Izrael egy fontos célpontot semmisíthetett meg

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról. A nap főbb történései az alábbiak voltak:

• Joe Biden ellenzi a Gázai övezet hosszú távú megszállását.
• Megölték a Hamász egyik legfontosabb vezetőjét.
• „A Hamász vezetői halott emberek” – közölte az izraeli szóvivő.
• A CIA segítségével szabadíthatják ki a túszokat Gázából.
• Izrael egy fontos célpontot semmisíthetett meg.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!

Az izraeli legfelsőbb bíróság szerdán elutasította a gázai háború befejezését követelő tüntetések betiltásáról szóló rendőrségi határozat elleni petíciókat – írja az al- Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Ennek értelmében a háborút elítélő demonstrációk továbbra is tiltottak maradnak az országban.

A petíciókat a Hadash párt és az Adalah jogi szervezet nyújtotta be, hogy tüntetéseket tarthassanak a gázai háború ellen Shaknin és Umm al-Fahm palesztin városokban Izraelben.

Az IDF és a Shin Bet biztonsági ügynökség az október 7-i mészárlásban részt vevő terroristák kihallgatásából származó részleteket tett közzé, amelyekből kiderül, hogy a Hamász mentőautókat, kórházakat, mecseteket és iskolákat használ terrorista tevékenységre – közölte a Haaretz.

Emellett nyilvánosságra hoztak egy felvételt, amelyen egy gázai lakos egy Hamász-aktivistával beszélget, aki azt állítja, hogy „bármilyen mentőautóval, amivel csak akarom” távozhat a Gázai övezetből.

A Shin Bet által kihallgatott egyik Hamász-terrorista azt mondta, hogy a Hamász katonai ága saját mentőautókkal rendelkezik, amelyek közül néhány bázisokon található, és megjelenésük

hasonlít a polgári mentőautókhoz, hogy ne keltsenek gyanút, vagy ne legyenek Izrael célpontjai.

Egy másik terrorista szerint a harcokban a mentőautókat a harcosok és terroristák evakuálására használják. A Hamász azért használja a mentőautókat élelmiszer, robbanóanyagok és fegyverek szállítására, mert ezt biztonságosnak tartják.

A Hamász magas rangú politikai és katonai vezetőinek többsége kórházakban rejtőzik, főként az Al-Shifa kórházban

– mondta az egyik kihallgatott terrorista.

Egy nagyobb humanitárius szünet megtartására szólított fel szerdán a Gázai övezetben Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a Hamász által túszul ejtett foglyok szabadon bocsátása és a segélyszállítmányok bejutásának biztosítása érdekében – adta hírül az MTI.

Kanada korábban már több alkalommal is a harcok szüneteltetését sürgette a segélyek bejuttatásának érdekében, ám mindeddig tartózkodott egy hosszabb szünet javaslatától.

Nem szükséges a borzalmakat részleteznem. Ezek miatt követelünk egy jelentősebb humanitárius szünetet, amely lehetővé teszi az összes zsidó túsz szabadon engedését és a külföldi állampolgárok Gázából való elszállítását

– mondta Trudeau szerdán újságíróknak nyilatkozva.

A kanadai miniszterelnök „rémisztőnek” nevezte az antiszemitizmus világszintű növekedését, és megemlítette, hogy Molotov-koktélokat dobtak kanadai zsinagógákra is.

Trudeau rámutatott, hogy a munka nehezét egy életképes Palesztin állam és egy biztonságos Izrael fenntartásához vezető kétállami megoldás jelenti.

Mark Rutte holland miniszterelnök úton van Izraelbe, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború kezdete óta másodszor találkozzon Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel – írja a The Times of Israel.

Hollandia azt is bejelentette, hogy tervezi egy haditengerészeti hajó kiküldését, amely „lehetőség szerint” humanitárius segélyt visz a Gázai övezetbe, és közölte, hogy az MS Holland nevű parti őrhajó várhatóan november közepén indul, és a hónap végére Ciprus közelében lesz.

A holland miniszterelnök az X-en azt írja, hogy Katarban „beszélt a túszokról, akiket a Hamász terrorszervezet már hetek óta fogva tart”.

