A háború új szakaszában vagyunk, és ez tény – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Associated Pressnek adott interjújában, hozzátéve, hogy a tél egészében véve a háború új szakasza.
Az ukrán államfő az ellentámadásról beszélve elmondta, hogy ő nagyon elégedett, de azzal nincs megelégedve, hogy rengeteg katonát veszítenek a harctéren, és nem kapnak meg minden fegyvert, amit szerettek volna.
Hangsúlyozta továbbá az ukrajnai fegyvergyártás fellendítésének fontosságát és azt, hogy Kijev olcsó hiteleket és engedélyeket szorgalmaz a fegyvergyártás elősegítéséhez.
Az interjúban kitért az Izrael és a Hamász közötti háború hatásaira is. Mint mondta, már látszanak a következményei annak, hogy a közel-keleti tragédia miatt a nemzetközi közösség figyelme elterelődik.
Csak a vakok nem ismerik ezt fel. Nem szabad megengednünk, hogy az emberek elfelejtsék az itteni háborút
– tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!
Volodomir Zelenszkij, Ukrajna elnöke tisztességes döntésnek nevezte, hogy kizárták Oroszországot a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tanácsából (IMO), mert szerinte az elmúlt évtizedekben senki sem okozott nagyobb kárt a szabad hajózásban, mint Oroszország – írja a Unian.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlése a 2024–2025 közötti időszakra Oroszország nélkül választotta meg tanácsának új összetételét
– jelentette az X-en az ukrán elnök.
Az államfő köszönetét fejezte ki a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet tagjainak ezért a lépésért. Az IMO az ENSZ tengerhajózással kapcsolatos általános érvényű biztonsági és környezetvédelmi szabályok, előírások megalkotásával foglalkozó szakosított intézménye.
Oroszországot korábban már az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának állandó tagjává sem választották be. Ezenkívül, a történelem során először, Oroszországot zárták ki az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Ügynökségének (UNESCO) végrehajtó testületéből. De az is először fordult elő a történelemben, hogy nem választottak be orosz képviselőt a Nemzetközi Bíróságba. Ugyanez történt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) Végrehajtó Tanácsával is.
Zelenszkij megjegyezte, hogy az OPCW nagyon tekintélyes nemzetközi szervezet, és terroristáknak nincs helye benne.
Ezzel egy időben Ukrajnát, Lengyelországot és Litvániát megválasztották a 2024–2026 közötti időszakra.
Csütörtök éjszaka az orosz erők dróntámadást hajtottak végre. Most azt is megosztották, hogy a támadásban meghalt egy ember, valamint megrongálódott egy raktár és egy mezőgazdasági berendezés − írja a Sky News.
Az ukrán hadsereg közölte, 18 drónt lőttek le, kettőt viszont nem sikerült.
Egy civil meghalt, egy másik pedig megsebesült a déli Herszon régió elleni támadásokban, ahol egy kulturális központ megrongálódott
– közölte az dél-ukrán katonai parancsnokság a Telegramon.
A szomszédos Mikolajiv régióban egy raktár, egy hangár és mezőgazdasági gépek rongálódtak meg.
Az ukrán légierő közölte, hogy a drónokat Délnyugat-Oroszországból és az oroszok által megszállt Krím félszigetről indították, két rakétával együtt a Herszoni terület megszállt részéről.
A Lengyelországon keresztül szállított ukrán exportmennyiség a fuvarozók blokádja előtt a jelenleginek csaknem a duplája volt – közölte pénteken Julija Szviridenko, ukrán miniszterelnök-helyettes, aki a gazdasági tárcát is vezeti.
Novemberben „exportunk nagyobb hányada a lengyel határon keresztül haladt át, összességében 282 ezer tonna” – ismertette Szviridenko, hozzátéve, hogy
mielőtt a lengyel fuvarozók megkezdték volna tüntetésüket a határon, a mennyiség 39,3 százalékkal több volt, vagyis csaknem a duplája.
