Február 16-án Oroszország megtámadta a DTEK Energy egyik frontvonalbeli hőerőművét, amely már korábban is számos ellenséges támadásnak volt kitéve – írja az Ukrajinszka Pravda.
A támadás következtében az erőmű berendezései megrongálódtak. Az energetikai mérnökök már megkezdték a következmények felszámolását. Áldozatok nincsenek.
A hőerőművet legutóbb néhány nappal ezelőtt, február 13-án éjjel érte támadás. Akkor a lövések következtében az erőmű leállt az áramtermeléssel.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
A német kancellár szavai szerint a csomag elsősorban légvédelmi és tüzérségi eszközökből áll: konkrétan harminchat páncélozott és kerekes tarackról, 120 ezer lőszerről, két Skynex légvédelmi rendszerről és IRIS−T rakétákról van szó. Scholz hozzátette, hogy Németország eddig összesen 28 milliárd euró értékű támogatást nyújtott, illetve helyezett kilátásba Ukrajnának.
Németország nyújtja a második legnagyobb katonai segítséget Ukrajnának
− jegyezte meg a német kancellár, hozzátéve, hogy Berlin addig fogja támogatni Ukrajnát, „ameddig csak szükséges”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök németországi látogatása alatt kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást is aláírtak.
A tavaly júliusi, Litvániában megrendezett NATO-csúcson határozták el a szövetség vezetői, hogy a NATO-országok külön-külön hosszú távú biztonsági megállapodást kötnek Ukrajnával. Elsőként Nagy-Britannia írt alá ilyen megállapodást Ukrajnával, péntek este pedig − Németország után − Franciaország is hasonló lépésre készül.
Olaf Scholz „történelmi lépésnek” nevezte e megállapodás aláírását, és azt mondta, az ukrán–német kapcsolatok „egészen új szintre emelkedtek” az utóbbi két évben. Zelenszkij kiemelte, a megállapodás már az idei évre előírja, hogy Németország több mint 7 milliárd eurós védelmi támogatást nyújtson.
Február 16-a a haditudósítók napja Ukrajnában. Az Oroszország elleni háború elmúlt két évében a média több tucatnyi képviselőjét ölték meg vagy ejtették fogságba − írja a Kárpáti Igaz Szó.
A helyi Tömegtájékoztatási Intézet adatai szerint az elmúlt két évben,2024 januárjáig már 70 újságíró halt meg az Ukrajna elleni orosz invázióban.
Közülük tíz szakmai feladatok ellátása alatt (hat külföldi és négy ukrán újságíró). 24 olyan esetet rögzítettek, amikor az oroszok újságírókat fogtak vagy hurcoltak el, 14 zsurnaliszta eltűnt.
Angela Merkel volt kancellár gyászolja a pénteken elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, akinek a halálhíre megrendítette – írja a Bild.
Merkel a lapnak elmondta, hogy szerinte Alekszej Navalnij az orosz elnyomó államhatalom áldozata volt.
Szörnyű, hogy egy bátor, rettenthetetlen hangot, aki kiállt hazája mellett, szörnyű módszerekkel elhallgattak. Lélekben a feleségével, gyermekeivel, barátaival és kollégáival vagyok
– mondta.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin legfőbb kritikusa. A 47 éves politikus 2021 óta volt börtönben, egy, a büntetőtelepen tett séta közben esett össze.
Merkel sokat tett Navalnijért hivatali ideje alatt. 2020-ban egy szigorúan titkos akció keretében meglátogatta az orosz ellenzéki politikust a berlini Charité kórházban a betegágyánál. Navalnijt azután kezelték ott, miután megpróbálták megölni a Novicsok nevű idegméreggel. A titkos látogatást a Kreml úgy értékelte, hogy Berlin nem hátrál meg abban, hogy kiderítse a támadás valódi hátterét.
Navalnij a látogatást követően egy interjúban elmondta:
Lenyűgözött, hogy milyen jól ismeri Oroszországot és az ügyemet. Néhány részletet jobban ismer, mint én (…) Megköszöntem neki az erőfeszítéseit, ő pedig azt mondta, csak azt tette, ami a kötelessége volt.
