Hiperszonikus rakétát vetett be Oroszország

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Dróntámadás érte Oroszországot;
• Az ukrán miniszter szerint utolérték Oroszországot dróngyártásban;
• Nyugati gyógyszergyárak évekig kísérletezhettek a mariupoli lakosokon;
• Valamire készül Moszkva, növelték a rakétahordozók számát a Fekete-tengeren;
• A Kreml újabb európai országot sorolt a barátságtalanok közé;
• Hiperszonikus rakétát vetett be Oroszország.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Moldova megsemmisítette a szomszédos Ukrajnából területére tévedt, és ott lezuhant Sahíd harci drónon talált robbanóanyagot – írta meg az MTI a helyi hatóságok hétfői közlésére hivatkozva.

A lezuhant drón törmelékei között 50 kilogramm robbanószert találtak a moldovai rendőrség szerint, amely az ukrajnai határhoz közel, a déli Etulia települése mellett csapódott a földbe vasárnap. A drón darabjait begyűjtötték, és hatástalanították.

A péntek esti orosz légitámadás során Izmail (kb. 40 kilométerre Etuliától) térségében az ukrán légvédelem által lelőtt egyik drónról lehet szó a moldovai határőrség szerint.

Tavaly több, még töltetet tartalmazó, a szomszédos országban dúló háborúból származó rakétaroncsot találtak Moldova területén, amelyeket a tűzszerészeknek kellett ártalmatlanítani.

A Donyeck megyei Avgyijivka várost jól képzett orosz katonák támadják, az ukrán védők különleges erőkkel és partraszálló csapatokkal néznek szembe, emellett az utóbbi napokban az oroszok egyre több páncélozott járművet vontak be a térség ostromába – jelentette ki Dmitro Lihovij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok szóvivője egy hétfői tévéműsorban, amelyről az MTI számolt be.

Az ukrán hadsereg ellátási útvonalait igyekeznek elvágni az orosz csapatok, és a fontos iparvárost védő erők bekerítésére törekednek. Súlyos katonai összecsapások zajlanak a térségben, és folyamatosan változik a frontvonal.

Az elmúlt napokban az ellenség elkezdett páncélozott járműveket bevonni a támadó hadműveletekbe: harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket

– fejtette ki Dmitro Lihovij, aki hozzátette, hogy az oroszok korábban gyalogosokból álló kis csoportokkal támadtak a térségben.

A Telegramon az ukrán katonai hírszerzés saját információira hivatkozva azt írta, hogy

A kiképzési programban Sahíd–136 és Ababil–3 típusú, valamint Raad távirányítású drónok kezelése szerepel.

Hírszerzési jelentések szerint a hadgyakorlatokat a Hezbollah egyik parancsnoka, a drónok gyártására és karbantartására szakosodott Kamal Abu Szadik vezeti

– tette hozzá az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.

A Kijevi Igazságügyi Szakértői Tudományos Kutatóintézet (KNDISZE) igazgatója, Olekszandr Ruvin a Telegramon arról számolt be, hogy Oroszország 3M22 Cirkon típusú hiperszonikus rakétát lőtt ki Kijevre február 7-én. Erre a következtetésre az intézet munkatársai egy rakéta roncsainak megvizsgálása során jutottak, amelyet olyan helyre céloztak, ahol egyáltalán nincsenek katonai létesítmények, és – ahogyan arra Ruvin emlékeztetett – a támadásban civilek sebesültek meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezette a Legfelsőbb Főparancsnoki Törzs (SZTAVKA) új összetételű ülését hétfőn, amelyen egyebek mellett megvitatták a frontvonal kérdését és a hadsereg lőszerellátását is – számolt be az RBC-Ukrajna Volodimir Zelenszkij Telegram-bejegyzésére hivatkozva.

