A globális védelmi kiadások – a lőszertől a nukleáris fegyverekig – 9 százalékkal nőttek és rekordszintre, 2,2 billió dollárra ugrottak az egy évvel korábbihoz képest. Ez 2024-ben ismét emelkedni fog, mivel a világ „veszélyesebb időszakba” lép – írta meg a Sky News a Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet (IISS) kutatására hivatkozva.
Az Ukrajnával háborúban álló Oroszország az éves állami kiadások több mint 30 százalékát fordítja fegyveres erőire
– derül ki a kedden közzétett, a globális katonai erőviszonyokról szóló értékeléséből.
A jelentés szerint az orosz fegyveres erők több mint 3000 harckocsit vesztettek el Ukrajnában – nagyjából annyit, mint amennyit a két évvel ezelőtti teljes körű invázió előtt bevetni terveztek. Moszkva most a raktározott készletből pótolja a veszteségeket, „minőséget cserélve mennyiségre”.
Még a világ legerősebb hadseregével rendelkező Egyesült Államok nélkül is, a NATO-szövetségesek az elmúlt évtizedben csaknem harmadával növelték összesített védelmi kiadásaikat, amit Vlagyimir Putyin 2014-es kezdeti krími inváziója váltott ki – áll az elemzésben.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy az évtizedes védelmi megszorítások után a képességek terén továbbra is „égbekiáltó hiányosságok” vannak. Donald Trump a hétvégén felháborodást keltett, amikor bírálta az európai NATO-szövetségesek többségét és Kanadát amiatt, hogy nem teljesítették azt a minimális célt, hogy a GDP legalább 2%-át a védelemre költsék, és azt mondta, hogy támadásokat fog indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem fektetnek be kellőképpen a fegyveres erőikbe – sőt, az sem kizárt, hogy újraválasztása esetén Amerika kilép a NATO-ból.
Az IISS kutatóintézet szerint az Egyesült Államok és Európa ismét fokozza a rakéták és lőszerek gyártását, és ismét a tüzérségi és légvédelmi rendszerekre összpontosít – olyan területekre, amelyeket a hidegháború vége óta elhanyagoltak, mivel a készletek és az ipari kapacitás kiürült.
A nemzetek, köztük Kína és Oroszország, olyan új technológiákra is összpontosítanak, mint a hiperszonikus rakéták – amelyek a hangsebességnél több mint ötször gyorsabban haladnak, és nagyon nehéz elfogni őket –, valamint a pilóta nélküli fegyverek, például a személyzet nélküli támadóhajók, amelyeket Ukrajna nagyon hatékonyan használ Oroszország fekete-tengeri flottája ellen – mondta az IISS.
A nukleáris fegyverek is újra napirenden vannak, mivel Kína rakétasilókat épített ki, az Egyesült Államok pedig modernizálja a robbanófejeket és a hordozórendszereket
– áll a kutatóintézetnek az éves katonai mérleg közzététele előtt kiadott nyilatkozatában.
A jelentés, amely a világ minden egyes hadseregének állapotát nyomon követi, immár 65. éve készül. A kutatóintézet szerint a világ „az elmúlt 12 hónapban egy még veszélyesebb időszakba lépett”. Ennek hátterében az ukrajnai háború, az Izrael és a Hamász közötti közel-keleti konfliktus, valamint a Nyugat és Kína közötti növekvő feszültség áll.
A kutatóintézet szerint a Kínai Kommunista Párt egyre nagyobb hatalmi törekvéseket mutat, ami a fenyegetés ellensúlyozására a Nyugat és más ázsiai országok közötti fokozott együttműködést ösztönzi.
Kiemelte továbbá Irán egyre növekvő befolyását, például az iráni hajóelhárító rakéták szállítását a jemeni húszi lázadóknak, akik a Vörös-tengeren támadják a hajókat, valamint az iráni öngyilkos drónok eladását Oroszországnak, amelyeket Ukrajnában pusztító hatásfokkal használnak.
Bastian Giegerich, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének vezérigazgatója elmondta:
Az IISS katonai mérlegét egy olyan fontos időszakban adjuk ki, amikor a szabályokon alapuló rend egyre inkább megkérdőjeleződik.
„Miközben a nyugati védelmi kiadások növekednek, és a felszerelések megújítására vonatkozó tervek folyamatban vannak, elgondolkodunk a kihívásokon, többek között azokon, amelyeket Oroszország folyamatban lévő ukrajnai inváziója, Kína katonai modernizációja és a közel-keleti események jelentenek” – zárta gondolatait.
