Az ukránok kiborultak, nem nyugszanak bele a döntésbe

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Kijev az ország minden férfiját hadba állítaná az oroszok elleni háborúban.
• Rendkívüli lépésre kényszerült Vlagyimir Putyin a napok óta tartó pénzügyi összeomlás miatt.
• Leporolhatja régi fegyverét Putyin.
• Elfogtak egy orosz ügynököt Kijevben, életfogytiglani börtönt kaphat.
• Újjászületett és visszatérhet a háborúba az Oroszországban terroristaként elkönyvelt és betiltott ezred.
• Az ukránok kiborultak, nem nyugszanak bele a döntésbe.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök arra figyelmeztetett, hogy Belarusz külső agresszió esetén válaszol, akár a Moszkva által a területén állomásoztatott nukleáris fegyverek bevetésével is – írja az al-Dzsazíra.

Csak egyetlen fenyegetés létezhet, az országunk elleni agresszió. Ha Lengyelországból, Litvániából, Lettországból agresszió indul országunk ellen, azonnal válaszolunk mindenünkkel

– mondta csütörtökön a Diana Pancsenko oroszbarát ukrán újságírónak adott interjújában.

Ukrajna ellen, ha agressziót követ el ellenünk, nem csak nukleáris fegyvereket használunk. Nekünk van valamink az atomfegyvereken kívül is. És nem figyelmeztetünk, hogy ha átlépi a vörös vonalakat, akkor a döntéshozó központokra csapunk le. Ez figyelmeztetés nélkül történik meg

– fogalmazott.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem próbálja Belaruszt az ukrajnai háborúba való belépésre kényszeríteni – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök.

Belarusz bevonása? Mit adna ez? Semmit

– mondta Lukasenka, Putyin egyik legszorosabb szövetségese, akinek országa Ukrajnával, Oroszországgal és három NATO-országgal, köztük Lengyelországgal határos.

Ha ti, ukránok nem lépitek át a határainkat, mi soha nem veszünk részt ebben a háborúban. Ebben a forró háborúban. De Oroszországnak mindig segítünk, ők a szövetségeseink

– mondta a kormányfő egy csütörtökön közzétett online interjúban, amelyet Diana Pancsenko oroszbarát ukrán újságírónak adott – írja az al-Dzsazíra.

Az amerikai kormány szankciókat jelentett be csütörtökön négy orosz állampolgár ellen, akik a feltételezés szerint mérgezéses támadást hajtottak végre Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ellen három évvel ezelőtt.

Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonok felügyeletéért felelős irodája (Office of Foreign Assets Control, OFAC) közölte:

Az amerikai kormány szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kötelékébe tartozó ügynökök hajtották végre 2020. augusztus 20-án a mérgezést, amikor Alekszej Navalnij szállodai szobájába Novicsok idegmérget csempésztek, majd a bizonyítékokat megpróbálták eltüntetni.

Az ellenzéki politikus Moszkvába tartott repülőn, amikor rosszul lett, hosszú külföldi gyógykezelést követően 2021-es visszatérése után hazájában bíróság elé állították. Politikai bűncselekmények vádjával ítélték el, jelenleg börtönbüntetését tölti, amelyet két hete extremizmus vádja miatt 19 évvel meghosszabbítottak.

Az amerikai közlemény szerint a szankciós lépéssel azt akarták jelezni, hogy a „nemcsak az Ukrajna ellen indok nélkül indított brutális háborúnak, de az orosz állampolgárok ember jogai megsértésének is vannak következményei”, és az Egyesült Államok minden rendelkezésére álló eszközzel fellép az ilyen jogsértések ellen – írja az MTI.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön a a norvégiai Arendalban hangsúlyozta: kizárólag az ukrán fél mérlegelheti, mi az, amit elfogadhatónak tart a tárgyalóasztalnál, a NATO feladata pedig Ukrajna támogatása – adta hírül az MTI.

Kedden Stian Jenssen, Stoltenberg vezérkari főnöke egy panelbeszélgetésen felvetette, hogy az ukrán fél esetleg lemondhatna az orosz erők által megszállt területei egy részéről Moszkva javára a háború lezárása érdekében.

