokat kaptak arról, hogy alkalmatlanok a katonai szolgálatra, és átléphetik az országhatárt.

A közlemény kiemeli, hogy számos hamis dokumentumot foglaltak le bizonyítékként, a letartóztatás alapja pedig egy tettenérés volt, amikor éppen három határátlépésre jogosító okmányt állított ki a gyanúsított.

A nyomozáskor a katonatiszt lakásán és egy katonai toborzóállomáson is házkutatást tartottak, amelynek eredményeként 48 ezer dollárt (17,1 millió forint), illetve 5 ezer eurót (1,95 millió forint) foglaltak le.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést tartott Ihor Klimenko ukrán belügyminiszterrel – számolt be az Interfax orosz hírügynökség.

Meghallgattam egy jelentést a nukleáris létesítmények védelméről, a Nemzeti Gárda és a belügyminisztérium egységeinek kiképzéséről, a lőszerek és felszerelések biztosításáról

– írta csütörtökön az ukrán elnök a Telegramon.

Beszéltünk az óvóhelyek ellenőrzéséről, a megközelíthetőségük és alkalmasságuk ellenőrzéséről. Klimenko miniszter tájékoztatott az ország bűnügyi helyzetéről, a csalások és más jogsértések elleni küzdelemről

– közölte Zelenszkij.

Az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko egy tweetben azt írta, hogy az ukránok annak ellenére folytatják a harcot, hogy fáradtak, és poszttraumás stressz szindrómában szenvednek – számolt be a The Guardian.

Veszteségek és halál között élünk. Ez szörnyű. Embertelen teher, és nagyon nagy kihívás. Az érzések és az agy nem tudja teljesen feldolgozni ezt. Tehát az agyunknak egyszerűsítésre van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon a történtekkel

– írta Gerascsenko, hozzátéve, hogy ezért tűnhetnek agresszívnak vagy fekete-fehéren gondolkodóknak is.

De tovább élünk és harcolunk. (...) Most nagyon fontos, hogy egységben maradjunk, együtt maradjunk közeli emberekkel, barátokkal, hasonló gondolkodású emberekkel, de ne tekintsünk automatikusan ellenségnek a csoporton kívülieket

– írta a tanácsadó.

A repülésbiztonsági szabályok többszörös megsértése vezetett januárban a 14 halálos áldozatot követelő helikopterszerencsétlenséghez Kijevben – közölte csütörtökön az ukrán főügyészség az MTI híradása szerint.

A helikopter január 18-án zuhant le a kijevi Brovari kerületben, egy óvoda közelében. A balesetben életét vesztette mások mellett Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, első helyettese, Jevhenyij Jenyin és a tárca államtitkára, Jurij Lubkovics, továbbá három pilóta és még három, a minisztérium alkalmazásában lévő személy. A halottak között egy gyermek is volt, aki feltehetőleg a földön tartózkodott a gép lezuhanása közelében.

A főügyészség csütörtökön közölte, hogy a katasztrófavédelem öt tisztségviselőjét gyanúsítják a repülésbiztonsági szabályok súlyos megsértésével, akiket az Ukrajinszka Pravda hírportál értesülése szerint felmentenek a tisztségükből.

A vádhatóság szerint a tisztségviselők olyan helikoptert vettek igénybe a frontközeli helyszínre tartó úthoz, amelyet a katasztrófavédelem csak vészhelyzet esetére tartott szolgálatban, más feladatokra nem volt engedélye. A legénység parancsnokát nem értesítették az időjárási körülményekről, de a személyzet tagjainak sem volt engedélyük arra, hogy rossz időjárási körülmények között repüljenek.

Emiatt a pilóta arra kényszerült, hogy rendkívül alacsonyan repüljön, még az útjába eső épületek magasságánál is alacsonyabban. Az ügyészség vádja szerint a pilóta nem volt eléggé képzett ahhoz, hogy ilyen körülmények között manőverezzen, és elveszítette uralmát a gép felett.

Oroszországot nevezi meg az Egyesült Királysággal szemben álló fő kockázatnak egy új brit kormányjelentés – írja a Sky News.

A brit kabinetiroda csütörtökön tette közzé azt a jegyzéket, amelynek célja, hogy segítse Nagy-Britanniát felkészülni az országot fenyegető legsúlyosabb veszélyekre.

Az egyes kockázatok hatását olyan tényezők alapján értékelték, mint a potenciális emberéletek száma és a pénzügyi költségek, míg az egyes kockázatok valószínűségét kiterjedt adatmodellezés és szakértői elemzés segítségével határozták meg.

Ennek valószínűsége és hatása azonban viszonylag alacsony, mivel 0,2% és 1% közötti, illetve mérsékelt értéket kapott.

Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön elmondta: nem szállítanak Ukrajnának nagy hatótávolságú Taurus rakétát, mondván, ez jelenleg nem elsődleges prioritás – írja a The Guardian.

