„Ha nincs a 128. hegyi rohamdandár, Zaporizzsja története egy másik, szomorúbb utat követett volna” – hangzott el annak az emléktáblának az átadásán, amelyet a kárpátaljai (munkácsi központú) 128. különálló hegyi rohamdandár tiszteletére avattak fel Zaporizzsja városában. Erről maga a dandár számolt be Facebook-oldalán.
Az egység egy saját utcát kapott a városban a „Kárpátaljai Légió utcája” néven, abban helyezték el az emléktáblát is. Mint az emléktáblán írták, a dandárban
igazi harcosok szolgálnak, akik a teljes körű invázió első napja óta bátran védték és szabadították fel a Zaporizzsjai területet az orosz megszállóktól.
A táblaavatáson a polgármester-helyettes és több helyi tisztviselő is részt vett. „A 128. különálló hegyi rohamdandár óriási erőfeszítéseinek köszönhető, hogy nincsenek most orosz tankok és megszállók Zaporizzsja utcáin. Tudjuk, hogy mekkora árat fizetett és fizet a dandár a városunk és régiónk védelméért. Ezért a legkevesebb az, hogy átnevezzük az egyik utcánkat a hegyi rohamdandár katonáinak tiszteletére” – mondta az egyik felszólaló helyi tisztviselő, aki azt is hozzátette: a háború megnyerése után javasolni fogja azt, hogy ismerjék el egymás „testvérrégiójaként” a Kárpátaljai és a Zaporizzsjai területet.
A kárpátaljai katonákról szeptember végén nevezték el ezt az utcát Zaporizzsjában (korábban Komarov szovjet űrhajós nevét viselte a köztér, akinek a valóságban nem volt köze Zaporizzsjához). A 128. dandár oldalán azt írták, hogy az ő katonáik voltak azok, akik 2022. márciusban először megállították az orosz támadást ebben a térségben, majd 2023 nyarán az ellentámadásban is részt vettek, és felszabadítottak, illetve felszabadítanak területeket.
Legalább egy ilyen faluról biztosan lehet tudni, onnan még videó is érkezett a nyár elején. Két és fél hónapja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott a dandár erőfeszítéseiért, amikor Kárpátaljára utazott.
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is.
Az orosz fegyveres erők négy frontszakaszon 23 rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 1175 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz összesítés szerint az ukrán fél a legnagyobb, mintegy 485 fős emberveszteséget a Donyeck körzetében dúló harcokban szenvedte el, ahol kilenc támadást kísérelt meg.
A jelentés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy Mi–8-as helikoptert, nyolc harckocsit – közülük hetet a zaporizzsjai frontszakaszon –, 25 páncélozott harcjárművet – közölük tízet a kupjanszki, hetet pedig a zaporizzsjai frontszakaszon –, két lengyel Krab és egy amerikai M109-es Paladin önjáró löveget, valamint öt operatív-taktikai rakétát, négy GLSDB irányítható légibombát és 34 drónt.
A moszkvai statisztika szerint az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete óta elveszített harckocsik és páncélozott harcjárművek száma meghaladta a 12 700-at.
Vlagyimir Rogov, az Együtt vagyunk Oroszországgal nevű zaporizzsjai mozgalom vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta:
Zaporizzsja megyében az ukrán fegyveres erők megváltoztatták taktikájukat az ellentámadás kudarca és a súlyos veszteségek miatt.
Rogov szerint az ukrán fél felhagyott az orosz védelem nagyszabású áttörésére irányuló kísérletekkel, és áttért a helyi rajtaütésekre és harcokra.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást – írja az MTI.
Az Európai Parlament kedden támogatta az Ukrajna 2024–2027 közötti, 50 milliárd eurós támogatására vonatkozó javaslatot, az úgynevezett új Ukrajna-eszköz létrehozását, amelynek célja, hogy támogassa a háború sújtotta ország helyreállítását, újjáépítését és modernizációját – írja az MTI.
A képviselők 512 szavazattal, 45 ellenében és 63 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatról kialakított állásfoglalást,
amelyben hangsúlyt fektetnek a demokratikus elszámoltathatóságra, a többpárti demokráciára és az uniós csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációra.
Az Ukrajna-eszköz bevezetése együtt jár az uniós költségvetés folyamatban lévő kiigazításával, miután a 2021 óta egymást érő válságok kimerítették a közös kasszát. A testület képviselői mielőbbi megállapodást sürgetnek mind az eszközről, mind a költségvetési kiigazításokról, mivel 2024-től már hatályukat vesztik az Ukrajna megsegítésére hozott jelenlegi uniós rendelkezések.
