Sikítanak a szirénák, támadás érte Odesszát

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kamikaze drónokkal támadtak az oroszok Kijev közelében.
• Orosz radarelhárító rakéta talált el egy teherhajót.
• Robusztus támadást hajtottak végre az ukránok a Krím ellen, a Fekete-tengeri Flotta bázisára is csapást mértek.
• Sikítanak a szirénák, támadás érte Odesszát.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!

Melanie Joly külügyminiszter bejelentette, hogy Kanada az Oroszországgal szembeni különleges gazdasági intézkedésekről szóló rendelkezés alapján újabb szankciókat vezet be kilenc magánszemély és hat szervezet ellen – írja a TASZSZ orosz hírügynökség a kanadai külügyminisztériumra hivatkozva.

Megjegyzik, hogy a szankciókat olyan személyek és szervezetek ellen vetik ki, akik Ottawa szerint „dezinformációval és katonai propagandával” foglalkoznak.

A listán a következő jogi személyek szerepelnek:

• Izvesztyija újság;
• „Parlamentskaja Gazeta”;
• REN-TV televíziós csatorna;
• Russia Beyond projekt, amelyet a Rosszijszkaja Gazeta finanszíroz;
• az Orosz Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete;
• A Társadalmi Konzervatív Politikai Központ, egy nonprofit partnerség.

Az új korlátozások hatálya alá tartozó személyek listáján szerepel:

• Jázmin énekesnő;
• Igor Ivanov, az Orosz Külügyi Tanács elnöke;
• Alekszandr Csubarjan, az Orosz Tudományos Akadémia Általános Történeti Intézetének tudományos igazgatója;
• Andrej Ilnyickij, a védelmi miniszter tanácsadója;
• Dmitrij Szuszlov, a Nemzeti Kutatási Egyetem Közgazdasági Felsőoktatási Intézete Komplex Európai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese, a Valdai Klub szakértője;
• Andrej Szuszencov, az orosz Külügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézete Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének dékánja;
• Oleg Barabanov, a Valdai Klub programigazgatója;
• Ivan Timofejev, az MGIMO docense;
• Alekszandr Konkov, a Moszkvai Állami Egyetem docense.

A kanadai külügyminisztérium közölte, hogy 2014 óta több mint 2,7 ezer orosz magánszemély és jogi személy, valamint belorusz, moldovai és ukrán állampolgárok és jogi személyek kerültek fel a szankciós listákra, akik Ottawa véleménye szerint támogatják Oroszországot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalára feltöltött videóban mondott köszönetet a Harkivban, Donyeckben és a Dél-Ukrajnában harcoló katonáknak.

Az 55. dandár tüzéreinek – mint mindig, most is büszke vagyok rátok! Marjinka irányába – a 79. légitámadó dandár katonáinak, köszönöm! Avgyijivka – az 53. és a 110. önálló gépesített dandár, köszönöm! Kupjanszk – 14. önálló gépesített dandár, 57. önálló motorizált gyalogsági dandár, a kilencvenötödik dandár 13. zászlóalja, az 54. önálló gépesített dandár 3. zászlóalja, a 30. önálló gépesített dandár 2. zászlóalja és a 40. önálló tüzérdandár. Köszönjük mindannyiuknak, katonák

– fogalmazott az ukrán elnök.

Sahra Wagenknecht német politikus szerint az ukrán háborús menekültek visszaélnek a nekik folyósított szociális juttatásokkal.

„Amikor az ukránok visszautaznak a hazájukba, valójában ott élnek, és csak azért jönnek ide, hogy felvegyék a segélyeket. Konkrét esetekről tudok. A szülővárosomban egész házakat béreltek ki ukrán menekülteknek, és a szomszédok meglepődtek, hogy azokban valójában nem lakik senki. Nem akarok általánosítani, de vannak ilyen ügyek” – mondta Wagenknecht egy friss interjúban.

Szerinte a német államnak csak minimális mértékben kellene segítenie azokat a menekülteket, akik nem jogosultak a menedékjogra.

Németország eddig mintegy egymillió ukránt fogadott be az Oroszország által megtámadott országból. Ők alapellátásban részesülhetnek, ha tartósan Németországban élnek, és az illetékes németországi munkaügyi központ bármikor el tudja őket érni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken megbeszélést folytatott Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszterrel.