A lehető leghamarabb szabadon kell engedni őket, és újraegyesíteni őket szeretteikkel. Hollandia nagyon hálás Katarnak az ezt lehetővé tevő erőfeszítéseiért

– tette hozzá Rutte.

Tárgyalások folynak a Hamász által fogva tartott tucatnyi túsz, köztük hat amerikai szabadon bocsátásáról, cserébe a Gázai övezetben háromnapos tűzszünetért – állítja egy Hamászhoz közel álló forrás a The Times of Israel szerint.

„A tárgyalások 12 túsz, köztük hat amerikai szabadon engedéséről szólnak, cserébe egy háromnapos humanitárius szünetért, amelyre azért van szükség, hogy a Hamász szabadon engedhesse a túszokat, és Egyiptomnak hosszabb időt biztosítson a humanitárius segélyszállításra”– állítja a forrás.

A brazil rendőrség szerdán meghiúsította, hogy terrorista tevékenységekhez toborozzanak civileket – közölte Brazília szövetségi igazságügyi minisztériuma.

A minisztérium közleménye szerint két brazil állampolgárt tartóztattak le a művelet részeként, és számos házkutatást tartottak három államban, köztük Minas Gerais-ban és Sao Paulóban.

A Globo hírportál jelentése szerint a művelet a Hezbollah libanoni terrorszervezethez kapcsolódó személyek ellen irányult. Azt is jelentették, hogy a csoport támadásokat tervezett végrehajtani a brazíliai zsidó közösséghez tartozó épületek, például zsinagógák ellen.

Az egyik gyanúsítottat a Sao Pauló-i repülőtéren tartóztatták le – írja a Haaretz.

Olaszország kórházhajót küld, amely a Gázai övezet partjainál állomásozik majd, hogy segítse a palesztin lakosságot – jelentette be Guido Crosetto védelmi miniszter.

Crosetto szerint a misszió konkrét jele annak, hogy Olaszország „közel áll a palesztin néphez, és elhatárolódik a Hamász terroristáitól”.

A Vulcano nevű hajó fedélzetén 170 ember tartózkodik, köztük egészségügyi és katonai személyzet, és műtők is vannak rajta. Crosetto szerint először Ciprus felé veszi az irányt, majd a lehető legközelebb megy a konfliktusövezethez, hogy sürgősségi orvosi segítséget nyújtson – írja a Times of Israel.

Az amerikai képviselőház egy ritkán alkalmazott eljárásban elítélte Izrael-ellenes megnyilvánulásai miatt a demokrata párti Rashida Tlaib képviselőt kedden késő este – írja az MTI.

A demokrata párt radikális baloldali szárnyához sorolt politikus elleni indítványt 234 képviselő szavazta meg, ami azt jelenti, hogy 22 demokrata párti alsóházi tag is párttársa ellen voksolt.

A határozatot beterjesztő Rich McCormick republikánus képviselő a vitában azzal vádolta az eljárás alá került Rashida Tlaibot, hogy nyilatkozataiban egy ország és polgárainak eltörlését támogatja.

A palesztin származású politikus azzal vádolta kritikusait, hogy el akarják hallgattatni, és úgy érvelt, hogy Izrael kormányának bírálatát antiszemitizmusnak bélyegezni veszélyes precedens.

Rashida Tlaib az elmúlt hetekben többször szólalt fel palesztinpárti tüntetéseken, és a közösségi médiában posztot tett közzé, amely a Hamász által is használt és Izrael létezéshez való jogának közvetett tagadásaként értelmezett „A folyótól a tengerig” szlogent tartalmazta a palesztinok területi követeléséről.

A politikussal szemben elfogadott határozat – hivatalos nevén censure – formális, így jogkövetkezménnyel nem jár a képviselői státuszra vonatkozóan, ugyanakkor a kizárás mögött a második legsúlyosabb szankció a kongresszus eljárási szabályai szerint. A képviselőház történetében eddig összesen 26 alkalommal alkalmazták, a modern időkben, 1966 óta pedig mindössze kilencszer.