Stoltenberg csütörtökön hangsúlyozta: a NATO nem változtat jelenlegi politikáján, tehát Ukrajna határainak továbbra is a nemzetközileg elismert határokat tekinti, és támogatja az ország területi egységét, szuverenitását.

A brit védelmi minisztérium három szerződést írt alá 115 millió dollár értékben, amelyek lehetővé teszik légvédelmi felszerelések küldését Ukrajnába – számolt be csütörtökön az MTI a Sky News brit tévécsatorna jelentésére hivatkozva.

A brit védelmi minisztérium a három közül a legnagyobb, 56 millió font, közel 71,4 millió dollár értékű szerződését a norvég Kongsberg védelmi vállalattal kötötte.

Ez a dokumentum rendelkezik olyan drónellenes rendszerekről, amelyeket Ukrajna használhat az orosz drónok azonosítására, nyomon követésére, megzavarására, valamint megsemmisítésére. Többek között a CORTEX Typhon típusú rendszerről van szó, a norvég gyártó a hét elején jelentette be, hogy hamarosan szállít ilyen eszközöket.

Rendkívüli engedélyt kapott három orosz utasszállító, hogy a viharok elkerülése érdekében rövid időre berepülhessen a finn és az észt légtérbe – közölték finn és észt tisztségviselők.

A finn közlekedési hatóság, a Fintraffic megerősítette a szerdán kiadott rendkívüli engedélyeket. Leena Huhtamaa szóvivő az Yle finn közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a viharok miatt a repülőgépek kénytelenek voltak a tervezett menetiránytól eltérni.

Hozzátette: orosz és fehérorosz repülőgépek a finn légteret csak vészhelyzet esetén használhatják, ilyen esetnek számít egy veszélyes időjárási helyzet elkerülése is. Az észt közszolgálati rádió mindössze annyit közölt, hogy Tallinn engedélyezte a kitérő manővert a gépeknek.

A Roszaviacija orosz légügyi hatóság közleményben mondott köszönetet a segítségért az uniós országoknak. A Rossiya, a Ural Airlines és a Nordwind orosz légitársaságok Kalinyingrádba tartó vagy onnan indult gépeit érintette az engedély. Az orosz pilóták általában kénytelenek a Balti-tenger felé kitérőt tenni, hogy elérjék az orosz exklávé területét, ahelyett, hogy átrepülnének az uniós légtéren – írja az MTI.

Az izraeli védelmi minisztérium szerint az eddigi legnagyobb fegyverüzletet kötöttek, amely során egy kifinomult rakétarendszert adtak el Németországnak 3,5 milliárd dollárért – írja az al-Dzsazíra.

Izrael többször visszautasította azokat a kéréseket, hogy fegyvert adjon el Ukrajnának, mert félt, hogy Oroszországgal ellentétbe kerül. 

Németország az Arrow 3 névre keresztelt fejlett védelmi rendszert vásárolja meg, amelyet nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták elfogására terveztek.

A kínai védelmi miniszter szerint Peking megerősíti a védelmi együttműködést Belarusszal.

Kína és Belarusz védelmi együttműködésének megerősítését jelentette be Li Sang-fu kínai nemzetvédelmi miniszter csütörtöki minszki látogatásán.

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel folytatott találkozója után a miniszter elmondta: látogatásának célja az államfői szintű megállapodások végrehajtása és a kétoldalú katonai együttműködés megerősítése. Egyik fél sem árult el részleteket az együttműködésről, de a csütörtöki találkozás után megerősítették: a két ország megállapodott arról, hogy már a következő évben közös hadgyakorlatokat tartanak.

Lukasenka csütörtökön megerősítette, hogy a Kína által nyújtott katonai támogatást nem fogják más ország ellen irányítani.

Garantálnunk kell országaink és népeink biztonságát. Egy többpólusú világ támogatói vagyunk, tiszteletben tartjuk a területi integritást és a második világháború után létrejött határokat és területi egységeket

– hangsúlyozta.

Eljött az ideje a Moszkva és Szentpétervár közötti nagy sebességű vasútvonal megvalósításának, amelyen az utazás ideje a jelenlegi négy óráról 2 óra 15 percre csökken – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön az orosz fővárosban.