A prioritások változatlanok: a frontvonal és a front menti régiók, az emberek és a kritikus infrastruktúrák védelme az orosz légi terrorral szemben

– írja Ukrajna elnöke.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka és Anatolij Bargylevics vezérkari főnök is beszámolót tartott az ülésen, ahol meghallgatták a hírszerző szervek képviselőit, valamint a hadműveleti és stratégiai katonai csoportok parancsnokait is.

Avgyijivka, Kupjanszk, a délvidék. A hadsereg ellátása mindennel, amire szüksége van: lövedékek, drónok, elektronikus hadviselés

– írta Telegram-posztjában az ukrán elnök.

A frontrégiók energetikai mérnökeinek és a polgári-katonai közigazgatás vezetőinek jelentéseit is meghallgatták, megvitatták a villamosenergia-, víz- és hőellátó létesítmények többszintű védelmének további fejlesztését.

Úgy döntöttünk, növeljük a mobil tűzoltócsoportok számát és képességeit

– jegyezte meg az elnök.

Korábban Volodimir Zelenszkij elnök menesztette Valerij Zaluzsnijt Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoki tisztségéből. Helyére Olekszandr Szirszkijt nevezte ki, aki korábban a szárazföldi erők parancsnoka volt.

Zelenszkij megváltoztatta a fegyveres erők vezérkarának vezetését is: új vezérkari főnökké Anatolij Bargylevicset nevezték ki.

Előzetes letartóztatásba helyezték a Védelmi Minisztérium Katonai-műszaki Politikai, Fegyverzet- és Katonai Felszerelésfejlesztési Főosztályának volt vezetőjét, Olekszandr Lijevet. Ezt az Ukrán Biztonsági Szolgálat is megerősítette az UNIAN-nak.

A portál szerint Lijevet azzal gyanúsítják, hogy másfél milliárd hrivnyát próbált ellopni az ukrán hadseregtől. A bíróság 50 millió hrivnya (473 millió forint) ellenében helyezné szabadlábra a volt főosztályvezetőt.

Ukrajna az idén olyan nagy hatótávolságú drónok ezreit fogja gyártani, amelyek képesek lesznek elérni Oroszország távoli térségeit is – közölte hétfőn Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes, digitális fejlesztési miniszter a Reutersnek  nyilatkozva, számolt be róla az MTI.

Fedorov szerint rohamosan bővül az önmegsemmisítő drónok kategóriája 300, 500, 700 és 1000 kilométeres hatótávolsággal, amely kategóriák két éve még nem is léteztek. Az orosz olajlétesítmények ellen az utóbbi időben végrehajtott csapások a kijevi vezetés előrelépését jelzik a drónpiac gyors deregulációjában, illetve növekvő finanszírozásában, miközben az állam kockázati befektetőként van jelen ezen a piacon.

Míg Oroszországban a dróngyártás túlnyomó részben állami kézben van, Ukrajnában magánvállalatok dominálnak a piacon. Több mint 300 ezer különböző típusú drónra adtak le rendelést tavaly, és több mint 100 ezret küldtek a frontra, nem számítva az önkéntes adományokat, amelyek „jelentős hozzájárulást” jelentettek, mondta Fedorov.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt, hogy Ukrajna az idén egymillió élőképes, FPV-drónt tervez gyártani, amelyek előállítása viszonylag olcsó, és a frontvonalakon mindkét fél által nagy számban kerülnek bevetésre.

Ukrajna mintegy 20 ezer drónkezelőt képzett ki, mióta 2023-ban az ország mintegy 20 magániskolájában elindította vonatkozó katonai kiképzőprogramját.

Zelenszkij hétfőn aláírta az ukrán parlament február 6-án jóváhagyott rendeleteit, amelyekkel újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot, valamint az általános mozgósítást május 13-ig.

Oroszország GDP-je 2023-ban 3,6 százalékkal nőtt – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hétfői moszkvai gazdasági tanácskozáson. Putyin szerint a globális GDP-növekedés tavaly átlagosan 3 százalékos volt, a fejlett országoké pedig 1,5 százalékos.