A tájékoztatása szerint megvitatták az Ukrajna és Litvánia közötti további védelmi együttműködést.

Dolgozunk a páncélozott orvosi evakuációs járművek szállításán a frontvonalon lévő csapatok számára. Köszönjük az Ukrajnának eddig nyújtott jelentős támogatást. Ez magában foglalja a fegyvereket, a politikai támogatást és a Litvániában Ukrajnának és az ukránoknak nyújtott valódi társadalmi támogatást

– fogalmazott közösségi oldalán Zelenszkij.

Tajvan és a Cseh Köztársaság megállapodást írt alá arról, hogy közösen segítik az ukrajnai újjáépítési munkálatokat. A megállapodás értelmében a két ország együtt fog dolgozni a víz- és energiarendszerek újjáépítésén – írja a Sky News.

Nagyon örülünk annak, hogy az országot, amely helyettünk védi Ukrajnát, nagy szövetségesünk és barátunk, Tajvan velünk együtt támogatja

– mondta Tomas Kopecny, az ukrajnai újjáépítésért felelős cseh kormánymegbízott a tajvani külügyminisztériumban tartott ünnepségen.

A megállapodásra a hivatalos diplomáciai kapcsolatok hiánya ellenére került sor – tették hozzá.

Franciaország megtagadta Kosztyantin Zsevago sikkasztással gyanúsított ukrán milliárdos kiadatását Ukrajnának – írja az MTI. Az illetékes francia fellebbviteli bíróság indoklása szerint az Ukrajnában életbe léptetett szükségállapot miatt nincs biztosítva a tisztességes eljáráshoz való jog.

A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmező állam nincs abban a helyzetben, hogy biztosítani tudja, hogy Zsevago urat olyan törvényszék elé állítsák, ahol szavatolni tudnák az alapvető eljárási garanciákat és a védelemhez való jogait

– ismertette pénteken a milliárdos üzletember egyik szóvivője.

Ukrajnában Zsevagót a Finance & Credit Bank (F&C) pénzintézet 2015-ös összeomlásával kapcsolatos sikkasztás gyanúja miatt akarják bíróság elé állítani. A milliárdost 2022 decemberében vették őrizetbe a francia Alpokban található Courcheval üdülővárosban, később azonban egymillió euró (377 millió forint) óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Az üzletember tagadja az ukrán hatóságok ellene felhozott vádjait.

Zsevago a Svájcból irányított, londoni székhelyű Ferrexpo vasérckitermelő vállalat főrészvényese. Egy állásfoglalásban közölte, hogy „amint erre lehetőség nyílik az ukrán igazságszolgáltatáson belül”, mindent erőfeszítést meg fog tenni jogorvoslat előterjesztésére.

November végétől kezdődően Németország négy Eurofighter vadászgépet telepít Romániába korlátozott időre, az orosz drónok légtérsértéseire hivatkozva – jelentette pénteken az Agerpres hírügynökség a bukaresti német nagykövetség közleményére hivatkozva.

Az elmúlt hónapokban többször is drónok sértették meg Románia légterét, ez ismét megmutatta, mennyire közel zajlik Oroszország Ukrajna ellen indított illegális agressziós háborúja. Németország szolidaritást vállal közeli szövetségesével ezekben a nehéz időkben, és segít Romániának légtere és egyben a NATO légtere biztonságának megőrzésében

– idézte Peer Gebauer nagykövetet a külképviselet közleménye.

A német légierő vadászgépei korlátozott ideig megerősített légtérvédelmi járőrszolgálatot végeznek majd Romániában, akárcsak a háború elején, 2022 februárjában és márciusában tették.

A Luftwaffe négy Eurofightere és a harci repülőket kiszolgáló 150 tagú katonai különítmény a konstancai kikötő közelében, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton fog állomásozni.

A közleményből kiderült: a német kontingens biztonsága érdekében „védelmi rendszert is telepítenek a pilóta nélküli, kis légi járművek ellen”. Németország felajánlotta, hogy a drónok elleni védelmi rendszer hosszabb időre Romániában maradjon a „hiteles elrettentés részeként”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország Déli Katonai Körzetének főhadiszállásán tett látogatást Rosztov-na-Donuban, ahol megtekintette a hadsereg frissen beszerzett Desertcross 1000–3-as terepjáróját.