Putyin abból az alkalomból nyilatkozott a sajtónak, hogy átadták a forgalomnak az orosz főváros és agglomerációjának közeledése szempontjából nagy jelentőségű, 3. Moszkvai Központi Átmérő (MCD-3) elnevezésű, 85 kilométer hosszú vasútvonalat.

A Putyin által felvázolt elképzelés szerint a menetidő az orosz fővárostól Tverig 39 percre, Velikij Novgorodtól Szentpétervárig 29 percre, Moszkvától a Fekete-tenger partján, az orosz–grúz határ közelében található Adlerig pedig 10 órára csökken majd.

Kifejezte meggyőződését, hogy a Sber és más orosz bankok bekapcsolódnak a munkába, mert gazdasági és pénzügyi perspektívát látnak benne – írja az MTI.

Ukrajna integrációs minisztere, Olha Sztefaniscsina szerint országa nem teljesíti az Európai Unió összes ajánlását, hogy októberig csatlakozhasson a blokkhoz – jelentette az Interfax hírügynökség.

Októberben nem halljuk azt, hogy mind a hét ajánlást 100 százalékban végrehajtottuk, mivel az országban végbemenő alapvető átalakításokról van szó, amelyek az emberi jogokkal, a deoligarchizáció folyamatával kapcsolatosak, ez pedig szintén az alapvető demokratikus reformok egyik pillérévé vált

– mondta Stefaniscsina.

De arra számít, hogy az év végéig megkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások – közölte az al-Dzsazíra.

Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka arról számolt be, hogy reggel lelőttek egy orosz K–52-es típusú harci helikoptert a Donyecki területen fekvő Bahmut térségében.

Nem sokkal később a 47. ukrán különálló gépesített dandár közölte a Facebookon, hogy tagjai megsemmisítettek egy szintén K–52-es orosz helikoptert a Zaporizzsja területi Robotine településnél – adta hírül az MTI.

Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön értekezletet tartott, amelyen elsősorban az ukrán csapatok lőszer- és felszerelésellátásáról, az orosz hadsereg terveiről, valamint az ukrán energiarendszernek és a légvédelemnek a téli időszakra való felkészítéséről tárgyaltak.     

„Folyamatosan figyelemmel kísérjük az eszköz- és lőszerellátást, a saját termelésünk ütemét. A külügyminisztérium és a védelmi tárca utasítást kapott az együttműködés szorosabbá tételére Ukrajna partnereivel annak érdekében, hogy a következő védelmi csomagokban pontosan az legyen, amire szükségünk van”  – írta Zelenszkij a Telegramon.

A brit védelmi minisztérium három, több mint 90 millió font (több mint 40 milliárd forint) értékű szerződést írt alá, amelyek értelmében Ukrajna légvédelmi felszereléseket kap – írja a Sky News.

Ez a szerződés járművekre szerelt drónelhárító rendszerekre irányul, amelyeket Ukrajna az orosz drónok észlelésére, nyomon követésére, megsemmisítésére és megzavarására használhat. 

A személyzet nélküli légi rendszerek tág kategória, amely magában foglalja az elektronikus hadviselést, az irányító tüzérséget és az éjszakai műveleti berendezéseket.

Az alkuk által biztosított berendezések közül példaként említhetjük a CORTEX Typhon rendszert, amelyet akár két felhasználó is működtethet. Gyorsan telepíthető és egy pillanat alatt átállítható.

Jens Stoltenberg NATO-vezető szerint a szövetség nem észlelt semmilyen változást Oroszország nukleáris erőiben, és nem látott okot arra, hogy felülvizsgálja saját felállását – írja a Sky News.

„Nem láttunk olyan változást a nukleáris erőikben, amely arra késztetne minket, hogy megváltoztassuk az erőinket és azok elrendezését. Eddig nem láttunk semmit, ami ezt a mi részünkről megkövetelné” – mondta Jens Stoltenberg egy norvégiai konferencián.

Márciusban bírálta Vlagyimir Putyint a veszélyesnek és felelőtlennek nevezett nukleáris retorikája miatt, egy nappal azután, hogy az orosz elnök közölte, taktikai atomfegyverek telepítését tervezi Belaruszban.

Putyin a lépést ahhoz hasonlította, mintha az Egyesült Államok Európában állomásoztatná fegyvereit.

