Hatalmas robbanás a Krímen, egy orosz katonai központot ért támadás

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Kim Dzsongun pusztító fegyvereivel változtathat a háború menetén Putyin;
• Zelenszkij nem elégedett, még erősebb fegyvereket kér a Nyugattól;
• Ukrán hírszerzés: nem biztos, hogy Prigozsin meghalt;
• Az oroszok azt tanítják a gyerekeknek, hogy Ukrajna soha nem létezett;
• Fokozódott a nukleáris katasztrófa esélye Ukrajnában;
• Hatalmas robbanás a Krímben, egy orosz katonai központot ért támadás.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! 

Újabb, az orosz hadsereg által használt drónhoz hasonló darabokat találtak román területen – közölte szombaton a védelmi minisztérium. Klaus Iohannis román elnök szerint Románia légterét „elfogadhatatlanul” megsértették.

Iohannis egy nyilatkozatban közölte, hogy tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt a dróndarabokról – a héten ez már a második, amely román területre zuhant –, és hogy Stoltenberg megerősítette a szövetség teljes szolidaritását Romániával.

A román hatóságok által az ukrán határ közelében, román területen azonosított újabb dróndarabok azt jelzik, hogy Románia, egy NATO-állam légterének elfogadhatatlan megsértése történt, ami valós kockázatot jelent a térségben élő román állampolgárok biztonságára nézve. Határozottan elítélem ezt az incidenst, amelyet az ukrajnai dunai kikötők elleni orosz támadások okoztak

– fogalmazott a román elnök a The Independent beszámolója szerint.

Ukrán partizánok megöltek egy orosz katonát, és megsebesítettek kettőt, amikor szeptember 9-én felrobbantottak egy autót a Herszoni területhez tartozó Nova Kahovkában  – jelentette a Nemzeti Ellenállási Központ.

Az autót állítólag a megszállt ukrán területeken a „látszatválasztásokhoz” felállított szavazóhelyiségek védelmére használták.

A partizánok a megszállt Krímben is meghackelték az orosz adásokat, és egy ukránbarát videóklipet mutattak be a televízióban, amely a „látszatválasztások” bojkottjára szólított fel – számolt be a The Kyiv Independent.

Eltörölhetik Ukrajnában a „korlátozottan alkalmas” besorolást a katonai szolgálatra – írta meg az Unian.

Dmitrij Lubin, a Verhovna Rada emberi jogi biztosa saját tájékoztatása szerint a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén tett ajánlatot a sorkatonaság kategóriáinak újraértelmezésére.

A megoldás az, hogy el kell távolítanunk a »korlátozott megfelelést«. Az állampolgár vagy alkalmas katonai szolgálatra, vagy nem alkalmas. Ha egészségügyi állapota miatt valaki nem alkalmas harci feladatok elvégzésére géppuskával a kezében a frontvonalon, akkor helyet találhatunk neki például az informatikai katonai irányításban

– közölte.

Elmondása szerint Ukrajnában sokszor egészséges férfiak kerülnek az „alkalmatlan” kategóriába, ugyanakkor a nyilvánvaló és hosszú távú egészségügyi problémákkal küzdő embereket gyakran „korlátozottan alkalmasnak” minősítik.

Lubin hozzátette, hogy ennek átlátható és maximálisan digitalizált folyamatnak kell lennie a polgárok és az orvosok számára.

Holtan találtak egy brit férfit, aki 2022 októberében ment Ukrajnába, hogy zsoldosként harcoljon a kijevi rezsim oldalán – derül ki a brit média jelentéséből.

A 31 éves Jordan Chadwick a lancashire-i Burnley-ből állítólag a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által tavaly év elején létrehozott International Legion (Nemzetközi Légió) tagja volt, amely állítólag mintegy 60 ország felbérelt zsoldosaiból áll.

Chadwick édesanyjának beszámolója szerint a lancashire-i rendőrség tájékoztatta őt fia június 26-án bekövetkezett haláláról.

A fiatalember holttestét Ukrajnában találták meg hátrakötözött kézzel. Az ukrán Nemzetközi Légió augusztus 7-én hazaszállította Jordan Chadwick maradványait. Halálának okait vizsgálják.

Korábban már több, Ukrajna által felbérelt külföldi – brit és amerikai – zsoldos haláláról is érkeztek hírek. A zsoldosok az orosz invázió kezdete óta részt vesznek az ukrán harci színtéren. Az orosz hadsereg arról számolt be, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt Ukrajna külföldi zsoldosainak toborzása az ország sikertelen nyári ellentámadása és emberveszteségei nyomán – írja a Szputnyik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök üzenetet küldött a marokkói uralkodónak: közölte VI. Mohamed királlyal, hogy „mielőbbi felépülést” kíván az országnak.

Kérem, tolmácsolja az együttérzésem és a támogatásom az áldozatok családjainak és barátainak, valamint mielőbbi felépülést kívánok mindazoknak, akik a természeti katasztrófa következtében szenvedtek

– fogalmazott az orosz elnök.