A TASZSZ angol nyelvű oldala szerint az orosz elnök kazahsztáni látogatása után járt a katonai főhadiszálláson. Putyin mellett jelen volt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, Valerij Geraszimov vezérkari főnök és más magas rangú katonai vezetők is.

A Desertcross 1000–3 alapváltozatából jelenleg 537 darab áll Oroszország rendelkezésére, és további 1500 darab fejlesztett járművet vásárolnak még. Ebből 500-at decemberben, a fennmaradó 1000-et pedig 2024 első negyedévében szerzik be.

Az EU úgy véli, hogy nem valószínű, hogy a 2024. márciusi célkitűzésig az ígért 1 millió tüzérségi lövedék teljes mennyiségét le tudja szállítani Ukrajnának – jelentette a Bloomberg november 10-én meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

Az EU által márciusban jóváhagyott terv szerint a blokk egy év alatt egymillió lövedéket biztosítana Ukrajnának. A program első lépése a tagállamok saját készleteiből történő szállítmányok megtérítése, a második lépés az új lőszerek közös beszerzése.

A lap október elején arról számolt be, hogy miután a rendelkezésre álló idő több mint fele eltelt, az EU a tervezett szállítmányoknak csak 30 százalékát szállította le, és fennáll a veszélye, hogy nem éri el a kitűzött célt.

A héten az EU külpolitikai részlege, az Európai Külügyi Szolgálat állítólag közölte a tagállamok diplomatáival, hogy a szállítások nagy valószínűséggel nem fejeződnek be jövő év márciusáig – mondták az ügyet ismerő személyek.

A tagországok egy része vonakodott részleteket elárulni a szállítási erőfeszítéseikről, és az EU kérheti tőlük, hogy további információkkal szolgáljanak – mondták a hírügynökségnek a források. A kérdésről a hírek szerint az EU védelmi minisztereinek jövő heti ülésén tárgyalnak majd.

Andrej Klincevics, a katonai és politikai konfliktusok tanulmányozásával foglalkozó központ vezetője szerint jelenleg nagyon valószínűtlen egy katonai puccs Ukrajnában, mivel szerinte Volodimir Zelenszkij egy „elnyomó apparátust” hozott létre, beleértve az SZBU különleges szolgálatait és a fő hírszerzési igazgatóságot. Továbbá úgy véli,  számos nacionalista zászlóalj is az egységes központ érdekében tevékenykedik – írja az mk.ru.

Ezért folytatódnak a gyilkosságok és a likvidálások a leendő zavargások vezetői körül. Zelenszkij továbbra is jeleket fog küldeni, ahogyan ez történt a Csasztjakov őrnagy elleni bombatámadással is

– fogalmazott Klincevics.

Andrej Koszkin tartalékos ezredes, katonai szakértő, a Plehanov orosz gazdasági egyetem tanszékvezetője úgy véli, hogy Zelenszkij helyzete most meglehetősen nehéz, szerinte az ukrán elnök mindent megtesz, hogy megőrizze az egyensúlyt. De minden megváltozhat, méghozzá gyorsan – tette hozzá.

Ha Zelenszkij nem kap támogatást, Ukrajnának nem lesz elég pénze arra, hogy kifizesse az alkalmazottak, a fronton harcoló katonák és a rendfenntartók bérét, és valóban lázadások kezdődhetnek az országban. Ami fegyveres lázadáshoz is vezethet

– mondta a szakértő.

Andrej Koszkin azt is állította, hogy Zelenszkijt a brit különleges erők őrzik a volt SAS-harcosok közül. „Gyakorlatilag túszként tartják őt fogva. Zelenszkij művész, az elnök szerepére vették fel, amit el is játszott” – tette hozzá Koszkin.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e egy katonai puccs Ukrajnában, azt válaszolta, hogy a katonai puccshoz egy juntának kell hatalomra kerülnie, ahogy ez Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában történik.

