A brit kormány még a háború kitörésének évében létrehozta a Homes for Ukraine kezdeményezést, amelynek keretein belül ingyenes vízumot biztosítottak az Ukrajnából Angliába menekült családoknak – írja a Sky News.
Az akkor megkötött vízumok 2025 márciusáig lettek volna érvényben, azonban mivel a háború egyre csak fokozódik, Rishi Sunak kormánya úgy döntött, hogy újabb 18 hónapnyi vízumot biztosít ingyenesen az ukránoknak.
Ezáltal 2026 szeptemberéig élveznek vízummentességet az ukrán menekültcsaládok, amihez hozzátartozik, hogy biztosítanak számukra álláslehetőséget, juttatásokat, egészségügyi ellátást, valamint az oktatásban is részt vehetnek.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Mint megírtuk, Oroszországban nem nézik jó szemmel az Alekszej Navalnijról tartott megemlékezéseket. A szentpétervári bíróságok a pénteken őrizetbe vett személyek közül 42-t egytől hat napig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, kilenc másik személyt pedig pénzbüntetésre – közölték a bírósági tisztviselők.
Moszkvában az OVD-Info jogvédő csoport szerint legalább hat személyt 15 nap börtönbüntetés letöltésére köteleztek. A déli Krasznodar városában egy személyt, Brjanszk városában pedig további kettőt börtönbe zártak – tették hozzá.
Navalnij halálhíre egy hónappal az oroszországi elnökválasztás előtt érkezett, amely a várakozások szerint újabb hat évre hatalomra juttatja Vlagyimir Putyin elnököt. A halál okával kapcsolatos kérdések továbbra is fennálltak, és nem volt világos, hogy a hatóságok mikor adják ki Navalnij holttestét.
Az OVD-Info vasárnapi közlése szerint több mint 12 ezren nyújtottak be kérelmet az orosz kormányhoz, amelyben kérték, hogy a politikus földi maradványait adják át a hozzátartozóinak – számolt be a The Independent.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök vasárnap közölte, hogy mielőtt a nyomozás hivatalos eredményei meg nem születnek, szerinte badarság Putyint Alekszej Navalnij meggyilkolásával vádolni – számolt be a Reuters.
Megjegyzései éles ellentétben állnak a nyugati vezetők álláspontjával. Például Joe Biden amerikai elnök szerint egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz elnök és „gengszterei” voltak a felelősek. Az ügyben a magyar ellenzék is hasonlóan vélekedik, mint Biden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint elfogadhatatlanok az orosz elnököt ért vádak.
Egy állampolgár meghalt a börtönben, nem tudom, hogy beteg volt-e, vagy volt-e valami problémája. Remélem, hogy a halottkém magyarázatot ad arra, hogy miért halt meg, ez minden
– mondta a brazil elnök.
Alekszej Navalnij felesége részt vesz az Európai Unió külügyi tanácsának hétfői ülésén – írta az X-en Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Hétfőn Julija Navalnaját is fogadjuk az EU külügyi tanácsán. Az uniós miniszterek támogatják a szabadságért küzdő oroszokat, és tisztelegnek Navalnij emléke előtt
– közölte.
On Monday, I will welcome Yulia Navalnaya at the EU Foreign Affairs Council.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) February 18, 2024
EU Ministers will send a strong message of support to freedom fighters in Russia and honour the memory of Alexi @navalny.
Az UNIAN a DeepState ukrán elemzőportál Telegram-csatornájára hivatkozva közölte azt is, hogy az orosz megszállók hat, fogságba esett ukrán katonát lőttek le az avgyijivkai Zenit elnevezésű katonai állásban, ahonnan pénteken vonultak ki az ukrán csapatok.
A kivégzett foglyokat hozzátartozóik és bajtársaik egy videófelvételről ismerték fel, amelyet az oroszok tettek közzé az interneten. A hatból négy olyan sebesüléseket szenvedett, hogy nem tudott járni, két katona pedig velük maradt a több napja körbezárt álláson, így estek fogságba.