A képviselők az elfogadott szövegben azt is leszögezték, hogy
Ukrajna újjáépítéséhez Oroszországtól, illetve az oroszországi agresszióval közvetlenül kapcsolatba hozható magánszemélyektől vagy más entitásoktól elkobzott vagyoni eszközöket is fel kell használni.
Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen a források felhasználása, a képviselők különböző elemekkel egészítették ki az Európai Bizottság javaslatát: webes portált hoznának létre például, hogy nyomon lehessen követni a pénzügyi műveleteket és a támogatás feltételéül szabott „mérföldkövek” teljesítését, emellett láthatóvá kívánják tenni a harmadik országoktól és a nemzetközi szervezetektől Ukrajnába érkező támogatásokat is.
A Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja sajtóközleményben tájékoztatott, hogy nem támogatta az EP által elfogadott álláspontot.
A fideszes képviselők egyetértenek abban, hogy Ukrajnának a háború utáni újjáépítéséhez az Európai Unió hozzájárulására is szükség lesz, de hangsúlyozták, még több pénzt beleönteni a háborús gépezetbe nem ezt a célt szolgálja.
Ezért Brüsszel átgondolatlan, felelőtlen és a pénzügyi elszámoltathatóságot semmibe vevő, Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslata jelenlegi formájában nem támogatható – hangsúlyozták.
Véleményük szerint az Európai Bizottság javaslata átgondolatlan, nem ad lehetőséget arra, hogy nemzetközi donorok is csatlakozhassanak Ukrajna újjáépítéséhez, továbbá nem biztosítja a támogatások felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát sem. A javaslat feltételrendszere továbbá nincs összhangban az uniós csatlakozásra váró országok számára elkülönített uniós pénzügyi kerettel, és nem veszi figyelembe a tagjelölti státusz megadásakor támasztott feltételek teljesítését sem.
Sajnálatos, hogy a bizottság nem vizsgálta meg Ukrajna finanszírozásának egyéb lehetőségeit, ideértve egy nem EU-s költségvetésből megvalósított támogatási megállapodás lehetőségét. Magyarország kész segíteni Ukrajna újjáépítését, ehhez azonban a jelenlegi javaslat nem megfelelő. Nem hagyjuk, hogy Brüsszel átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, felelőtlen javaslata veszélybe sodorja az Európai Uniót
– szögezték le a fideszes EP-képviselők.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videóüzenetében megerősítette, hogy Ukrajna már használ amerikai gyártású ATACMS taktikai ballisztikus rakétákat.
Köszönet mindenkinek, aki Ukrajnáért harcol és dolgozik! Köszönöm mindenkinek, aki segít! Ma pedig külön köszönet az Egyesült Államoknak. A Biden elnökkel kötött megállapodásaink teljesülnek, méghozzá nagyon pontosan. Az ATACMS-ok beváltak
– mondta az államfő a közösségi oldalakon közzétett videofelvételen.
A The Wall Street Journal amerikai lap kedden arról számolt be, hogy az Egyesült Államok az elmúlt napokban titokban „kisszámú” nagy hatótávolságú ATACMS rakétát küldött Ukrajnába, és az ukrán védelmi erők már bevetették őket az oroszok által megszállt Luhanszk és Bergyanszk repülőterei ellen – fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán különleges műveleti erők kedden adtak hírt arról, hogy hétfő éjjel az ukrán hadsereggel együttműködve csapást mértek a két reptérre, amelyeken megsemmisítettek kilenc, speciális berendezésekkel felszerelt orosz katonai helikoptert, egy légvédelmi kilövőállást és egy lőszerraktárt.
A támadásokban a közlés szerint több tucat orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg.
Az ukrán különleges erők sajtószolgálata által kiadott közleményben nem tértek ki arra, milyen fegyverrel mérték a csapásokat a légikikötőkre – írja az MTI.
Első olvasatban megszavazta az átfogó atomcsendxegyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot kedden az orosz parlament alsóháza. A vonatkozó tervezetet a ház külügyi bizottsága készítette elő, Vjacseszlav Vologyin házelnök indítványa alapján.
A törvénytervezetet több mint 430 képviselő jegyzi szerzőként az alsóház 450 tagja közül.
