Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 252 200 orosz katona esett el, az elmúlt napon 580 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4179 hadműveleti és taktikai drónt, 746 egység speciális felszerelést és 1377 cirkálórakétát számoltak fel.
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!
Joe Biden amerikai elnök arra kérte az amerikai kongresszust, hogy 13 milliárd dollárt különítsen el katonai segélyre Kijevnek, valamint 8,5 milliárd dollárt további gazdasági és biztonsági támogatásra Ukrajnának és más országoknak – számolt be a The Washington Post.
Korábban a Bloomberg hírügynökség egy forrást idézve azt állította, az amerikai kormányzat azt tervezi, hogy legalább 25 milliárd dollárnyi további finanszírozást kér a törvényhozóktól különböző szükségletekre. Ebből mintegy 13 milliárd dollárt védelmi kiadásokra és Kijevnek nyújtott segítségre, 12 milliárd dollárt pedig az Egyesült Államok területén bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek felszámolására fordítanának. A forrás hangsúlyozta, hogy az említett pénzeszközökre nem vonatkoznának költségvetési korlátozások.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora egy tájékoztatón azt mondta, hogy a Biden-kormányzat az Egyesült Államok közvéleményétől függetlenül nyomást fog gyakorolni a Kongresszusra, hogy folytassa az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
Augusztus 10-én, csütörtökön az orosz csapatok ismét Zaporizzsját lőtték. Este a város lakói hangos robbanásokról számoltak be. Már később a zaporizzsjai területi katonai közigazgatás vezetője, Jurij Malasko hivatalos Telegram-csatornáján megerősítette a híreket – írja az Unian.
Anatolij Kurtev, a zaporizzsjai városi tanács titkára két sérültről számolt be, később azonban kiderült, 11-en is megsebesültek, egyikük súlyosan.
Az orosz terrortámadás célpontja ismét egy polgári infrastrukturális létesítmény. Ismét nem katonai célpontok. Nagyon zsúfolt terület jelenleg. Úton vagyok a helyszínre
– írta.
Kurtev elmondta, hogy a csapás helyszínén tűz ütött ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált a várost ért lövésekre. Elmondása szerint minden szükséges hatóság a helyszínen dolgozik.
A város naponta szenved a megszállók ágyúzásától. Egy orosz rakéta becsapódásától egy polgári épületben tűz ütött ki. Jelen pillanatban egy halottról tudunk
– írta később a városi tanács titkára.
Varsó a fegyveres erők modernizálására irányuló tervei részeként 22 AW101-es helikopter megvásárlásáról kíván tárgyalni – írja a Sky News.
Az ország a szomszédos Ukrajnában dúló háború miatt igyekszik megerősíteni védelmi rendszerét. Idén a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 4 százalékát tervezi védelmi kiadásokra fordítani.
Lengyelország védelmi minisztere elmondta, hogy a helikoptereket a PZL-Swidniktől, az olasz állami irányítású Leonardo védelmi és repülőgépipari csoport lengyelországi egységétől próbálják megvásárolni.
Újabb jó hír a légierő számára
– mondta Mariusz Blaszczak védelmi miniszter.
Andrzej Duda lengyel elnök szerint Ukrajnának nincs elegendő fegyvere ahhoz, hogy sikeres ellentámadást hajtson végre – írja a TASZSZ.
A kérdés a következő: van-e Ukrajnának elég fegyvere ahhoz, hogy megváltoztassa az erőviszonyokat a csatatéren és fölénybe kerüljön? Valószínűleg nem. A legvalószínűbb, hogy nincs elég fegyverük. És ezt azért tudjuk, mert jelenleg nem tudnak döntő offenzívát indítani az orosz erők ellen
– mondta Duda.
Az orosz hatóságok közlése szerint két civil meghalt az oroszországi Brjanszk terület egyik falujának ukrán ágyúzásában – írja a Sky News. A támadás az ukrán határ közelében fekvő Csauszij faluban történt.
Alekszandr Bogomaz brjanszki kormányzó szerint további két ember megsebesült. Egy civil is meghalt az oroszok által birtokolt Nova Kahovka települést ért ukrán támadásban – közölték az orosz hatóságok.
Az ukrán határ mentén fekvő orosz területeket az elmúlt hónapokban gyakran lőtték, mivel Kijev igyekszik kiszorítani Moszkva erőit.
