Moldova a vitatott Dnyeszteren túli régió nélkül is csatlakozhatna az unióhoz a moldovai nagykövet, Janis Mazeiks szerint – írja a Sky News.
A NordNews csatornának nyilatkozva Mazeiks azt mondta, hogy nem tartanák igazságosnak, ha Moldovát megbénítaná ennek a meglehetősen összetett problémának a megoldása.
Transznisztria (Dnyeszteren túli terület) egy szakadár régió Kelet-Moldovában, amelyet Moszkva politikailag, gazdaságilag és katonailag támogat.
Sem Moldova, sem a szélesebb nemzetközi közösség nem ismeri el függetlenségét. A régióban mintegy 1500 orosz békefenntartó állomásozik.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Moldova a vitatott Dnyeszteren túli régió nélkül is csatlakozhatna az unióhoz a moldovai nagykövet, Janis Mazeiks szerint – írja a Sky News.
A NordNews csatornának nyilatkozva Mazeiks azt mondta, hogy nem tartanák igazságosnak, ha Moldovát megbénítaná ennek a meglehetősen összetett problémának a megoldása.
Transznisztria (Dnyeszteren túli terület) egy szakadár régió Kelet-Moldovában, amelyet Moszkva politikailag, gazdaságilag és katonailag támogat.
Sem Moldova, sem a szélesebb nemzetközi közösség nem ismeri el függetlenségét. A régióban mintegy 1500 orosz békefenntartó állomásozik.
A The Wall Street Journal fogva tartott riporterének, Evan Gerskovicsnak a szabadon bocsátása Joe Biden amerikai elnök egyik legfőbb prioritása – közölte nemzetbiztonsági tanácsadója.
A riportert idén hivatalosan kémkedéssel vádolták meg Oroszországban, és azóta a hírhedt moszkvai Lefortovo börtönben tartják fogva – írja a Sky News.
Evan Gerskovics akár 20 évre is rács mögé kerülhet, ha elítélik.
Letartóztatásakor az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat azzal vádolta, hogy titkos információkat próbált megszerezni egy orosz fegyvergyárról.
Evan Gerskovics lett az első amerikai hírügynökségi riporter, akit a hidegháború óta kémkedés vádjával tartóztattak le Oroszországban.
Az amerikai hírszerzés szerint Oroszországban 315 ezer katona halt meg vagy sebesült meg a háború kezdete óta, ez a katonai állomány csaknem 90 százalékát jelenti – számolt be a Sky News.
A portál nem tudta függetlenül ellenőrizni ezt az állítást, de szerinte nem véletlen, hogy most hozták nyilvánosságra az adatokat. Ez ugyanis része annak a stratégiának, amellyel az amerikai lakosságot akarják meggyőzni arról, hogy Ukrajna támogatása az ország stratégiai érdeke.
A Nyugatról származó hivatalos becslések a megölt vagy megsebesült orosz katonák számáról viszonylag ritkák.
A finn kormány kedden bejelentette, hogy az Oroszországgal közös keleti határszakaszon az illegális bevándorlás feltartóztatása végett november végén bezárt nyolc határátkelőből kettőt csütörtöktől újra megnyit – írja az MTI.
A korlátozó intézkedések feloldása nélkül nem vizsgálhatjuk meg, hogy jó irányba változnak-e az események. Amennyiben a jelenség tovább folytatódik, ismét bezárjuk ezeket a határátkelőket
– szögezte le Petteri Orpo finn miniszterelnök egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy csak az újranyitott átkelőknél lesz lehetőség nemzetközi védelemért folyamodni.
A határozat egyelőre január 14-ig érvényes, és a délkeleti vaalimai és az észak-karéliai niiralai határellenőrző pontokra vonatkozik.
Finnország november végétől zárta le a finn–orosz határátkelőket, hogy megakadályozzák az országba érkező menekültek számának jelentős növekedését, amit a finn kormány és szövetségesei Moszkva megrendezett akciójának tulajdonítanak.
