Egy orosz bíróság meghosszabbította a The Wall Street Journal riportere, Evan Gerskovics előzetes letartóztatását – írja a Sky News.
Az amerikai állampolgárságú Gershkovichot március 29-én vette őrizetbe a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az uráli Jekatyerinburgban kémkedés vádjával, amelyért akár 20 év börtön is kiszabható.
A bíróság úgy döntött, hogy Oroszország büntető törvénykönyvének 276. cikke szerinti bűncselekménnyel vádolt Gershkovich fogva tartásának időtartamát legfeljebb 10 hónappal, azaz 2024. január 30-ig meghosszabbítja
– közölte a moszkvai Lefortovo kerületi bíróság.
Gershkovich, aki a hidegháború óta az első amerikai újságíró, akit kémkedés vádjával őrizetbe vettek Oroszországban, tagadja a vádakat.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló mai élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is, addig is jó pihenést kívánunk!
Orosz támadó drónok több csoportja repült be Ukrajnába, és átvonulnak a területén – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán légierő helyi idő szerint 19:26-kor jelentette, hogy a Dnyiprói területről támadó drónok csoportja belépett a Poltavai terület légterébe északnyugati irányban, és további drónok is a régió felé tartanak.
Emellett drónok érkezésére figyelmeztették a lakosságot a Herszoni és a Mikolajivi területen is, amelyek északnyugat felé tartanak. Az ukrán hadsereg ballisztikus rakétatámadásokra hívta fel a figyelmet a Szumi, Poltavai, Donyecki és Harkivi területen.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az Espen Barth Eide norvég külügyminiszterrel Brüsszelben folytatott kétoldalú megbeszélésén felvetette az Ukrajnának nyújtandó további támogatás kérdését – írja az Ukrinform.
A külügyminiszterek megismételték a NATO és a transzatlanti biztonság iránti közös elkötelezettségüket, és megvitatták az Ukrajna támogatására irányuló további intézkedéseket az orosz agresszióval szemben.
A felek továbbá megvitatták a gázai helyzetet, és
kiemelték, hogy folytatni kell a humanitárius segélyek kiterjesztését a civilek számára.
Végül Blinken és Barth Eide más, közös érdekű témákról is tárgyaltak, többek között az Északi-sarkvidékről és a globális élelmezésbiztonságról.
Kirill Popov, az Orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat moszkvai kirendeltségének első helyettes vezetője felügyelhette a donyecki Olenivka hadifogolytábor munkáját, amelyben olyan ukrán hadifoglyokat és civil túszokat tartottak fogva, akiket az oroszok 2022 májusában Mariupolban ejtettek foglyul – írja a The Kyiv Independent.
Mint írták, a fogvatartottak borzalmas körülményekről és szisztematikus kínzásokról számoltak be, amit az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója is megerősített.
A lap Popov telefonjából kinyert adatok alapján azt írja, hogy a vezető 2022. május 16. és június 17. között járt a Donyecki terület megszállt részén, ahová éppen akkor szállították azt a több mint kétezer ukrán katonát, akik Mariupolt védték. Továbbá három ukrán katona is megerősítette, hogy látta Popovot a hadifogolytáborban.
Az egykori hadifoglyok azt állították, hogy Popov parancsokat adott, és koordinálta a tábor többi dolgozójának munkáját, továbbá rendszeresen kommunikált Rusztam Sztepanenkóval, az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat első igazgatóhelyettesével, és a hadifoglyokat felügyelő, orosz vezetésű meghatalmazottak képviselőivel.
Nehézfémekkel mérgezték meg és kórházban kezelik az ukrán katonai hírszerzés (GUR) vezetőjének, Kirilo Budanovnak a feleségét – közölte kedden a szolgálat szóvivője.
Andrij Juszov megerősítette a Marianna Budanova megmérgezéséről és kórházi kezeléséről korábban megjelent sajtóinformációkat, anélkül, hogy közölte volna, hol történt az esemény.
Kirilo Budanov a 21 hónapja zajló orosz–ukrán háborúban fontos szerepet játszott több, az orosz erők ellen végrehajtott titkos műveletben. A 37 éves férfi maga is több mérgezési kísérlet célpontja volt, és egy kudarccal végződött pokolgépes merényletet is elkövettek ellene.