Oroszország kezd felülkerekedni az Ukrajna elleni háborújában, miután nagyobb katonai tartalékaik vannak, valamint olyan államok támogatják, mint Kína és Észak-Korea – jelentette ki hétfőn Oslóban Nils Andreas Stensönes, a norvég hírszerzés vezetője.
Ebben a háborúban Oroszország jelenleg erősebb helyzetben van, mint egy éve, és kezd előnyre szert tenni
– hangoztatta Stensönes. Hozzátette, a kijevi vezetésnek „jelentős nyugati támogatásra” lesz szüksége ahhoz, hogy a helyzet megfordításában reménykedhessen.
A hírszerzés vezetője arról is beszélt, hogy Moszkva nagyjából háromszor annyi katonát tud mozgósítani, mint Ukrajna, és a vártnál jobban alkalmazkodott a nyugati szankciókhoz. Hozzátette, az orosz ipar képes elegendő mennyiségben lőszert, harcjárműveket, drónokat és rakétákat gyártani, hogy egész éven át fenntarthassa háborús erőfeszítéseit.
Stensönes szerint Oroszország Irántól, Fehéroroszországtól és Észak-Koreától kap fegyvereket. Mint mondta, értesüléseik szerint Kína ugyan nem szállított fegyvert, de az orosz hadiipar számára hasznosítható különféle gépeket, járműveket, elektronikai eszközöket és pótalkatrészeket biztosít – számolt be az MTI.
Az Európai Unió és a NATO tagjainak meg kell duplázniuk az Ukrajnának nyújtott segítségüket – idézi az RBC a friss müncheni biztonsági jelentésben álló kijelentést.
„Egy harcedzett Oroszország, amelynek gazdasága hadiállapotban van, gyorsan újrafegyverkezhet, és megkeresheti a következő áldozatát” – áll a jelentésben.
A dokumentum azt is leszögezi, hogy az amerikai biztonsági ellátással kapcsolatos kétségek időszakában senki sem lesz immunis az orosz agresszióval és hibrid hadviseléssel szemben Európában.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn szankciókat jelentett be 18 brit állampolgár, köztük tisztviselők és tudósok ellen azzal az indokkal, hogy állítólag démonizálják Oroszországot, és becsmérlik az orosz állampolgárokat – írja a The Kyiv Independent.
A ruszofób brit képviselők nem riadnak vissza attól, hogy megpróbálják lejáratni az alkotmányos rendszert és a társadalmi-politikai folyamatokat hazánkban
– áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
A szankcionált tisztviselők listáján szerepel James Cartlidge védelmiminiszter-helyettes, Sarah MacIntosh helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó és Simon Asquith, a tengeralattjárók igazgatója is.
Több ismert, Oroszországról sokat író akadémikus is felkerült a szankciós listára, például Orlando Figes, Norman Davis és Timothy Garton Ash.
A szankciós listán szereplők nem léphetnek be Oroszországba.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja elszakítani Ukrajnát Európától és tönkre akarja tenni az EU-t. De nem fog sikerrel járni” – mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az RBC beszámolója szerint.
A lengyel külügyminiszter a francia és német kollégájával a „weimari háromszög”-találkozón tartott megbeszélése után hangsúlyozta, hogy teljes mértékben végre kell hajtani az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, valamint fel kell lépni az orosz kibertámadások és dezinformációs kampányok ellen.
Szerinte Oroszország megpróbált beavatkozni az európai országok, valamint az Egyesült Államok belpolitikájába. A fenyegetés pedig továbbra is fennáll, mivel idén számos választási kampányra kerül sor.
„Ezért most a Nyugatnak fokoznia kell az éberséget és az együttműködést, hogy Oroszország ne járjon sikerrel” – tette hozzá.
A moszkvai véres diktátor tudja, hogy növeli sikerének esélyeit, ha elszakítja Ukrajnát Európa többi részétől, ha feldarabolja az Európai Uniót, ha elszakítja Európát az Egyesült Államoktól. Nem fog sikerrel járni, és a weimari háromszög nagyon hatékony eszköz lesz ennek megakadályozására
– hangsúlyozta Radoslaw Sikorski.
Magyarország területére február 12-én hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4033 fő lépett be.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 4118 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az Európai Bizottság nagyjából kéttucatnyi vállalat ellen javasolta kereskedelmi korlátozások bevezetését amiatt, hogy Oroszországot támogatják a háborúban – tudta meg a Bloomberg.
