2024. június 21. 15:00
Szlovákia 1
Ukrajna 2
Düsseldorf Arena II. forduló
2024. június 21. 18:00
Lengyelország
Ausztria
Olympiastadion II. forduló
2024. június 21. 21:00
Hollandia
Franciaország
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is.

  • Kijev drónnal támadta Oroszország területét, de azt a légvédelem megsemmisítette Belgorod felett – jelentette az orosz védelmi minisztérium.

    Szeptember 5-én moszkvai idő szerint 21:00 óra körül meghiúsult a kijevi rezsim azon kísérlete, hogy egy drónnal terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen

    – olvasható a közleményben. Hozzáteszik, a pilóta nélküli légi járművet a légvédelem megsemmisítette.

  • Németország vádat emelt egy hírszerző tiszt ellen, akit azzal gyanúsítanak, hog Oroszországnak kémkedett – írja a TASZSZ.

    A nyomozás adatai szerint megpróbált információkat átadni Oroszországnak a HIMARS MLRS és IRIS légvédelmi rendszerek ukrajnai pozícióiról.

    A német főügyészség vádat emelt a német hírszerzés munkatársa, Carsten L. ellen, akit még tavaly vettek őrizetbe az orosz titkosszolgálatokkal való együttműködés gyanújával, közvetítőjét,  Arthur E.-t hazaárulással vádolják.

    A tárgyalás titkos információk miatt várhatóan nagyrészt zárt ajtók mögött zajlik majd, a vádak egy része sem nyilvános.

  • Harminckét halálos áldozata volt a kahovkai gátrobbantásnak – derül ki az ukrán védelmi minisztérium keddi hivatalos jelentéséből. A súlyos incidens három hónapja történt.

    A beszámoló szerint a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének június 6-i megsemmisülése miatt,

    a halálos áldozatok mellett 28-an megsérültek, 39 embert pedig máig eltűntként tartanak nyilván.

    A Dnyeper (Dnyipro) folyó árvidékén, ahol hozzávetőleg 900 ezer ember él, nem bukkant fel a kolera – derül ki a jelentésből. Ihor Kuzin ukrán egészségügyiminiszter-helyettes szerint mindössze 22 fertőzöttet regisztráltak szennyezett víz miatt a Kijev ellenőrzése alatt álló területeken.

    Kijev Moszkvát vádolja az orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka településen lévő víztározó gátjának felrobbantásával. Oroszország tagadja Ukrajna vádját, és Kijev tüzérségi csapásait hibáztatja a szerencsétlenségért. A gátszakadás pusztító árvizet okozott a térségben, amit súlyosbítottak a régióban dúló harcok.

    Az ukrán minisztérium hangsúlyozta,

    a kárfelmérés és a veszteségek a kijevi kormányerők ellenőrzése alatt álló területekre érvényesek, ugyanakkor az elárasztott térség több mint 68 százalékát orosz csapatok ellenőrzik, így a valós adatokat továbbra is homály fedi.

    Az orosz sajtó legutóbb 57 halottról jelentett a Moszkva ellenőrzése alatt lévő térségből.

    Összesen 612 négyzetkilométer terület került víz alá, és több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására a gátrobbantás következtében – írja az MTI.

  • A bíróság tizenkét év fegyházra ítélt egy ukrán állampolgárt, aki az orosz fegyveres erők bevetéséről szóló adatokat adott át az ukrán hadsereg számára – írja a TASZSZ.

    Az ukrán egységek HIMARS rakétavetőkkel indítottak rakétatámadást az átadott koordináták alapján. A bíróság kémkedés vádjával ítélte el. 

    Korábban az orosz titkosszolgálat arról számolt be, hogy a Rosztovi régióban végzett ellenőrző intézkedések során azonosították az orosz–ukrán kettős állampolgár Vlagyiszlav Ponamarevet, akit az ukrán biztonsági szolgálat szervezett be. 

  • Az Egyesült Államok külügyminisztere, Anthony Blinken Ukrajnába látogat. A látogatásra a tervek szerint 2023. szeptember 6-án, szerdán kerül sor – írja az Unian.

    Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta az Egyesült Államok aktívan segíti Ukrajnát. Az Egyesült Államok katonai és pénzügyi támogatást nyújt, és nemzetközi fórumokon védi az ukrán érdekeket, amikor Oroszország támadásáról van szó.