Ukrajna május végén kérte Németországtól, hogy szállítson neki Taurus cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert, de a német kormány eddig elutasította a kérést.

Az AFP szerint Pistorius hangsúlyozta, hogy Németország vezető szerepet játszik abban, hogy Ukrajnát „légvédelemmel, mérnöki tevékenységgel és páncélozott járművekkel” segítse.

Ez az első számú prioritásunk

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a svéd–német Taurus fegyverrendszerről nem gondolja, hogy sürgősen dönteniük kellene.

Az Európai Unió szankciókat rendelt el több belorusz rendőrségi, igazságügyi és börtönügyi tisztviselő ellen a kormánykritikus újságírók, aktivisták elnyomása miatt.

Az európai utazási tilalmat és a vagyonbefagyasztást 38 tisztviselővel – köztük több bíróval és ügyésszel – szemben rendelték el. Az EU a Belneftekhim állami olaj- és vegyipari óriásvállalat vagyonát is befagyasztotta az Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt.

Az EU szerint a vállalat „alapvető értéket képvisel a belorusz gazdaság és külpolitika számára, különösen az Oroszország és Belarusz közötti, a közös olajpiac kialakítására irányuló együttműködéssel kapcsolatban”.

Az EU emellett kiterjesztette a lőfegyverekre, valamint a légi és űrhajózási iparra vonatkozó exporttilalmat – számolt be a Sky News.

Több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról, Donyeck környékén végrehajtott orosz ellentámadásról és Kupjanszk irányában történt orosz előrenyomulásról számolt be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője, azt állítva, hogy a harcokban a frontvonalon több mint 900 ukrán katona esett el.

A moszkvai katonai tárca szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy szerint a legtöbben, mintegy 380-an közülük a Donyeck környékén vívott harcokban haltak meg.

Az orosz tábornok az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy Buk légvédelmi rendszert, négy harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet és három lengyel gyártmányú, Krab típusú önjáró löveget.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást.

Az Ukrajnával határos Brjanszk megyében az ukrán tüzérségi tűz miatt megszakadt két község áramellátása. Vlagyiszlav Sapsa, Kaluga megye kormányzója közölte, hogy az orosz légierő hajnalban hét ukrán drónt lőtt le. A tisztségviselő szerint személyi sérülés nem történt, az infrastruktúrában nem keletkezett kár – számolt be az MTI.

Kazahsztánban olyan hirdetések jelentek meg az interneten, amelyek több mint 1,8 millió forintnak megfelelő összeget kínálnak az orosz hadsereghez való csatlakozásért. A hirdetésekben a két nemzet közti összefogást hangsúlyozzák – írja a Sky News.

Azoknak, akik szerződést kötnek az orosz hadsereggel, 495 ezer orosz rubel egyszeri kifizetését ígérik a hirdetésben, továbbá legalább 190 ezer rubel (720 ezer forint) havi fizetést és extra juttatásokat.

A hirdetések egy olyan weboldalra vezetnek, amely lehetőséget kínál a potenciális újoncoknak, hogy csatlakozzanak a hadsereghez az Oroszország távol-keleti részén található Szahalin régióban. A weboldal a tulajdonosát egy helyi kormányzati szervezetként tünteti fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 3-án meglátogatta a 45. Különleges Lövészzászlóalj katonáit, akik jelenleg Ivano-Frankivszkban lábadoznak – számolt be a The Kyiv Independent.

A zászlóalj részt vett az Ukrajna északi és keleti részén zajló harcokban, ahol visszaverték az orosz támadásokat. „Büszke vagyok rátok, harcosok! És köszönöm nektek!” – írta Zelenszkij a Twitteren.

Az elnök közölte, hogy zászlóaljtól kapott egy ék alakú rendfokozati csíkot is, amelyet a gyűjteményébe fog helyezni.

Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 247 850 orosz katona esett el, az elmúlt napon 620 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 4224 tankot,
• 8234 páncélozott harcjárművet,
• 4892 tüzérségi rendszert,
• 704 rakétavetőt,
• 465 légvédelmi berendezést,
• 315 repülőgépet,
• 311 helikoptert és
• 7372 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 4077 hadműveleti és taktikai drónt, 721 egység speciális felszerelést és 1347 cirkálórakétát számoltak fel.

Internetes hirdetések jelentek meg Kazahsztánban, amelyek több mint 495 ezer rubeles (1,9 millió forintos) azonnali fizetést kínálnak az orosz hadseregbe való belépésért – jelentette a Reuters hírügynökség.

A volt szovjetköztársaság hagyományosan Oroszország egyik legszorosabb szövetségese, Asztana azonban nem támogatja Moszkva ukrajnai invázióját, és békére szólít fel. A Reuters által látott hirdetéseken orosz és kazah zászlók és a vállvetve szlogen szerepel.

A 495 000 orosz rubel egyszeri kifizetése mellett a jelentkezők legalább 190 000 rubel (722 ezer forint) havi fizetést és nem részletezett extra juttatásokat kapnak.