Az Ukrainszka Pravda című lap helyi forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Marianna Budanova ellen bevetett mérget valószínűleg a nő ételébe rejtették, és a GUR több munkatársát is megmérgezték.
Marianna Budanova szándékos megmérgezése egy magas rangú ukrán vezető személyiség családtagja elleni legsúlyosabb támadást jelenti az orosz–ukrán háború kezdete óta – írja az MTI.
Négy ember meghalt, miután orosz gránátok csapódtak be egy lakóházba és magánházakba Dél-Ukrajnában – közölték a helyi tisztviselők.
Egy ötemeletes épületet ért találat reggel a déli Nikopol városában – közölte Szerhij Liszak, a Dnyiprói terület kormányzója.
„Egy 63 éves férfi meghalt. Két 65 és 63 éves nő megsérült. Lehet, hogy a romok alatt emberek vannak" – tette hozzá.
A Szumi területi ügyészség jelentése szerint délután egy másik támadásban orosz lövedékek legalább öt magánházat romboltak le egy északi településen, közvetlenül az orosz határon.
A háború kezdete óta Oroszország tagadja, hogy szándékosan civileket célozna – írja a Sky News.
Jens Stoltenberg NATO-főnök arra sürgette a szövetség tagjait, hogy „maradjanak a pályán" Ukrajna támogatásában az orosz invázió elleni háborúban, miközben az Egyesült Államok és az EU is küzd a további katonai segítségnyújtásról szóló megállapodásért.
„Kötelességünk biztosítani, hogy Ukrajnát ellátjuk a szükséges fegyverekkel" – mondta Stoltenberg újságíróknak.
Csak a pályán kell maradnunk. Ez a mi biztonsági érdekeinkről is szól.
Kommentárjait akkor tette közzé, amikor a Biden-kormány által javasolt 60 milliárd dolláros amerikai katonai segélycsomag sorsa a kongresszus egyes republikánus képviselőinek ellenállása miatt bizonytalan.
„Biztos vagyok benne, hogy az USA továbbra is támogatást fog nyújtani, mert ez az USA biztonsági érdeke. És ez összhangban van azzal is, amiben megállapodtunk" – tette hozzá Stoltenberg.
Irán véglegesítette az orosz Szu–35-ös vadászrepülőgépek és Mil Mi–28-as harci helikopterek szállításáról szóló megállapodásokat – közölte Mahdi Farahi iráni védelmi miniszterhelyettes a Tasnim hírügynökséggel.
Az iráni légierő mindössze néhány tucat csapásmérő repülőgéppel rendelkezik, köztük orosz repülőgépekkel – valamint az 1979-es iszlám forradalom előtt beszerzett, elöregedett amerikai típusokkal.
Véglegesítették a terveket, hogy Szuhoj Szu–35-ös vadászrepülőgépek, Mil Mi–28-as harci helikopterek és Jak–130-as sugárhajtású kiképzőgépek csatlakozzanak az iráni hadsereg harci egységeihez
– mondta Farahi a Sky News beszámolója szerint.
Az Európai Unió valószínűleg betiltja az orosz gyémántok kereskedelmét a közelgő 12. szankciócsomag részeként – közölte a France24 az AFP által látott belső dokumentumokra hivatkozva.
A tilalom, amelyről az AFP szerint az elkövetkező napokban szavaznak majd az uniós tagállamok, az orosz gyémántkereskedelem teljes spektrumát célozza majd. Ha jóváhagyják, január 1-jén lép hatályba.
A belső dokumentumok szerint a tilalom az Oroszországból származó gyémántok kereskedelmét érinti, de az Oroszországon keresztül tranzitált vagy exportált gyémántokét is. A tilalom második szakasza, amely néhány hónappal az első intézkedések után lépne hatályba, szintén a harmadik országokon keresztül feldolgozott vagy exportált orosz gyémántok kereskedelmét célozná.
Oroszország agressziónak fog tekinteni minden olyan külső provokációt, amelynek célja a vallások és etnikumok közötti belső konfliktusok szítása – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Népi Világtanács 25. kongresszusának keddi ülésén megtartott beszédében.
Kijelentette, hogy az orosz vezetés „ennek megfelelően fog reagálni” az ilyen „kívülről érkező beavatkozásra”. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy Oroszország feldarabolására és kifosztására törekszik.
