Oroszország kihasználja az Ukrajnának szánt segélyek késését, miközben „rendkívül súlyos” helyzet alakult ki azokban a térségekben, ahol az orosz csapatok erőiket összpontosítják – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután látogatást tett a frontvonal északkeleti, kupjanszki szektorában.
Rendkívül súlyos helyzet alakult ki a frontvonal több pontján, pontosan ott, ahol az orosz csapatok maximálisan összpontosítják tartalékaikat
– idézte az MTI az elnököt.
Az ukrán vezető hangsúlyozta a többi között tüzérségi lőszerek, frontvonalbeli légvédelmi eszközök és nagy hatótávolságú fegyverek hiányát. Mint mondta, bízik benne, hogy az amerikai kongresszus végül jóvá fogja hagyni azt a segélycsomagot, amely egyebek között 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajna katonai támogatására.
KANADA VÉDELMI MINISZTERE, BILL BLAIR HÉTFŐN KÖZÖLTE, HOGY AZ ÉSZAK-AMERIKAI ORSZÁG TÖBB MINT 800 DARAB SKYRANGER R70 TÍPUSÚ DRÓNT ADOMÁNYOZ UKRAJNÁNAK TÖBB MINT 95 MILLIÓ KANADAI DOLLÁR (25 MILLIÁRD FORINT) ÉRTÉKBEN.
Blair hozzátette, hogy az adományt abból a félmilliárd kanadai dolláros katonai támogatásból fedezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök tavaly jelentett be kijevi látogatása során.
2022 februárja óta Kanada több mint 9,7 milliárd kanadai dollár segélyt utalt Ukrajnának, amiből 2,4 milliárd kanadai dollár katonai támogatás az ottawai védelmi tárca összesítése szerint. Kanada legutóbb a NATO február 14-i brüsszeli találkozóján jelentett be több mint 60 millió kanadai dolláros támogatást a kijevi vezetésnek.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán elnök egy meghallgatáson tájékoztatta az Amerikai Helsinki Bizottságot az oroszok által elkövetett háborús bűnökről.
Volodimir Zelenszkij egy kedd délutáni videóüzenetben beszélt erről. Úgy fogalmazott: „A világ látta, hogy az orosz hadsereg ukrán városokat és falvakat égetett fel. Legalábbis a világon mindenki hallott azokról a mészárlásokról, amelyek elkerülhetetlenül követik az orosz trikolórt a megszállt területeken.” Majd hozzátette azt is:
Ne legyenek akadályok az igazságszolgáltatás útján! A nácizmushoz hasonlóan Putyin államát is el kell ítélni. Mindenkit felszólítok erre, aki fel tudja gyorsítani a valódi béke kezdetét.
Orosz ellenőrzés alá került Krinki település a Dnyeper bal partján, Herszon megyében, ahol az ukrán hadsereg hídfőállás kiépítésével próbálkozott – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden fogadta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert
Mihail Jurjevics [Tyeplinszkij vezérezredes] jelentette, hogy ez a település […] teljesen a mi ellenőrzésünk alatt áll, kiépült ott a szükséges védelem
– mondta Putyin.
Az orosz elnök azt is hozzátette, hogy négy-öt ukrán katona bujkál még a környéken, akiknek felajánlották a megadás lehetőségét – írta az MTI. Más forrásból egyelőre nem lehet megerősíteni az államfő közlését.
Február 20-án este a lengyel gazdák továbbra is zárva tartanak hat ellenőrzőpontot az ukrán határon. Két másik ellenőrzőponton, Usztiluhnál és Rava-Ruszkánál viszont újraindult a személyszállítás – nyilatkozta Andrij Demcsenko, az Állami Határőrség szóvivője az Ukrajinszka Pravdának.
A helyzet nem változott drasztikusan. Ugyanakkor 16 óra körül a lengyel gazdák arról számoltak be, hogy az Usztiluh ellenőrzőponton mindkét irányban félóránként átengednek öt autót. Ebben az irányban is úgy tűnik, hogy újraindult a normál buszos közlekedés, és óránként több teherautót is át fognak engedni mindkét irányban
– nyilatkozta a szóvivő.
17 óra körül a lengyel gazdák megígérték, hogy feloldják az autó- és buszblokádot a Rava-Ruszka ellenőrzőponton. Óránként egy kamiont szándékoznak átengedni mindkét irányban. Demcsenko hozzátette, hogy az Uhriniv ellenőrzőpont továbbra is teljesen le van zárva a személyszállítás (és a teherautók) előtt.
