Moszkva elárulta, miért kedvez az idő az oroszoknak a háborúban

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2023.10.02. 21:42
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!

  • A Pentagon levélben arra figyelmeztette az amerikai kongresszust, hogy fogytán van a pénz a Washington által Ukrajnának küldött fegyverek pótlására – írja a Sky News.

    A kongresszusi vezetőknek küldött levél azt is kimondja, hogy a Pentagon kénytelen volt lassítani a csapatok utánpótlását, és arra kéri a kongresszust, hogy töltse fel az Ukrajna támogatására szánt büdzsét.

    Az Associated Press által megszerzett dokumentumban Michael McCord, a Pentagon elnöke azt mondta a képviselőház és a szenátus vezetőinek, hogy már csak 1,6 milliárd dollár maradt abból a 25,9 milliárdból, amelyet a kongresszus biztosított az Ukrajnába áramló amerikai katonai készletek feltöltésére.

    A készletek több millió tüzérségi lőszert és rakétát tartalmaznak, amelyek létfontosságúak Ukrajna ellentámadásához.

    McCord szerint további finanszírozás nélkül az Egyesült Államoknak késleltetnie vagy korlátoznia kell a légvédelmi fegyvereket, lőszereket, drónokat, valamint a romboló és megsemmisítő berendezéseket, amelyek „kritikusak és sürgősek Oroszország téli offenzívájának árnyékában”.

  • Az Európai Unió 5 milliárd eurós kétoldalú keretet javasolt Ukrajna védelmére a jövő évre – írja a Sky News.

    Remélem, hogy még az év vége előtt megállapodásra tudunk jutni

    – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

    Borrell szerint az unió továbbra is egységesen támogatja Ukrajnát, és nem számít arra, hogy bármelyik tagállam visszalépne a kötelezettségvállalásától.

    A főképviselő megjegyzései arra utalnak, hogy Szlovákia és Lengyelország megszünteti az Ukrajna védelméhez való hozzájárulását.

  • Dmitro Kuleba külügyminiszter hétfőn cáfolta, hogy tárgyalások folynának Ukrajna és az Európai Unió között részleges vagy bármilyen egyéb, „hiányos” EU-tagságról. A tárcavezető erről újságírói kérdésre válaszolva beszélt az EU-tagországok kijevi kihelyezett informális tanácskozása utáni sajtótájékoztatón.

    A külügyminiszter Denisz Smihal ukrán miniszterelnök múlt heti kijelentését kommentálta, amelyben a kormányfő leszögezte, hogy Ukrajna nem lenne elégedett egy „másodosztályú” uniós tagsággal. 

    Kuleba szerint Brüsszelben nem tettek ilyen javaslatot Kijevnek, és a megbeszélések azzal az alapvetéssel folynak, hogy Ukrajna az EU teljes jogú tagja lesz.

    Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hozzáfűzte, hogy „részleges vagy 35 százalékos uniós tagság” nem létezik. Kuleba azt mondta, hogy az EU-tagországok külügyminisztereinek kijevi találkozóján „konszenzus volt érezhető” Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban.

    A mai találkozó arról is szólt, hogy Ukrajna EU-taggá váljon. És ebben is konszenzus volt az asztal körül. Ez pusztán idő kérdése. Mind Ukrajna, mind az európai fél eltökélt abban, hogy maximális sebességgel történjen előremozdulás ebben a kérdésben, figyelembe véve mindazokat a reformokat, amelyeket Ukrajna végrehajtott, végrehajt és végre fog hajtani

    – hangsúlyozta.

    Közölte: Ukrajna ma jelezte, hogy végrehajtja az Európai Bizottság által a tagsági tárgyalások megkezdésére tett hét ajánlást. „Arra számítunk, hogy ezek végrehajtását becsületesen, átláthatóan, további követelmények támasztása nélkül fogják elbírálni” – jegyezte meg.

  • Az Ukrajnára fordított amerikai katonai kiadások irracionálisak Andres Manuel López Obrador mexikói elnök szerint. Obrador sürgette Washingtont, hogy inkább a latin-amerikai országok megsegítésére fordítson több forrást – írja a Sky News.

    A baloldali elnök régóta kéri az Egyesült Államokat, hogy biztosítson több forrást Közép-Amerika és a Karib-térség gazdasági fejlődésének támogatására a migrációs nyomás enyhítése érdekében.