A Scotland Yard főparancsnoka szerint nem lenne törvényes alapja a szombatra − vagyis az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulójára − tervezett palesztinpárti tüntetések betiltásának − közölte az MTI. 

A Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen eddig négy egymást követő szombaton vonultak tüntetők tízezrei London és több más brit nagyváros utcáira.    

Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, és a legutóbbi izraeli adatok szerint 240 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.    

A Scotland Yard a szombatra tervezett újabb palesztinpárti tüntetések elhalasztását kérte a szervezőktől, aznap ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően a háborúk áldozatairól emlékeznek meg Nagy-Britanniában, a szervezők azonban visszautasították a kérést.    

A rendőrségre ugyanakkor egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormány részéről a szombati tüntetés betiltására.    

Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka a BBC közszolgálati rádió szerdai hírműsorában kijelentette: a jelenleg érvényes brit törvények alapján  a rendőrség csak akkor kérhet kormányzati felhatalmazást egy tüntetés betiltására, ha a demonstráció súlyos mértékű rendbontás kockázatával jár, „ennek jogi küszöbe azonban rendkívül magas”, és a Scotland Yardnak kell bizonyítania, hogy „másképp nem tudná kezelni a helyzetet”.
  

Izrael már 12 napja bombázta Gázát, amikor Mahmud Sahin hajnalban hívást kapott − írja riportjában a BBC. 

A férfi harmadik emeleti, három hálószobás lakásában volt a Gázai övezet északi részén, egy középosztálybeli negyedben, amely eddig a légicsapásoktól nagyrészt érintetlen maradt.

Hallotta a kintről felerősödő lármát. „Meneküljetek − kiabálta valaki az utcán −, mert bombázni fogják az épületeket”.

Amikor elhagyta az épületét, és biztonságos helyet keresve átkelt az úton, megszólalt a telefonja.

Az izraeli hírszerzéstől hívom önt 

− mondta egy férfi a vonalban Mahmud szerint.

A hang Mahmudot a teljes nevén szólította, és hibátlanul beszélte az arabot. „Azt mondta, hogy három lakóépületet akarnak felrobbantani... és utasított, hogy evakuáljam a környéket”  – idézte fel. 

A konfliktus alatt az izraeli hadsereg rendszeresen felhívta a gázaiakat, hogy figyelmeztesse őket a légicsapások előtt − Mahmoud beszámolója egy ilyen telefonhívásba enged bepillantást, méghozzá példátlan részletességgel.

Már legalább 39 újságírót öltek meg az Izrael és a Hamász közötti háborúban − közölte szerdán az Újságíróvédő Bizottság (CPJ).

A háború az újságírók számára a „leghalálosabb hónapot” hozta azóta, hogy a CPJ szerint 1992-ben elkezdte az adatgyűjtést − írta meg a CNN. 

Közülük a CPJ szerint 34 palesztin, négy izraeli és egy libanoni volt. További nyolc újságíró megsebesült, három pedig eltűnt a CPJ szerint.

Legutóbb kedden halt meg Yahya Abu Manih, a Hamászhoz kötődő Al-Aqsa rádiócsatorna újságírója, aki a jelentések szerint egy gázai légicsapásban vesztette életét, és Mohamed Abu Hassira, a WAFA palesztin hírügynökség újságírója, aki a jelentések szerint szintén egy légicsapásban hunyt el.

Az Orvosok Határok Nélkül szervezet laboratóriumi technikusa, Mohammed Al Ahel több családtagjával együtt meghalt egy gázai bombatámadásban − közölte a csoport kedden.

Al Ahel és családja az Al Shate menekülttáborban lévő otthonában tartózkodott, amikor hétfőn összeomlott az épület. A bombázásban több tucat ember halt meg − közölte az Orvosok Határok Nélkül a közösségi médiában, hozzátéve, hogy „Gázában egyetlen hely sem biztonságos”. A szervezet megismételte „azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre” vonatkozó felhívását − írja a CNN. 

James Cleverly brit külügyminiszter szerint „a jelenlegi izraeli–Hamász-konfliktus legkívánatosabb kimenetele” a békeszerető palesztin vezetés felé való elmozdulás − írja a The Guardian. 