Az információt a Szlidsztvo.info független ukrán hírportál is megerősítette, közölve három ukrán katona hozzátartozóinak nyilatkozatait, akik az orosz videófelvételen felismerték rokonuk holttestét. A 110. ukrán rohamdandár sajtószolgálata a hírportálnak ugyanakkor azt mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják egyelőre, hogy a videófelvétel a kivégzett sebesült ukrán katonákról valóban Avgyijivkában készült – írta az MTI.
A halottasház először cáfolta, hogy megérkezett volna hozzájuk az ellenzéki vezér holtteste, de végül egy orosz lap kiderítette, hogy hol található. Navalnij halálának oka még mindig nem ismert, testén azonban több zúzódást fedeztek fel.
A pénteken életét vesztő Navalnij testén több zúzódás is volt – feje mellett a mellkasán is zúzódásokat fedeztek fel. Egy mentőtiszt az Oroszországból száműzött Novaja Gazeta lapnak úgy fogalmazott, ilyen sérüléseket általában azok testén látni, akiknek rohamuk volt. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatják el.
Orosz katonák agyonlőttek vasárnap két ukrán katonát azután, hogy utóbbiak már megadták magukat – közölte az ukrán szárazföldi erők sajtószolgálata a Telegramon az MTI beszámolója szerint.
Ma reggel a (keleti országrészben harcoló) Horticja hadműveleti és stratégiai csapatcsoport szektorában az oroszok ismét kimutatták a nemzetközi humanitárius joghoz való hozzáállásukat azzal, hogy lelőttek két ukrán hadifoglyot
– áll az üzenetben.
Az ukrán katonák kivégzéséről egy félperces videófelvételt is közzétett a sajtószolgálat. A felvételen látható, hogyan közelednek a felfegyverzett oroszok egy lövészárokban két ukránhoz, akiknek nincs fegyver a kezükben, és nem tanúsítanak ellenállást. Egyszer csak az egyik orosz gépkarabéllyal tüzet nyitott mindkét ukrán katonára, akik ezután a földre zuhantak.
Azt, hogy pontosan hol történt ez a háborús bűncselekmény, a szárazföldi erők nem közölték. Az UNIAN ukrán hírügynökség a közösségi oldalakon közzétett hozzászólásokra hivatkozva azt írta, hogy az eset Donyeck régióban, az orosz megszállás alá került Szoledar várostól északra történhetett, Veszele falu közelében.
Mint megírtuk, február 13-án az orosz belügyminisztérium körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt.
Kaja Kallas már korábban is reagált Oroszország lépésére. Az X-en azt írta, nem lepte meg a helyzet. Szerinte ez is bizonyíték arra, hogy amit tesz, azt helyesen teszi, és az Európai Unió segítsége Ukrajnának fáj az oroszoknak.
Az észt miniszterelnök vasárnap elutasította Oroszország lépését. Szerinte ez csak egy megfélemlítési kísérlet volt.
De ez Oroszország játszmája. Nincs ebben semmi meglepő, és nem félünk. Nehéz népszerűnek lenni. Az oroszok is látták ezt, és ezért adtak ki körözést
– mondta Kallas a Reutersnek a müncheni biztonságpolitikai konferencián a The Guardian beszámolója szerint.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese vasárnap jelentette ki, hogy amennyiben Moszkva elveszíti az ukrán területeit, úgy nukleáris fegyvert vet be az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Ukrajna ellen is – írja a Kyiv Independent.
A volt orosz elnök már többször is fenyegetőzött nukleáris fegyverek bevetésével. Kritikusai szerint az atomfegyverekről tett megszólalásai komolytalanok, és nem tükrözik Oroszország valódi terveit.
Medvegyev legutóbbi bejegyzésében is megerősítette, hogy nukleáris háborút indíthat el, ha Oroszország vereséget szenved el az Ukrajna elleni háborúban.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri jelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 402 ezret. Az ukrán erők szombaton három orosz repülőgépet semmisítettek meg, ezenfelül egyebek mellett 11 harckocsit, negyven tüzérségi és három légvédelmi rendszert, továbbá 36 drónt – írja az MTI.
A jelentés szerint az elmúlt nap alatt 82 katonai összecsapás történt. Az orosz hadsereg 13 rakéta- és 104 légicsapást mért Ukrajnára, és 169-szer nyitott tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.