18 óra után a lengyel határőrök elmondása szerint a tüntetők feloldották a sávokat az autók és buszok előtt az uhrynivi ellenőrzőpontnál. Az ebbe a kategóriába tartozó járművek áthaladását az ígéretek szerint nem zavarják.
Ami a tehergépjárművek blokkolását illeti: az Ukrajnába belépő (Lengyelországot elhagyó) teherautók közül jelenleg óránként négy, az Ukrajnából induló (Lengyelországba belépő) teherautók közül pedig óránként egy 7,5 tonna alatti, és egy 7,5 tonnát meghaladó tehergépjármű lépheti át a határt.
Ukrajna új dunai exportútvonalat tervez a lengyel blokád megkerülésére – számolt be róla a Bloomberg.
Ukrajna azt tervezi, hogy további útvonalat használ a Dunán, hogy a háború előtti szintre emelje exportját, mivel a mezőgazdasági termékek lengyel blokádja lezárja Ukrajna és az EU szárazföldi határát.
Konténerszállítást tervezünk a felső Dunán keresztül, mivel Románia kiszámíthatóbb, mint a lengyel határ
– mondta Olekszandr Kubrakov, Ukrajna infrastrukturális minisztere.
Az új útvonal az ukrán Izmajil tengeri kikötőjétől a romániai Konstancáig tart majd.
Eközben az Ukrán Dunai Hajózási Társaság megépítette a második nagy tonnatartalmú SLG-uszályt áruszállításra.
Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke kedden a közösségi oldalán azt írta, hogy az észt titkosszolgálat megakadályozott „egy hibrid műveletet, amelyet Oroszország biztonsági szolgálata” hajtott végre ellenük.
Estonia has successfully stopped a hybrid operation by Russia's security services on our territory.
— Kaja Kallas (@kajakallas) February 20, 2024
We know the Kremlin is targeting all of our democratic societies.
Our answer: be open and reveal their methods. This is the way to deter harmful actions and make us resilient.
Kallas a posztja alatt kommentben utalt az ügy részleteire: tavaly decemberben megrongálták az észt belügyminiszter, Lauri Laanemets, valamint egy észt újságíró autóját.
Az észt titkosszolgálat kedden közölte azt, hogy emögött az akció mögött szerintük az oroszok állnak. Azt is elmondták, hogy az esettel összefüggésben 10 személyt vettek őrizetbe, akik közül hatan még mindig fogságban vannak, és zajlik a nyomozás. A titkosszolgálat szerint az elkövetők célja az volt, hogy „félelmet és feszültséget keltsenek az észt társadalmon belül”.
Az érintett belügyminiszter, Lauri Laanemets azt mondta az észt ERR köztévének a történtekről, hogy Oroszország már évek óta igyekszik félelmet és feszültséget kelteni az országukban. A fenti akcióról beszélve úgy fogalmazott:
Ez része Oroszország hibrid támadásainak, amelyek nem különböznek az iskolákba küldött bombafenyegetésektől és a kibertámadásoktól. Nekünk mint társadalomnak tisztában kell lennünk azzal, hogy fő céljuk a társadalom megosztása, és egységének gyengítése. És ha ezt tudjuk, akkor pragmatikusabban tudjuk fogadni a híreket és ezeket az akciókat.
Kaja Kallas saját posztjában ezt írta a történtekről:
Tudjuk, hogy a Kreml minden demokratikus társadalmat célba vesz. A mi válaszunk: legyünk nyitottak, és fedjük fel a módszereiket. Ez a módja annak, hogy elrettentsük őket a káros akcióktól, és ellenállóvá tegyük magunkat.
Az ukrán Espreso TV egy keddi Telegram-posztban közölte, hogy akár három héten belül ismét „működésbe léphet” a kijevi Boriszpili nemzetközi repülőtér.
A fővárosi reptér az orosz invázió kezdete, vagyis 2022. február 24. óta zárva van. Korábban az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese azt mondta, hogy ez lehet az első reptér, amit majd megnyitnak, de ez csak akkor történhet meg, ha a biztonsági helyzet ezt lehetővé teszi.
Ebből a szempontból lehetett meglepő az Espreso közlése, amelyben arról esett szó: csak a hivatalos hatósági engedélyre van szükség ahhoz, hogy a reptér ismét működésbe lépjen, és hogy a reptér kiszolgálószemélyzete jelenleg is dolgozik azon, hogy helyreállítsák a működést. Azt is közölték, hogy a menedzsment szerint a reptér három héten belül képes lehet a járatok fogadására és indítására is.