Navalnij 2021-ben önként tért vissza Oroszországba. Jól tudta, hogy ez akár a halálos ítéletét is jelentheti. Vlagyimir Putyin búcsúlátogatásán Angela Merkel felszólította a az orosz elnököt, hogy engedje szabadon Navalnijt.
Avgyijivka már tíz évvel ezelőtt is értékes területnek számított az oroszok számára, ugyanis már 2014-ben is elfoglalták egyszer, az akkor 32 ezres lakosú várost. Ma már egész más a helyzet, alig ezren maradtak ott, nagy részük lakóházuk pincéjében él, a település polgármestere szerint pedig már nem maradt épségben egy épület sem.
Na de miért is fontos Avgyijivka Oroszországnak?
Avgyijivka elfoglalása biztosítaná Putyin országának, hogy ellenőrzés alatt tartsa a két legfontosabb kelet-ukrajnai tartományt: Donyecket és Luhanszkot − írja a Reuters.
A város elfoglalása erősítheti az orosz morált és demoralizálhatja az ukrán erőket, amelyek a június óta tartó széles körű ellentámadás során csak fokozatos előnyökre tettek szert. Decemberben maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is ellátogatott oda.
Ha az orosz hadsereg átveszi az ellenőrzést az (utánpótlási) út felett, az ukrán fegyveres erők nyilvánvalóan kénytelenek lesznek kivonulni Avgyijivkából. Ez nagy győzelem lesz az orosz hadsereg számára
− fogalmazott Szergej Makov kremlini tanácsadó.
Politkovszkaja, Litvinyenko, Magnickij, Nyemcov, Navalnij, csak néhány a legismertebb nevek közül, Putyin ellenségeinek listájáról, akiket meggyilkolt – írja Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en.
Minden egyes gyilkosság után felháborodás tört ki, de Putyin végül megúszta, és a világ vezetői ismét kezet fogtak vele. Ez arra bátorította, hogy folytassa az emberölést
– fogalmazott.
Politkovskaya, Litvinenko, Magnitsky, Nemtsov, Navalny are only some of the most well-known names on the long list of critics killed by Putin.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) February 16, 2024
There was outrage after each murder, but Putin eventually got away with it, and world leaders shook his hand again. This encouraged him…
Szerinte ma is vannak olyan hangok, amelyek szerint Putyint érdemes meghallgatni, és tárgyalni vele, de ennek a naivitásnak véget kell vetni.
Mielőtt Moszkvával bármilyen érdemi elköteleződés kezdődhetne, Oroszországot le kell győzni Ukrajnában, és Putyinnak végre meg kell tanulnia a leckét
– szögezte le.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Andrij Kosztyin ukrán főügyész közölte, hogy a háborúban Oroszország eddig legalább 24-szer vetett be észak-koreai gyártmányú ballisztikus rakétát Ukrajna ellen.
2023. december 30. és 2024. február 7. között az ellenség legalább 12 ukrajnai régiót támadott meg ilyen típusú rakétákkal. A támadások következtében 14 civil meghalt, és 70 ember megsebesült
– mondta.
A főügyész szerint a legsúlyosabb rakétatámadást 2024. február 7-én dokumentálták. „Három várost támadtak meg: Kijevet, Pavlohradot és Harkivot.” Hozzátette, hogy a legtöbb civil áldozatot követelő csapás 2024. január 2-án történt Harkivban: a városközpont bombázása következtében három ember meghalt, 64 megsebesült.
„Nem lepett meg, de felháborított a hír” − fogalmazott Joe Biden Alekszej Navalnij halálhírére reagálva. Az elnök szerint Navalnij „bátran” szembeszállt a Putyin-kormányzaton belüli korrupcióval és erőszakkal − írja a Sky News.
Azt mondja, nincs oka arra, hogy ne higgyen a haláláról szóló híreknek.
Félreértés ne essék, Putyin felelős Navalnij haláláért, és ez újabb bizonyítéka Putyin brutalitásának. Ez a tragédia emlékeztet minket a pillanat tétjére. Biztosítanunk kell a támogatást, hogy Ukrajna továbbra is meg tudja védeni magát
− mondta Biden.
Az orosz fegyveres erők megkezdték a végső hadműveletet Avgyijivka bekerítésére. A déli és az északi csoportok jelenleg is Szevernyij és Lasztocskino városrészek felől rohamozzák a várost – közölte a Mash nevű Telegram-csoport.