November 6. óta a lengyel fuvarozók három fő határátkelő – Dorohusk–Jahodin, Hrebenne–Rava Ruska, valamint Korczowa–Krakovec – kamionforgalmát akadályozzák az ukrán határon. November 23-tól egy negyedik ponton – a Medyka–Sehinyi határátkelőn – is blokkolják a forgalmat.
Az MTI szerint a lengyelek az Európai Unió által ukrán kollégáiknak nyújtott kiváltságok visszavonását követelik, az ukrán kereskedelmi árufuvarozás kötelező engedélyezési eljárásának visszaállítását, valamint az ukrán fuvarozó cégeknek 2022. február 24. (az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete) utánra kiadott engedélyek visszavonását. Azt is követelik, hogy az ukrán fél módosítsa elektronikus kiléptetőrendszerét, amely megnehezíti a lengyel kamionosok hazatérését Ukrajnából.
Orbán Viktor miniszterelnök a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt felszólította az EU-t, hogy írjon alá „stratégiai partnerséget” Ukrajnával.
Az EU elnöke most reagált a megjegyzésekre, mondván, hogy már társulási megállapodásuk van Kijevvel.
Charles Michel, az Európa Tanács elnöke a dubaji COP28 csúcstalálkozó alkalmával a magyar miniszterelnök megjegyzéseire vonatkozó kérdésre azt mondta:
van egy társulási megállapodásunk Ukrajnával, amely sok lehetőséget kínál az országgal való szoros együttműködésre
− írja a Sky News.
A NATO vezetője azt mondja Törökország elnökének: „itt az ideje, hogy Svédország csatlakozhasson" – írja a Sky News.
Törökország folyamatos ellenállása Svédország NATO-csatlakozásával szemben az ukrajnai háború egyik mellékszála volt. A katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg azonban közölte Törökország elnökével: „eljött az idő", hogy Svédország is taggá válhasson.
Törökország és Magyarország az A KÉT NATO-ország, amely hivatalosan még nem hagyta jóvá Svédország csatlakozási kérelmét.
Stoltenberg elmondta, hogy a mai napon a dubaji COP28 klímacsúcs alkalmával Recep Tayyip Erdogan elnökkel találkozva sürgette Törökországot a folyamat lezárására.
Törökország több mint egy éve halogatja a ratifikációt, azzal vádolva Svédországot, hogy nem veszi elég komolyan Törökország biztonsági aggályait, beleértve a kurd fegyveresek és más, Ankara által biztonsági fenyegetésnek tekintett csoportok elleni küzdelmet.
A júliusi NATO-csúcstalálkozón látszólagos áttörés történt, amikor Erdogan azt mondta, hogy benyújtja a csatlakozási dokumentumokat a parlamentnek, de a külügyi bizottságban a múlt hónapban döntés nélkül elnapolták az erről szóló vitát. Stoltenberg nem tudta megmondani, hogy mikorra várható a ratifikációs folyamat lezárása.
Petro Porosenko volt ukrán elnök pénteken bejelentette: reggel megakadályozták abban, hogy elhagyja Ukrajnát − írja az MTI.
A jelenleg ellenzéki képviselőként politizáló volt államfő az ukrán–lengyel határátkelőn készült videofelvételt tett közzé, ahonnan elmondása szerint annak ellenére küldték vissza, hogy birtokában volt az ország elhagyására feljogosító dokumentum.
Hadiállapot idején az ukrán tisztségviselők csak különleges engedéllyel hagyhatják el az országot.
Az egykori államfő − Volodimir Zelenszkij jelenlegi elnök egyik legfőbb ellenlábasa − a történteket politikai indíttatású cselekedetnek minősítette, amely munkájának megzavarására irányult.
