Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz-ukrán háborúról szóló szerdai  élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak: 

• Zelenszkij elmondta, mi kell ahhoz, hogy Oroszország veszítsen. 
• Óriási csapás ért egy lakóházat Donyeckben. 
• Elnöki kegyelmet kapott Putyin legfőbb kritikusának gyilkosa. 
• Orbán Viktor keresztbe tenne Ukrajna EU-tagságának.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel – jelentette az ukrán államfő sajtószolgálata.

 Megjegyezte: a többéves segélyprogram elfogadása nagyon fontos jelzés a világ felé „Ukrajna győzelméig tartó megingathatatlan támogatásáról.”

 Az ukrán elnök méltatta a kanadai kezdeményezést az ukrán gyerekek hazatérését célzó nemzetközi koalíció létrehozására és megvitatták a program következő lépéseit. 

A felek eszmecserét folytattak a közel-keleti helyzetről is – írja az Interfax. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem egyezhet bele egy „befagyasztott konfliktusba” Oroszországgal, mivel ez azt jelentené, hogy a mai gyerekeknek a jövőben is harcolniuk kellene – írja az Ukrinform.

Nem engedhetjük meg magunknak a patthelyzetet, az átmeneti gyengeséget... Ha ez egy befagyasztott konfliktus, akkor őszintén ki kell mondanunk, hogy a gyermekeink vagy az unokáink fognak harcolni. Már így is sok embert vesztettünk el. Így akarunk élni, tudva, hogy olyan gyerekeket nevelünk, akik később biztosan harcolni fognak? Oroszország újra el fog jönni

– mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a háborúnak véget kell vetni. Ehhez Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából.

Eltávolították szerdán Alekszandr Puskin orosz költő emlékművét az ukrán főváros, Kijev egyik központi parkjából – hozta nyilvánosságra Dmitro Bilocerkovec, a kijevi városi tanács képviselője a Facebookon.

Puskin szobra az Ivan Bahrjanij huszadik századi ukrán költőről, próza- és drámaíróról, publicistáról és politikusról elnevezett parkban állt. A parkot korábban Puskin Parknak nevezték. A képviselő közölte, hogy a kormány tagjai egyetértettek Kijev városának az emlékmű lebontására tett kezdeményezésével – írja az MTI.

Az ukrán kulturális minisztérium a Telegramon közölte: „üdvözöljük a kijevi polgármesteri hivatalnak a városi tanáccsal és a helyi aktivistákkal való együttműködésének eredményét. Egy Puskinnal kevesebb van Kijevben. Folytatódik az erőszakos eloroszosítás következményeinek felszámolása”.

Vlagyimir Kara-Murza, a két mérgezéses támadást is túlélt orosz ellenzéki politikus felesége szerdán elmondta, hogy aggódik férje életéért, miután Moszkvából egy szibériai, Omszk városában lévő szigorúan őrzött büntetőtelepre szállították át a 42 éves aktivistát – írja az MTI.

Az orosz ellenzéki politikus polineuropátiában szenved, amely rendszeres testmozgás és a megfelelő gyógyszerek szedése nélkül végtag érzéketlenséghez vezethet.

Felesége, Jevgenyija Kara-Murza elmondása szerint a mindennapi testmozgás már lehetetlené vált férje számára a mindössze 3-szor 1,5 méteres, egy ágy és egy háttámla nélküli zsámollyal felszerelt cellában, ahol szeptember óta tartják fogva.

Egészségi állapota a jelenlegi helyzetben természetesen romlani fog. Ezeket a cellákat kínzási módszerként alkalmazzák

– mondta Jevgenyija Kara-Murza a brit Lordok Házában tartott ünnepségen, amelyen a férje nevében, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (IRC) által odaítélt Szabadság-díjat vehette át.

Az orosz aktivista felesége attól is tart, hogy férje a börtönben újabb gyilkossági kísérletnek van kitéve, miután 2015-ben és 2017-ben is méreggel próbálták megölni, amelyek után mindkét alkalommal kómába esett.