Erővel nem megy? Akkor zűrzavart kell szítani. Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy minden olyan kísérlet, amely az etnikumok és vallások közötti viszálykodás szítására, társadalmunk megosztására irányul, árulás, egész Oroszország elleni bűncselekmény
– fogalmazott Putyin.
Az elnök meglátása szerint a Nyugatnak „nincs szüksége egy olyan nagy, soknemzetiségű országra, mint Oroszország”, mert a kultúrák és etnikumok sokszínűsége és egysége „egyszerűen nem illik bele a nyugati rasszisták és gyarmatosítók logikájába”. „Ezért újrakezdték a régi nótát: Oroszország a népek börtöne, maga az orosz pedig rabszolganemzet” – mondta Putyin.
Az orosz világ magában foglalja őseink minden nemzedékét és az utódainkat. Az orosz világ az ősi Oroszország, a Moszkvai Fejedelemség, az Orosz Birodalom, a Szovjetunió, és a modern Oroszország, amely világhatalomként visszaveszi, megerősíti és megsokszorozza szuverenitását
– hangoztatta.
Az orosz elnök szerint a szuverenitás Oroszország számára mindenekelőtt az állam és a nép szabadságát jelenti. Kifejezte meggyőződését, hogy az ország szuverenitásáért, az „igazságért” folytatott küzdelem nemzeti-felszabadító jellegű, mert, mint mondta, megvédi az oroszok biztonságát és jólétét, „azt a legfőbb történelmi jogot, hogy Oroszország – erős, független hatalom, ország-civilizáció – legyen”.
Gondolatmenete szerint éppen Oroszország, az orosz világ az, amely, ahogyan annyiszor a történelem folyamán, elzárta az útját azoknak, „akik ma világuralomra, kizárólagosságra tartanak igényt”. Állítása szerint az Oroszországi Föderáció nemcsak a saját, hanem az egész világ szabadságáért küzd.
Kifejezte meggyőződését, hogy ma már a „világ többsége” számára világos, hogy az egyetlen hegemón diktatúrája omladozóban van és „egyszerűen veszélyes másokra nézve”. Érvelése szerint Oroszország „most élen jár egy igazságosabb világrend kialakításában”.
Szuverén, erős Oroszország nélkül nem létezhet tartós, stabil világrend
– mondta az orosz elnök az MTI beszámolója szerint.
Az Európai Unió Tanácsa az Európai Békekeret keretében további 194 millió euró (mintegy 75,6 milliárd forint) finanszírozást hagyott jóvá az ukrán fegyveres erők kiképzéséhez – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
A brüsszeli közlemény szerint a kiegészítő finanszírozás az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében történő kiképzéséhez járul hozzá.
Az EUMAM Ukrajna keretében az ukrán katonai kiképzésre a kedden megítélt támogatással együtt 255 millió euróra emelkedett az uniós finanszírozás. A jóváhagyás célja, hogy továbbra is támogassa az ukrán fegyveres erők kapacitásépítését Ukrajna kérése és szükségletei alapján.
A támogatás továbbra is megkönnyíti az ukrán fegyveres erők állománya képességeinek nagyszabású fejlesztését, és lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy biztosítsák a szükséges képzési felszereléseket és eszközöket.
Az EUMAM Ukrajna misszió az elindítása óta ez idáig több mint 34 ezer ukrán katonát képzett ki – írja az MTI.
Finnország a migráció miatti aggodalmak miatt lezárja teljes oroszországi határát – jelentette be Petteri Orpo finn miniszterelnök kedden egy sajtótájékoztatón.
A Sky News beszámolója szerint Finnországban már csak egy határellenőrző pont maradt nyitva, miután a kormány hét másikat bezárt a Közel-Keletről és Afrikából érkező bevándorlók megugró száma miatt.
A finn belügyminiszter szerint a határ december 13-ig zárva marad.
Ukrajna kedden közölte, hogy külügyminisztere bojkottálni fogja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) e heti észak-macedóniai ülését az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov részvételének engedélyezéséről szóló döntés miatt.
Az ukrán delegáció nem vesz részt az EBESZ külügyminiszteri szintű miniszteri találkozóján
– írta Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Facebookon közzétett nyilatkozatában.