A tervezetet második olvasatban várhatóan szerdán, harmadik és végső változatban pedig csütörtökön tárgyalják. Vologyin korábban hangsúlyozta,
a ratifikáció visszavonása Oroszország nemzeti érdekeit szolgálja, és tükörválasz lesz az Egyesült Államoknak, amely nem ratifikálta a szerződést.
A visszavonás kérdését Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel a Valdaj nemzetközi vitaklub október 5-i ülésén.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes október 10-én kijelentette, nem lát közvetlen kapcsolatot a CTBT orosz ratifikációjának esetleges érvénytelenítése és egy új fegyverkezési verseny között.
Nem látok itt közvetlen kapcsolatot. Minden az Egyesült Államoktól függ: attól, hogy Washington a nukleáris kísérletek romboló útjára lép-e. És vannak arra utaló jelek, hogy a nevadai kísérleti telepen jelenleg is folytatnak, vagy legalábbis a közelmúltig folytattak ennek megfelelő munkát
– mondta.
Hozzátette, „ha erre az útra lépnek, akkor életbe lép az orosz elnök által hangoztatott álláspont, miszerint ezt mi is kénytelenek leszünk visszatükrözni. Akkor teljesen más helyzet jön majd létre, de a felelősség azért, hogy ez bekövetkezik-e vagy sem, Washingtont terheli”.
Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke október 6-án kijelentette, hogy a ratifikációs okmány visszavonása magának a szerződésnek a sorsát jelenleg nem befolyásolja. Rámutatott, hogy a CTBT azért nem lépett soha hatályba, mert számos ország nem ratifikálta.
A ratifikáció visszavonása nem jelenti azt, hogy hazánk újra nukleáris kísérleteket szándékozik folytatni. Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta, nem mi leszünk az elsők, aki nukleáris kísérletet hajtanak végre. Annak felelőssége, hogy a helyzet miként alakul, teljes mértékben az Egyesült Államoké
– jelentette ki Konsztantyin Voroncov, az orosz küldöttség helyettes vezetője az ENSZ Közgyűlésének a leszerelés és a nemzetközi biztonság ügyében illetékes Első Bizottságának hétfői ülésén.
Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is.
Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem lépte ezt meg – írja az MTI.
Moszkva kész teljesíteni a külföldre – így Pakisztánba – irányuló gabonaszállításokkal kapcsolatos valamennyi kötelezettségét. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki az átmeneti kormány vezetőjével, Anwar ul Haq Kakar pakisztáni miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén – írja a TASZSZ.
Csak az idei év hónapjaiban, úgy gondolom, már egymillió tonna gabonát szállítottak az Önök országába. Készen állunk arra, hogy teljesítsük kötelezettségvállalásainkat, és meg kell jegyeznem, hogy ennek minden alapja és előfeltétele megvan
– biztosította az orosz vezető.
Putyin emlékeztetett, 2022-ben Oroszország rekordmagas, 158 millió tonna gabonát takarított be.
Az idei év is nagyon jó lesz. Már most világos, hogy valahol 137-138 millió tonna között lesz. Vagyis az exportpotenciál szilárd lesz, majdnem olyan, mint tavaly – valahol 50-60 millió tonna között
– fogalmazott.
Azonban – folytatta – a Moszkva és Iszlámábád közötti együttműködés lehetőségei nem korlátozódnak erre, „a potenciál sokkal komolyabb, nagyobb, magasabb”. Putyin megjegyezte, Oroszország és Pakisztán kapcsolatai hagyományosan barátiak.
A két állam idén ünnepelte a diplomáciai kapcsolatfelvételük 75. évfordulóját.
Emellett – tette hozzá az orosz elnök – a közös figyelem középpontjában a regionális biztonság és stabilitás biztosítása áll.
Ami a gazdaságot illeti, Oroszország hagyományosan élelmiszer- és gabonaszállító. A kereskedelmi forgalom az elmúlt időszakban nőtt, és elérte az általánosan elfogadható értékeket
– jelentette ki.
Az ukrán búzatermelés csak a 23 millió tonnás szintet érte el 2023-ban, ami 24 százalékos visszaesést jelent a háború előtti évekhez képest – írja az Agroinform.
A magyar mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú az ukrán gabona, de a nemzetközi hatáskörben elrendelt importtilalom miatt
már április 19-e óta nem érkezhet hazánkba ukrán búza, se olajos növény.
