Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára egy interjúban közölte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálja Olekszij Aresztovics volt elnöki tanácsadónak a tevékenységét.
Aresztovics – aki az idei év elejéig volt az ukrán elnök tanácsadója – a minap jelentette be, hogy elnökjelöltként indulna Zelenszkij ellen, és ha megválasztanák, akkor hajlandó lenne lemondani az Oroszország által elfoglalt területekről azért cserébe, ha Ukrajna csatlakozhatna a NATO-hoz.
Olekszij Danyilov a liga.net portálnak adott egy hosszú interjút, amelyben Aresztovics is szóba került. Az UNIAN hírügynökség szerint Danyilov elmondta, hogy Aresztovics korábbi tevékenységei miatt az SZBU vizsgálatot folytat ellene (a főtitkár ezt azután mondta el, hogy megkérdezték arról a korábbi kijelentéséről, miszerint Oroszország egy új ügynökhálózatot próbálhat létrehozni Ukrajnában).
Danyilovot arról is megkérdezték: tisztában van-e azzal, hogy Aresztovicsot az ukrán elnöki hivatal „legitimálta”, helyezte hatalmi pozícióba korábban. A főtitkár erre azt mondta, hogy az elnöki hivatal munkájába nincs beleszólása, és nem tudja azt, hogy az Aresztovicshoz hasonló „tanácsadók” honnan érkeztek hozzájuk.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem hagyja népét a megszállt területeken – írja az Interfax.
Minden alkalommal, amikor látom a katonáinkat, azokat, akik a fronton vannak, azokat, akik készülnek visszatérni a frontra, azokat, akik állami kitüntetést érdemelnek... Minden alkalommal, amikor látom őket, azt látom, hogy nemcsak Ukrajnát akarják megvédeni, hanem Ukrajna érdekében győzni akarnak. Hogy megnyerjük ezt a háborút. Nekünk is ki kell vennünk a részünket. Erre van szükségünk
– mondta az ukrán elnök egy videóbeszédben.
Zelenszkij hangsúlyozta: jól emlékszik arra, milyen volt a hangulat február 24-én és a teljes körű háború első napjaiban.
Oroszország Kijevet akarta, de menekülni kényszerült. Harkivot akarta, és azt mondta, hogy orosz város, de a mi Harkivunk szabad, és mindig is az marad. Ahogyan Herszon is. Akárcsak Odessza. És mi nem hagyjuk népünket a megszállt területen
– emelte ki Zelenszkij.
Az oroszok rakétatámadást indítottak egy falura Zaporizzsja régióban, 11 ember megsebesült – írja az Ukrinform.
A Zaporizzsjai járásban található Zaricsne falu ellen indított támadást Oroszország.
Lakóházak és épületek rongálódtak még, több megsemmisült. Tizenegy civil megsérült. Őket a szükséges orvosi ellátásban részesítik
– számoltak be a történtekről.
November 2-án az orosz csapatok 20 települést lőttek a Zaporizzsjai területen.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője, Dmitro Kuleba kijelentette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fontolgatja, hogy jövő tavasszal választásokat tart – írja az Unian.
Egy választási verseny megtartása az Oroszországgal folytatott teljes körű háború idején példátlan kihívásokhoz vezet
– mondta az ukrán külügyminisztérium vezetője. Hozzátette, hogy Zelenszkij mérlegeli a különböző pró és kontra érveket.
A következő elnökválasztást Ukrajnában 2024 márciusában kellene megtartani, mivel Zelenszkij ötéves elnöksége jövő tavasszal jár le.
Oroszország a jövőben is tiszteletben tartja a kísérleti atomrobbantásokra vonatkozó moratóriumot, annak ellenére, hogy visszavonta az ezek tilalmát elrendelő szerződés ratifikálását – jelentette ki pénteken a moszkvai külügyminisztérium.