Ugyanakkor az Espreso később egy újabb közleménnyel állt elő ezzel kapcsolatban, amelyben – arra hivatkozva, hogy az orosz propaganda elferdítette a közlésüket –
már határozottan cáfolták azt, hogy repülőgépek érkezhetnének vagy indulhatnának a reptérről.
Az újabb posztjukban arra hívták fel a figyelmet, hogy korábban sem állították azt szó szerint, hogy indulni vagy érkezni is fognak járatok. Közlésük szerint mindössze arról van szó, hogy a kiszolgálószemélyzet készül arra, hogy ha megkapják az engedélyt, akkor mielőbb megnyílhasson a reptér.
Bekérették kedden a varsói orosz nagykövetet a múlt héten a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető ügyében – közölte a lengyel külügyminisztérium.
A tárca honlapján közzétett közlemény szerint Szergej Andrejev nagykövetnek elmondták: Lengyelország felszólítja Oroszország vezetését, vállaljon felelősséget Navalnij haláláért, és végezzen „teljes körű és átlátható vizsgálatot” a halál okainak és körülményeinek megállapítása végett.
A külügyi közleményben utaltak azokra az információkra, amelyek szerint az ellenzékivel szemben a börtönben „indokolatlan fegyelmi eszközöket”, ezen belül hosszú elkülönítést alkalmaztak.
Lengyelország a nemzetközi demokratikus közösséggel együtt „nyugtalansággal figyeli az oroszországi politikai foglyok növekvő számát” – írták. Közülük sokan egészségüket és életüket veszélyeztető körülmények között raboskodnak a büntetőtelepeken – figyelmeztetnek. Név szerint Vlagyimir Kara-Murza és Ilja Jasin ellenzéki politikusokat említik.
Navalnij halála és az „embertelen bánásmód”, amelyben az ellenzéki vezető korábban részesült, jellemző arra, ahogyan az orosz hatóságok politikai foglyokkal, ellenzékiekkel és emberi jogi aktivistákkal bánnak – írják.
Hozzáteszik: az orosz vezetés nemcsak a hazai civil társadalom esetében, hanem az ukrajnai háború során is „az erkölcsi normák teljes semmibevételéről” tesz tanúságot. A lengyel külügy ebben az összefüggésben „a törvénytelen ukrajnai agresszió” vétkeseinek felelősségre vonására, az áldozatok kárpótlására, az ukrán állammal és annak civil lakosaival szembeni bűntettek elszámolására szólítja fel Moszkvát – írja az MTI.
A szakadár Donyecki köztársaság legfelsőbb bírósága életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy 22 éves férfit, aki Georgiából érkezett Ukrajnába, és több orosz katonát megölt Mariupolban – írta a RIA Novosztyi.
Közlésük szerint Mamuka Gatsarelia „önző okokból” érkezett Ukrajnába 2022 márciusban, és szerződést kötött az ukrán hadsereggel. Miután megkapta a kiképzést, Mariupolba irányították.
A vádirat szerint a légiós április 1-jén (a később az oroszok által elfoglalt) várost védve, egy apartmanban felállított géppuskából négy orosz katonát is lelőtt, akik közül hárman meghaltak. Április 14-én pedig két kézigránátot dobott orosz katonák felé, amivel „veszélyeztette az életüket és az egészségüket” a bírósági irat szerint.
Ezek miatt ítélték most börtönbüntetésre Gatsareliát. A katona az orosz hatóságok szerint elismerte bűnösségét, és a bebörtönzéséről egy videót is közzétettek.
Julija Navalnaja fiókját technikai hiba miatt függesztették fel az X-en (korábbi nevén Twitteren) – áll az X biztonsági részlegének közleményében.
Az X közösségimédia-platform biztonsági fiókja azt közölte, hogy Julija Navalnaja fiókját a mai napon felfüggesztették, miután a platform „manipuláció és spam elleni védelmi mechanizmusa” tévesen úgy jelölte meg a fiókot, hogy az megsérti a platform szabályait.
Platformunk manipuláció és spam elleni védelmi mechanizmusa tévesen jelölte meg @yulia_navalnaya fiókját úgy, hogy az megsértette szabályainkat. A fiók felfüggesztését azonnal megszüntettük, amint tudomást szereztünk a hibáról, és frissíteni fogjuk a védekezési-mechanizmust
Az X kedden rövid időre blokkolta Navalnaja fiókját, mindössze egy nappal azután, hogy férje, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halála után létrehozta azt. A @Julia-Navalnaja fiókoldal ismét elérhetővé vált, körülbelül 50 perccel azután, hogy magyarázat nélkül felfüggesztették.
A 47 éves Navalnaja azzal vádolta meg az orosz hatóságokat, hogy meggyilkolták férjét, elrejtették holttestét, és megvárták, míg eltűnnek róla a novicsok idegméreg nyomai.
Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy további 83 millió eurót különítenek el az Ukrajnának és Moldovának a 2024-es évre szánt humanitárius segítségnyújtásra.
A 83 millió euró zömét – 75 millió eurót – Ukrajnának szánják, és többek közt lakhatási, egészségügyi és oktatási szempontból nyújtanak segélyt belőle az ukránoknak.
Az újabb összeget is beleszámítva az EU összesen 923 millió eurónyi humanitárius segélyt adott Ukrajnának 2022 februárja, vagyis az orosz invázió kezdete óta.
Miközben elismeréssel adózom az ukrán nép kitartása és vasakarata előtt, nyilvánvaló, hogy a háború miatt az ukránok közel 40%-a humanitárius segélyre szorul. Az EU elkötelezettsége az ukrán nép mellett ugyanolyan erős, mint valaha
– mondta The Kyiv Independent szerint Janez Lenarcic, az EU válságkezelésért felelős biztosa az újabb összegekről.
A német kormány előkészített egy újabb, Ukrajnának szánt katonai csomagot. Ennek leírásában szerepelnek ugyan nagy hatótávolságú eszközök, de a Taurus-rakétákat továbbra sem említik benne – írja az Ukrajinszka Pravda a német Bild alapján.
A csomagról a jövő héten szavazhatnak a törvényhozásban, vagyis a Bundestagban. A Taurus-rakétákat Ukrajna már hosszú hónapok óta kéri a németektől, de azóta sem kapták meg.
Alekszej Navalnij bátyját, Oleg Navalnijt a körözött személyek listájára helyezték Oroszországban – írta a Sky News az orosz állami médiára hivatkozva.
Oleg Navalnij ellen új büntetőeljárás indult, ezért keresik őt Oroszországban.
2021-ben egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a COVID-korlátozások megszegése miatt, miután azzal vádolták, hogy oroszokat hívott fel a testvére gyűlésére. 2022 februárjában távollétében egy év börtönbüntetésre ítélték, mert megszegte a felfüggesztett büntetés feltételeit.
Tartózkodási helye ismeretlen.
A hírügynökségek által idézett bírósági dokumentumok szerint 2021-ben Ciprusra utazott, és nem tért vissza Oroszországba.
A korábban Twitter néven ismert X közösségimédia-oldal a jelek szerint felfüggesztette a gyanús körülmények között, egy sarkköri börtönben pénteken meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető özvegyének, Julia Navalnajának fiókját – írta a The Guardian.
A fiók felfüggesztve
– ez volt olvasható a politikus özvegyének fiókjának kedden. Még nem derült ki, hogy miért.
Korábban az X-fiókján közzétett posztokban Navalnaja arra sürgette a Kremlt, hogy „adja vissza Alekszej holttestét, és hagyja, hogy méltósággal temessék el” – írja a Sky News, ami egy képernyőképet is megörökített a letiltott fiókról.
Az ellenzéki vezető özvegye kijelentette, hogy: „Nem érdekel, hogyan kommentálja szavaimat a gyilkos szóvivője. Adják vissza Alekszej holttestét, és temessék el tisztességesen, ne akadályozzák meg, hogy az emberek elbúcsúzhassanak tőle!”.
Délutánra ismét helyreállították az özvegy fiókját, de azt azóta sem tudni, hogy miért függesztették fel.
A 47 éves Navalnaja előzőleg azzal vádolta meg az orosz hatóságokat, hogy meggyilkolták férjét, elrejtették holttestét, és megvárták, míg eltűnnek róla a novicsok idegméreg nyomai.
A Kreml közölte, hogy nincs mit hozzátenniük az ügyhöz, és tagadták, hogy Vlagyimir Putyinnak köze lenne Navalnij halálához.
Az ukrajnai háború kimenetele előrejelzi, milyen világban fogunk élni a jövőben – jelentette ki Karel Rehka cseh vezérkari főnök a hadsereg parancsnoki értekezletén kedden Prágában. A hadseregtábornok szerint Csehország továbbra is minden eszközzel támogatja az Oroszország által megtámadott Ukrajnát, és folytatja a fegyverszállításokat is.
Karel Rehka hangsúlyozta: meg kell erősíteni a cseh hadsereg harcképességét, a NATO-tagság nem menti fel az egyes országokat azon feladat alól, hogy erős nemzeti hadsereget építsenek ki.