Az Agrárminisztérium áttekintette a Nemzetközi Gabonatanácstól és az Európai Bizottságtól származó adatokat, amelyek alapján 2023-ban csökkenő ukrán terméseredményekkel és a 2023/2024-es gazdasági évre csökkenő exportteljesítménnyel számolhatunk – írja a gazdasági lap.
Az ukrán különleges műveleti erők a hadsereg katonáival együttműködve csapást mértek az orosz megszállás alá került, Zaporizzsjai területen lévő bergyanszki, és a Donyec-medencében található luhanszki repülőtérre. A művelet során megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz katonai helikoptert is – közölte a különleges erők sajtószolgálata kedden.
A közlemény szerint a különleges erők információkat kaptak arról, hogy az oroszok az általuk ideiglenesen megszállt Bergyanszkban és Luhanszkban lévő repülőtereken jelentős mennyiségű légi járművet állomásoztatnak, valamint nagy mennyiségű speciális felszerelést és lőszert halmoztak fel.
A megadott információkat ellenőriztük, és igaznak bizonyultak. A koordinátákat és a szükséges adatokat átadtuk a fegyveres erők alakulatainak
– írta a sajtószolgálat. Hozzátette, keddre virradó éjszaka csapást mértek a repterekre, aminek következtében az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek.
A legfrissebb adatok szerint két légikikötőben megsemmisült kilenc, speciális berendezésekkel felszerelt helikopter, egy légvédelmi kilövőállás és egy lőszerraktár, továbbá megrongálódtak a repülőterek kifutópályái. A különleges erők még hozzátették, hogy a bergyanszki lőszerraktár hajnali 4 óra előtt felrobbant, a luhanszki reptéren pedig délelőtt 11 óráig tartottak a robbanások.
A különleges erők értesülései szerint több tucat orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy az orosz erők által használt repülőterek elleni támadások Ukrajna számára azért fontosak, mert közel vannak a frontvonalhoz, és az ott lévő helikoptereket aktívan vetik be az ukrán csapatok haditechnikájának megsemmisítésére.
Az oroszok igyekeznek közelebb tartani a helikoptereket a harci érintkezési vonalhoz. Luhanszk és Bergyanszk közel van a frontvonalhoz. Sajnos, az oroszoknak modernebb helikoptereik vannak, korszerűbb fegyverekkel felszerelve. Vannak például nagy hatótávolságú páncéltörő irányított rakétáik
– fejtette ki a szóvivő.
Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk városi katonai adminisztrációjának vezetője közölte a Facebookon, hogy az orosz erők csapásokat mértek a város központjára, ahol eltaláltak egy kollégiumi épületet. Az ukrán katasztrófavédelem sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a részben összedőlt ötszintes épület romjai alatt az előzetes információk szerint két ember lehet, akik után még kutatnak.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszoni terület kormányzója azt írta, hogy az orosz erők ágyúzták a megyeszékhely egyik lakóövezetét és egy közlekedési vállalat területét, aminek következtében az eddigi adatok szerint öt ember sérült meg. Roman Mrocsko, Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője arról adott hírt, hogy a megyeszékhely központjára napközben is tüzet nyitottak az orosz csapatok a Dnyeper (Dnyipro) folyó általuk megszállva tartott bal partjáról.
Áldozatokról, károkról egyelőre nem érkezett hír.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy nyolcszázzal 289 430-ra nőtt. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 14 harckocsit, 26 tüzérségi fegyvert és 11 drónt – írja az MTI.
Az orosz rendőrség vizsgálja, hogy Vlagyimir Putyin egykori vezető stratégája megszegte-e a törvényt, amikor egy olyan cikket írt, amely szerint Oroszország és a Nyugat egy napon, az ukrajnai háború után szövetségre léphet.
Vlagyiszlav Szurkov, akit korábban a Kreml „bábjátékosaként” ismertek, segített Putyinnak kialakítani szigorúan ellenőrzött politikai rendszerét. A Kremlből 2020-ban távozott.
Szeptember 27-én megjelent Észak születése című cikkében Szurkov azt sugallta, hogy az ukrajnai háborúból egyik nagyhatalom sem fogja kihozni, amit szeretne, és hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Európa a jövőben közelebb fog kerülni egymáshoz.
Lesz egy Nagy Észak – Oroszország, az Egyesült Államok és Európa –, amely egy közös szociokulturális teret alkot
– írta, hozzátéve, a „globális Dél” kifejezés azt jelenti, hogy Északnak is lennie kell.