A Bellingcat és más oknyomozó hírportálok arról számoltak be, hogy Kara-Murzát mindkét támadás előtt az FSZB biztonsági szolgálat ugyanazon osztaga követte, amely 2020-ban idegméreggel próbálta meggyilkolni Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt. Az orosz hatóságok mindkét támadásban tagadták érintettségüket.

Az Európai Unió vezető diplomatája, Josep Borrell az Európai Bizottsággal közösen szerdán a tagállamok elé terjesztette az Oroszország elleni tizenkettedik szankciócsomagra vonatkozó javaslatot – írja az Ukrajinszka Pravda.

A javaslat szankciók bevezetését írja elő több mint 120 magánszemély és jogi személy ellen Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának aláásásában játszott szerepük miatt. Ezek az Orosz Föderáció katonai, védelmi és informatikai szektorának képviselői, valamint „más fontos gazdasági szereplők”.

A jelentés megemlíti továbbá, hogy meg kell büntetni a megszállt ukrajnai területeken tartott választásokban részt vevőket, az ukrán gyermekek erőszakos „átneveléséért” felelős személyeket, valamint az Orosz Föderáció által terjesztett dezinformációban és propagandában részt vevőket.

Az Európai Bizottság emellett új import- és exporttilalmak bevezetését, valamint az olajárplafon megerősítését és az uniós szankciók kijátszásának megakadályozását célzó intézkedéseket javasol.

További részleteket ebben a cikkben írtunk.

A délutáni órákban Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása elfogadhatatlan – írja a Sky News.

Erre azt követően került sor, hogy Anders Fogh Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára javaslatot tett arra, hogy Ukrajna csatlakozzon a katonai szövetséghez. Rasmussen javaslata viszont megfosztaná Ukrajnát az Oroszország által ellenőrzött területektől.

Olaf Scholz szövetségi kancellár elmondta, hogy Ukrajna hosszú távú támogatása központi kérdés Németország számára – írja az Ukrinform.

Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelműen kijelentette: reméli, hogy Németország, Európa és az Egyesült Államok Ukrajna támogatására való hajlandósága csökken.

Putyin maga is kész pénzt, forrásokat költeni, katonái életét kockáztatni Ukrajna elpusztítása érdekében, és arra számít, hogy ehhez elegendő forrással rendelkezik, többel, mint a Nyugat, ezért hosszú távon el fogja érni tervei megvalósítását

– mondta Scholz.

Ezért fontos üzenet, talán a legfontosabb, amit Németország küldhet, az, hogy mi továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges

– jelentette ki Scholz, hozzátéve, hogy Németország továbbra is az egyik vezető szerepet tervezi betölteni az Ukrajnának nyújtott segélyek terén.

A német kancellár azt is elmondta, hogy Németország kész segíteni Ukrajnát a helyreállítási erőfeszítésekben.

Mint azt korábban megírtuk, az Európai Külkapcsolati Tanács által közzétett globális felmérésből kiderült, hogy a nem nyugati országok lakosságának többsége azt szeretné, ha Oroszország minél hamarabb véget vetne az Ukrajna elleni háborúnak, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Kijev területeket ad át.

A jelentés egy felnőttkorúakat megkérdező közvélemény-kutatáson alapul, amelyet 2023 szeptemberében és októberében végeztek 11 európai és 10 Európán kívüli országban. Összesen 25 266 válaszadó felelt a feltett kérdésekre.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerdán délután az X-en reagált minderre.

Ki és mi fog holnap uralkodni – demokrácia, vagy önkényuralmi elnyomás? [...] És végül, mennyibe fog kerülni a biztonság a demokráciáknak, ha nincsenek szabályok és nincs törvény?

– teszi fel a kérdéseket posztjában Podoljak.

Nemcsak területekről [...] van szó. Hanem arról, hogy mi fog uralkodni

– írja.

„Ukrajna támogatása feltétel nélküli befektetés a saját biztonságba, a saját valódi szabadságjogokba, a globális demokráciába, a kiszámítható holnapba...” – zárja sorait Podoljak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke találkozott Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, és megbeszélést folytatott az EU lőszergyártásának növeléséről, valamint a „kritikus infrastruktúrák” ellenálló képességéről.