Olekszandr Kornyijenko ukrán parlamenti alelnök később megerősítette, hogy ő vonta vissza Porosenko engedélyét. Kifejtette,
a kiutazást előzőleg engedélyezték, de kapott egy levelet − amelynek a tartalmát nem oszthatja meg −, és emiatt vonta vissza Porosenko engedélyét.
Porosenko saját elmondása alapján Lengyelországba készült, ahol a kamionos blokád megszüntetését célzó egyeztetésekre volt hivatalos, utána pedig az Egyesült Államokba utazott volna Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatására.
A videofelvétel alá azt írta: „ez egy ukránellenes elterelés”, mert nemcsak az ő diplomáciai csapatának munkáját akadályozták vele, hanem az egész ország védelmi képességét is.
Az orosz védelmi minisztérium szerint haditengerészete megsemmisített egy legénység nélküli ukrán hadihajót, amely a Krím felé tartott − írja a Sky News.
Moszkvai idő szerint körülbelül 08:00 órakor egy kapitány nélküli ukrán hadihajót fedeztek fel a Fekete-tenger nyugati részén, amely a Krím félsziget felé tartott
– közölte az orosz védelmi minisztérium. Hozzátették, „a felfedezett célpont megsemmisült”.
Oroszország még 2014-ben annektálta a Krím félszigetet Ukrajnától.
Az ukrán infrastrukturális minisztérium bejelentette, hogy megállapodást kötött Lengyelországgal néhány olyan intézkedésről, amelyek segíthetnek enyhíteni a helyzetet a lengyel kamionosok által blokkolt határátkelőhelyeken − írja a Sky News.
A kamionosok tiltakozásai az ukrán társaik által tisztességtelennek tartott verseny miatt a múlt hónap elején kezdődtek, négy határátkelőhely jelenleg blokád alatt áll.
A minisztérium a honlapján közzétett közleményében azt írta, nem vitatták meg azt a kérést, hogy újra vezessenek be engedélyezési rendszert az Európai Unióba belépő ukrán kamionosok számára, ami a lengyel tüntetők egyik fő követelése volt.
A minisztérium szerint az országok által elfogadott intézkedések között szerepel az Urinyiv ellenőrző pont megnyitása,
amely jelenleg csak személygépkocsik és buszok számára működik, az üres teherautók szabad áthaladása érdekében, azzal a céllal, hogy csökkentsék a többi ellenőrző pont terhelését.
Az ukrajnai kamionosok – egy 2022 júniusában, négy hónappal Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után aláírt megállapodás értelmében – mentesültek az uniós határ átlépéséhez szükséges engedélyek kérése alól.
A lengyel kamionosok azt szeretnék, ha Ukrajnában visszatérnének a korlátozott számú engedélyekhez, de ez Kijev és Brüsszel szerint lehetetlen.
Az ukrán kémügynökség két egymást követő robbantást hajtott végre egy szibériai vasútvonalon, amely az Oroszország és Kína közötti kereskedelem kulcsfontosságú csatornájaként szolgál − írja a Sky News.
A média az ukrán bűnüldöző szervek azonosítatlan forrásaira hivatkozott, amelyet ukránul röviden SZBU-ként ismernek, de a szervezet nem erősítette meg a jelentéseket.
Az első támadás − amely hangsúlyozza Moszkva sebezhetőségét az ukrajnai háború közepette − csütörtökön kora reggel eltalált egy tartályvonatot a burjátiai Severonomuisky alagútban, és órákig tartó tüzet okozott. A közel 15 kilométer hosszú alagút Dél-Szibériában található, és a leghosszabb Oroszországban.
A második robbanás órákkal később eltalált egy másik, üzemanyagot szállító vonatot, amely egy 35 méter magas hídon haladt át.
Az orosz vasút megerősítette az alagút FELrobbanását, de nem közölte, mi okozta.
A Kommerszant orosz üzleti napilap nyomozókra hivatkozva azt írta, robbanószerkezetet helyeztek el a vonat egyik kocsija alatt. Az orosz hatóságok nem kommentálták a második robbanást.