A brit hírszerzés szerint az oroszok a Donyecki területen lévő Avgyijivkáért folytatott harcban alig haladtak előre, de ez több ezer áldozatot követelt katonáik körében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ez az előrenyomulás bár szerény, valószínűleg Oroszország egyik legnagyobb eredménye 2023 tavasza óta. A harcokban részt vevő egységek több ezer katonájának életébe került
– írják.
A minisztérium megjegyezte, hogy az orosz hadsereg továbbra is megpróbálja bekeríteni Avgyijivkát. Október eleje óta sikerült a frontvonalat 2 kilométerrel előrébb tolni.
A hírszerzés hozzátette, hogy ezek az akciók közelebb viszik az orosz megszállókat egy avgyijivkai gyárhoz, ami az ukrán erők az egyik fő védelmi pozíciója.
Bár a város az ukrán frontvonal fontos pontjává vált, Ukrajna továbbra is ellenőrzése alatt tart egy körülbelül 7 km széles folyosót, amelyen keresztül ellátja a várost.
David Cameron, volt brit miniszterelnök, a NATO külügyminisztereivel való első találkozóján hangsúlyozni fogja az Egyesült Királyság megingathatatlan támogatását Ukrajnának – írja a Sky News.
A volt miniszterelnök – most külügyminiszter – szerdán vesz részt a NATO–Ukrajna Tanács brüsszeli ülésén.
Az összejövetelen – amelyen Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter is részt vesz – Lord Cameron tájékoztatja kollégáit a közelmúltbeli kijevi látogatásáról, az új szerepében tett első útjáról, és kiemeli,
az Egyesült Királyság szilárdan Ukrajna mögött áll.
A külügyminiszter azt is kifejti, hogy Svédország sürgős csatlakozása szükséges a szövetséghez, és kijelenti, a megállapodás kritikus előrelépést jelentene az európai béke és stabilitás megerősítésében.
a NATO több mint egymilliárd ember biztonságát védi, és közel 75 év elteltével a szövetség erősebb, mint valaha. Putyin először azt hitte, hogy a NATO meg fog szakadni, és Ukrajna összeomlik. Most azt hiszi, hogy ki tudja várni az ukrajnai háborút. Tévedett akkor is, és most is téved.
– fogalmazott kedden Cameron.
Nehézfémekkel mérgezték meg az ukrán katonai hírszerzés főnökének feleségét – írja több ukrán sajtóorgánum meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva. Marianna Budanova Kirilo Budanov felesége, aki a GUR ukrán katonai hírszerző ügynökség vezetője, amely a háború alatt kiemelkedően vett részt az orosz erők elleni titkos műveletekben – írja a Sky News.
Budanovot Ukrajnában gyakran úgy ábrázolják, mint a színfalak mögött az Oroszország elleni támadást célzó erőfeszítések kitalálóját.
Ha bebizonyosodik, hogy szándékos volt feleségének állítólagos megmérgezése, az az egyik legsúlyosabb összeesküvést jelenti egy nagynevű ukrán vezető személye és családja ellen a háború kezdete óta.
ugyanakkor Még nem tisztázott, hogy ki és mikor követte el a bűncselekményt.
Az egyik sajtóorgánum, a Babel egy meg nem nevezett forrásra hivatkozott, aki azt mondta,
Budanova asszony kórházban volt, és most fejezi be a mérgezés következményei miatt végzett kezelést.
A Suspilne közszolgálati műsorszolgáltató, valamint az Ukrajinszka Pravda és az RBC Ukraina internetes csatornák szintén arról számoltak be, hogy az asszonyt megmérgezték.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára elmondta, hogy az Egyesült Államoknak a növekvő geostratégiai verseny idején az az érdeke, ha a szervezet összefog európai szövetségeseivel.
Számít arra, hogy a Magyar Országgyűlés további késedelem nélkül ratifikálja Svédország csatlakozását. A főtitkár szerint Ukrajna közelebb van a NATO-hoz, mint valaha.
A NATO tizenharmadik, norvég származású főtitkárát többek között arról is kérdeztük az Indexen, hogy
A teljes interjút itt tudják elolvasni.
Tízen meghaltak az Ukrajnában dúló hóviharok miatt – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter kedden. Az országon vasárnap óta végigsöprő jeges szél és hóvihar az áramellátásban is fennakadásokat okozott, és utakat tett járhatatlanná – adta hírül az MTI.