Májusban azonban Avril Haines, az amerikai hírszerzés vezetője azt mondta, „nagyon valószínűtlen”, hogy Oroszország bevetné nukleáris fegyvereit.

Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti nukleáris feszültségek a háború kezdete óta fokozódtak, és Putyin többször is figyelmeztetett,

Oroszország kész bevetni nukleáris arzenálját, ha szükséges, hogy megvédje területi integritását.

Februárban azt is bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az új START-szerződésben, az Egyesült Államokkal kötött utolsó fennmaradt nukleáris fegyverkezési paktumban, amely korlátozza a mindkét fél által bevethető stratégiai robbanófejek számát.

German Galucsenko ukrán energiaügyi miniszter azt mondta, Kijev nem ül le tárgyalni az oroszokkal arról, hogy meghosszabbítják-e azt az ötéves szerződést, amelynek értelmében orosz gáz érkezik Ukrajnán keresztül Európába.

A The Guardian szerint a miniszter azt mondta, jó esély van rá, hogy Európában egyáltalán nem lesz igény az orosz gázra 2025 elejétől kezdve, amikor a szerződés lejár. Véleménye szerint ez már a jövő évre (vagyis a mostani tél után) kiderülhet. 

Oroszország az utóbbi időben jelezte, hajlandóak lennének meghosszabbítani az ötéves szerződést, ha az európai országok továbbra is igényt tartanának az orosz gázra. 

Az orosz védelmi minisztérium szerint erői sikerrel jártak egy offenzívával az ukrajnai Donyecki területen – írja a Sky News. A RIA állami hírügynökség idézte a minisztériumot, amely szerint Ukrajna négy Stryker páncélozott járművet veszített.

Ez az első alkalom, hogy Oroszország azt állítja,

Oroszország 3 millió rubelre (mintegy 11,5 millió forint) bírságolta a Google-t, mert az ukrajnai háborúról szóló, általa hamisnak ítélt információkat hagyott fent – számolt be az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ.

Moszkva számos honlapot vizsgált, amiért nem törölték az általa illegálisnak ítélt tartalmakat. Kedden a Redditre is bírságot (2 millió rubel, átszámítva több mint 7,5 millió forintot) szabott ki – írja a Sky News.

Kijev „szisztematikus” erőfeszítéseket tesz az Afrikával való kapcsolatainak „újjáélesztésére” – mondta szerdán az AFP francia hírügynökségnek az ukrán diplomácia vezetője, aki azzal vádolta Moszkvát, hogy „kényszerítéssel, korrupcióval és félelemkeltéssel” igyekszik fenntartani befolyását a kontinensen.

Az MTI szemléje szerint Dmitro Kuleba nyilatkozatában kiemelte, hogy „sok év veszett kárba, de mi egy ukrán–afrikai reneszánszot fogunk előmozdítani, újjáélesztjük ezeket a kapcsolatokat”. Mint fogalmazott, „ennek a kontinensnek szisztematikus, hosszú távú munkára van szüksége”.

Az ukrajnai háború kezdete óta Kuleba háromszor járt Afrikában, hogy megkísérelje megnyerni az afrikai államok támogatását Moszkva befolyásával szemben. Júniusban egy afrikai államfőkből álló küldöttség is ellátogatott Kijevbe Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök vezetésével, és közvetítést ajánlott a háborúban álló felek között – amit Ukrajna elutasított –, mielőtt Moszkvába utazott volna.

Miközben a legtöbb afrikai ország még mindig „semlegességét” mutatja a konfliktussal kapcsolatban, „az orosz pozíciók lassú eróziója zajlik Afrikában” – hangsúlyozta a miniszter, aki Kijev új partnerei között említette Libériát, Kenyát, Ghánát, Elefántcsontpartot, Mozambikot, Ruandát és Egyenlítői-Guineát a kontinensen.

A mi stratégiánk nem az, hogy Oroszország helyébe lépjünk, hanem hogy kiszabadítsuk Afrikát Oroszország szorításából

– tette hozzá.

A Haber Global török tévécsatorna a török védelmi minisztériumra hivatkozva közölte: Törökország hajlandó átengedni a Boszporuszon és a Dardanellákon az Ukrajnából érkező, gabonát szállító kereskedőhajókat – írja az orosz TASZSZ hírügynökség.