Észtország újabb katonai segélyt, főleg kézifegyvert és lőszert küld Ukrajnába az orosz erők elleni harchoz – ismertette az észt kormány döntését az MTI.
Támogatnunk kell Ukrajnát a folytatódó orosz agresszió elleni harcban. Újra megtaláltuk a módját, hogy segítsünk Ukrajnának
– jelentette ki Hanno Pevkur védelmi miniszter.
Az Oroszországi Föderáció semmit sem nyerhet az agresszióval, ezért mindazoknak, akik támogatják Ukrajnát, fel kell gyorsítaniuk a katonai segítségnyújtást, és javítani kell a hadiiparuk kapacitását
– idézte a minisztert közleményében a védelmi tárca.
Az Oroszországgal határos Észtország eddig több mint 400 millió euró (mintegy 150 milliárd forint) értékű katonai segélyt küldött Ukrajna számára, ami a balti ország hazai össztermékének (GDP) több mint egy százaléka.
A Prosvescsenyie kiadó már kinyomtatta a középiskolásoknak szánt új történelemtankönyvek nagy részét, amelyben a különleges katonai műveletről szóló rész is szerepel, készen áll a szállításra. Erről a kiadó sajtószolgálata számolt be a TASZSZ-nak.
Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint az új tankönyveket szeptember 1-jétől már használják. Az általános történelem és az orosz történelem 10–11. osztályosok számára készült kiadás négy könyvből áll: Oroszország története (10. osztály), Világtörténelem (10. osztály), Oroszország története (11. osztály) és Világtörténelem (11. osztály). Így első alkalommal került szinkronba két tantárgy, az orosz történelem és a világtörténelem.
A 10. osztályosok számára készült orosz történelemtankönyv közel egyharmadát a Nagy Honvédő Háború eseményeinek szentelik. Külön bekezdésekben szerepel Moszkva védelmének, Leningrád ostromának, a sztálingrádi és a kurszki csatáknak a története. Az orosz történelemtankönyv a 11. osztályosok számára bemutatja a különleges katonai művelet okait és legfontosabb eseményeit, a Krím és Szevasztopol újraegyesítését Oroszországgal, valamint az új régiók beolvasztását az Orosz Föderációba.
Az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműben az éjjel megszűnt a 750 kilovolt feszültségű külső fővezeték áramellátása – közölte csütörtökön az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom állami vállalat.
Ezt követően a nukleáris létesítményt át kellett kapcsolni az egyetlen rendelkezésre álló, 330 kilovoltos tartalékvezetékre, amelynek lekapcsolása a külső áramellátás elvesztésével, azaz egy újabb teljes áramszünettel fenyeget
– idézi a vállalat közleményét az MTI.
Az Enerhoatom szerint ebben az esetben a nukleáris és sugárbiztonságot fenyegető fő veszély az, hogy a zaporizzsjai atomerőmű négyes reaktorblokkja jelenleg úgynevezett forró leállás üzemmódban van, amelyet az oroszok az üzemeltetési engedély feltételeit megsértve alkalmaztak.
Tarasz Tkacs, az Enerhoatom megbízott ügyvezető igazgatója szerint ha a külső áramellátás teljesen megszűnik, az erőmű fő keringető szivattyúi kikapcsolnak, és a reaktor „természetes keringető” üzemmódba kapcsol.
Ebben az esetben sürgősen le kell hűteni.
„A zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállásának folytatódása, az, hogy a létesítményt illegitim és felkészületlen orosz vezetés irányítja, amely semmilyen felelősséget nem vállal a nukleáris és sugárbiztonságért, folyamatosan közelebb hozza az erőművet a katasztrófához” – figyelmeztetett az Enerhoatom.
A vállalat sürgette, hogy éppen ezért a létesítmény fölötti teljes ellenőrzést haladéktalanul vissza kell adni a legális üzemeltetőnek, vagyis az Enerhoatomnak.
Az Unian ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy jelenleg nem termel áramot Európa legnagyobb teljesítményű, az orosz–ukrán frontvonal közvetlen közelében fekvő – tavaly március óta orosz megszállás alatt álló – atomerőműve.
Hat reaktorblokkja közül öt „hideg leállás” üzemmódban van július 25. óta, egyedül a négyes reaktor van „forró leállásban” az erőmű gőzellátásának biztosítása érdekében. Kijev szerint azonban ez veszélyes, a négyes reaktort is „hideg leállásba” kellene helyezni, mert hosszú ideje nem végezték el rajta a szükséges karbantartási munkákat.