Elmondta, hogy Oroszország ipari termelése tavaly 3,5 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparé 7,5 százalékkal, a számítógépek és perifériák előállítása 32,8 százalékkal, a járműiparé 25,5 százalékkal, a bútoriparé 20,7 százalékkal, a bőr- és bőrárugyártás 12,3 százalékkal, a gépjármű-, pótkocsi- és félpótkocsi-gyártás pedig 13,6 százalékkal bővült.

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium korábban 3,5 százalékos növekedést jósolt. Az államfő a hétfői tanácskozáson közölte, az éves infláció a 2023. december végi 7,4 százalékról 2024. január végére 7,2 százalékra csökkent.

Beszámolt arról is, hogy a központi bank irányadó kamatának megemelésével összefüggésben az országban némileg lelassult a hitelezés, januárban a jogi személyek hitelállománya 0,2 százalékkal csökkent, a magánszemélyeké ezzel szemben ugyancsak 0,2 százalékkal bővült.

Putyin tájékoztatása szerint 2023-ban a szövetségi költségvetési hiány 1,9 százalék volt, ugyanakkor a büdzsé bevételei az olaj- és gázbevételek nélkül közel 25 százalékkal, idén januárban pedig a tavalyi évhez képest mintegy 85 százalékkal gyarapodtak.

Ismertette azt is, hogy idén januárban a szövetségi költségvetés hiánya 308 milliárd rubelt tett ki, ami 1,3 milliárd rubellel kevesebb, mint 2023 januárjában. (A rubel jelenleg valamivel 4 forint alatt áll.)

Putyin kiemelte, hogy a helyzet a kormány és a szakértői körök várakozásainak megfelelően alakul. 

Donyecknél és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben négy frontszakaszon húsz ukrán támadást vertek vissza – írja az MTI az orosz védelmi minisztérium hétfői közlésére hivatkozva.

Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint 33 drónt.

A helyi hatóságok hétfőn az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója hétfőn azt állította, hogy Washington és London arra készül, hogy különmegbízottat neveztessen ki Ukrajnába – számolt be róla az MTI.

Az SZVR sajtószolgálatának közleménye szerint Nariskin azt hangoztatta: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a G7-csoport többi államát arra kívánja rávenni, hogy hozzanak létre egy ilyen posztot, amely birtokosának állandó hozzáférése lenne az ukrán államfőhöz, és minden tervéről tudna.

Az orosz kémfőnök szerint a „helytartó” szerepére több „ruszofób” politikus is pályázna, akik közül „kiemelkedik” Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Olekszij Makejev, Ukrajna berlini nagykövete elmondta, hogy Ukrajna és Németország azon dolgoznak, hogy a lehető leghamarabb aláírják a biztonsági garanciákról szóló megállapodást – írja az European Pravda.

A kétoldalú megállapodás lehető legkorábbi aláírására készülünk, már csak a szövegek véglegesítésére van szükség. A tárgyalócsoportok azon dolgoznak, hogy ez a lehető legkorábban megtörténjen

– mondta Makejev, kommentálva azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a megállapodást ezen a héten írhatják alá a müncheni biztonsági konferencia keretein belül.

A német sajtó korábban arról számolt be, hogy elkészült az Ukrajna és Németország közötti biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezete, magát a megállapodást pedig februárban írhatják alá. Források szerint az aláírást állítólag február 16-ra, a müncheni biztonsági konferencia idejére tervezik.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter X-bejegyzésben reagált a lengyel–ukrán határon történt incidensre, szerinte felelősségre kell vonni azokat, akik bűnrészesek abban, hogy az ukrán gabonát a földre öntötték a lengyel határon.

A baráti ukrán–lengyel kapcsolatok érdekében felelősségre kell vonni a provokáció elkövetőit

– mondta Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy az ukrán gabona földre öntése „elfogadhatatlan”, és hangsúlyozta, hogy minden gazdálkodónak „tudnia kellene, hogy mennyi kemény munkát igényel a gabonatermelés, különösen háborús időszakban”.