Az ukrán hatóságok hangsúlyozták, az ország katonai és biztonsági ügynökségei bárhol csapást mérhetnek célpontokra Oroszországban, hogy harcoljanak Moszkva agressziója ellen.
Kijevi tisztviselők vállalták a felelősséget néhány korábbi, Oroszország belsejében található infrastrukturális létesítmény elleni támadásért.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök rendszeresen a szakadék szélére taszítja az EU-t, de a diplomaták aggódnak, hogy az Ukrajnával szembeni ellenséges hozzáállása a mélybe lökheti a blokkot – írja a Politico brüsszeli székhelyű lap.
Megjegyzik, hogy ugyan Magyarország csak az EU lakosságának két százalékát adja ki, Orbán Viktor ennek ellenére is képes csapdába ejteni a tömböt. Az uniós diplomaták ezért arra helyezik a hangsúlyt, hogyan lehetne megkerülni Orbán vétóját.
Néhány lehetőségről már korábban is írtunk. Talán a legradikálisabb ezek közül, hogy az uniós országok Magyarországra is alkalmazhatnák a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyét, amely a jogállamiság megsértése esetén az uniós tagállamok szavazati jogának felfüggesztéséről rendelkezik. Ez a kérdés már régóta az EU asztalán van.
Brüsszel most úgy véli, hogy a 7. cikkely alkalmazása Orbán Viktorral szemben negatív eredményt hozhatna az EU számára – a populizmust szítaná, és előidézné Magyarország kilépését az unióból.
Egy másik elképzelés szerint az Ursula von der Leyen vezette uniós intézmény minden tagállamot arra kérne, állítsa össze saját segélycsomagját Kijevnek, amelyek együttesen elérnék az 50 milliárd eurós értéket. Ugyanakkor ez sem ideális lehetőség, mivel nehezebben tervezhető és kevésbé biztos Ukrajna pénzügyi helyzete, valamint rossz politikai jelzés lenne az EU megosztottságára.
Talán mindegyik megoldás közül az tűnik a legreálisabbnak, hogy az Ukrajnával kapcsolatos fontosabb döntéseket 2024 elejére halasztják, remélve, hogy a helyzet javulni fog. Ez a lehetőség szintén az uniós országok közötti egység hiányát jelzi.
A várható élettartam Oroszországban 2023 végére körülbelül 74 év lesz – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a II. Országos Egészségügyi Kongresszus résztvevőinek küldött videóüzenetében, amelyről a TASZSZ orosz állami hírügynökség számolt be.
A kormány, az Egészségügyi Minisztérium, a regionális hatóságok és minden egészségügyi dolgozó összehangolt, felelősségteljes munkája lehetővé tette, hogy méltó eredményeket érjünk el, amelyek közül az első természetesen a várható élettartam rekordja Oroszországban. Az év végén ez 74 év körül lesz
– fogalmazott Putyin.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelenése szerint Oroszország nem lát okot arra, hogy az Ukrajna elleni háború céljait megváltoztassa.
Feltételezem, hogy az ukrajnai különleges hadművelet orosz vezetése tudja, milyen célokat követ. A főparancsnok folyamatos irányítása alatt áll a művelet
– idézi Lavrov szavait az Ukrajinszka Pravda.
Az elmúlt hat hónapban az ellentámadás során az ukrán hadsereg veszteségei meghaladták a 125 ezer főt és 16 ezer haditechnikai eszközt – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz fegyveres erők vezetői állományával pénteken megtartott telekonferencián.
A tárcavezető azt állította, hogy az orosz csapatok az ukrajnai „különleges hadművelet” során kedvezőbb pozíciókat foglalnak el, és minden irányban kiterjesztik az ellenőrzésük alá vont zónákat.