A német kormány hamarosan bejelentheti, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállít Ukrajnának, miközben egyre nagyobb a nyomás ezen fegyverek szállítására – írja a T–Online című német kiadvány kormánykoalíciós körökből származó forrásokra hivatkozva, amit az Unian szemlézett.
A lap szerint Olaf Scholz hivatala most az Egyesült Államokkal tárgyal a kérdésről. A kormánypárti források hozzátették:
A német légierő is zöld utat adott a német Taurus rakéták Ukrajnának történő szállításának.
Olaf Scholz kancellár a múlt héten utasította a védelmi minisztériumot, hogy készítsen egy dokumentumot, amely összefoglalja a Taurusról szóló legfontosabb tényeket, a német fegyveres erőknél való rendelkezésre állását, a kockázatokat és a fegyver hatékonyságát.
Több német szociáldemokrata szerint a Berlin és Washington közötti koordináció a Taurus és az amerikai ATACMS cirkálórakéták kettős szállításához vezethet. A források megjegyzik,
az összehangolt fellépés – különösen az Egyesült Államokkal – előfeltétele annak, hogy a kancellár megállapodjon az Ukrajnának szánt új fegyverrendszerekről.
Több SPD-s képviselő a T–Online-nak elmondta, Ukrajna eddig tartotta magát ahhoz az ígéretéhez, hogy nem használ nyugati fegyvereket, köztük brit és francia nagy hatótávolságú rakétákat, amelyekkel közvetlen orosz területre csapást mérhet.
Az izraeli ukrán nagykövetség a Facebook-oldalán közölték a hírt, hogy Izrael leállítja az Ukrajnából érkező menekültek ingyenes egészségbiztosítási programjának finanszírozását.
Az ukrán nagykövetség elkötelezett amellett, hogy Izraellel közösen megoldást találjon a kérdésre.
Úgy véljük, hogy honfitársaink legkiszolgáltatottabb tagjainak támogatását folytatni kell
– írták.
Michael Brodsky, Izrael ukrajnai nagykövete azt mondta, hogy az Ukrajnából érkező menekültek egészségügyi biztosítása jelenleg technikai probléma miatt szünetel, és az év végéig marad az ingyenes szolgáltatás, azt pedig, hogy mi lesz utána, még nem tudja.
Kritikusnak minősítette az orosz belügyi szervek létszámhiányát Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter egy pénteki moszkvai szaktanácskozáson.
Nagyon nagy a létszámhiány. Azt mondanám, hogy már most kritikussá vált. A múlt hónapban ötezer alkalmazottunk mondott fel a belügyi szerveknél. Nehéz helyzet
– idézte a tárca közleménye Kolokolcevet.
A miniszter hangsúlyozta: a belügyi szervek „kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy ezeket a kockázatokat minimalizálják”.
Tisztában vagyok vele, hogy a létszámhiányos körülmények között óriási teher nehezedik a dolgozókra. De a mostani az az eset, amikor azt az elvet kell szem előtt tartanunk, hogy nem a létszám, hanem a képességek fontosak a küzdelemben
– mondta a tárcavezető.
A belorusz határőrség szerint egy litván határőr megsértette Belarusz határát. Az incidens a belaruszi Kotlovka és a litván Lavoriskes ellenőrző pontok között történt – írja a TASZSZ.
A belorusz határőrség szerint a litván határőrség egyik járműve öt kilométerrel lépte át a határt, majd fordult vissza Belaruszból. A belarusz hatóságok az esetről tájékoztatták a litván hatóságokat.
A belarusz határ mentén egyre feszültebb a viszony. Lengyelország kétezer katonát küldött a Belarusszal közös határ megerősítésére, miközben a belorusz oldalon, a határtól két kilométerre a Wagner-csoport zsoldosai tartottak az ország hadseregével közös hadgyakorlatot.
Augusztus 10-én a Harkivi területhez tartozó Kupjanszk katonai közigazgatása bejelentette a civilek kötelező evakuálását 37 környező településről az orosz hadsereg ágyúzása miatt.
Oroszország valóban fokozta a város és a környező területek ágyúzását az elmúlt hónapban, amióta megkezdte „nagy offenzíváját” a frontvonal ezen szakaszán – írja a radiosvodoba.org.
A kiürítésről szóló döntés előestéjén Oleh Szinyehubov kormányzó arról számolt be, hogy Oroszország irányított égi bombát dobott le közvetlenül a kupjanszki városi tanács épületére, emellett naponta érkeztek hírek civil halálesetekről és sebesültekről.