A jövőben is tiszteletben tervezzük tartani a kísérleti atomrobbantásokról harminc éve életbe léptetett moratóriumot
– írta közleményében a tárca, mindazonáltal hozzátéve, hogy ha az Egyesült Államok esetleges tömegesen hajtana végre ilyen kísérleteket, ez Oroszországot is hasonlóra kötelezné.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön írta alá az Átfogó Atomcsendegyezmény (CTBT) orosz ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt. Oroszország ugyanakkor továbbra is „aláíró ország marad, valamennyi ezzel járó joggal és kötelezettséggel” – emlékeztetett a külügyminisztérium.
Az 1996-ban aláírásra megnyitott egyezmény egyelőre nem lépett életbe, mert ahhoz mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező ország ratifikációja szükséges, ami egyelőre nem történt meg. Többek között az Egyesült Államok sem ratifikálta az egyezményt.
Az orosz katonai doktrína értelmében kizárólag védelmi célra lehet atomfegyvert alkalmazni, ha Oroszországot tömegpusztító fegyverekkel támadnák meg, vagy egy hagyományos fegyverekkel olyan agressziót hajtanának végre ellene, ami „az állam létezését fenyegetné”.
A csomag keretében 125 millió dollár értékben biztosítanak fegyvereket és felszereléseket Ukrajnának – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
A mostani döntést egy külön védelmi segélytámogatás követheti – tette hozzá a Sky News szerint.
A Ternopili régió egyik községében regisztráltak egy vírusos hepatitisz A megbetegedést – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Vladimir Trush regionális kormányzó beszámolója szerint az esettel kapcsolatban járványügyi vizsgálat folyik, a kontaktszemélyektől és a külső környezetből mintákat vesznek.
A kormányzó arról is tájékoztatott, hogy a beteg jelenleg a régió egyik kórházában kap kezelést.
Olaf Scholz német szövetségi kancellár videokonferenciát tartott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, amelyen többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról tárgyaltak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentés szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatban a megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy nukleáris háborút nem szabad kezdeményezni, és nem is lehet megnyerni.
A vezetők közötti beszélgetés további témái között szerepelt a közel-keleti háború, a kétoldalú kapcsolatok és a gazdasági együttműködés.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken kiadott hadijelentésében közölte, hogy előnyösebb állásokat foglalt el a kupjanszki frontszakaszon az elmúlt héten az orosz hadsereg, miközben a herszoni régióban megakadályozta, hogy az ukrán erők megvessék lábukat a Dnyeper bal partján – írja az MTI.
Az összesítés szerint az orosz fél tizenöt csoportos csapást hajtott végre a hét folyamán precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán fegyver- és hadianyag-raktárakra, valamint ukrán katonák és külföldi zsoldosok állomáshelyére.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszoni területen fekvő Csaplinkában egy nő életét vesztette, hárman pedig súlyos sérüléseket szenvedtek, amikor két amerikai rakéta csapódott a szociális ellátó- és munkaügyi központ épületébe. További négy rakétát a légvédelem lelőtt.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Ukrajna nem folytat titkos tárgyalásokat Oroszországgal. Szerinte ezeknek a tárgyalásoknak nem is lenne értelme mindaddig, amíg Oroszország nem hajlandó elhagyni Ukrajnát – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Kuleba szerint a béke alapja Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása.
Oroszországnak el kell hagynia Ukrajnát. Amíg ez nem történik meg, amíg nem áll készen erre, addig nincs értelme semmilyen tárgyalást folytatni
– mondta.
Ukrajna előrenyomulása délen „statikus”, Oroszország támadása Avgyijivka ellen „megfeneklett” – írja legfrissebb hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium.
A jelentés szerint a támadásokat akadályozta a „taktikai légierő viszonylagos háttérbe szorulása”. Mint írták, mindkét félnek szilárd légvédelme van, ami megakadályozza, hogy a harci repülőgépek hatékony légi támogatást nyújtsanak a támadásokhoz.
Hozzátették, hogy a konfliktus földrajzi kiterjedése tovább nehezíti az offenzívákat. Mindkét félnek nehézséget okoz az áttörés elérése, miközben a legtöbb csapatra az 1200 kilométer hosszú érintkezési vonal megtartásához van szükség.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 03 November 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 3, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/tkqrs5h78q
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/97t9scVat6
Volodimir Zelenszkij elnök rendeletben nevezte ki Szerhij Lupancsukot az Ukrán Fegyveres Erők Különleges Műveleti Erőinek új parancsnokává – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy másik rendelettel az elnök felmentette Viktor Horenkót a Különleges Műveleti Erők parancsnoki tisztségéből – tették hozzá.