Brüsszel mezőgazdaságra vonatkozó döntései a mindennapi kenyeret veszélyeztetik – hangoztatta Nagy István agrárminiszter hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón az MTI értesülései szerint.

Az eddigi irányvonal véleménye szerint azért sem folytatható, mert az ukrán mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen beengedése szintén beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményekkel fenyeget.

Úgy tűnik, Brüsszel nem akar közös megoldást, és nem segít a kelet-európai gazdáknak, pedig a termelési feltételek nem azonosak az unióban és Ukrajnában. Az igazságtalan verseny hatásaival előbb-utóbb minden tagállam szembesülni fog, ezért el kell érni, hogy az uniós döntéshozók ne az EU-n kívüli gazdák, hanem az itt élők és dolgozók érdekeit képviseljék

– mondta az agrárminiszter.

Jakab István, a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elnöke „őrült ideológiák mentén meghozott döntéssorozatnak” nevezte a brüsszeli agrárpolitikát. Az érdekképviselet vezetője szerint a gazdák álláspontja a mai kihívások közepette is egyértelmű: európai kollégáikkal szolidárisak, és nem fogadják el az Európai Bizottság „cinikus döntéseit”, amelyekkel az ukrajnai import miatt kialakult nehézségekre reagál az EU vezetése.

Közleményben ítélte el, és „szándékos rombolásnak” minősítette az ukrán mezőgazdasági minisztérium a lengyel gazdáknak a közös határon tartott tiltakozó akcióját, melyen ukrán gabonát engedtek ki egy kamionból az úttestre.

A lengyel rendőrség közölte, vizsgálja azt az esetet, amikor lengyel gazdák megállítottak egy ukrán gabonát szállító kamiont vasárnap a határátkelőn, és rakományát a földre engedték.

A közösségi médiában képek jelentek meg az incidensről. A lengyel gazdák pénteken vonták blokád alá a lengyel-ukrán határátkelőket, és forgalomlassító akciót is tartottak a lengyelországi közutakon az Európai Unió zöld megállapodása és az ukrán mezőgazdasági termékek európai uniós behozatala ellen tiltakozva.

A lengyel gazdák november végétől január elejéig az egyik lengyel-ukrán határátkelőnél már tartottak hasonló tiltakozó akciót, amellyel az akkoriban több határátkelőn folytatott fuvarozói sztrájkhoz csatlakoztak.

„Az erőszak újabb eszkalációja zajlik közös határunkon” – fogalmazott Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes, aki arra figyelmeztetett, hogy ha a lengyel hatóságok nem reagálnak a tönkretett szállítmányra, az az „idegengyűlölet és a politikai erőszak további fokozódásához vezethet”.

Oroszország külkereskedelmi többlete tavaly 120,1 milliárd dollár volt, 61,9 százalékkal kisebb a 2022. évinél. 

Az orosz statisztikai hivatal hétfőn ismertetett adatai szerint a kivitel éves összevetésben 28,4 százalékkal, 423,7 milliárd dollárra zsugorodott, ugyanakkor a behozatal 9,9 százalékkal, 303,9 milliárd dollárra nőtt.

Tavaly decemberben az orosz külkereskedelmi többlet 10,2 milliárd dollár volt, 59,3 százalékkal kisebb 2022 decemberéhez képest, de 13,5 százalékkal nagyobb tavaly novemberhez viszonyítva.

Decemberben az export 2022 azonos hónapjához képest 29,9 százalékkal, 38,4 milliárd dollárra, az import pedig 5,1 százalékkal, 28,2 milliárd dollárra csökkent. Oroszország külkereskedelmi forgalma decemberben éves szinten 21,2 százalékkal, 66,6 milliárd dollárra esett.