A finn határőrség közlése szerint a keleti határ nyugodt volt az elmúlt két hétben, és egyetlen menedékkérő sem közelítette meg a finn határátkelőhelyeket.
Az Európa Tanács hétfőn közzétett levelében aggodalmát fejezte ki a menekültek, menedékkérők és migránsok alapvető jogainak határzár általi megsértése miatt, és felszólították Helsinkit, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségvállalásait, és biztosítson menedékjogot az arra rászorulók számára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden sajtótájékoztatót tart Joe Biden amerikai elnökkel. Ezt megelőzően azonban az ukrán államfő a szenátus vezetőivel beszélget – írja a Sky News.
Zelenszkijt hosszan tartó taps fogadta, amikor kedd délután megérkezett a szenátorokkal folytatott zárt körű megbeszélésre.
Elkísérte őt Chuck Schumer, a kamara vezető demokratája és Mitch McConnell, a vezető republikánus képviselő is.
Volodimir Zelenszkij azt kéri Washingtontól, hogy nyújtson katonai és humanitárius segítséget Ukrajnának.
Dánia decemberben megtagadta Oroszországtól a jogsegélynyújtást az Északi Áramlat tengeri gázvezetékek elleni terrortámadások kivizsgálásához – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Decemberben megkaptuk Dániától a főügyészség elutasító válaszát az Oroszországi Föderáció főügyészségének jogsegélynyújtás iránti kérésére az Északi Áramlat–1 és az Északi Áramlat–2 gázvezetéket ért szabotázsakciók ügyében folytatott nyomozásban
– mondta Zaharova.
Szerinte ez a lépés „csak megerősítette, hogy a dán hatóságok irányvonala az igazság eltitkolása a terrortámadás valódi megrendelőiről és elkövetőiről”. A szóvivő úgy véli, a dán hatóságok álláspontja és magatartása az Északi Áramlatok ügyében egyre inkább „valami abszurd színházra” hasonlít – írja az MTI.
A szóvivő kitért arra is, hogy az Oroszország és Izrael közötti párbeszéd a Gázai övezetben kialakult helyzetről nyíltan és bizalmi alapon folyik. Kifejezte Moszkva háláját Izraelnek azért a segítségért, amelyet az oroszok és családtagjaik Gázából való evakuálásában nyújtott.
Tony Estanguet, a párizsi olimpia szervezőbizottságának elnöke üdvözölte, hogy orosz és belorusz sportolókat semleges színekben fogadhatnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pénteki döntése nyomán – adta hírül az MTI.
Szívesen fogadjuk ezeket a sportolókat a megjelölt szabályok tiszteletben tartásával, azaz nem használhatják zászlajukat, himnuszukat, valamint hivatalos személyek és csapatsportolók nem lehetnek jelen
– fogalmazott Estanguet.
Ugyanakkor a NOB pénteken jelentette be, hogy azok a versenyzők, akik aktívan támogatták a 2022 februárjában kitört Ukrajna elleni háborút, nem vehetnek részt a játékokon, illetve a két ország képviselői kizárólag egyéni sportágakban szerepelhetnek.
Az ukránok és az oroszok egyaránt elítélték a NOB döntését, bár természetesen más-más indokkal.
Az ukrán hírszerző ügynökség szerint az ország legnagyobb mobilszolgáltatója, a Kyivstar elleni kibertámadás mögött orosz különleges szolgálatok akciója állhat.
Az egyik verzió, amelyet az SBU jelenleg vizsgál, az, hogy az orosz különleges szolgálatok állhatnak a hackertámadás mögött
– áll az ügynökség Reutersnek küldött közleményében.
Korábban a Kyivstar, amelynek 24,3 millió ügyfele van, közölte, hogy egy nagyobb kibertámadás célpontja volt, amely ideiglenesen kiiktatta a mobil- és internetjelét.
A Kyivstar az oroszokat okolta, anélkül, hogy további részleteket közölt volna a kettő közötti kapcsolatról.
Ez egy háború, nemcsak a harctéren zajlik, hanem a virtuális térben is, és sajnos ennek a háborúnak az eredményeként mi is érintettek vagyunk
– mondta a Kyivstar vezérigazgatója, Olekszandr Komarov az országos televízióban.