A földrengés után számos ország ajánlott fel támogatást Marokkónak, de a nemzet egyelőre nem kért segítséget – írja a The Independent.

Az ukrán külügyminisztérium szerint a G20-ak vezetőinek kompromittáló közös nyilatkozata az ukrajnai háborúval kapcsolatban „nem egy olyan dolog, amire büszkék lehetnénk”.

Oleh Nyikolenko, ukrán külügyi szóvivő kifogásolta, hogy a nyilatkozat nem nevezi meg egyenesen Oroszországot, amikor arra utal, hogy az államok olyan módon járnak el, ami nem áll összhangban „az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel”, és tartózkodnak „a területi egység és szuverenitás vagy politikai függetlenség elleni, erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától”.

Nyikolenko elmondta, hogy hálás azoknak a nyugati országoknak, amelyek Oroszország határozott elítélését szorgalmazták.

Végül Oroszország kifogásolta az Ukrajna körüli megfogalmazások nagy részét, és megakadályozta a kompromisszumot, amely „egyébként mindenki más számára elfogadható volt” – mondta egy uniós diplomata a Reutersnek.

Oroszország megvédi és érvényesíti szuverenitását, a moszkvaiak bátran harcolnak a különleges katonai műveletben, a moszkvai vállalatok alkalmazottai pedig nagyban hozzájárulnak a védelmi potenciál biztosításához – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, gratulálva a főváros lakóinak.

Az elnök szeptember 9-én érkezett a városnapi koncertre Zarjagyjéba. Megjegyezte, hogy Moszkva a megalapítása óta „mindig is megbízható védelmi és szilárd támasza az egész orosz államnak”.

A történelem maga határozta meg különleges szerepét Oroszország fővárosaként. Itt dobog hatalmas, szeretett országunk szíve, amely ma szilárdan védi és érvényesíti szuverenitását

– mondta Putyin, hozzátéve, hogy hősiesen védik hazájukat az oroszok. Az elnök a TASZSZ szerint megemlítette, hogy a főváros védnökséget vállalt Donyeck és Luhanszk felett, és átfogó munkát végez az infrastruktúra helyreállítására az érintett régiókban.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint „nem lehet szó az Oroszország elleni szankciók feloldásáról”. A politikus a X-en (korábban Twitter) azt írta:

Az Oroszországgal szembeni szankciók legkisebb feloldása vagy az ilyen opciót sugalló bármilyen vita is következményekkel jár. Ez közvetlenül ösztönzi Oroszországot az aktív harci műveletek folytatására, a konfliktus elhúzására, sőt a háború eszkalálására.

Hozzátette, hogy a szankciók feloldása „még szélesebb körű népirtó és terrorista gyakorlatok alkalmazását provokálja, például a polgári lakosság elleni rakétatámadások fokozását”.

Tavaly február óta az ukrán hatóságok több mint 12 ezer magánszemély és cég ellen vezettek be szankciókat – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala.

Az ukrán Igazságügyi Minisztérium szerint ez év júniusában több mint 11 ezer ember került szankciók alá, köztük mintegy 8,7 ezer ember számláját blokkolták az országban – írja a TASZSZ.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Josimasa Hajasi japán külügyminiszterrel, aki ma be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe – írja az Unian.

Megállapodtunk abban, hogy tárgyalásokat kezdünk a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú megállapodásról a G7-nyilatkozat kidolgozásának részeként

– közölte az elnök.

Zelenszkij emellett megköszönte Japánnak, hogy Ukrajna „kulcsfontosságú partnere” maradt Ázsiában.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök látogatást tett a nyugat-ukrajnai Lviv városában, amely a fővárostól, Kijevtől mintegy 543 kilométerre fekszik.

Andrij Szadovij, a város polgármestere „Ukrajna nagy barátjának” nevezte Johnsont.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében 400 oktatási intézmény teljesen megsemmisült, több mint 3000 pedig megrongálódott tavaly február óta – írja az Ukrinform.

A háború miatt az ukrán gyerekek új körülmények között, például óvóhelyeken kénytelenek tanulni. A tanárok állítólag néha még a lövészárkokból is tanítanak videókapcsolaton keresztül.

A 31 éves Jordan Chadwick az idegenlégió tagjaként harcolt Ukrajnában, és ismeretlen körülmények között vesztette életét – jelentette a The Independent a BBC nyomán.

Chadwick halálának lehetséges okát a jelentések szerint februárban vizsgálják ki.

„Az a szenvedélye, hogy a szabadságot támogassa, és képességeivel segítsen másoknak, arra késztette, hogy elhagyja az Egyesült Királyságot, és 2022. október elején Ukrajnába utazzon” – mondta édesanyja a BBC-nek.

Egy fiatal férfi meghalt abban a rakétatámadásban, amit Krivij Rih ellen hajtott végre az orosz hadsereg – közölte a város polgármesterre, Olekszandr Vilkul.

Vilkul elmondta, hogy a támadásban összesen 74 ember sérült meg, közülük 34-en kórházban kerültek, három civilnek súlyos az állapota, írja a The Guardian.