Az ukrán vezérkar szerint augusztus 9-én Oroszország megpróbált előrenyomulni Ivanyivka és Szinkivka térségében, ami közvetlenül e város felé vezet.
A portál szerint ennek az ügynek három fő kérdése van:
Egy katonai szakértő szerint a belorusz elnök „felbátorodott” a Wagner-csoport jelenlététől. Aljakszandr Lukasenka „provokálta” Lengyelországot azzal, hogy „visszatartja a Wagnert attól, hogy lengyel földet támadjanak” – mondta Sean Bell.
Szerinte ez felerősítette a Nyugat aggodalmát a háború eszkalálódásának „súlyos kockázata” miatt, ami arra késztette Lengyelországot, hogy akár tízezer további katonát vezényeljen a belorusz határra.
Ami aggasztó ebben az egészben, az az, hogy a belorusz elnök tele van riasztó retorikával, de ennek jelentős következményei vannak a nagy feszültségek idején
– mondta Bell.
Mivel Lukasenka közvetítette a Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezető és Vlagyimir Putyin közötti alkut, amely véget vetett a meghiúsult puccsnak, úgy érzi, „van valamije Putyin ellen”. „Az ilyen dolgok bekövetkezésekor nagy a tévedés veszélye” – mondta Bell.
„Egyre valószínűbbnek” tűnik, hogy Putyin azért helyezte a Wagner-erőket Belaruszba, hogy azok kívül legyenek Ukrajnán és Oroszországon, amíg kitalálja, „kik a barátai, kik az ellenségei, és mi a fenét fog csinálni Jevgenyij Prigozsinnal” – mondta Bell.
Ami Prigozsint illeti, Putyin „erodálta a zsoldosfőnök hatalmi bázisát” azzal, hogy erőit Belarusz, Oroszország és Afrika között széttagolta.
Szinte folyamatosan hamvasztják az elesett orosz katonákat Melitopol közelében – közölte egy ukrán tisztviselő.
Az orosz erők teherautókon szállítják az elesett katonák holttesteit, és a délkeleti város egyik nyílt területén elégetik őket
– mondta Hanna Majlar védelmiminiszter-helyettes, aki szerint az elesett katonákat a több mint százhatvan kilométerre fekvő Herszonból szállították a térségbe.
Majlar szerint az orosz erők megpróbálják eltitkolni a valós veszteségeiket, az elesett katonák maradványait pedig a megszállt területeken temetik el, nem szállítják őket Oroszországba.
Februárban a brit védelmi minisztérium becslése szerint 40-60 ezer orosz katona halt meg a háború első 12 hónapjában. Független szakértők 47 ezerre becsülték az orosz veszteségeket – írja a Sky News.
Az ukrán hatóságok az orosz ágyúzások egyre fokozódó hevessége miatt az Ukrajna keleti felében lévő Harkiv megyei Kupjanszk város környékén fekvő 37 településről megkezdik a lakosok kényszer-evakuálását – közölte Kupjanszk katonai közigazgatása csütörtökön a Telegramon.
A tájékoztatás szerint az evakuálás kötelező jellegű, és a térség ukrán ellenőrzésű településeire vonatkozik. A parancsot szerdán írta alá a járási katonai közigazgatás megbízott vezetője, Andrij Kanasevics.
Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg humanitárius segélyre várakozó emberekre nyitott tüzérségi tüzet a régióban lévő Bilozirka településen, aminek következtében hat helyi lakos megsérült. Valamennyiüket kórházba szállították, egy sérült állapota válságos – írja az MTI.
Szerdán hatalmas robbanás rázta meg a Moszkva melletti Szergijev Poszad városát, az incidensben legalább 60 ember megsérült. Közülük hatan intenzív osztályra kerültek, egyikük meg is halt.
Az orosz hatóságok szerint egy munkabiztonsági előírás megszegése okozta a robbanást. Azt, hogy dróntámadás/szabotázs történt volna, kizárták.
Az esetről számtalan videó került fel az internetre, amelyek közül az egyik a robbanás közelében, egy autóból rögzítette az eseményeket. Mint az a felvételen is látszik, a robbanás olyan intenzív volt, hogy még az autó szélvédőjét is betörte.