Folytatjuk az aktív védekezést, fejlesztjük a fegyveres erők harci potenciálját, figyelembe véve a különleges hadművelet tapasztalatait
– fogalmazott.
Közölte egyebek között, hogy a háborús övezetben 2024-ben az orosz hadsereg számára hét korszerű gyakorlóterepet fognak berendezni különleges műveleti feladatra való kiképzésre. Mint mondta, a fő hangsúly a „különleges hadművelet” feladataira való felkészítésen lesz.
Közölte, hogy a Lavocskin Kutató- és Ipari Társaság olyan katonai távérzékelő űrrendszert hoz létre, amely minden időjárási, fény- és terepviszonyok között képes képet alkotni az egyes helyszínekről.
Bejelentette, hogy Oroszország jövőre Okean-2024 kódnéven stratégiai parancsnoki és vezérkari gyakorlatot rendez, valamennyi haderőnem részvételével. Elmondta, hogy jövőre külföldi egységek is részt vesznek majd mintegy húsz oroszországi hadgyakorlaton, amelyek közül négyet a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) és a Sanghaji Együttműködés Szervezete keretében rendeznek meg – írja az MTI.
Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikus pénteken a közösségi médiában közölte, hogy értesítették az ellene indított új büntetőjogi eljárásokról – írja a The Independent.
A 47 éves Navalnij jelenleg a több mint 30 éves büntetését tölti egy büntetőtelepen. Az elmúlt két év nagy részét magánzárkában töltötte több állítólagos vétség miatt.
Társain keresztül kiadott nyilatkozataiban azt mondta, hogy most a büntető törvénykönyv 214. cikke alapján emeltek vádat ellene, amely a vandalizmusra vonatkozik.
Tényleg háromhavonta új büntetőeljárást indítanak ellenem. Ritkán van egy több mint egy éve magánzárkába zárt rabnak ilyen élénk társadalmi és politikai élete
– fogalmazott Navalnij.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt nyilatkozta pénteken, hogy Ukrajna több mint 125 ezer katonát és 16 ezer egységnyi fegyvert veszített az ellentámadás júniusi megindítása óta – írja a The Moscow Times.
„Az ukrajnai teljes mozgósítás, a nyugati fegyverek szállítása és az ukrán hadvezetés stratégiai tartalékosainak harcba vezénylése nem változtatott a harctéri helyzeten” – közölte Sojgu egy tájékoztatón.
Katonáink hozzáértően és határozottan cselekszenek, előnyösebb pozíciókat foglalnak el, és minden irányban kiterjesztik az ellenőrzésük zónáit
– tette hozzá, majd megjegyezte, hogy az orosz fegyveres erők előrelépést értek el az ukrajnai frontvonalon.
A Mediazona független hírportál szerint az orosz hadsereg ellenőrizhető halálos áldozatainak száma Ukrajnában jelenleg 37 ezer főre tehető.
Szertefoszlott Ukrajna reménye, hogy még idén nagyobb hatótávolságú GLSDB-rakétákat kapjon az Egyesült Államoktól – írta meg a Reuters jelentése alapján a Sputnik.
A Boeing-gyártmányú, földi indítású és kis átmérőjű bombák szállítását eredetileg 2023 elejére tervezték, de a Pentagon szerint a szállítás időpontját áttolták a jövő évre. A Boeing ugyan december végén leszállíthatja a GLSDB-rakétákat Amerikának, de ezt követően több hónapos tesztelésre lesz szükség.
A késedelemre azt a magyarázatot adták, hogy a gyártás nem kezdődhetett meg a kormány által biztosított anyagok nélkül, és az új szerződés megtárgyalása időbe telt. A megállapodást így csak márciusban írták alá, ami az amerikai hadseregnek történő szállítást az idei év végére halasztotta.