Vlagyimir Putyin orosz államfő igyekszik meggyőzni a Nyugatot, hogy az ukrajnai háború őt nem érinti, ezért nem érdemes Kijevet támogatni. Nos ennek az ellenkezőjét fogjuk tenni, mégpedig minden erőnkből
– jelentette ki a cseh katonapolitikus az MTI beszámolója szerint.
Úgy véli, egyáltalán nem biztos, hogy Oroszország a jövőben nem intéz támadást Csehország és szövetségesei ellen. „Ezért intenzíven folytatnunk kell védelmi képességeink megerősítését, elrettentési képességeink fokozását kollektíve és egyéni szinten is” – mutatott rá Karel Rehka.
A lengyel gazdák kedd reggel újra blokád alá vették az ukrán határhoz vezető mintegy 100 utat, hogy tiltakozzanak az „ellenőrizetlen” import ellen, és az EU agrárpolitikájának megváltoztatását követeljék – írja a The Guardian.
A lengyel gazdák hetek óta akadályozzák az ukrán teherautók belépését az országukba az ukrajnai olcsóbb importból származó tisztességtelen verseny miatt.
Mint ismert, Európa-szerte tiltakoznak a gazdálkodók az emelkedő költségek, a magas üzemanyagárak, a bürokrácia és az EU közös agrárpolitikája és a közelgő „zöldmegállapodás” környezetvédelmi követelményei miatt.
Több tucat traktor érkezett Ryki városába, a Lengyelország fővárosától, Varsótól mintegy 100 kilométerre délkeletre fekvő településre, hogy elzárja az ukrán határhoz vezető főutat.
Az AFP szerint a gazdálkodók piros-fehér lengyel zászlókat akasztottak fel traktoraikra, valamint plakátokat, amelyekre a következőket írták:
„Állítsák meg az ukrán áruk ellenőrizetlen beáramlását!” és „A mezőgazdaság lassanként haldoklik”.
Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij özvegye az X-en közölte: „Nem érdekel, hogyan kommentálja szavaimat a gyilkos szóvivője. Adják vissza Alekszej holttestét, és temessék el tisztességesen, ne akadályozzák meg, hogy az emberek elbúcsúzhassanak tőle!”
És nagyon kérek minden újságírót, aki esetleg még kérdezősködik: ne rólam kérdezzenek, hanem Alekszejről
– tette hozzá.
Мне наплевать, как мои слова комментирует пресс-секретарь убийцы. Отдайте тело Алексея и дайте его достойно похоронить, не мешайте людям с ним попрощаться.
— Yulia Navalnaya (@yulia_navalnaya) February 20, 2024
И я очень прошу всех журналистов, которые еще могут задавать вопросы: не спрашивайте про меня, спрашивайте про Алексея.
Mint korábban megírtuk, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint teljesen alaptalanok Navalnij feleségének azon állításai, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek köze lehet Alekszej Navalnij halálához.
Kommentár nélkül hagyjuk. Természetesen ezek teljesen megalapozatlan, otromba vádak. De tekintettel arra, hogy Julija Navalnaja csak pár nappal korábban özvegyült meg, kommentár nélkül hagyom
– mondta Peszkov.
Az ukrán hadsereg vezérkara keddi közlése szerint 81 harci összecsapás történt az elmúlt 24 órában, az orosz erők 87 légicsapást hajtottak végre. A csapások következtében öt civil életét vesztette az orosz határhoz közeli Szumiban – írja a The Guardian.
Az ukrán hadsereg folyamatosan igyekszik felhívni a figyelmet a kritikus lőszerhiányra, azt mondta, leginkább pedig a 60 milliárd dolláros amerikai segélycsomag visszatartása rontja az Ukrán Fegyveres Erők harctéri esélyeit.
A múlt héten Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta, hogy máris hatással van a csatatérre a visszatartott segélycsomag.
Oroszország hétfőn közölte , hogy az ukrán csapatok visszavonulása után teljes mértékben átvette az irányítást a kelet-ukrajnai Avgyijivka felett, ami a legnagyobb nyereség Bahmut tavaly májusi elfoglalása óta.
Legalább 50 ezer ukrán nincs regisztrálva a toborzóközpontnál a büntetett előélete miatt – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Denisz Maljuszka, Ukrajna igazságügyi minisztere egy interjúban megjegyezte, hogy több ezer elítélt csatlakozna az Ukrán Fegyveres Erőkhöz, köztük olyanok is, akiket életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek.
Ismertette, hogy
jelenleg legalább 50 ezer ember nincs katonai nyilvántartásba véve a büntetett előélete miatt, pedig őket is lehetne mozgósítani.