Két orosz állami hírügynökség, a TASZSZ és a RIA arról számolt be, hogy az orosz rendőrség egy feljelentés nyomán vizsgálja a cikket. Szurkov nem kommentálta a vizsgálatot.
Cikke ellentmond annak a Kreml-irányvonalnak, amely szerint a Nyugat egy hanyatló és arrogáns gonosz erő, amely Oroszországot akarja szétszakítani, hogy megkaparintsa természeti erőforrásait – összegezte az írást a Sky News.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi Facebook-bejegyzésében emlékezett meg az orosz–ukrán konfliktusról és kiemelte, Magyarország a béketárgyalásokat sürgeti.
Mi, magyarok azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretnénk, mert csak így lehet emberéleteket menteni
– fogalmazott.
Felhívta a figyelmet, hogy minél tovább áll háborúban a két ország, annál több emberi életet fog követelni a konfliktus. Hozzátette, amit már sokszor hallhattunk: „A megoldás azonban nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál van.”
Elmondta, az ország igyekszik megmenteni a magyar–orosz együttműködést – amennyire a szankciós intézkedések megengedik – különös tekintettel az energetikai és gazdasági területekre.
A lány, aki nyitva tartotta a szemét címmel kedden magyar nyelven is megjelent az Európai Bizottság gyerekkönyve, amely azokra a nehézségekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel az ukrán gyerekek a befogadó országok iskoláiban küzdenek – írja az MTI.
Keddre csaknem negyvenezerre nőtt azoknak az ukrajnai menekülteknek a száma akik eddig menedéket kaptak Magyarországon.
Közülük több mint ötezer gyerek, akiknek hátra kellett hagyniuk az egész életüket, sokszor családjukat, barátaikat, iskolájukat, mindent, ami számukra kedves.
A könyv arra ösztönzi az olvasókat, hogy tartsák nyitva a szemüket, figyeljenek a gyerekekre, akiknek a saját hazájukban dúló háború okozta nehézségekkel kell megküzdeniük a befogadó országokban – közölte a kiadvány kommunikációjával megbízott ügynökség kedden.
A gyermekkönyv elkészítésekor az Európai Bizottság egy neves ukrán illusztrátorral, Anna Sarvirával működött együtt. A könyv magyar verziója egy fiatal ukrán lány történetét meséli el, aki új, magyarországi iskolájában egy kivételesen éleslátó lánnyal találkozik. A két lány kapcsolatán keresztül mutatja be a könyv, milyen fontos odafigyelni másokra, támogatni őket nehéz helyzetükben.
A hét és tíz év közötti gyerekeknek, valamint szüleiknek és a pedagógusoknak szánt kötet az együttérzésről és a szolidaritásról szól.
Olyan eszköz kíván lenni, amely a fiatalok számára is érthetőbbé teszi a háború összetett hatásait, és segíti az erről folytatott kommunikációt a gyerekekkel.
A közlemény idézi Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosának szavait, aki szerint egy befogadóbb, együttérzőbb és igazságosabb társadalom kialakításához kiemelten fontos elfogadni a háborúk elől menekülők jogait, és megérteni azt, hogy min mennek keresztül. A történetmesélés erejével már egészen fiatal korban meg lehet erősíteni az empátia és a szolidaritás érzéseit a gyermekekben, amelyek segítségével talán egy mindenki számára szebb jövőt lehet teremteni.
A könyv az Európai Bizottság Tartsd nyitva a szemed! elnevezésű kampányának folytatása, amely az áldozatok jogaira hívta fel a figyelmet az Európai Unión belül. Ennek célja, hogy az áldozatok tisztában legyenek az őket megillető jogokkal, valamint azzal, hogy hova fordulhatnak segítségért. A könyv ugyanis azt is hangsúlyozza, hogy a háború elől menekülő emberek különleges támogatást és figyelmet igényelnek, mivel közülük többen is olyan háborús bűncselekmények áldozatai lehetnek, amelyek alapján az EU egyéb jogokat is biztosít nekik.
A kötet már tizenhárom nyelven érhető el, a magyar mellett angolul, franciául, hollandul, bolgárul, horvátul, csehül, észtül, lettül, lengyelül, románul, szlovákul és ukránul. A könyvet iskolákban, könyvtárakban és közösségi szervezeteken keresztül fogják terjeszteni, de digitálisan is elérhető a Tartsd nyitva a szemed! kampány weboldalán.
Több mint húsz év után ismét Nagy-Britanniában koncertezik az ukrán Nemzeti Szimfonikus Zenekar.