Felmerül a kérdés az Egyesült Államokban, hogy milyen demokratikus ország az az Ukrajna, amelybe kolosszális pénzeket fektettek be, és egy juntát neveltek fel? Hogy fogják hívni? Demokratikus juntának? Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság ezt hagyni fogja. Bár nem tagadom, hogy lehetnek kísérletek. A hadseregnek nagy ereje van, fel van fegyverezve, harci tapasztalatot szerzett, egységes

– mondta Koszkin.

Kijev környékén egy férfi gombát gyűjtött az erdőben, amikor a fák között egy rakétára bukkant. A férfi nagyon meglepődött ezen, és hirtelen nem is tudta, mitévő legyen. Azt nem tudni, hogy hívtak-e szakembereket a helyszínre, írja az ukrán Telegraf.

Lehetséges, hogy a rakétát az ukrán légvédelem lőtte le, tették hozzá.

Hogy a rakéta mennyi ideig feküdt a Kijev melletti erdőben, nem tudni. Ilyen esetekben rendkívül óvatosnak kell lenni, és nem szabad megközelíteni egy potenciálisan veszélyes tárgyat, figyelmeztetnek az ukrán hatóságok.

Andrij Jermak az ukrán elnöki hivatal vezetője egy interjúban reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erőinek főparancsnoka közötti esetleges súrlódásokról szóló híresztelésekre, amelyek a főparancsnok nyugati sajtóorgánumokban megjelent véleménycikkei miatt merültek fel – írja a Telegraf.

Az egyik ilyen publikációban Zsaluzsnij például azt állította, hogy a fronton holtpontra juthatott a helyzet, míg Zelenszkij nemrég azt nyilatkozta, hogy a fronton nincs holtpont.

Andrij Jermak a Natalja Mosejcsunak adott interjújában kifejtette, hogy a háború már csaknem két éve tart Ukrajnában, és az emberek ebbe belefáradtak, de szerinte vannak dolgok, amelyeken változtatni kell.

Természetesen ma már minden döntés a legfelsőbb főparancsnok pozíciójában születik. Azt mondhatom, hogy ez egy normális folyamat, nem Oroszországban élünk, és az egyik fő tényező az egységünk. Mert az emberek segítenek azoknak, akikben hisznek

– fogalmazott, hozzátéve, hogy egyetlen álláspontjuk van: megnyerni ezt a háborút.

Zelenszkij és Zsaluzsnij kapcsolatáról elárulta, hogy egyetértés van közöttük, és nem tud arról, hogy az elnök le akarná váltani a főparancsnokot.

Az Egyesült Királyság több mint 30 ezer ukrán katonát képzett ki a második világháború óta a legnagyobb katonai kiképzés keretében, amelyet brit földön hajtottak végre.

Az Op Interflex programot azt követően hozták létre, hogy egy korábbi hosszú távú kiképzési program – az Op Orbital – szünetelt, miután Oroszország megszállta Ukrajnát.

A kiképző tanfolyamot az Egyesült Királyság különböző helyszínein tartják legalább öt héten keresztül. A tanfolyam magában foglalja a fegyverkezelés, a harctéri elsősegélynyújtás, a járőrözési taktika és a fegyveres konfliktusok jogának oktatását,  valamint a vidéki környezetben történő kiképzést.

A programban tíz másik is ország részt vesz:

• Kanada,
• Új-Zéland,
• Norvégia,
• Dánia,
• Finnország,
• Svédország,
• Litvánia,
• Hollandia,
• Ausztrália
• és Románia

– írja a Sky News.

Az Európai Bizottság (EB) ezen a héten Ursula von der Leyen EB-elnök ígéretei ellenére nem tudja bemutatni az Oroszország elleni 12. szankciós csomagot, mivel a tárgyalások még folyamatban vannak – jelentette be egy brüsszeli sajtótájékoztatón Eric Mamer, az EB szóvivője.

„Természetesen reméltük, hogy a mai napig be tudjuk mutatni a javaslatunkat, de ez  nem jött össze. A megbeszélések folyamatban vannak. Reméljük, hogy hamarosan bemutathatjuk a szankciós csomagot” – idézi a szóvivőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az újságírók azon kérdésére, hogy pontosan mikor mutatják be az új intézkedéscsomagot, Mamer azt válaszolta: „Engem fognak hibáztatni, ha most mondok egy dátumot, amit aztán nem tudunk tartani, ezért csak annyit mondok, hogy hamarosan.”