Artem Liszohor, a kelet-ukrajnai Luhanszki terület kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az egyik eltalált orosz katonai gép pilótája szándékosan lakott terület fölé, Antracit térségébe irányította eltalált gépét. Szavai szerint ez a gép szombaton több irányított bombát dobott az ukrán védők állásaira.
A pilóta, miután észlelte, hogy eltalálták a repülőgépét, kizárólag magára gondolt, ezért a gépet nem mezőre vagy erdőre, hanem a Luhanszki terület orosz megszállás alatti lakott területére irányította. Gyakove falu lakói látták, hogyan gyilkol civileket ez az orosz katona
– fogalmazott a kormányzó, kiemelve, hogy a gép a településen csapódott be. Hozzátette, hogy egyelőre nem ismert, hányan estek áldozatul a faluban.
Szerte Oroszországban emberek vonultak a politikai elnyomás áldozatainak emlékműveihez, hogy egy szál virággal emlékezzenek meg a pénteken meghalt volt ellenzéki vezérről, Vlagyimir Putyin legfőbb ellenfeléről, Alekszej Navalnijról.
Úgy tűnik azonban, hogy a Kreml nem nézi jó szemmel a gyűléseket, ugyanis már több mint 400 embert vettek őrizetbe a megemlékezéseken. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
A The Guardian vasárnap megjelent cikkében azt írják, az oroszok teljes kiűzése Ukrajnából nehezen elképzelhető, és valószínűleg a háború harmadik éve lesz a legnehezebb az ukránok számára. A brit lap szerint egyik fél győzelme sem elképzelhető a közeljövőben.
Shaun Walker, a cikk szerzője megjegyzi, hogy jelenleg – a háború második évfordulójához közeledve – Ukrajna sokkal rosszabb helyzetben van, mint tavaly ilyenkor. Akkor ugyanis még volt remény egy nagy nyári ellentámadásra, amely jelentős területek felszabadulásához vezethetett volna. Most szerinte nincs erre remény.
Felsorolta azokat a problémákat is, amelyekkel Ukrajna jelenleg küzd: lőszerhiány az amerikai segélyek leállása miatt, katonahiány a mozgósítással kapcsolatos problémák miatt, az ukránok lelkesedésének lankadása. Ugyanakkor megjegyzi, hogy Ukrajna közeli veresége sincs kilátásban.
Ukrajna teljes veresége most vágyálomnak tűnik Vlagyimir Putyin számára, de egy teljes győzelem – beleértve az Oroszország által 2014-ben annektált Krím visszaadását – is nehezen képzelhető el. De a végtelenségig tartó harc is aligha lehetséges
– olvasható a cikkben.
Vang Ji kínai külügyminiszter a szombaton tartott müncheni biztonságpolitikai konferencián azt mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek, hogy nem adnak el halálos fegyvereket Oroszországnak – írja a The Guardian.
Vang Ji biztosította az ukrán külügyminisztert, hogy „nem használja ki” az ukrajnai konfliktus miatt kialakult helyzetet. Kína állítása szerint semleges fél az orosz–ukrán háborúban, ennek ellenére rengeteg bírálatot kap, amiért nem hajlandó elítélni Moszkvát.
Az elmúlt években Kína és Oroszország szoros gazdasági együttműködéseket és diplomáciai kapcsolatokat kötött. Pekinget azzal is vádolják, hogy halálos fegyvereket ad el Oroszországnak, de ezeket a vádakat határozottan visszautasították.
„Még ha csak egy csepp remény is van a békére, Kína nem adja fel erőfeszítéseit” – jelentette ki Vang, hozzátéve, hogy Kína továbbra is kész építő szerepet játszani a béke helyreállításában.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter úgy véli, hogy Ukrajnának a jövőben NATO-taggá kell válnia, de szerinte egy ilyen lépés most túl kockázatos, ezért a háború vége előtt lehetetlen – írja a Reuters a müncheni biztonságpolitikai konferencián elhangzottakra hivatkozva.
Az üzenet Oroszországnak nagyon világos: Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak, és akkor azon fogunk dolgozni, hogy Ukrajna a NATO tagja is legyen
– jelentette ki Antonio Tajani.