A Reuters idézi Cleverlyt, aki a G7-ek tokiói külügyminiszteri találkozója után beszélt.

Rövid távon elkerülhetetlen, hogy Izraelnek, mivel csapatai vannak a Gázai övezetben, biztonsági felelősséget kell vállalnia. A mi véleményünk szerint azonban a lehető leghamarabb egy békeszerető palesztin vezetés felé való elmozdulás a legkívánatosabb eredmény

– mondta. 

Az izraeli hadsereg közlése szerint az izraeli fegyveres erők 37 „körözött palesztint” tartóztattak le az éjszaka folyamán a megszállt Ciszjordániában.

Az őrizetbe vettek közül legalább 10 személyt a Hamász ügynökeiként azonosítottak, közölte az izraeli hadsereg, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Izrael október 7-e óta mintegy 2000 palesztint tartóztatott le a megszállt Ciszjordániában és a Kelet-Jeruzsálemben tartott razziák során, teszi hozzá a kiadvány.

Miközben az izraeli hadsereg egyre erősebb szorításban tartja Gáza városát, az ENSZ szerint kedden akár 15 ezer ember is menekülhetett dél felé, ami háromszorosa az előző nap becsült számnak − írja a The Wall Street Journal.

A többség, köztük gyerekek, idősek és fogyatékkal élők, gyalog érkezett minimális holmival − közölte az ENSZ. A távozók közül néhányan arról számoltak be, hogy izraeli ellenőrző pontokon kellett áthaladniuk, hogy délre jussanak, és az ENSZ szerint szemtanúi voltak az izraeli erők letartóztatásainak.

Az izraeli hadsereg szóvivője azt mondta, hogy

megvédik a civileket a Hamász támadásaitól, és lehetővé teszik számukra az evakuálást, amiért már három hete könyörgünk nekik.

Hozzátette: nem tud arról, hogy a menekülőket feltartóztatták volna.

Az amerikai külügyminisztérium szerint az elmúlt hónapban a Gázába érkezett segélyszállító teherautók száma mostanra valamivel több mint 520-ra emelkedett − ez nagyjából annyi, mint amennyit az ENSZ naponta küldött az Izrael és a Hamász közötti háború kezdete előtt.

A számok két szempontból is szembetűnőek. Először is, a jelenlegi szállítmányok nem elegendőek a gázai lakosság szükségleteihez képest. Míg Vedant Patel, a Külügyminisztérium szóvivője kedden azt mondta, hogy október 7. óta 526 teherautó érkezett, addig a segélyszervezetek szerint naponta legalább 100 ilyen teherautóra lenne szükség − közölte a The New York Times.

A képviselőház kedden megszavazta Rashida Tlaib, Michigan állam demokrata képviselője ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt, megbüntetve ezzel a kongresszus egyetlen palesztin származású tagját az Izrael és a Hamász közötti gázai háborúval kapcsolatos megjegyzései miatt − közölte a The Washington Post.

A képviselőház kedden késő este 234:188 arányban fogadta el a Richard McCormick republikánus képviselő által előterjesztett határozatot, amely azzal vádolta Tlaibot, hogy „hamis narratívákat terjesztett” a Hamász októberi, Izrael elleni támadásáról, és hogy

Izrael állam elpusztítására szólított fel.

A Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok bővítését sürgették a világ legfejlettebb ipari demokráciáit tömörítő G7-országok külügyminiszterei szerdán Tokióban – írta az MTI.

Az országok (az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Kanada) diplomáciai vezetői arra törekszenek, hogy közösen humanitárius tűzszünetet kérjenek a Gázai övezetben, ahol egy hónapja dúl az Izrael és a Hamász közötti konfliktus – közölték a csoporthoz közel álló diplomáciai források.

A külügyminiszterek sürgetően szükségesnek tartják a Gázai övezetben élő civil lakosságnak nyújtott humanitárius segélyek bővítését. Erről széles körű egyetértés volt a gázai háborúról folytatott megbeszéléseik során előző este Tokióban – közölte szerdán a német delegáció.