Oroszország abból indul ki, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei által ellene hozott szankciók hosszú éveken át tartanak majd – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov Geoffrey Pyatt energiaforrásokért felelős amerikai helyettes államtitkár azon kijelentésére reagált, amely szerint Washington arra törekszik, hogy az évtized végére felére csökkentse Oroszország olaj- és gázbevételeit.
Nincs kétségünk afelől, hogy ezek a szankciók hosszú évekig tartanak majd. Ezt már a tisztelt képviselő kijelentései nélkül is tudtuk. Ezt feltételezzük az irányvonalunk megfogalmazásakor
– mondta a szóvivő.
Peszkov úgy folytatta, abban is biztosak, hogy az Egyesült Államok továbbra is megpróbál majd nyomást gyakorolni Oroszországra és a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok egész rendszerére, lényegében tönkretéve e kapcsolatokat – írja a Sky News.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője a Telegramon arról írt, hogy választások ugyan nincsenek, de amíg Volodimir Zelenszkij van hatalmon Ukrajnában, addig az utolsó ukránig fog tartani a háború.
A volt orosz elnök szerint azért kellett lefújni az ukrajnai elnökválasztást, mert a vetélytársak megjelenése, ami egy sikertelen, nagyszámú áldozattal járó ellentámadás esetén rendkívül veszélyes Zelenszkijre nézve.
Medvegyev végül az ukrán elnököt „kokainbohócnak”, míg Ukrajnát 404-nek, azaz nem létező országnak nevezte, és szerinte a választások lefújása csak „hisztériakeltés”.
A háború új szakaszában vagyunk, és ez tény – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Associated Pressnek adott interjújában, hozzátéve, hogy a tél egészében véve a háború új szakasza.
Az ukrán államfő az ellentámadásról beszélve elmondta, hogy ő nagyon elégedett, de azzal nincs megelégedve, hogy rengeteg katonát veszítenek a harctéren, és nem kapnak meg minden fegyvert, amit szerettek volna.
Hangsúlyozta továbbá az ukrajnai fegyvergyártás fellendítésének fontosságát és azt, hogy Kijev olcsó hiteleket és engedélyeket szorgalmaz a fegyvergyártás elősegítéséhez.
Az interjúban kitért az Izrael és a Hamász közötti háború hatásaira is. Mint mondta, már látszanak a következményei annak, hogy a közel-keleti tragédia miatt a nemzetközi közösség figyelme elterelődik.
Csak a vakok nem ismerik ezt fel. Nem szabad megengednünk, hogy az emberek elfelejtsék az itteni háborút
– tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Az ukránok 60 százaléka úgy gondolja, hogy a háború alatt érdemes jelentősen korlátozni magukat a szórakozásban és a vásárlásban.
A teljes körű invázió kezdete óta eltelt csaknem két év alatt ezek a számok nem változtak. Ezt bizonyítják a Rating Group által végzett felmérés adatai – írja az Ukrajinszka Pravda.
Főként a nyugati régiókban korlátozzák a szórakozás iránti igényüket a lakosok, azonban a megkérdezettek 36 százaléka szeretne teljes életet élni. Ezt a véleményt leggyakrabban Kijev és a megszűnt területek lakói osztják.
A fiatalok és a magasabb jövedelemmel rendelkezők inkább a vásárlás és a szórakozás hívei, míg az idősebb és szegényebb válaszadók úgy vélik, hogy célszerű korlátozni a vágyaikat.
A lap megjegyzi, hogy minden második ukrán válaszolt úgy, hogy nem tervez előre. Az elmúlt egy évben 19 százalékról 12 százalékra csökkent azoknak a száma, akik hosszú távra tervezték az életüket.
Hosszú távra általában a kijevi lakosok, a fiatal és középkorú emberek, valamint a magasabb jövedelemmel rendelkezők terveznek.
Az orosz nyomozók őrizetbe vettek egy orosz–olasz férfit, aki az ukrán katonai hírszerzés által szervezett szabotázsakció részeként bombákat helyezett el vasúti síneken – számolt be a Sky News.