Moszkva megtorló intézkedésként a brit katonai-politikai intézményrendszer és tudományos-akadémiai közösség 18 képviselőjét vette fel az orosz „tiltólistára” – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium, amelyet a RIA idézett.

Válaszul London konfrontációs folyamatára, amelynek keretében erőfeszítéseket tesznek országunk démonizálására. Aktívan gyártanak oroszellenes narratívákat Moszkva nemzetközi színtéren való befolyásának csökkentése érdekében, és tovább pumpálják fegyverekkel a kijevi neonáci rezsimet. Tehát döntés született arról, hogy Nagy-Britannia katonai-politikai berendezkedésének és tudományos-akadémiai közösségének számos »figuráját« felveszik Oroszország »tiltólistájára«

– áll a minisztérium honlapján közzétett közleményben.

A listára többek között felkerült James Cartlidge brit védelmiminiszter-helyettes, Charles Roland Vincent Walker, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke, valamint több oxfordi és cambridge-i professzor is.

Az elmúlt 24 órában az Orosz Fegyveres Erők (AFU) javítottak a frontvonalbeli pozíciójukon, és visszaverték az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) két támadását Krasznolimanszk irányában. Az ukrán sereg 290 katonát veszített – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Krasznolimán irányban a Centrum csapat egységei javították pozíciójukat a frontvonal mentén, és visszaverték az AFU 60. és 63. gépesített dandárjának támadócsoportjai által végrehajtott két támadást a Donyecki Népköztársaságban lévő Jampolovka és a Luhanszki Népköztársaságban lévő Cservonaja Dibrova települések térségében

– áll a közleményben, amelyet a TASZSZ idézett.

Az orosz fegyveres erők visszaverték az ukránok két támadását, amelyek veszteségei „legfeljebb 290 katonát, négy páncélozott harcjárművet és kilenc járművet tettek ki”.

Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a hadiállapotról és az általános mozgósításról szóló törvényt. Így jelen állás szerint május 13-ig tart a hadiállapot – írja az Unian.

A rendelet kimondja, hogy Oroszország Ukrajnával szemben folyó nagyszabású fegyveres agressziója miatt, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának javaslatai alapján 2024. február 14-én 5 óra 30 perctől 90 napra, azaz 2024. május 13-ig meghosszabbították a hadiállapotot Ukrajnában.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Uma Ramakrishnan, az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese által vezetett csoportja hétfőn Kijevben kezd megbeszéléseket az ukrán hatóságokkal és más partnerekkel, a megbeszélések középpontjában az ukrán hatóságok gazdaságpolitikai céljai és az ukrán gazdaság előtt álló kihívások állnak – írta az Interfax.

Az IMF-csoport február 13-án részt vesz az IMF által kezelt Ukrajna Kapacitásfejlesztési Alapja irányítóbizottságának alakuló ülésén is – olvasható Vahram Stepanyan, az IMF ukrajnai rezidens képviselőjének közleményében. Pontosítják, hogy ezen az ülésen az ukrán hatóságok, a fejlesztési partnerek és az IMF szakértői megvitatják az ukrán kapacitás megerősítésének prioritásait és az IMF támogatását e fontos feladathoz.

E találkozókat követően február 17-én a Gavin Gray vezette IMF-misszió Varsóban megkezdi a megbeszéléseket az ukrán hatóságokkal az IMF által támogatott kibővített alapkeret (EFF) harmadik felülvizsgálatának keretében.

A négyéves EHA-programot 2023. március 31-én hagyták jóvá. Az első, 2,7 milliárd dollár összegű részletet április elején, a második és harmadik, körülbelül 890 millió dollár összegű részletet július elején és december közepén folyósították.

A program tervezett ütemterve szerint 2024 februárjának végén újabb részletet folyósítanak Ukrajnának a harmadik felülvizsgálat eredményei alapján, amikor is értékelik a kötelezettségek 2023. december végi teljesítését.