    Mennyit szántak eddig az ukrajnai háborúra? 30-50 milliárd dollárt. Ennél irracionálisabb dolog nincs is

    – mondta a mexikói elnök.

    Obrador korábban kiállt azért, hogy Mexikó semleges maradjon a háborúban, bírálta a Kijevnek nyújtott nyugati katonai segélyt, és béketárgyalásokat javasolt a konfliktus lezárására, bár kormánya támogatott néhány fontos ENSZ-határozatot, amelyek bírálják Oroszország szerepét a konfliktusban.

  • Moszkva szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati fásultság „növekedhet” a jövőben.

    „A konfliktus miatti fásultság csak nagyobb lesz, miközben a különböző országok, beleértve az Egyesült Államokat is, ráébrednek arra, mennyire abszurd támogatni a kijevi rezsimet” mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

  • Oroszország 2024-ben a teljes költségvetési kiadásainak csaknem egyharmadát a védelemre fordítja – derül ki a Kreml tervezetéből.

    A pénzügyminisztérium dokumentumai szerint, amelyek az orosz kormány 2024–2026 közötti időszakra vonatkozó költségvetési terveit ismertetik, az orosz költségvetés 10,78 billió rubelt különít el a „nemzetvédelem” számára.

    Az ukrajnai háborút megelőző évben a védelmi kiadások az összkiadások 14,4 százalékát tették ki, míg a következő évben 17,7 százalékra emelkedtek – írja a Sky News.

  • Mint arról korábban beszámoltunk, egy ember meghalt a dél-ukrajnai Herszon régióban történt lövöldözésben. Most kiderült, hogy egy másik ember is meghalt, és 10 további megsebesült – írja a Sky News.

    Oleksandr Prokudin, a régió kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők az éjszaka lakóövezeteket, üzleteket, egészségügyi intézményeket és más infrastruktúrát lőttek.

    A halottak között volt egy rendőr, akit ma reggel öltek meg, és a regionális főváros elleni éjszakai támadásokban megsebesültek között gyerekek is voltak

    – tette hozzá.

  • Orosz csapatok irányított bombát dobtak le a Harkivi területen Kupjanszk városára. Lakóházak és autók sérültek meg – írja az Ukrinform.

    Az erről szóló nyilatkozatot a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleh Szinyehubov tette közzé a Facebookon.

    Az orosz hadsereg csapást mért Kupjanszk városára. Az előzetes adatok szerint irányított bombáról van szó. Legalább hét lakóház megrongálódott, és autók semmisültek meg

    – írta Szinyehubov.

    Az Ukrán Állami Rendkívüli Helyzetek Szolgálata felszámolja az ellenséges támadás következményeit.

  • A szlovák külügyminisztérium beidézte Oroszország köztársasági nagykövetét az orosz külföldi hírszerző szolgálat vezetője, Szergej Nariskin választási kampányt tiltó nyilatkozatával kapcsolatban.

    A szlovákiai orosz nagykövetség kijelentette, hogy határozottan elutasítja a választási folyamatba való beavatkozásra vonatkozó túlzó állításokat.

    Nariskin azt mondta korábban, hogy Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja növelte a beavatkozást Szlovákia belpolitikai ügyeibe – idézi fel az Aif.ru orosz hírügynökség.

  • Az ukrán győzelem az Európai Unióval való együttműködéstől függ – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Kijevben összegyűlt uniós külügyminiszterek előtt.

    Az ukrán elnök szavai szerint Ukrajna reméli, hogy teljesíteni tudja a blokkhoz való csatlakozáshoz szükséges uniós kritériumokat, és a tavaly februárban kezdődött invázió óta nagymértékben támaszkodik a nyugati katonai segítségre.

    Nagyon fontos, hogy a tél előtt maximalizáljuk Ukrajna égboltpajzsának megerősítését. Az országunk által kapott légvédelmi rendszerek, mint például a Patriot, az IRIS-T, a NASAMS és mások már most pozitív szerepet játszanak és életeket mentenek

    – tette hozzá Zelenszkij a Sky News beszámolója szerint.

  • Az Egyesült Királyság már Lengyelországba telepítette a Királyi Légierő Typhoon vadászgépeit, hogy segítsen megvédeni az országot az orosz agresszió fenyegetésével szemben – jelentette be Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

    Megjegyezte, hogy a brit pilóták a lengyel F-16-osok legénységével együtt fognak járőrözni az ország légterében.