A csatorna közlése alapján a teljes körű bekerítésig már csak alig több mint egy kilométer maradt.
Mint írják, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) óriási mértékű személyi veszteségeket szenvedtek, és szinte „minden utat halott ukrán katonák holttestei borítanak”.
Orosz beszámolók szerint az AFU parancsnoksága megígérte, hogy evakuációs felszerelést szállít a túlélő ukrán fegyvereseknek, de idáig ez nem történt meg, így nekik egyedül kell kijutniuk Avgyijivkából. Az AFU harmadik rohamdandárját helyenként teljesen bekerítették az oroszok. Az ukránok maradék, még mozgásban lévő harckocsija elkezdett visszavonulni. Ugyanakkor az ukrán gyalogosok továbbra is a romok között bujkálnak – írták.
Oroszországot tették felelőssé Alekszej Navalnij haláláért az orosz ellenzéki politikus halálhírére reagáló nyugati politikusok és az ukrán elnök, valamint Navalnij felesége is pénteken – írja az MTI.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Oroszország a felelős azért a helyzetért, amely Navalnij halálához vezetett, és ez rávilágít a Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét jellemző „gyengeségre és korrupcióra”.
Rishi Sunak brit miniszterelnök az orosz nép „óriási tragédiájának” nevezte a politikus halálát, Navalnijt pedig „a demokrácia legádázabb oroszországi védelmezőjének” nevezte.
A müncheni biztonságpolitikai fórumon tartózkodó NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg a hírre reagálva azt mondta, hogy „Oroszországnak fontos kérdésekre kell választ adnia az ellenzéki politikus halála kapcsán”.
Navalnij felesége, Julija Navalnaja kijelentette, nem biztos abban, hogy a halálhír igaz, mert Putyin és kormánya „szakadatlanul csak hazudik”. Hozzátette: ha azonban ez bebizonyosodik, akkor az orosz elnök személyes felelősségének tekinti férje halálát, és úgy véli, „nincs már messze az az idő, amikor Vlagyimir Putyin és társai a törvény előtt felelnek majd a tetteikért”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Olaf Scholz német kancellárral Berlinben tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta, „úgy tűnik, hogy Navalnijt Putyin ölte meg, hasonlóan ahhoz a több ezer emberhez, akiket miatta kínoztak meg, tehát felelősségre kell vonni őt azért, amit tett”. Scholz szomorúságának adott hangot, és úgy vélte, hogy „Navalnij az életével fizetett a bátorságáért”.
Emmanuel Macron francia elnök felháborodását fejezte ki Navalnij halálhírére reagálva, és úgy fogalmazott: „Ma Oroszországban a szabad lelkeket a Gulágra viszik, és halálra ítélik.”
Alekszej Navalnij gyilkosság áldozata lett, haláláért Vlagyimir Putyin orosz elnök a felelős – vélekedtek pénteken egybehangzóan vezető lengyel politikusok az orosz ellenzéki politikus halálhírére reagálva.
Szymon Holownia, a parlament alsóházának (szejm) elnöke az X-en azt írta: „Navalnijt meggyilkolták, egy bűnöző gyilkolta meg a politikai foglyot, aki az ő banditarezsimjével szembeni ellenállás legnagyobb jelképe volt.”
Alekszej, soha nem felejtünk el, soha nem bocsátjuk meg nekik
– írta Donald Tusk miniszterelnök a közösségi médiában.
„Navalnijnak az volt a bűne, hogy szembeszállt Vlagyimir Putyinnal” – mondta a PAP hírügynökségnek nyilatkozva Radoslaw Sikorski külügyminiszter. Az orosz ellenzéki politikust koholt vád, hamis bizonyítékok alapján ítélték el, és borzasztó körülmények között tartották fogva – húzta alá Sikorski. „Mindezért Vlagyimir Putyin a felelős” – tette hozzá.
A varsói külügyminisztérium a honlapján közzétett hivatalos állásfoglalásban Navalnij halálának független vizsgálatát, halála összes körülményének tisztázását sürgette.
A tragédiáért a teljes felelősség az orosz kormányzatot terheli
– állapították meg.
