Ez a poszt a következő Percről percre része:
Volt hírszerző: Minden készen áll Volodimir Zelenszkij kiiktatására
-
Az háború kezdete óta több mint 19 millió hrivnyát költöttek el az orosz megszállás alatt álló területek az Ukrán Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint – írja az Ekonomijszka Pravda.
A megszállás alatt álló területek listáját a Reintegrációs Minisztérium hagyja jóvá, augusztus elsejétől 126-ot tartanak számon Ukrajnában. A terület forrásait a katonai igazgatások használhatják fel.
A területek a legtöbbet oktatásra, a legkevesebbet egészségügye költötték el. A pénzügyminisztérium kijelentése alapján Ukrajnában a háború idején speciális üzemmódban történik.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal zárul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:- Eddig nem ismert részletek derültek ki Prigozsin temetéséről.
- Volt hírszerző: Minden készen áll Volodimir Zelenszkij kiiktatására.
- Megvetette a lábát Ukrajnában a világ egyik legnagyobb fegyvergyártója.
- 700 kilométerre lévőcélpontokat is tudnak támadni az ukránok.
- Kemény feltételeket szabott a NATO az ukrán csatlakozással kapcsolatban.
- Erőteljesfelhívást intézett a megszállt területen élőkhöz Ukrajna.
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
-
Jens Stoltenberg 2024 októberében távozik posztjáról – írja Sky News. Úgy volt, hogy idén lemond, de a háború miatt a szövetség további 12 hónappal meghosszabbította a megbízatását, hogy a tapasztalt vezető összesen 10 évig maradjon az élén.
Arra a kérdésre, hogy az idei év valóban az utolsó hosszabbítás-e, a volt norvég miniszterelnök azt mondta, hogy igen.
Kiváltság a NATO főtitkáraként szolgálni, és rendkívül sokat jelent, különösen most, amikor Európában háború dúl
– mondta a 64 éves politikus.
Szükségünk van arra, hogy Európa és Észak-Amerika összefogjon, és főtitkárként segíteni ezt valóban nagy kiváltság volt
– tette hozzá.
-
Moszkva azt állítja, hogy egy ukrán drónt lőttek le egy dél-oroszországi régió felett – írja a Sky News.
A területet az elmúlt hónapokban többször is érték dróncsapások.
A Sky News tudósítása szerint az Oroszországba mélyen benyúló ukrán drónok nyilvánvalóan részei Kijev azon törekvésének, hogy belpolitikai és katonai szempontból is nyomást gyakoroljon a Kremlre.
-
Két Mi–8-as ukrán katonai helikopter bevetés közben, a Kramatorszk régióban lezuhant. A fedélzetükön hat katona tartózkodott, mindannyian meghaltak – adta hírül az MTI az Ukrán Állami Nyomozó Iroda közleménye alapján.
A közleményben kiemelték, hogy a továbbiakban nagyobb figyelmet fordítanak a helikopterek állapotára és repülésre való felkészítésére.
-
Oroszország továbbra sem lát új garanciákat a fekete-tengeri gabonaegyezmény helyreállításához – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török hivatali partnerével, Hakan Fidannal csütörtökön Moszkvában tartott megbeszélését követően.
Közös ajtótájékoztatójukon Lavrov azt hangoztatta, hogy „a Nyugat zavarja az orosz gabona és műtrágyák fokozott exportját akadályozó problémák megoldását”. „Az ENSZ-illetékesek nem tudnak mit tenni, [...], és egyelőre minden az ígéretek szintjén marad” – tette hozzá.
Felidézte azt is, hogy a BRICS országcsoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) minapi csúcstalálkozóján volt alkalma szót váltania António Guterres ENSZ-főtitkárral a gabonamegállapodással kapcsolatos új javaslatairól.
Mint mondta, Guterres kezdeményezése továbbra sem tartalmazott garanciákat, csak ígéreteket, hogy „jobban és gyorsabban fognak igyekezni”.
Csak megerősíthetem, hogy amennyiben nem pusztán ígéretek, hanem kézzelfogható eredményekkel járó garanciák lesznek, amelyek akár már holnap is életbe léphetnek, akkor már egyenesen holnaptól teljes körűen folytatódhat e csomag végrehajtása
– fűzte hozzá Lavrov.