A cseh és a tajvani kormány pénteken megállapodást írt alá arról, hogy együttműködnek az ukrajnai újjáépítési munkálatok segítésében. Tajvan eddig több mint 100 millió dollárt adományozott humanitárius segélyezésre, és csatlakozott az Oroszország elleni, nyugati vezetésű szankciókhoz.

A Tajvan és a Cseh Köztársaság közötti megállapodás, amelyet az egymás fővárosában lévő képviseleti irodák vezetői írtak alá, a víz- és energiarendszerek újjáépítése terén megvalósuló együttműködésről szól.

Az aláírási eseményre a tajvani fővárosba, Tajpejbe látogató Tomas Kopecny, az ukrajnai újjáépítésért felelős cseh kormánymegbízott azt mondta, hogy országának „erős a kapcsolata Tajvannal”.

Roy Li tajvani külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a segítségnyújtás más területekre is kiterjed majd, hogy segítse a normális élet helyreállítását – adta hírül az MTI.

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, kormánya úgy fogja kiigazítani a védelmi költségvetést, hogy Németország 2028-tól elérje a NATO 2 százalékos védelmi kiadási célját.

Scholz ezt félelmetes, de megvalósítható politikai feladatnak nevezte.

Mindenki megérti, hogy többet kell költenünk a védelemre

– mondta Scholz.

Csütörtökön kormánya ígéretet tett arra, hogy a német hadsereget az európai védelem „gerincévé” teszi.

Németország az ukrajnai orosz inváziót követően jelentős politikai váltáson megy keresztül a kiadások növelése és haderőinek modernizálása érdekében – írja a Sky News.

Albert Khorevet nevezték ki az Orosz Föderáció új pakisztáni nagykövetévé. A kinevezéshez kapcsolódó rendeletet Vlagyimir Putyin orosz elnök írta alá – közölte az aif.ru. 

„Albert Pavlovics Khorev kinevezése az Orosz Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé a Pakisztáni Iszlám Köztársaságban” – áll a jogi információs portálon közzétett dokumentumban.

Horev Danila Ganicsot váltotta az iszlámábádi orosz diplomáciai képviselet élén, akit az Orosz Föderáció elnökének rendeletével felmentettek nagyköveti tisztségéből.

Néhány ukrán pilótát már az égben képeznek ki oktatók az F–16-os vadászrepülőgépeken. Ezt Jurij Ignat ezredes, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) Légierejének szóvivője mondta el adásban, egy tévéadásban.

Megjegyezte, a pilóták kiképzése az F–16-osokon a terveknek megfelelően halad. Hozzátette azonban, hogy erről kevés információ áll rendelkezésre, mivel a partnerek nem nagyon akarják reklámozni és részletezni a kiképzés folyamatát.

De tény, hogy a pilóták már a levegőben tanulnak F–16-osokon, természetesen nem mindannyian, de egyes pilótákat már felengedik a levegőbe kiképzőikkel. Tehát minden a tervek szerint halad

– árulta el Ignat.

Szerinte most az a fontos, hogy „az égbolt Ukrajnánál maradjon”. Emlékeztetett az ukrán légierő minapi sikeres akcióira, amikor a taktikai repülés pilótái „egy újabb Kalibras hordozót küldtek egy orosz hajó után”.

Ignat hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy nyugati eszközöket kapjanak – írja az Unian.

Ukrajna közölte, légiereje és védelmi erői csütörtök éjszaka lelőttek öt drónt és egy rakétát, amelyek ukrán terület felé tartottak.

A légierő a Telegramon közzétett bejegyzésében közölte,

Oroszország hat támadó drónt és két irányított rakétát lőtt ki Ukrajna felé.

A drónok közül ötöt, valamint az egyik rakétát Dnyipro, Harkiv, Mikolajiv, Poltava és Kijev régiók felett lőtték le – közölték.

Azt nem közölték, hogy a fennmaradó drón és rakéta eltalált-e bármit – írja a Sky News.