A Kreml elutasította az új amerikai szankciócsomagot, mondván, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktus kezdete óta megtanulta legyőzni az ilyen gazdasági akadályokat.
Washington tegnap több orosz energetikai és pénzügyi vállalatot, valamint törökországi, kínai és egyesült arab emírségekbeli magánszemélyt és céget szankcionált, amelyek szerinte támogatták Oroszország Ukrajna elleni offenzíváját – írja a The Guardian.
Természetesen a szankciók további problémákat okoznak. De még egyszer megismétlem, alkalmazkodtunk a szankciókhoz... Megtanultuk, hogyan győzzük le őket
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A katonai kiadások masszív növelése és a létfontosságú energiaexport átirányítása Kínába és Indiába segített Moszkvának elkerülni a Nyugat korai reményeit, hogy a szankciók gazdasági összeomlásba taszíthatják Oroszországot.
Nyugati vállalatok százai hagyták el azonban Oroszországot, és az ingadozó valuta és a magas infláció továbbra is aggodalomra ad okot az orosz döntéshozók körében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök köszöntötte az oroszokat a közelgő nemzeti összetartozás napja alkalmából, amelyet november 4-én ünnepelnek – írja a TASZSZ.
Az államfő az Orosz Föderáció Közkamarájának új tagjaival tartott megbeszélésén elmondta, hogy „a találkozóra egy olyan ünnep előestéjén kerül sor, amely Oroszország számára nagy jelentőséggel bír”.
Mindenekelőtt köszöntöm mindannyiukat ezen az ünnepen
– hangsúlyozta Putyin.
Hozzátette, hogy ennek az eseménynek már a neve is tartalmazza annak mély értelmét, amely „a nép egységének napja" – mutatott rá az orosz elnök.
Egy orosz bíróság nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte Pjotr Verzilovot, a Pussy Riot csoporthoz kötődő aktivistát az orosz szigorú cenzúratörvények megsértése miatt.
A 36 éves férfit ma távollétében ítélték el, mivel 2020 óta nem él Oroszországban – jelentette a MediaZona, az általa alapított ellenzéki híroldal.
A bíróság szerint Verzilov közösségi médiában közzétett bejegyzései az ukrajnai Buka városában elkövetett orosz atrocitásokról hamis információnak minősültek, ami az Ukrajna elleni támadás első napjaiban bevezetett moszkvai disszidensellenes törvények értelmében bűncselekménynek minősül.
Oroszország több tucat magas rangú kritikust ítélt több év börtönbüntetésre, mióta tavaly februárban megindította offenzíváját.
Verzilov az orosz médiának elmondta, hogy a konfliktus kezdetén Ukrajnába utazott, hogy dokumentumfilmet forgasson, de most az ukrán erők oldalán harcol – írja a The Guardian.
Oroszország „veszélyes ellenségnek” tekinti Lengyelországot Vlagyimir Putyin elnök egyik legfőbb szövetségese szerint. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint a NATO-tagállam elveszítheti államiságát, ha folytatja jelenlegi útját – közölte a Sky News.
Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, azt mondta:
Pontosan úgy fogjuk kezelni, mint egy történelmi ellenséget. Ha nincs remény a megbékélésre az ellenséggel, akkor Oroszországnak csak egy – és nagyon kemény –hozzáállása lehet a sorsát illetően.
Szerinte a történelem nem egyszer mondott már kíméletlen ítéletet az elbizakodott lengyeleknek: bármilyen ambiciózusak is legyenek a revansista tervek, azok összeomlása a lengyel államiság teljes halálához vezethet.
Medvegyev, aki egykor liberális modernizálónak állította be magát, mára a Kreml hevesen Nyugat-ellenes politikusa lett.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet pénteken ismertetett felmérése szerint az oroszországi szolgáltató szektor üzleti aktivitásának alakulását jelző mutató 53,6 pontra, nyolchavi mélypontra mérséklődött a szeptemberi 55,4 pontról. A mutató immár kilencedik hónapja mozog 50 pont fölött.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.