A német védelmi miniszter kedden azt mondta, az EU nem fogja teljesíteni azt a célt, hogy jövő márciusig 1 millió tüzérségi lövedéket és rakétát szállítson Ukrajnának.

A nem nyugati országok lakosságának többsége azt szeretné, ha Oroszország minél hamarabb véget vetne az Ukrajna elleni háborúnak, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Kijev területeket ad át − derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács által közzétett globális felmérésből.

Kínában, Indiában és Törökországban (és nyilvánvalóan Oroszországban) továbbra is egyértelműen azt preferálják, hogy a háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni, még akkor is, ha Ukrajnának le kell mondania területének egy részéről. Új közvélemény-kutatásunk azt mutatja, hogy Brazíliában, Indonéziában, Szaúd-Arábiában és Dél-Afrikában is ez az uralkodó vélemény

− olvasható a think tank jelentésében.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban az emberek úgy gondolják, az ukrajnai háború alkalmat ad arra, hogy a világ nyugati dominanciája ellen lépjenek fel. Ez az érv továbbra is kizárólag Oroszországban népszerű, sehol másutt

− fogalmaztak.

A jelentés a felnőttek körében végzett közvélemény-kutatáson alapul, amelyet 2023 szeptemberében és októberében végeztek 11 európai és 10 Európán kívüli országban. Összesen 25 266 válaszadót kérdeztek meg − közölte a The Guardian. 

Egy vezető nyugati újságíró, akit régóta Németország egyik legjobb független Oroszország-szakértőjének tartanak, legalább 600 ezer eurót kapott egy Vlagyimir Putyinhoz közel álló oligarchához köthető cégtől, nem nyilvános offshore kifizetések formájában − derült ki a kiszivárgott dokumentumokból.

Hubert Seipel, a díjnyertes filmrendező és író részletekben kapott pénzt, amely a dokumentumok szerint két általa írt könyv támogatására szolgált, amelyek Putyin hatalomra jutását mutatják be, és sokak szerint az orosz elnökkel szimpatizálnak − írja a The Guardian. 

Ez az ügy az egyik első olyan eset, amely egy befolyásos nyugati újságírót jelentős összegek kifizetésével hoz összefüggésbe, amit egyesek úgy értékelnek, mint a Putyin-párti szereplők próbálkozását a nemzetközi médiában való pozitív megjelenés biztosítására.

Lezárult az Ukrajnából menekülők megsegítése – oktatási integráció támogatása elnevezésű projekt, amely az Ukrajnából a háború elől menekülő családok gyermekeinek a magyarországi köznevelésbe történő bekapcsolódását támogatta – tájékoztatta a Belügyminisztérium szerdán az MTI-t.

A projektet a Széchenyi 2020 program keretében 3,6 milliárd forint európai uniós támogatással valósították meg – írták.

Hozzátették, hogy a program több mint 1500 óvodát és iskolát érintett, ezekben mintegy 6000 – 18 éves kor alatti – gyermek, illetve tanuló nevelésének, oktatásának támogatása zajlott.

A tárca közlése szerint a projekt keretében nyújtott támogatás hozzájárult az ukrán állampolgársággal rendelkező és magyarországi állami, önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézménybe beiratkozott gyermekek óvodai neveléséhez, és az állami fenntartású iskolákban tanulók neveléséhez, oktatásához, integrációjuk elősegítéséhez.

Oroszország három rakétát lőtt ki szerda reggel az ukrajnai Zaporizzsja déli területére, egy ember meghalt, és legalább hét másik megsebesült − közölte a kormányzó.

A csapás helyszínei közelében lévő házakat és autókat a robbanáshullám és a törmelékek megrongálták a mintegy félórás támadásban, amely egy polgári létesítményt ért − mondta Jurij Malasko kormányzó a Reuters jelentése szerint.

Jelen pillanatban egy halottról és hét sebesültről tudunk, köztük nőkről

− írta a Telegramon.

Az állításokat a hírügynökségnek egyelőre nem sikerült független forrásból ellenőriznie.