A nyomozók szerint az 1988-ban született, Rjazanban élő férfi letartóztatása után beismerte, hogy házi készítésű bombákat helyezett el, amelyek november 11-én kisiklattak egy tehervonatot Oroszország középső részén.
„A kihallgatáskor az őrizetbe vett személy beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy 2023 februárjában az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának egyik alkalmazottja beszervezte” – közölte a nyomozóbizottság.
A bizottság szerint az őrizetbe vett férfi elismerte, hogy „szabotázskiképzésen vett részt Lettországban a lett különleges szolgálatok közvetlen részvételével”.
Az állítások részleteit egyelőre nem sikerült ellenőrizni, azon kívül, hogy november 11-én kisiklott egy tehervonat a Moszkvától mintegy 110 mérföldre délkeletre fekvő Rybnoye város közelében. Az ukrán katonai hírszerzést nem lehetett elérni azonnali kommentárért.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 330 040 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1280 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 22 orosz hajót, egy tengeralattjárót, 5976 hadműveleti és taktikai drónt, 1137 egység speciális felszerelést és 1567 cirkálórakétát számoltak fel.
Az ukrán légvédelem 25 drónból 18-at semmisített meg az éjszakai orosz dróntámadáskor, míg az orosz haditengerészet egy, a Krím félsziget irányába tartó, legénység nélküli ukrán hadihajó megsemmisítéséről számolt be pénteken.
A kijevi légierő beszámolója szerint sikerült megsemmisíteniük az Oroszország által kilőtt két cirkálórakéta közül az egyiket.
Az ukrán hatóságok közölték, hogy a drónokat délnyugat-oroszországi állomásokról és a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigetről lőhették ki Ukrajna keleti és déli területeit célozva, a légicsapást követően káreseményről nem érkezett jelentés – adta hírül az MTI.
Szerhij Liszak, a Dnyiprói terület kormányzója és Vitalij Kim, a Mikolajivi terület kormányzója arról tájékoztatott: az orosz hadsereg éjszaka kétszer is megtámadta Nikopol körzetét.
Először nehéztüzérséggel lőtték Myrovska községet, majd Cservonohrihorivszkára több mint féltucatnyi gránát repült. Az emberek sértetlenek maradtak. A Föderáció csapatai rakétát is kilőttek Krivij Rihre. A támadás következményeit tisztázzák. Azt azonban tudni lehet, hogy áldozatok nem voltak.
December 1-jére virradó éjszaka a Mikolajivi területen a légvédelmi rendszerek nyolc ellenséges Shahed–131/136 típusú UAV-t lőttek le.
A Bashtanka körzetben egy raktárépület, egy hangár és mezőgazdasági gépek rongálódtak meg a mezőgazdasági vállalkozások elleni Shahed-támadás következtében – írta az Ukrajinszka Pravda.
December 1-jén éjjel az oroszok 25 Shahed UAV-val és két X–59-es irányított rakétával támadták Ukrajnát, 18 drónt és egy rakétát megsemmisítettek.
Az orosz–ukrán háború 646. napján 82 katonai összecsapás zajlott a fronton, az orosz csapatok Kupjanszk irányában rohamoztak, Limanszk és Zaporizzsja irányában támadtak, Bahmut és Marjinka irányában rohamoztak, és folytatták az Avgyijivka bekerítésére tett kísérleteket.
Az ukrán csapatok Melitopol irányában folytatták offenzívájukat, és a Dnyeper keleti partján, Herszon térségében támadták az ellenség hátországát.
Az elmúlt 24 órában a Föderáció további légicsapásokat hajtott végre, 19 Shahed–136/131 típusú UAV-t használva. Ezek közül 15-öt megsemmisítettek.