Maljuszka szerint figyelembe véve, hogy valóban fennállhatnak kockázatok is az elítéltek mozgósításával, ezért az Igazságügyi Minisztérium kész elemzést végezni, és annak eredményeit megosztani a területi toborzóközpontokkal és a bírósággal. A büntetett előéletűek és a még büntetésüket töltők mozgósításához azonban módosítani kell a jogszabályokat. Ezek az emberek nem kizárólag harci műveletekbe, hanem a hadseregnél szükséges egyéb munkákba is bevonhatók, attól függően, hogy milyen bűncselekményt követett el az illető.
Hogy mit gondol Maljuszka a veszélyes elítéltek mozgósításáról, arról ebben a cikkünkben írtunk.
Teljesen alaptalanok azok az állítások, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek állítólag köze lehet Alekszej Navalnij halálához – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő és írta meg a TASZSZ.
Így reagált a Kreml szóvivője Navalnij özvegyének, Julija Navalnajának erre vonatkozó szavaira:
Kommentár nélkül hagyjuk. Természetesen ezek teljesen megalapozatlan, otromba vádak. De tekintettel arra, hogy Julija Navalnaja csak pár nappal korábban özvegyült meg, kommentár nélkül hagyom
– mondta Peszkov.
A Kreml szóvivőjét arra is megkérték, hogy kommentálja Navalnaja szavait, miszerint férje állítólagos holttestét azért nem adhatják át a hozzátartozóknak, mert valamilyen méreg nyomait el akarják rejteni.
„Őszintén szólva nem ismerem ezt a kijelentést. De ha ilyen szavakat tartalmazott, akkor ezek megint csak megalapozatlan vádak. Mert nincsenek alátámasztva semmivel, nincsenek megerősítve. És ebben az esetben már csak etikai okokból sem tudom megfelelően értékelni ezeket a szavakat” – válaszolta Peszkov.
A Navalnij család szóvivője, Kira Jarmish X-en reagált Peszkov szavaira:
A »faragatlan« az a szó, amiben egynapos tanácskozás után megállapodtak. Nagyon bántotta őket, hogy Julija egy gyilkost gyilkosnak nevez
– írta a szóvivő.
Песков назвал обвинения Юлии Навальной @yulia_navalnaya в адрес "главы российского государства" хамскими. Это цитата. "Хамские" - вот слово, на котором они остановились после дня раздумий. Очень их обидело, что Юля называет убийцу убийцей.
— Кира Ярмыш (@Kira_Yarmysh) February 20, 2024
Pal Jonson kedden Stockholmban bejelentette, hogy Svédország további mintegy 7,1 milliárd svéd korona (245,5 milliárd forint) értékű katonai segélyt adományoz Ukrajnának. „Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges” – fogalmazott.
Ez lesz Svédország 15. segélycsomagja Ukrajnának, amivel a háború kezdete óta a svéd támogatás összértéke mintegy 30 milliárd koronára emelkedik. A legújabb csomag tüzérségi lőszereket, tengeri támadóhajókat és egyéb felszereléseket tartalmaz – közölte Svédország.
Orosz és amerikai állampolgársággal is rendelkező Los Angeles-i lakost tartóztattak le Oroszországban hazaárulás gyanújával – jelentette kedden az orosz állami média.
A 33 éves nőt, akit nem neveztek meg, Jekatyerinburgban tartóztatta le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azzal a gyanúval, miszerint „pénzügyi segítséget” nyújtott Ukrajnának.
A hazaárulást Oroszországban 12 és 20 év közötti börtönbüntetéssel büntetik. A hazaárulás definíciója magában foglalja a kémkedést, az államtitkok kiadását egy külföldi állam vagy szervezet számára, valamint a pénzügyi, logisztikai, tanácsadói vagy egyéb segítségnyújtást, amennyiben a tevékenység Oroszország biztonsága ellen irányul.
Az orosz állami hírügynökségek az alábbi videót tették közzé a nő őrizetbe vételéről.
Russia has jailed another American.
— max seddon (@maxseddon) February 20, 2024
The FSB said it charged this unnamed Russia-US dual citizen, 33, with treason for organizing fundraisers for the Ukrainian army.
She was arrested in Ekaterinburg – the same city where the FSB arrested Evan Gershkovich last year. pic.twitter.com/yZS3W63R6P
Az orosz titkosszolgálat szerint a nő 2022 februárjától gyűjtött pénzt az egyik ukrán szervezetnek, amit később gyógyszerészeti cikkek, felszerelések, fegyverek és lőszerek vásárlására használt fel az ukrán fegyveres erők számára.
Az FSZB azzal is megvádolta a nőt, hogy az Egyesült Államokban tartózkodva többször is részt vett Ukrajna támogatására szervezett gyűléseken.