Katarzyna Pelczynska-Nalecz fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős miniszter, Lengyelország volt moszkvai nagykövete újságíróknak elmondta:
Navalnij halála „Putyin személyes bosszúját jelenti”. Az orosz elnök „bosszút állt az őt bírálni merészelő emberen, és egyszerűen meggyilkolta őt.”
Mateusz Morawiecki előző lengyel kormányfő az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: Navalnij halála „azt bizonyítja, hogy Putyin semmitől sem riad vissza, így tipor és gyilkol Oroszország.”
Egy moszkvai rendőr beismerte, hogy tavaly novemberben négy kollégájával együtt halálra kínzott egy ukrán férfit a Herszon régióban − írja az RBK.
2023. november 20-án a 27 éves ukrán Ruszlan Rusznak meghalt, miután az orosz biztonsági erők − az akkori információk szerint − kihallgatták Hornosztajivkában. A fiatal férfi temetése zárt körű volt, és a biztonsági erők is jelen voltak.
A férfi teste kék volt a veréstől és a kínzástól. Az orosz biztonsági erők további három lehetséges áldozata Hornosztajivkában 3 hónappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt
− írja a lap.
A feltételezett gyilkos hatósági személyek ellen nyomozást indítottak, majd egyikük végül 2024. február 12-én beismerte tettét, és azt is, hogy kik voltak a társai.
„Alekszej Navalnij a szabadság és a demokrácia értékeiért harcolt. Ideáljaiért a végső áldozatot hozta” − írta Michel.
A tanács elnöke őszinte részvétét fejezte ki az orosz ellenzéki politikus családtagjainak és „mindazoknak, akik a legsötétebb körülmények között is küzdenek a demokráciáért a világ minden táján” .
A harcosok meghalnak. De a szabadságért folytatott harc soha nem ér véget
− olvasható Michel bejegyzésében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejegyzésében azt írta, mélységesen felkavarta és elszomorította Alekszej Navalnij halálhíre.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök semmitől sem fél jobban, mint a saját népének ellenvéleményétől. Navalnij halála komor emlékeztető arra, hogy mit képvisel Putyin és rendszere. Küzdjünk együtt azok szabadságának és biztonságának védelméért, akik fel mernek lépni az önkényuralom ellen” − hangsúlyozta a bizottság elnöke.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke úgy kommentálta az orosz ellenzéki politikus halálhírét, hogy „a világ egy olyan harcost veszített el, akinek bátorságára nemzedékeken át fognak emlékezni”.
Megdöbbentő a Szaharov-díjas Alekszej Navalnij halála. Oroszország elvette a szabadságát és az életét, de a méltóságát nem. A demokráciáért folytatott küzdelme tovább él
− írta az X-en közzétett bejegyzésében.
Carl Bildt, az Európai Külkapcsolati Tanács társelnöke osztott meg X-en egy rövid videót, amelyben Alekszej Navalnij beszél arról az esetről, ha meghalna.
„Figyeljetek, egy nagyon egyértelmű üzenetet kell eljuttatnom hozzátok: ha úgy döntenek, hogy megölnek engem, akkor se adjátok fel. Ez egyértelmű jele annak, hogy elképesztően erősek vagyunk” – kezdi Navalnij.
Majd azzal folytatja, hogy ezt – vagyis a halálát – fel kell használni arra, hogy még erősebbé váljanak, mert nem is tudják, mennyire erősek. Szerinte a gonosz győzelméhez az kell, hogy a jó emberek ne csináljanak semmit.
Szóval ne legyetek inaktívak! – zárja gondolatait a nemrég elhunyt politikus.
A clear and brave message from @navalny in case the regime should kill him. pic.twitter.com/zOEoFZheEG
— Carl Bildt (@carlbildt) February 16, 2024
Emmanuel Macron francia elnök is reagált Navalnij halálával kapcsolatban. Az X platformon tett közzé egy rövid, de lényegre törő bejegyzést.
A mai Oroszországban a szabad szelleműeket a Gulágra küldik és halálra ítélik. Dühös vagyok és mélységesen fel vagyok háborodva. Tisztelgek Alekszej Navalnij emléke előtt, elkötelezett és bátor hazafi volt. Őszinte részvétem a családjának, barátainak, és az egész orosz népnek
− fogalmazott.
