Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal zárul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Hatalmas veszteséget szenvedett Oroszország.
• Lezuhant egy FSZB-helikopter Oroszországban.
• Erdogan még az ENSZ-közgyűlés kezdete előtt találkozna Putyinnal.
• Vlagyimir Putyin először hagyja el Oroszországot az elfogatóparancs óta.
• „Az orosz védelem repedezik, az első patkányok menekülnek a süllyedő hajóról.”
• Jelentős gázlelőhelyre bukkantak Ukrajnában.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Oroszország továbbra is elit csapatokat telepít a frontvonal gyenge területeire, a jövőbeli támadó műveletek rovására – állítják katonai elemzők.

A 76-os gárdista légi támadó (VDV) a második elit hadosztály, amelyet a Zaporizzsjai régió „kritikus szektorainak” megerősítésére küldtek, miután Ukrajna közölte, hogy visszafoglalta Robotine falut – állítja az amerikai hadtudományi intézet (ISW).

Az egyre gyakoribb bevetésük mind a támadó, mind a védelmi műveletekben „valószínűleg degradálta” az orosz elit gyalogságot – írta az ISW jelentésében.

Ezeknek az erőknek a degradációja valószínűleg gyengíti Oroszország képességét a komplex védelmi műveletek fenntartására, és szinte biztosan megzavar minden olyan orosz szándékot, amely a támadó műveletek újraindítására irányul, amelyek túlnyomórészt a viszonylag elit gyalogságra támaszkodtak

– tették hozzá.

A viszonylag elit egységeket korábban átcsoportosították a Herszon régióból az ukrán ellentámadás elleni védekezésre Bahmutba, ami egy újabb példa arra, hogy Oroszország a tapasztalt katonákra támaszkodik – számolt be a Sky News.

1433 embert evakuáltak a kelet-ukrajnai Kupjanszk városából, mivel Oroszország másodszor is megpróbálja elfoglalni a várost – jelentették helyi hírforrások.

Az evakuálások augusztus 9. óta tartanak, de „a támadások intenzitása ellenére nem mindenki áll készen a távozásra” – mondta Roman Szemenuha, Harkiv megye kormányzóhelyettese a Sky News beszámolója szerint.

Oroszország 2022 februárjában foglalta el a Harkiv északkeleti részén fekvő Kupjanszkot, de aztán az ukrán erők a következő szeptemberben felszabadították a települést.

A város másodszori elvesztése minden bizonnyal jelentősen rombolná az ukránok harci morálját. A városban a háború előtt mintegy 27 ezer ember élt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta posztjáról Jevhen Borzilovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kárpátalja megyei vezetőjét – derült ki kedden az államfő honlapján közzétett rendeletből, amelyet az MTI idézett.

Borzilov a mukachevo.net kárpátaljai hírportál szerint 2022 júliusa óta vezette a részleget. Ezt megelőzően, 2019-től az SZBU Poltava megyei részlegét irányította, azelőtt pedig a biztonsági szolgálat kémelhárítási osztályának helyettes vezetője volt.

Zelenszkij hétfőn már hajtott végre személycseréket az SZBU-nál: felmentette Olekszandr Pokladot a biztonsági szolgálat kémelhárítási osztályának vezetői posztjáról, és kinevezte őt az SZBU vezetőhelyettesévé – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Másik rendeletével Olekszandr Pelint nevezte ki a zaporizzsjai régió biztonsági szolgálatának élére. Ez a poszt 2023. március 6. óta betöltetlen volt, miután az elnök menesztette Borisz Bezrukijt a tisztségből.

Az ukrán fegyveres erők katonái felhúzták az ukrán zászlót a Dnyeper folyó bal partján, a Herszoni területen, a szürke zónává vált Dachi falu épületeinél – írja az Ukrajinszka Pravda.

A katonák észrevettek egy zászlórudat a Sljacsovik kertészeti szövetkezet területén lévő egyik épületen, és úgy döntöttek, hogy felhúzzák rá a zászlót az ukrán himnusz kíséretében.

A beszámolók szerint világossá akarták tenni az orosz megszállók számára, hogy ukrán földre törtek be, amelyet végül fel fognak szabadítani a megszállók alól.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden telefonbeszélgetést folytatott Fumio Kisida japán miniszterelnökkel. Az államfő megköszönte Japánnak az átfogó segítséget, különösen az ukrán „békeformula” támogatását.