Az orosz szolgáltatók arról számoltak be, hogy októberben mind a kibocsátás, mind az új megrendelések növekedése lassult, azonban az új megrendelések így is jelentősen bővültek. Az exportrendelések a második leggyorsabb ütemben nőttek az adatközlés 2014. szeptemberi kezdete óta.
A szolgáltatóipari ágazatban bár csak szerény mértékben, de gyorsuló ütemben és immár harmadik hónapja nőtt a foglalkoztatás októberben az új megrendelések bővülése miatt.
A múlt hónapban az inputköltségek inflációja már a második egymást követő hónapban mérséklődött, míg az eladási árak növekedése öthavi mélypontra lassult.
A szolgáltatóipari és a szerdán ismertetett feldolgozóipari adatok összesítésével képzett októberi kompozit BMI 53,6 pontra mérséklődött a szeptemberi 54,7 pontról.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet szerdán azt közölte felmérése alapján, hogy az orosz feldolgozóipari aktivitást mérő beszerzésimenedzser-indexe 53,8 pontra mérséklődött a szeptemberi 54,5 pontról, de a mutató így is jóval a bővülést a zsugorodástól elválasztó 50 pont felett maradt. 2017 januárja óta az idei októberi volt a második legmagasabb mutatószám – írja az MTI.
A Kreml cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a Wagner-csoport orosz légvédelmi rendszert kíván küldeni a libanoni Hezbollah milíciának, amely október 7. óta tűzharcot folytat Izraellel a határon túlról – közölte a Sky News.
A The Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt állította, hogy az SA–22-es rendszert Szíriába szállították, ahol a Hezbollah és a Wagner harcosai is jelen vannak, és azt Bassár al-Aszad szíriai elnök áldásával elküldhetik a libanoni csoportnak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy „de facto” Wagner nem létezik, és hogy az ilyen állítások – általában – alaptalanok.
A Hezbollah azóta keveredik összecsapásokba az izraeli védelmi erőkkel és fenyegetőzik a támadások fokozásával, hogy a Hamász közel egy hónapja megtámadta Izraelt.
Volodimir Zelenszkij a Facebook-oldalán számolt be az éjszakai orosz támadásokról, amelyek több ukrán régiót is érintettek. Az ukrán elnök egy videót is megosztott az egyik találatról, bár elmondása szerint jól dolgozott az ukrán légvédelem.
Éjszaka körülbelül negyven Shahed volt az égen. Több mint a felét lelőtték repülőink, légvédelmi egységeink, mozgó tűzcsoportjaink – ezért köszönet illeti a harcosokat
– írta bejegyzésében Zelenszkij.
A bejegyzésből az is kiderült, hogy éjszaka több ukrán régiót is támadtak az oroszok: Harkiv, Zaporizzsja, Herszon, Mikolajiv, Odesa, Kijev, Kirovohrad, Vinnyica, Hmelnyickij és Lviv.
Köszönjük mindenkinek az éberségét! Sajnos voltak találatok is, az előzetes jelentések szerint nincsenek áldozatok
– fogalmazott.
Mint írtuk , az orosz hadsereg kamikazedrónokkal támadta csütörtök este a kelet-ukrajnai Harkiv régiót. Emellett Lviv régiót is keményen támadták.
Mint írtuk, az orosz hadsereg kamikazedrónokkal támadta csütörtök este a kelet-ukrajnai Harkiv régiót.
A csapásokat péntek hajnalban is folytatták, ekkor Lviv régió fölött 16 kamikazedrónt vetettek be az oroszok. Lviv polgármesterének, Andrij Szadovijnak az elmondása szerint az ukrán légierőnek sikerült 11 ellenséges drónt megsemmisítenie – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Andrij megjegyezte, hogy egy létesítményt ért találat, de szerencsére személyi sérülés vagy súlyosabb kár nem történt. A drónok több hullámban repültek, és gyakran változtatták a mozgásukat.
Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára egy interjúban közölte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálja Olekszij Aresztovics volt elnöki tanácsadónak a tevékenységét.
Aresztovics – aki az idei év elejéig volt az ukrán elnök tanácsadója – a minap jelentette be, hogy elnökjelöltként indulna Zelenszkij ellen, és ha megválasztanák, akkor hajlandó lenne lemondani az Oroszország által elfoglalt területekről azért cserébe, ha Ukrajna csatlakozhatna a NATO-hoz.
Olekszij Danyilov a liga.net portálnak adott egy hosszú interjút, amelyben Aresztovics is szóba került. Az UNIAN hírügynökség szerint Danyilov elmondta, hogy Aresztovics korábbi tevékenységei miatt az SZBU vizsgálatot folytat ellene (a főtitkár ezt azután mondta el, hogy megkérdezték arról a korábbi kijelentéséről, miszerint Oroszország egy új ügynökhálózatot próbálhat létrehozni Ukrajnában).
Danyilovot arról is megkérdezték: tisztában van-e azzal, hogy Aresztovicsot az ukrán elnöki hivatal „legitimálta”, helyezte hatalmi pozícióba korábban. A főtitkár erre azt mondta, hogy az elnöki hivatal munkájába nincs beleszólása, és nem tudja azt, hogy az Aresztovicshoz hasonló „tanácsadók” honnan érkeztek hozzájuk.
Az Európai Unió Oroszországgal szembeni gazdasági szankcióiból származó összes vesztesége elérte az 1500 milliárd dollárt. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozott erről újságíróknak a veronai Eurázsiai Gazdasági Fórum margójára.
Az Európai Unió teljes vesztesége – ezek a legóvatosabb becslések – a bevezetett szankcióktól és a gazdasági téren hozott döntésektől az Oroszországgal való együttműködés megszorításáig mintegy 1500 milliárd dollárt tesz ki
– mondta.
Grusko arra is emlékeztetett, hogy 2013-ban az Orosz Föderáció és az Európai Unió közötti kereskedelem volumene 417 milliárd dollárt tett ki – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz hadsereg kamikazedrónokkal támadta csütörtök este a kelet-ukrajnai Harkiv régiót – írja a Korrespondent.
A támadást Oleh Szinyehubov, a harkivi területi katonai közigazgatás vezetője ismertette. Mint írta, a településen egy ház megsérült, ahol tűz ütött ki. Áldozatokról egyelőre nincs információ.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóbeszédében elmondta, hogy Oroszország fokozatosan húzódik vissza a Fekete-tenger keleti vizeire – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megszólalásában nem reagált az ukrán fegyveres erők főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak felháborodást kiváltó mondatára.
Az ukrán államfő kijelentette, hogy jó eredményekről számolhat be, ugyanis „Oroszország fokozatosan elveszíti uralmát a Fekete-tenger felett, visszavonulva a keleti részekre“.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 6309 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6720 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI az Országos Rendőr-főkapitányság közleményét.
A beléptetettek közül a rendőrség 66 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a szövetségi alkotmánytörvényt, amely eltörli az Európa Tanács (ET) főtitkárának tájékoztatását a rendkívüli állapot vagy hadiállapot bevezetéséről Oroszországban − írja a RIA.
A kamara alkotmányügyi és nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottsága korábban támogatta a kezdeményezést, és elfogadásra javasolta. Az alkotmányügyi bizottság ülésén megjegyezték, hogy a kezdeményezés inkább „jogi és technikai jellegű”, mivel
Oroszország 2022. március 15-én kilépett az Európa Tanácsból.
A dokumentum szerint, ha Oroszországban rendkívüli állapotot vagy hadiállapotot vezetnek be, csak az Európa Tanács főtitkárának erről való tájékoztatása nem tartozik a követelmények közé, az ENSZ főtitkárának értesítése megmarad.
Az orosz csapatösszevonás Zaporizsja irányában 2S4 Tulpan önjáró aknavetőkkel és Msta−S tarackokkal megzavarta az ukrán fegyveres erők (AFU) offenzíváját Rabotyino és Verbove települések közelében.
Erről az orosz védelmi minisztérium számolt be a TASZSZ-nak.