Josep Borrell, az unió külügyi vezetője szerint Alekszej Navalnij eltűnése rendkívül aggasztó – írja a Sky News.
Az uniós tisztségviselő az X-en közzétett bejegyzésében azt is írta, hogy Oroszország politikai vezetése felelős az orosz ellenzéki vezető biztonságáért és egészségéért, és felelősségre kell vonni őket.
Alekszej Navalnij Moszkvától keletre egy büntetőtelepen raboskodott, miután háromszoros börtönbüntetést kapott különböző bűncselekmények miatt. Az ellene felhozott vádakat elutasította, mivel azok politikai indíttatásúak.
Highly worrying news of @Navalny missing for 7 days. Russia’s political leadership is responsible for his safety & health in prison for which they will be held to account
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) December 12, 2023
The EU reiterates its call for his immediate &unconditional release from
politically motivated incarceration
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkára májusban, az ukrán ellentámadás előtt azt mondta, hogy az elkövetkező hónapok történelmi jelentőségűek lesznek.
Májusban országunk minden polgára azt akarta, hogy a háború gyorsan véget érjen. Voltak remények, de nem váltak valóra. Az, hogy két éve védjük hazánkat, már nagy győzelem
– nyilatkozta most a BBC-nek.
Az ukrán erők azt remélték, hogy visszaveszik az Oroszország által megszerzett területeket, valamint elvágják a Krímbe vezető orosz utánpótlási vonalakat. De légi fölény hiányában és az orosz védelemmel szemben úgy tűnik, hogy erőfeszítéseik a tél beálltával megrekedtek.
Danyilov elismerte, hogy túlságosan optimisták voltak. A frontvonal jelenlegi helyzetét nagyon nehéznek nevezte, és azt mondta, sosem volt még ilyen háború az országukban. Arról nem nyilatkozott, hogy mikor jöhet újabb lökés a területek visszafoglalására.
Azt biztosan állíthatom, hogy nem fogunk leállni. Folytatni fogjuk a harcot a szabadságunkért, a függetlenségünkért
– hangsúlyozta.
Olekszij Danyilov abban bízik, hogy az amerikai védelmi segélyt jóváhagyják. A 60 milliárd dolláros csomag jelenleg belpolitikai, pártpolitikai viták tárgyát képezi, az amerikai republikánus törvényhozók egy kisebbsége ugyanis szkeptikus a további források küldésével kapcsolatban.
Az osztrák kormány a jelenlegi feltételek mellett nem hajlandó hozzájárulni Ukrajna uniós csatlakozásához. Ezt Karl Nehammer osztrák kancellár jelentette ki – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Elmondása szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem volt kíváncsi az ő véleményére Ukrajna európai integrációs kilátásairól, mielőtt nyilvánosan bejelentette volna, hogy tárgyalásokat helyez kilátásba Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Nehammer biztosította, hogy Ausztria a jelenlegi feltételek mellett nem járul hozzá Ukrajna csatlakozási tárgyalásaihoz.
Meggyőződése szerint Kijevnek ebben a kérdésben nem szabadna kedvezményes elbánásban részesülnie, különösen Bosznia-Hercegovina európai integrációs törekvéseinek ismeretében.
Karl Nehammer hangsúlyozta, hogy Ausztria nem ellenzője Ukrajna csatlakozásának. Szerinte Ukrajnának és Moldovának a szolidaritás jeleként kellene felajánlani a csatlakozás lehetőségét, a kancellár azonban határozottan szót emelt a két állam gyorsított csatlakozási eljárása ellen.
Fontos, hogy Oroszországgal szemben nemcsak az Ukrajnával való szolidaritás szellemében, hanem különösen Ausztria biztonsága érdekében is kiálljunk
– mondta Nehammer.
A kancellár azt is hangsúlyozta, hogy Ausztria továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, amennyiben az nem sérti országa katonai semlegességét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett Washingtonban, hogy Putyinnak az egykori Szovjetunió összes területére szüksége van, nem csak Ukrajnára – írja az Unian.