-
A TASZSZ orosz állami híroldal egyik cikke szerint Ukrajna megpróbálta lejáratni az Orosz Föderáció fegyveres erőit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) misszió megfigyelőinek váltásakor a Zaporizzsjai Atomerőműnél (ZNPP).
A provokáció ellenére az orosz katonák biztosították a NAÜ-misszió megfigyelőinek biztonságos váltását
– közölte az orosz védelmi minisztérium.
-
Bár nincs közvetlen jele újabb támadásnak Kijev ellen, Oroszország a 2022 februári invázió első szakaszában megpróbálta elfoglalni a várost, és rendszeresen lövi rakétákkal a lakosokat – írja a Sky News.
Kijev az ellenség első számú kiemelt célpontja, és az is marad
– mondta Szerhij Popko, a katonai közigazgatás vezetője.
Kijev polgármestere 17,2 millió fontot különített el a főváros megerősítésére. A polgármester azt is elmondta, hogy a város költségvetéséből 6,4 millió fontot különít el az ukrán fegyveres erők szükségleteire.
-
Az háború kezdete óta több mint 19 millió hrivnyát költöttek el az orosz megszállás alatt álló területek az Ukrán Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint – írja az Ekonomijszka Pravda.
A megszállás alatt álló területek listáját a Reintegrációs Minisztérium hagyja jóvá, augusztus elsejétől 126-ot tartanak számon Ukrajnában. A terület forrásait a katonai igazgatások használhatják fel.
A területek a legtöbbet oktatásra, a legkevesebbet egészségügye költötték el. A pénzügyminisztérium kijelentése alapján Ukrajnában a háború idején speciális üzemmódban történik.
-
Az ukrán hatóságok felszólították a megszállt területeken élő polgárokat, hogy ne szavazzanak az oroszok által kinevezett tisztviselők által tervezett közelgő választásokon, és hozzátették, hogy ha lehetséges, „hagyják el a régiót” − írta meg a CNN.
Az oroszok megkezdték az ideiglenesen megszállt területeken a legitimitással nem rendelkező helyi tanácsok és törvényhozó testületek választásait
− közölte csütörtökön az ukrán Nemzeti Ellenállás Központja (NRC) nevű hivatalos ügynökség.
A megszálló hatóságok „előrehozott szavazást” terveztek a Donyecki és a Zaporizzsjai régióban szeptember 8-ig az emberek otthonában − tette hozzá az NRC. Herszonban és Luhanszkban szeptember 2-án kezdődik a szavazás.
Arra kérjük az ukránokat, hogy ne nyissák ki ajtóikat a megszállók előtt, és ha lehetséges, hagyják el a régiót vagy az otthonukat a „korai szavazás” idejére.
-
„Ukrajna akkor csatlakozhat a NATO-hoz, ha az Oroszország elleni ellenségeskedések véget érnek, határai stabilak, és hozzá tud majd járulni a szövetség biztonságához” – jelentette ki Jakub Landovsky cseh NATO-képviselő az Unian híradása szerint.
A cseh NATO-képviselő szerint a történelmi precedensek azt mutatják, hogy a tagsághoz nem feltétlenül szükséges a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás, de Ukrajnának kell majd döntenie, ha a háború véget ér.
A nyílt instabilitásnak és ellenségeskedésnek véget kell vetni. De végső soron az egyetlen felelős fél, aki választ ad arra a kérdésre, hogy hol legyen a határ, az Ukrajna. Ezt kívülről senki sem kommentálhatja
– tette hozzá.
Megismételte a NATO-vezetők azon véleményét is, más országok nem dönthetnek Ukrajna helyett arról, hogy miként lehet véget vetni az Oroszországgal vívott háborúnak.
Az egyetlen, aki ezekről a dolgokról gondolkodhat vagy beszélhet, az maga Ukrajna
– mondta a cseh politikus.
Jakub Landovsky bizakodását fejezte ki abban a tekintetben is, hogy Magyarország és Törökország, a két utolsó állam, amelyek elutasítják a NATO Svédországgal való bővítésének jóváhagyását, a következő hónapokban beleegyeznek ebbe. Véleménye szerint azonban a folyamathoz több időre van szükség a diplomáciát és a konszenzus kialakítását illetően.