A zenekar, amely Bristolban és Bathban is fellép, az ukrán zenét és kultúrát szeretné bemutatni a brit közönségnek. Azt remélik, a turné jegybevételeivel sikerül 24 ezer fontot (11 millió forintot) összegyűjteni, amellyel a zenekart támogatják majd – számolt be róla a BBC News kedden.
A szimfonikus zenekar meghívást kapott a brit parlament alsóházába, ahol vezető parlamenti képviselők fogadják a tagokat annak kinyilvánítására, hogy Nagy-Britannia támogatja az orosz hadsereg által megtámadott Ukrajnát.
A 90 tagú együttes számára a brit belügyminisztérium elengedte a vízumdíj megfizetését.
„Izgatottan várjuk a 22 év utáni első visszatérésünket Nagy-Britanniába. Az ukrán kultúra elismeréséért küzdünk az egész világon” – idézte a BBC News Olekszandr Hornosztajt, a zenekar ügyvezető igazgatóját és producerét.
A 17 állomást érintő turné kedden a bathi Forumban megrendezett fellépéssel kezdődik és november 15-én fejeződik be a norwichi Királyi Színházban – írja az MTI.
Ukrajnában körözést adtak ki a parlament egyik képviselője, Jaroszlav Dubnyevics ellen, akit 56,7 millió dollár (20,66 milliárd forint) értékű gáz elsikkasztásával gyanúsítanak – közölte Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Hivatala (NABU).
A NABU keresi Ukrajna jelenlegi (parlamenti) képviselőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy megszervezte az állami vagyon (földgáz) elsajátítását több mint 2,1 milliárd hrivnya értékben, és a törvénytelenül szerzett haszon legalizálásával
– áll a közleményben.
A múlt szerdán a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség közölte, hogy 2,1 milliárd hrivnya értékű földgáz elsikkasztásával vádolja a Rada hivatalban lévő képviselőjét.
Az ügyészség nem nevezte meg az ügyben érintett személyt, azonban Szerhij Lescsenko, az ukrán elnöki hivatal vezetője azt mondta, Dubnyevicsről van szó.
A nyomozás szerint a képviselő 2013 és 2017 között öt másik személy közreműködésével egy olyan rendszert szervezett, amelynek célja az volt, hogy az általa irányított tisztségviselők közreműködésével földgázt tulajdonítsanak el a Lvivi területen lévő novojavorovszki és Novij Rozgyil-i hőerőművekben – írja az MTI.
Németország a jelenlegi közel-keleti válság fokozódása idején is fenntartja Ukrajnának és a vele szomszédos Moldovának nyújtott támogatását Oroszországgal szemben – emelte ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Chisinauban.
Ezekben a napokban, amikor lélegzet-visszafojtva figyeljük a közel-keleti fejleményeket, továbbra is szorosan Ukrajna és Moldova mellett állunk
– jelentette ki Baerbock a moldovai fővárosban az ország megsegítését célzó negyedik konferencián.
A tárcavezető elmondta, hogy Németország energetikai területen, a gazdaság stabilizálásában és az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok bevezetésében fogja támogatni Moldovát, és ehhez jövőre 95 millió eurót bocsát a rendelkezésére.
Moldova – Ukrajnához hasonlóan – 2022 júniusában kapta meg az Európai Uniótól a tagjelölti státuszt.
Decemberben dönt az unió arról, hogy megkezdik-e a csatlakozási tárgyalásokat vele.
A Moldova segítését célzó, úgynevezett Moldova-platformot Németország hívta életre 2022 áprilisában Franciaországgal és Romániával együtt az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán. Azóta három donorkonferenciát rendeztek, ezeken Berlin, Bukarest és Párizs összesen már több mint egymilliárd eurót ajánlott fel Moldova javára.
Annalena Baerbock kedden arról is beszélt, hogy az eddigi támogatói platformból a jövőben együttműködési platformot hoznak létre, amelynek keretében a reformlépések bevezetését – különös tekintettel az intézmények kiépítésére és az energiaellátás stabilizálására – a továbbiakban is támogatják majd.
Catherine Colonna francia külügyminiszter arról beszélt, hogy az ukrajnai háború sokkoló hatása továbbra is érződik egész Európában és azon túl is, ezért Moldova európai és nemzetközi megsegítése fontosabb, mint valaha, annak érdekében, hogy enyhíteni tudják a háborúnak a lakosságra gyakorolt hatásait, illetve hogy hozzájáruljanak a gazdaság újjáélesztéséhez.