Hozzátette azonban, hogy még korai fontolóra venni Ukrajna szövetségi tagságát, amíg a háború véget nem ér.
„Nagyon körültekintőnek kell lennünk” – mondta Tajani, hozzátéve, hogy az a helyzet, amikor egy teljes jogú NATO-tag háborúban áll Oroszországgal, „harmadik világháborút jelent”.
A müncheni konferencia keretein belül Ukrajna biztonságával és euroatlanti integrációjával foglalkozó munkacsoport is ülésezett.
Rob Brower NATO-admirális úgy fogalmazott,
Avgyijivka katonai szempontból nem nagy veszteség, mert már egyébként is elpusztította a rengeteg orosz bomba.
Kiemelte, hogy leginkább az infrastruktúra teljes pusztítása vette el az iparváros értékét – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Szakértőkre hivatkozva azt is megjegyezte, annak ellenére, hogy a csatatéren köztudottan súlyos a helyzet, Ukrajnát nem fenyegeti az összeomlás, sem a fronton való visszaesés.
Dmitrij Peszkov elmondása szerint lista készül azokról a katonákról és pilótákról, akik részt vettek az avgyijivkai műveletben, hogy kitüntessék őket – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium korábban közölte, hogy Szergej Sojgu, a katonai tárca vezetője tájékoztatta az elnököt arról, hogy az eddigi ukrán város teljességgel az oroszok ellenőrzése alá került. A minisztérium szerint Avgyijivka elfoglalása után az oroszok csapatai további offenzívákat folytatnak a területen.
Az államfő táviratot küldött Mordvicsevnek, és köszönetét fejezte ki az orosz fegyveres erők minden egységének, amely részt vett a város elfoglalásában.
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz fegyveres erők már csaknem kilenc kilométer mélyre hatoltak az ukrán fegyveres erők egykori állásaiba Avgyijivkán keresztül – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A minisztérium emlékeztetett, a város teljes területe 31,75 négyzetkilométer, és bevétele előtt Kijev több mint másfél ezer katonát vesztett.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa szombaton az ukrán kivonulást és Avgyijivka elestét az amerikai kongresszus „tétlensége” bizonyítékának nevezte.
Harcolni fogok azért, hogy (az ukránok) megkapják a szükséges muníciót
– hangoztatta a demokrata elnök.
Joe Biden „abszurdnak” és „etikátlannak” nevezte a katonai segélyek folyamatos blokkolását a kongresszus részéről.
Az elnök arról is beszélt, hogy az amerikai katonai segítség folytatása nélkül félő, hogy újabb ukrán város kerül az orosz fegyveres erők kezére.
Az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője, Adrienne Watson sürgette az amerikai parlamenti képviselőket, hogy „késedelem nélkül” hagyják jóvá a 60 milliárd dolláros segélycsomagot.
Ukrajna hónapok óta reménykedett abban, hogy megszavazzák ezt a kulcsfontosságú segélyt, amelyről a második hivatali ciklusáért kampányoló Joe Biden kormánya döntött, de a republikánus ellenzék a kongresszusban akadályozza.
J. D. Vance, Ohio republikánus szenátora elmondta, hogy szerinte Donald Trump volt amerikai elnök nem akarja magára hagyni Európát, hanem ébresztőt fújt, hogy vállaljon nagyobb szerepet a saját biztonságában – idézi a politikust a The Guardian.
Nem hiszem, hogy Vlagyimir Putyin egzisztenciális fenyegetést jelentene Európára nézve, és amennyiben mégis, az csupán azt sugallja, hogy Európának agresszívabb szerepet kell vállalnia saját biztonsága érdekében
– fogalmazott.
J. D. Vance szerint az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás korlátozó tényezője nem a pénz, hanem a lőszerek.
Nem gyártunk elég lőszert ahhoz, hogy támogassunk egy kelet-európai háborút, egy közel-keleti háborút és potenciálisan egy kelet-ázsiai kontingenst. Az Egyesült Államok tehát alapvetően korlátozott
– szögezte le a szenátor.