-
Dmitro Kuleba külügyminiszter arra kérte az EU tagállamait, erősítsék meg az ukrán légvédelmi rendszert a kikötői infrastruktúra védelme érdekében. Az ukrán külügyminiszter ugyanis meg van győződve arról, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója
szinte az utolsó esély lesz a fekete-tengeri gabonakezdeményezés visszaállítására, amelynek célja az ukrán gabona szállítása az afrikai és ázsiai országokba.
Az Unian tudósítójának jelentése szerint Kuleba ezt az Európai Unió tagállamai külügyminisztereinek informális találkozóján mondott nyitóbeszédében mondta, amely a spanyolországi Toledo városában zajlik.
Az ukrán külügyminiszter megjegyezte, „a szeptember nagyon fontos hónap lesz a Gabona Kezdeményezés és a Formula for Peace számára.
Tudjuk, hogy lesz egy találkozó Erdogan és Putyin elnök között. Ez tulajdonképpen szinte az utolsó alkalom lesz arra, hogy kiderüljön, Oroszország visszatér-e a fekete-tengeri gabonakezdeményezéshez
– mondta Kuleba.
A miniszter elmondta, ezzel párhuzamosan Ukrajna egy alternatív tengeri útvonalat fejleszt, ahol a hajók az ukrán kikötőkből kilépve szinte azonnal Románia felségvizeire lépnek. Két hajó már áthaladt ezen a folyosón.
Ezért kérjük, fontolják meg, hogyan tudnak segíteni ennek a gabonafolyosónak a biztosításában, amikor a hajók ukrán felségvizeken tartózkodnak
– magyarázta Kuleba.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte annak fontosságát, hogy Ukrajnát légvédelmi rendszerekkel lássák el.
-
Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökeként töltött utolsó napján azt mondta, hogy Oroszország mindent megtett, de kudarcot vallott, amikor megpróbálta megakadályozni a tanács munkáját – írja a CNN.
Ez nem az a fajta viselkedés, amelyet bármelyikünk elvárna a tanács állandó tagjától
– mondta.
Elmondta, hogy a szeptember közepén tartandó General Assembly High-level Week rendezvényen intenzív nyomás vár Oroszországra, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.
-
Ukrajna vádjai, miszerint Oroszország állítólag szándékosan éhínségveszélyt okoz Afrikában, hogy újabb migrációs hullámokat idézzen elő, alaptalanok – jelentette ki Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője.
A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint Peszkov úgy fogalmazott, hogy „ezek a vádak teljesen alaptalanok, tévesek, és ez a valóság szándékos elferdítése”. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az afrikai gabona- és élelmiszerhiánynak semmi köze Oroszországhoz.
Éppen ellenkezőleg, Oroszország nagyon-nagyon felelősségteljes álláspontot képvisel ezen a területen. Oroszország, mint tudják, annak ellenére, hogy nem teljesítette az ezzel kapcsolatos kötelezettségeit, többször meghosszabbította az úgynevezett gabonaalkut
– fogalmazott.
Peszkov hozzátette, hogy amint azt az Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón is bejelentették, Oroszország ingyenes gabonaszállítmányokat küld az afrikai kontinens legszegényebb országaiba.
„Oroszország továbbra is folytatja a gabonakereskedelmet, és felelős, nagyon komoly beszállító, annak ellenére, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok jelentős nehézségeket okozott neki, amelyek a beszállítóinkra vonatkozó törvénytelen korlátozásokkal kapcsolatosak” – mutatott rá az elnöki szóvivő.
-
Igor Girkin, egy orosz ultranacionalista, aki a következő választásokon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szállhat szembe, túl kedvesnek nevezte az elnököt – írja a Sky News.
Girkin, aki előzetes letartóztatásban várja a szélsőségességre való felbujtás vádjával indított tárgyalást, azt mondta, hogy Putyin rendkívül hiszékeny, és hogy ő jobb vezető lenne. Egy Telegram-posztban téves ítélőképességgel is megvádolta az orosz elnököt.
Putyint az orránál fogva vezeti Ukrajna, a Nyugat, valamint Oroszország biztonsági szervei és védelmi ipara
– nyilatkozta Girkin.
Én közel sem vagyok ilyen kedves, amit a gyakorlatban is be fogok tudni bizonyítani
– tette hozzá, bár nem tűnik valószínűnek, hogy ő lesz az ellenjelölt. Amennyiben elítélik, az orosz törvények megtiltanák neki, hogy jelöltesse magát.