A viharos időjárás leginkább Ukrajna déli részét sújtotta, különösen a fekete-tengeri régiót és Odesszát. A jeges utakról autók és buszok sodródtak le, a rendőrség nyújt segítséget a járművek mentésében.
A romló időjárási körülmények miatt tízen vesztették életüket az odesszai, harkivi, mikolajivi és a kijevi régióban. Huszonhárom ember, köztük két gyermek pedig megsérült
– írta a Telegramon Klimenko.
A belügyminiszter hozzáfűzte, 11 régió 411 településén szünetel az áramszolgáltatás, és több mint 1500 járművet kellett kimenteni.
Oleh Kiper, az odesszai régió kormányzója szintén a Telegramon számolt be arról, hogy
a hóvihar miatt öten vesztették életüket, és csaknem 2500 embert kellett kiszabadítani a hó fogságából.
Kiper azt írta, hogy 849 járművet, köztük 24 buszt és 17 mentőautót húztak ki a hóból, és a régióban több mint 300 település maradt áram nélkül.
Vlagyimir Putyin hivatalosan is jóváhagyta a katonai kiadások jelentős növelését, amelynek értelmében jövőre a költségvetési kiadások mintegy 30 százalékát a fegyveres erőkre fordítják.
Az orosz államfő kedden írta alá a költségvetési tervezeteket, miközben Moszkva több forrást irányít a háborúra.
A védelmi és biztonsági kiadások együttesen jövőre a teljes költségvetési kiadások mintegy 40 százalékát fogják kitenni. A védelmi kiadások 2023-ról 2024-re csaknem 70 százalékkal nőnek.
A költségvetési terveket a törvényhozók már korábban jóváhagyták a parlament mindkét házában, az Állami Dumában és a Föderációs Tanácsban – írja a Sky News.
Úgy tűnik, Oroszország kísérlete, hogy „mesterségesen migránsválságot teremtsen a finn határon”, kudarcot vall – közölte az Institute for the Study of War (ISW).
Az amerikai székhelyű kutatóintézet szerint Finnország gyors reakciója a határok lezárásával megállította Oroszország kísérletét a bevándorlóválság kirobbantására – írja a Sky News.
Egy orosz bennfentes forrás azt állította, Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció első helyettes vezetője utasította Vlagyimir Kolokolcevet, az orosz belügyminisztérium vezetőjét, hogy gyűjtse össze a Közel-Keletről, Afrikából és más régiókból érkező migránsokat, hogy a finn határra küldje őket.
A bennfentes forrás arra panaszkodott, hogy a finn határhatóságok megakadályozták a bevándorlók többségének átkelését Finnországba, és az orosz hatóságoknak most Oroszországban kell letelepíteniük a bevándorlókat
– írta az ISW.
November 27-én Petteri Orpo finn miniszterelnök azt mondta, kormánya „szükség esetén” lezárja az utolsó határátkelőt is, ami összeköti Oroszországgal, és arról számolt be, hogy a finn kormány kész „további intézkedéseket hozni válaszul az Oroszország által mesterségesen generált „bevándorlóválságra”.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói őrizetbe vették Oroszország ügynökhálózatának egyik tagját, aki kiadta az ukrán hadsereg koordinátáit, így célzott légicsapásokat hajtottak végre az információi alapján Shahed típusú kamikazedrónokkal – írja a Focus.
Az őrizetbe vett odesszai férfi több tucat geolokációt adott ki az orosz hadseregnek az ukránok állásairól,
továbbá az Odesszára mért ellenséges csapások után az ügynök beszámolt a megbízójának a becsapódások koordinátáiról is.
Idén augusztusban az SZBU leleplezte és jelentette az ügynökhálózat két másik tagjának gyanús tevékenységét is. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat jelenleg több mint 8000 esetben folytat nyomozást kollaboránsok ellen. Több mint 2900 embert vádolnak, továbbá 330 ügynök kapott bírósági ítéletet.
Újabb 3 ezer csecsen harcost küldenek Ukrajnába vezetőjük, Ramzan Kadirov szerint. A harcosok az orosz védelmi minisztérium és az orosz Nemzeti Gárda erőinek új egységeihez tartoznak majd – írja a Sky News.