A minap a hongkongi zászló alatt hajózó Joseph Schulte nevű hajó elindult Odesszából, amelyet több hete blokád alatt tartanak az oroszok. A hivatalos adatok szerint a hajó a törökországi Ambarli kikötője felé tart, és várhatóan még csütörtökön célba ér.

Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki Facebook-posztjában beszélt arról, hogy itt az ideje érvényt szerezni az ENSZ Alapokmányának és az abban megfogalmazott céloknak.

A külügyminiszter elmondta, fontos minden olyan kezdeményezés, amely megerősíti az Alapokmányt, és „a háborúk megelőzésére irányuló diplomáciai erőfeszítések támogatását tűzi ki célul”.

Hozzátette, csütörtökön telefonon egyeztetett Türkmenisztán külügyminiszterével, Rashid Meredovval, akinek megerősítette, Magyarország támogatja ezen gondolatmeneten alapuló javaslatát az ENSZ Globális Biztonsági Stratégiája felé.

Mert mi támogatunk mindent, ami végre békét hozhat a világ bármely pontján, kiváltképp a szomszédunkban

– írta Szijjártó Péter.

Ma este érkezik Isztambulba az a megrakott konténerszállító hajó, amely több mint egyéves veszteglés után végre elhagyta az ukrajnai Odessza kikötőjét – írja a Sky News.

A Joseph Schulte konténerszállító hajó a tegnapi indulás után jelenleg román vizeken tartózkodik. A hongkongi zászló alatt közlekedő hajó egy ideiglenes folyosón haladt a Fekete-tengeren.

A hajó Oroszország 2022. februári inváziója óta a kikötőben rekedt, és ez volt az első hajó, amely elhagyta Odesszát azóta, hogy Oroszország a múlt hónapban kilépett az Ukrajnával kötött, ENSZ által közvetített gabonamegállapodásból.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda éjjel videóüzenetében kijelentette, Ukrajna jelentősen megnöveli dróngyártását.

Az államfő beszédében hangsúlyozta a drónok fontosságát országa védelmében az orosz támadással szemben.

A drónok a szemünk és a pajzsunk a frontvonalon. A drónok garanciát jelentenek, hogy nem kell embereknek az életükkel fizetniük, amikor drónok is bevethetők

– hangsúlyozta az elnök, aki egyben a nemzetközi partnerek drónszállításainak fontosságát is kiemelte.

„Minden harcoló dandárban a harcosok először a drónokról, az elektronikus hadviselésről és a katonai légvédelemről kérdeznek” – mondta Zelenszkij, utalva a nemrég tett látogatásaira a fronton.

Az elmúlt hetekben Kijev több sikeres dróntámadást hajtott végre. Augusztus elején ukrán drónok csapást mértek a Fekete-tengeren az Olenegorszkij Gornyak orosz katonai hajóra, jelentős károkat okozva.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerda éjjel közölte: Ukrajna a következő hónapokban még biztosan nem tudja bevetni azokat az F–16-os vadászgépeket, amelyeket a nyugati országoktól kaphatnak meg a következő hónapokban.

Az már egyértelmű, hogy az ősszel és a télen nem fogjuk tudni használni az F–16-osokat Ukrajna védelmére. Nagy reményeink voltak ezekkel a gépekkel kapcsolatban, hogy a légvédelmünk részeivé válnak, és megvédenek minket az orosz rakétákkal és drónokkal végrehajtott terrorizmustól

– mondta a szóvivő a The Guardian beszámolója szerint.

Korábbi sajtóhírek szerint az ukrán pilóták kiképzése még augusztusban megkezdődik az F–16-osokra. A Fehér Ház legutóbbi közlése szerint jelenleg azon dolgoznak, hogy mielőbb kezdetét vegye a kiképzés.

Azzal kapcsolatban viszont még nem lett kijelölve konkrét dátum, hogy Ukrajna mikor kaphatja meg a gépeket (és az sem egyértelmű, hogy egyáltalán hány darabot kapnának belőlük). Ráadásul a The Washington Post nemrég arról értesült, hogy a pilóták többségének harci kiképzése csak 2024. januárban kezdődik meg, addig ugyanis angol nyelven kell elsajátítaniuk a gépek kezeléséhez szükséges háttérismereteket.