Dans la Russie d’aujourd’hui, on met les esprits libres au goulag et on les y condamne à la mort. Colère et indignation.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) February 16, 2024
Je salue la mémoire d’Alexeï Navalny, son engagement, son courage. Pensées pour sa famille, ses proches et pour le peuple russe.
A The Guardian megosztott egy videót, amelyen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus látható a csütörtöki bírósági távmeghallgatásán.
Alekszej Navalnij jó kedélyűnek tűnt a tegnapi bírósági meghallgatáson, ahol nevetett és viccelődött is
– írta Francis Scarr újságíró.
Yesterday Navalny looked to be fine during a court hearing where he spoke via video link from his penal colony pic.twitter.com/e8HoAnWsQB
— Francis Scarr (@francis_scarr) February 16, 2024
Marine Le Pen, francia politikus, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője részvétét fejezte ki az X-en Alekszej Navalnij halála miatt.
Megtudtam, hogy meghalt Alekszej Navalnij, a demokrácia védelmében elkötelezett politikai aktivista. Részvétemet fejezem ki családjának és barátainak
– állt a bejegyzésében.
J’apprends le décès d’Alexeï Navalny, militant politique engagé dans la défense de la démocratie. À ses proches et à sa famille politique, j’adresse mes condoléances.
— Marine Le Pen (@MLP_officiel) February 16, 2024
Ahogyan arról beszámoltunk,pénteken meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin legfőbb kritikusa. A 47 éves politikus 2021 óta volt börtönben, halálának hírét az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) jelentette be. A közlemény szerint 2024. február 16-án a 3. számú büntetőtelepen, Navalnij elítélt egy séta után rosszul lett, és szinte azonnal elvesztette az eszméletét, majd meghalt.
Mint megírtuk, meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin legfőbb kritikusa. A 47 éves politikus 2021 óta volt börtönben, halálának hírét az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) jelentette be. A történtekre Olaf Scholz német kancellár is reagált az X-en.
Mélyen elszomorít Alekszej Navalnij halála. Kiállt a demokráciáért és a szabadságért Oroszországban, és úgy tűnik, életével fizetett bátorságáért. Ez a szörnyű hír ismét megmutatja, hogy Oroszország mennyire megváltozott, és milyen rendszer van hatalmon Moszkvában
– írta.
Der Tod von Alexej Nawalny bedrückt mich zutiefst. Er hat sich in Russland für Demokratie und Freiheit eingesetzt und offenbar seinen Mut mit dem Leben bezahlt. Die furchtbare Nachricht zeigt einmal mehr, wie sich Russland verändert hat und was für ein Regime in Moskau regiert.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) February 16, 2024
Tízből nyolc orosz (82 százalék) inkább jól értékeli Vlagyimir Putyin orosz elnök munkáját, 83 százalék pedig bízik benne – derül ki a FOM felméréséből.
A megkérdezettek többsége (82 százalék) szerint Putyin inkább jól, míg hat százalék inkább rosszul értékeli munkáját – derül ki a FOM honlapján közzétett felmérés eredményeiből. Az elnökbe vetett bizalomra vonatkozó kérdésre a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy inkább bízik Putyinban, míg az oroszok kilenc százaléka inkább nem bízik benne – írta meg a Ria Novosztyi.
A „FOMnibus” heti felmérést 2024. február 9-11-én végezték 1,5 ezer 18 év feletti válaszadó körében, akik az Orosz Föderáció 53 államalakulatának 104 városi és vidéki településén éltek.
A felmérés módszere a válaszadó lakóhelyén végzett interjú. A statisztikai hiba nem haladja meg a 3,6 százalékot.
Akna robbant fel egy mezőn Harkivban, a robbanás következtében két férfi a helyszínen életét vesztette, egy másik megsebesült és kórházba került – írja az Ukrinform.
A helyszínen az állami katasztrófavédelmi szolgálat dolgozik. Az eset körülményeit a bűnüldöző szervek vizsgálják.
A mentők ismét arra kérik a polgárokat, hogy ne látogassanak el erdőkbe, mezőkre, árterekre és más nyílt területekre, különösen azokra, ahol harcok voltak, vagy amelyeket ideiglenesen orosz megszállók foglaltak el.