Zelenszkij egyúttal meghívta Japánt, hogy vegyen részt a globális békecsúcs előkészítésében.

Nagyra értékeljük a G7-ek Ukrajna biztonsági garanciáiról szóló nyilatkozatát, amelyet a japán elnökség alatt fogadtak el. Itt az ideje, hogy e nyilatkozat keretében releváns kétoldalú megállapodásokat kössünk. Készek vagyunk a lehető leghamarabb megkezdeni ezt a tárgyalási folyamatot Japánnal

– írta a X-en Zelenszkij. 

Az ukrán elnök beszámolt a japán miniszterelnöknek Ukrajna azon erőfeszítéseiről, amelyek a gabonafolyosó kiterjesztésére irányulnak, különösen az alternatív útvonalak létrehozásával kapcsolatos fejleményekről.

Megvitattuk továbbá a jövő év elején Japánban megrendezendő, Ukrajna helyreállításáról szóló konferencia előkészületeit, és összehangoltuk lépéseinket a fontos nemzetközi jogi események előestéjén

– zárta bejegyzését az ukrán elnök.

Az ukrán haderő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy M113 páncélozott járműveket kapnak az amerikai Bradley Infantry Fighter Vehicles (IFV) helyett, amelyekre korábban már megkapták a kiképzést – írja a brit média jelentése alapján a Sputnik Globe.

A probléma elsősorban az ukrán fegyveres erők 32. dandárját érinti, amely jelenleg a Kupjanszki régióban tevékenykedik.

A katonák szóvá tették, hogy Bradley-k működtetésére képezték ki őket, erre a vietnámi háború idején használatos M113-asokat kapják – írja a jelentés.

Meghalt egy ukrán civil kedd reggel Kupjanszk városában egy orosz támadás következtében – közölték ukrán tisztviselők. A város körülbelül 100 kilométerre fekszik Harkivtól a Sky News híradása szerint.

A 45 éves férfi egy sztrájkoló húsfeldolgozó üzemet őrzött, amikor eltalálta őt egy bomba. A főügyészség tájékoztatása szerint a támadásban egy 67 éves férfi is megsérült.

Az ukrán támadások miatt az orosz pilótáknak nehezebbé vált Moszkva körül repülni – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A The Moscow Times szerint az ukrán drónok növekvő támadásai következtében a moszkvai régióban elkezdték zavarni a GPS-jelet, és most a pilóták kénytelenek új utakat találni a navigációra a repülések során. 

Megjegyzik, hogy május óta a repülőgépek több mint 10 százaléka jelentett navigációs problémákat.

Most megpróbálnak olyan technikai megoldást kidolgozni, amely lehetővé teszi a repülőgépek számára a navigációs rendszerek használatát, és nem zavarja a légvédelmi erőket. Az egyik lehetőségként a mobiltelefon-tornyok használatát javasolják

– olvasható a jelentésben.

Vadim Szkibickij, Ukrajna fő katonai hírszerzési igazgatóságának képviselője az Ukrinform ukrán nemzeti hírügynökség jelentése szerint azt mondta, hogy Oroszország 1300 Shahed drónt akar gyártani 2023 végéig – közölte az al-Dzsazíra.

Elmondása szerint az Orosz Föderáció megkezdte a pilóta nélküli légi járművek erőteljes gyártásának megalapozását a területén.

Az oroszok mind a külföldi, mind a hazai gyártású alkatrészeket felhasználhatják. Ugyanakkor valójában ma még nem képesek ilyen mennyiségű UAV-t gyártani

– mondta Szkibicszkij.

A német főügyészség közölte, hogy elfogatóparancsot adott ki egy német–orosz állampolgár ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy Oroszország által használt alkatrészeket exportált, többek között drónok gyártásához.

A gyanúsítottat azzal vádolják, hogy megsértette az Európai Unió Moszkvával szemben 2014-ben, a Krím félsziget Oroszország általi annektálása után bevezetett szankciókat, valamint az Ukrajna tavalyi orosz megszállása után bevezetett szigorúbb szankciókat – írja az al Dzsazíra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tiszteleg az országért harcolva elhunyt ukránok előtt.