Kilenc, kopter típusú ukrán drónt fogott el az orosz légvédelem a Zaporizzsja megyei Enerhodar közelében − közölte csütörtökön az orosz védelmi tárca.
A kijevi rezsim folytatja a provokációkat, hogy ember okozta katasztrófával fenyegesse a zaporizzsjai atomerőművet és megzavarja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkatársainak váltását a zaporizzsjai atomerőműben
− közölte a tárca.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön kiadott állásfoglalása szerint az Enerhodar elleni ukrán dróntámadás megsértette a zaporizzsjai atomerőmű nukleáris és fizikai biztonságának elveit.
A NAÜ szakembereinek új csoportja csütörtökön váltotta fel az atomerőműben eddig dolgozó megfigyelőcsoportot. A zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb ilyen létesítménye, hat VVER–1000-es reaktorblokkja van.
Az erőmű tavaly szeptember 11. óta nem termel áramot.
A NAÜ szakemberei 2022. szeptember 1. óta teljesítenek szolgálatot az atomerőműben, rendszeres váltásban. Az előző rotáció október 3-án történt.
Az orosz védelmi minisztérium hadijelentése szerint az orosz légvédelem a nap folyamán négy Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, három Neptun hajóelhárító-rakétát, HIMARS sorozatvetők nyolc rakétáját és 31 drónt lőtt le.
Az orosz védelmi tárcának az elmúlt napra vonatkozó összesítése szerint orosz erők három ukrajnai frontszakaszon öt rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 470 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.
A tájékoztatás a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetési pontot, egy drónirányító központot, egy lőszerraktárt, egy Szu−7-es repülőgépet, kilenc harckocsit − köztük nyolcat a donyecki régió déli részén −, hat páncélozott harcjárművet, kilenc gyalogsági harcjárművet − köztük nyolc Bradleyt a donyecki frontszakaszon −, négy lengyel Krab önjáró, valamint egy M777-es és két FH70-es tarackot.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy a konfliktus, ellentétben az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij véleményével, nem jutott holtpontra.
„Oroszország következetesen folytatja a különleges katonai műveletet” − jelentette ki Peszkov Zaluzsnijnak a The Economist című hetilapban megjelent cikkére reagálva.
A kijevi rezsimnek már régen fel kellett volna ismernie, hogy még beszélni is abszurdum arról, hogy a harctéren bármilyen kilátása lenne a győzelemre
− tette hozzá.
Pontosan az történt, amire Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is figyelmeztetett. Legutóbb a november 1-jei gazdasági témájú találkozón – fogalmazott Telegram-csatornáján Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete, reagálva az újabb szankciók bevezetésére országával szemben.
Felkészültünk a helyzet ezen alakulására. Frontális támadást látunk Oroszország ellen a politikától a gazdaságon át az emberi jogi kérdésekig. Valójában mindenhol és mindenütt kísérletet tesznek arra, hogy akadályozzák országunk fejlődését és megakadályozzák az egyszerű emberek jólétének növekedését. És a legfontosabb természetesen az Orosz Föderáció belső egységének aláásása. Nagy bizonyossággal feltételezhetjük, hogy az amerikai nyomás fokozódni fog, ahogy társadalmunk egy fontos politikai esemény – a márciusi oroszországi elnökválasztás – felé halad
– fogalmazott a nagykövet, hozzátéve, bármennyire is próbálkoznak, az orosz gazdaság túlélte a támadást.
„Az amerikaiak továbbra is az utolsó szálakat vágják el, amelyek sok nyugati országot a felszínen tartanak. A Fehér Ház ilyen irányú lépései kaotikusak, logikátlanok és semmilyen józan ésszel nem magyarázhatók” – tette hozzá Antonov. Majd úgy fogalmazott: „Tisztában vagyunk vele, hogy kivel van dolgunk a nemzetközi színtéren. Nyugodtan és magabiztosan cselekszünk. Az oroszellenes támadásokra várakozással reagálunk. Biztosítjuk gazdaságunk stabil működését. Bizonyítjuk az Orosz Föderáció megbízhatóságát, mint felelős külkereskedelmi partner.”
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!