Jelenleg több amerikai állampolgárt is őrizetben tartanak Oroszországban, köztük a The Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot és a volt tengerészgyalogos kiberbiztonsági szakértőt, Paul Whelant.
Bár nyugati szövetségesei eltökélten támogatják, Ukrajnának további fegyverekre van szüksége, elsősorban légvédelme erősítése érdekében – jelentette ki az ukrán miniszterelnök kedden Japánban, hozzátéve: reméli, hogy a hazájának szánt újabb amerikai segélycsomagot nemsokára jóváhagyja az Egyesült Államok törvényhozása.
Denisz Smihal a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az európai országok és az Egyesült Államok maradéktalanul támogatják Ukrajnát, és még soha nem utasították vissza a kéréseiket. Ugyanakkor kiemelte, hogy Oroszország az utóbbi időben intenzívebbé tette Ukrajna elleni légitámadásait, a levegőben fölényre tett szert, ennek pedig sajnos vannak következményei a fronton, és
Kijevnek nagy hatótávolságú rakétákra van szüksége.
Hozzátette, hogy az F–16-os harci repülőgépek hadrendbe állítása jelentős könnyebbséget jelent majd Ukrajnának.
Háromnapos japán látogatása alkalmával a miniszterelnök részt vett egy Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencián, és tárgyalt Kisida Fumio japán kormányfővel, aki biztosította őt afelől, hogy Tokió következetesen és hosszú távon akarja támogatni a hazáját. Az Ukrajna újjáépítéséről szóló japán–ukrán konferencián körülbelül háromszázan vettek részt, valamint a két ország összesen 130 vállalata képviseltette magát, és
több mint 50 megállapodás született ukrán cégekkel a mezőgazdaság, az energiaipar és infrastruktúra területén.
Japán eddig tízmilliárd dollár értékben ajánlott fel pénzügyi támogatást Kijevnek. Tokió fegyvert azonban nem ad Ukrajnának, mert azt tiltják a japán törvények.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök nemrég kijelentette, hogy szerinte nem alaptalan az emberek harmadik világháború kirobbanásától való félelme – számolt be a Belta belorusz hírügynökség.
Nincs olyan ország és nép, amely az elmúlt években abszolút biztonságban érezhette volna magát. Ismét a katonai erő a megoldás a problémákra az egész világon. Mintha nem lettek volna az első és második világháborúnak milliós veszteségei és borzalmai. Van okunk az aggodalomra
– mondta Lukasenka.
Tizenkétezernél is több ukrán nyilatkozott úgy a vagyonnyilatkozatában, hogy egymilliónál több hrivnyát keres évente – írta meg a pmg.ua.
Az ukrán állampolgárok 266 ezer adóbevallást nyújtottak be 2023 során, amiből 12 374-en nyilatkoztak úgy, hogy egymillió hrivnya felett van az éves bevételük.
Ez csaknem 16 százalékkal több az előző évben mért mutatóknál
– jelentette ki Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke.
A bejelentett bevételek összege 147,92 milliárd hrivnyára rúg.
Vitalij Dupin, az Ungvári Járási Állami Közigazgatás elnökhelyettese közösségi oldalán robbanások hangjára figyelmeztetett, amelyek február 20-án, kedden lesznek majd hallhatók – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
A közlemény szerint az Onokóci Kistérséghez tartozó Ókemence település közelében tervezett robbantási munkákra kerül sor az Ukrán Vasúthoz tartozó kőfejtőben.
Kelet-európai idő szerint 12 és 17 óra között hallhatóak majd a robbanások, ezzel kapcsolatban pedig arra kérik a lakosságot, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, ne essenek pánikba.
Orosz Védelmi Minisztérium: kosztromai ejtőernyősök megrohamoztak egy ukrán erődöt Artemovszk közelében – írta meg a RIA Novosztyi.
A kosztromai ejtőernyősök déli csoportosításának rohamosztagai, folytatva az orosz egységek pozíciójának javítását a frontvonal mentén, megrohamoztak egy ukrán erődítményt Artemovszktól északnyugatra
– közölte a védelmi minisztérium.
Az orosz harci gépek az ukrán fegyveres erők állásainak légi felderítése során fedezték fel a fő tüzelőpontokat és a gyalogság felhalmozását tartalmazó óvóhelyeket. A légi csapatok tüzérsége csapást mért, és elfojtotta az ellenség fő tűzerejét.
„Az ejtőernyősök BMD–2 ejtőernyős harcjárműveken közelítették meg az ukránok állásait, azokról leszálltak, és több irányból, páncélozott járművek fedezékében gyorsan elfoglalták azokat” – közölte a védelmi minisztérium.