A külföldi katonai konfliktusokhoz való csatlakozás fizetésért azonban a kazah törvények szerint illegális.

Az orosz TASZSZ hírügynökség jelentése szerint egy moszkvai bíróság 400 000 rubel (másfél millió forint) bírsággal sújtotta az Apple-t, amiért nem töröltette az ukrajnai helyzettel kapcsolatos „pontatlan” tartalmakat.

Az al Dzsazíra szerint ez volt az első eset, hogy az Apple-t megbírságolták ilyen szabálysértésért.

Moszkva évek óta hadakozik a közösségimédia-vállalatokkal is a tartalom, a cenzúra, az adatok és a helyi képviselet miatt is. Ez azután lépett szintet, hogy Oroszország tavaly fegyveres erőket küldött Ukrajnába.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Norvégia felkerült azon országok listájára, amelyekről Oroszország azt állítja, hogy barátságtalan cselekedeteket követtek el diplomatáival szemben.

Norvégia most reagált a lépésre, mondván, nincs okuk azt állítani, hogy barátságtalanul viselkedtek volna – írja a Sky News.

A mai helyzet Oroszország Ukrajna elleni háborújának eredménye. Oroszország maga dönthet úgy, hogy véget vet a háborúnak

– mondta Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter egy nyilatkozatban.

A norvég külügyminisztérium szóvivője külön közölte, hogy Norvégia még nem kapott hivatalos értesítést Moszkvától az ügyben.

Mateusz Morawiecki Gitanas Nauseda litván elnökkel találkozott a Suwalki-szakadékban – a lengyel terület ritkán lakott, de stratégiailag fontos területe Belarusz és az orosz Kalinyingrádi exklávé között, amely a balti államokat a többi NATO-taggal köti össze.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a provokációk száma növekedni fog. A Wagner-csoport rendkívül veszélyes, és a keleti szárnyra költöztetik őket, hogy destabilizálják azt

– mondta Morawiecki.

Eközben Nauseda szerint a Belaruszban tartózkodó Wagner-harcosok száma meghaladhatja a 4000 főt – írja a Sky News.

Oroszország azoknak az országoknak a listájára tette Norvégiát, amelyek „barátságtalan” cselekményeket követtek el orosz diplomáciai képviseletekkel szemben.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség közlése szerint Norvégia legfeljebb 27 oroszországi munkavállalót alkalmazhat.

Jelenleg ilyen korlátozás van érvényben az Egyesült Államok, Csehország, Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia diplomáciai képviseleteivel szemben.

Anniken Huitfeld norvég külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, Norvégia nem adott okot arra, hogy barátságtalan magatartással vádolják Oroszországgal szemben, amellyel közös határa van.

A jelenlegi helyzet Oroszország ukrajnai háborújának következménye. Oroszország maga dönthet a háború befejezéséről. Szomszédos országként mindketten érdekeltek vagyunk a működő diplomáciai kapcsolatokban és a kapcsolattartás csatornáiban, nem utolsósorban nehéz időkben

– fogalmazott a norvég külügyminiszter.

A norvég külügyi szóvivő közölte, Norvégia még nem kapott hivatalos értesítést Moszkvától, és elzárkózott attól, hogy kommentálja az orosz döntés esetleges következményeit.

Norvégia áprilisban 15 orosz diplomatát utasított ki kémkedés gyanúja miatt, míg Oroszország válaszként tíz norvég diplomatával szemben járt el hasonlóképpen.

A dél-ukrajnai Herszoni terület és Zaporizzsjai terület tisztviselői orosz tüzérségi csapásokról számoltak be csütörtök reggel.

A CNN szerint elmondták, hogy Zaporizzsjában több mint húsz települést ért tüzérségi csapás vagy légicsapás. Egy 58 éves nő meghalt Preobrazsenka településen.

Herszon városában egy 74 éves férfi sérült meg súlyosan, amikor a város központját tüzérségi csapás érte. Később ugyanott a helyszínre érkező tűzoltók közül is megsérültek négyen egy következő csapásban. Ezenkívül a Szent Katalin-katedrális közelében is történt egy csapás, amely egy közlekedő trolibuszt talált el, a jármű három utasa megsérült.

A War Mapper nevű katonai blog írt arról, milyen eredményei vannak eddig az ukránok nyári, körülbelül két hónapja tartó offenzívájának a számok tükrében.

Azt írták, hogy az ukránok nagyjából 85 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza júliusban. Oroszország jelenleg Ukrajna nemzetközileg elismert területének 17,49 százalékát tartja megszállva, ami azt is jelenti, hogy

A War Mapper azt is megjegyezte, hogy az orosz invázió kezdete előtt Ukrajna területének 7,04 százaléka (a Krím félsziget és a donbaszi területek egy része) volt megszállva. Az orosz előrenyomulás után ez egészen 25,67 százalékig nőtt 2022 márciusában, de azóta némely területeket Ukrajna vissza tudott foglalni.