-
A Wagner-csoport neonáci társalapítójának szigorúan őrzött temetését csütörtökön tartották − közölte a Sky News.
Dimitrij Utkin abban a repülőgép-szerencsétlenségben hunyt el, amelyben Jevgenyij Prigozsin is meghalt, és a Moszkva külvárosában lévő Mitiszhcsi temetőben temették el.
A Wagner-zsoldoscsoport társalapítójának és katonai parancsnokának, Dmitrij Utkinnak a sírja 2023. augusztus 31-énFotó: Stringer / ReutersA „Vigyázat, hírek” Telegram-csatorna szerint a Wagnerhez kötődő szélsőjobboldali Rusics milícia tagjai egy busszal érkeztek, hogy leróják kegyeletüket. Utkin a katonai hírszerzés egykori tisztje volt, akinek hívójele, a Wagner adta a zsoldoscsapat nevét.
Egy forrás a Reutersnek elmondta, hogy a júniusi puccs idején ő volt a Wagner-lázadók fegyveres konvojának vezetője.
-
Az ukrán Stratégiai Ipari Minisztérium az ukrán gyártmányú nagy hatótávolságú fegyverek sikeres bevetéséről számolt be: a tárca állítása szerint az ukrán hadseregnek sikerült eltalálni egy 700 kilométerre lévő célpontot – írja az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az ukrán fegyverek sikeres bevetéséről egy konferenciahíváson tájékoztatták.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Friedrich Merz a Bild am Sonntagnak adott interjúban kijelentette, hogy nagy hatótávolságú, német Taurus rakétákat is kellene Ukrajnának adni, mert tart tőle, hogy Németország túl keveset tesz Ukrajnáért – írja az Eurointegration.
A CDU vezetője szerint ugyanakkor a Taurusokat úgy kellene korlátozni, hogy csak Ukrajna területének védelmére lehessen őket használni.
-
„Búcsúzzunk el attól a figurától, aki felelős az ukrán földek sugárfertőzöttségéért azáltal, hogy szegényített urániumot tartalmazó lövedékeket szállított a kijevi rezsimnek” − közölte a Telegramon Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Zaharova a Komszomolszkaja Pravda című lapban megjelent saját cikkére hivatkozott, amelyben azt állította, hogy Nagy-Britannia Wallace irányításával szegényített uránnal töltött páncéltörő lőszereket adott át Ukrajnának − közölte a Sky News.
Az ukrán oldalon Olekszij Reznyikov, távozó védelmi miniszter megköszönte „barátjának és kollégájának a támogatást”.
Az ő tekintélye más országokat is arra ösztönzött, hogy csatlakozzanak Ukrajna megsegítéséhez
− írta az X-en (korábban Twitter).
Zaharova kijelentéséről fontos megjegyeznünk, hogy a szegényített urán nem okoz radioaktív sugárzási veszélyt. A szegényített urán az atomfegyverekhez szükséges urándúsítás mellékterméke, amelyben a hasadóanyagként használható 235-ös izotóp aránya a természetes uránban előforduló aránynál is kisebb.
Azért használják lövedékek köpenyében, mert rendkívül nagy (az ólomnál 67 százalékkal nagyobb) a sűrűsége, és mivel ilyen kemény, könnyebben átüti a páncélt, röppályája pedig egyenesebb.
-
A rendőrök bukósisakot és golyóálló mellényt adnak a gyerekeknek, akiket evakuálnak a Dnyeper folyó partján lévő, a frontvonalon fekvő faluból − írta meg a Sky News.
Fotó: Stringer / ReutersMegkezdték a családok kimenekítését is Sztepnohirszkből, amely a déli fronton található, Zaporizsja városától mintegy 37 kilométerre.
Ukrajna ellentámadásának jelentős részét a térségben hajtja végre. Körülbelül 45 kilométerre keletre erői azt állítják, hogy visszafoglalták Robotine falut, miközben dél felé, Melitopol és az Azovi-tenger partja felé igyekeznek haladni.
-
Ukrán tisztviselők „sikerekről” számoltak be a déli ellentámadásban − közölte a Sky News.
Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes kevés további részletet közölt, csak annyit, hogy előrelépés történt „két délkeleti, Zaporizzsjai területen lévő falu, Novodanylivka és Novoprokopivka irányában”. Novoprokopivka Robotyinétől délre fekszik, Ukrajna szerint hétfőn felszabadították.