Ukrajna a harctéren a hitleri Németország stratégiáját alkalmazza, ami a birodalom vereségéhez is vezetett – véli Michael Peck katonai szakértő, aki a Business Insidernek nyilatkozott.
A cikk szerzője szerint, akit a Strana idéz, Ukrajna a 80 évvel ezelőtti német megközelítést idéző stratégiát választott.
A nyári ellentámadás kudarca után, a lőszer és az erők kimerülésével, hogy visszaverjék Oroszország folyamatos támadásait, az ukrán hadvezetés arról beszélt, hogy „aktív védekezésre” váltanak. Blokkolnák Oroszország előrenyomulását, és keresik a lehetőséget az ellentámadásra területeik visszaszerzéséhez
– ismertette a szakértő, hozzátéve, hogy ez a stratégia nem tudta megakadályozni a Vörös Hadsereget Berlin elfoglalásában 1945-ben, ezért kérdéses, hogy Ukrajnát megmentheti-e.
Az aktív védekezést elvileg nagyobb egységek végzik, azonban Ukrajnában kisebb egységek hajtják végre ezeket a hadműveleteket.
A németek aktív védekezést hajtottak végre manőverek és oldalirányú támadások révén az előrenyomuló Vörös Hadsereg ellen. Az ilyen manőverezés azonban ma már rendkívül nehéz Ukrajna számára a drónok és rakéták miatt. Ráadásul Ukrajna a németekhez hasonlóan nyilvánvalóan nem hajlandó területeket hátrahagyni, inkább elhagyni, hogy az ellenséges erőket szétfeszítse, inkább a statikus védekezést részesíti előnyben.
A szakértő emlékeztetett, hogy a szovjet hadvezetés tetszés szerint összpontosította erejét, hogy áttörje a német vonalak bármely szakaszát. A német páncélos hadosztályok pedig végül kimerültek az egyik válságpontról a másikra rohangálásban.
Egy olyan hadsereg számára, amely kétségbeesetten próbál takarékoskodni az erőforrásokkal, és próbál összezavarni egy nagyobb ellenfelet, jobb, mint passzívan védekezni. De ha a cél Oroszország legyőzése és a megszállt Ukrajna felszabadítása, akkor ez nem megoldás
– jegyezte meg.
A nyugati segítség késedelme jelentős korlátozásokat jelenthet az ukrán légvédelem számára, amely lehetővé teheti az orosz erők számára annak az offenzívának a megismétlését, amely Avgyijivka elveszítéséhez is vezetett a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint – írja az Interfax.
A vizsgálat szerint az ukrán hadseregnek olyan nagyszámú légvédelmi rendszerre lenne szüksége, amelyek hatékonyan képesek a cirkálórakétákat indító orosz Szu–34-es és Szu–35-ös vadászbombázó repülőgépek ellen fellépni.
De ukrán tisztviselők is arról számoltak be, miszerint kritikus a hiány légvédelmi rakétákból, továbbá a The New York Times február 9-i közlése szerint Ukrajna légvédelmi rakétakészlete 2024 márciusában teljesen kifogyhat.
A fogyatkozó készletek, valamint a hátországi települések elleni folyamatos orosz rakéta- és dróncsapások arra kényszerítik majd Ukrajnát, hogy nehéz területvédelmi döntéseket hozzon meg. Oroszország számára pedig biztosíthatja a légi fölényt a frontvonal mentén.
Az első F–16-os vadászrepülőgépek körülbelül 2024 júniusában jelennek meg az ukrán égbolton. A Foreign Policy jelentése szerint ezeket az értékeléseket a müncheni biztonsági konferencián jelenlévő két európai tisztviselő hangoztatta.
Azt hiszem, júniusban Ukrajnában láthatjuk őket
– idézte a kiadvány Arvydas Anušauskas litván védelmi minisztert.
Ugyanezt az időkeretet egy másik európai tisztviselő is megadta, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra. Az ukrán hatóságok arra számítanak, hogy az Egyesült Államokban a pénzügyi év végéig (szeptember) 12 pilóta vesz részt vadászgépes kiképzésen.