Az ukrán elnök úgy látja: Putyin „országról országra igyekszik újjáépíteni a Szovjetuniót, és Ukrajna csak a kezdet”.
Oroszország háborúja Ukrajna ellen nem csak valami régimódi diktatúra [támadása], amely megpróbálja rendezni a számlákat, legyenek azok valósak vagy képzeletbeliek. Ez Putyin támadása a nagy rendszerváltás ellen, ami még 1989-ben történt
– mondta a Nemzetvédelmi Egyetemen mondott beszédében.
Volodimir Zelenszkij hétfőn érkezett az Egyesült Államokba, hogy újabb segítséget kérjen az Oroszország ellen folytatott háborúhoz. Joe Biden amerikai elnökkel kedden találkozik. A Nemzetvédelmi Egyetemen mondott beszédéről itt írtunk bővebben.
Részben megsemmisült a legnagyobb ukrán mobilhálózat-szolgáltató, a Kyivstar informatikai infrastruktúrája egy nagy hackertámadás következtében – közölte a The Guardian Olekszandr Komarov vezérigazgató közleménye alapján.
Komarov közölte: A támadás „jelentősen megrongálta az [IT-] infrastruktúrát, jelenleg korlátozottan működik a szolgáltatás, ezért ideiglenesen leállítottuk a Kyivstart, hogy csökkentsük a támadók hozzáférését”.
Egyelőre nem világos, hogy kik voltak a hackerek, de a Kyiv Post tudósítója, Jason Jay Smart Oroszországot tette felelőssé a támadásért.
Ukraine🇺🇦 is facing significant attacks by Russia🇷🇺 today on the telecommunications & banking sectors.
— Jason Jay Smart (@officejjsmart) December 12, 2023
ALL attacks emanating from Moscow are ALWAYS 🇷🇺-government backed & Russia regularly attacks the US🇺🇸 & NATO states.
👉The 🇺🇸 should allow American hackers to freely wreck 🇷🇺. pic.twitter.com/Mg4Tw9QQQv
Mint írtuk, jelenleg nem tudni, hogy melyik börtönrendszerben tartják fogva Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt. Miután a politikus nem jelent meg videóhíváson keresztül egy bírósági meghallgatáson, többen adtak hangot aggodalmuknak, közöttük az Egyesült Államok is.
Hétfőn John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője Navalnij azonnali szabadon bocsátását szorgalmazta, mondván, „eleve soha nem lett volna szabad bebörtönözni”.
A Kreml közölte, azzal, hogy az Egyesült Államok aggodalmát fejezi ki Navalnij állapota miatt, „durván beleavatkozik Oroszország belügyeibe, ez pedig elfogadhatatlan”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, ő sem tud semmit Navalnij hollétéről.
Továbbra is ismeretlen Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki vezető tartózkodási helye a börtönrendszerben. Navalnij szövetségesei szintén nem tudják, hogy a politikus hol van most, azonban feltételezéseik szerint egy „speciális rezsim” által vezetett börtönbe kerül, amely a legkeményebb fokozatúnak számít Oroszországban.
Az Egyesült Államok aggódó véleményt fogalmazott meg Navalnijról. A Kreml elfogadhatatlannak és az orosz belügyekbe való beavatkozásnak minősítette az esetet – írja a Sky News.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, nem tud az orosz ellenzéki vezető hollétéről, akit a büntetés-végrehajtási telepéről egy ismeretlen helyre szállítottak.
Az év eleje óta 146 terrortámadást akadályoztak meg Oroszországban – jelentette be az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) keddi ülésén Alekszandr Bortnyikov, a testület elnöke és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója.
Bortnyikov elmondta, hogy a terrorista jellegű bűncselekmények száma az amerikai és brit ellenőrzés alatt működő ukrán különleges szolgálatok aktivizálásának eredményeként nőtt meg.
Azt is hangoztatta, hogy idén a világhelyzet súlyosbodása és az Oroszország határain tapasztalható növekvő feszültség következtében nőtt meg az állam biztonságát veszélyeztető terrorista bűncselekmények száma.
Mindez az ukrán különleges szolgálatok és a neonáci alakulatok aktivizálódásával függ össze, amelyeket külföldi, elsősorban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság titkosszolgálatai felügyelnek
– fogalmazott.
Az FSZB-igazgató közölte, az Ukrajnában amerikai és brit támogatással létrehozott információs és pszichológiai műveleti központok példátlan méretű kampányt indítottak az oroszországi helyzet megingatására, a neonáci eszmék propagálására és tömeges zavargások kiprovokálására, valamint fiatalok bevonására az iskolai terrorra szakosodott Columbine-mozgalomba.
Bortnyikov szerint az orosz különleges szolgálatok és a bűnüldöző szervek meghiúsították az ukrán különleges szolgálatok arra irányuló kísérleteit, hogy titkos terrorista sejteket alapítsanak, és a lakosság egy marginális részét beszervezzék robbantások, gyújtogatások és más terrorista bűncselekmények elkövetésére. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) több mint 15 ezer terrorista tartalmú anyagot távolított el az internetről.
Az Egyesült Államok és Ukrajna háborús stratégiája eltérő, ezért az országok most közösen fejlesztenek ki egy újat – írja az RBC-Ukraine.
Amerika igyekszik felkészíteni Kijevet arra a lehetőségre, hogy csökkenhet az általa kapott segélyek összege. Amerikai tisztviselők szerint új stratégia és kiegészítő finanszírozás nélkül Ukrajna elveszítheti a háborút.
Az utóbbi időben egyre több republikánus ellenzi Kijev támogatását, így sokan új stratégiát követelnek, mielőtt további forrásokról szavaznának.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég az amerikai védelmi cégek vezetőivel tárgyalt, majd Joe Bident is meglátogatta, hogy ismét támogatásokat kaphasson.
A jelenlegi feltételek mellett Ausztria nem hagyja jóvá Kijevvel az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdését – írja a Korrespondent.
Karl Nehammer szövetségi kancellár szerint Ukrajna nem élvezhet kiváltságokat más jelöltekhez képest. A politikus felidézte, hogy Bosznia-Hercegovina már régóta próbál csatlakozni az EU-hoz, de senki nem hívta meg. Ausztria az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd eurós segélyt sem kívánja támogatni.
A december 14–15-ei EU-csúcstalálkozó eredeti határozattervezete szerint az Európai Tanács megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Az ukrán kormány azt állítja, hogy Ukrajna felkészült a csatlakozásra, és azt ígéri, hogy két éven belül lezárja a tárgyalásokat. Az uniós vezetők a decemberi csúcstalálkozón vitatják meg, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy „teljes mozgósítást követel” a Nyugattól Ukrajna katonai támogatására.
A Lengyelország kormányának élére frissen visszatért miniszterelnök megerősítette, hogy országa támogatja az ukrán háborús erőfeszítéseket.
Követeljük a Nyugat teljes mozgósítását Ukrajna megsegítésére. Nem tudom tovább hallgatni azokat a politikusokat, akik arról beszélnek, hogy belefáradtak az Ukrajnában kialakult helyzetbe. Az Ukrajna elleni támadás mindannyiunk elleni támadás
– idézi a Sky News Donald Tusk X-en közzétett bejegyzését.
Frissítés: Donald Tusk fent említett bejegyzése már nem elérhető az X felületén.
Továbbra is ismeretlen Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki vezető tartózkodási helye a börtönrendszerben, és ismét nem jelent meg videóhíváson keresztül egy bírósági meghallgatáson – közölte a The Guardian kedden Kira Jarmish író, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető sajtótitkára közleménye alapján.
„Alekszej ma ismét nem jelent meg a bíróságon, ahol videóhíváson keresztül beszélt volna. Legalább most már senki sem beszél hülyeségeket az elektromos rendszer hibáiról” – írta Jarmish. Hozzátette, az IK-6 börtön egyik alkalmazottja azt állította, hogy Alekszej elhagyta a telepüket, de állítólag nem tudja, hogy hová szállították.