    Ez a brit védelmi államtitkárral folytatott megbeszéléseim eredménye. Együtt garantáljuk a biztonságot

    – tette hozzá Blaszczak a Jevropejszka Pravda beszámolója szerint.

  • Idén eddig négyszeresére nőtt a német fegyverek exportja Ukrajnába, így Németország fegyvereinek legnagyobb részét Ukrajnának adta – közölte hétfőn a gazdasági minisztérium.

    A The Guardian szerint Ukrajna az év első kilenc hónapjában 3,3 milliárd eurónyi támogatást kapott Németország 8,76 milliárd eurós engedélyezett katonai exportjának teljes értékéből. Ezzel szemben a tavalyi év azonos időszakára 775 millió euró értékben engedélyeztek támogatást Ukrajnának.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden találkozik Abházia elnökével – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség hírei alapján a Sky News.

    A Kreml közleményt adott ki, amely szerint Lavrov találkozni fog Aszlan Bzsania elnökkel és Abházia egyik vezető diplomatájával. Az orosz külügyminisztérium szerint a találkozók napirendjén kétoldalú, regionális és nemzetközi kérdések szerepelnek.

  • A Wagner-csoport a Nemzeti Gárda vagy az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának alárendeltjévé válhat, és ismét komoly fenyegetést jelenthet az ukrán hadseregre. Nem kizárt, hogy Jevgenyij Prigozsin fia vezetheti a jövőben a zsoldosokat – erről az RBC-Ukraine számolt be a Institute for the Study of War (ISW) információi alapján.

    Az elemzők megjegyzik, hogy Wagner státusza még mindig nem világos, mert a zsoldosok több országban szóródtak szét. A Wagner néhány képviselője állítólag arról kezdett beszélni, hogy Prigozsin helyét 25 éves fia, Pavel veszi át.

    Egy Wagnerrel kapcsolatban álló, jól ismert forrás azt mondta, hogy a harcosoknak nem kell szerződést kötniük az orosz védelmi minisztériummal. A Wagner-csoport emellett megtartja nevét, szimbólumait, ideológiáját, parancsnokságát, irányítását és a meglévő szabványos működési elveit – írják az elemzők.

    Egy orosz bennfentes forrás szerint Pavel Prigozsin nem független, hanem a Wagner-biztonsági szolgálat vezetője, Mihail Vatanin befolyása alatt áll.

    Egy másik forrás szeptember 30-án azt állította, a Nemzeti Gárda vezetője, Viktor Zolotov azt fontolgatja, hogy a Wagner-csoport egyes elemeit külön egységként csatlakozhatja a Nemzeti Gárdához.

  • Ukrajnában először döntött úgy egy bíróság, hogy jutalmat fizet egy korrupciót bejelentő személynek, aki mintegy 13 millió hrivnyát fog kapni ezért – írja az RBC.

    Hétfőn a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság első fokon jóváhagyta az ügyész és a kijevi adószolgálat volt első helyettes vezetője közötti vádalkut. A bíróság döntése különösen a feljelentőnek fizetett 13 millió 299 ezer 950 hrivnya összegű díjazásra vonatkozott, ami az első kedvező döntés.

    Ugyanakkor az ítélet ellen a kihirdetésétől számított 30 napon belül lehet fellebbezni a fellebbviteli kamaránál.

    Ez túlzás nélkül történelmi esemény, amely alapvetően megszilárdítja a bejelentési kultúra kialakulását Ukrajnában, és arra ösztönzi a bejelentőket, hogy jelentsék a korrupciós tényeket

    – jegyezték meg.

    Így a jogszabály szerint a bejelentőnek Ukrajna állami költségvetése terhére az államkincstári szervek a vitathatatlan leírás eljárásának keretében fizetnek díjazást.

  • Az orosz légierő Krasznolimán irányában lecsapott az ukrán csapatok állásaira – közölte a védelmi minisztérium a RIA Novosztyi hírügynökséggel.

    „A Szu-25SM támadó repülőgépek és a Ka-52 támadó és felderítő helikopterek legénysége újabb csapásokat mért az ukrán fegyveres erők állásaira Krasznoliman irányában” – közölte a minisztérium.

  • Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kommentálta Annalena Baerbock német külügyminiszter szavait. Baerbock korábban azt mondta, hogy az EU Lisszabontól Luhanszkig húzódik majd.