A találkozón – Baerbock és Colonna jelenlétében – szándéknyilatkozatot írtak alá egy olyan projektről, amelynek célja az oktatási és egészségügyi középületek energiahatékonyságának javítása. A kezdeményezéshez a KfW német állami fejlesztési bank a tervek szerint több mint 38 millió euróval járulna hozzá, Franciaország pedig 30 millió euró körüli összeggel támogatná hosszú lejáratú kölcsönök formájában.
A projekt pozitív elbírálás esetén várhatóan 2024 végén indulhat el – írja az MTI.
Két Tu–95MS típusú, nukleáris bombák szállítására alkalmas stratégiai bombázó hétórás repülést hajtott végre a Japán-tenger felett, Szu–35-ös repülőgépek kíséretében – közölte az orosz védelmi minisztérium.
„A repülést szigorúan a légtér használatára vonatkozó nemzetközi szabályokkal összhangban hajtották végre” – mondta Szergej Kobilas, az orosz légierő repülési parancsnoka.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy vezetésével az ukrán főparancsnokság vezetői értekezletet tartottak kedden. Megvitatták a fronton kialakult helyzetet és a nemzetközi politikában bekövetkezett változásokat.
„Sok kihívással nézünk szembe. De bármilyen fenyegetésekről legyen is szó, a válaszunk az erőnk, az egységünk” – hangsúlyozta az államfő.
Zelenszkij szerint emellett megvitatták a Fekete-tenger partvidékének, a Duna régiójának védelmét, az emberek és a kikötők védelmét, valamint az ukrán exportot.
Helyi idő szerint délelőtt 11 óra után az orosz erők csapást mértek Herszonra, a támadásban négy lakos megsebesült – jelentette Roman Mrocsko, a herszoni katonai adminisztráció vezetője október 17-én.
A sebesültek között van egy biztonsági cég két alkalmazottja is, közölte Mrocsko a Telegramon. Minden sérült orvosi ellátásban részesült.
Egy friss felmérés szerint Ukrajnában az elmúlt egy évben megnőtt azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy a Nyugat belefáradt az ukrajnai háborúba, ezért a kormány kész elfogadhatatlan kompromisszumokra az Orosz Föderációval.
A válaszadók 30 százaléka szerint a Nyugat egyre kisebb hajlandóságot mutat arra, hogy pénzzel és fegyverekkel támogassa Kijevet Moszkvával szemben. Egy évvel ezelőtt ez az arány még csak 15 százalék volt.
Vlagyimir Szaldo herszoni kormányzó a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a régióban a rendfenntartó erők a „kijevi rezsim egy újabb cinkosát vették őrizetbe”.
Az őrizetbe vett személy állítólag információkat szolgáltatott az ukrán hadseregnek az orosz katonák pozícióiról.
Szaldo elmondása szerint a herszoni régióban jelenleg is folyik a szisztematikus munka a megfigyelők és informátorok azonosítására.
Orosz repülőgépek támadást intéztek a Herszon régió északkeleti részén fekvő Beriszlav körzetében, aminek következtében megrongálódott egy kórház épülete.
A támadás miatt ablakok és ajtók törtek be, illetve diagnosztikai berendezések rongálódtak meg. Személyi sérülés viszont nem történt – mondta Olekszandr Prokudin Herszon megyei kormányzó. Egy orosz drón pedig tüzet okozott egy magánházban, amit a mentők gyorsan eloltottak.
Minszkbe utazott Mohammad Mohber iráni alelnök, ahol Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel is találkozik – jelentette a Belaruszki Gajun megfigyelőcsoport.
A Reuters tavaly arról számolt be, hogy Mohammad Mohber volt az, aki Moszkvában megállapodott arról, hogy Irán fegyvereket szállít Oroszországnak. Lukasenka 2023 márciusában, teheráni látogatása során már találkozott Mohberrel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn sem érezte jól magát. Az orvosok folyamatos készenlétben állnak, egy külön szobában a sürgősségi ellátáshoz és újraélesztéshez szükséges gyógyszerekkel és felszereléssel várnak arra, hogy közbelépjenek, amikor az államfő egészségi állapota rosszabbra fordul.
Erről a Generall SVR Telegram-csatorna számolt be, amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket az állításokat egyetlen független, hiteles hírforrás sem tudta megerősíteni.