Dánia megkezdheti az orosz olajszállító tartályhajók ellenőrzését, és esetlegesen blokkolhatja a felségvizein való áthaladást – jelentette a Financial Times (FT) november 15-én meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

Ehhez Dánia felhasználhatná azokat a meglévő nemzetközi törvényeket, amelyek lehetővé teszik az államok számára, hogy a teherhajókat a környezetvédelem feltételezett megsértése miatt ellenőrizzék.

A források szerint az EU aggódik amiatt, hogy a nem nyugati biztosítások – és különösen a hamisított biztosítások, amelyeket egyes hajókon találtak – nem fedezik az olajszennyezést.

Ennek következtében Dániának oka lehet megállítani és ellenőrizni az orosz olajszállító tartályhajókat, és esetleg megakadályozni, hogy folytassák útjukat.

Az ENSZ tengerjogi egyezménye szerint, amely a tengeri közlekedést szabályozza, egy állam „eljárást indíthat, beleértve a hajó feltartóztatását is”, ha „egyértelmű objektív bizonyíték” van arra, hogy a környezetet potenciális veszély fenyegeti.

A források szerint azonban a terv attól függne, hogy „a dán haditengerészeti hatóságok mennyire képesek megállítani és ellenőrizni a tartályhajókat, és felvetődik a kérdés, mit tenne Koppenhága, ha egy hajó megtagadná a megállást”.

Ramzan Kadirov csecsen vezető 15 éves fia, Adam Kadirov megkapta „Az iszlám vallás szolgálatáért” első fokozatú kitüntetést. Ezt a köztársaság nemzetpolitikai, külkapcsolati, sajtó- és tájékoztatási minisztere, Ahmed Dudajev jelentette be Telegram-csatornáján.

A kitüntetést „az iszlám megerősítéséhez és értékeinek védelméhez való jelentős személyes hozzájárulásért” adományozták. A kitüntetést Szalakh-Khadzsi Mezsgyijev csecsenföldi mufti adta át – közölte Dudajev.

Őszintén gratulálok […] a csecsen köztársasági vezető biztonsági osztályának vezetőjének, kedves Adam Ramzanovich Kadirov testvérnek »Az iszlám vallás szolgálatáért« első fokozatú rend kitüntetéséhez. […] A Csecsen Köztársaság első elnökének unokája becsülettel képviseli az Ummát, istenfélő és bátor! Őszintén gratulálok neki az újabb kitüntetéshez!

– írta Dudajev az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

A moszkvai Orosz Technológiai Egyetemnek a szigorú szankciók ellenére sikerült Kanadából importálnia egy csúcstechnológiás dróndetektort – jelentette az Agenstvo alapján a The Kyiv Independent.

Oknyomozó újságírók kiderítették, hogy az egyetem májusban vásárolta a SkyEye detektort 4,5 millió rubelért (50 470 dollár), és a beszerzési dokumentumok szerint júniusban kapta meg a rendszert.

Az egyetem „kutatási célokra használhatta a rendszert, mivel drónok elleni eszközöket fejleszt” – írta az Agenstvo.

A SkyEye akár 35 kilométeres távolságból is képes felismerni a drónokat, és „több mint 330 dróntípust, távirányítót, FPV-t és telemetriai eszközt” képes felismerni – olvasható a kanadai gyártó, a Skycope Technologies honlapján.

A rendszer súlya kevesebb mint 10 kilogramm, és öt perc alatt felállítható, a kanadai védelmi minisztérium pedig „szigorúan tesztelte és ellenőrizte” – áll a honlapon.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hazafias jelöltként próbálja magát beállítani a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentése szerint.

Az orosz elnök még hivatalosan nem jelentette be, hogy újraindul a választáson, de a brit hírszerzés szerint Putyin bizonyos taktikákat alkalmaz a választások előtt.

A hírszerzés szerint erre utal az is, hogy a Kreml megerősítette, hogy az orosz elnök még az év vége előtt megtartja hagyományos, kombinált sajtótájékoztatóját és nyilvános telefonos bejelentkezését. Valamint az is, hogy Putyin egy hónapon belül már másodszorra találkozott az orosz vezérkari főnökkel és az orosz védelmi miniszterrel.