A harmadik rohamdandár Avgyijivkában helyenként körül van kerítve, helyenként kritikus a helyzet, 360 fokos, máshol 180 fokos bekerítést tapasztaltak – számolt be a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a Sztrana című ukrán napilap jelentésére és Rodion Kudrjasov dandárparancsnok-helyettesre hivatkozva.
A múlt héten az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoksága sürgősen átcsoportosította a harmadik rohamdandárt Avgyijivkába, hogy megerősítse az ukrán erőket. Mint azt az alakulat sajtószolgálata írta, a kijevi vezérkar számára már akkor rendkívül kritikus volt a helyzet a városban.
A The Washington Post előző nap arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg már megkezdte részleges kivonulását Avgyijivka környékéről, szerintük csak idő kérdése, hogy mikor adják fel a várost.
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője is azt mondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők számára kritikus a helyzet Avgyijivkában, többek között a lőszerhiány miatt, és a város az orosz hadsereg ellenőrzése alá kerülhet.
A Tavria ukrán haderőnem parancsnoka, Olekszandr Tarnavszkij azt mondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők új állásokat készítenek elő Avgyijivka közelében, „minden lehetséges forgatókönyvet figyelembe véve”.
Az ukrán katonai hírszerző szolgálat vezetője, Kirilo Budanov úgy véli, hogy az ideiglenesen megszállt Donbászt nehezebb lesz visszaszerezni, mint a Krímet – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mivel ott folyamatos utánpótlási vonal van, a csapataik bármely irányból hozzáférhetnek. Mindazok, akik egykor a Krímet birtokolták, hangosan és világosan kijelentették, hogy a Krím bevehetetlen erődítmény [...] Pont úgy, ahogy Ukrajna tíz évvel ezelőtt. Az oroszoknak ma is van szárazföldi folyosójuk a Krímhez. A krími híd még áll, de nem sokáig fog
– mondta Budanov. Szerinte a Krím felszabadításában két stratégiai feladatot kell megoldani: elvágni a szárazföldi folyosót, és megsemmisíteni a krími hidat.
A többi már csak idő kérdése. A félszigetet vissza fogják adni. Donbásszal a helyzet bonyolultabb
– hangsúlyozta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy brüsszeli tájékoztatón elmondta, hogy a szövetség vállalta, hogy egymillió drónt biztosít Ukrajnának – írja a Meduza.
Grant Shapps brit védelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Királyság és Lettország is több ezer drónt szállít Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy Ukrajna 2024-re egymillió drónt gyárt majd hazájában.
Olekszandr Szirszkij az ukrán fegyveres erők főparancsnoki tisztségének Valerij Zaluzsnij menesztése utáni átvétele után adott első nyilatkozatában a drónokat a győzelem egyik feltételeként említette.
Meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin legfőbb kritikusa – közölte az orosz börtönszolgálat. A közlemény szerint 2024. február 16-án a 3. számú büntetőtelepen A. A. Navalnij elítélt egy séta után rosszul lett, és szinte azonnal elvesztette az eszméletét.
Az intézet egészségügyi dolgozói azonnal megérkeztek a rosszullétkor, és sürgősségi orvosi csapatot hívtak hozzá. Mint írták, „minden szükséges újraélesztési intézkedést elvégeztek, de ezek nem hoztak pozitív eredményt”. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Az Európai Uniónak meg kell dupláznia az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, ha az amerikai támogatás továbbra is elmarad – írja a Bloomberg egy német kutatócsoport becslésére hivatkozva.
A kutatók emlékeztetnek arra, hogy az amerikai katonai segélyek utolsó megmaradt forrásait 2023 végére kimerítették. Bár az amerikai szenátus a héten jóváhagyta az Ukrajnának szánt további támogatásokat, a jogszabály hatalmas akadályokba ütközik a republikánusok által ellenőrzött képviselőházban. Ezért most szinte az uniós országok segítsége marad Ukrajna számára az egyetlen remény.
„Ez egy kihívás, de végső soron politikai akarat kérdése. Az uniós országok a világ leggazdagabbjai közé tartoznak, és eddig még a GDP-jük 1 százalékát sem fordították Ukrajna támogatására” – mondta Christoph Trebesch, a Kieli Intézet kutatási igazgatója.