Kadirov, aki gyakran jellemezte magát Vlagyimir Putyin „gyalogos katonájaként”, és aki időnként élesen bírálta Oroszország konfliktusban nyújtott teljesítményét, a Telegramon közölte:
Ezek a harcosok a legjobb felszereléssel és a legmodernebb fegyverekkel rendelkeznek. Ráadásul a srácok rendkívül harciasak és nagyon motiváltak, hogy eredményeket érjenek el.
Májusban Kadirov azt mondta, Csecsenföld, amely Oroszország szövetségi köztársasága, a háború kezdete óta több mint 26 ezer harcost küldött Ukrajnába, köztük 12 ezer önkéntest.
Kadirov állításait nem lehetett függetlenül ellenőrizni, és az Ukrajnába küldött csecsen harcosok számáról szóló becslések is eltérőek.
Ramzan Kadirov korábban azt mondta, Oroszország korábbi Wagner-zsoldosainak egy nagy csoportja – akik kiemelkedő szerepet játszottak az ukrajnai leghevesebb harcokban, mielőtt csoportjuk egy rövid lázadás után szétesett – szintén a csecsenföldi különleges erőkkel kezdett el kiképzést.
Konstruktív párbeszédre számít Ukrajna attól a hadiipari konferenciától, amelyet az Egyesült Államok és Ukrajna közösen tart Washingtonban december 6-án és 7-én – írja az Interfax.
Andrij Yermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője arról beszélt egy diákkonferencián, hogy az esemény rendkívül fontos a védelmi ipar számára és az eseményen több tucat ukrajnai vállalat – állami és magánvállalkozások – képviselői vesznek majd részt.
Yermak szerint az ukrán hadiipari komplexum fejlesztése fontos alapja Ukrajna jövőbeli biztonságának, amely garancia kidolgozása jelenleg is zajlik az Ukrajna támogatásáról szóló vilniusi G7 közös nyilatkozat keretében.
A konferencián elhangzott, hogy Ukrajnában jelenleg több mint 200 vállalat gyárt autonóm fegyverrendszereket a háború kezdete óta pedig csaknem 2000 diák teljesített gyakorlatot az Ukroboronpromnál, és egyharmaduk a cégnél is maradt.
Finnország körülbelül hárommilliárd eurót veszít az orosz határ szinte valamennyi ellenőrző pontjának bezárása miatt – közölte Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke a Telegram-csatornáján.
Az elnök úgy látja, hogy Finnországnak jelenleg számos problémával kell szembenéznie: egyrészt a katonai kiadások komoly növekedésétől a „rosszul átgondolt és elhamarkodott” NATO-csatlakozás miatt, továbbá az oroszellenes szankciók következményei is sújtják őket”.
A finn vezetés a vasfüggöny keleti leeresztésével elsősorban állampolgárait bünteti, és megfosztja az országot a fejlődés lehetőségétől
– hangsúlyozta az Állami Duma elnöke.
Mint ismert, november 24-én éjjel a finn hatóságok ideiglenesen lezárták az összes ellenőrző pontot az orosz határon, egy, a „Raya-Jooseppit” kivételével. A döntést a migrációval kapcsolatos nehéz helyzettel magyarázták.
Egy orosz bíróság meghosszabbította a The Wall Street Journal riportere, Evan Gerskovics előzetes letartóztatását – írja a Sky News.
Az amerikai állampolgárságú Gershkovichot március 29-én vette őrizetbe a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az uráli Jekatyerinburgban kémkedés vádjával, amelyért akár 20 év börtön is kiszabható.
A bíróság úgy döntött, hogy Oroszország büntető törvénykönyvének 276. cikke szerinti bűncselekménnyel vádolt Gershkovich fogva tartásának időtartamát legfeljebb 10 hónappal, azaz 2024. január 30-ig meghosszabbítja
– közölte a moszkvai Lefortovo kerületi bíróság.
Gershkovich, aki a hidegháború óta az első amerikai újságíró, akit kémkedés vádjával őrizetbe vettek Oroszországban, tagadja a vádakat.
Az orosz csapatok kedd reggel Nikopolt lőtték, amikor egy tüzérségi lövedék eltalált egy ötemeletes épületet – írja a Strana Szergej Lysak, a Dnyipropetrovszki Regionális Igazgatóság vezetőjének beszámolója alapján.