    Összességében a nagy háború közel másfél éve alatt az amerikai segítség a becslések szerint 66,2 milliárd dollárt tett ki, ami a Marshall-terv óta a legnagyobb támogatás,

    amelyet az Egyesült Államok a világ bármely országának nyújtott. Megjegyzendő, hogy ebből az összegből 43,1 milliárd dollárt csak a védelmi erőknek nyújtott katonai támogatásra költöttek.

    Augusztus 29-én Anthony Blinken amerikai külügyminiszter újabb 250 millió dolláros segélycsomagot jelentett be. Ez AIM–9M rakétákat tartalmazott a légvédelemhez, lőszert a HIMARS-hoz, aknamentesítési felszerelést és egyéb ellátmányokat.

  • A Kreml nem ért egyet Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nyilatkozatával, miszerint az orosz békefenntartók hegyi-karabahi missziója kudarcot vallott, és Oroszország kivonul a térségből, mert ezt Moszkva nem teheti meg – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn.

    Oroszország abszolút elidegeníthetetlen része ennek a régiónak, ezért nem mehet el sehová. Oroszország nem tud elmenni Örményországból

    – hangoztatta a tisztviselő.

    A Kreml szóvivője Pasinjánnak a La Repubblica című olasz lapnak adott interjúját kommentálta, amelyben az örmény kormányfő egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország önként kivonul Hegyi-Karabahból. Peszkov felhívta a miniszterelnök figyelmét, „több örmény él Oroszországban, mint magában Örményországban, és többségük hazafi, aki méltó módon járul hozzá az ország fejlődéséhez”.

    Oroszország továbbra is következetes, nagyon fontos szerepet játszik a helyzet stabilizálásában és a régió konfliktusmentesítésében. Továbbra is ez lesz a szerepünk

    – mondta.

    Fontosnak nevezte, hogy minden részes állam továbbra is elkötelezett a Hegyi-Karabah birtoklásáért vívott 2020-as örmény–azeri háborút lezáró háromoldalú, örmény–azeri–orosz közös nyilatkozat mellett.

    „Természetesen azóta történtek új fejlemények, amelyek némileg változtattak a helyzeten. De ez nem jelenti azt, hogy Oroszország tevékenységének beszüntetésére készülne” – nyilatkozott Peszkov.

    A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Azerbajdzsán határőrsége idén áprilisában ellenőrzőpontot létesített az Örményországgal közös határon, az orosz békefenntartók által ellenőrzött, „lacsini folyosónak” nevezett útnak az elején, amely a zömmel örmények lakta Hegyi-Karabah székvárosába, Sztyepanakertbe vezet. Az azeri poszt mellett megfigyelőállása van az orosz békefenntartó kontingensnek.

    Baku az ellenőrzőpont megjelenését biztonsági fenyegetésekkel, valamint azzal magyarázta, hogy az örmény fél szerinte jogsértő módon használja a Sztyepanakertbe vezető utat.

    Az örmény külügyminisztérium a poszt felállítását a 2020-as háromoldalú nyilatkozatának durva megsértésének nevezte, és hangsúlyozta, hogy a folyosó lezárása humanitárius katasztrófához vezetett Hegyi-Karabahban.

    Jereván és Baku tavaly Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével tárgyalásokat kezdett egy jövőbeli békeszerződésről. Pasinján idén májusban kijelentette, hogy Jereván elismeri Azerbajdzsán szuverenitását Hegyi-Karabah felett, Ilham Aliyev azeri elnök pedig úgy vélekedett, hogy a két transzkaukázusi köztársaság a közeljövőben megkötheti a békét, ha Jereván nem változtat álláspontján.

    Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden közölte, Moszkva magyarázatot kért Jerevántól a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működésének alapját jelentő, 1998-as Római Statútum ratifikálásával kapcsolatban.

    Magyarázatot kértünk az örmény féltől ebben az ügyben, és további lépéseinket Jereván válaszának tartalma alapján fogjuk meghatározni

    – mondta Zaharova.

    Az örmény kormány szeptember 1-jén beterjesztette a parlamentnek a Római Statútum ratifikálásáról szóló határozattervezetet. Az ügy feszültségforrása Moszkva és Jereván között, mert Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalás-előkészítő kamarája március 17-én elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman „letartóztatását”, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából”. Moszkva ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy – egyébként Washingtonhoz és Pekinghez hasonlóan – nem ismeri el az ICC bíróság joghatóságát.