Barbarizmusnak nevezte csütörtökön Arkagyij Volozs, az orosz Yandex technológiai óriásvállalat társalapítója csütörtökön Oroszország Ukrajna elleni háborúját, pár nappal az után, hogy az orosz médiában és közösségi platformokon élesen bírálták a háborúról szóló megjegyzései és Oroszországtól való elhatárolódása miatt.
Volozs 2014-ben kivándorolt Izraelbe, honlapján pedig kazahsztáni születésű, izraeli vállalkozóként tünteti fel magát, ami miatt szintén érték támadások orosz oldalakon. Míg egyesek oroszországi múltja mellőzése miatt, mások azért bírálták, mert nem szólalt fel határozottabban a háború ellen.
Egészen megrettent az ukrajnai emberek sorsa, akik közül sokan személyes barátaim vagy rokonaim, és naponta éri házaikat bombatámadás
– áll a közleményben, amelyben Volozs kategorikusan kijelenti, hogy ellenzi és barbarizmusnak tartja Oroszország ukrajnai háborúját.
Hozzátette: kötelességének érzi, hogy kivegye a maga részét a felelősségből mindazért, amit Oroszország tesz. Leszögezte: a háború kitörése óta folyamatosan segíti az Oroszországból távozni akaró mérnököket.
Ők most már kijutottak, és elkezdhetnek dolgozni valami újon, és ismét az innováció motorjai lehetnek
– mondta, hozzátéve: ezek az emberek kincset érnek majd azoknak az országoknak, ahol letelepednek.
Volozs lemondott a Yandexben betöltött minden vezető posztjáról, miután tavaly júniusban felkerült az EU szankciós listájára. Az uniós testület akkori döntését Volozs tévesnek nevezte.
A Yandexet 1997-ben alapította Volozs, valamint Arkagyij Borkovszkij és Ilja Szegalovics. A cég jelenleg Oroszország legnagyobb techvállalata, és 58 százalékos részesedésével vezető az orosz nyelvű internetes keresők piacán.
A cég részvényeit egy időben a New York-i tőzsdén is jegyezték, de a kereskedést a vállalat papírjaival 2022 februárjában felfüggesztették – írja az MTI.
Belgorod közelében lelőttek egy drónt – jelentette be a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov.
A dróntámadás következményeiről egyelőre nincsenek információk – írja a TASZSZ.
Az NBC Newsnak nyilatkozó Kreml-tisztviselő forrás szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök fontolgatja, hogy részt vesz a G20-ak találkozóján. Ez lenne az első alkalom az ukrajnai háború kitörése óta, hogy Putyin személyesen találkozna nyugati vezetőkkel.
Az orosz elnök már a háború előtt, a 2020-as és 2021-es koronavírus-járvány idején is tartózkodott a nemzetközi rendezvényeken való megjelenéstől. Ez idő alatt videokonferencián keresztül vett részt a G20-ak találkozóin – emlékeztet a Sky News.
A G20-csúcstalálkozó idén a háborúval kapcsolatos béketárgyalások következő fordulójaként is szolgál.
Kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz hadsereg rohamosztagai Kupjanszk körzetében, miközben ebben a taktikai irányban nyolc ukrán támadást vertek vissza – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint az itt és más frontszakaszokon meghiúsított ukrán támadási kísérletek során a másik fél mintegy hatszáz katonát veszített.
Donyeck körzetében, ahol az orosz erők a tábornok beszámolója értelmében 17 rohamot vertek vissza, több mint 290 ukrán katona esett el. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között említett meg egyebek között két vezetési pontot és egy lőszerraktárt.
Gyenyisz Pusilin, az orosz ellenőrzés alá került donyecki régió megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy az orosz légierő és tüzérség kiűzte Urozsajne községből az ukrán katonákat és páncélozott járműveket.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és a határövezet orosz oldalának több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
A Zaporizzsja megyei Tokmak közelében lévő Trudove községet ért csapás öt halálos áldozatot követelt, a donyecki régióban lévő Horlivkában pedig egy civil haláláról tettek bejelentést – írja az MTI.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) felvette a világ legnagyobb magánkézben lévő alkoholvállalatát, a Bacardi Limitedet a háború nemzetközi szponzorainak listájára csütörtökön.
A lépés hátterében az áll, hogy a bermudai cég az orosz–ukrán háború idején is folytatja üzleti tevékenységét Oroszországban – annak ellenére, hogy korábban azt mondta, leállítja az Oroszországba irányuló exportot – írja a Kyiv Independent.