Egy 63 éves férfi meghalt, két idős nő pedig megsérült
– közölték, hozzátéve, hogy lehetnek még emberek a romok alatt.
Egy korábbi orosz támadás alatt, amikor az oroszok szintén a Dnyipropetrovszk régióbeli Nikopolt ágyúzták, egy nő meghalt, egy férfi pedig megsebesült.
Szintén hétfőn este az Orosz Föderáció rakétacsapást mért Krivij Rih ellen is.
Vészhelyzeti rendszert vezettek be a Krím 10 településén, további három területen pedig vészhelyzeti rendszert – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség Szergej Aksenov, a régió vezetőjének bejelentése alapján.
A döntés, mint írta, kedd reggel 9 órakor született és összesen tíz települést érint, köztük Dzsankoj, Jevpatorija és Saki, Krasznoperekopszkij, Szimferopol, Belogorszkij, Nyizsnyegorszkij és Csernomorszkij körzeteket.
A vészhelyzeti rendszert pedig Alusta, Sudak, valamint a Pervomajszkiji területeken vezették be.
Az intézkedéseket a szélsőséges időjárás okozta károk mértéke miatt vezették be.
Aksenov arról is beszámolt, hogy Jevpatoriában több mint 90 háztartást öntött el a víz a vihar után, továbbá 93 ezer lakos maradt áram nélkül, és 245 községben akadozik a vízellátás. Azt is közölte, hogy a hétfőn áramtalanított 125 kazánból 52-be már visszakapcsolták a fűtést.
Ezenkívül 739 tetőt rongált meg a viharos szél a Krím félszigeten.
Az Institute for the Study of War (ISW) szakértői rámutatnak, hogy a finn hatóságok gyors reakciójának köszönhetően kudarcot vallott „Oroszország kísérlete” arra, hogy mesterséges migrációs válságot hozzon létre a finn határon – írja az Ukrajinszka Pravda.
Petteri Orpo finn miniszterelnök november 27-én kijelentette, hogy a finn kormány „ha szükséges”, lezárja az utolsó nyitva maradt, Oroszországgal közös határátkelőjét, továbbá, hogy kész további lépéseket tenni az oroszoktól eredő migrációs válságra válaszul.
Finnország még november 23-án zárt le három ellenőrző pontot a finn–orosz határon, így csak a legészakibb ellenőrző pont maradt nyitva. Több más finn kormánytisztviselő is felszólalt az oroszországi határ teljes lezárása mellett.
Ahogy az Ukrajinszka Pravda írja: az ukrán erők több mint 30 orosz támadást vertek vissza Novobakhmutovkától keletre, Berdicsevtől északkeletre, Novokalynove-tól délre, Novokalinovojtól és Tonenkojtól délre, valamint Stepnoje, Avdijevka, Severnoje és Pervomajszkoje közelében.
A kokszgyár közelében heves harcok folynak. Orosz katonai bloggerek azt állították, hogy az ukrán erők sikertelenül ellentámadást intéztek egy Avgyijivkától délkeletre fekvő ipari övezet közelében.
A nehéz időjárási körülmények ellenére mind az orosz, mind az ukrán erők folytatják a szárazföldi támadásokat Ukrajna-szerte, bár a havazás és a rossz látási viszonyok miatt kissé lassabb ütemben.
Az Orosz Föderáció úgynevezett „katonai tudósítói” azt állítják, hogy az erős havazás és a szél csökkentette a látási viszonyokat és megnehezítette a légi felderítést és a tüzérségi korrekciót Herszon térségében. Az AFU azonban ezt kihasználva megszilárdította állásait a Dnyeper bal partján.
Alekszandr Sztupun ezredes, a Tavricseszkij csoportosítás szóvivője elmondta, hogy az orosz csapatok Tavricseszkij irányában az időjárási viszonyok miatt másfélszeresére csökkentették a tüzérség és hatszorosára a drónok alkalmazását. A repülést azonban intenzíven használják.
Elemzők megjegyzik, hogy a nehéz téli körülmények arra kényszerítik mindkét felet, hogy a légi felderítési és tüzérségi korrekciós képességek hiányában jobban támaszkodjanak a szárazföldi gyalogsági támadásokra.
Magyarország területére november 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4208 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.