A tervek szerint 2024-ben további három részletet folyósítanak: 2,226 milliárd dollárt június közepén, majd 1113 millió dollárt szeptember elején és decemberben.

2025-re két részletet terveznek: 912 millió dollárt március elején és augusztus végén, majd az utolsó három részlet követi 1,288 milliárd dollár összértékben.

Donald Trump szombaton azt üzente, hogy az Egyesült Államok az ő vezetése alatt nem védi meg a NATO-szövetségeseket egy esetleges orosz inváziótól – ugyanis nem fog megvédeni egyetlen olyan országot sem, amely nem teljesíti kötelezettségeit.

A Fehér Ház szerint Trump megjegyzései „megdöbbentőek és meggondolatlanok”. Még a saját pártja is bírálta őt a hétvégén.

Ezért mondom már régóta, hogy alkalmatlan arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen

– nyilatkozta Chris Christie volt republikánus elnökjelölt az NBC-nek a Sky News szerint.

Lindsey Graham, Trump közeli szövetségese is azt mondta, hogy nem ért egyet vele, majd hozzátette, „Oroszország nem támadott meg senkit, amikor ő volt az elnök, és ha újra ő lesz az elnök, akkor sem fognak”.

A Politico beszámolója szerint Thom Tillis republikánus szenátor Trump tanácsadóit hibáztatta, amiért nem magyarázták el neki, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a szövetség bármely tagállamának megvédésében.

Megsérült a kikötői infrastruktúra a Kijev által ellenőrzött Herszonban – közölte a regionális katonai közigazgatás ukrán hatóságok által kinevezett vezetője, Alekszandr Prokudin a Telegram-csatornán – írta meg a RIA Novosztyi.

Elmondása szerint „eltalálták a herszoni kikötői infrastruktúrát”. Ezenkívül az Ukrenergo cég egy elektromos alállomás-berendezésében keletkezett károkat jelentett Dnyipropetrovszk régióban.

A herszoni régió egy 2022. szeptemberi népszavazást követően vált Oroszország részévé. Az ukrán fél nem ismeri el annak legitimitását, és továbbra is ágyúzzák a régiót. Jelenleg Herszon régió 75 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll, és a Dnyeper jobb partjának egy részét, beleértve Herszon városát is, ukrán csapatok tartják kézben. 2022 novembere óta a régió közigazgatási központja ideiglenesen Henyicseszk városa.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök úgy fogalmazott, „Oroszország nem hajtott végre szándékos támadást Románia ellen, és a jövőben sem fog” – írja az RBK.

A román miniszterelnök nyilatkozata azután hangzott el, hogy az Ukrajnával határos Tulcea lakosai három RO-ALERT figyelmeztetést kaptak repülő tárgyak lehetőségéről. Azt tanácsolták nekik, hogy tegyék meg a szükséges védelmi intézkedéseket, és szükség esetén keressenek menedéket.

Oroszország nem indított szándékos agressziót Románia ellen, és biztos vagyok benne, hogy nem is fog, mivel nincs rá alapja

– mondta Ciolacu.

Hangsúlyozta továbbá a figyelmeztetések terjesztésének fontosságát, hogy a polgárokat tájékoztassák.

Ez a tisztelet egyik formája, amelyet az államnak meg kell mutatnia a lakosság felé, biztosítva a tájékoztatásukat, annak ellenére, hogy ez bármilyen kellemetlenséggel járhat

– mondta a miniszterelnök.

A román védelmi minisztérium megerősítette, a hadsereg radarrendszere nem észlelt „semmilyen illetéktelen behatolást” az ország légterébe, és nem érkezett jelentés arról, hogy véletlenül dróntörmelék hullott volna le.

A washingtoni Hadtudományi Intézet (Institute for the Study of War) jelentése szerint a február 11-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az oroszok az Avgyijivkától északra fekvő Zseleznodorozsnij út mentén és a Nevelszkoje (Avgyijivkától délnyugatra fekvő) városrésztől keletre haladtak előre.