    Oroszország és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és így egymás katonai szövetségesei.

  • Ha Észak-Korea fegyvereket szállítana Oroszországnak, az nem változtatná meg jelentősen a háború menetét, vélekedett egy volt ukrán elnök.

    Petro Porosenko a Sky Newsnak nyilatkozva azokról a hírekről, amelyek szerint Vlagyimir Putyin ebben a hónapban Oroszországban fogadhatja Kim Dzsong Unt, hogy megvitassák a lehetséges fegyverüzleteket, azt mondta, hogy ez rávilágít Putyin „teljes elszigeteltségére” a konfliktus során.

    Szerinte Moszkva „barátai” Észak-Korea, Szíria és Irán, amelyeket „nemzetközi páriáknak” nevezett.

    Az észak-koreai lőszerek biztosan nem segítenek Oroszországnak még abban sem, hogy megállítsa [az] ukrán ellentámadó hadműveletet

    – mondta Porosenko.

    Ugyanakkor azt mondta, ha Észak-Korea mégis szállít fegyvereket, Kijev több fegyvert fog követelni a nyugati partnerektől, és szigorúbb szankciókat fog bevezetni az Oroszországnak fegyversegélyt nyújtó országokkal szemben.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz „Győzelem” szervezőbizottságának ülésén elismerte, hogy Oroszország nem az ukrán nép, hanem a banderi „alvilágiak és utódaik” ellen harcol a háborúban – írja az orosz MK hírportál.

    Az orosz vezető azt is hangsúlyozta, hogy meg kell mutatni az adatokat, hogy ne legyen félreértés azzal kapcsolatban, hogy ki ellen harcol Oroszország.

    Sztepan Andrijovics Bandera ukrán politikus, a nyugat-ukrajnai nemzeti mozgalom vezető személyisége, az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) vezetője volt.

  • A koppenhágai orosz nagykövetség szerdától felfüggeszti konzuli hivatalának működését, miután Dánia korábban korlátozta a misszió diplomáciai személyzetének létszámát – derült ki az orosz külképviselet Telegramon közzétett üzenetéből.

    A konzuli hivatal bezárásával a Dániában élő oroszok a jövőben nem nyújthatnak be útlevél-, vízum- vagy nyugdíjkérelmet a fővárosban.

    A dán külügyminisztérium pénteken közölte, hogy öt főben korlátozzák a koppenhágai orosz nagykövetségen dolgozó diplomaták létszámát, az adminisztratív munkatársak számát pedig húszra csökkentették.

    Emellett bejelentették, hogy a „két nagykövetség közti erőegyensúly” érdekében tíz orosz diplomatát utasítanak ki Dániából, így mindkét ország külképviseletén azonos létszámú diplomáciai személyzet áll rendelkezésre.

    Az intézkedést szeptember végéig kell végrehajtani.

    Oroszország és Dánia régóta folytat tárgyalásokat a moszkvai dán nagykövetségen dolgozó munkatársak orosz vízumával kapcsolatban a nagykövetség megfelelő működésének biztosítása érdekében.

    Ezek az egyeztetések azonban kudarcba fulladtak, mert az orosz fél többször is megkísérelte belefoglalni a megállapodásba az orosz hírszerző tisztek vízumkérelmét is 

    – hangsúlyozta a dán külügyi tárca közleménye.

  • A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatta a Nemzeti Történelmi Emlékezet Központ létrehozásának ötletét, és utasítást adott az ezzel kapcsolatos kérdések gyors megoldására.

    Putyin a „Győzelem” orosz szervezőbizottság ülésének megnyitóján kijelentette, hogy a történelmet ma gyakran ideológiai fegyverként használják.

    A történelmet az ideológiai harc fegyvereként kezdték használni, és szükségünk van egy megfelelő védelmi eszközre, amely nemcsak visszaver, hanem megakadályoz mindenféle ilyen típusú csapást

    – fogalmazott az orosz elnök.

  • Edi Rama albán miniszterelnök egy szlovéniai nemzetközi biztonsági konferencián morbid viccet mesélt Vlagyimir Putyinról – írja a BILD.