Ukrán katonák a Zaporizzsjai területen 2023. augusztus 31-énFotó: Oleksandr Ratushniak / ReutersKeleten Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka „pozitív dinamikáról” számolt be Bahmutban.
A közeli Kliscsivka, Kurdjumivka és Andrijivka falvakban súlyos harcok dúltak − mondta Maljar.
Az északkeleti fronton pedig „aktív” harcok folytak Liman városának közelében, ahol az orosz csapatok megpróbáltak előrenyomulni − tette hozzá.
-
Ukrajna sikeresen alkalmazta a saját gyártású, nagy hatótávolságú fegyvereket. Így az ukrán hadseregnek sikerült 700 kilométeres távolságból célba találnia. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számolt be a biztonsági erőkkel, katonákkal és tisztviselőkkel folytatott napi telefonos konferenciabeszélgetéskor – írja az Unian.
A Stratégiaügyi Minisztérium képviselői beszámoltak Zelenszkijnek saját fegyvergyártásukról. Az elnök szerint az ukrán hadseregnek sikerült bevetnie az ukrán nagy hatótávolságú fegyvereket, amelyek 700 kilométeres távolságban találtak el egy célpontot.
És természetesen a hírszerzés folyamatosan jelent ellenségeink katonai és politikai lépéseiről. Mindent ellenőrzés alatt tartunk. Folytatjuk a munkánkat
– hangsúlyozta az elnök.
-
Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint Oroszország továbbra is fenntartja katonai jelenlétét az Ukrajnával északon határos területeken.
„Az államhatárt fedező csapatok három csoportja a brjanszki, a kurszki és a belgorodi területeken azzal a céllal maradt a helyén, hogy visszatartsa csapatainkat” – közölte Maljar a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett nyilatkozatában.
Hozzátette, hogy bár az aktív ellenségeskedés és a heves harcok folytatódnak, az ukrán csapatok északon, keleten és délen is sikereket érnek el, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
-
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője a Reuters jelentése szerint a biztonságát fenyegető veszélyekről beszélt a halála előtti utolsó videóüzenetében.
Azoknak, akik arról vitatkoznak, hogy élek-e még vagy sem, hogyan vagyok: most éppen hétvége van, 2023 augusztusának második fele, Afrikában vagyok
– mondta Prigozsin egy most felbukkant videóban, amelyet a Szürke Zóna Telegram-csatorna tett közzé, amely a Wagner-csoporthoz kapcsolódik.
„Szóval azoknak, akik szeretnek arról beszélni, hogy el akarnak törölni engem, vagy a magánéletemről, hogy mennyit keresek, vagy bármi másról, azoknak üzenem, hogy minden rendben van" – tette hozzá egy kézlegyintéssel.
-
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a spanyolországi Toledóban tartott informális uniós külügyminiszteri találkozón kijelentette, az ország álláspontja változatlan, és Bécs nem fog fegyvereket szállítani és nem finanszíroz fegyvereket Ukrajnának.
Ez a mi semleges státuszunk
– mondta, ugyanakkor hozzátette, hogy Ausztria elítéli Oroszország akcióit.
Az EU azon terveit kommentálva, hogy a tagállamoktól további 20 milliárd dollárt szedjenek össze az Európai Békealap számára, Schallenberg azt mondta,
még meg kell vitatni, hogy valóban szükség van-e a pénzre, és hogyan fogják elkölteni
– fogalmazott.
-
Tayyip Erdogan török elnök szeptember 4-én az oroszországi Szocsiban találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, hogy a fekete-tengeri gabonaexportról tárgyaljanak – közölte két török forrás a Reuters hírügynökséggel.
A két vezető az ukrajnai háború következményeiről, valamint az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportját lehetővé tevő megállapodásról fog tárgyalni – mondta az egyik forrás.
A Törökország és az ENSZ által 2022-ben közvetített fekete-tengeri gabonaüzlet azután szűnt meg, hogy Oroszország júliusban visszalépett. Ankara azóta igyekszik meggyőzni Moszkvát, hogy térjen vissza a megállapodáshoz.
-
Olekszandr Kamisin ukrán stratégiai iparágakért felelős miniszter azt állítja, hogy a BAE Systems irodát nyitott Ukrajnában a NATO-szabványnak megfelelő L119-es 105 milliméteres kaliberű löveg gyártására.