Az elmúlt hónapokban vadabbnál vadabb elméletek láttak napvilágot az orosz elnök egészségi állapotáról. Tavaly nyáron például olyan pletykák keltek szárnyra, miszerint a vezető rákos vagy Parkinson-kórral küzd, és képtelen lenne órákon keresztül válaszolgatni a kapott kérdésekre.
A Kreml szerint ugyanakkor semmi valóságalapjuk nincs azoknak a híreknek, melyek szerint Vlagyimir Putyin beteg lenne. Dmitrij Peszkov szóvivő többször is határozottan állította, hogy az orosz elnök egészségi állapota rendben van.
Éjjel az oroszok rakétatámadást indítottak a Donyecki területen fekvő Szlavjanszk központja ellen, eltalálva a Luhanszki Nemzeti Agráregyetem kollégiumát – közölte Vadim Ljah, a város polgármestere.
A támadásban egyetlen civil sem sérült meg, tette hozzá az ukrán politikus.
Robbanásokat hallottak október 17-én, kedden reggel Herszonban, a légi szirénák ugyanakkor csendben maradtak.
Sérültekről vagy halálos áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.
Két nappal korábban, október 15-én erős robbanás történt Herszonban, ami gondokat okozott az áramellátásban, emlékeztetett a Korrespondent.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter megbeszélést tartott a többszörös rakétavető rendszerek (MLRS) fejlesztési kilátásairól és a gyártási kapacitás növeléséről. A tárcavezető felhívta a figyelmet a fegyvergyártás fontosságára a „különleges katonai művelet” tekintetében.
Sojgu szerint a „különleges katonai művelet” körülményei indokolttá teszik a Kreml azon törekvéseit, amelyek az orosz hadiipar fejlesztésére irányulnak.
Október 17-én éjjel az oroszok hat Shahed típusú támadó drónnal és egy X–59-es irányított rakétával támadták Ukrajnát, amelyekkel Odessza régiót vették célba, de az ukrán légvédelem mindegyiket semlegesítette, írja a telegraf.com.ua.
Válaszul az ukrán fegyveres erők két ellenséges repülőteret támadtak a megszállt területen. Az ukrán hadsereg október 17-én éjjel a Luhanszk és Bergyanszk mellett állomásoztatott helikoptereket és katonai felszereléseket vette célba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon egyeztetett hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel – írta közösségi oldalán az ukrán kormányfő.
Hozzátette, hogy főként az ukrán vízenergia-termelés fejlesztéséről, a védelmi együttműködésről és a globális biztonsági kihívásokról tárgyaltak. Zelenszkij megköszönte Trudeau-nak, hogy segíti az ukránok kitelepítését a Gázai övezetből.
Zelenszkij meghívta a kanadai miniszterelnököt a nemzetbiztonsági tanácsadók következő találkozójára is.
As part of our ongoing dialogue, @JustinTrudeau and I spoke to follow up on our agreements made during my recent visit to Canada. Specifically, the development of our hydroelectric generation and the completion of the Holodomor-genocide museum.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 16, 2023
I thanked Justin for his readiness…
Jan Lipavski cseh külügyminiszter a Hamász-támadás után az első külföldi diplomataként látogatott Izraelbe. A politikus kijelentette, hogy az izraeli–palesztin konfliktus sem terelheti el a világ figyelmét az ukrajnai háborúról – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Véleménye szerint az ukrajnai háború továbbra is az első helyen áll a béke érdekében. A tárcavezető szerint minden konfliktusra figyelniük kell, ezért „Ukrajna továbbra is az első helyen áll”.
Magyarország területére 2023. október 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4479 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3853 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz erők „előretörtek” Avgyijivka közelében, bár a város elleni támadás üteme lelassult, jelentette a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
A szakértők geolokációs felvételekre hivatkozva arról számoltak be, hogy az orosz csapatok a várostól három kilométerre délre nyomultak előre. Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentései szerint azonban az orosz csapatok összességében kevesebb támadást indítottak a térségben, mint a korábbi napokban.
Az ISW azt is közölte, hogy az orosz erők fokozták a településre mért légi és tüzérségi csapások intenzitását, hogy ellensúlyozzák a lassú szárazföldi műveleteket.
Az orosz erők október 10-én indítottak nagyszabású támadást a Donyecki területen lévő Avgyijivka ellen. A város körüli erős ukrán védelem és az aknamezők megakadályozták a gyors áttörést, és az orosz egységek súlyos veszteségeket szenvedtek a harcok első napjaiban.