    „Nem tudom, hallottak-e róla, hogy Oroszországban azt tervezik, hogy egységesítik az időt, ugyanis kilenc óra eltérés van az ország két vége között” – kezdett bele a viccbe Rama, majd így folytatta:

    „Éppen ezért a miniszterelnök elment Putyinhoz, és azt mondta neki: »Elnök úr, van egy kis probléma. Elküldtem a családomat nyaralni, és felhívtam őket, hogy jó éjszakát kívánjak, de náluk már reggel volt, és ők már a tengerparton voltak. Felhívtam Olaf Scholzot, hogy gratuláljak neki egy évfordulóhoz, de nála már másnap volt. Felhívtam Hszi Csin-pinget, hogy gratuláljak neki az új évhez, de nála még mindig óév volt«”.

    Erre Putyin ezt válaszolta a vicc szerint:

    Igen, én is így jártam. Felhívtam Prigozsin családját, hogy részvétet nyilvánítsak, de a Wagner-vezér gépe még fel sem szállt ekkor.

    A helyzet komolyságát azonban jól jelzi, hogy továbbra sem érkezett hivatalos magyarázat arra, ki a felelős a gép lezuhanásáért. A Kreml természetesen tagadja, hogy az orosz elnöknek bármi köze is lett volna a merénylethez, ugyanakkor a közvélemény gyakorlatilag egy emberként hiszi, hogy Putyin áll Prigozsin meggyilkolása mögött.

  • Tavaly nyolcszorosára nőtt a kazettás bombák halálos áldozatainak száma, leginkább az ukrajnai háború miatt – közölte kedden a kazettás bombák használata ellen küzdő, Cluster Munitions Coalition (CMC) nevű londoni szervezet, amely 350 aktivistacsoportot egyesít.

    A kazettás bombák használatát több mint 110 ország tiltja, mert nagy területen szórnak szét repeszeket, amelyek a polgári lakosságot is veszélyeztethetik, a fel nem robbant bombák pedig akár évekkel később is veszélyesek lehetnek.

    A robbanásokat túlélő, de a repeszektől vagy égéstől súlyos sebeket szenvedő áldozatok akár életre szóló orvosi ellátást is igényelhetnek. 

    Tavaly 1172-en sebesültek meg a kazettás bombáktól, közülük 353 ember meg is halt. A CMC szerint 14 éve, amióta közzéteszik az éves jelentést, ez a legmagasabb szám. Az áldozatok szinte mindegyike civil, háromnegyedük gyermek, akik gyakran nézik játéknak a fel nem robbant bombákat.

    A CMC szerint Ukrajnában az orosz hadsereg többször, míg Ukrajna kisebb mértékben, de szintén használt kazettás bombákat. Ukrajna azt ígérte, hogy csak az ellenséges csapatok kiszorítására vet be ilyen fegyvert. Oroszország tagadja, hogy kazettás bombákat használna a háborúban, azonban többször fenyegetőzött azok bevetésével – írja az MTI.

  • Ellentámadásuk három hónapja alatt az ukrán fegyveres erők több mint 66 ezer embert és 7600 egységnyi fegyverzetet veszítettek – jelentette ki Szergej Sogu orosz védelmi miniszter egy keddi moszkvai katonai vezetői tanácskozáson.

    A tárcavezető szerint Kijev civil objektumok támadásával próbálja elterelni a figyelmet offenzívájának kudarcáról, győzelemként állítva be ezeket a „terrortámadásokat” – írja az MTI.

    Az orosz védelmi tárca augusztus elején kiadott adatai szerint az ukrán fél addig az időpontig 43 ezer embert és mintegy 5 ezer egységnyi fegyverzetet veszített.

    A miniszter kedden közölte, hogy az orosz erők az elmúlt hónapban 159 HIMARS rakétát, több mint ezer pilóta nélküli légi járművet és 13 manőverező robotrepülőgépet lőttek le, és 34 operatív-taktikai vezetési pontot semmisítettek meg.

    A miniszter szerint „a legfeszültebb” helyzet Zaporizzsjában alakult ki, ahol az ukrán fél stratégiai tartalékához tartozó, nyugati kiképzést kapott dandárokat vetett be. Közölte, hogy ezek az alegységek komoly veszteségeket szenvedtek.