    Vagy csatlakozunk az EU-hoz, vagy elfelejtette hozzátenni, hogy 360 fokot kell fordulni

    – írta Zaharova a Telegram-csatornáján.

    A találkozón Baerbok egyúttal egy támogatási csomagot is kért Ukrajnának, hogy segítsen átvészelni a téli időszakot.

  • Az Egyesült Királyság továbbra is támogatja Ukrajnát, „függetlenül attól, hogy más így tesz-e" – idézi a Sky News Grant Shapps brit honvédelmi miniszter nyilatkozatát.

    Shapps úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Lengyelország továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát, a konfliktusok ellenére is.

    Mint hangsúlyozta, „Nagy-Britannia, függetlenül attól, hogy mi történik máshol, vezető szerepet fog betölteni a támogatások terén".

  • Ben Wallace volt brit védelmi miniszter hétfőn megjelent cikkében közölte, hogy távozása előtt az Ukrajnának nyújtott idei brit védelmi támogatás megkétszerezését kérte Rishi Sunak miniszterelnöktől.

    Az MTI szerint Wallace azt kérte, hogy a brit kormány az Ukrajnának szánt 2,3 milliárd fontos (1040 milliárd forintos) idei védelmi támogatást még egyszer ennyivel – vagy még többel – emelje meg.

    Wallace emellett azt tanácsolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy terjessze ki a mozgósítást a fiatalabb korosztályokra is. Hozzátette, „ha a reményhez megfelelő hadfelszerelés is társul, akkor Ukrajnát nem lehet megállítani”, éppen ezért úgy véli, Nagy-Britannia kötelessége megadni azt a támogatást, amivel Ukrajna a végére juthat ennek a háborúnak.

  • Előzőleg írtunk arról, hogy Elon Musk amerikai milliárdos az X-en (korábbi Twitter) egy mémmel kritizálta az ukrán elnököt.

    Amikor eltelt öt perc, és még nem kértél milliárd dolláros támogatást

    – olvasható az átszerkesztett mémen, melyen Volodimir Zelenszkij arca látható.

    Erre válaszoltak most az ukrán parlament hivatalos közösségi oldalán ugyanezzel a mémmel. 

    Amikor eltelt öt perc, és még nem terjesztettél orosz propagandát

    – írták a milliárdosról, akit egy hónapja az EU azzal vádolt meg, hogy nem tesz eleget az orosz propaganda terjedése ellen a közösségi oldalán.

  • „Ukrajna jövője az Európai Unióban, a szabadság közösségében van. Az Európai Unió így hamarosan Lisszabontól Luhanszkig fog terjeszkedni – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter Kijevben.

    A Pravda szerint Baerbock arról biztosította az ukránokat, hogy az európaiak és partnereik támogatni fogják Ukrajnát ezen az úton. A külügyminiszter szerint Ukrajna ugyanis a háborús helyzet ellenére lenyűgöző reformokat hajtott végre.

    „Ukrajna például módosította törvényét az igazságszolgáltatás területén, a médiában, de belekezdett a korrupció elleni küzdelembe is. Mindezekről nyíltan beszélünk partnereinkkel itt, Ukrajnában, hogy együtt tudjuk bővíteni ezt a listát” – mondta Baerbock.

  • Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfőn Ukrajna támogatásáról tanácskoznak Kijevben – írta meg az MTI Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szavait, aki történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót.

    „A mai napon Kijevbe hívom össze az EU külügyminisztereit, a 27 tagállam első olyan találkozójára, amelyre az EU-n kívül kerül sor” – írta Borrell az X közösségimédia-platformon. „Ukrajna jövője az EU-n belül van” – fűzte hozzá.

    A tanácskozáson várhatóan megvitatják Borrell arra vonatkozó javaslatát, hogy tegyenek ígéretet Ukrajna katonai támogatásának, ezen belül korszerű harci repülőgépek és rakéták szállításának hosszú távú uniós finanszírozására. A főképviselő erre a célra 2024-től 2027 végéig évi 5 milliárd eurót (csaknem 2000 milliárd forintot) mozgósítana. A tervezett találkozón legalább érintőlegesen minden bizonnyal szóba kerül Ukrajna EU-csatlakozási perspektívája is.

  • Amerikai katonai elemzők szerint az orosz erők sikeres ellentámadásokat hajtanak végre a déli fronton – számolt be róla a Sky News.