A lap szerint kínai, hongkongi, indiai, szerb és török vállalatokról van szó azon a szankciós listán, amelyet jelenleg fontolgat az EU. A hírügynökség azt is megjegyezte, hogy ha a listát a jelenlegi formájában fogadják el,
akkor először vezethet be szankciókat kínai vállalatok ellen az EU az ukrajnai háború miatt.
A hírügynökség azt is megjegyezte, hogy a kínaiak elleni szankciók már korábban is felvetődtek, de eddig minden alkalommal meggondolta magát az EU „néhány tagállam ellenállása miatt, valamint annak okán, hogy Peking garanciát adott arra, hogy nem sérti meg az EU Oroszország elleni szankcióit.
Elképzelhető, hogy a lista most is módosulni fog (a lajstrom elfogadásához az összes tagállam jóváhagyása szükséges).
Arról, hogy Kína miként segítheti közvetve Oroszországot a háborúban, többek közt ebben a cikkünkben is írtunk.
A német Rheinmetall – amely a magyar kormánnyal is együttműködik stratégiai jelentőségű ügyekben, valamint az ukránokkal is van stratégiai partnerségről szóló megállapodásuk – megkezdte egy újabb gyárnak az építését, amelyben tüzérségi lőszereket gyárthatnak az ukránoknak is.
Az új létesítmény Hannover és Hamburg közt, Unterluss városánál épül, ahol a Rheinmetallnak már most is vannak gyárai. Az Ukrajinszka Pravda szerint az új gyár évente 200 ezer lőszer legyártására lesz képes.
Megjegyezték azt is, hogy Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója nemrég egy sajtónyilatkozatban közölte: a német vállalat már 2024-ben is több százezer tüzérségi lövedéket fog átadni Ukrajnának. E lőszerekre nagy szükség is lesz az ukrán oldalon, mivel már régóta hiány van belőlük.
A Nemzetközi Valutaalap hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a befagyasztott orosz eszközök lefoglalásáról hozott döntéseket „elégséges jogi támogatással” kell alátámasztani a jövőbeli kockázatok elkerülése érdekében – írja a Reuters.
Moszkva korábban figyelmeztette a Nyugatot, hogy minden olyan kísérlet, amely a befagyasztott orosz vagyon fedezetként való felhasználását célozza meg Ukrajna számára, illegális, és évekig tartó pereskedéshez vezetne.
Gopinath megjegyezte, hogy Oroszország gazdasága a vártnál jobban teljesített, de szerinte a gazdaságot a háborúhoz kapcsolódó nagy mennyiségű fiskális transzferek és a magas szociális transzferek mozgatják, és középtávon alacsonyabb növekedéssel kell szembenéznie.
Túlmelegedő gazdaságot látunk. Tekintettel a humántőke-veszteségre és arra, hogy Oroszország csak korlátozott mértékben képes csúcstechnológiás termékeket importálni, nagy az esélye annak, hogy középtávon lassuljon az oroszországi növekedés
– mondta Gita Gopinath, aki szerint a kilátások „nagyon bizonytalanok”, attól függnek, hogy a helyzet hogyan alakul a következő hónapokban.
Az IMF múlt havi előrejelzése szerint Oroszország GDP-je 2,6%-kal bővül 2024-ben, ami 1,5 százalékponttal több az októberi vártnál, a növekedés pedig 1,1%-ra mérséklődik 2025-ben.
Két férfi megpróbált szétszerelni egy felrobbant tüzérségi lövedéket Donyecknél, azonban a műveletben az egyik férfi meghalt, a másik pedig megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A helyi mentőszolgálat közölte, a 30 év körüli férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe, a robbanótest felrobbant. A másik férfi közepesen súlyos sérüléseket szenvedett, őt a mentők kórházba szállították.
Olaf Scholz arra szólította fel Európa államait, hogy kezdjenek bele a védelmi felszerelések és a védelmi eszközök nagyüzemi gyártásába – írja az Ukrajinszka Pravda.
El kell mozdulnunk a feldolgozóipartól, és át kell térnünk a védelmi berendezések nagyüzemi gyártására
– jelentette ki a német kancellár, aki szerint erre Vlagyimir Putyin orosz elnök birodalmi ambíciói miatt van szükség.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja és Vlagyimir Putyin elnök birodalmi ambíciói veszélyt jelentenek az európai békére
– mondta Scholz, aki hangsúlyozta, ha a kontinens békét akar, akkor „el kell riasztania az agresszorokat”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!