A mai napon az oroszok ismét 2 Kh–59-es irányított rakétával és 12 „Shahed–136/131” típusú UAV-val támadták Ukrajnát. A légvédelmi erők és eszközök megsemmisítettek 1 X–59-es irányított rakétát és 8 támadó UAV-t.
A következő területeket érte légicsapás: Szinkivka, Petropavlovka és Ivanovka a Harkivi területen; Dzserzsinszk, Novomikhaylovka és Avgyijivka a Donyecki területen; Tyaginka és Krynki a Hersoni területen – írta az Ukrajinszka Pravda.
Lettország november 30-án aláírta a német légvédelmi rakétarendszerek beszerzéséről szóló szerződést, amelynek keretében mintegy 600 millió euró, azaz 228 milliárd forint értékben vásárol Iris-T típusú, közepes hatótávolságú fegyverrendszereket.
Lettország Észtországgal együtt állapodott meg a német légvédelmi rakétarendszerek beszerzéséről.
A rigai védelmi tárca tájékoztatása szerint a Diehl Defence gyártóvállalat 2026-tól kezdené meg a kiszállítást. Valószínűsíthető, hogy ez lesz a két balti állam történetének legnagyobb légvédelmi beszerzése.
Riga és Tallinn a jövőben részt kíván venni az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (ESSI) elnevezésű programban, melynek célja, hogy segítsen a NATO védelme alá tartozó európai térségben „bezárni a réseket”. Különösen igaz ez a balti államokra, amelyeknek egyik gyengesége a légvédelmi képességek terén áll fenn.
A gyártó adatai szerint az Iris-T hatásos fegyverrendszer repülőgépek, helikopterek, manőverező robotrepülőgépek, valamint rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen. Minden egységhez radarállomás, irányítóközpont és teherautókra szerelt három rakétaindító tartozik. A rendszer képes akár 20 kilométer magasságban és 40 kilométer távolságban repülő célok elfogására – írja az MTI.
A Pentagon egyik tisztviselője szerint 2024-re halasztották azoknak a nagy hatótávolságú bombáknak az átadását, amelyeket korábban Ukrajnának ígértek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A portál szerint a fegyvereket jövő év elején adnák át, miután sikeresen tesztelték őket.
Az új fegyverekkel a HIMARS rakétákhoz képest kétszer nagyobb hatótávolságú célpontokra csaphatna le az ukrán hadsereg.
A GLSDB típusú irányítható légibombák gyártásáról szóló szerződést 2023 márciusában írták alá.
Az ukrán csapatok a JROF HEF rakéták új típusát vetették be Donyeck Kalininszkij kerületének lövése közben – jelentette a terület orosz vezetése a Telegramon.
Az ellenség 122 milliméteres kaliberű MLRS-eket lőtt a Karlovka település közelében lévő állásaikból. Egy új típusú rakétát használtak, JROF HEF, amely 9100 golyós ütőelemekkel rendelkezik, hatótávolsága 40,2 kilométerre nőtt, Szlovákiában gyártják és a NATO-blokkhoz tartozó országok szállítják
– áll a közleményben a RIA Novosztyi beszámolója szerint.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) jelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz vezető az elnökválasztási kampányban Oroszország belügyeire és a Nyugat bírálatára kíván összpontosítani.
Ugyanakkor a tisztviselők növelni akarják a cenzúrát Oroszországban azért, mert –véleményük szerint – az országot elhagyó állampolgárok kísérletet tettek a közelgő orosz elnökválasztás lejáratására – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Elemzők szerint az orosz hatóságok igyekeznek megszilárdítani az orosz információs tér feletti ellenőrzést, és fokozták az öncenzúrára ösztönző intézkedéseket is. Várhatóan a háborúra mozgósított katonák hozzátartozói is befolyásolhatják a választásokat.
Különösen az Orosz Föderációban növekedett a mozgósított katonáknak szóló panaszok és segélykérések száma, annak ellenére, hogy az oroszok megpróbálják cenzúrázni őket.