    Mint írták, a harcok a Robotine és Tokmak közelében lévő területekre összpontosultak, ahol a lövészárkokat és tüzelőállásokat föld alatti alagutak kötik össze.

    A jelek szerint Ukrajna a keleti részt tartja ellenőrzése alatt, míg Oroszország a középső és a nyugati területeket. Az elemzők arra következtetnek, hogy Oroszország „sikeres ellentámadásokat hajtott végre” délen.

  • Az ukrán fővárosba érkezett Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere – írja a Sky News.

    A német tárcavezető azon okból érkezett Kijevbe, hogy hétfőn ott tartják az Európai Unió külügyminisztereinek találkozóját. Ez lesz az első alkalom, hogy az unió területén kívül tartanak meg egy ilyen találkozót, és a meetinget Josep Borrell, az unió külügyi főtisztviselő csak hétfőn reggel jelentette be nyilvánosan.

    Azt nem tudni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter részt vesz-e ezen. Annyi biztos, hogy két órája még Budapestről posztolt a Facebookon. A találkozóról a későbbiekben még beszámolunk.

    A német külügyminiszter kijevi látogatása abból a szempontból is érdekes lehet, hogy nemrég Lengyelország miniszterelnöke arra figyelmeztette Ukrajnát: nem járnak jól, ha a németekkel szövetkeznek.

  • Hajnalban orosz tüzérségi csapás érte a Herszoni területet, amiben egy ember meghalt – írja a Sky News a helyi kormányzóra, Olekszandr Produkinra hivatkozva.

    A csapásban hat ember megsérült, akik közül ketten kiskorúak. A kormányzó szerint az utóbbi 24 órában 71 olyan orosz tüzérségi csapást regisztráltak, amely lakóépületek, civil vagy egészségügyi létesítmények ellen irányult.

  • Az orosz légvédelem véletlenül lelőhette az orosz légierő egyik SZU–35-ös vadászbombázóját – írja a Newsweek.

    A portál szerint pénteken ukrán és orosz hadibloggerek egyaránt azt közölték egy felvétel alapján, hogy Zaporizzsjában, Tokmak városa környékén az orosz légierő lelőtte a gépet.

    Az orosz hatóságok mindezt hivatalosan nem erősítették meg, és a Newsweek sem tudta megerősíteni a felvétel hitelességét.

    A SZU–35-ösök árát több tízmillió dollárra becsülik, de az egyes becslések erősen eltérnek (43 és 85 millió dollár közt, ami átszámítva körülbelül 16–31 milliárd forintot jelent). Indonézia 2017-ben 11 gép megvásárlására 1,14 milliárd dollár összértékben kötött egyezséget – bár az egy elég szokatlan alku volt, ugyanis az indonézek a vételár felét mezőgazdasági termékekben ígérték oda az oroszoknak.

  • Önkéntesek aknamentesítik Ukrajna Harkiv megyéjét – írta a Sky News.

    A Demining of Ukraine és a Postup nevű csoportok tagjai Derhacsi város közelében dolgoznak fémdetektorokkal felszerelt drónokkal.

  • Angela Merkel volt német kancellár gazdasági tanácsadója, Lars-Hendrik Röller kijelentette, helyes döntés volt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együttműködve biztosítani a német gázellátást – írta a Politico.

    „Ez segített nekünk olyan erőteljes növekedési rátákat elérni, amelyek egyébként nem lettek volna elérhetőek” – mondta Lars-Hendrik Röller. Elmondása szerint Merkelnek 2005 és 2021 között nem volt más választása, mint hogy az orosz gázra hagyatkozzon, miután úgy döntött, hogy kivonja az atomenergiát az országból. „Lehet arról vitatkozni, hogy ez volt-e a helyes lépés, de akkoriban ez volt a konszenzus a társadalomban” – mondta.

    „Ha akkor tudtuk volna, amit most, természetesen másként cselekedtünk volna” – tette hozzá a tanácsadó.

  • Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Oroszország hibát követ el, ha azt hiszi, hogy „kivárhatja” az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget.

    Az X-en (korábbi nevén Twitter) közzétett bejegyzésében azt írta:

    Ukrajna csak erősödni fog, az orosz agresszió pedig kudarcot vall.

    „Nem csak fegyvereket hozunk Ukrajnának. Felpörgetjük a hazai gyártást és a koprodukciót a NATO-partnerekkel és azon túl” – tette hozzá.