Hollandia decemberben úgy döntött, hogy megkezdi az előkészületeket az első 18 F–16-os vadászrepülőgép Ukrajnának való átadására, a közelmúltban számukat 24-re emelték.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője januárban úgy nyilatkozott, hogy a Dánia által ígért F–16-os szállításának előkészítése a tervek szerint halad. Kanada mintegy 44 millió dollárt biztosít az Ukrajnába szállított F–16-osok karbantartására.
Vasárnap reggel, február 18-án ukrán katonák újabb orosz vadászbombázót lőttek le – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk szerint ezúttal egy Szu–34-es vadászbombázót semmisítettek meg reggel 6 óra körül.
Vidám reggelt, Ukrajna! A moszkoviták megint »semmit sem veszítettek«. Ma 6 óra körül egy újabb Szu–34-es »sikeresen visszatért« a bázisra
– írta.
Ezenkívül a légierő 12 Shahed típusú drónt és egy H–59-es légi indítású rakétát semmisített meg. Olescsuk köszönetet mondott a légierő egységeinek a sikeres harci munkájukért.
A franciák többsége azt szeretné, ha Párizs fenntartaná vagy növelné a támogatását Ukrajnának, amely közel két éve konfliktusban áll Oroszországgal – derült ki a La Tribune Dimanche című hetilap számára készített felméréséből, amelyet szombat este tettek közzé az MTI beszámolója szerint.
A Franciaországban megkérdezettek csaknem háromnegyede úgy véli, hogy a Kijevbe irányuló humanitárius szállítmányok (gyógyszerek, élelmiszerek stb.) szállítását fenn kell tartani vagy növelni kell.
A felmérést február 13. és 15. között végezték el ezer, Franciaország szárazföldi részén élő, 18 éves és idősebb emberből álló reprezentatív minta adataiból. A közvélemény-kutatás szerint a francia fegyverek Ukrajnába történő szállítását folytatni vagy növelni kellene, míg a megkérdezettek 38 százaléka ellenezte azt.
A francia katonai segítségnyújtás támogatottsága azonban 10 százalékponttal csökkent 2023 júniusához képest.
A lakosság többsége helyesli az Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziót követően bevezetett gazdasági szankciókat, míg 30 százalék szerint csökkenteni kellene azokat.
Az ukrán menekültek franciaországi befogadását illetően a megkérdezettek 46 százaléka szeretné, ha ez folytatódna, 19 százaléka pedig növelné. Mintegy 35 százaléka szeretné, ha csökkentenék a menekültek számát, ami 11 százalékponttal több, mint a felmérés szerint 2023 júniusában volt.
Ha kockázatos lesz fegyvert adni a foglyok kezébe, csak akkor kell elutasítani a szolgálatukat, egyébként több ezer olyan állampolgár van börtönben, aki kész megvédeni Ukrajnát – közölte Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter egy televíziós interjúban, amelyet a Unian szemlézett.
Maljuszka szerint már csaknem minden fogvatartottat megvizsgáltak, hogy megállapítsák a bűnismétlés kockázatát.
Nehéz elképzelni, vajon milyen veszélyt jelentenek az Ukrán Fegyveres Erők soraiban azok, akiket közlekedési szabályok megsértése miatt ítéltek el, vagy azok, akik korrupciós bűncselekményt követtek el. Ők biztosan nem fogják gépkarabéllyal megölni a katonatársaikat
– fejtegette a miniszter, hozzátéve, hogy akiknek valóban kockázatos fegyvert adni a kezébe, azok az ország újjáépítéséből vehetik ki a részüket.
Február 7-én az ukrán Verhovna Rada első olvasatban támogatta a mozgósításról szóló új törvénytervezetet. 243 népképviselő szavazott igennel – az elfogadáshoz szükséges 226 szavazat helyett.
A frissített törvényjavaslat bármely csoportba tartozó fogyatékossággal élő személyek katonai szolgálat alóli felmentését írja elő. Javasolják továbbá a hadkötelezettség korhatárának 25 évre csökkentését, a sorkatonai szolgálat eltörlését és az elektronikus számla bevezetését a sorkatonai szolgálatra kötelezettek számára.