    Az ukrán vezetés kétségbeesetten próbál felmutatni nyugati gondozóinak legalább valami sikert az offenzív akciókkal, hogy továbbra is katonai és gazdasági támogatásban részesüljön, ami csak elnyújtja a konfliktust

    – fogalmazott Sojgu.

    Beszámolója szerint az orosz katonai szállító repülőgépek a különleges hadművelet kezdete óta 376 ezer katonát, több mint 2700 egységnyi haditechnikát és 132 ezer tonna rakományt szállítottak.

  • Szergej Szurovikin orosz tábornokot Prigozsin halála után szabadon engedték – írja a The New York Times.

    Szurovikin Prigozsin közeli szövetségesének számított, és közvetlenül a sikertelen Wagner-lázadás után eltűnt a nyilvánosság elől. A lap forrásai arról számoltak be, hogy őrizetbe vették az orosz tábornokot, és csak Prigozsin halála után engedték szabadon.

    A New York Times forrásai szerint bár úgy tűnik, Szurovikin szabadlábra került az őrizetből, továbbra sem világos, hogy maradtak-e fent vele kapcsolatban bármilyen korlátozások.

    A tábornok megtarthatja rangját és technikailag katonatiszt marad, de az egyik, a portálnak megszólaló informátor szerint ez csak formalitás, előrelépési lehetősége nem lesz.

  • Oroszország azt állítja, egy interneten keringő felvétel azt bizonyítja, hogy megsemmisült egy brit Challenger 2 harckocsi Ukrajnában.

    Az interneten keringő videófelvételen állítólag a 82. ukrán dandár egyik fő harckocsija látható, amint a zaporizzsjai területen található Robotine közelében lángokban áll – írja a Daily Mail.

    A felvétel egy ukrán járműből készült, amelynek szélvédője megrepedt, és amely a páncélozott jármű roncsai mellett halad el, miközben a Challengerből fekete füstfelhők szállnak fel.

  • A finn parlamentben nem árulnak többé Pepsi termékeket. A döntés hátterében az áll, hogy a vállalat nem hagyott fel oroszországi tevékenységeivel – írja az rbc.ua.

    A finn parlament egyik éttermének vezetője elmondta, hogy a Pepsi italokat már le is vették a polcokról.

    Korábban Tuomas Kettunen parlamenti képviselő azt követelte, hogy a parlament épületében ne árulják az amerikai cég termékeit az oroszországi üzletei miatt. 

  • Az ukrán parlament megszavazta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter menesztését – írja a Sky News.

    Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy Reznyikovot a héten Rusztem Umerov váltja a tárca élén. 

    Korábban a Kreml úgy kommentálta a történteket, hogy az új védelmi miniszter kinevezéséről szóló kijevi döntés nem változtatja meg az ukrán kormány politikáját. 

  • Az ukrajnai hatóságok körében napvilágra került korrupciós esetek negatív hatással vannak az Ukrajnának küldött fegyverszállításokra és egyéb segítségre – jelentette ki Gitanas Nauseda litván elnök az LRT állami televízióban.

    Ez nagyon komoly probléma. Azok az államok, amelyek Ukrajnának segítenek, demokratikusak, kötelesek figyelembe venni a társadalmi hangulatot

    – mondta Nauseda arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen hatást gyakorol a korrupció a fegyverszállításokra.

    A választók véleménye nagyon fontos a litván elnök szerint. „Hatalmas csapás a segélyben részesülő állam jó hírnevére, hogy azoknak az államoknak a választói, akik a segítséget adják, komoly korrupciós botrányokat látnak ott” – hangsúlyozta Nauseda.

    Június végén Vilniusban bejelentették, hogy Litvánia addig már 1 milliárd euró értékben küldött katonai, humanitárius és pénzügyi segítséget Ukrajnának. Ez a balti köztársaság bruttó hazai össztermékének (GDP) 1,4 százaléka. A katonai segély értéke ezen belül meghaladta a félmilliárd eurót – számolt be az MTI.

  • Az ideiglenesen megszállt Mariupolban éjszaka orosz T–80-as harckocsikat láttak Bergyanszk felé haladni – írja az Ukrinform.

    Erről Mariupol polgármesterének tanácsadója számolt be a Telegramon.

    A megszállók továbbra is követik a taktikájukat: tankok éjszaka mennek, ez így ment eddig is. Ezen kívül a mérnöki felszereléseket is kísérik. Ez egyértelmű erősítés egyik frontterületről a másikra

    – írta.