A cég állítólag továbbra is több millió dollár értékben szállítja termékeit Oroszországba, és új munkatársakat is bejelentett.
Az orosz központi bank bejelentette, hogy a mai naptól kezdve leállítja a devizavásárlást a belföldi piacon, hogy támaszt nyújtson a rubelnek, amely 2022 márciusa óta a legalacsonyabb szintre esett a dollárral szemben, írja a The Telegraph.
„Az orosz jegybank úgy döntött, hogy augusztus 10-től 2023. december 31-ig nem vásárol devizát a belföldi piacon” – áll a jegybank szerdán késő este kiadott közleményében.
„Ez a döntés a pénzügyi piacok volatilitásának csökkentését célozza” – áll a közleményben.
Ideiglenes humanitárius folyosót hoztak létre az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkben rekedt kereskedelmi hajók megsegítésére – közölte az ország haditengerészete. A hajók várhatóan napokon belül elkezdik használni a folyosót.
Az útvonalat gabonafélék és mezőgazdasági termékek szállítására is használják majd – mondta Oleh Chalik szóvivő a Sky News beszámolója szerint.
A folyosó nagyon átlátható lesz, kamerákat helyezünk el a hajókon, és lesz egy közvetítés, amelynek célja, hogy megmutassa, hogy ez egy tisztán humanitárius misszió
– mondta.
Az Oroszország felől érkező katonai fenyegetés és a tengerben elhelyezett aknák azonban továbbra is kockázatot jelentenek – áll a haditengerészet közleményében.
Oroszország öt erődítményt és négy megfigyelőpontot foglalt el az északkeleti Kupjanszk városában – írja a Sky News az orosz védelmi minisztérium állításai alapján.
A moszkvai 6. egyesített egység elfoglalta az állásokat, és legyőzött egy gyalogsági szakaszt az intenzív harcokban
– közölte az orosz védelmi minisztérium.
Kupjanszk stratégiai jelentőséggel bír mind Ukrajna, mind Oroszország számára. Harkivtól 120 kilométerre fekszik, és létfontosságú vasúti csomópontja van, amelynek egyik vonala Oroszországba vezet.
A Sky News hozzátette, hogy ezeket az orosz állításokat nem tudta független, hiteles forrásból ellenőrizni.
Hatalmas orosz dróncsapás semmisített meg egy olajraktárat Ukrajnában – közölte Vitalij Koval, a Rivne megyei állami közigazgatás vezetője.
Elmondása szerint a létesítményre az éjszaka folyamán csaptak le az oroszok. A dróncsapás következtében tűz keletkezett.
Negyvenöt mentőtiszt összesen 14 eszközzel dolgozik a helyszínen. A tűzoltó vonat is részt vesz az oltásban
– tette hozzá Koval.
A Herszoni területen humanitárius segélyt gyűjtő ukránok kerültek orosz tűz alá, hatan megsebesültek – írja az Interfax.
A bilozerkai orosz támadásban hat ember sérült meg, egy súlyos sérüléseket szenvedett
– közölte Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
A jelentések szerint az összes áldozatot kórházba szállították.
A Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – értesülése alapján Vlagyimir Putyin orosz elnök a rossz egészségi állapota miatt sokat kommunikált az orvosaival szerdán.
A csatorna tudni véli, hogy az elnök szerda este „szinte közömbösen” hallgatta meg a háborús jelentéseket, és anélkül, hogy utasítást adott volna, nyugovóra tért.
„Néhány órával később az elnöknek ismét orvosi segítségre volt szüksége, és az orvosok addig maradtak vele, amíg el nem aludt. A kezelőorvosok szerint az elnök egészségi állapota romlik, és nincs kilátás a javulásra” – olvasható a csütörtök reggel élesített bejegyzésben.
FONTOS KIEMELNI, HOGY EZEKET AZ ÁLLÍTÁSOKAT NEM SIKERÜLT FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ FORRÁSBÓL ELLENŐRIZNI.
Az orosz hadseregnek nincs „gránátéhsége”, és növeli a támadások számát a keleti fronton – mondta Ruszlan Muzscsuk, az ukrán nemzeti gárda szóvivője.
Elmondása szerint az elmúlt hónapban Kupjanszk, Liman és Bahmut irányokban a támadások száma a heti hatezerről kilencezerre emelkedett.
Az orosz légierő is kiveszi a részét a műveletekből: az elmúlt hetekben naponta több mint 50, néha több mint 80 légitámadásra került sor, állítja Muzscsuk.