Az orosz agresszió következtében egy ember meghalt, nyolc másik pedig megsérült szombaton és vasárnap Herszon régióban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az elmúlt napon az orosz hadsereg 39 tüzérségi támadást hajtott végre, megközelítőleg 131 lövedék kilövésével, aknavetőkkel, légelhárító fegyverekkel, páncélozott harcjárművekkel és pilóta nélküli drónokkal.
Ebből csak Herszon városra 21 lövedék jutott, amelynek következtében egy ember meghalt, nyolc másik pedig megsérült.
Az orosz hadsereg a térség lakónegyedeit vette célba, oktatási intézményeket és nyomdát, valamint egy egészségügyi intézményt.
Az Index információi szerint közel a megállapodás Magyarország és Svédország között a skandináv ország NATO-csatlakozásáról. Lapunk úgy értesült, hogy az egyezség részét képezi egy nagy katonai és hadiipari megállapodás. További információk ide kattintva olvashatók .
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton tartotta évértékelő beszédét, amelyben hangsúlyozta, hogy a svéd NATO-csatlakozásról szóló vita a végéhez közeledik, és már a Parlament kezdeti ülésszakaszában ratifikálhatják.
A miniszterelnök elmondása szerint minden terv készen áll arra, hogy ratifikálják Svédország NATO-csatlakozását, mivel minden ezzel kapcsolatos vita a lezáráshoz közeledik.
A svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettünk
– közölte Orbán Viktor, hozzátéve, a döntést már a Parlament kezdeti ülésszakaszában ratifikálhatják, amely február 26-án veszi kezdetét.
A brit kormány még a háború kitörésének évében létrehozta a Homes for Ukraine kezdeményezést, amelynek keretein belül ingyenes vízumot biztosítottak az Ukrajnából Angliába menekült családoknak – írja a Sky News.
Az akkor megkötött vízumok 2025 márciusáig lettek volna érvényben, azonban mivel a háború egyre csak fokozódik, Rishi Sunak kormánya úgy döntött, hogy újabb 18 hónapnyi vízumot biztosít ingyenesen az ukránoknak.
Ezáltal 2026 szeptemberéig élveznek vízummentességet az ukrán menekültcsaládok, amihez hozzátartozik, hogy biztosítanak számukra álláslehetőséget, juttatásokat, egészségügyi ellátást, valamint az oktatásban is részt vehetnek.
Teljes ellenőrzése alá vonta az orosz hadsereg Avgyijivka városát a Donyec-medencében – jelentette Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szombat este a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
A hadseregtábornok közölte, tart Avgyijivka „megtisztítása”, valamint a várost elhagyó és az avgyijivkai koksz- és vegyiüzemnél lévő ukrán egységek „blokkolása”.
Elmondása szerint a folyamatos orosz tűz alatt néhány ukrán alegységnek szórványosan sikerült elhagynia Avgyijivkát, fegyvert, hadfelszerelést hátrahagyva.
Szergej Sojgu rámutatott, a háború előtt 32 ezres lakosságú város elfoglalása lehetővé tette a frontvonal eltávolítását a 18 kilométerre délebbre fekvő Donyecktől, amelyet így biztosítottak az ukrán tüzérségi csapásoktól. A miniszter szerint az orosz erők folytatják az offenzívát a Donyec-medencében.
vlagyimir Putyin a Telegramon közölt üzenetben mondott köszönetet a város „felszabadításában” részt vett alakulatoknak.
Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnapra virradóra kiadott közleménye szerint Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy nappal azután adta ki a visszavonulási parancsot, hogy katonái ellenőrizetlenül menekülni kezdtek Avgyijivkából.
Mette Frederiksen miniszterelnök azt mondta, Európában rengeteg kihasználatlan katonai felszerelés van, és ezeket mind Ukrajnának kell adni – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A dán kormányfő sürgette a többi európai országot is, hogy adják át Ukrajnának légvédelmi felszereléseiket és lőszereiket, mivel most nagyobb szükség van rájuk ott.
Mette Frederiksen úgy látja, az európai vezetők gyakran beszélnek a fegyvergyártással kapcsolatos problémákról, és arra hivatkoznak, hogy ezek miatt nem növelik az Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat.