Rendőrlázadás Ukrajnában, feloszlatják a különleges erők egyik ezredét
-
Az orosz hadsereg csütörtökön csapást mért a mikolajivi Equator gyárra, ahol drónokat gyártottak az ukrán fegyveres erők számára – közölte Szergej Lebegyev helyi koordinátor a RIA Novosztyival.
Február 8-án éjjel csapások sorozatát hajtották végre a katonai létesítmények ellen Mikolajiv városában. Az egyik a város központjában az Equator gyárat sújtotta. A videón éppen a gyári üzlethelyiséget ért találat látható
– mondta az ügynökség beszélgetőpartnere.
„Három Geranium drón csapódott be az Equatorba. Az első a műhelyt találta el, ahol a pilóta nélküli repülőket gyártották, a második az üzem kollégiumának épületét, ahol ukrán fegyveresek és külföldi szakemberek tartózkodtak, akik segítettek a drónok összeszerelésében és konfigurálásában” – mondta a felkelő.
„A harmadik robbanás volt a legerősebb, amely az üzem központi, belső részét érte. Adataink szerint katonai rendszámú dzsipek és katonai felszerelések voltak ott” – mondta Lebegyev.
„Reggel hét óra körül több teherautót láttak távozni, jól megrakodva, a lógó felfüggesztésből ítélve. A mikolajivi lakosok beszámolói szerint a ZhBI üzem környékén a házak megingottak az érkezés után. Az ügynökség szerint a robbanáshullám hatására kinyíltak az erkélyajtók” – hangsúlyozta Lebegyev.
-
Volodimir Zelenszkij az összes befagyasztott orosz vagyon átutalását követelte országának – adta hírül az MTI.
A közel két éve történt orosz támadás alkalmával a nemzethez intézett szerda esti videóbeszédében az ukrán elnök kijelentette: „Itt az ideje maximális rendszerszintű veszteségeket okozni Oroszországnak. Ez különösen a befagyasztott orosz vagyonra vonatkozik, mind a terrorista államéra, mind a vele kapcsolatban álló személyekére.”
Mindent el kell kobozni, és a terror elleni védelemre kell fordítani. Egy terrorista ellen tisztességes a megtorlás. Igazságos a terroristák elpusztítása. És az is igazságos, ha a terrorista állam fizet a tetteiért
– közölte.
Az ukrán elnök elmondta, hogy tárgyalt erről a kérdésről Josep Borrell-lel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, aki szerdán Kijevbe látogatott.
„Valóban egységes és határozott döntésre van szükségünk – mondta Zelenszkij. – Egy olyan döntésre, amely bizonyítja, hogy közösen tiszteljük a nemzetközi jogot, és teljes mértékben megvetjük a terrorista államot.”
Az EU-ban azt tervezik, hogy első lépésként az orosz központi bank befagyasztott vagyonából származó bevételeket, például a felhalmozott kamatokat Ukrajnának adják át. Becslések szerint ebből évente több milliárd dolláros összeg keletkezhetne.
-
Az orosz csapatok február 7-én, szerdán reggel erőteljes csapást mértek Ukrajnára, amiben Shahed típusú támadó drónokat és Kh–22 és Kh–555/101/55 cirkálórakétákat, valamint ballisztikai eszközöket vetettek be.
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) úgy véli, hogy a szerdai ellenséges csapássorozat emblematikus példája annak az állandó alkalmazkodási és innovációs versenynek a légi területen, amelyben Oroszország és Ukrajna egyaránt részt vesz.
Az ISW hozzátette, hogy az ukrán védőknek nem sikerült lelőniük egyetlen Iszkander–M típusú ballisztikus rakétát, Kh–22-es cirkálórakétát vagy Sz–300-as föld-levegő rakétarendszerekből indított lőszert sem.
Lehetséges, hogy az orosz erők kifejezetten azért tervezték meg ezt a csapássorozatot, hogy Kh–101-esek és Shahedek kombinációjával eltereljék az ukrán légvédelem figyelmét, hogy más rakéták is elérjék a tervezett célpontokat
– tette hozzá az intézet.
A szakértők szerint az oroszok a támadásban egy 3M22-es Cirkon rakétát is használhattak. Az ilyen ellenséges rakéták hajók elleni rakéták, és állítólag „hiperszonikusak”.
Az amerikai elemzők hozzátették, hogy az ilyen fegyvereket általában hadihajókról indítják más oldalról és part menti célpontokra. Az ISW megjegyezte, hogy ha az ellenség valóban ilyen típusú rakétát használt a február 7-i ukrajnai csapásban, akkor a Cirkon indítóállványokat szárazföldi célpontokhoz kellett volna átalakítaniuk.
-
Az ukrán haderő jelentése szerint az elmúlt napon legalább egy civil meghalt és 15 megsérült az orosz támadások következtében.
Az oroszok 60 támadást hajtottak végre a Herszon régióban. 233 lövedéket lőttek ki; tüzérséget, aknavetőket, MLRS-eket, harckocsikat, UAV-kat és repülőgépeket is használtak.
33 lövedéket lőttek ki Herszon városára, ahol lakott területeket talált el, legalább három embert megsebesítve.
A Donyecki területen legalább 1 ember meghalt és 7 megsebesült Szelidove éjszakai ágyúzása következtében. Avdijivkában szintén megsebesült egy ember.
Mentők dolgoznak Szelidove, Donyeck megyei városában, Ukrajnában 2024. február 8-ánFotó: State Emergency Service Of Ukrai / ReutersTöbb községben is magánházak rongálódtak meg. Donyeck megye településeire összesen hétszer lőttek az oroszok. A Harkivi területen mintegy húsz település került tűz alá – írja az Ukrajinszka Pravda.
-
Hazaárulással és terrorszervezetek segítésével vádolják Petro Porosenko volt ukrán elnököt. A nyomozati szakasz a napokban zárult le, és az ukrán nyomozó hatóság úgy döntött, hamarosan megküldi a bíróságnak a vádiratot – tudta meg az Infostart.
2021 óta gyanítják illegális tevékenységeit, majd 2022-ben bíróságra is idézték, de végül nem vették őrizetbe. Még 2014-ből idézték fel azt az eseményt, amikor 1,5 milliárd dollár értékben írt alá egy megállapodást Oroszországgal, hogy a Kijev-ellenes Donbászból szállíthasson szenet és ne Dél-Afrikából.
A terrorcsoport segítésének vádja az, hogy Porosenko az oroszbarát ukrán fegyvereseket segítette.
A dolog azért tűnik politikai indíttatásúnak, mert Petro Porosenko idején folyt az úgynevezett terrorellenes művelet éppenséggel a Moszkva-barát, kelet-ukrajnai lázadók ellen.
-
Kluas Iohannis román elnök szerint az Európai Uniónak továbbra is ki kell állnia Ukrajna és népe mellett.
Ez a meggyőződésem annak ellenére, hogy egyes hangok arra hivatkoznak, hogy belefáradtak az irántuk mutatott szolidaritásba
– mondta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott beszédében szerdán.
Az államfő szerint a demokrácia, a területi integritás és a szuverenitás, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme nem lehet fáradtság tárgya, és Románia továbbra is részt vesz az Ukrajnát támogató közös uniós erőfeszítésben, valamint a szomszédos Moldova támogatásában is, amelyet intenzíven érint a térség válsága.
„A koronavírus-járvány hatásai, az Ukrajna elleni orosz háború, a közel-keleti konfliktus csak néhány azon drámai fejlemények közül, amelyek az elmúlt években próbára tették nemcsak a reagálási képességeinket, hanem az unióhoz, az értékekhez és az elvekhez való őszinte ragaszkodásunkat is” – mondta Klaus Iohannis, aki megemlítette, hogy az uniós csatlakozás tagadhatatlan előnyökkel járt Románia számára.
-
Néhány órával azután, hogy a szenátus elutasított egy határbiztonsági és bevándorlási törvényjavaslatot, amely több mint 60 milliárd dollárnyi támogatást biztosított volna Ukrajnának, Joe Biden amerikai elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kijev szövetségesei kritikus pillanatban vonják meg támogatásukat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Joe Biden úgy fogalmazott,
most Putyin a sarkamra tud lépni.
Az amerikai elnök arra is figyelmeztet, hogy Ukrajna kritikus szakaszba lépett a háborúban, ugyanis fegyverkészletei folyamatosan fogynak, miközben az ellenségeskedések fokozódására készülnek tavasszal.
-
Magyarország területére 2024. február 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4175 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3828 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kommentálta Tucker Carlson, a Fox News korábbi műsorvezetőjének oroszországi útját, amely során Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kíván interjút készíteni.
Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiség Vlagyimir Putyin orosz elnökkel készített interjújáról beszél Moszkvában, Oroszországban 2024. február 6-ánFotó: Tucker Carlson Network / ReutersJake Sullivan a beharangozott interjúval kapcsolatban elismerte, hogy az Egyesült Államokban, Európában és más országokban is vannak kritikusai az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítségnek, ez a kritika pedig már a háború kirobbanása előtt megjelent.
Ám Joe Biden tanácsadója rámutatott, hogy az amerikaiak túlnyomó többsége támogatja az Ukrajnának nyújtott további segítséget, ahogyan az amerikai kongresszus mindkét párt tagjainak többsége is.
Továbbra is meggyőződésünk, hogy Ukrajna elhagyása most alapvetően helytelen lenne mind az Egyesült Államok, mind NATO-szövetségeseink nemzetbiztonsági érdekei szempontjából
– mondta Sullivan.
Tucker Carlson közben Moszkvába utazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytasson beszélgetést, valamint interjút kért Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől is.
A jobboldali véleményvezér 2016-tól 2023-ig volt a Fox News Tucker Carlson Tonight című műsorának házigazdája, tavaly áprilisban azonban hivatalos magyarázat nélkül elbocsátották.
-
Tovább csökken azoknak az ukránoknak a száma, akik szerint Ukrajna jó irányba halad. Kezdetben, a háború kitörése után jelentősen megnőtt azoknak a polgároknak a száma, akik úgy vélték, hogy az ukrajnai események jó irányba fejlődnek.
A 2021. decemberi 20 százalékról 2022. szeptember–októberére 51 százalékra nőtt az optimisták aránya, és 2023. február–márciusában érte el a legmagasabb szintet, ami 61 százalék volt.
Ezt követően csökkenő tendencia mutatkozott. A legutóbbi felmérés szerint statisztikailag nem különbözik azok aránya, akik szerint az ukrajnai események jó irányba fejlődnek (41 százalék), és azoké, akik szerint rossz irányba (38 százalék). A válaszadók 21 százaléka bizonytalan – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
-
A svéd kormány 26,4 millió eurót különített el a kelet-európai energiahatékonysági és környezetvédelmi partnerség (E5P) alapjából az Ukrajnában zajló energiahatékonysági projektek támogatására – írta az Epravda.
Hozzátették, Svédország decemberben szintén támogatta az alapból Ukrajnát, akkor 18,1 millió euróval.
Az ukrán infrastrukturális minisztérium hozzátette, az E5P alap támogatásával már tíz nagy infrastrukturális projekt valósult meg az országban.
-
Robbanás történt Udmurtföldön, egy katonai termékeket gyártó gyárban – írta meg az Ukrajinszka Pravda, hozzátéve, hogy a detonáció miatt hatalmas tűz keletkezett az üzemben.
Helyi sajtóértesülések szerint a robbanás egy rakétahajtómű tesztelése közben keletkezett.
A Radio Szvoboda azt is megjegyezte, hogy 2023 végén megjelent orosz kormányzati szerződések szerint
nukleáris fegyverekhez is készítenek bizonyos komponenseket az üzemben.
Az említett gyár egyébként 50 kilométerre van Izsevszk városától, és többek közt a Topol-M és Iszkander rendszerekhez is gyártanak ott ballisztikus rakétákat.
-
Az ukrán parlament első olvasatban támogatta szerdán a mozgósítás megerősítéséről szóló, a kormány által átdolgozott törvénytervezetet – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon az MTI szerint.
A kormány által készített előterjesztést 243 képviselő szavazta meg. A tervezet elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. Zseleznyak hozzátette, hogy módosító indítványokat február 21-ig lehet benyújtani. Szavai szerint a törvényjavaslatot
a második, végleges olvasatban nagy valószínűséggel február utolsó hetében fogadja el a parlament, és várhatóan áprilisban lép hatályba.
Január 11-én az ukrán parlament visszaküldte átdolgozásra a kormánynak a vitákat kiváltó törvényjavaslatot, amelynek új, javított változatát január 30-án nyújtotta be a kormány a parlamentnek.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a törvényjavaslat új változata alapján a mozgósítást elkerülő hadkötelesekkel szemben bírósági határozat alapján lehet majd intézkedni.
Zseleznyak arról is tájékoztatott, hogy a parlament megszavazta Julija Laputyina veteránügyi miniszter menesztését.
A tárcavezető hétfőn nyújtotta be lemondását, a szakbizottság értékelésében elégedetlenségét fejezte ki a miniszter munkájával. A törvényhozás ugyancsak menesztette Jurij Buhlakot, a Központi Választási Bizottság (CVK) tagját, aki 12 nappal az orosz invázió előtt hagyta el Ukrajnát, nem tért vissza, de továbbra is felvette a fizetését.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Támadnak az orosz bombázók, nagyszabású offenzíva miatt egész Ukrajnában visítanak a szirénák;
- Georgia szerint Ukrajna ki akarja terjeszteni a háborút;
- Immár tizedszerre hosszabbították meg a hadiállapotot Ukrajnában;
- Megtorlást ígért Volodimir Zelenszkij Moszkva reggeli támadása után;
- Az oroszok elsöprő többsége támogatja a háborút;
- Pert veszített az unió ellen az orosz oligarcha, akit a magyar kormány is próbált megmenteni.
Tartsanak velünk ezúttal is!