Сегодня Алексея опять не вывели по видео в суд, но теперь глупости про «аварию с электричеством» никто не говорит. Сотрудник ИК-6 заявил, что Алексей «убыл из их колонии», но куда его перевели - якобы не знает.
— Кира Ярмыш (@Kira_Yarmysh) December 12, 2023
6 дней они врали про «аварию» просто для того, чтобы тянуть время.
Navalnij szövetségesei szintén nem tudják, hogy a politikus hol van most, azonban feltételezéseik szerint egy „speciális rezsim” vezette börtönbe kerül, amely a legkeményebb fokozatúnak számít Oroszországban.
Oroszország hétfőn hajnalban nyolc nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával támadta meg az ukrán fővárost. A délkeleti részen becsapódott rakéták miatt törmelékek és üvegszilánkok sebesítettek meg négy embert – írja az Independent.
Hónapok óta ez volt az oroszok első jelentősebb támadása Kijev ellen. A ballisztikus rakéták sokkal gyorsabban haladnak, mint a drónok vagy a cirkálórakéták, így nehezebb őket lelőni – tették hozzá.
It was this night, about 4:10am, russian 🧟 attacked Kyiv with ballistic missiles!!
— Drobotun Vitalii 🇺🇦 (@DrobotunVitalii) December 11, 2023
This place less than one kilometer from my relatives’ house… pic.twitter.com/7saSOk6Uca
Gyunduz Mamedov, Ukrajna volt főügyészhelyettese közölte, az elmúlt 24 órában 597 lövedéket lőttek ki az oroszok Herszon régióra, ami miatt egy kollégium és több épület megrongálódott. A támadásban egy ember meghalt, hat pedig megsérült – tette hozzá Mamedov.
Mint írta, az ukrán légierő 15 kamikazedrónból kilencet megsemmisített.
597 shells were fired in the Kherson region over the last 24 hours, damaging a dormitory and administrative buildings. 1 person was killed and 6 others were wounded. Also, @KpsZSU destroyed 9 out of 15 kamikaze drones that were attacking from the south. A sports building was… pic.twitter.com/lKQUxsqoXa
— Гюндуз Мамедов/Gyunduz Mamedov (@MamedovGyunduz) December 12, 2023
Az orosz erők „jelentősen előrenyomultak” Dél-Ukrajnában, a Zaporizzsja régióbeli Novopokrovka falunál értek el előrelépést – közölte a The Guardian az orosz hatóságok közleménye alapján.
Jevgenyij Balicki, Zaporizzsja régió adminisztrációs vezetője szerint az orosz erők „nemcsak tartják a vonalat, hanem fokozatosan haladnak is előre”.
A közleményt független hírforrás egyelőre nem erősítette meg.
Alekszej Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára elismerte, hogy az ukrán védelmi erők offenzívája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – írta az Unian.
Danyilov ugyanakkor hangsúlyozta, az offenzíva kudarcai nem jelentik azt, hogy Ukrajna elveszíti a háborút. A titkár bízik benne, hogy „legalább némi katonai finanszírozás” mindenképpen érkezik az Egyesült Államoktól.
Májusban hazánk minden polgára azt akarta, hogy a háború a lehető leggyorsabban véget érjen. Voltak remények, de azok nem igazolódtak be. Az, hogy két éve védjük hazánkat, már az is nagy győzelem
– mondta Danyilov. A tisztviselő szerint az ukránok „túl optimisták”.
„A fronton nagyon nehéz a helyzet, a régi háborús tankönyveket vissza kell küldeni a levéltárba. Ilyen háború még nem volt, mint ami most zajlik hazánkban” – tette hozzá.
Már több mint 340 ezer orosz katonát öltek meg Ukrajnában az ukrán vezérkar szerint – írja az Unian.
Az Ukrán Fegyveres Erők Főparancsnokságának a Facebookon közzétett bejegyzése azt írja, hogy hétfőn 800 orosz katonát likvidáltak Ukrajnában, és az ellenség 340 650 embert vesztett 2022. február 24. óta.