Annalena Baerbock német és Kamikava Jokó japán külügyminiszter humanitárius szünetre szólított fel az Izrael által elzárt terület lakosságának ellátására. Minden résztvevő hangsúlyozta Izrael önvédelemhez való jogát a nemzetközi humanitárius jog keretein belül.

Mindeközben az olasz ANSA hírügynökség szerint a G7-ek külügyminiszterei arról is beszéltek, hogy olyan szankciókat vezetnének be a Hamász ellen, amelyekkel elzárhatnák a terrorszervezet külföldi pénzügyi forrásait.

Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős minisztere és a szűk hadikabinet tagja az MSNBC amerikai televíziónak  azt mondta: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy korábbi interjújában nem a Gázai övezet megszállásáról, hanem csak annak terrorellenes biztonsági felügyeletéről beszélt a háború után – írja az MTI. 

Dermer szerint Netanjahu azt tervezi, hogy Izrael a háború után biztonsági ellenőrzést fog gyakorolni a Gázai övezet felett, miközben az övezet irányításáért más, talán a palesztinok, de nem a Hamász felel majd.

Indoklása szerint Izrael azért hatol be a Gázai övezetbe, hogy felszámolja a Hamász terrorista infrastruktúráját, és nem engedheti meg, hogy azt fél év vagy egy év múlva akár egy másik szervezet újjáépítse. Szerinte erre – és nem az övezet megszállására – gondolt Netanjahu, amikor az övezet feletti határozatlan idejű izraeli ellenőrzésről beszélt.

Dermer szerint a palesztinok gondoskodhatnak majd a mindennapos rendfenntartásról, a rendőrségről, viszont a terrorellenes erőket, az esetleges bombagyártó műhelyeket felderítő titkosszolgálatot Izraelnek kell felügyelnie. Úgy vélte, hogy Ciszjordániában is Izraelnek kell elvégeznie ezt, noha nem volt célja, hogy katonái behatoljanak a palesztin városokba. Mint mondta: Izrael visszavonult az 1948-as vonalakhoz, és nem volt jelen az utóbbi tizenhét évben Gázában, felszámolta a gázai telepeket, de egy terrorista államot kapott, és ezt nem akarják megismételni.

Miután a Hamászt elmozdítják, Izrael meghatározatlan időre ellenőrizni fogja a biztonsági ügyeket, de nem világos, hogy lesznek-e olyan palesztin erők, amelyek a gázai nép érdekében készek újjáépíteni az övezetet – mondta.

Izrael több száz katonát küldött egy Shuafat nevű településre, hogy lerombolják egy tinédzser családi otthonát egy menekülttáborban. A kamasz korábban megkéselt egy ukrán határőrt – írja a The Times of Israel. 

Helyszíni felvételek is készültek arról, hogy a katonai menet miként hatolt be a településre. A 14 éves kamasz még februárban, egy busz ellenőrzése idején késelte meg a 22 éves határőrt. 

A jeruzsálemi rendőrfőnök utóbb azt közölte, hogy a műveletet még a múlt héten hagyták jóvá.

Arra reagálva, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök felvetette, hogy Izrael „határozatlan ideig” felügyelhetné Gáza háború utáni biztonságát, Bernie Sanders Vermont állam független szenátora szenátor kedden az X-en azt mondta:

Tényleg?Amerikának pénzügyileg támogatnia kellene egy hosszú távú katonai megszállást egy már megvert és elszegényedett nép felett? Szerintem nem.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője egy keddi tájékoztatón korábban azt mondta, hogy Biden elnök világosan fogalmazott: „Nem támogatjuk Gáza újbóli megszállását az Izraeli Védelmi Erők által” − közölte a The Washington Post. 

Rakétatámadás érte hajnalban és reggel Kissufim kibucot, ahol már hajnalban megszólaltak a szirénák.

A The Times of Israel szerint károkról vagy sérültekről nem érkezett jelentés sem most, sem hajnalban. A lap azt írta, hogy ez volt az egyetlen rakétatámadások azóta, hogy kedd este egy kisebb rakétaeső zúdult Izrael középső részére.