FPV-drónokkal és kvadrokopterekkel semmisítették meg a célpontokat. Miután elfoglalták az erődítményt, a támadócsoportok felderítő műveletet hajtottak végre, és megkezdték az aktív védekezést.
A védelmi minisztérium szerint az előző 24 órában az AFU veszteségei Donyeck irányában összesen több mint 275 katonát, két gyalogsági harcjárművet, két járművet és egy D–30-as tarackot tettek ki.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos „Arria-formuláról” szóló, Oroszország javaslatára összehívott informális ülését február 20-ról határozatlan időre elhalasztották. Ezt hétfőn jelentette be a világszervezet mellett működő orosz állandó képviselet sajtószolgálata.
Tájékoztatjuk önöket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának menetrendjében bekövetkezett változások miatt az ülést további értesítésig elhalasztották
– áll a közleményben.
Csütörtökön Marija Zabolocskaja, Oroszország ENSZ melletti állandó képviselőjének helyettese azt mondta, hogy a találkozót azért tervezték, hogy megvitassák „az egyoldalú kényszerítő intézkedések hatását a terrorizmus elleni küzdelemre”. A diplomata megjegyezte, hogy számos fejlődő ország nap mint nap szembesül ezzel a problémával.
Az Arria-formula-találkozók informális jellegűek. Nevét Diego Arria venezuelai diplomatáról kapta, aki 1992-ben először szervezett ilyen találkozókat az ENSZ-ben. Az ilyen találkozókat általában az ENSZ Biztonsági Tanács valamelyik tagjának kezdeményezésére hívják össze, nem pedig az elnök kezdeményezésére. Az egyes országok maguk döntenek arról, hogy részt vesznek-e az ülésen, vagy sem, és a részvételt is megtagadhatják.
Oroszország kihasználja az Ukrajnának szánt segélyek késését, miközben „rendkívül súlyos” helyzet alakult ki azokban a térségekben, ahol az orosz csapatok erőiket összpontosítják – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután látogatást tett a frontvonal északkeleti, kupjanszki szektorában.
Rendkívül súlyos helyzet alakult ki a frontvonal több pontján, pontosan ott, ahol az orosz csapatok maximálisan összpontosítják tartalékaikat
– idézte az MTI az elnököt.
Az ukrán vezető hangsúlyozta a többi között tüzérségi lőszerek, frontvonalbeli légvédelmi eszközök és nagy hatótávolságú fegyverek hiányát. Mint mondta, bízik benne, hogy az amerikai kongresszus végül jóvá fogja hagyni azt a segélycsomagot, amely egyebek között 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajna katonai támogatására.
KANADA VÉDELMI MINISZTERE, BILL BLAIR HÉTFŐN KÖZÖLTE, HOGY AZ ÉSZAK-AMERIKAI ORSZÁG TÖBB MINT 800 DARAB SKYRANGER R70 TÍPUSÚ DRÓNT ADOMÁNYOZ UKRAJNÁNAK TÖBB MINT 95 MILLIÓ KANADAI DOLLÁR (25 MILLIÁRD FORINT) ÉRTÉKBEN.
Blair hozzátette, hogy az adományt abból a félmilliárd kanadai dolláros katonai támogatásból fedezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök tavaly jelentett be kijevi látogatása során.
2022 februárja óta Kanada több mint 9,7 milliárd kanadai dollár segélyt utalt Ukrajnának, amiből 2,4 milliárd kanadai dollár katonai támogatás az ottawai védelmi tárca összesítése szerint. Kanada legutóbb a NATO február 14-i brüsszeli találkozóján jelentett be több mint 60 millió kanadai dolláros támogatást a kijevi vezetésnek.
Polgárháború kezdődhet Ukrajnában Leonyid Kucsma volt ukrán elnök tanácsadója, Oleh Szoszkin szerint – írja a TASZSZ.
Szoszkin szerint elképzelhető, hogy az ukrán polgárok a katonai sorozási irodák képviselőire fognak támadni és polgárháború kezdődhet az országban a mozgósítással szembeni ellenállás miatt az avgyijivkai vereség után.
A szakértő szerint Avgyijivka tragédiája után lehetetlen új embereket toborozni és gyakorlatilag lemészárolják majd a mozgósítás képviselőit.
Nem fognak tudni senkit sem szerezni, és semmilyen mozgósítási törvény nem segít majd
– véli Oleh Szoszkin, hozzátéve, hogy az események olyan kiszámíthatatlanul alakulhatnak, hogy polgárháborúvá eszkalálódhatnak az országban.