Oroszország 6000 kamikaze drónt tervez gyártani a területén Irán segítségével. Moszkva emellett elköteleződött a Shahed kamikaze drónok korszerűsítésén, és az irányított légi bombák fejlesztésén – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.

Megjegyezte, hogy Oroszország aktívan modernizálja az iráni drónokat, hogy azok kevésbé legyenek láthatóak az ukrán radarrendszerek számára.

A londoni Chatham House orosz hadviseléssel foglalkozó szakértője, Mathieu Boulègue úgy gondolja, kicsi az esély arra, hogy a drónok idővel megváltoztatják a háború menetét – írja a BBC.

Boulègue „szúnyogháborúnak” nevezi a drónok használatát; szerinte az nem több, mint pszichológiai hadviselés, amivel a hátországban élők morálját, harci kedvét lehet rombolni.

Váratlanul az ukrán fővárosba érkezett szombaton Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, hogy kifejezze támogatását Kijevnek az Oroszország elleni harcban – jelentette be szombaton a minisztériuma.

Japán csatlakozott a Nyugathoz, amely támogatja Ukrajnát és szankciókat vezetett be Oroszország ellen. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának pacifista alkotmánya azonban nem teszi lehetővé, hogy Japán fegyvereket szállítson Ukrajnának.

Ez az első japán külügyminiszteri látogatás Ukrajnában azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megindította „különleges katonai műveletét”.

Hajasi szombaton találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, akit tájékoztat az Ukrajna gazdasági újjáépítését elősegítő, az év végén vagy jövő év elején megrendezendő japán konferencia terveiről. Látogatására japán üzleti képviselők kísérték el – közölte tárcája.

Japán sajtóhírek szerint a minisztert a fel nem robbant bombák eltávolítására szolgáló japán daruk telepítésének bemutatójára is várják, írja az MTI.

A hét elején Hajasi Jordániába, Egyiptomba, Szaúd-Arábiába és Lengyelországba utazott, hogy találkozzon az országok vezetőivel.

Kisida Fumio japán miniszterelnök korábban, márciusban, a hirosimai G7-csúcstalálkozót megelőzően meglepetésszerű látogatást tett Kijevben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig a G7-csúcstalálkozó utolsó napján elutazott Hirosimába. A G7 vezetői megígérték, hogy „amíg szükséges”, támogatni fogják Ukrajnát a védekezésben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a péntek esti videóüzenetében azt mondta, Ukrajnának szüksége van arra, hogy a világ hallja, és hogy megértsék. A közös érzelmek mindig nagy támogatást jelentenek – fogalmazott.

Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy a jaltai európai stratégiai csúcstalálkozót követően az ukrán szankciós csoport tagjaival is találkozott, ahol megbeszélték, hogy milyen sikereket értek el eddig az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése érdekében a partnereinkkel való együttműködés keretein belül.

Jelenleg túl hosszú szankciós szünetet tapasztalunk partnereink részéről. Oroszország pedig túl aktívan próbálja kijátszani a szankciókat

– fogalmazott az ukrán elnök.

Elmondása szerint nagyon fontos, hogy megakadályozzanak minden olyan orosz kísérletet, amelyben a szabad világ intézményeit, technológiáit és eszközeit a szabadság elleni harcra használják.

„Ma egy fontos előkészítő megbeszélést tartottam egy nemzetközi eseményről, amelyet a közeljövőben – idén szeptemberre – tervezünk. További részletek később következnek” – tette hozzá Zelenszkij, aki azt is elárulta, hogy fontos védelmi csomagot készítenek elő katonáik számára.

Kisida Fumio japán miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök Újdelhiben tartott találkozójukon megbeszélést folytattak Oroszország Ukrajna elleni agressziójáról – jelentette be a japán külügyminisztérium. 

A megbeszélésen Japán és Törökország vezetői megosztották egymással a regionális helyzettel kapcsolatos nézeteiket, és a két ország közötti gazdasági együttműködés fokozásának lehetőségeit is feltérképezték – olvasható a közleményben.

Joe Biden amerikai elnök pénteken azzal nyitotta meg indiai látogatását, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Narendra Modi miniszterelnökkel – írja a Sky News.

Recep Tayyip Erdogan török elnök (r) találkozik Kishida Fumio japán miniszterelnökkel (l) az indiai Újdelhiben 2023. szeptember 8-án

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Az örményországi Nyomozó Bizottság szabadon engedte Mihajel Badaljan bloggert és Aszhot Gevorgyant, a Szputnyik Örményország rovatvezetőjét, akiket előző nap vettek őrizetbe – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

A lap úgy tudja, hogy Badaljant és Gevorgyant, valamint további öt személyt illegális fegyverkereskedelem miatt vették őrizetbe.

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő nem zárta ki, hogy a Nyugat állhat az ügy hátterében. Azt is elismerte, hogy az incidens egy újabb provokáció volt a Jerevánban tartott orosz–örmény médiafórum miatt, és a két ország közötti kapcsolatoknak akart ártani.