A Bloomberg hangsúlyozta, hogy az EU-nak konszolidálódnia kell, és minden eddiginél stratégiaibb módon kell cselekednie, és „ez ijesztő” – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
„Egy hosszú háborúban az győz, akinek erősebb a gazdasága és a logisztikája” – mondta az ukrán hírszerzés főigazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov a Liberation című francia kiadványnak adott interjújában.
Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Budanov úgy véli, a helyzet az orosz–ukrán háború harcterein továbbra is nehéz, de nem kritikus.
„A mi háborúnk nem egyedülálló. Ez egyszerűen egy nagy intenzitású konfliktus, amelyben a rendelkezésre álló fegyverek teljes skáláját használják. Nem állunk a tömegpusztító fegyverek használatának küszöbén, de minden mást – a tengeralattjáróktól a stratégiai repülésig – már régóta használunk” – mondta Budanov.
Véleménye szerint semmilyen csodatechnológia nem fog segíteni abban, hogy egy hosszú háború menetét gyökeresen megváltoztassák – más tényezők sokkal fontosabbak.
„A kérdés az, hogyan osztjuk el az erőforrásokat, hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló eszközöket, és hogyan tervezzük meg az utánpótlási vonalakat. Egy hosszú háborúban az az oldal nyer, amelyiknek erősebb a gazdasága és a logisztikája” – mondta Budanov.
Az ukrajnai Avgyijivka határain belül heves harcok folynak.
Csapataink minden rendelkezésre álló erőt és eszközt bevetnek az ellenség megfékezésére
– mondta az ukrán csapatok Tavrika csoportjának parancsnoka, Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok, aki azt is megjegyezte, hogy az elfogadott határozat értelmében tervezik az egységek megerősítését és a csapatok manőverezését a fenyegető irányokba.
Ezenkívül – mint mondta – további lőszer- és egyéb, győzelemhez vezető eszközökből álló erőforrást is elkülönítettek – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Joe Biden amerikai elnök reagált arra, hogy a képviselőház úgy vonult szünetre, hogy nem szavazott az Ukrajnának nyújtott segélyt tartalmazó törvényjavaslatról – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna támogatásának elmulasztását ebben a kritikus időszakban soha nem fogjuk elfelejteni
– mondta.
Az amerikai szenátus kedden jóváhagyta azt a kétpárti finanszírozási törvényjavaslatot, amely Ukrajnának, Izraelnek és más szövetséges országoknak nyújt segélyt.
Joe Biden február 13-án rendkívüli beszédében felszólította Mike Johnsont, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának képviselőházi elnökét, hogy haladéktalanul hozza szavazásra az Ukrajnának nyújtott további finanszírozást tartalmazó törvényjavaslatot, amelyet a szenátus elfogadott.
Johnson közölte, hogy a szenátusi törvényjavaslatból hiányoznak a képviselőházi republikánusok által követelt szigorúbb határbiztonsági intézkedések, és hogy nem fogja szavazásra bocsátani az alsóházban.
Február 16-án Oroszország megtámadta a DTEK Energy egyik frontvonalbeli hőerőművét, amely már korábban is számos ellenséges támadásnak volt kitéve – írja az Ukrajinszka Pravda.
A támadás következtében az erőmű berendezései megrongálódtak. Az energetikai mérnökök már megkezdték a következmények felszámolását. Áldozatok nincsenek.
A hőerőművet legutóbb néhány nappal ezelőtt, február 13-án éjjel érte támadás. Akkor a lövések következtében az erőmű leállt az áramtermeléssel.
Az amerikai igazságügyi minisztérium közölte, hogy megzavart egy orosz hírszerzés által irányított hekkerhálózatot – írja a The Independent.
„Az igazságügyi minisztérium felgyorsítja az orosz kormánynak az Egyesült Államok és szövetségeseink, köztük Ukrajna ellen irányuló kiberkampányainak megszakítására irányuló erőfeszítéseinket” – mondta Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter közleményében.
Bírósági végzéssel felfegyverkezve az FBI januárban hatástalanított egy „globális kiberkémkedési platformot”, amelyet az orosz fő hírszerzési igazgatóság épített – áll a közleményben.