    Az oroszok korábban Mariupolt és a környező falvakat katonai és logisztikai központtá alakították.

  • Két hét betegeskedés után mérgezésben halt meg a Roszkoszmosz legfőbb rakétakutatója, Vitalij Melnyikov. A 77 éves férfi nemzetközileg elismert kutató volt, a NASA-val is dolgozott együtt. Ez azért is volt lehetséges, mert az oroszok az ukrajnai háború ellenére is fenntartották az együttműködést más országokkal.

    Melnyikov 291 tudományos cikk szerzője volt. Az egyik legjelentősebb űrkutatónak tartották.

    Halála előtt a kutató súlyos betegséggel küzdött, az orosz média egyhangúlag adta hírül, hogy gombamérgezés okozta a halálát. A Bild szerint azonban halálának körülményei erősen kétesek. A szakértők biztosak abban, hogy a legtöbb ilyen esetben szándékos támadás áll a háttérben – írja a lap.

    Melnyikov közel állt Vlagyimir Putyinhoz, ahogyan Gennagyij Lopirev tábornok is, akinél szintén felmerült a mérgezés gyanúja.

  • Oroszország olaj- és gázbevétele 642,7 milliárd rubel (6,6 milliárd dollár, 1 rubel=3,67 forint) volt augusztusban, 21 százalékkal alacsonyabb a júliusi 811,3 milliárd rubelnél – derül ki az orosz pénzügyminisztérium kedden ismertetett adataiból.

    Tavaly augusztushoz képest a büdzsé bevétele az olaj- és gázeladásból szerényebben, 4,3 százalékkal csökkent. Az orosz költségvetés egyik fő bevételi forrása az olaj- és a gázeladásból származik.

    Az augusztus végével záródott idei első nyolc hónapban a költségvetés olaj- és gázbevétele éves összevetésben 38,1 százalékkal, 4836 milliárd rubelre csökkent részben az alacsonyabb árak és az eladott mennyiség visszaesése miatt – számolt be az MTI.

  • Karl Nehammer osztrák kancellár úgy véli, hogy az orosz gáz vásárlása erkölcsileg kifogásolható, de az ország energiabiztonságának biztosítása érdekében szükséges – jelentette ki az ORF tévécsatorna műsorában.

    Fő prioritásunk az energiatakarékossági biztonság. Ha ez sérül, a rendszer, a termelés, az emberek energiaellátása megszakad. Az első gondolatunk az energiaellátás biztonsága. Ez erkölcsileg kifogásolható, de ez a valóság. És kancellárként az én felelősségem, hogy ezt megtegyem

    – jelentette ki Nehammer.

    2018 júniusában megállapodást írtak alá a Gazprom Export és az OMV Gas Marketing & Trading GmbH közötti, az orosz földgáz Ausztriába történő szállítására vonatkozó, 2040-ig szóló meglévő szerződés meghosszabbításáról.

    Alfred Stern, az OMV vezérigazgatója korábban azt mondta, hogy az OMV továbbra is orosz gázt fog vásárolni a szerződés alapján, mivel az nem tartozik az uniós szankciók hatálya alá.

    Az osztrák kormány többször is kijelentette, hogy csökkenteni akarja az orosz gáztól való függőségét. Az Európai Gázszállító Rendszerüzemeltetők Hálózata szerint idén júliusban Ausztria gázimportjának 66 százaléka Oroszországból származott.

    Szakértők megjegyzik, hogy a valós arány még ennél is magasabb lehet, mivel nem mindig lehet nyomon követni az összes importált gáz eredetét – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.

  • Németország átadta Ukrajnának az első adag új lőszert a Gepard önjáró légvédelmi gépágyúkhoz – jelentette az ország védelmi minisztériuma.

    A tárca hangsúlyozta, hogy a lőszerek gyártására szolgáló gyártósor építése határidőre befejeződött. A szerződés értelmében Ukrajna összesen 300 ezer lőszert kap – írja a Korrespondent.

  • Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 265 680 orosz katona esett el, az elmúlt napon 560 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 4489 tankot,
    • 8670 páncélozott harcjárművet,
    • 5649 tüzérségi rendszert,
    • 747 rakétavetőt,
    • 504 légvédelmi berendezést,
    • 315 repülőgépet,
    • 316 helikoptert és
    • 8175 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 18 orosz hajót, 4512 hadműveleti és taktikai drónt, 851 egység speciális felszerelést és 1447 cirkálórakétát számoltak fel.