Ukrajna kétségbeesetten igyekszik növelni fegyverarzenálját a drónoktól kezdve a lőszereken át a harckocsikig. Emellett a munkalehetőségek növelésére és a háború által tönkretett gazdaság stabilizálására is törekszik.
Júniusban egy ukrán miniszterhelyettes azt mondta a Reutersnek, Kijev tárgyalásokat folytat németországi, franciaországi, olaszországi és kelet-európai hadiipari vállalatokkal arról, hogy potenciálisan Ukrajnában gyártsanak fegyvereket.
-
Két ukrán „szabotőr” meghalt, ötöt pedig elfogtak egy brjanszki térségbe történt behatoláskor – közölte csütörtökön egy orosz tisztviselő a The Guardian beszámolója szerint.
Az Ukrajnával határos orosz régiók többször számoltak be a kijevi erők sorozatos ágyúzásáról és támadásairól, beleértve az időnkénti határátlépéseket is.
Alekszandr Bogomaz brjanszki kormányzó elmondta, hogy az ukrán különleges erők egy csoportja szerdán „terrorcselekmények sorozatát próbálta végrehajtani katonai és energetikai infrastrukturális létesítmények ellen”.
A Navlinszkij körzetben végrehajtott operatív és harci intézkedések közben két fegyverest likvidáltak, ötöt őrizetbe vettek, közülük hárman megsebesültek
– írta a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
-
Scott Ritter volt amerikai katonai hírszerző tiszt az MK.ru szerint egy interjúban beszélt arról, hogy véleménye szerint az ukrán hadsereg az ellentámadás kudarca után likvidálni fogja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Már minden készen áll arra, hogy kiiktassák
– mondta Ritter. Kifejtette, hogy az ellentámadás után az ukrán hadsereg fel fog lázadni, mert nem értik, miért kell ezt csinálniuk, végül pedig nem látnak majd más kiutat.
-
Benyújtotta lemondását csütörtökön Ben Wallace brit védelmi miniszter, aki már korábban közölte, hogy távozni kíván tisztségéből.
Ben WallaceFotó: Wiktor Szymanowicz / Future Publishing / Getty Images HungaryWallace korábban azt mondta, hogy azért hagyja ott a frontvonalbeli politikát, mert az megviselte a családját.
Wallace szerepet játszott Ukrajna támogatásában, többek között felügyelte a hadseregnek szánt fegyverek és járművek átadását. Védelmi miniszterként betöltött pozíciója, amikor Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában, megnövelte ismertségét.
Wallace hosszabb ideig töltötte be ezt a tisztséget, mint bármelyik konzervatív védelmi miniszter előtte, de a Sunday Timesnak úgy fogalmazott, tudatában van annak, hogy a munka milyen hatással volt a családjára.
-
Szeptember 2-re szervezi Viszlát, Nyár nevű programját a Vámos Segély Alapítvány Budapesten a Mogyoródi úti Sportpályán, amivel támogatni kívánja az ukrán menekült gyermekek iskolakezdését.
A programra több száz résztvevőt várnak
a 170 ukrán kisgyermeken kívül, akiknek a gyűjtést szervezik.
Az adományokból iskolakezdési csomagot vásárolnak a gyerekeknek, amihez több magánszemély, valamint Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló is hozzájárult.
A rendezvényen felszólal Vámos Tatjána, az alapítvány elnöke, valamint Grexa Liliána is.
-
Az ukrán hírszerzés (SZBU) azt állítja, hogy több ezer embert azonosított, akik részt vesznek a közelgő „hamis” választások szervezésében a megszállt régiókban – írja a Sky News.
A jövő hónapra tervezett választások segítenek Oroszországnak abban, hogy „legalizálja pártfogoltjait a megszálló hatóságokban” – állítja az SZBU.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat nagyszabású műveletet folytat az álválasztások szervezőinek leleplezésére Ukrajna ideiglenesen megszállt részén
– áll a közleményben. Az operatív intézkedések eredményeként az SZBU állítólag több mint 3500 kollaboránst azonosított, akik részt vettek az illegális szavazások szervezésében.
Nem világos, hogy a szolgálat mit fog kezdeni az információkkal, vagy hogy nyilvánosságra hozza-e az eddig összegyűjtött neveket.