Orosz „haditudósítók” azt állítják, hogy az oroszok állítólag a Timirjazev és a Szelhoztechnika utcák mentén nyomultak előre Avgyijivka északi részén és Pervomajszk közelében, bár az ISW elemzői erre nem látnak vizuális bizonyítékot.

A helyi harcok folytatódnak:

• Avgyijivkától északnyugatra, Novokalinovo és Novobahmutivka térségében;
• magában Avgyijivkában;
• Avgyijevkától nyugatra, Tonenkoje és Szevernoje települések közelében;
• Avgyijivkától délnyugatra, Pervomajszk és Nyevelszkoje közelében.

Orosz források szerint Moszkva csapatai továbbra is megpróbálják elzárni az ukrán erők és Avgyijivka közötti fő szárazföldi kommunikációs vonalat.

Ugyanakkor az ukrán csapatok Tavrika csoportjának parancsnoka, Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok elmondta, hogy az orosz hadsereg páncélozott járművek csoportjait használja a gyalogsági támadásokkor.

A Kreml a több négyzetkilométeres, lepusztult és elhagyatott avgyijivkai terület elfoglalására tett erőfeszítései során csaknem egy teljes gépesített harckocsihadosztályt – 214 egységet – használt, ebből kettőt veszített. Ez a szám az Ukrajnában jelenleg harcoló harckocsik egytizedét jelenti.

A Bild nyílt adatelemző szakértője, Julian Repke a minap azt állította, hogy az oroszok már átvágták a vasútvonalat Avgyijivka központjában, a Csisztjakov utca közelében. Mindössze 700 méterre vannak az egyetlen úttól, amely összeköti a várost az ukrán ellenőrzés alatt álló területtel.

A DeepState OSINT közösség elemzői úgy becsülik, hogy Oroszország a város területének mintegy 18 százalékát foglalta el.

Vasárnap éjjel az oroszok drónokkal és rakétákkal támadták Ukrajnát. A legnagyobb károkat Dnyipropetrovszk régió szenvedte el – közölte az Unian.

Szergej Liszak, a dnyipropetrovszki területi katonai közigazgatás vezetője szerint a Novomoszkovszki járás felett a légvédelmi erők egy rakétát, a Pavlográdi járás felett pedig 6 drónt semmisítettek meg.

Az orosz drónok energetikai létesítmény elleni támadásának következtében tűz keletkezett, amelyet sikerült megfékezni. Pavlograd kerületben mintegy 29 ezren maradtak világítás nélkül, Ternivkában 10 ezren víz nélkül

– mondta Liszak.

Elmondása szerint a villanyszerelők a megszállók által megcsonkított berendezéseket javítják, hogy minél hamarabb helyreállítsák az infrastruktúrát és a házakat.

Ezenkívül az orosz megszállók Nikopol régiót lőtték, és nehéztüzérséget küldtek Marhanetska községre. Halálos áldozatok vagy sérültek nem voltak.

Késsel támadtak a fiatal fiúra és egy barátjára Düsseldorfban. Volodimir Jermakov halálhíréről az Ukrán Kosárlabda Szövetség tájékoztatta családját – írja az Unian. 

A Kijevi Kosárlabda Szövetség tájékoztatása szerint a fiú február 10-én, szombaton este egy támadás következtében halt meg. Volodimir Jemakov és barátja, Artem Kozacsenko a düsseldorfi „ART Giants” (U–19) ifjúsági csapatban játszott.

A meccs előestéjén a fiatal kosarasokat késsel támadták meg az utcán, csak mert ukránok. Az egész csapat a kórházban töltötte az éjszakát a fiaink mellett. Sajnos az orvosok nem tudták megmenteni Jermakovot, Kozacsenkót intenzív osztályon ápolják

– írták. A rendőrség továbbra is nyomoz az ügyben.