Úgy véli, az orosz elnök várhatóan még az év vége előtt bejelenti, hogy indul a 2024-es elnökválasztáson.

Az amerikai külügyminisztérium 1 millió dollárral támogatja az Ukrajna elleni agresszió bűntettének üldözésével foglalkozó nemzetközi központot (ICPA) – jelentette be Matthew Miller szóvivő november 14-én.

A The Kyiv Independent beszámolója szerint az ICPA bizonyítékokat fog gyűjteni az orosz agresszió egészével foglalkozó különleges bíróság létrehozásának első lépéseként, mivel az ICC-nek csak a háborús bűncselekmények egyedi eseteinek kivizsgálására van felhatalmazása.

A központot 2023 júliusában indították el az Eurojust, az Európai Unió büntetőjogi együttműködési ügynökségének hágai irodájában. Az ICPA az Európai Bizottság támogatásával jött létre, és ukrán, uniós, amerikai és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészeiből áll.

Mivel Oroszország továbbra is durván megsérti a nemzetközi jogot, az Egyesült Államok továbbra is arra összpontosít, hogy Ukrajnával és a nemzetközi közösséggel együttműködve felelősségre vonja az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekményekért felelős személyeket

– mondta Miller.

Az ICPA platformot biztosít a bizonyítékok megosztásához, és lehetővé teszi Ukrajna és a partnerországok számára, hogy „együttműködve a lehető legerősebb ügyeket építsék fel a jövőbeli büntetőeljárásokhoz”.

A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma november 3-i frissítés szerint 35 780 volt. Az elmúlt két hétben 923 orosz katona halt meg, a besorozott újoncok közül az összes áldozat eddig 4232 − írja a Mediazona.

A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.

Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből és a helyi hatóságok nyilatkozataiból. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.

A tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb. A Mediazona és a Meduza közös adatfelvételének becslése szerint május végéig az ukrajnai konfliktus 47 ezer 50 év alatti orosz halálát okozta.

Oroszország hat év börtönbüntetésre ítélt egy férfit, aki az ukrajnai harcokért „hősként” kitüntetett orosz katonák plakátjait rongálta meg − írja a The Guardian.

Moszkva betiltotta az ukrajnai háború kritikáját, és több ezer állampolgárt büntetett meg, amiért elítélték a katonai akciót.

Az orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy a férfi büntetése azután lépett hatályba, hogy bűnösnek találták az orosz hadsereg lejáratásában a kritika és a vandalizmus elfojtására szolgáló törvény alapján.

A bizottság nem nevezte meg a férfit, azt mondta, hogy egy 46 éves helyi lakos Toljatti városból, ahol a plakátokat megrongálták.

Az orosz megszállók nem adják fel Avgyijivka bekerítésére tett kísérleteiket − írta meg az ukrán Unian hírügynökség. 

Mint azt az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának Facebook-oldalán közzétett üzenetben megjegyezték, az elmúlt 24 órában több mint 60 katonai összecsapás történt. Légicsapásokat mértek 19 településre a Harkivi, Luhanszki, Donyecki, Zaporizzsjai és Herszoni régióban, valamint a Luhanszki területen lévő Szerebrjanszki erdészetre.

Ugyanezen régiók több mint 140 települése, valamint Csernyihov, Szumi és Nyikolajev régiók több mint 140 települése került tüzérségi tűz alá.

Az ukrán erők biztosították helyüket a Dnyeper keleti partján Dél-Ukrajnában − idézte Volodimir Zelenszkij a vezérkari főnököt.

Andrij Jermak megjegyzése volt az első hivatalos elismerése annak, hogy ukrán csapatok állomásoznak a Dnyeper keleti partján, Herszon régióban − írja a The Guardian.

Minden valószínűség ellenére az ukrán védelmi erők megvetették a lábukat a Dnyipro bal (keleti) partján. Lépésről lépésre demilitarizáljuk a Krímet. A távolság 70 százalékát már megtettük. Az ellentámadásunk pedig fejlődik

− mondta Andrij Jermak az amerikai Hudson Intézet thinktankjának tartott beszédében.