  • A Kreml elutasította, hogy kommentálja az Egyesült Államok kormányának azon állítását, miszerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető várhatóan találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Oroszországban, hogy előmozdítsák a két ország közötti fegyverkezési tárgyalásokat – írja a CNN.

    Nincs mit mondanunk a témával kapcsolatban

    – közölte kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

    A washingtoni Nemzetbiztonsági Tanács hétfőn arra figyelmeztetett, hogy Moszkva és Phenjan között aktívan haladnak előre a fegyvertárgyalások.

    Információink szerint Kim Dzsongun arra számít, hogy ezek a megbeszélések folytatódnak, beleértve a vezetői szintű diplomáciai kapcsolatfelvételt

    – fogalmazott közleményében Adrienne Watson, a tanács szóvivője.

  • A feleségével sétálgatott a minap Armageddon tábornok Moszkvában. Szergej Szurvikint napszemüvegben és sapkában fotózták le feleségével, Annával. A képet a Telegramon osztották meg először.

    A bejegyzéshez azt írták:

    Szergej Szurovikin tábornok előkerült. Él, egészséges, és otthon van a családjával Moszkvában.

    A tábornok azután tűnt el a nyilvánosság elől, hogy a Wagner-csoport júniusi lázadása kudarcba fulladt. Ezt követően Szergej Szurovikin vezérezredest – aki az orosz hadsereg második számú parancsnoka volt – letartóztatták a lázadás segítségének gyanújával. 

    Azóta csak különféle híresztelések láttak napvilágot róla: egy orosz tisztviselő azt mondta, hogy pihen, más jelentések szerint pedig házi őrizetben volt. Később már arról írtak az orosz sajtóban, hogy a tábornokot már le is váltották a posztjáról.

  • Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége a BBC-nek adott interjújában arról beszélt, hogy a háború milyen érzelmi hatással van a családjára.

    Elmondta azt is, hogy férje pontosan az a személy, akire az országnak szüksége van a háború megnyeréséhez, de elismerte, hogy neki és gyermekeinek hiányzik a férfi társasága.

    Lehet, hogy ez egy kicsit önző dolog, de a férjemre van szükségem, nem pedig egy történelmi személyiségre

    – fogalmazott Zelenszka, hozzátéve, hogy a háború alatt nem éltek együtt. Elmondta, hogy ugyan van lehetőségük látni egymást, viszont nem olyan gyakran, mint szeretnék.

    Zelenszka, aki a közelmúltban arra összpontosított, hogy segítsen az ukránoknak feldolgozni a háború pszichológiai hatásait, elmondta, hogy a saját gyermekeiért is aggódik.

  • A megszállt kelet-ukrajnai Luhanszk régióban egy tisztviselő megsérült, miután robbanás történt a házánál. A robbanást ukrán és orosz források egyaránt merényletnek minősítik, de Jurij Afanaszjevszkij állapotáról ellentmondó hírek érkeztek – számolt be a CNN.

    A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint Afanaszjevszkij „nem sérült meg súlyosan”, de a fiát kórházba kellett vinni.

    Artem Liszohor, a luhanszki területi katonai közigazgatás ukrán vezetője szerint azonban Afanaszjevszkij állapota súlyosabb. Lihoszor szerint a merénylet mögött Oroszország áll.

    Egy újabb kollaboráns, aki nem felelt meg az oroszok elvárásainak

    – írta Liszohor a Telegramon.

  • Megöltek egy 74 éves lakost Zaporizzsja régióban, amikor az orosz erők több támadást indítottak – írja a CNN.

    Jurij Malasko, a régió katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy az idős áldozat Mala Tokmacska faluban halt meg a támadások következtében, amelyek több tucat épületet és infrastruktúrát is megrongáltak.

    A déli Herszon régióban egy gyermek megsérült, miután az orosz csapatok lakóövezeteket támadtak  közölte Olekszandr Prokudin, a Herszon régió katonai közigazgatásának vezetője. Beriszlav körzetben gabonaraktárakat is találat ért.

    Eközben a keleti Donyecki területen két ember megsebesült az orosz támadásokban.