Minden év augusztus 29-én tisztelgünk azon ukránok emléke előtt, akik életüket adták hazánk védelmében

– mondta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett nyilatkozatában.

Legyen áldott minden harcosunk emléke!

– tette hozzá.

Sikeres tesztrepülést hajtott végre egy orosz SJ100-as repülőgép, amelyhez már nem használtak importált alkatrészeket a nemzetközi embargó miatt – közölte az MTI Gyenyisz Manturov orosz ipari miniszter hivatalának közleményét.

A minisztérium közlése szerint a repülő mintegy 40 rendszerét és alkatrészét cserélték ki orosz gyártmányra. A Komszomolszk na Amuréban működő PJSC Jakovlev által gyártott SJ100-as gép csaknem egyórás próbaútján elérte a 3000 méteres magasságot és az óránként 343 kilométeres sebességet.

A közleményben kiemelték, hogy a tesztrepülés sikeres volt, mivel a gép minden rendszere működött, stabil és irányítható volt a levegőben.

Kisida Fumio japán kormányfő kedden azt mondta Volodimir Zelenszkijnek, hogy Japán továbbra is támogatja Ukrajnát – írja a The Guardian.

Kisida azt mondta újságíróknak, hogy az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben elítélte Oroszország folyamatos támadásait Ukrajna ellen.

Kisida jelezte, segíteni akar Ukrajnának, mert kormánya attól tart, hogy az orosz győzelem arra bátorítaná Kínát, hogy megtámadja Tajvant, amivel regionális háborúba keverné országát.

Ukrajna sajnálatos megjegyzésnek nevezte Ferenc pápa kijelentését, mely szerint a hajdani orosz cárok példaként állhatnak az orosz fiatalok előtt. A pápa élő videóban beszélt a katolikus orosz fiataloknak pénteken – írta a Sky News.

„Ne felejtsétek el örökségeiteket. Ti vagytok a nagy múltú Oroszország örökösei, a szentek, királyok országának, Nagy Péter, II. Katalin országának birtokosai, amely hatalmas kulturális örökséget adott a világnak – mondta Ferenc pápa. – Ti vagytok a nagy anyaország, Oroszország örökösei. Előre nézzetek!”

Ukrajna élesen bírálta a pápa szavait. Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivő közölte,„pontosan az ilyen imperialista propagandával, a »nagy Oroszország« megmentésének szükségességével indokolja a Kreml azt, hogy ukránok ezreit gyilkolja le”. Hozzátette, „mélységesen sajnálatos, hogy a pápa tudatosan vagy tudatlanul dicsőíti Oroszország nagyhatalmi pozícióját, ami lényegében hozzájárul az orosz agresszivitáshoz”.

A The Wall Street Journal értesülései szerint Joe Biden kormánya és európai szövetségesei hosszú távú katonai segítséget terveznek Ukrajnának. 

Ezzel igyekeznek biztosítani, hogy Oroszország ne tudjon győzni a csatatéren, és meggyőzni a Kremlt arról, hogy a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás nem inog meg.

A hírportál szerint azonban a fegyverhiány és a belpolitikai nyomás akadályozza ezeket az erőfeszítéseket.

Az ukrán csapatok mélyebben nyomultak be az orosz védelmi vonalakba a délkelet-ukrajnai Robotine közelében, amelyet állításuk szerint hétfőn visszafoglaltak – adta hírül az MTI az ukrán hadsereg egyik szóvivőjének kijelentését.

Andrij Kovaljov az állami médiának úgy nyilatkozott: „Az ukrán erők sikereket könyvelhettek el Novodanilivka és Verbove irányában, két településnél a zaporizzsjai területen.” Hozzátette, a csapatok megtartják az elfoglalt területet, és támadják az orosz tüzérséget.

Az ukrán hadsereg június óta nagyon heves ellentámadást folytat az orosz megszállás alatt álló területeken keleten és délen.

Dél-Korea 2024-ben 312 millió fontot, vagyis csaknem 140 milliárd forintnyi pénzügyi támogatást küld Ukrajnának – írta a Sky News. 

A támogatást főként humanitárius segélyre és újjáépítésre szánják.