Az ukrán haderő adatai szerint a teljes körű invázió kezdete óta 919 ellenséges MLRS-t, 605 légvédelmi rendszert, 324 repülőgépet, 324 helikoptert, 22 hajót és egy tengeralattjárót semmisítettek meg az ukránok.
Oroszország Shanes típusú drónokkal támadta Ukrajnát kedd hajnalban – írta az Unian. Információik szerint az oroszok a Krím félszigetről indították a támadásokat.
Az ukrán légierő parancsnoksága szerint összesen 15 drónt lőttek ki Ukrajnára, amelyek közül kilencet sikeresen megsemmisítettek a védelmi erők katonái.
Az orosz erők hétfő éjjel is rakétákat lőttek ki, az ukrán légvédelem két X–59 típusú cirkálórakétát semmisített meg Zaporizzsjánál és Dnyiprónál.
Az orosz katonák kisebb előretöréseket hajtottak végre a Kupjanszk–Szvatovo–Kremenna vonalon és Avdijivka környékén – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint hétfőn az orosz erők folytatták a támadó műveleteket, a Kupjanszk–Szvatovo–Kremenna vonalon előrenyomulva. A december 10-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy Dibrovától délkeletre kisebb mértékű előrehaladást értek el.
Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy a védelmi erők négy orosz támadást vertek vissza Kupjanszk irányában Szinkivka és Petropavlovka közelében, továbbá öt támadást Liman irányában Makejevka és Terny közelében.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére december 11-én az ukrán–magyar határszakaszon 4294 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3206 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
„Veszélyes kísérleteket végeztek az amerikai védelmi minisztérium alkalmazottai ukránokon különböző kábítószerekkel” – mondta Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi erőinek vezetője egy sajtótájékoztatón.
Elmondása szerint egy különleges hadműveletben több létesítménybe is bejutott az orosz hadsereg, többek között a rubezsnojei, szeverodonyecki és herszoni laboratóriumokba, valamint ezek hivatalos dokumentációjához is hozzáfértek.
A feltárt dokumentumok alapján a Pentagon olyan kísérleteket végzett, amelyek az ukrán lakosság zoonózisos fertőzésekre való fogékonyságát mérték fel, a biológiai mintákat pedig az Egyesült Államokba küldhették, hogy azokat később biológiai támadásokhoz használják fel
– hangsúlyozta Kirillov.
Azt is kijelentette, hogy a Donyecki Népköztársaságban (DPR) és a Luhanszki Népköztársaságban (LPR) négy objektum ellenőrzésekor referencia-mikroorganizmus-törzseket találtak egy falu állatorvosi laboratóriumának gyorsítótárában. Ezeket a gazdaságilag jelentős állatbetegségek tanulmányozására szánt amerikai típusgyűjteményből hozták.
Herszoni területeken pedig a madárinfluenza vírusának törzseit gyűjthették be Kirillov elmondása szerint, amely emberre terjedve 40 százalékos halálozási arányt is okozhat
– tette hozzá Kirillov.
Az altábornagy felidézte, hogy Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes még tavaly márciusban jelentette az Egyesült Államok által ellenőrzött biológiai minták jelenlétét Ukrajnában. Nulandot akkoriban büntetőjogi felelősségre vonták, és elismerte, hogy ezeknek a laboratóriumoknak az orosz ellenőrzés alá kerülése „érzékeny információk” kiszivárgásának veszélyét jelenti és aggodalmat keltett Washingtonban. Kirillov megjegyezte azt is, hogy idén januárban az amerikai nemzetbiztonsági szóvivő, John Kirby megerősítette az „amerikai tudományos programok végrehajtásának” tényét Ukrajnában.
A laboratóriumokat állítólag 2022 elején »deaktiválták« és elhagyták
– tette hozzá.
Kirillov szerint az Egyesült Államok katonai-biológiai tevékenysége Ukrajnában még a legközelebbi szövetségesei körében is kérdéseket vet fel.